Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

1978. DECEMBER 16., SZOMBAT Enyhülés és fi Pravda a moszkvai nyilatkozat jelentőségéről A Pravda szombati száma terjedelmes cikkben foglalko­zik a Varsói Szerződés Tag­államai Politikai Tanácskozó Testületé moszkvai ülésén el­fogadott nyilatkozat jelentő­ségével. Bevezetőben megál­lapítja, hogy a nyilatkozat a közelmúlt legfontosabb nem­zetközi politikai dokumentu_ ma, a szocializmus békepoliti­kájának legfrissebb bizonyíté­ka. A nyilatkozat konkrét fel­adatként jelöli meg, hogy a politikai enyhülést katonai téren is enyhülésnek kell kö­vetnie, és visszafordíthatatlan­ná kell tenni az enyhülés fo­lyamatát, a nemzetközi kap­csolatoknak a békés egymás mellett élés elvei alapján tör­ténő átalakítását. t Az „enyhülés és realizmus” című cikk a továbbiakban le­szögezi, hogy ez a feladat rendkívül bonyolult, de egyben teljességgel reális.. Megoldá­sát előkészítette a nemzetközi helyzet egészének alakulása, a szocialista államok egységes politikája, állhatatosságuk és következetességük az imperia. lizmus és a reakció agresz- szív, militarista erőivel vívott harcban. A politikai tanácsko­zó testület november végén tartott moszkvai ülésén a résztvevők mindebben teljes mértékben egyetértettek. Az enyhüléshez vezető út — folytatja a Pravda — hosszúnak és rögösnek bizo­nyult és maga az enyhülés sem mentes a „hidegháború” maradványaitól. Mindezért a nyugati hatalmak politikáját meghatározó imperialista kö­rök a felelősek. ' A szocialista államok nem törekszenek katonai fölény­re a Nyugattal szemben. Alapelvük az egyenlő biz­tonság. A Varsói Szerződés­hez tartozó országok meggyő­ződése szerint a kialakult vi­szonylagos erőegyensúly az a kiinduló pont, amelynek alapjáról meg lehet és meg kell kezdeni a szembenálló felek katonai erejének és fegyverzetének csökkentését. A Varsói Szerződés szerve­zete alapelvként vallja a ka­tonai tömbök egyidejű fel­oszlatásának szükségességét. Az ehhez vezető úton az el­ső reális lépésként e töm­bök tevékenységének korláto­zását, nem pedig bővítését ja­vasolja. Rámutat a kölcsönös bizalom megszilárdításának fontosságára, amit elősegítene, hogy a felek nem növelik más országok területén állomáso­zó fegyveres erőik létszámát, s egyben vállalják, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert egymás el­len. Hangsúlyozza a cikk, a szo­cialista országok megingatha­tatlan hívei a béke ügyének, s meggyőződésük, hogy a ka­tonai enyhülés reális cél, a leszerelés objektív lehetőség. A cikk megállapítja, hogy az erőpolitika szám szerint kisebbséget jelentő hívei nem egy kapitalista ország gyakor­lati % tevékenységének ma is hangadói és meghatározói. És megpróbálják aláásni a szocia­lista közösséggel folytatandó ésszerű dialógust. Ma időszerűbb, mint bármi­kor, emlékeztetni, hogy a le­szerelés nem lehet egyoldalú folyamat. A fegyverkezési versenyt ellenezni — mint a tapasztalat is bizonyítja — egymagában kevés a leszere­léshez akkor, amikor a másik fél a fegyverkezés mellett van. Az Egyesült Államokban — folytatja a Pravda — az idei költségvetési évben a katonai kiadások elérték a 130 mil­liárd dolláros rekordszintet. Az amerikaiak a katonai ki­adások növelésének útjára te­relik NATO-partnereiket is. A Pravda a továbbiakban emlékeztet a szocialista orszá­goknak a közelmúltban tett számos, a katonai enyhülést szolgáló javaslatára, amelyek ellen nehezen találnak kifo­gást a NATO köreiben. A moszkvai nyilatkozatot egyhangúlag fogadták el, s ez ismét bizonyította a szocialista közösség nézeteinek és cselek­vésének egységét. A tanácsko­zás amellett, hogy a katonai enyhülés reális javasolta a Nyugatnak, megvi­tatta a Varsói Szerződés or­szágai együttműködésével kap­csolatos intézkedéseket is a honvédelem területén. Az idevonatkozó kérdések megvitatásakor a román elv- társaik sajátos álláspontra he­lyezkedtek. A tanácsülést kö­vetően a sajtó közvetítésével egynéhány érvelésüket a köz­vélemény tudomására hozták, ami a burzsoá és a pekingi propogandistáknak alkalmat adott arra, hogy spekulációk­ba és a szocialista közösség cí­mére intézett vádaskodásokba bocsátkozzanak. Miről is van szó? A román elvtársak azt állít­ják, hogy nem áll fenn a há­ború elkerülhetetlen veszélye, és hogy a fegyverkezés bár­miféle fokozása megengedhe­tetlen. Azzal kapcsolatban, hogy a népek képesek megvé­deni a békét — nincs vita, a Varsói Szerződésben mindenki ebből indul ki. Általános az a meggyőződés is, hogy a kom­munista építéstől elvont min­den egyes rubel, márka vagy lei súlyos és nem kívánatos terhet jelent. Az imperialis­ták maguk sem rejtik véka alá, hogy a fegyverkezési haj­sza fokozásakor egyebek kö­zött az a cél is vezérli őket, hogy rákényszerítsék a szocia­lista országokat: minél több anyagi erőt vonjanak el a gaz­dasági fejlesztés szükségletei­től, s ezáltal megnehezítsék a testvérpártok számára a lakos­ság életszínvonalának javítását célzó programjaik végrehajtá­sát. Szabad-e azonban a bizton­ság rovására takarékoskodni ? A veszély túlértékelése kétség­kívül azt jelentené, hogy sú­lyos pótlólagos terheket ven­nénk magunkra — a veszély lebecsülése viszont magát a biztonságunkat tenné kérdé­sessé. Nem létezik semmiféle „rendkívüli helyzet” s felada­tunk az, hogy megakadályoz­zuk ilyen helyzet kialakulását. Ezzel a feladatfal meg fogunk birkózni, s jó, ha a NATO köreiben a kétség árnyéka sem marad azt illetően, hogy a szocialista országok elbírnak minden megterhelést, és nem riadnak vissza semmiféle ki­hívástól sem. A Varsói Szerződés szerve­zete védelmi képességének erősítésével függ össze a szö­vetség fegyveres erői együtt­működésének kérdése is. Az együttműködés tökéletesítése annál is inkább fontos, mert a NATO a tagországok egysé­ges parancsnoksága alá ren­delt fegyveres erőinek mind operatívabb együttműködését teremti meg. A Varsói Szerző­dés keretein belül a katonai erőfeszítések koordinálása semmilyen módon nem korlá­tozza az egyes testvérorszá­gok vezető párt- és állami szerveinek rendelkezési jogát saját fegyveres erőik felett. A moszkvai tanácskozás azt javasolta, hogy közös erőfeszí­tésekkel valamennyi fél biz­tonsági érdekeinek tekintetbe vételével haladjunk a megál­lapodások felé. Erélyes vietnami tiltakozás Peking folytatja provokációit Hoang Bich Son, vietnami külügyminiszter-helyettes pén­teken Hanoi határozott til­takozását hozta Jang Kung- su kínai nagykövet tudomá­sára, az elmúlt hetekben vég­rehajtott sorozatos kínai ha­tárprovokációk miatt Visz- szautasította a Csüng Hszi- tung külügyminiszter-helyet­tes december 13-i állásfog­lalásában szereplő vádaskodá­sokat. Felhívta a figyelmet, hogy a november elején Cao Lang tartományban lezajlott rendkívüli súlyos provokációk után is folytatódtak a kü­lönböző kínai határsértések. A kínai hatóságok változatlanul fegyvereseket és polgári sze­mélyeket irányítanak vietna­mi területre, hogy szabotázs- cselekményeket kövessenek el és összetűzéseket provokálja­nak és további csapatokat vontak össze a Vietnammal határos övezetekben. A sza­porodó kínai provokáció ki­hívó segítségnyújtást jelente­ne a kambodzsai Pol Pot- Jeng Sary csoport Vietnam elleni agresszív háborújához. A külügyminiszter-helyettes végül közölte, hogy a Viet­nami Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma erélye­sen tiltakozik a Vietnam biz­tonságát, a lakosság életét megzavaró kínai akciók el. len. A hivatalos látogatáson Ja­pánban tartózkodó Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának elnökhelyettese, kül­ügyminiszter pénteken meg­kezdte tárgyalásait Szonoda Szunaóval, aki rámutatott, hogy a szigetország lehetősé­geihez mérten eddig is jó kapcsolatokat igyekezett fenn­tartani Vietnammal gazdasági segítséget nyújtott a háború utáni újjáépítéséhez. Nguyen Duy Trinh válaszé, ban rámutatott, hogy a Viet­nami Szocialista Köztársaság elvi politikája alapján erősí­ti együttműködését a szocia­lista államokkal és kosz fej­leszteni kapcsolatait más or­szágokkal is. A vietnami ál­lamférfi pénteken este Ohira Maszajosi új japán kormány­fővel folytatott eszmecserét. Ülésezik azOSZSZSZK parlamentje Az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának ülés­szaka, amely csütörtökön kezdte meg tanácskozását a Kreml-ben, a jövő évi nép- gazdasági terv és költségvetés törvénytervezetét vitatja meg és jóváhagyja az 1978. évi terv és költségvetés végrehaj­tásáról szóló beszámolót. Na­pirenden szerepel még a tör­ténelmi és kulturális emlék védelméről szóló törvény megalkotása. Az ülésszakon részt vesz­nek Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnökével az élen az SZKP és a szov­jet állam vezetői. A pénteki ülésen elfogadták a köztársaság jövő évi tervét és költségvetését, ami az ipa­ri termelés 5,6 százalékos nö­velését irányozza elő. Gazda, sági és szociális fejlesztésre 68 milliárd rubelt biztosítanak. Jelentős összegekkel segítik a mezőgazdasági termelés nö. velősét A pénteki ülésen megkezd­ték a műemlékek és kulturá­lis érdekek védelméből szóló törvénytervezet megvitatását. Szilárd egységben A szófiai konferencia záróülése A Pravda pénteki számá­ban ,.Az internacionalista szolidaritás jegyében” című tudósításában többek között ezeket írja a szófiai elméleti konferenciáról. A plenáris és a szekcióülé­sek őszinte hangvételű, élénk vitája során különösen-kidom­borodott, hogy a résztvevők alkotó módon közelítik meg a modem világ legfontosabb jelenségeit, a forradalmi vi­lágmozgalom különböző osz­tagai előtt álló konkrét fel­adatokat. Ugyanakkor a ro­mán küldött felszólalása a konferencia általános hangvé­telével szemben nyilvánvaló disszonanciaként hangzott. A román küldött nyíltan lebe­csülte az imperializmus ré­széről tapasztalható katonai veszélyt, kijelentette, hogy megengedhetetlen „egy bizo­nyos ország” állásfoglalásának bírálata. A világ kommunis­tái tevékenysége összehango. lásának szükségességéről pe­dig azt állította, hogy az „ana­kronizmus”, Más álláspontról közelítet­ték meg ezt a kérdést, a töb­bi párt képviselői felszólalá­saikban. Megállapították pél­dául, hogy bizonyos mér­tékben éleződött a nemzetkö­Carter nem utazik Kínába Feltehető, hogy az amerikai és a szovjet külügyminiszter jövő heti genfi tanácskozásán előkészíti év eleji találkozóját Leonyid Brezsnyevvel, jelen­tette ki az ABC televíziós há­lózatának adott nyilatkozatá­ban James Carter amerikai el­nök. A tanácskozás napirend­jén az új SALT-megállapodás végleges kidolgozása szerepel — mondotta az elnök. Egy kérdésre adott válaszá­ban kijelentette, hogy nincs szándékában Kínába utazni, amíg a kínai vezetők nem lá­togatnak el Washingtonba. Elégedetten nyilatkozott Kína politikai és gazdasági nyitásá­ról. Ami a két ország diplo­máciai kapcsolatainak lehető­ségét illeti, megjegyezte: „Amikor a kínaiak készek er­re a gesztusra, mi is készen állunk.” Carter véleménye szerint az izraeli kormányon múlik, megszületik-e most a különmegállapodás Egyiptom­mal. Az amerikai elnök sze­rint hiba volna, ha Izrael és Egyiptom újabb hármas csúcs- találkozóra számítana, — mint mondotta: a maga részéről más, ugyancsak sürgető nem­Iránban tilos tüntetni A Fehér Ház szóvivője be­jelentette, hogy George Ball. volt külügyminiszter-helyettes a kormány megbízásából kü­lönleges helyzetjelentést ké­szített Iránról s ezt a hét vé­gén tanulmányozza Carter el­nök főbb tanácsadóival. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Ball jelentése „belső dokumentum”, ezért nem hoz­zák nyilvánosságra. Mindazon­által, hogy a Washington Post pénteki számában már ki­szivárogtatott néhány rész­letet. Eszerint a külügymi­niszter-helyettes arra a kö. vetkeztetésre jutott, hogy az Egyesült Államoknak arra kell az iráni uralkodót ösz­tönöznie, hogy haladéktalanul Az ENSZ-erőkmaradnak Cipruson Az ENSZ-közgyülés 33. ülés­szakán kötelező érvényű fegy­verszállítási tilalom bevezeté­sét szorgalmazták Izrael ellen. A közgyűlés felkérte a Bizton­sági Tanácsot, hogy rendelje el az embargót és hozzon létre szervezetet a tilalom ellenőr­zésére. A határozat mellett 72 delegátus szavazott, 30-an el­lene, 37 küldött tartózkodott. A közgyűlés határozata nem kötelező érvényű, mert fegy­verszállítási tilalom elrendelé- programját ‘ sére csak a BT hivatott és jo­gosult. A hírügynökségek két­ségbe vonják, hogy a BT in­tézkedni tudna az ügyben, hi­szen a határozat ellen fellé­pő 30 ország között volt az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország — va­lamennyien vétójoggal ren­delkező állandó BT-tagok. A Biztonsági Tanács egyébként a kínai küldött távollétében egyhangúlag megszavazta az ENSZ-erők további hathóna­pos ciprusi tartózkodását. Az ENSZ-erők mandátuma ma járt volna le. alakítson széleskörű polgári kormányt. A Washington Post azt is megerősíti, hogy * az amerikai kormány vezető sze-. mélyiségei között az iráni helyzetről eltérőek a vélemé­nyek. Az amerikai külügyminisz­térium csütörtöki bejelentése szerint folytatódnak az Irán­nak szánt amerikai fegyver- szállítások. Az iráni katonai kormány az egyre mélyülő politikai és gazdasági válság megfékezé­sére kétfrontos harcot indí­tott. Golam Reza Azhari tá­bornok szigorú intézkedéseket jelentett be az utcai tünteté­sek megakadályozására és az ország gazdasági életét mind­inkább megbénító sztrájkok beszüntetésére. A rendelkezé­sek szerint a sztrájkolókat az elbocsátás veszélye fenyege­ti. A tartományi hatóságokat utasították, hogy akadályoz, zák meg a közrendet veszé­lyeztető utcai megmozduláso­kat. Khomeini Ajatollah, aki az elmúlt napokban több sah- ellenes felhívással fordult az iráni néphez, pénteken arra szólította fel az ország la­kosságát, hogy hétfőn tartson nemzeti gyásznapot. A ‘ fel­hívás újabb sztrájkokra, s kormányellenes megmozdulá­sokra mozgóst. A vallási el­lenzék vezetője figyelmezteti az iráni hadsereg tisztjeit: „fontolják meg”, hogy milyen következményekkel járhat, ha továbbra is együttműköd­nek a sah rendszerével. zetközi problémáknak kell szentelnie figyelmét. Carter újólag határozott tá­mogatásáról biztosította az iráni uralkodót. A beszélgetés során közve­tetten nyilvánosságra hozta, hogy 1980-ban másodszor is jelöltetni kívánja magát. Ki­jelentette, hogy amennyiben Edward Kennedy szenátor je­löltetné magát a Demokrata Párt 1980-as elnökjelöltjévé, ő — Carter — felülmaradna a versengésben. zi helyzet. Az imperialista erők felforgató tevékenysége legutóbb tapasztalható akti­vizálódásának okát elemzően tárta fel beszámolójában Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtit­kára. A fórum résztvevői a to­vábbiakban arról beszéltek, hogy veszélyes bármilyen mó­don is lebecsülni a nemzet­közi helyzetben tapasztalható feszültséget, az imperializmus részéről megnyilvánuló ka­tonai veszélyt, csökkenteni az éberséget a béke ellenfelei­nek cselszövéseivel szemben. Számos felszólaló részlete­sen foglalkozott azokkal az elméletileg megalapozott té­telekkel, amelyek szerint to­vább kell szilárdítani a kom­munisták, a béke és a társa- dalnii fejlődés összes erőinek egységét és összeforrottságát. Ezzel összefüggésben különös jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy szilárdítani kell a világ kommunista pártjai­nak együttműködését. A szocialista építés program­jának szembeállítása a szocia­lista országok valóságával — húzta alá Alvaro Cunhal — elkerülhetetlenül gyengítené c szocializmusért vívott harcot az adott országban. A szo­cialista országok vívmányai­nak, győzelmeinek, tapaszta­latainak és valóságának ta­nulmányozása és népszerűsíté­se a tőkésországokban — a tö­megek megnyerésének érté­kes eszköze és már csak ezért is elválaszthatatlan része a szocializmusért folytatott harcnak. Bármely kommunista és munkáspárt függetlensége abban jut kifejezésre, hogy aktívan szolidáris a létező szocializmussal, a testvérpár­tokkal és minden forradalmi erővel, hogy hozzájárul az egységhez, s elkötelezett a proletár internacionalizmus elvei iránt — szögezte le Al- varo Cunhal. Az NDK Népi Kamarája a moszkvai nyilatkozatról Az NDK Népi Kamarája pénteki ülésén állásfoglalásá­ban egyetértését fejezte ki a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testüle­tének moszkvai ülésén elfoga­dott nyilatkozatával, s hang­súlyozta, hogy az NDK támo­gatja az abban foglaltak meg­valósítását. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke zárószavá­ban hangsúlyozta: tekintettel a NATO fegyverkezésére és az ebben kifejezésre jutó, a szo­cializmus, a népek érdekei el­len irányuló szándékokra, szükséges és elengedhetetlen a Varsói Szerződés védelmi ere­jének fokozása, szövetségi egy­ségének és összeforrottságának szilárdítása a marxizmus—le- ninizmus elvi alapjain. Hozzá­fűzte, hogy az NDK nemzeti néphadserege a Varsói Szer­ződés egyesített fegyveres erőinek részeként teljesíti kö­telességét a béke és az egész szocialista közösség szolgála­tában. Izrael elutasította a javaslatokat Holtponton a tárgyalások Pénteki rendkvüli ülésén az izraeli kormány hivatalosan is elutasította a különbéke-szer- ződésre vonatkozó új amerikai —egyiptomi módosító javasla­tokat és egyidejűleg — sajá­tos logikával — Egyiptomra hárította a felelősséget a tár­gyalások elakadásáért. A kabinet üléséről kiadott közleményt maga Begin mi­niszterelnök ismertette a saj­tó képviselőivel. Eszerint Iz­rael kész bármely pillanatban aláírni a novemberben kidol­gozott és azóta végleges for­mába öntött szerződés-terveze­tet, de nem hajlandó elfogad­ni azokat az új egyiptomi ja­vaslatokat, amelyeket Vance amerikai külügyminiszter ho­zott magával Kairóból. ★ Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának el­nöke a CTK hírügynökség bejrúti tudósítójának adott interjújában kijelentette: „a közel-keleti események fej­leményei ismét alátámasztot­ták, hogy a térségben kiala­kult helyzet igazságos rende­zése nem érhető el külön- alkuk útján, amelyeket a Camp David-i egyiptomi—iz­raeli különtárgyalások meg­egyezései alapján akarnak ránk kényszeríteni”. arab nép határozottan elítél­te a Camp David-i tárgyalá­sokat, s ez kifejezésre ju­tott az arab országok képvi­selőinek bagdadi konferen­ciáján elfogadott határozatok­ban is. Arafat „hatalmas jelentősé­gű eseménynek” nevezte a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének a közel-keleti helyzettel foglal­kozó nyilatkozatát. Arafat elismeréssel szólt arról a támogatásról, ame­lyet a szocialista országok nyújtanak az arab népeknek, és kijelentette, hogy a kap­csolatok további erősítésére és fejlesztésére fognak töreked­ni. A kairói kormány még nem adott hivatalos választ az iz­raeli döntésre, de jelentések szerint az elutasítás ellenére továbbra is szorgalmazza a különbéke megkötését. Kozmosz—1061 A Szovjetunióból föld körü­li pályára bocsátották a Kozmosz—1061 jelzésű mes­terséges holdat. Feladata; a kozmikus térség kutatásának folytatása. A mesterséges hold berendezései kifogástalanul Arafat rámutatott, hogy az I működnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom