Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

A« MSIÜP Pest megyei B8«ottsógának üléséről Gazdaságpolitikai Jó tervteijesítés a megyében cselekvési program Cservenka Ferencné beszámolója az 1978-as gazdasági munkáról A párt gazdaságpolitika! céljait to­vábbra is a XI. pártkongresszus, az MSZMP KB 1977. október 20-i és 1978. december 6-i határozatában megjelölt fel­adatok képezik. A népgazdaság elért eredményei mellett a népgazdasági egyensúly helyreállítása érdekében a ha­tékonyság javítása, a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása, a gazdaságos­ság a központi feladat. Az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának tegnapi ülésén — mint lapunk 1. oldalán közöl­jük — Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizott­ság első titkárának tájékoz­tatójában szólt a megye idei gazdasági helyzetéről is. A részletes elemzésre a teljes adatok birtokában a későbbi­ekben még visszatér a megye vezető párttestülete. Mint mondotta: Már most is lát­ható azonban, hogy a megye kiemelkedően jól teljesítette a tervét. Jó néhány területen az országos eredményeken is túl­tett. Ezzel együtt természete­sen mindazok a gondok, javí­tani valók is fennállnak, ame­lyeket a párt Központi Bizott­sága a népgazdaság helyzeté­vel kapcsolatban megállapí­tott. Ezek jelen vannak a jó eredmények mellett is, és mu­tatják a további teendők irá­nyát. Egyenletes fejlődés az iparban Az adatok szerint a megye gazdaságai ütemesen fejlődtek, az V. ötéves terv legfőbb cél­kitűzéseit időarányosan telje­sítették, néhány területen túl­teljesítették. Az ipari termelés az év végéig várhatóan 6.5— 8,5 százalékkal nö, ezen belül a vegyipar 9—10 százalékos, a gépipar 6,7 a könnyűipar 7,8, az élelmiszeripar 2—3 százalé­kos növekedése várható. Az átlagnál gyorsabban növeke­dett a szövetkezeti és a taná­csi ipar termelése. (Mintegy 10—12 százalékkal termelt töb­bet.) Az exportértékesítéseknél folytatódott a korábbi évek fejlődése. A gépipar 10, a könnyűipar 3—4 százalékkal növelte tőkés exportját. Külö­nösen élenjárt ebben a Ganz Árammérőgyár gödöllői egy­sége, a Magyar Hajó és Daru­gyár váci egysége, az Ikladi Ipari Műszergyár, a Híradás- technikai Anyagok Gyára, a Csepel Autógyár, a PEVDI. A szocialista export a megyében a tervezett szinten maradt. A munkaerőhelyzetben cse­kély a változás: a minisztériu­mi vállalatoknál egyáltalán nem jelentős, a szövetkezeti iparban a foglalkoztatottak száma, pedig 800 fővel emel­kedett. Nőtt a teljesítmény­bérben dolgozók aránya. Az import anyagok helyette­sítése érdekében jelentősek voltak az erőfeszítések. E té­ren különösen jó eredménye­ket ért el Vácott a Híradás- technikai Anyagok Gyára, a Kötöttárugyár. Figyelemre- méltóan sok — de még min­dig nem elég — próbálkozás mutatkozott a jobb üzem- és munkaszervezésben. Elisme­résre méltó a többi között eb­ben a Csepel Autó, a Nagykő­rösi Konzervgyár, az Egyesült Izzó váci gyára, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat. Az építőiparban 7—9 száza­lékos a növekedés: az utóbbi három évben az építőipar ter­melése 22—23 százalékkal nö­vekedett meg. Főként a nagy- beruházásokkal törődtek igen alaposan. Ezt a tevékenységet jelzik olyan nagy munkák, mint a diósdi csapágygyár re­konstrukciója, amelynek — ha sok fáradozással is — a befe­jezéséhez érkeztünk. A nagy- beruházások között szerepelt az Adira kőolajvezeték, amelynek gondjait ugyancsak sikerült áthidalni. Kimagasló eredmények a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban is — a rapszodikus időjárás ellenére — jó évet zárt Pest megye. A termelőszövetkezetekben 14 százalékkal nőtt a termelési érték, az állami gazdaságok­ban 12 százalékkal. Nincs ki­esés a háztájiban sem. A ter­mésátlagok mindenütt nőttek. A gabonatermelést minden évben nagyon visszavetette a megye jórészt homokos talaja, így