Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

Gazdag a boltok áruválasztéka Kedvezményes zöldségtermesztés Kocséron is bővíti tevékenységét az ÁFÉSZ Kőcser község lakosságának kereskedelmi és vendéglátó­ipari ellátására a Nagykőrös és Vidéke Áfész vállalkozott. A kocséri Áfész boltok tevé­kenységéről a lakosság elisme­réssel nyilatkozik. Az élelmi­szer és iparcikk boltoknak gazdag az áruválasztéka. Az iparcikk boltot tavaly korsze­rűsítette az Áfész, most pedig a központi élelmiszerbolt áru­házzá alakítására készülnek. Előlegbe facsemete Csupán a gyümölcs és zöld­ség felvásárlási részleg tevé­kenysége nem éri el Kocséron a kívánt szintet, bár Bagi Jó- zsefné telepvezető mindent megtesz, hogy jobb eredménye­ket érjenek el. Gondot okoz, hogy az öreg szőlő és gyümöl­csös kertek jórészt kipusztul­tak, s újakat nemigen ültet­tek helyettük. A kocséri gyü­mölcstermelés így a helyi la­kosság szükségletét sem fedezi. Főleg a járnak mölcsöt árulni. Sokan azt mondják, hogy Kocséron is zártkerteket kel­lett volna osztani, mert azok­ba ültetnének gyümölcsfákat. Ezzel szemben a helyi tanács­nak az a véleménye, hogy a kocséri lakosságnak zártker­tekre nem volt és nincs is szüksége, mert minden házhoz legalább 3—400 négyszögöl te­lek tartozik, s ott ültethetnek gyümölcsfákat. Egyébként ezt már sokan meg is tették. Ä gyümölcsfa • telepítést az Áfész csemeték kiosztásával segíti, melyek árát a fák termőre fordulása után pár kiló gyü­mölccsel kell majd kiegyenlí­teni. Naposcsibék Hasonlóan nagyon vissza­esett Kocséron a zöldségter­mesztés. Az ok a dohányter­mesztés nagymérvű elterjedé­sében keresendő. Beszéltünk erről több kocséri termelővel, akik azt mondják, hogy ter- tiszakécskei termelők mesztenek ők zöldségféléket is, a kocséri piacra gyű-1 ha a zavartalan átvételt és a i termelési költségekkel arány­ban álló árakat garantálnák. KSSZ-esek Jubileumi ünnepsége A KIMSZ megalakulásának hatvanadik évfordulója al­kalmából, kibővített ünnepi ülést tartott Cegléden a KISZ városi bizottsága. Az elnök­ségben helyet foglalt Gyigor József, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára, Tóthné Fiel Mariann, a KISZ Pest megyei bizottságának tit­kára, Kovács Károly, a városi tanács elnöke és Nyújtó Fe­renc 1919-es veterán. Jelen voltak a munkásmozgalom ré­gi harcosai, a kommunista if­júsági mozgalom előző évtize­deinek részvevői, a jelenlegi KISZ-vezetők és az úttörőcsa­patok küldöttei. Gergely Mária, a KISZ vá­rosi bizottságának tagja mon­dott beszédet, megemlékezve a párt és az ifjúsági mozgalom történelmi múltjáról, tapaszta­latairól, majd a KISZ jelenle­gi helyzetéről, feladatairól be­szélt. Gyigor József hozzászó­lásában a párt és az ifjúsági szövetség összeforrottságáról, a fiatalok szocialista építő­munkában való részvételéről szólt, kiemelve az ifjú nem­zedék politikai aktivitása nö­velésének fontosságát. Vígh Katalin, az Április 4. Közgaz­dasági Szakközépiskola KISZ- bizottságának tagja a város­beli ifjúság mozgalmi életé­nek eseményeit idézte fel, meg­fogalmazva a harminc év alat­tiak nemzedékének a szocia­lizmus építésében vállalt fe­lelősségét. Az ülés végén úttörők kö­szöntötték az ünnepi megem­lékezés részvevőit, majd az esemény a DlVSZ-induló hangjaival