Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-12 / 292. szám

1978. DECEMBER 12., KEDD SxccmBcsfa egyíSűtmük&dés Újjávarázsolt úttörőtábor s A társadalom széles rétegei fejezték ki érdeklődésüket és § tenniakarásukat a nemzetközi gyermekévet előkészítő nemzeti E bizottság felhívása nyomán — állapította meg hétfőn a Parla- E mentben megtartott ülésén a nemzeti bizottság. A gyermekévet E megelőző utolsó tanácskozáson, amelyen Aczél György, a Mi- = niszíertanács elnökhelyettese, az Állami Ifjúsági Bizottság el- = nöke elnökölt, Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság = titkára számolt be az előkészítő munkákról. A nemzeti bizottság csekkszámlájára a gyermekszolidaritási E alap támogatására már több mint 1,5 millió forintot fizettek E be a vállalatok, intézmények kollektívái. Az alap növelésére = jövő év első negyedében borítékos sorsjegyet bocsátanak ki, s E számos más akcióval is gyarapítják a nemes célokra szánt ösz- E szeget. E A jövő év júniusában nemzetközi fórumot hívnak össze § Budapestre a gyermekek boldogabb és biztonságosabb jövőjét = szolgáló összefogás erősítésére. = A tanácskozáson bemutatták a Magyar Televízió új, 13 ré- E szes sorozatának egyik epizódját. A sorozat a gyermek sze- E mélyiségónek fejlődését mutatja be az újszülött kortól a késő E kamaszkorig. Egyes részeit december 16-tól szombat délutánon­ként sugározzák. i » I j A tervezést és a kivitele zést egyébként a fogadószin­tig a külső közművek beköté­sével ■ a gyömrői TÖVÁL, a szerkezet építést, a szakipari munkák befejezését pedig a Monori Építők Szövetkezete Vállalta. A munkálatok tehát már a szerződés aláírása előtt meg­kezdődtek, s biztos, hogy az ígért határidőre szép ajándé­kot kap a gyermekek nemzet­közi évében a monori járás 11 ezer 500 úttörője és kisdobo­sa. V. J. Az ENSZ határozata értel­mében a jövő esztendő á gyermeknek nemzetközi éve. Szerte a világon készülnek ar­ra, hogy ennek szellemében olyan intézkedések, moz­galmak szülessenek, ame­lyek nemcsak az elkövetkező tizenkét hónap során, hanem évek múltán is szebbé, job­bá teszik a legfiatalabb ge­neráció életét. Pest megyé­ben is koordinálja az úttörő­elnökség a nemzetközi gyer­mekév megmozdulásait, gon­dosan ügyelve arra, hogy va­lóban folyamatos, hosszan tartó program legyen a fo­kozott gondoskodás gyerme­keinkről, ne szűküljön egyetlen év kampányaira. A számos akció között most Monoron a járási pártbizott­ságon került sor olyan ese­ményre, amely jelzi, hogy minden politikai, társadalmi és tömegszervezet, felkarolta az ügyet, s számos helyen szép ajándékokat kapnak jö­vőre a kisdobosok és az úttö­rők. A kis ünnepségen jelen volt Király Ibolya a megyei úttörőelnökség elnöke is. — A monori járási úttörő- elnökség — mondotta Cselé- nyi Dezső, az MSZMP járási bizottságának első titkára — a gyermekek táborozását a gyömrői nagyközségi tanács 1 kezelésében levő káptalanfüre- j di úttörőtáborban szervezi | meg. Tapasztaltuk, hogy ott | az étkeztetés és a foglalkoz- ' tatás körülményei elavultak. | A járási pártbizottság felhí- 1 vással fordult a járás gazda- ] sági egységeihez és társadalmi ' szervezeteihez. Ennek ered­ményeként társadalmi összefogással június 1-ig felújítják, illetve bővítik a tábor kony­háját, éttermét és foglalkoz­tató helyiségét. A feladat megoldásában közreműködő párt-, állami, gazdasági szer­vek és a tervező, kivitelező I és beruházó vállalatok veze­tői szocialista együttműködési szerződést kötöttek. A káptalanfüredi úttörőtá­bor konyhájában jövőre jú­nius 1-től 200 gyermek szá­mára főzhetnek korszerű kö­rülmények között, s ha majd egy-egy balatoni vihar eset­leg fedett helyre