Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-14 / 294. szám
1978. DECEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Lengyel ügyészek Pest megyében Pest megyébe látogatott tegnap a hazánkban tartózkodó lengyel ügyészi delegáció. A küldöttséget dr. Kazimierz Kukawka, a legfőbb ügyész helyettese vezeti; tagjai: Ta- deusz Potapovicz, a legfőbb ügyészség főosztályvezető-helyettese, valamint Henryka Panciewicz, a bialystoki megyei főügyészhelyettes. — A lengyel delegáció elsőként a megyei főügyészséget kereste fel. A vendégeket elkísérte dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese. A vendégeket a Pest megyei főügyészségen dr. Major Miklós főügyész tájékoztatta ä megye gazdasági helyzetéről, az ipar és a mezőgazdaság eredményeiről, majd is- nertette az ország második egnagyobb megyei ügyészségi ;zervezet ének munkáját. A engyel küldöttség a jogi kér- léseken kívül behatóan ér- leklődött a mezőgazdasági következetek munkája iránt. A nap második felében a lelegáció Ceglédre utazott, s a •árosi-járási ügyészség tevé- :enységével ismerkedett, ’rogramjuk a ceglédi Szovjet -Magyar Barátság és a dán- zentmiklósi Micsurin tsz-ben ett látogatással fejeződött be. Óvodák nevelési programja Sajtótájékoztató az Oktatási Minisztériumban Az általános iskolák első osztályában — az iskolaelőkészítő óvodai foglalkozások eredményeként is — a korábbi 11,7 százalékról a felére, mintegy 6 százalékra csökkent a tanévvesztők száma — hangzott el szerdán az óvodai nevelési program és az iskolára előkészítés tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatón az Oktatási Minisztériumban. Szabó László, a minisztérium általános iskolai főosztályának vezetője elmondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy otthonosabbá, oldottab- bá vált az óvodák légköre, javult a gyerekek és az óvónők, valamint az óvodások egymás közti viszonya is. Ugyancsak eredményesnek bizonyul, hogy a családból az óvodába érkező gyerekeket a kezdetben, az úgynevezett szoktatási időszakban kisebb csoportokban fogadják, s nagyobb törődéssel teszik számukra zökkenőmentesebbé a közösségbe való beilleszkedést. A sajtótájékoztatón elmondták: a mostani első osztályosok 82,2 százaléka járt óvod᥮k®mimk a követelmények a földhivatalokká! szemben Elfogadta a jövő évi költségvetést és a fejlesztési alap tervét a megyei tanács végrehajtó bizottsága Ne csak magatoknak vessetek! ficsf évtizede történt Gedotion A győztes polgári demokra- kus forradalom híre Gödöl- ín is futótűzként terjedt el. bejáró munkásoktól, akik laguk is részt vettek a forgalomban, első kézből szedhettek információkat a közig lakói, akik örültek a bu- jpesti eseményeknek. 1918. ctóber 31-én délelőtt tünte- s kezdődött. Ünneplőbe ölzve és nemzetiszínű szálaikkal bejárták a községet. A egmozdulás másnap, novem- :r elsején folytatódott. A ntetők a királyi kastély elé múltak, homlokzatáról leírták a gyűlölt Habsburg- •alom jelképét, a kétfejű st, helyére magyar zászlót ztek. A fővárosi és a he- i események hatására a köz- g vezetői még ennek a nap- k délutánjára elöljárósági ülést hívtak össze. Hírére gy tömeg gyűlt össze a köz- gháza előtt, éltette a győztes rradalmat, a Nemzeti Tanárt és Károlyi Mihályt. Szétosztották a javakat őrödölilő elöljárósága a gyű- en elhatározta, hogy csat- :ozik a Nemzeti Tanácshoz a forradalom győzelme ídményeként hatalomra kelt kormányhoz. A kormányt óraiban köszöntötték. Arról döntöttek, hogy a kint vázé sokasodó tömeggel yülést tartanak, amelyen özség jövőjéről lesz szó. A iségi elöljáróságot nemtet- ssel fogadta a nép, első- n a két jegyzővel, A’ber- énessel és Kovács László- voltak elégedetlenek. i népgyűlést megtartották, gválasztották a helyi Nem- i Tanácsot. Elnökéül Rózsa ián cipészt, a Szociálde- krata Párt tagját fogadták A tanácsban megtalálhatjuk cözség valamennyi rétegé- : és a pártoknak a képvi- iit, a Gödöllő környéki ipa- íagyüzemekben már koráb- megal’akult munkástaná- c itt lakó képviselőjét. . népgyűlés után megtartott ülésén a legégetőbb feltokról és a lakosság ellá- iról tárgyalt a tanács. Az lyjogosultak között szét- ották a hadi célokra tarkóit terményt, a községlévő katonai raktárakban lt szövetet és bőrt. Ezzel át vették annak, hogy a örülök kifosszák a rákiált. Az első ülésen hozott irozatával a Nemzeti Ta- i elbocsátotta azokat az nézéssel foglalkozó hiva- okokat, akik a forradalom ; visszaéltek hatalmukkal. Egyidejűleg fizetésemelést szavaztak meg a jól dolgozó községi tisztviselőknek. Tükrözte a helyi testület a lakosság rétegződési és vagyoni helyzetét is. A gödöllői székhelyű koronauradalom 54 ezer katasztrális holdjából csak 1500 holdnyi szántó volta község határában. A munkaképes lakosság 20 százaléka dolgozott itt, kis híján 160 állandó gazdasági cseléd, majdnem 300 idénymunkás 200 alkalmi napszámos. Ezt a réteget a tanácsban egy személy képviselte. Feszült helyzetben Egyharmad részét tette ki a lakosságnak a vagyontalan ipari munkásság. Legnagyobb részük Budapest üzemeiben, építkezésein és közlekedési vállalatainál dolgozott. Helyzetük, életkörülményeik nagyjából azonosak voltak a fővárosi proletariátuséval. Közülük szintén egy képviselő került a tanácsba. Oka, hogy bár létszámuk Gödöllőn jelentős volt, a munkahelyeken szétszóródva dolgoztak, érdekeiket nem itthon, az üzemekben védték. Az üzemi munkástanácsokban. Kis- vagy középbirtoka kétszáz családnak volt, összesen ezerhatszáz katasztrális hold. Gödöllő határának homokos, nem túl termékeny talaja miatt mind több kisbirtokosnak a gyermekei gyarapították az ipari munkásságot, de sokan keresték meg kenyerüket a kisiparban. Az utóbbiak a kiskereskedőkkel együtt szintén jelentős réteget képviseltek. A Nemzeti Tanácsban ők szerepeltek a legnagyobb számban. A 15 tagból 10 volt kiskereskedő, kisbirtokos, kisiparos. Az itt élő tisztviselők, irodai alkalmazottak, tanítók, tanárok és szabad pályán működő értelmiségieknek a járási székhely, a főváros hivatalai adtak megélhetési lehetőséget. Gödöllő nyaralóhely jellegének megfelelően sok visszavonult nyugdíjast is találhatunk a községben. Ezt a réteget ketten képviselték. A helyi Nemzeti Tanács működésére, hatékonyságára összetétele nyomta rá bélyegét. A kispolgári rétegek a forradalmi események mérséklését kívánták, a mezőgazdasági és ipari munkások a forradalom következetes véghezvitelét szorgalmazták. A háború előidézte nehézségek, a leszerelő katonák hazatérése után növekedett a munkanélküliek serege, különböző csoportosuld, sok jöttek létre. Ezek szintén érdekeik védelmében vettek részt a község életében, a tanács munkájában. Ellentéteik miatt sokszor volt feszült a helyzet. Földosztást! Megalakult például a leszerelt katonák gödöllői csoportja, tagjai gyorssegélyt követeltek, támogatták a földosztást, és részt vettek a járás földfoglaló mozgalmában is. Ellenük, mint felelőtlen izgatok ellen igyekezett erélyesen fellépni a helyén maradt főszolgabíró. Megalakították csoportjaikat a hadirokkantak is, ők több segélyt kértek. Követeléseiket a leszerelt katonák is támogatták. A Földmunkások Országos Szövetségének gödöllői csoportja a földosztást követelő nincstelen agrárproletáriátust tömörítette. A csoport a földreform kérdésében többször szembekerült az országos központtal. A különböző ipari nagyüzemekben dolgozó munkások, mint már említettük, a munkástanácsokban tevékenykedtek, de lakóhelyükön is részt vállaltak a forradalmi eseményekben. Felhívták a földmunkások figyelmét; vessetek be minden erre alkalmas területet. Ne csak saját szükségletetekre vessetek, gondoljatok az értetek dolgozó proletár testvéreitek szükségleteire is. Fábri Erzsébet Szerdai ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta és elfogadta Pest megye 1979. évi költség- vetésének és fejlesztési alapjának tervezetét, s úgy határozott, hogy az anyagot a december 15-i tanácsülés elé terjeszti. Megfelelő a törvényesség A jóváhagyott napirendnek megfelelően, ezt követően a testület a megyei földhivatal tevékenységéről készített beszámolót vitatta meg. Éppen tíz esztendeje, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága átfogóan értékelte a földügy- igazgatási munkát, azaz kellő távlat nyílott az eredmények és a gondok reális felméréséhez. A megyei földhivatal, valamint a járási, a járási-városi földhivatalok apparátusában összesen háromszázöten dolgoznak napjainkban, s bár folyamatosan fejlődött az itt tevékenykedők politikai, szakmai fölkészültsége, változatlanul nagy szükség van az alap- és a továbbképzés formai, tartalmi gyarapítására. Egyetértőén és elismerően szólt a testület az írásban beterjesztett anyagnak arról a megállapításáról, hogy a megyében működő földhivatalok munkájában megfelelően érvényesült a törvényesség. Amit azért is érdemes hangsúlyossá tenni, mert a hetvenes években rendkívüli mértékben megnőtt a feladatok mennyisége, s minőségükben is mások, többet követelők lettek. Egységes ingatlan-nyilvántartás Kétségtelen, a megye gazdaságföldrajzi helyzete a földhivatali tevékenységben is érezteti hatását — mutatott rá a végrehajtó bizottság több tagja, s éppen a sokasodó feladatok figyelmeztetnek a föld- ügyigazgatás növekvő fontosságára, szerepére az állampolgárok mindennapjaiban. Ennek súlyát akkor érezhetjük igazán, ha figyelembe vesszük: csupán az érdi föld- hivatali kirendeltségen évente százezer ember fordul meg! Eredményként könyvelhető el, hogy a földhivatali apparátus hatvanöt százaléka törzsgárdatagnak számít, legalább öt éve dolgozik ezen a területen. Ugyanakkor akadnak olyan hivatalok, ahol jelentős a munkaerőmozgás, s ez nemcsak a főváros Vonzerejére, a feszített munkatempóra vezethető vissza, hanem arra is, nem sikerült még megteremteni mindenütt a kellő légkört, vezetői stílust. A megyei földhivatal az irányítása alá tartozó járási, járási-városi hivatalokat kellő útmutatásokkal látja el, s megfelelő a felügyeleti szervek nyújtotta segítség is. Ugyanakkor — a végrehajtó bizottság nagy nyomatékkai figyelmeztetett rá — I ügyelni kell arra, hogy az irányításban csökkenjen a papírmunka súlya, s növekedjék a helyszíni ellenőrzés és tanácsadás. Nagy teret kapott a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésének ügye, további menete. Amint az a megyei földhivatal vezetőjének beszámolójából kiderült, az összes szerkesztési munka hetvenhárom százalékával készülnek el az év végéig, s ez kicsivel jobb az országos előirányzatnál. A munka bonyolultságába enged bepillantást az, hogy a szerkesztési feladatok során 24 ezer földrészlet rendezetlen tulajdonjogát tisztázták, ösz- szesen 169 ezer földrészlettel kapcsolatban kellett intézkedéseket tenni, s a munka kezdete óta ez év június 30-ig az egységes nyilvántartás szerkesztő bizottságai 224 828 ügyféllel folytattak tárgyalást. Csökkent a vetetten terület A testületi ülés értékesnek ítélte azokat az erőfeszítéseket, melyek a földhasznosításra irányulnak. Az átgondoltságnak köszönhetően a vetetten területek 11 ezer hektárról 2500 hektárra csökkentek 1975 és 1978. között, s felére zsugorodott a parlagterületek meny- nyisége is. A ceglédi, a daba- si, a nagykátai járásban a mezőgazdasági nagyüzemek teljes egészében fölszámolták megműveletlen területeiket, s erre kell törekedni a megye más részein is. Élénk vita alakult ki a végrehajtó bizottság ülésén a földhivatalok hatósági munkájáról, hiszen a tavalyi ügyiratszám — 304 ezer darab — azt bizonyítja, folyamatos a növekedés, s nemcsak általában a papírmunkánál, hanem az ügyfelek személyes fogadásánál is. Ez a folyamat megkívánja a további szervezési, ésszerűsítési intézkedéseket, a technikai eszköztár gyarapítását. Elengedhetetlen az is: valamennyi földhivatalnál eljussanak oda, hogy betartják a törvény előírta ügyintézési határidőket, fölszámolják a hátralékot. Ezeket és más hasonló teendőket foglalt magába az a határozat, amelyet a végrehajtó bizottság — a beszámolóval, valamint a vitában elhangzottakkal egyetemben — jóváhagyott. M. O. Munkaerőhelyzet és munkaerő-politika Országos elméleti konferencia Kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött szerdán a Nógrád megyei pártoktatási igazgatóság salgótarjáni székházában. a hazai munkaerőhelyzet alakulásáról és a termelésre gyakorolt hatásáról. A vitaindító előadást Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tartotta. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkához való jog a biztonságot jelenti. Ezt azonban a munkával járó kötelességek teljesítésével kell viszonozni, az egész társadalom szintjén. Vitába szállt a miniszter azokkal, akik szerint nálunk munkaerőhiány van. Mint hangoztatta, éppen ellenkező a helyzet: bármerre járunk, mindenütt relatív munkaerőfelesleggel, a meglevő munkaerő nem megfelelően szervezett, saját lehetőségeinkhez képest is alacsony színvonalú kihasználásával találkozunk. A munkaügyi miniszter előadása után korreferátumok hangzottak el. A ma folytatódó tanácskozás megnyitóján résztvett Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Géczi János, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára. Költségvetés és BTK Két országgyűlési bizottság ülése Az új büntető törvénykönyv megalkotásának alapvető célja, hogy összhangot teremtsen társadalmi, gazdasági viszonyaink fejlődése és azok büntetőjogi védelme között. Négyesztendős előkészítő munka után olyan törvénykönyvtervezet kerül hamarosan az országgyűlés elé, amely megfelel társadalmunk jelenlegi Szünet után, új iskolában Januárban a téli szünet után már új iskolában tanulhatnak a szi- getszentmiklósi kisdiákok. A nyolc tanteremhez tanulószobák és szertárak is tartoznak. Az 595 négyzetméteres korszerű tornateremben is végéhez közelednek a belső munkálatok. A kazánház építése is a végénél tart, s december 15. és 20. között kezdődik a próbafűtés. Bozsán Péter felvétele fejlettségének és várható fejlődésinek — állapították meg az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának szerdai ülésén. A tanácskozáson — amelyen részt vett Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szíjártó Károly legfőbb ügyész — Markója Imre igazságügyminiszter adott tájékoztatást a büntetőjogi szabályok főbb változásairól. A képviselők megvitatták a jövő évi állami költségvetésről, valamint a tanácsok jövő évi előirányzatairól szóló javaslatot. ★ Gyenes András elnökletével tartott ülést az Országgyűlés külügyi bizottsága. A parlamenti tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Péter János, az országgyűlés al- elnöke — Roska István külügyminiszter-helyettes tájékoztatta a képviselőket a Külügyminisztérium 1979-es költségvetési tervéről. Az ülésen felszólalt Bartha Tibor, Boros Béla, Darvast István, D. Káldy Zoltán, Kállai Gyula, Lukács János, Ná- nási László, Novics János, Pethő Tibor, Réger Antal (Pest megye 29., szentendrei választókörzet) és Tausz Já- | nos (Pest megye 22., budakeszi választókörzet) ország- I gyűlési képviselő. ba, s 98,1 százalékuk vett részi iskolaelőkészítő foglalkozásokon. Ma már mindenhol meg kell szervezni ezeket az előkészítőket, ahol óvodába nem járó, ötéves gyermekek vannak, gond azonban, hogy nem ismerik pontosan ezeknek a fiataloknak a számát, lakhelyét. Tervezik, hogy a jövőben kötelezővé teszik ötéves korban az óvodát, vagy az is- kolaeiőkészítő foglalkozásokon való részvételt. A tudatos felkészítés kedvező eredménye: az óvodás gyerekek zöme nagy kedvvel, lelkesedével, feladatvállaló szándékokkal készül az iskolapadokba. A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy az általános, a gyógypedagógiai és a középiskolákban a téli szünet decem- oer 22-től január 3-ig tart, tehát az első tanítási nap január 4., s ekkor kapják meg i diákok a tanulmányi előmenetelükről szóló félévi értesítőt. A tavaszi szünet április 5-én kezdődik és április 17-ig tart; az első tanítási nap íprilis 18. >