korábban a termés mindig az országos átlag alatt maradt, tavaly viszont a nagy esők kö­vetkeztében az átlag fölé emelkedett. (Országosan 42,8 mázsa hektáronként, a megyé­ben 45,1 mázsa a kenyérga­bona termés.) A kukorica 50 mázsa feletti termést hozott. Tejtermelésben már hosz- szabb ideje élenjár a megye. Hol az első, hol a második he­lyet tartja. Most 3700 liter fö­lötti az átlag. A sertés- és juhállomány is növekedett az idén. Az állat- tenyésztésben új beruházások is beléptek: így a dunavarsá- nyi nyúltelep, a hernádi új sertésfeldolgozó, több helyen tehenészeti telep. A burgonya- és káposztater­melés — az országoshoz ha­sonlóan — Pest megyében is —• jó eredményekkel járt, de kiesés mutatkozik zöldségből, paprikából, paradicsomból. Igen dicséretes eredmény­ként említhette meg a megyei pártbizottság titkára, hogy az idén sem lesz veszteséges me­zőgazdasági (mint ahogyan ipari) üzem Pest megyében. Sőt, az ország első 15 termelő- szövetkezetéből 11 Pest me­gyei, vagy még szűkebben: az első tízből hét található a me-' gye területén. A közös jó munkán belül ez annak is kö­szönhető, hogy olyan gazda­sági vezetők dolgoznak, akik merik vállalni, hogy nehezebb körülmények között is meg­valósítják a pórt gazdaságpo­litikáját, a Központi Bizott­ság határozatait. Lakások, iskolák, óvodák, kórház A kommunális ellátásokról szólva a tájékoztató arról adott számot, hogy tanácsi be­ruházásként 1300 célcsoportos lakást adnak át, ami a terv­nek megfelelő. A gond csupán az, hogy még mindig zömé­ben a negyedik negyed során adják át a lakásokat. Az is­kolák, óvodák, új tantermek, óvodai helyek átadásában a tervhez képest túlteljesítés is mutatkozik, ami a lakossági összefogásnak is köszönhető. Az idén különösen megindult a nagyon praktikus Forfa-is- kolák építése, és első ízben ép­pen a közeli napokban adják át az ország első Forfa-óvodá- jat, Budaörsön. A forgácsfa­elemekből összeállított épület szép és magas színvonalú ki­vitelben készült. Jogosan lesz a megye büsz­kesége a kistarcsai kórház, amely rekord idő alatt épült meg: három és fél év alatt. Ez egyben oz egész megyére kiterjedő nagy társadalmi ösz- szefogásnak, a szívesen vállalt kommunista szombatoknak is nagyszerű példája. A megyei építőipari vállalat jól koncent­rált vezetésével, a megye vá­rosainak, járásainak nagy tá­mogatásával épült meg a 600 ágyas kórház, a száz szemé­lyes nővérszállás és 210 lakás az egészségügyi dolgozóknak. Összességében — mint-hang- súlyozta a megyei pártbizott­ság első titkára — eredményes évet zárt Pest megye. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy nin­csenek továbbra is nagy fel­adataink. A következő eszten­dőre a vállalatok az előző évi­nél visszafogottabban tervez­hetnek (az ipari termelés nö­vekedését általában 3—5 szá­zalékkal). A fejlesztési lehető­ségeket is óvatosabban kell kezelni. Általában a megyében is — mint országosan a gaz­daságossági, a minőségi köve­telmények és a termékszerke­zet gyorsabb korszerűsítése áll előtérben. Ezt foglalja ma­gába a megyei pártbizottság 1979. évi gazdaságpolitikai cse­lekvési programja. Szűnik a helyszűke Ünnepélyes tanteremavató Nagykátán A társadalmi munka értéke: 330 ezer forint A nagykátai Damjanich Já­nos Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola húsz eszten­deje épült, s a tegnapi napig nyolc termében egyidejűleg ti­zennégy osztályt oktattak. A szűkös körülmények miatt a diáitok a tornateremben, a po­litechnikai műhelyben, a természettudományi előadó­termekben, sőt még a kollé­gium szobáiban is tanultak, nemcsak osztályaikban. Hétfőn délelőtt 11 órakor ta­nulók, nevelők, a környező te­lepülések termelőszövetkeze­teinek, üzemeinek vezetői, szo­cialista brigádok tagjai gyü­lekeztek a középiskola udva­rán álló új épület előtt, mind­azok, akik részt vállaltak a most avatott két tanterem