szorítja is a táborozókat, kulturált ét­teremben, s jól felszerelt fog­lalkoztatóhelyiségben szóra, kozhatnak, pihenhetnek. A költségekre a járás 18 üzeme 2 millió 120 ezer forintot ajánlott feí. A járás Bata Ferenc mun­kásőr egységének tagjai 1500, a KISZ-fiatalok 4 ezer társa­dalmi munkaórát dolgoznak majd a Balaton partján. Egy- egy hétvégén természetesen ott lesznek az ifivezetők, s maguk az úttörők is. A mun­kásőrök 26 tagú csoportja a múlt hétvégén már járt Káp- talanfüreden: . előkészítették a terepet, kiásták az alapokat. Európai konferenciád m ifjúság jogairól Vasárnap befejeződött a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség 44 európai tagszer­vezetének kétnapos budapesti konzultációja. A DÍVSZ szék­házában megtartott tanácsko­záson több a jövő évi mun­kát meghatározó megállapodás született. A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség jövőre az eddigi­nél is nagyobb figyelmet for­dít az ifjúság jogainak bizto­sításáért folytatott küzdelem­re. Konferenciákat rendeznek például Portugáliában és Gö­rögországban, amelyeken a tőkésországokban a fiatalokat egyre inkább sújtó munkanél­küliség elleni harcnak, vala­mint a demokratikus oktatá­si jogok biztosításának kér­déseit tűzik napirendre. A jövő évi költségvetésről Tárgyalt az országgyűlés két bizottsága Az építési ágazat 1975—1978 közötti tervét 10 százalékka túlteljesítette, s az idén is túl­szárnyalta az eredeti elképze. léseket — tájékoztatta az or­szággyűlés építési és közleke­dési bizottságának tagjait Ká­dár József építésügyi és város, fejlesztési miniszterhelyettes A hétfői parlamenti tanácsko­záson a képviselők az épí­tés, a szállítás és a hírközlés jövő évi költségvetési tervé­nek tükrében tekintették át az ágazatok idei gazdálkodását és a jövő évi tennivalóit. Klézl Róbert közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes a szállítás és a hírközlés jö­vő évi költségvetéséről adott tájékoztatót. Jövőre a szállí­tásban az ideinél kisebb nö­vekedéssel kell számolni, s ez a lélegzetvétel méginkább a tartalékok feltárására ösztö­nöz, kötelez. Jövőre a nem­zetközi fuvarozásból és hír­közlésből származó bevételeket is tovább növelik. ★ Hétfőn Pap János elnökleté­vel ülést -tartott az ország- gyűlés honvédelmi bizottsága. A Parlamentben lezajlott ta­nácskozáson — amelyen részt vett Madarast Attila pénzügy­minisztériumi államtitkár is — Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes (Pest megye 7. ceglédi válasz­tókörzet) és Pál Antal belügy­miniszter-helyettes a honvé­delmi, illetve a belügyi tárca jövő évi költségvetésének ter­vezetéről tájékoztatta a kép­viselőket. Az ülésen felszólalt Csömör Ferenc, Kalló István, Mérten Lajos, Takács Imre és Úszta Gyula országgyűlési képviselő. Ezután az országgyűlés hon­védelmi bizottságának tagjai a Belügyminisztériumba látogat­tak. Jaszkarajenőn IFelelős megbízatások a közéletben Széles betonút vezet Abony felől jövet J ászkaraj enőre. Változik e község arculata. Emeletes, manzárdos házak nőttek ki a földből. Tizenöt évvel ezelőtt még mondo­gatták a jászkarajenőiek, hogy falujuk előtt nem áll fényes jövő, azóta azonban nagyot fordult soruk. Megalakult 1972-ben az Alföldi Tejüzem, amely 120 embernek ad mun­kát. A kőröstetétleni Vörös Csillag, a jászkarajenői Üj barázda és Lenin Termelő- szövetkezet 1975-ben egyesült, s ma már 8500 hektáron gaz­dálkodik. Idén szeptemberben kezdte meg termelését a buda­pesti Szikla szövetkezet üze­me a községben, amely mint­egy félszáz asszonynak nyújt helyben kereseti lehetőséget. Fegyelmezettebben — Fejlődik a közös tanácsú két község, Jászkarajenő és ICőröstetétlen — szól Boross