zárult. K. D. Moziműsor Cegléd, Szabadság Filmszín­ház, vasárnap, 16 órakor: Menyasszony a zsákban (szov­jet filmvígjáték), 18 órai kez­dettel: Túl a félelmen (francia bűnügyi film). A 20 órai elő­adás elmarad. Hétfőn és ked­den: A fekete kalóz (olasz kalandfilm). Szombaton éjsza­ka: A két amerikai (színes amerikai film). Vasárnap dél­előtt: Kati és a vadmaeska (magyar film). A művészmo- ziban, az ünnepnapokon: Szemben önmagunkkal (ame­rikai—svéd film). A mesemo­ziban: Ferdy hangya kaland­jai (színes, vidám mesék). Abony, vasárnap: A maláj tigris (Sandokan) — olasz— holland kalandfilm. Kará­csonykor : Menyasszony a zsák­ban (szovjet filmvígjáték). Va­sárnap délelőtt: Az utolsó vér­bosszú (szovjet film). A mű­vészmoziban, vasárnap: El­szakadás (amerikai film). Hét­főn és kedden: Egy szerelem három éjszakája (magyar film). A mesemoziban, délutánon­ként: A hét kívánság (japán —szovjet mesefilm). Albertir- sa, vasárnap: Osceola (NDK indiánfilm). Hétfőn: A három testőr (angol kalandfilm). Ked­den: A négy testőr (a kaland­film folytatása). Ceglédbercel, vasárnap: Keménykalap és Krumpliorr (magyar gyermek- film). Hétfőn: Bizalmi állásban (amerikai bűnügyi film). Ked­den: Sivatagban, őserdőben, I—II. (lengyel film). Az elő­adás 16 órakor kezdődik. Jász­karajenő, vasárnap: Fogat fo­gért (francia bűnügyi film). Hétfőn és kedden délután: Visszatérés Óz földjére (ame­rikai film). Este: A rivális (francia film). Törtei, vasár­nap: Hollywood, Hollywood (amerikai film). Hétfőn és ked­den délután: A kis hableány (japán rajzfilm). Este, 6 órai kezdettel: Spanyol táncosnő (spanyol film). UTT ORO-OLIMPIA Országos döntő Abonyban Á Magyar Üttörők Szövet­sége országos elnöksége, a Ma­gyar Birkózó Szövetség, a Pest megyei úttörőelnökség, a járási úttörőelnökség és az abonyi nagyközségi tanács közös ren­dezésében, december 28. és 30. között Abonyban tartják meg a XIV. téli úttörő-olimpia birkózódöntőjét. A Somogyi Imre Általános Iskolában, december 28-án, dél­után háromnegyed 6-kor lesz a megnyitó ünnepség. A ver­senyeket 29-én 10-től 17 órá­ig, 30-án 10-től 13 óráig bo­nyolítják le, majd az ered­ményhirdetés és a 14 órakor kezdődő záróünnepség követ­kezik. Az országos döntőn hét te­rület győztesei vesznek részt, összesen 70 gyerek méri össze erejét, tudását. CEGLÉDI APROHIRDETESEK 200 négyszögöl porta, építési engedéllyel és 24 m3 sóderrel eladó. Érdeklődni: Cegléd, Fátyol utca 18. Eladó 500 négyszögöl szőlő a kórház mögötti Csengeri dűlőben. Ér­deklődni lehet: Cegléd, Széchenyi lit 53- szám. Eladó két db 180—180 kilós hízó. Cegléd, V. kér. Molnárköz 5. szám. Eladó ház a város- központhoz közel. Ceg­léd II. kér. Magyar ut­ca 15. Fiatal házaspár egy gyermekkel albérleti szoba, konyhás lakást keres. Választ kérjük „Rövid időre 105 437” jeligére a Hírlapkiadó Vállalat kirendeltségé­re. Cegléd, Teleki utca 30. szám. Tanya 1100 négyszögöl jó termő szőlővel el­adó. Csemő, Bállá dű­lő II. kér. 57. Érdek­lődni a helyszínen: Mózes Károlynál. Eladó kis családi ház, Cegléd, Csengeri utca 81. Érdeklődni minden nap 17 óra után, vagy 7 órától 15 óráig. Tele­fon : 10—772, Páncél Istvánnénál. Ebben lassú javulás tapasztal­ható. Bagi Józsefné telepveze­tőnek az idén már sikerült 14 fóliás termelővel