és szertár építésében. Képe Zsuzsa és Bukai Tibor második osztályos tanulók énekműsora után Povázson Sándor igazgató emlékezett a munka kezdetére, sorára. Elmondotta, hogy az idei év áprilisának végén a nevelők kezdték az alapozást, s szál­lítással építő- és szerelő mun­kával segítettek a dánszent- miklósi Micsurin, a farmost Tápiómente, a tóalmási Le­nin, a tápiószentmártani Aranyszarvas és a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Ter­melőszövetkezetek tagjai, va­lamint a nagykátai Telefon­gyár dolgozói. Társadalmi tá­mogatásuk értéke meghaladta a 330 ezer forintot. A diákok és pedagógusok ezer órányi társadalmi mun­kát végeztek. A berendezéshez — a korszerű bútorokhoz, au­diovizuális katedrákhoz, szem­léltető eszközökhöz 220 ezer, a központi fűtés bevezetéséhez pedig 320 ezer forintos támo­gatást adott a megyei tanács. Az iskola KISZ-bizottsága nevében Tóth Márta harma­dik osztályos tanuló mondott köszönetét az építőknek, akik lehetővé tették, hogy a mun­ka nyári szünetelése után — ennek az esős idő volt az oka — átadhassák a linóleumpad- lós, neonvilágítású tanterme­ket, amelyekben a következő félévtől 162 kertészjelölt ta­nulja hat szakma elméleti tantárgyét. Az egyik teremben géptani, a másikban zöldség­termesztési szaktantermet rendeztek be. Délutánonként szakköri foglalkozásokat, kor­repetálást tartanak majd itt. De nemcsak a szakközépisko­lások, a gimnazisták is jobb körülmények között tanulhat­nak ezután, hiszen a zsúfobság csökkent. S ami még ide kívánkozik: a tanteremavató jó alkalom volt arra, hogy meghatározzék a további fejlesztés tenniva­lóit. Űj szemléltető eszközök szükségesek, korszerűsíteni kell az üvegházi tanműhelyt, s az iskola külső bemutató­kertjébe rövidesen csepegtető öntözőberendezés kerül. A támogatók ezúttal sem hagy­ják cserben az iskolát: a dán- szén tmiklósi szövetkezet KISZ- fiataljai máris elvállalták, hogy elkészítik az öntöző­szerkezetet. V. G. P. burgonyatermelés színvonalá­nak fejlesztése. A zöldségtermelésben a ter­melés szerkezetét még jobban a szükségletekhez kell igazí­tani. Növelni kell a paprika, paradicsom, uborka vetéste­rületét, a primőr és a friss fogyasztású zöldségfélék ter­melését. A termelők, a fel­vásárlók és feldolgozók ja­vítsák az együttműködést. Bővítsék az előfeldolgozó és tároló kapacitásokat, segítsék a belföldi és export értékesí­tést. Az V. ötéves terv ültet­vénytelepítéseinek teljesítése érdekében mintegy 800 hektár gyümölcsöst és 400 hektár szőlőt kell telepíteni. A ter­melési rendszerek és a bázis­gazdaságok biztosítsák a tele­pítés feltételeit. Segítsék elő a kisüzemi ültetvények re­konstrukcióját. Az állattenyésztés termelése 4—5 %-kal nő. Továbbra is fontos feladat a tejtermelés gazdaságos növelése. Különö­sen nagy figyelmet kell for­dítani a hústermelés fokozá­sára, elsősorban a juh- és marhahústermelés növelésére. A sertéshústermelés növelését elsősorban a fajlagos hoza­mok javításával kell elérni. A nagyüzemek az integrálás to­vábbi fejlesztésével segítsék elő a kisüzemi sertéstartás stabilizálását, a nyúl- és a galambhústermelés növelését. Az üzemi vezetők és a párt- szervezetek kezdeményezze­nek akciókat a sertés- és ba­romfihústermelésben az ab­rakfelhasználás csökkentésére, az import fehérje felhasználás hatékonyságának javítására. A takarmány termelésben mindenek előtt az átlaghoza­mok emelése, a minőség javí­tása a cél. Biztosítani kell a korszerű, gazdaságos betaka­rítási és tárolási módszerek elterjesztését. 6 A politikai mynka elsődleges feladata a ® gazdaságpolitikai cé­loknak megfelelő cselekvés elősegítése. Általánossá kell tenni azt a szemléletet, hogy a gazdasági fejlődést a haté. konyság javulásával minősít­sék. A gazdálkodás értékelé­sének az alapja, hogy miként szolgálja a népgazdaság egyensúlyának javítását. Ezt a követelményt következete­sen alkalmazzák az erkölcsi és anyagi elismerésben. A pártszervezetek figyel­müket elsősorban a korszerű, gazdaságosan exportálható termékek gyárására fordítsák. Várhatóan 10—15 ipari válla­lat és szövetkezet termelés- növekedése mérsékelt lesz, néhány esetben a termelés csökkenésével kell számolni. Ezeknél az üzemeknél a párt- szervezetek a gazdaságosság javítására, termékszerkezetük korszerűsítésére ösztönözze­nek. A gazdaságilag nehéz helyzetbe kerülő vállalatok perspektivikus fejlesztését se­gítő konkrét programok kidol­gozását a megyei, járási, vá­rosi pártszervek, a tanácsi és érdekképviseleti szervek se­gítsék. A szakszervezetekben dol­gozó kommunisták tekintsék elsőrendű feladatuknak a párt gazdaságpolitikájának megis­mertetését, a végrehajtásra való mozgósítást. A gazdasági vezetők és szakszervezetek se­gítsék elő, hogy a munkaver- seny-mozgalom szorosan kö­tődjön a vállalati feladatok­hoz és elsősorban a termék- szerkezet korszerűsítésére, a gazdaságos tőkés export foko­zására, a kooperációs szállí­tások pontos betartására, a minőség javítására irányuljon. A KISZ-szervezetek kiala­kult munkaformái — FMKT, védnökség, szakmai versenyek — segítsék gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását. Vál­laljanak részt a pártszerveze­tek gazdaságpolitikai cselek­vési programjainak végrehaj­tásából. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA az erőiket koncentrálják a folyamatban lévő beruházá­sok gyocs befejezésére. Az építőiparban gyorsítani kell a termelékenység növe­kedését. Különösen az építő­ipari szövetkezetek, az épí­tőipari közös vállalatok és a mezőgazdasági, üzemek épí­tő ágazatai fordítsanak erre megkülönböztetett figyelmet. Tovább kell erősíteni és tar­tóssá tenni a különböző épí­tőszervezetek együttműködé­sét. A beruházások végrehajtása érdekében a párt-, állami és gazdasági szervek fokozott segítésére és ellenőrzésére 1 1970-ben is szükség van. Elő kell segíteni; az állami kiemelt beruházások között: — Az Adria kőolajvezeték építés befejezését, a konvertálható export áru_ alapot növelő beruházások kö­zött: _ — a DKV gázolajmentesítő üzem befejezését, a piroben- zin feldolgozó kapacitás bőví­tését, — az Ipari Szerelvény és Gépgyár visszacsapó és pil­langószelep gyártás fej'észté- - sét, — a ráckevei Aranykalász Mg Tsz 1200 férőhelyes hízó­marhatelep befejezését, — a gödi Dunamenti Mg Tsz 297 ezer férőhelyes broylerte- lep átadását, a beruházások teljes befeje­zését, illetve a termelés fel­futását kell biztosítani: — a Diósdi Csapágygyár­ban, — a Lenfonó és Szövőipari Vállalat pozdorja bútorlap és zsineggyártásában, — a Mechanikai Művek festékszóró termelésében, — a Csepel Autógyár Volvo haszonjármű gyártásában, — az Egyesült Izzó vád gyárában, a kommunális beruházások között: — 174 általános iskolai tan­terem megépítését, az olcsó, gyors megoldásokra töreked­ve, — a telepszerű többszintes lakások építését, 683 célcso­portos lakás átadását, — a víztermelő és szenny­víztisztító kapacitások, a víz. hálózat és a csatornahálózat terv szerinti építését, — 10000 óvodai Mely át­adását, — 385 bölcsődei hely átadá­sát, — a dabasi és a váci orvo­si rendelőintézetek építését, — a kistarcsai kórház épí­tésének folytatását, — a dunakeszi áruház épí­tését. 5 A mezőgazdasági ter- melés legfőbb fel- ® adata biztosítani, hogy a növénytermelés és az állattenyésztés is egyenlete­sen fejlődjön. A termelés nö­vekedésével együtt javítani kell a gazdálkodás hatékony­ságát. A területi, üzemi párt- szervezetek 1979. évi munká­juk során ellenőrizzék a megyei pártbizottság által a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar fejlesztésére elfoga­dott feladatok végrehajtását. A javuló szakember- és esz­közellátottság, a rendelkezés­re álló fejlesztési források le- ■ hetővé teszik, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek ter- ■ melése 6 %-ot meghaladóan ■ növekedjen. A háztáji és i kisüzemi termelés szervezésé- • nek további javításával nő- ■ jön a zöldség-, gyümölcster- ■ melésünk, növekedjen az ál- ■ lati termék előállítása. , A gabonatermelésben az - elért magas termelési szín- i vonal stabilizálása a feladat. Törekedni kell a kukorica - termőterületének növelésére, a A nagyüzemek segítsék elő a háztáji kukorica termőterüle- . tek hozamainak növelését. A i, növénytermelés szerkezete a - termőhelyi adottságok figye- - lembevételével igazodjon a :- népgazdasági igényekhez. Tó­ti vábbra is fontos feladat a f Minden termelő vál­lalat törekedjen a • _ gazdaságos tőkés ex- port növelésére. A pártszer­vezetek, a gazdasági vezetők figyelmüket elsősorban a jól értékesíthető termékek gyár­tására koncentrálják. A me­gyei pártbizottság megkülön­böztetett figyelmet fordít a Dunai Kőolajipari Vállalat, Mechanikai, Művek, PEVDI, PEMU, Híradástechnikai Anyagok Gyára, Ipari Sze­relvény és Gépgyár, Monori MEZŐGÉP Vállalat, Magyar Hajó- és Darugyár, Egyesült Izzóváci gyárai, Ganz Áram­mérőgyár, Írószer Szövetkezet, TEXELEKTRO Ipari Szövet­kezet, Mechanikai Laborató­rium Dunakeszi Gyára dollár elszámolású kivitelének növe­lésére. Azok a vállalatok, amelyek- rüél a kivitel gazdaságossága nem kielégítő — a ráfordítá­sok csökkentésével, a ter­mékek korszerűsítésével, a minőség javításával, jobb piaci ármunkával — javítsák az exporttermelés jövedelme­zőségét és ezzel együtt nö­veljék kivitelüket. Elő kell segíteni a Csepel Autógyár, az Ipari Műszergyár, a PORTE, a Váci Kötöttárugyár, a Len­fonó és Szövőipari Vállalat, a konzervgyárak, az ipari szövetkezetek ilyen irányú munkáját. A pártszervezetek támogas­sák, ösztönözzék a konzervál­ható árualapok növelését szol­gáló vállalati, szövetkezeti fejlesztések befejezését, újak kezdeményezését. A szocialista kivitelben az államközi szerződések pon­tos, jó minőségű teljesítésére kell törekedni. A belföldi értékesítésben a szerződések fegyelmezett tel­jesítése a cél. A vállalatok gazdasági vezetői és társadal­mi szervei követeljék meg a vállalások pontos teljesítését a Az egyensúly javítá­sát segítse elő a szi- • gorúbb energia- és anyaggazdálkodás. A takaré­kosabb anyag, és energiafel­használást eredményező tech­nológiai megoldások előtérbe helyezésével mérsékelni kell a termelés fajlagos költségeit. Kiemelt figyelmet kell for­dítani a tőkés import anya­gok pótlására, az exportképes hazai alapanyagok, félkészter­mékek felhasználására. A já­rási-városi pártbizottságok és üzemi pártszervezetek kiemel­ten és rendszeresen kísérjék figyelemmel a Lenfonó és Szövőipari Vállalat, a Pest­vidéki Gépgyár, az Ipari Mű­szergyár, a FORTE, a Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­ra, az Ipari Szerelvény és Gépgyár, a Csepel Autógyár, a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, az MGM Diósdi Gyára, MHD Váci Gyára, a Ceglédi KÖZGÉP, a PÁÉV és a KKMV önköltségi mutatóit, anyag, és energiagazdálkodá­sát. Ezekben az üzemekben az átlagosnál nagyobb az anyaghányad, a termelés im­portanyag igényes. 3 A vállalatok a ter­melésnövekedéssel • összhangban tervez­zék a munkaerőgazdálkodást. Minden gazdálkodó szervezet­nél növelni kell a munka ter­melékenységét, javítani a munkafegyelmet. Kapjon je­lentősebb szerepet a teljesít­ményhez és a minőséghez kapcsolódó bérezési gyakor­lat A folyamatos munka fel­tételeinek biztosításával csök­kenteni kell a túlórafelhaszná­lást. Általánossá kell tenni hogy csak a növekvő ter­melékenységgel arányosai növekedjenek a bérek. jm Az építőipari szer vezetek folytassák ; ® teljesítőképességük növelésére irányuló koncent rálási, szervezésfejlesztés: szakosodási, technológiafej lesztési programjaikat. Mi vei most kevesebb beruhá zás indul, az 1979-es évbe:

Next

/
Oldalképek
Tartalom