Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
I »78. DECEMBER 16., SZOMBAT S” m W xJtimm • • t . Illést tartott a Pest megyei Tanács A gazdálkodás két alappillére: a takarékosság és a koncentráció Amint arról lapunk első oldalán hírt adtunk, Pest megye Tanácsa pénteki ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az 1879. évi költségvetést és a fejlesztési alap tervét. Az írásban beterjesztett terjedelmes anyag — melyet a tanácstagok előzetesen kézhez kaptak — s a szóbeli kiegészítés egybehangzóan állapította meg, hogy a jövő évi gazdálkodási feladatok koncentrált és takarékos végrehajtása megfelelő lehetőségeket teremt a töretlen fejlődésre. Az adott pénzügyi kereteken belül elsősorban a lakásberuházás és a közműépítés, az általános iskolai hálózat fejlesztése, a gyermekintézmények bővítése, a kistarcsai kórház építésének befejezése kapott jogos elsőbbséget. A hosszabb távú tervezés iehetősége Jövőre, a tanácsülésen elfogadott program szerint a megye költségvetési bevételei 3,1 milliárd forintot tesznek ki, és ez 2,7 százalékkal nagyobb összeg, mint az idei várható teljesítése. A bevételek több mint 80 százalékát a saját és a megosztott források képezik, az állami hozzájárulás részaránya 19,3 százalék, valamivel alacsonyabb az 1978. évinél. A szóbeli kiegészítés aláhúzta, hogy az ötödik ötéves tervidőszakra jóváhagyott bevételi szabályozó rendszer megalapozottnak bizonyult, s ez megkönnyíti a tanácsok tervező munkáját, a stabilitás lehetővé teszi a hosszabb távú gondolkodást, programkészítést. Az írásbeli anyag részletezően foglalkozik a különböző bevételi forrásokból származó összegekkel, s egyebek között kitér arra, hogy minden tanácsnál nagy szükség van a bevételi tervek teljesítésének folyamatos értékelésére. Figyelembe véve a népgazdaság egyensúlyi viszonyát, a költségvetési kiadásoknál a fő szempont a működés és a fenntartás alapvető feltételeinek megteremtése volt. Ennek jegyében az összesen 3,1 milliárd forintot kitevő költség- vetési kiadások megkövetelik a szigorú takarékosságot, a teendők rangsorolását, s minden szinten az össztársadalmi érdekek messzemenő tiszteletben tartását. A nehezebb feltételek ellenére is növekszik egyebek között a tanácsi utak, hidak felújítására fordítható összeg, s eléri a 130 millió forintot. Ugyancsak több jut a város- és községgazdálkodáshoz kapcsolódó kommunális teendőkre. Jobb egészségügyi, kulturális ellátás si és közműfejlesztési feladataiknál a bankhitelt, s némi segítséget kínál a megyei köl- csönalap is. Beruházási, fejlesztési feladatokra Pest megyében jövőre összesen 1,64 milliárd forintot fordíthatnak. A kiadások elsősorban a több emeletes, lakótelepszerű lakások, a közműberuházások, a kórházépítés, valamint az általános iskolák hálózatának gyors bővítése köré koncentrálódnak. A legfőbb feladat az — hangsúlyozta a szóbeli kiegészítéskor a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője —, hogy csökkenjen a befejezetlen beruházások állománya, s éppen ezért a korábbi esztendőkhöz viszonyítva az újonnan megkezdett beruházások száma jövőre mérséklődik. Annak eredményeként, hogy idén sikerült a célcsoportos lakásépítésnél javulást elérni, 1979-ben összesen 683 lakás tető alá hozása érhető el. Az ilyen célokra rendelkezésre álló pénz tetemes részét ugyanis a különböző kiegészítő beruházásokra kell fordítani. A célcsoportos lakásépítésen belül Dunakeszin 128, Nagykőrösön 80, Erden 79, Vácott 66, Cegléden, Százhalombattán, Szentendrén egyaránt 60—60, Gödöllőn pedig 30 új otthon átadását tartalmazza a jövő évi fejlesztési terv. A községek közül 10—12 célcsoportos lakás épül