szerződést kötni. A kocséri fóliás kertész- kedők jelentős mennyiségű sa­látát, zöldpaprikát és paradi­csomot szállítottak. Több ko­cséri termelő jövőre patisszon termesztésére is készül. A kocséri felvásárlótelep jól ellátja a környék kisterme­lőit szemes és táptakarmány- nyal, s ezzel eredményesen se­gíti az álattenyésztést. A ta­vasszal és a nyáron 25 ezer napos csibét, s 6—700 napos libát és pulykát osztott ki az Áfész s felvette a versenyt a magánkeltetőkkel, akik olcsób­ban adták a kiscsibét, de azok nagy része elhullott. Elegendő tüzelő Bagi Józsefné elmondotta még, hogy az idén 2 ezer nyu- lat vesz át a kocséri terme­lőktől, s teljesíti a tojás felvá­sárlási tervet is, melyből csak az Üj Élet Tsz tésztakészítő üzemének minden hónapban 30 ezer darabot szállít. Fontos részlege az Áfész-nek Kocséron a TÜZÉP-telep, melynek 11 millió forint az éves terve. A telep jól szol­gálta a kocséri építkezéseket. Tégla, s kész kapu, ajtó és ablak most is kapható. A tü­zelőanyagok közül az idén 130 ezer liter fűtőolajat és 16 ezer mázsa szenet adtak el. A múlt hetekben többen Nagykőrösről is odajártak szénért, amikor az Encsi utcai kis TÜZÉP- telepen napokig nem lehetett tüzelőt kapni. Kopa László A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA hím A CEGLÉDI JÁQÁS ÉS CEGLÉD VÁROS p'ász E R_£L_. XXII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1978. DECEMBER 22., PÉNTEK Kitelepülő üzemek Folytatódik az iparfejlesztés Korszerű technológia — jobb minőség Az ötödik ötéves terv kez­detén a város iparában — 41 százalékos részarányával — meghatározó volt az élelmi­szeripar. A termelés 24 száza­léka a gép-, 13 százaléka a könnyűiparból származott. Há­rom év alatt az arányok je­lentősen megváltoztak, s ma már a gépipar egyharmadát adja Cegléd ipari termelésé­nek, melyre a tervezettet meg­haladó, évi 9 százalékos növe­kedés jellemző. A párt városi végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén az iparfejlesztést az V. ötéves terv fejlesztési céljainak szemszö­géből vizsgálta meg, meghatá­rozva a további feladatokat is. A vita alapjául szolgált je­lentésből kitűnik, hogy a ter­melés elsősorban ott növeke­dett, ahol a gyártást korszerű­sítették, illetve gondos üzem- és munkaszervezéssel fokozták a hatékonyságot. Amíg 1975- ben, az év első háromnegyed részében 168 millió forint ér­tékű termék készült tőkés ex­portra, addig az idén, az azo­Blúzok a szövetkezetből Négy színben varrnak blúzokat a Felsőruházati Nagyke­reskedelmi Vállalatnak a Cegléd és Környéke Háziipari Szö­vetkezetben. Füle Mária és Plavecz Józsefné csomagolja be szállítás előtt az árut. Apáti-Tóth Sándor felvétele Nem beteg, csak munkakerülő BÜNTETÉSE: ELZÁRÁS — Nem azért nem dolgozik, mert beteg, hanem azért, mert munkakerülő — állapították meg október 4-én egy ceglédi rendőri ellenőrzés alkalmával az ötvenkét éves Kovács Gyu­la budapesti. Ferihegyi úti la­kosról. Hímelt-hámolt, amikor sze­mélyazonossági igazolványát szemlélték és feltették neki a szokásos kérdéseket. Magya­rázatot kellett volna adnia leg­utóbbi szabadulása óta — közveszélyes munkakerülés mi­att töltötte büntetését —, miért nem keresett állást magának, hogy rendezze életét és meg­élhetése legyen? A férfi valaha szobafestő volt, de úgy látszik, megun­dorodott a festékektől és tér­iszonyt érzett a létra maga­sában, inkább a semmiből élést, a csavargást választotta. Azt vallotta, hogy húsz napot a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalatnál dolgozott, de hiva­talos irattal nem tudta iga­zolni. A közveszélyes munkakerü­lésért harmincnapi elzárásra büntették. nos időszakban 440 millió fo­rintnyi, továbbá 7-ről 10-re emelkedett a külföldre szállító üzemek száma. Egy tavalyi felmérés sze­rint, még sok a veszteséges, il­letve gazdaságtalan tevékeny­ség az üzemekben, mielőbbi megszüntetésük fontos feladat. A városbeli iparszerkezet ki­alakulásával, Cegléden és von­záskörzetében megoldódott a munkaerő foglalkoztatása: je­lenleg a település 24 ezer em­bernek ad munkát, közülük 13 ezer 800 az iparban keresi ke­nyerét, 42 százalékuk szak­munkás. Lényeges, hogy mi­nél többen szakképesítést sze­rezzenek, illetve továbbképez­zék magukat szakmájukban. A városban 2 ezer bejáró is mun­kát talált, őket főként a fog­lalkoztató vállalatok saját au­tóbuszaikkal szállítják. A várospolitikai céloknak és terveknek megfelelően, a központban működő üze­meket folyamatosan a ki­jelölt iparnegyedbe telepí­tik. Az északi és a déli részen ala­kíthatják ki új telépheiyeiket. A tejüzem már kiköltözött, hamarosan követheti a vas­ipari szövetkezet és várható a Ceglédi Építőipari Vállalat ki­vonulása is. A párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy az ipar- fejlesztéssel kapcsolatos ter­veket eredményesen végre­hajtják. E tervek teljesítését jól segíti a pártszervezetek éves cselekvési programja, amely megszabja a legfonto­sabb helybeli feladatokat, és ellenőrzi a megvalósulás me­netét. A következő évek feladatai­ról szólva, célul tűzte ki a tes­tület a meglevő ipari létesít­mények továbbfejlesztését, termelőkapacitása bővítését. A gazdaságos és korszerű ter­mékszerkezet kialakítása el­engedhetetlen követelmény. Fokozni kell a tőkés exportot, egyidejűleg elemezni a ráfor­dítások mértékét. Lényeges, hogy csökkenjen a tőkés im­portból származó anyagok fel- használása. A belső tartalékok feltárása, a jobb üzem- és munkaszervezés még sokat segíthet. Nagyobb szakmai képzettségre, színvonalas ve­zető, irányító tevékenységre van szükség. Az iparágakon belül ésszerű koncentrációt kell végrehajtani. Az élelmiszeriparnak úgy kell fejlődnie, hogy a városban és a környékén előállított alapanyagokat feldolgozhas­sa : a tőkés piac lehetőségeinek kihasználásában ennek nagy a jelentősége. Kiemelt feladat a PENOMAH vágócsarnoká­nak rekonstrukciója, húsfel­dolgozó csarnok építésével és a hűtőkapacitás bővítésével. A konzervgyár szárítóüzemének minél közelebb kell megter­meltetnie az alapanyagokat, hogy a szállítási költségek csökkenjenek. A tejinarnak a növekvő tejmennyiség feldol­gozására és a választékbőví­tésre kell gondolnia. A sütő­iparban az elavult kisüzeme­ket indokolt úi, korszerű sü­tödékkel felváltani. A Gabonafelvásárló Vál­lalat napi 120 tonna ka­pacitású malma építését most készítik elő, a kivite­lezés 1979 végén kezdődik meg. A ceglédi Lenin Termelőszö­vetkezettel együttműködve, óránkénti 15 tonna teljesítő- képességű keverőüzem felállí­tása is várható; az üzem ja­vítja a