Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
A TU AK IS helyi telepén az egyedi nagytrafókat gyártó műhelyben Lencsés Imre, Len. esés István és Kaszap Sándor LT—16-os típusai transzformátorok bekötését végzik, melyből több mint félszázat szállítanak Csehszlovákiába. — Varga Irén felvétele Csépel, hadar, szele!, testál Válfozú értelmű kifejezéseink Gazdag szókincsünk számos átvitt értelmű fogalmat őriz, melyek eredeti jelenentését elfelejtettük. Amikor a tolvaj nem visz el mindent, csak bizonyos részt, akkor dézsmál. A suhancok csépelik egymást, játékból, virtusból. A fölöslegesen ismételt beszéd üres szalmacséplés. Aki gyorsan, értelmetlenül beszél, az hadar. Ha a dolgozók munka közben eszegetnek a gyártmányokból, akkor mondjuk, hogy a nyomtató lónak nem lehet bekötni a száját. Ha a csoportból valaki észrevétlenül eltávozik, az elszelel. Az egyetemi felvételeken megrostálják a jelént- ■ kezőket. A zsúpot nem sajnálták A múlt századok valóságában mást jelentettek ezek a fogalmak, fontos tevékenységeket, amelyeket'ma már nem gyakorolunk. Idézzük hát a nagy időket megélt öregeket. A feudalizmusban földje csak nemes embernek lehetett, a nem nemesek használói voltak a földnek, a használatért robotoltak és dézs- mát szolgáltattak, tizedrészt a püspöknek, kilencedrészt a birtokosnak. Borsos János kilencvenéves korában, húsz évvel ezelőtt, így beszélt a dézsmáról és a cséplésről: — Apám, aki 1932-ben született, mesélte, hogy negyven- nyolc előtt az uradalom katonái addig nem engedték elvinni a jobbágyok gabonáját a tarlókról, míg meg nem dézsmálták, ott álltak a keresztek sokszor Szent Istvánig is, amíg a katonák ki nem választották a* legszebbeket. — A cséplést láttam, magam :s csépeltem, leginkább rozsot, mert abból lett a zsúp, a háztetőre. Két-három ember volt egy bandában, megágyaztuk a szétvágott kévéket és csépeltük. A cséplő nyele bodzafából készült, hogy könnyű legyen, másfél méter hosszú, a nyél végin gomb volt kifaragva, a gombon belül forgott a csikófa szíja. A csikófa a cséplő feje, hadarója somfából vagy erős, fiatal, nehéz bükkfából volt, hatvan-hetven1 centi, csatlakozó végin disznóbőr nyakló volt, a nyaklóba volt fűzve az összekötő szíj. Vertük a kalászokat, miközben gyors, egyhangú hadarózaj keletkezett. Ha összeütődtek a hadarok, mondtuk, hogy ösz- szerúgtak a csikók. A munkások nem pénzért, hanem részért csépeltek, tíz vékából egy vékát, ez esetben kosztot is adott a gazda, ha nem adott, akkor húszból három vékát, ez volt az ebédrész. Járt még hozzá zsúp is, száz kévéből egy. Ezt nem sajnálta a gazda, még biztatott is, hogy „köss akkorát, amekkorát akarsz”. Malombéli szórakozások Józsa Benő, aki 1882-ben született, így emlékezett a nyomtatásra: — Apám mesélte, hogy negyvennyolc előtt harminc nyomtatóbanda volt Cegléden. A bandában négy ló volt és három ember. Sokat emlegette Nagykörűt, nagy uradalmak voltak ott, azokba jártak Szent István után. Addig maradtak, amíg az idő engedte, némelyik banda csak karácsonykor jött elő. Elsőnek elvágták a szalmaköteleket, majd talpra állították a kévéket, csak annyira döntötték meg, hogy a kalászok összeérjenek. Ez volt az ágyás'. Az ágyást lovakkal elgázoltatták, karikában jártak egymás nyomában, és rágták a kalászokat. A búzát háromszor is fordították, akkor a kalászok a másik oldalra dőltek. Harmadjára szétrázták. — Szelelték, szélnek hányták falapáttal a kicsépelt, nyomtatott gabonát, a pelyvát elfújta a szél, a nehéz gabona rakásra hullott. A ki nem csépelt kalászok a rakásra potyogtak, nyírfasöprűvel söpörték le őket az alj áthajtok. Volt olyan esztendő, hogy nem támadt föl a szél, nem tudtak szelelni, kint háltak a pelyvában, olyankor, ha megjött a szél, a holdvilágnál is szeleitek. — Őrlés előtt kézi rostával tisztították a gabonát. Zsellérasszonyok jártak a gazdákhoz, bő szoknyájuk volt, nágy zsebekkel, némelyik zseb akkora volt, hogy fél véka búza is belefért. Rostálás közben töltögették bele a gabonát, ha senki nem látta. Ha megtelt a zseb, valami kifogással, „meg köll mán nézi a kisgyereket”, hazaszaladtak. — A vízi malmok a Gerjén sorakoztak és a Malomárkon. Lassan járt a malom, a molnár szóval tartotta a népeket. A malombeli beszélgetések, szórakozások véget nem értek őszi lombhullástól tavaszi rügyfakadásig. Megbeszélték a heti eseményeket, s ha kifogytak belőlük, rákanyarodtak a közelmúltbeli hadjáratokra, amelyek ugyan jól ismertek voltak, de az ínségről, futásokról, ágyúzásokról és csatákról mindig elevenek az emlékek. A háborúk egymást j követték, a királyok gondos- ‘ kodtak róla, hogy mindig legyen háború. — A szélmalmokban is molnár őrölt, ellenben a szárazmalmokat mindenki maga kezelte. Azokból volt a legtöbb, ötven-hatvan, a város szélein álltak, egymás nyomában. A malomház kulcsát elkérték a tulajdonostól, azután befogták a lovakat a kerek tetejű járgányokba. Bekerültek ,a múzeumba A vízi malmok, szélmalmok, szárazmalmok csak egyféle őrleményt adtak, ki kellett szitálni elsőnek a korpát a bő lyukú szitán, a kenyérlisztet a sűrűszitán, a lánglisztet a selyemszitán. Ugyancsak voltak szitálóasszonyok, a zsellérek feleségei. Ezeket az eredeti tevékenységeket ma már nem gyakoroljuk, a munkafolyamatok leírásai bekerültek a múzeumba. Bár még mindig akad ember, aki dézsmál, csépel, némelyik üres szalmát, van, aki hadar, elszelel, 'a jelentkezőket megrostálják, és ma sem kötjük be a nyomtató ló száját. Hídvégi Lajos HAGYKŰBÖS! Korszerű műhelyekben tanulnak a jövő szakemberei Technológusokat is nevelnek Megszoktuk már, hogy a gépek hozzá tartoznak életünkhöz. Kezdjük azt hinni, hogy a mai gyerekek valamiféle elemi gépismerettel születnek, s nem okoz nekik gondot, ha életük első esztendeiben játékaikat — sok közöttük a gép! — később a család háztartási eszközeit, jármüveit kell szétszedni vagy összerakni. Még játék Sok igazság lakozik abban a felfogásban, noha gépismerettel senki sem születik, de ma már mindenki gépek közt nő fel. Csakhogy ez a barátkozás a csapágyakkal, tengelykapcsolókkal, ankerekkel senkinek sem hozza meg automatikusan a tudást. Ellenkezőleg! A sok alapfokú ismeret félreértésekre, tévedésekre ad alkalmat. Arra bíztatja a „magukból lett” ezermestereket, hogy mindenhez bátran hozzányúljanak. Meg is teszik. A számításukból csupán az marad ki, hogy gyerekkoruk gépei régen a MÉH telepekre kerültek, s megszerzett gyakorlatuk alig több néhány múzeumi tárgy felületes ismereténél. Nem véletlen hát, hogy a szakemberek mindinkább szorgalmazzák az alapos gépészeti ismeretek elsajátításának szükségességét. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában és Szakmunkásképző Intézetben, ahol a - diákok mégiscsak azt tanulják, hogy miként kell kenyeret sütni, bakonyi sertésbordát készíteni, zöldborsó konzervet gyártani, nagyon gyakran kerülnek a diákok kapcsolatba a gépekkel is. A szakközépiskolások az első osztályban, heti 3 órán keresztül gyakorolják a gép- ismerethez szükséges alapozó munkákat. Előrajzolnak, darabolnak, reszelnek, menetet fúrnak és metszenek, forrasztanak s ha mindezt megtanulták szemléltető modelleket, virágtartókat, diákotthoni vállfákat gyártanak. Ekkor még csaknem játék a Az SZTK rendelőintézet új épületszárnyának átadásával megváltoztak a körzetek rendelési időpontjai. Az új rendelési időpont hétfőtől péntekig a következő: I. körzet 11—14 és 17—18 óráig. II. körzet 8—11-ig és 16—17 óráig. III. körzet 11— 13- ig és 15—16 óráig. IV. körzet 8—10-ig és 16—17 óráig. V. körzet 11—14-ig és 17—18 óráig. VI. körzet' 8—10-ig és 16—17 óráig. VII. körzet 11— 14- ig és 17—18 óráig. VIII. körzet 8—11-ig és 16—17 óráig. Szombaton a I., IV., VI. és VIII. körzetben lesz rendelés 8—12 óráig. Orvosi ügyeletet a rendelő hét közben 18 órától reggel 8 óráig, hét végén szombaton 12 órától hétfő reggel 8 óráig tart. A sportorvosi rendelést hétfőtől péntekig 17—18 óráig kereshetik fel az érdekeltek. A körzeti és sportorvosi rendelések, s az ügyeleti szolgálat az új épületszárnyban kapott helyet. Véradás az Áüami Tangazdaságban Holnap, december 13-án, 9- től 11 óra 30-ig véradónap lesz a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi kerületének központjában. Anyakönyvi hírek Született: Máté Imre és Bu- zsák Erzsébet: Mónika; Csor- vási István és Kolozsi Ida: István; Boros Mihály és Bata Irén: Roland nevű gyermeke. Névadót tartott: Benke Ambrus és Bakos Julianna: Tímea; Bíró Dénes és Tóbi Ilona: Dénes; Palotai József és Sáfár Julianna: Andrea; Tóth László és Szabó Matild: I Anita nevű gyermekének. í Házasságot kötött: Labancz Dénes és Szabó Eszter; Gál Gyula és Szendi Lídia; Fülöp Dezső és Paul Rozália. Meghalt: Ondó József né Pécsi Margit (Kalocsa, Balázs u. 6); Halász Jánosné Silov Auguszta (Ady E. u. 16.); Ud- vardi Ferenc (Losonczy u. 39.); Szíj Józsefné Nagy Lídia (Homolytája dűlő 3.). tanulás, de komoly játék, mart e munkák nélkül nem kerülhetne sor a második osztályban a gépszerelésre. Tengely- kapcsolók, csövek, lánchajtások, tárcsák szerelése a feladatuk, s nem a jól felszerelt alapozó műhelyekben. Meg kell barátkozni az ipari üzemeket mintázó, üzemi termelésre is teljes mértékben alkalmas konzerv és sütőipari tanműhelyi gépekkel berendezésekkel is. Gépszoba A negyedikes szakközépiskolások már heti hat órát töltenek géptani gyakorlaton. Olykor még az iskolai szerelő műhelyekben, de többnyire a konzervgyár megfelelő üzemeiben, ellesve az ottani tmk- sok fogásait, ismereteit. A szakmunkások második osztályban tanulják meg a szakközépiskola első két évfolyamának gépismereti tananyagát. A harmadik osztályban a szakmai gépek szerelésével foglalkoznak. Heti öt órát fordíthatnak erre. Egyébként ugyanezen gépek mellett töltik egyéb szakmai gyakorlataikat is. A műhelygyakorlat ilymódon szerves része szakmai képzésüknek. A Toldi iskolában egyébként két alapozó, egy konzer- ves és egy sütős tanműhely szolgálja a gépészeti oktatást. Ezeken kívül bejáratosak a diákok az úgynevezett gépszobába is, melyben esztergapad, marógép, köszörűgép, s fúrógépek állnak a jövő szakemberei rendelkezésére. A nagykőrösiek természete- ) sen eddig is tudták, hogy a Toldi iskola nem elégszik meg a hazulról hozott gépészeti ismeretekkel, s jó körülmények között oktathatja mindazt, amire a naponként új gépekkel 1 találkozó élelmiszeripari szakembereknek szüksége lehet. Ebben a tanévben mégis megkülönböztetetett figyelemmel kell kísérni a gépészeti oktatás helyzetét az iskolá- | ban, hiszen szeptemberben megkezdődött a szakközépiskolások körében a gépész technológus jellegű képzés is. Holnap újabb... A gépek századában ez nem meglepő fordulat. A figyelem felhívása is felesleges. A Toldi a mai igényeket teljes mértékben kielégítheti. Csakhogy diákjai holnap lesznek ilyen vagy olyan beosztású szakemberek. Lehetséges, hogy az európai, sőt, világviszonylatban is a legjobban felszerelt élelmiszeripari középfokú iskolának holnap még újabb műhelyekre lesz szüksége? Az oktatás tervezői nem idegenkednek a gondolattól. Reméljük, hogy terveik valóra is válnak... Farkas Péter SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT LABDARÚGÁS Nagykőrösi Kinizsi—Dömsöd 2-1 (2-0) Kinizsi: Kocza — Dajka, Orbán, Balogh, Kaszap, Szőke, Szabó, Horváth (Bűz 83. p.), Tóth L. (Torma, 83. p.), Kovács I, Kovács II. A csúszós pályán mindkét csapat nagy erőbedobással játszott. A 10. percben egy veszélyes lövést Kocza szögletre védett. A 21. percben Szabó jó érzékkel betört a 16-oson belülre, buktatták, a jogos büntetőt Orbán biztosan értékesítette. 1-0. A 25. percben Horváth jó lövését a dömsödi kapus mentette. Ezután Ko- czának volt két bravúros védése. A 43. percben 18 méteres szabadrúgáshoz jutott a körösi csapat, melyet Balogh bombalövéssel a sorfal mellett értékesített. 2-0. Ezután még Kocza védett remekül. Fordulás után már az első percben ismét Kocza bravúrjára volt szükség. Az 55. percben Kovács ]f hagyott ki nagy helyzetet, majd öt perc múlva csak szerencse mentette meg a körösi kaput a góltól. A 62. percben a játékvezető a Kinizsi ellen a 16-oson belülről közvetett szabadrúgást ítélt és ezt a vendégek értékesítették. 2-1. Egy kihagyott hazai helyzet után a vendégek voltak a többet támadók, de helyzeteiket kihagyták, ebben közbenjárt a körösi kapus remek formája is. Végeredményben az ifijátékosokból álló körösi csapat dicséretes akarásával és küzdő- szellemével, el kell ismerni, hogy csak némi szerencsével nyert, a rutinos játékosokból álló ellenféllel szemben. Ezért a győzelemért és akarásért dicséret illeti a csapat minden tagját, különösen Koczát, aki a mezőny legjobbjának bizonyult, de méltó társai voltak Orbán, Szőke és Balogh is. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Dömsöd ifi 6-0 (1-0) Kinizsi ifi: Tiger — Godány, Angyal, Gömöri (Pesti), Szendi, Józsa, Faragó, Farkas, Abonyi, Zöldi, Kökény. A havas talajhoz jobban alkalmazkodó hazai csapat jó játékkal győzött jó képességű ellenfele ellen. Góllövő: Józsa 3, Abonyi, Farkas, Zöldi. A múlt vasárnap Sülysápon a körösi ifik 3-3-as döntetlent értek el. P. S. Keddi sportműsor Kosárlabda Toldi-sportcsarnok, 8 órától: az Országos Ifjúsági Kupa országos elődöntője, férfiaknál: Nyíregyházi Tanárképző, Gyulai SE, MAFC (Bp.); nőknél: Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola, Szarvasi Főiskola Spartacus, Csepel SC csapataival. Moziműsor A stadion őrültjei. Színes, magyarul beszélő francia film. Előadás kezdete: 4 óra. Túl a félelmen. (18 éven felülieknek!) Előadások kezde^ te: 6 és 8 óra. Kiskörzeti mozi A Csongrádi úti iskolában Dübörgő csend. Magyar film. Előadás kezdete: fél 7. sp—• ijJ5.1m.g11.1’JJJJPWR Köszönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak, volt munkatársaknak, barátoknak, szomszédoknak. ismerősöknek, akik felejthetetlen jó férjem, édesapánk temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, táviratukkal, levelükkel fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek, özv. Zsilka Pálné. Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett fiúnk dr. Pécsi Tibor temetésén megjelentek, valamint részvéttávirataikkal fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Pécsi család, Nagykőrös. ___ Im lg a búzából liszt lett Nagy küzdelem, értékes győzelem ÚJ rendelési idő az SZTK-Sian Iranszformátor®k Csehszlovákiába I