meg Törökbálinton, Pécelen, Nagyhután, Dunaharasztin. Jelenős fejlesztésekre kerül sor a cél- csoportos lakásépítéshez kapcsolódva Cegléden, Dunakeszin, Százhalombattán, Szentendrén,- Budaörsön, Érden, Vácott, új bölcsődék, óvodák, általános iskolák, szolgáltatói létesítmények elkészítésével. Lényeges szerepe van a lakosság mindennapi életkörülményeinek javításában a vízgazdálkodási feladatoknak. A munka java társulati úton valósul meg, s ez jelzi a lakosság áldozatkészségét. Jövőre új vízművek üzembe helyezése, illetve a meglevők bővítése következtében jelentősen növekszik a napi víztermelés Gödöllőn, Túrán, Verőcemaroson, Zebegényben, Szadán, Törteién. A vízvezeték-hálózat nagyobb arányú bővítésére kerül sor Érden és Szentendrén, valamint Abonybán, Túrán, Gyomron és Üllőn, Mo- noron, Tápiószentmártonban, Szentmártonkátán, Dunaharasztin, Ráckeve-Üjtelepen, Dunabogdányban, Szokolyán, Sződligeten. Növekszik a szennyvíztisztító kapacitás Érden, Szigetszentmiklóson és Ráckevén, a csatornahálózat összesen 13 településen, közülük tetemesebb mértékben Szentendrén, Százhalombattán, Gödöllőn, Budaörsön, Foton. Említettük már a kistarcsai kórház örvendetesen gyors építését, s azt, hogy ennek eredményeként jövőre megkezdődhet itt a gyógyítómunka. Még örvendetesebb, hogy a megye lehetőséget kapott a kórház bővítésére, egy 320 ágyat magában foglaló épületszárny kialakítására. Ennek tervezett befejezési határideje 1981, s jövőre már 120 millió forint értékű munka kap- 1 csolódik hozzá. A fejlesztési alap ezenkívül módot teremt ; arra, hogy Cegléden, Dunáké- ! szin, Érden, Nagykőrösön és 1 Vácott egyaránt hatvan-hat- j van gyermeket befogadó böl- csődét építsenek, s megkezdjék hasonló intézmények lét- * rehozását Érden, Törökbálin- j ton, Halásztelken, Nagykátán, , Budaörsön és Gyálon. Ezek j befejezése azonban 1980-ra 1 várható. s Tovább gyarapodik jövőre az óvodák hálózata is a megyében, bár ennek ellenére még mindig jelentős az elutasított jelentkezők száma. A városok közül Dunakeszin 100, Érden és Vácott 150—150 gyermeket befogadó óvoda épül meg, míg a községekben jelentősebb bővülést Abony, Gyömrő, Monor és Albertirsa mutathat majd fel. Az általános iskolák hálózata továbbra is gyors tempóban növekszik, s ez elsősorban a viszonylag olcsó és rövid idő alatt megvalósítható FORFA- technológiának köszönhető. A fejlesztési terv 1979-ben összesen 174 új tanterem tető alá hozását veszi számításba, s ezen belül nagyobb mérvű gyarapodás Érdre, Szentendrére, Budaörsre, Örkényre, Ceglédre, Pátyra, Törökbálintra, Dabasra, Gyálra, Ócsá- ra, Kistarcsára, Nagykátára, Dunaharasztira, Budakalászra és Fótra jut. A 174 tanterem építésének befejezése mellett egyebek között Aszódon, Po- mázon, Gödöllőn folyik majd új tantermek kialakítása, illetve újak építésének megkezdése, amelyek befejezése a további esztendők feladata lesz. A jövő év teendői közé sorolódik a gödöllői művelődési központ kivitelezésének folytatása és a hasonló százhalombattai intézmény építésének megkezdése. Ugyancsak nekilátnak Örkényben a 120 ifjút befogadó tanulóotthon építésének. Felszólalások Az írásbeli előterjesztés és a szóbeli kiegészítés felett együttesen megnyitott vitában érezhető hangsúlyt kapott az a felelősségtudat, amely nélkülözhetetlen valamennyi tanácsi szervnél és intézménynél az ésszerű takarékosság s ugyanakkor a jól rangsorolt feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében. Egyebek között erről beszélt Kátai Szilveszter is, aki elsőként kért szót a vitában. Nagykáta megyei tanácstagja a továbbiakban arról beszélt, hogy némely fejlesztési cél későbbre tolódott el a településen, s ennek okait nem könnyű a lakosságnak megmagyarázni. Kovács István (Pécel) rámutatott, hogy a törekvés az egészséges arányokra az egyes ágazatok között fontos jellemzője mind a költségvetésnek, mind a fejlesztési alap tervének. A többi között kitért arra, hogy nagyobb szerepet kell adni a megyei kölcsönalapnak, mert ma még annak súlya csekély. Beszélt a kommunális szolgáltatások állapotáról is, így arról, hogy még hiányoznak a szemétgyűjtés és -tárolás megnyugtató körülményei. Nyeste István (Taksony, Ma- josháza) a költségvetési előirányzatok és a tartalékok összefüggéseit taglalta, majd a munkások lakta települések fejlesztésének jelentőségét méltatta. Szólott a beruházások előkészítésének fontosságáról is éé hangsúlyozta: Itt még jelentősek a tartalékok. Ipacs László (Érd) a költségvetési kiadások növekedésének ritmusáról beszélt bevezetőként, majd azt elemezte, miként illeszkedik a tárgyalás alatt levő éves program a középtávú tervhez. Kiemelte az egészségügyi és a kulturális ellátás központi szerepkörét, majd a budai járás fejlesztési eredményeit részletezte, a többi között azt is közölte, hogy a lakosság társadalmi munkájának értéke idén 30 millió forintot tesz ki. Az elhangzottakra Vágvöl- gyi József válaszolt, majd dr. Mondok Pál hangsúlyozta a tervben foglaltak végrehajtásának jelentőségét. Rámutatott: a feszültségek ellenére is mértéktartó optimizmussal szemlélhetjük feladatainkat, s ehhez nemcsak a már rendelkezésre álló pénzügyi források teremtenek alapot, hanem az szintén, hogy vannak tartalékaink, a tanácsi és a nem tanácsi szervek együttműködésénél éppúgy, mint a lakosság társadalmi munkájánál. Rendkívül fontosnak tartotta a megyei tanács elnöke, hogy a helyi tanácsok következetesen figyeljék a fejlesztési tervek végrehajtásának alakulását. Tervszerűen fejlednek a kiemelt ágazatok Lényegesen többet adhatnak ki a megyében az , ideinél a jövő esztendőben az egészség- ügyi és .a, szociális feladatok megoldására. A • költségvetés 26,3 százaléka, 820 millió forint szolgálja e rendkívül fontos területnek a zavartalan működését és fejlesztését, örvendetes, hogy 1979-ben megkezdődik a gyógyítás a kistarcsai 580 ágyas kórházban, s ehhez a kellő pénzügyi fedezetet a költségvetés tartalmazza. Ugyancsak többet követel az anya- és gyermekvédelmi teendők anyagi fedezete, a szociális gondozás. Egyebek között kilenc új orvosi körzetet szerveznek jövőre a megyében, hét új védőnői körzet szolgálja a gyermekvédelmi feladatok magasabb színvonalú teljesítését, s a tervek szerint a bölcsődék hálózata 359 hellyel gyarapodik. Sor kerül a szakorvosi óraszám növelésére, s létrehoznak a meglevő 52 mellé további 11 öregek napközi otthonát is. Hasonlóan az egészségügyi ágazathoz, a megye jövő évi költségvetése növekvő pénzügyi forrásokat teremtett a kulturális feladatok ellátására. Ennek a területnek a kiadásai meghaladják az 1,3 milliárd forintot, amely a teljes költség- vetés 43,5 százaiéira, örvendetes, hogy továbbra is gyors tempóban bővül az óvodai hálózat: a jövőre tervezett 1175 új hely lehetővé teszi, ijofijj m§t jU ezer gyermeknek ' teremtenék náp közben máso- dik otthont. Annak ellenére, hogy az óvodák fenntartására 252 millió forintot különít el á költségvetés, még mindig jelentős a hely hiányában fel nem vett gyermekek száma. Ezzel szinte azonos gondok tapasztalhatók az alsó fokú oktatásban : bár a kulturális ágazat a legnagyobb summát — 620 millió forintot — az alsó fokú oktatásra fordítja, a tanulólétszám növekedése miatt csak szerény összeg jut az elöregedett, gyakran 80—100 esztendős épületek korszerűsítésére. Társadalmi igények