takarmányellátást. A gépiparban a géppark re­konstrukcióját kell sorra ven­ni, korszerűsítve a technoló­giát. Célgépek beszerzése kí­vánatos, és az újitómozgalom- ra az eddiginél jobban kell tá­maszkodni. A KÖZGÉP-ben a tőkés kooperáció bővítése, új útépítő gépek kifejlesztése, to­vábbi tőkés piacok felkutatása a teendő, ezért belső felújítás­ra, az elavult gépek kicserélé­sére, a technológia fejlesztésé­re is szükség van. Az EVIG- re ugyancsak a nyugati áru- értékesítés növelése vár. Meg­felelő gazdaságossággal, li­cencvásárlással és az új ter­mék gyártásának gyors meg­kezdésével lehet lépéselőnyre szert tenni. A MEZŐGÉP a húsipari gépek, berendezések gyártásában haladhat előre. A vasipari szövetkezet jövőre hozzálát új központi telephe­lye kiépítéséhez. Hasonló fel­adat vár a Vízkutató és Fúró Vállalatra is, amelynek helyét az északi ipartelepen jelölték ki. A könnyűipar zömét kitevő ruházati ipar igazodjék a di­vat igényeihez, korszerű gé­pek beállításával használja ki a tőkés export lehetőségeit. A Május 1. Ruhagyár a techno­lógia modernizálásával, a ha­tékonyság és a gépesítés fo­kozásával érhet el sikert. A PEVDI új üzeme a déli ipar­területen kap helyet. A PE- MÜ cipőgyára 1980-tól teljes rekorístrukciót tervez, zavar­talan termeléssel. A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Válla­lat, a .székülés- és széktámla- üzem teljes felépítése után, folyamatos kisgépbeszerzést és korszerűsítést hajt végre. Az építőiparban még min­dig sok tartalék rejlik az üzem- és munkaszervezés ja­vításában, a meglevő eszközök jobb kihasználásában, felszín­re hozásukkal a vállalt határ­idők megtarthatók, a minőség javítható. A Ceglédi Építőipari Vál­lalat a középblokkos és panelos építési mód alkal­mazásával, gépparkja kor­szerűsítésével javíthatja tevékenységét. Az építőipari szövetkezet fel­adatául elsősorban a lakások karbantartását és az úgyneve­zett foghíjbeépítéseket tűzték ki. A szolgáltató iparágnak a la­kosság jobb és igényesebb el­látását kell vállalnia. A város­ban működő több mint négy­száz kisiparosra hasonló sze­rep hárul. A párt-végrehajtóbizotlság által megfogalmazott feladatok belekerülnek a gazdasági egy­ségek középtávú és éves ter­veibe. A pártbizottság folya­matosan figyelemmel kíséri a végrehajtást és segítséget nyújt a pártszervezeteknek, hogy területükön a gazdaság- politikai tevékenység mind magasabb színvonalú legyen. Arra kell törekedni, hogy a tervezett fejlesztés a párthatá­rozatokkal összhangban men­jen végbe. A testület a jelentést és a feladattervet elfogadta. ' T. T. Közöljük a város lakosságával és az mgtsz, dolgozóival, hogy a ceg­lédi Magyar—Szovjet Barátság Mg. Tsz. Budai úti (Dobos tanya) üzemegysége területén Cseh Jó­zsef tanyájához kisfeszültségű vil­lanyhálózat épült. Az új kisfeszült­ségű hálózat az üzemegység észak­keleti oldalán meglevő vezetékről ágazik le és halad keleti irányban, a dűlő út mellett 500 fm hosszban és csatlakozik a tanyaépülethez. A megépült villanyhálózatot 1978. XII. 16-án feszültség alá helyez­tük. Felhívjuk a lakosság és a tsz. dolgozóinak figyelmét, hogy a meg­épült villanyhálózat vezetékeinek megközelítése, érintése életveszé­lyes és halálos!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom