Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
\ Véd a fénykorát A balesetek megelőzésére, úgynevezett fénykorlátot alkalmaznak a Beton- és Vasbetonipari Művek üzemeiben. Az egyszerű, de ötletes találmány lányege, hogy a gépi sablonmozgatást végző láncpályák vagy görgősorok balesetveszélyes területeit optikai fénysugárral határolják körül. A fénysugarak megszakítása — ha például valaki veszélyeztetett területre lép — a mozgó _ gépet azonnal megállítja. Üjbóli elindítása csak akkor válik lehetővé, ha a fény körébe került akadály megszűnik, vagyjs ha a veszélyzónába tévedt személy eltávozik. Hangverseny A Szőnyi Tibor Kórházban ádott műsort a Mátyásföldi Állami Zeneiskola vendégegyüttese, orvosoknak és betegeknek, a múlt hát végén. Ugyanott, december 15-én, este fél hátkor, a Vác városi KISZ-kórus énekel, Bogányi Tibor vezetésével. Az Országfiázba Az. Országházba látogattak december 10-én, vasárnap, az Egyesült Izzó Váci Fényforrás- és Alkatrész Gyárának dolgozói. _ A programot a gyár művelődési bizottsága szervezte. Az utolsó klubnap A pedagógus klubban december 13-án, szerdán, 17 órakor kezdődik az év utolsó klubnapja, melyen szabás-var- rási ismereteiket bővíthetik a klubtagok. A PEST ME.C A VÁCI JA! XXII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM 1978. DECEMBER 12., KEDD Hamarosan elcsendesül a határ A vetéssel idejében végeztek Méj szántanak, trágyáznak Az év utolsó hónapjában már nem sok a tennivaló a mezőgazdaságban. Az őszi nagy-nagy munka korábban véget ért: felszedték a burgonyát, a cukorrépát, learatták a napraforgót és a takarmánycirkot, betakarították a a 'Zöldség- és gyümölcsféléket, s befejeződött a szüret is. Novemberben a legtöbb teendőt a megkésett kukoricatörés adta, ám a nagyüzemek idejében végeztek ezzel a feladattal is. A hónapokon át tartó szárazság szokatlanul nehéz körülményeket teremtett, a megkeményedett, rögös talaj próbára tette az embereket és a gépeket, de végül is sikerült megfelelő magágyat készíteni a gabonaféléknek. A tsz-tagok helytállását bizonyítja, hogy a vetési munkákkal idejében végeztek. Az már nem rajtuk múlott, hogy a kelések foltosak, egyenetleKüllöldi kirándulást szerveznek Fenyőág a fehér asztalokén Hangulatos nyugdíjast alól kozó a Fortéban Az emlékezetes összejövetel résztvevői Zárdái István felvétele Szinte már hagyománnyá vált a Forte nyugdíjastalái- kozóján: a gyár vezetősége, nőbizottsága, nyugdíjasbizottsága mindent megtesz annak érdekében, hogy jól érezzék magukat a meghívottak. A 320 egykori dolgozó tiszteletére, ezúttal fenyőággal és szaloncukorral díszítették fel a fehér asztalokat, jelezve a közelgő karácsonyt. Vendégváróként, a városi fúvószenekar szolgáltatott pattogós, vidám muzsikát, Ábrahám Balázs karnagy vezénylésével. A nyugdíjasokat Országh Ferenc szb-titkár köszöntötte a vállalat vezetősége, párt- és szákszervezete nevében, majd átfogó ismertetést adott a gyár eredményeiről, gondjairól, terveiről, majd mintegy 11 ezer forint segélyt osztottak szét a rászorulók között. Müller Károlyné meghatottam köszönte meg a támogatást saját és nyugdíjas társai nevében. A nagy tetszést arató szórakoztató műsorban, a társadalmi ünnepségeket rendező városi iroda szervezésében, Bódi József Liszt-díjas operaénekes, az Állami Operaház tagja lépett fel, közismert áriákat és magyar nótákat adva elő, Bénicó János orgonakíséretével. Ugyancsak sok tapsot kapott Vavrik Éva és Urbán Ta- másné, a gyár két dolgozója, a szép versek művészi előadásáért. Míg a nőbizottság tagjai felszolgálták a bőséges uzsonnát, Rácz Sándorné nőfelelős közös külföldi utazás lehetőségét ismertette. A 3—4 napos útra már a helyszínen, azonnal megkezdődött a jelentkezés. . Még sokáig beszélgettek egymással a nyugdíjasok, miközben Kikillai Gábor párttitkár és Országh Ferenc szb- titkár egyéni gondjaik iránt is érdeklődött. Móritz Valéria Dicséret a hajógyáriaknak Három csapat dobogós helyezése Az idén, kora tavasszal, 31 csapat nevezett be a városi kispályás labdarúgó-bajnokság- ba: két csoportban, több mint 290 labdarúgó, hétről hétre küzdött a bajnoki pontokért. Nemrég tartotta meg a városi-járási labdarúgó-szövetség évadzáró értekezletét, amelyen Kovencz Antal, a szövetség elnöke értékelte a bajnokságot, megköszönve a fiatalok aktív részvételét. Külön kiemelte, hogy a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége mindkét csoportban indított csapatokat, s közülük három dobogós helyezést ért el. Az 1979. évi bajnokság áprilisban kezdődik meg. Eredmények „A” csoport: 1. Kisvác, 2. Váci Vasas Izzó, 3. Hajógyár, öregfiyk. „B” csoport: 1. Hajógyár, KISZ, 2. Forte, 3. Váci Hajó. nek voltak, sok helyen pedig nem indult meg a földbe került mag fejlődése. Mindezért elsősorban a csapadékszegény időjárás hibáztatható. A késő őszi, tél eleji kisebb fagyok nem zavarják a még hátralevő szerves trágyázást és mélyszántást. Csaknem 600 hektár területre kell kihordani az istállótrágyát, gondoskodva eiteregelé- sáről is. Nem kis feladatot jelent továbbá a mintegy 7 ezer hektárnyi mélyszántás elvégzése. A munkák szervezetten, jó ütemben haladnak, s karácsonyra, várhatóan, elcsende ■ sedik a határ. Török Antal A Köznevelés cikkét olvasva Két évtized egy intézmény élén Hétről hétre élményt jelent az ország napilapjaiban, folyóirataiban, sokszor a határon túli sajtótermékekben kutatni a váci vonatkozású írásokat.' öröm, hogy milyen sokan megismerik azok révén városunkat, az itt élő érdekes embereket, az egykori váciaknak vagy a várost ismerőknek pedig hírt adnak a riportok, a tudósítások fejlődésünkről, életünkről. Az írások sokaságából is kiemelkedett a minap a Köznevelés című hetilap 300 soros cikke, P. Kovács Imre beszélgetése Zsebesi Istvánnal, a váci Árpád úti Általános Iskola igazgatójával. Ír , a szerző a pedagógus gyermekkoráról, a Zemplén megyei évekről, Alsódobsza kitűnő nevelőjéről, Balogh Józsefről, aki néptanítói helytállásáért az elsők között kapott Kossuth-díjat. Szerencs, a polgári iskolai évek jöttek, majd a Sárospatakit Tanítóképző következett, Zsebesi István legkedvesebb iskolája. A háború, a katonáskodás megszakította a tanulmányokat, csak 1947—1950 között végezhette el Zsebesi István a budapesti Tanárképző Főiskola magyar—történelem szakát. Jelenlegi munkahelyén 1958 szeptemberében bízták meg az igazgatói teendők ellátásával. Az írás utolsó szakaszában megismerjük a kisváci tantestületet, majd a pedagógus Zsebesi családot: a tanár feleséget, a kis kertet, amelybe időnként visszavonul, kedves klasszikusaival. P. R. Tcntafererciépítés, üsszefegáss Az elmúlt hétvégeken a termelőszövetkezet dolgozói, pedagógusok, társadalmi alkalmazottak segédkeztek a Kemencéi Vegyesipari Szövetkezet munkásainak Berreeebarátiban, a vegyes hasznosítású tornaterem építésénél. A lakosság október 31-ig 1 millió 703 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A munkálatok meggyorsítása érdekében a következő esztendőre is több önkéntes felajánlás érkezett már. UJ FEJEZET A KÖNYVTÁR TÖRTÉNETEDEN Ünnepélyes szerzsdésköté ÁTADÁS: ÁPRILIS NEGYEDIKÉN 3 Sokféleképpen lemérhetjük városunk fejlődését a művelődésben, de egyik legmegbízhatóbb és legjellemzőbb mérce: a könyvtár állományának, olvasótáborának növekedése. A harmincas-negyvenes években az akkori városháza egyik, hátsó földszinti szobácskájábán bonyolították le a könyvkölcsönzést, alig párszáz kötet között válogathattak az érdeklődők. A felszabadulás utáni években többször költözött a könyvállomány. Otthont kapott a volt Crédó-épületben (ma cukrászüzem), a mostani 10-es ABC-áruház előző épülettömbjében, majd átköltözhetett a régi villamosművek he. lyére, a Löwy Sándor utcába. Úgy tűnt, hogy hosszú évtizedekre megoldott a városijárási könyvtár helyzete. A »okablakos nagyterem nemcsak a megrakott polcoknak adott helyet, de kisebb tanfolyamoknak, író—olvasó találkozóknak, kiállításoknak is. Az igények növekedése, a mind nagyobb járási és városi feladatok ellátása új épületet Kívánt. Legalkalmasabbnak mutatkozott az időközben megszűnt regyveres erők klubjának Mártírok útján levő, három- szintes, főútvonali épülettömbje. Az előzetes számítások, felmérések, a szükséges pénz előteremtése után, a minap sor került az építési szerződés ünnepélyes aláírására, a 6. számú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat új székházában. Az ünnepélyes szerződéskö. tésen ott volt a városi és a járási pártbizottság képviselője, a városi tanács és a járási hivatal több vezetője, va. lamint a patronáló KAEV 7. számú Gyára és a Sztáron Sándor Általános Gimnázium igazgatója is. Az új könyvtárépület V. ötéves tervünknek egyik legszebb és legjelentősebb léte. sítménye lesz. Az átadás tervezett időpontja: 1930.. április 4-e. Papp Rezső Adatok és feltételezések Collegium a hódoltság ideién Az iskolavárossá válás kezdetei A török hódoltság előtti Vác iskoláiról alig áll rendelkezésünkre adat, pedig jelentős kultúrcentrum volt a város már Báthori püspök idejében. Szarka Gyula a magasabb szinten működő, egyetem jellegű gimnázium megszűnését jóval a török uralom kezdete előtti időre teszi. 1570 táján Pervané martalóc parancsnok abban a házban lakik, mely „azelőtt a papjelöltek tanítására szolgáló iskola volt”, olvassuk a török összeírásban. Először algimnázium A hódoltság kezdeti ideje hazánkban egybeesik a reformáció tanításának gyors terjedésével. Vácott előbb a lu. theri, később a helvét irányzat ver gyöKereí. Bogdásai András már Wit- tenbergoen tanult, 1546-ban avatják fel váci leikésznek. A hitújítást befogadó város alsófokú iskolájában, mely addig a plébánia és a városi tanács közös irányításával működött, nyilván hasonló szellemben kezdenek tanítani. Az ilyen jellegű iskolában a kisebb diákok az olvasás, írás, számolás alapjait, a nagyobbak a latin grammatikát, a nyelvtani ismereteket sajátították el. Kezdetben tehát algimnáziumi fokon működhetett, csak a század 70—80-as éveiben fejlődött magasabb szintűvé s nyerte el a kollégium elnevezést, mely a magyar protestánsoknál több, külön jellegű vagy fokú iskolát magába foglaló. rendszerint közép- és felsőfokú tanintézetet jelentett. A város polgárainak a hódoltság esztendeiben ebben az időben volt a legjobb az anyagi helyzete, ezért iskoláikra többet áldozhattak. Akkori prédikátoruk, Miskolczi Puha Pál, a Wittenbergben tanuló magyar diákoknak 1579-ben egy aranyat küldött ajándékba. ' Súlyos csapás Vörös Károly szerint, 1595- ben, Vácon virágzó református főisl^ola működött, melyben filozófiát és teológiát is tanítottak. A valóságban azonban az intézmény olyan főiskolai szintre sohasem emelkedett, mint a debreceni, egyenrangú Kecskemét, Nagykörös iskolájával, melyben retorikát, poázist, logikát, metafizikát és katechezist oktattak. Egy rektor vezetésével, a nagyobb togatus diákok kiválóbbjai az alsóbb osztályokban tanították a latin grammatikát, majd Debrecenbe vagy Patakra mentek továbbtanulni: a debreceniek iskolája adta mindenkor Vácnak a rektorokat, akik két-három év után parókiára mentek, vagv külföldi akadémiákon folytatták tanulmányaikat. Debrecennek több partikuláris iskolája volt az országban. A tizenöt éves háború idején Vácot, többszörös felégetésével, 1597-ben olyan súlyos csapás érte, hogy évek kellettek, míg a szétfutott és visz- szatért lakosság anyagilag megerősödött. Bc-catius kassai főbíró 1605-ben jár Vácon, s az általa látottakról szomorú kénét fest: ahol, hallomása szerint, azelőtt gazdag emberek laktak, helyettük szökevényeket, gyülevész népséget talált. Ugyanakkor az itt tartózkodó Bocskai fejedelem a reformátusok iskoláit „megerősítette”, írja Vörös Károly. Tudomása szerint, a főiskola a mai felsővárosi plébánia helyén épült. Adatát Karcsú Arzén azzal módosítja, hogy ott előtte a Szentlélekről nevezett kórház emelkedett, melyet Bocskai elvett és benne a reformátusoknak iskolát nyitott. Chobot is ezt állítja. Forrásul Desericz- kire hivatkoznak, azonban Szarka megállapítása szerint, ez az adat sehol sem található: helyesbíti megállapításukat, azzal, hogy a Szentlélek templom és ispotály nem a felsővárosi plébánia helyén, hanem a városon kívül, a keresztény temető közelében állt, a mai Mátyás király utca táján. Helyesbítését az 1570 körül keletkezett török összeírással bizonyítja, melyet alátámasztunk Dallas püspök 1622-ben, a váci templomokról készített feljegyzésével is. Tanúsító vármetszetek Vörös Károly, az iskola helyéről írott forrás hiányában, hagyományra támaszkodott. Mégis, mivel bizonyítható állításának elfogadása? Az 1600-ban nyomtatott, Dillich féle, Ungarische Chronica című műben, a Vácról legkorábban készült metszeten a Szent Mihály templomtól délre 2. számmal jelzett épület felirata szerint „Collegium”. A később is majdnem minden vármetszeten ábrázolt intézmény a mai plébánia helyére illik. Semmi kétség tehát, hogy a Vörös Károly által leírt „főiskola” 1595-ben fennállt. További sorsáról Dilli-h ekképpen tudósít: „Ebben a városban utóbb a magyarok ~ eine herrliche Schul und Collegium (jClCjCÍ — azaz c.jy nagyszerű isicolát és kollégiumot Létesítettek, és aooan sok. tudós jérjit neveitek. Mégis miután a törökök a varost meghoditoi- ták, és a keresztényeit ismét visszaszerezték, nemcsak a város és az isitola került elfoglalásra, hanem az utóbbi egészen romossá vált' és elpusztult.” Ugyanezt írja később Kuse- lius 1632-ben és Zeller 1646- ban, felismerhetően átvéve Dillich adatait, sőt hohe schul-t, főiskolát említ mindkettő. Az intézmény pusztulása egyértelműen az 1593—97. évi hadműveletekkel függ össze: előbb a törökök, majd a magyarok gyújtották fel a várost. Bocskai tehát meglevő iskolának nyújtott segedelmet, s nem általa létesítettnek, mint Karcsú véli. Az iskola 1626 táján szűnt meg, amikor tanárai és tanítványai, a török folytonos zaklatása miatt elszéledtek, Ceglédre, Nagykőrösre és Kecskemétre távoztak. Pusztulás vagy feltámadás? I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1648-ban kelt végrendeletében kisebb református középiskolákról is gondoskodott, azonban a váci közöttük nem szerepelt, tehát Vörös Károly tévesen teszi az 1850-es évek elejére az iskola pusztulását. Mi inkább részbeni feltámadását véljük ama időtől. A debreceni kollégium 1657- ben „doctus ad officium Ree- toratus Vaciensi", vagyis váci rektori tisztségre küldi Tótfalusi Jánost, ugyanígy 1680- ban Kecskeméti Kallós Mihályt. A felszabadító háborúk idején, Vác lakosságának újabb szétszóródásáig tehát ismét működött a városban, alacsonyabb fokú középiskola. Jakus Lajos