kielégítését szolgálja, hogy 1979-ben az általános iskolai napközis csoportok száma ki- lencvennel gyarapodik. Itt is további csoportok szervezésére lenne szükség, ám ezt tárgyi feltételek híján — nincsenek megfelelő foglalkoztatótermek és szűkösek a konyhák főzési lehetőségei — a tanácsok nem tudják megoldani. A tanácstagokhoz eljuttatott írásos előterjesztés részletesen foglalkozik a jog-' és rendbiztonsági ágazat, az igazgatás, valamint a vállalati pénzgazdálkodás jövő esztendei feladataival. Fejlesztési kiadásokra 1,6 milliárd forint Két alappillért jelöltünk meg a gazdálkodás fő támaszaiként, a takarékosságot és a koncentrációt. Ez nemcsak a költségvetési feladatok, hanem a fejlesztési teendők végrehajtására is igaz. A szóbeli kiegészítésben nagy hangsúlyt kapott annak jelentősége, hogy a tanácsok minden lehetséges bevételi forrást számításba vegyenek, s tegyenek hathatós erőfeszítéseket a bevételi tervek teljesítésire. A fejlesztési alap összes bevételeit a megyei tanács ülése 2,4 milliárd forintban határozta meg. Érdemes megjegyezni, hogy e hatalmas summából a lakosság községfejlesztési hozzájárulása mindössze 63 millió forintot tesz ki. A szabályozórendszer változása miatt több tekintetben módosulnak a vállalatoktól és a szövetkezetektől származó, úgynevezett megosztott bevételek arányai, ahogy hasonló történik a telekhasználati és igénybevételi díjaknál is. Objektív okok következtében a fejlesztési alap bevételi része csökkenő mértékben támaszkodhat a telekadóra, a lakásépítéssel és juttatással összefüggő bevételekre. Az állami hozzájárulás az úgynevezett célcsoportos feladatok megoldásához 684 millió forint, s ezen belül a legjelentősebb tétel a lakásberuházásokhoz kapcsolódik. Ennek összege 574 millió forint, ami 7,7 százalékkal magasabb az idén rendelkezésre álló támogatásnál. A jogszabályi előírásoknak megfelelően a tanácsok számításba vehetik lakásépítéUgyancsak előzetesen Kézhez kapták a megyei tanács tagjai azt az írásbeli jelentést, amely a kiemelt mezőgazdasági ágazatok — szarvasmarha-, sertéstenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés — fejlesztésére vonatkozó kormányhatározatok végrehajtásának tapasztalatait összegezte. Az 1967- ben, 1972-ben és 1974-ben hozott kormányhatározatok az említett területeken tapasztalható negatív irányzatok megállítását és a tervszerű, hosz- szú távú fejlesztés megalapozását szolgálták. A kormány- határozatokat megelőző időszakban ugyanis mind a szarvasmarha-, mind a sertéstenyésztésben, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztésben megoldatlan kérdések sora halmozódott fel, feszültségek keletkeztek a szükségletek és a kibocsátott árumennyiség között. így például a megyében tíz éven át az egy tehénre jutó évi átlagos tejhozam változatlan maradt, a koca- állomány 25 százalékkal csökkent, a zöldségfélék termés- mennyisége három-ötezer vagonnal apadt. Mérséklődött a telepítési kedv a szőlő- és gyümölcskultúráknál, s mindezek elkerülhetetlenné tették a sok irányú, összehangolt intézkedéseket. A kormányhatározatok alapján a megyében megfelelő tervek készültek. A szockÜsta szektor a döntő A kiemelt ágazatok valamennyi részterületét felölelő terveknek, illetve azok következetes végrehajtásának köszönhetően a megyei tanács ülése jelentős eredményekről hallhatott számadást. A termelés növekedése felgyorsult, a megye mezőgazdasági üzemeinek túlnyomó része megértette a feladatok fontosságát és sikeresen egyeztette a helyi és az össztársadalmi érdekeltséget. Az intenzív fejlesztés következményeként a szarvasmarha-tenyésztésben a hosszú éveken át csökkenő létszámmal szemben a legutóbbi öt esztendőben jelentős növekedés tapasztalható. Ez kizárólag a szocialista szektor javára irható. Amíg 1972-ben 97 ezer szarvasmarha volt található a megyében, addig 1977-ben 112 ezer, s elérhetőnek látszik, hogy 1980-ra az állomány elérje a 122 ezer darabot. A szakmai, tenyésztői munka színvonala javult, s á tejtermelés már 1977-ben megközelítette az eredetileg 1980- ra számított eredményeket. A megye ezzel az országos tejtermelés élvonalába került. A szakosított tehenészeti telepek száma ma már 48, s további nyolcnak az építése folyamatban van. » Tekintélyes a haladás a sertéstenyésztésben is. A legutóbbi esztendőkben a tenyésztési kedvet serkentő intézkedéseknek köszönhetően, sikerült kiküszöbölni a termelés ciklikusságát, s tavaly annyi vágósertést értékesítettek a megyében, mint korábban még egyetlen alkalommal sem, 412 ezer darabot. Biztató, hogy a kocaállomány ma meghaladja az eredetileg 1980-ra tervezett mennyiséget, s az szintén, hogy a vágósertés értékesítése az 1980-ra programozott mennyiségnek a 96 százalékát tette már ki 1977-ben. A tenyésztés helyzetére vét fényt, hogy a közös gazdaságokban a száz kocára jutó hasznosult szaporulat 26 százalékkal növekedett, s meghatározóvá vált a mester-^ séges termékenyítés. Megnőtt a tájkörzetek szere« pe, a szakosodás és a specializálódás jelentősége a kertészeti ágazatokban, s ez lényeges forrása volt annak, hogy 1977-ben-és 1978-ban egyaránt 25 ezer vagon zöldséget termeltek meg a megyében. Közrejátszott a fejlődésben a rendszerszerű zöldségtermelés térhódítása, s az, hogy meggyorsult a gépesítés. Ma már nem számít ritkaságnak az ötszáz és ezer hektár közötti zöldségtermő terület egy-egy üzemen belül, ami viszont elengedhetetlenné teszi a technológiai színvonal folyamatos javítását, a költségelemzést. Az átlagosnál gyorsabb növekedés Természetes jellemzője a szőlő- és gyümölcstermesztésnek az, hogy csak hosszabb távú programok végrehajtásával érhető el eredmény. Éppen ezért a jövőt nézve jogos reményekkel kecsegtet, hogy az ötödik ötéves terv ültetvénytelepítési céljainak időarányos részét eddig a megyében elérték. A gyümölcstelepítés 2278 hektárt tesz ki 1978 őszéig, a szőlőtelepítés pedig fölötte van a 790 hektárnak. Ez utóbbi munkánál a tqssz szaporítóanyag-ellátás miatt azonban ismétlődő zavarok vannak. Jelentős mértékben hozzájárult a kiemelt ágazatok növekedése ahhoz, hogy a megye mezőgazdasága az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában az országos átlagot meghaladó mértékben bővítette termelését. A megyében az egy főre jutó tejfogyasztás 11 százalékkal nőtt öt esztendő alatt, s lehetővé vált, hogy valamennyi községet bekapcsolják a szervezett tejellátásba. Egy megyei lakosra számítva a sertéstenyésztésre hozott kormányhatározat óta a hentesáruk fogyasztása 19 százalékkal, a tőkehúsé húsz százalékkal emelkedett. A legutóbbi két esztendőben sokat javult a lakosság ellátása friss zöldséggel, s elsősorban a primőrök felhasználásánál tapasztalható lényeges változás. Hozzászólások A kiemelt mezőgazdasági ágazatok fejlődéséről adott összegezés egyben azt is megállapítja, hogy megfelelő alapok teremtődtek a további haladáshoz, a termelékenység, a hatékonyság és a jövedelmezőség javításához. Az első hozzászóló V. Budai János (Tahitótfalu, Kisoroszi Pócsmegyer, Szigetmonostor) a kistermelés jelentőségét, a termelési biztonság fontosságát húzta alá. Dr. Fördős István (Üllő, Péteri) a monori .járás sertéstenyésztési tapasztalatait összegezte, Kohut Pál (Szigetszentmiklós) pedig a járás közös gazdaságainak teljes tevékenységére vonatkozóan adott áttekintést. m. a