János, a helyi pártbizottság titkára —, ám még ma is jelentős — mintegy 600 — az eljárók száma, akik fő­ként Cegléden és Szolnokon keresik meg a kenyérrevalót. Gondot okoz azonban, hogy öregszik a falu, a fiatalok nemigen akarnak itthon ma­radni. A 4500 lélekszámú község­ben 179 párttag tevékenykedik az öt pártalapszervezetben, s érthetően nagy feladat hárul rájuk a falu politikai életének irányításában. — Korábban nem volt elég­gé rendszeres a párttagok szervezeti élete — folytatja Boross János. — Gyakorta kellett olyan fegyelmi ügyek­kel foglalkoznia a pártbizott­ságnak, amelyeknek fő oka a gazdasági munka, a párt­megbízatások elhanyagolása volt. Körülbelül 40 ilyen ese­tünk volt 1974—76 között. So. kát fejlődtek azóta alapszer­vezeteink. Tavaly és idén egyáltalán nem volt fegyelmi ügyünk. Ebben az esztendőben 10 embert vettünk fel a párt­tagok közé, akik közül hatan fiatalok és a KISZ-szervezet ajánlásával kerültek közénk. Gyarapítják ismereteiket — El kell mondanom, hogy párttagjaink nagy kedvvel gyarapítják politikai ismere­teiket, s ennek gyakorlati haszna leginkább az agitációs és a propagandamunkában mérhető. A korábbi években működött a községünkben a marxista—leninista esti közép­iskola kihelyezett tjagozata. Az idén káder továbbképző tan­folyamot indítottunk. A mun. kásmozgalom rövid történeté­vel foglalkoznak itt párttag­jaink. Nyolc szemináriumunk és négy politikai vitakörünkön világnézeti, etikai, vallástör­téneti, kulturális kérdésekkel, a nemzetközi politika ese­ményeivel ismerkednek a kommunisták. A párt-, a KISZ- és a szakszervezeti ok­tatásban, valamint a TIT-tel, a Vöröskereszttel és művelő­dési házzal közösen indított tanfolyamokon mintegy két- száznyolcvanan vesznek részt. A jó politikai légkör az üzemek munkáját is segíti. A közelmúltban vizsgálta meg a községi pártbizottság a káder­munka fejlődését, pontosabban az MSZMP Központi Bizott­sága 1973. november 18-i — a káder és személyzeti mun­ka helyzetével foglalkozó — határozatának végrehajtását. — Megállapítottuk — mond" ja erről a párttitkár —, hogy a pártszervezetben, az üze­mekben megfelelő képzettség­gel és vezetői adottságokkal rendelkező emberek, kommu­nisták töltik be a felelős posz­tokat. A jó irányítás, az elő­relátó tervezés a termelés­ben is megnyilvánul. A ter­melőszövetkezet például si­kereket ért el az állatte­nyésztésben. A tejtermelésben elérték az évi 4200 literes tej­hozamot. A közös gazdaság 1974-ben 9 millió 146 ezer forintos nyereséget könyvel­hetett el, ez az összeg tavaly 18 millió 227 ezer forint volt. Kommunista tanácstagok — Különösen nagy figyel­met fordítottunk arra, hogy párttagjaink megfelelő meg­bízatásokat kapjanak. Leg­utóbb a községbeli kommu­nista tanácstagok számoltak be munkájukról a pártbizott­ság előtt. Erről Győri Mária, a községi tanács vb-titkára beszél: — Tanácstagjaink zömében megállják a helyüket. Mun­kájukra minden esetben szá­mítunk is a falu ügyeinek irányításában, ' mozgósításá­ban. A helybeli 7 tantermes iskola építésére például 422 ezer forintot a lakosok, 675 ezret pedig a vállalatok ad­tak össze. Több száz óra tár­sadalmi munkát végeztek itt a szocialista brigádtagok, idősebbek és fiatalabbak. Ha­sonló társadalmi összefogás bontakozott ki a sportpálya építésére. — Természetesen az elkö­vetkező időben is számítunk a kommunista tanácstagok munkájára, hiszen több jelen­tős feladat megoldása előtt állunk. Ilyen például a község vezetékes ivóvíz ellátásának megszervezése, amelyhez a lakosoknak is hozzá kell já­rulniuk. Problémát okoz az óvodások elhelyezése is. Az ifjúsági szervezetben 12 párttag fiatal tevékenykedik. Munkájukat ugyancsak a kö­zelmúltban értékelték. — Véleményünk szerint több fiatal kommunistának kell majd a jövőben azt a pártmegbízatást adnunk, hogy az ifjúsági szervezetben dol­gozzanak — mondja Bognár József, a tejüzem csoportve­zetője, a helybeli KISZ-bi- zottság titkára. — Javíta­nunk kell a KISZ szervezett­ségét a termelőszövetkezetben is. Virág Ferenc Úftörő kísérlet Ötven évvel ezelőtt jelent meg a Társadalmi Lexikon A húszniilüoiKotSik csapágy A Magyar Gördülőcsapágy Művek vállalatai az idén elő­ször elérték az évi húszmillió darabos teljesítményt. Ez jó­részt annak köszönhető, hogy a négy éve folyó és befejezés­hez közeledő rekonstrukció so­rán automata gépsorokat állí­tottak üzembe, például a diós­éi gyárban is. A rekordteljesít­mény alkalmából a debreceni anyagyárban, a szerelőüzem Március 21. szocialista brigád­jának tagjai megemlékeztek arról, hogy a magyar csapágy­ipar huszonhét év alatt össze­sem háromszázmillió csapágyat gyártott. , 1328. december elején je­lent meg Budapesten a Szo­ciáldemokrata Párt kiadásá­ban a szociáldemokratából kommunistává lett Madzsar József orvos, kultúrpolitikus, tudományos író szerkesztésé­ben a Társadalmi Lexikon. Ez a mű a Magyarországon ki­adott első olyan lexikon, amely a társadalomtudomá­nyokait és a munkásmozga­lomhoz szorosan kapcsolódó témaköröket enciklopédikus igénnyel ismerteti. Úttörő kísérlet volt ez a több ezer szócikket felölelő, hatalmas — 703 oldal terjedel­mű — munka az 1920-as évek második felében, hisz a témá­ban gazdagabb külföldi irodal­makban sem volt ekkor hozzá hasonló kézikönyv. Éppen eb­ből következik, hogy szócik­keinek megválasztásában, ezek feldolgozásában, tehát meg­írásában is, de még inkább a szerkesztői munka tekinteté­ben különbözött minden eddig kiadott lexikontól. A Társadalmi Lexikon szer­kesztőjének az volt a célja, hogy most egy kötetbe össze­gyűjtve nyújtsa át a társada­lom égető kérdéseire választ kereső olvasók széles táborá­nak mindazt, amiről eddig — a forradalmak időszakát le­számítva — csak igen hiányos ismertetéseket kaphattak. A lexikon használói jól tömö­rített szócikkekből megismer­hették az egyes országok gaz­dasági, politikai, munkásmoz­galmi, művelődéstörténeti helyzetét, a marxizmus legfon­tosabb fogalmainak magyará­zatát, a nemzetközi munkás- mozgalom igazi történetét, a tudományos szocializmus el­méletét, az elírnál et kidolgozói­nak életrajzát, Marx, Engels, Lenin, Bebel, Lassalle és má­sok munkásságát. Msrxst és a marxizmust nemcsak igen terjedelmes szó­cikkben ismerteti, hanem ké­pekkel is illusztrálja. Közli a lexikon Marx szülőházának, sírjának és feleségének fény­képét. Magas színvonalon ké­szített színes mellékletei és képei, rajzai. a Világosság Nyomda munkásainak odaadó, lelkes hozzájárulásáról is ta­núskodnak. Tizenhat színes tábla, számos kép, ábra és grafikon teszi szemléletessé a lexikon szövegét. Egy teljes ol­dalt szentel például a Szo­ciáldemokrata Párt pártjelvé­nyeinek, május 1-re és már­cius 15-re kiadott jelvényei­nek. A Társadalmi Lexikon mun­katársa volt többek között Ágoston Péterné, Bárd Imre, Braun Róbert, Braun Soma, Fodor József, Gergely Győző, Gyagyovszky Emil, Hébelt Ede, Jemnitz Sándor, Keleti Márton, Molnár Erik, Mónus Illés, Ries István, Révész Mi­hály, Szakosíts Antal, Szako­síts Árpád, Szerdahelyi Sán­dor, Szimonidesz Lajos, Vám­bérii Rusztem, Weltner Ja­kab stb. A lexikon szerkesztője Madzsar József volt, aki a századforduló után orvosegye­temi tanársegédként kezdett társadalmi kérdésekkel foglal­kozni. Tagja volt a haladó ér­telmiségi mozgalmaknak, így a Társadalomtudományi Tár­saságnak és a Huszadik Szá­zad című folyóirat szerzői gár­dájának, de előadásokat tar­tott a Galilei Körben is. Ne­véhez fűződik a magyarorszá­gi alkoholellenes mozgalom megszervezése. Szabó Ervin baráti köréhez tartozott. Részt vett Marx és Engels váloga­tott műveinek sajtó alá rende­zésében. A forradalmak alatt különböző vezető tisztségeket töltött be. 1924-től a Szociál­demokrata Párt baloldali el­lenzékének egyik vezetője, 1927-től az illegális Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak tagja. Fontos szerepet játSzott a Madzsar József szerkesztette Társadalmi Lexikon a magyar munkásmozgalom korabeli harcosainak ideológiai, mar­xista képzésében és műveltsé­gük gyarapításában. Szócik­keinek adatai — mint fentebb is írtuk — többségükben megbízhatóak. Tartalmuk pe­dig esetenként nem a hivata­los szociáldemokrata álláspon­tot, hanem szerkesztőjük radi­kálisabb szemléletmódját is képviselik. Nem véletlenül: a szerkesztő célja volt: .......olyan kö zel hozni ezt a művet a mai olvasóhoz, amennyire csak le­hetett, és lehetőleg mindent ismertetni, ami a mai társa­dalommal kapcsolatos.” Vida Sándor i nül egyetemre ke'ülhet és ha kicsit is szorgalmas, dip­lomát szerezhet. A dolgozó osztályokból származó fiatalok alkalmi munkából, magán- tanítványokból, ösztöndíjból, egyre kevesebb sikerrel pró­bálják megszerezni az iskoláz­tatásukhoz szükséges pénzt — közöttük a legnagyobb a le­morzsolódók aránya. Így a felsőoktatási intézményben el­töltött idő elveszett, nem' sze­reztek semmiféle szakképzett­séget, s ugyanolyan eséllyel állhatnak sorba a munkaköz­vetítő irodák előtt, mint akik most végezték a középiskolát. Az egyetemek túlzsúfoltak, anyagi lehetőségeik szűkösek. Nincs elegendő tanterem, az órák látogatása nem kötele­ző, a vizsgák évekre elha- laszthatók, a hallgatót fe­gyelmi okokból elbocsátani szinte lehetetlen. Ezek a je­lenségek a hallgatók érdekei­vel is ellentétesek. Csak kommunista alternatíva általános képzés magas szín­vonalát, amely így biztosít­hatná a tőkés munkaerőpiac keretei között és szükségle­teihez rugalmasan alkalmaz­kodó, újabb szakmát gyorsan kitanulni képes fiatal munka­erőt. Ez( a tőkés állam célja is, megvalósításához azonban hiányzik a pénz és az átfogó művelődési és foglalkoztatás­politikai koncepció. A tőké­sek részéről nagy a kereslet a magas szintű szakképzett­séggel rendelkező munkaerő iránt, a képzésre azonban nem áldoznak. Pillanatnyi — a minél nagyobb profit el­érésére irányuló —- érdekeik háttérbe szorítják hosszú tá­vú érdekeiket. Ez az ellent­mondás bizonyítja, hogy az oktatás válsága a társadalom általános válságának követ­kezménye, egyben a válság elhúzódásának egyik oka. Ör­dögi kör ez, amelyből a ki­törésre alternatívát csak a marxista—leninista pártok programjai nyújtanak. Fodor László (Folytatjuk) Az egyetemi oktatás felté­teleinek rosszabbodása, a ta­nárok szakmai színvonalának csökkenését eredményezte. Az egyetemi oktatóknak az álta­lános bérszínvonalhoz képest feltűnően alacsony átlagbére sokakat késztet arra, hogy ne vállaljanak tanári állást, vagy mondjanak le róla, és nézzenek más megélhetési forrás után. így aztán gyak­ran nem azok foglalják el a katedrákat, akiket ez tehet­ségük alapján megilletne, ha­nem jómódú családok gyer­mekei, akik anyagilag megen­gedhetik maguknak, hogy egyetemen, főiskolán tanít­sanak. A fiatal diplomások elhe­lyezkedési lehetőségei sem a legkedvezőbbek. A képzés színvonalának és az egyete­mi diploma értékének csökke­nése miatt a munkaadók nem szívesen alkalmazzák őket. A tőkés államok képzési rendszerének válsága tehát komplex jelenség. A technika gyors ütemű fejlődése egyre inkább szükségessé tenné az

Next

/
Oldalképek
Tartalom