Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-01 / 283. szám

Ülést tartott a Minisztertanács Program a kutatási-fejlesztési céltársulások segítésére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a tudo­mánypolitikai bizottság elnö­kének a bizottság legutóbbi üléséről szóló jelentését, amely fontos elhatározásokat tartal­maz a kutató szervezetek és a hasznosító vállalatok közöt­ti kutatási-fejlesztési céltársu­lások kialakításának elősegíté­sére, a tudományos-műszaki eredmények gyorsabb és haté­konyabb népgazdasági hasz­nosítása érdekében. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács ja­vaslatára a balatoni környe­zetvédelmi kutatásokat koor­dináló tanács ajánlásokat dol­gozott ki a Balaton környe­zetvédelmi intézkedéseire, a legfontosabb tudományos ered­mények és gyakorlati tapasz­talatok alapján. A kormány tudomásul vette az ajánláso­kat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Zala folyót a természe­tes szűrőként szolgáló Kis-Ba- latonon át vezetik majd a Keszthelyi-öbölbe, erről a tervről, valamint a Balaton vízminőségének megóvására szolgáló egyéb kérdésekről, a természet és a környezetvéde­lem soron levő feladatairól hallgatta meg a Miniszterta­nács az Országos Környezet­és Természetvédelmi Tanács tájékoztató jelentését. A beszá­moló szerint legértékesebb tér­PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! mészeti kincsünk, a Balaton vize tisztaságának megőrzésé­re az elmúlt években jelen-, tűs fejlesztéseket hajtottak végre a tó körüli települése­ken, bővült a csatornahálózat, új szennyvíztisztítókat adtak át. Alapvető javulást azon­ban csak a Kis-Balaton re­konstrukciós tervének meg­valósítása hozhat a vízminő­ség romlásának megakadályo­zásában. A Zala ugyanis nemcsak a tó legfőbb vízutánpótlója, de egyben fő szennyezője is. A szennyező anyagok nagy részét a Kis-Balaton visszafog­hatja, ezért különböző ter­vek készültek, hogy a folyót ezen a természetes biológiai szűrőn át vezessék a Balaton­ba. Ez nagyszabású gátépítő, környezetátalakító munkát igényel, amelyhez előrelátha. tólag mintegy 1,5—2 mil­liárd forintot használnak fel. A több alternatíva közül a végleges tervet még nem fo­gadták el, addig is azonban első lépésként előreláthatólag Zalavár térségében a Kis-Ba- latontól délnyugati irányban a Zala folyón ülepítőt építe­nek, amely lényegében egy mesterséges tó lesz. Itt a fo­lyó vize 20—25 napig áll majd, ezalatt a szennyeződés egy része leülepedik, s ily mó­don részben megtisztítva ömölhet a Kis-Balatonon át a Keszthelyi-öbölbe. Az ülepítő építésének előkészítési mun­kái hamarosan megkezdődnek. A beszámoló a Balatont és más élő vizeinket veszélyezte­tő, a koncentrált állattartó telepeken keletkező szennye­ző anyagok elkülönítésének lehetőségeivel is foglalkozik. Elsősorban a védett területe­ken kell az eddigieknél is na­gyobb gondot fordítani arra, hogy a felhalmozódó szennye­ző anyag ne kerülhessen a folyókba. Ehhez újabb tisztí­tók, derítők építése szükséges. A környezet- és természet- védelem hatékonyságának fo­kozására a megyei tanácsok­nál a korábbi döntéseknek megfelelően sorra megalakul­nak a környezet- és természet- védelmi bizottságok, ame­lyek többek között javaslato­kat dolgoznak ki, a levegő- és a víztisztaság megőrzésé­re. Felhívják a figyelmet a környezetet veszélyeztető szennyező forrásokra, koor­dinálják az elhárításukra tett intézkedéseket. Elsőként Bé­kés és Szabolcs-Szatmár me­gyében alakultak meg a he­lyi környezet, és természet- védelmi bizottságok. .. .jhí 4».. 'f -iwv - vt — '.V*yv r «.'J •/. >• .V...*'>• • AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM AHA 80 FILLÉR 1978. DECEMBER 1., PÉNTEK Halsz Al-Asszad a katonai műszaki főiskolán A szériái államfő a tisztképzés módszereivel ismerkedett Hafez Al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkára, a Szíriái Arab Köz­társaság elnöke és kísérete csütörtökön — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Púja Frigyes külügyminiszter társaságában — ellátogatott a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára. A vendégeket megérkezé­sükkor Czinege Lajos hadse- regtábomok, honvédelmi mi­niszter és a főiskola vezetői üdvözölték. Hafez Al-Assza- dot, aki hazája fegyveres erői­nek főparancsnoka is, a főis­kola hallgatói katonai tiszte­letadással fogadták, amelynek során felcsendült a Szíriái és a magyar himnusz. Paál György mérnök-ezre­des, a főiskola parancsnoka táj'ékoziatta a vendégellet a katonai tanintézet történeté­ről, szervezeti felépítéséről, a tisztképzésben betöltött szere­péről, a tanulmányi munká­ról. A látogatás során — be­mutató keretében — megte­kintettek különféle, a magyar néphadseregben jelenleg al­kalmazott technikai ‘berende­zéseket, műszerekét, kiképzési segédeszközöket, s felkeresték a tisztjelöltek, szálláshelyét. Hafez Al-Asszad elismerés­sel nyilatkozott a látottakról, a főiskola tisztképzés! tevékeny­ségéről, s jókívánságait tolmá­csolta a katonai tanintézet ok­tatóinak és hallgatóinak. Hazánkba érkezik M&ngisztu Hailé Mariam Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökiének meghívására a közeli napokban hivatalos ba­ráti látogatásra hazánkba ér­kezik Mengisztu Hailé Mariam alezredes, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsának elnöke, állam- és kormányfő __________ Decemberben összeül a Varsói Szerződés honvédelmi bizottsága A Varsói Szerződés tagálla­mainak honvédelmi miniszte­ri bizottsága december első fe­lében tartja Berlinben soron következő ülését, amelyen a terv szerint megvitatják a Varsói Szerződés katonai szer­vei tevékenységének időszerű kérdéseit Uj otthonok tizenegy településen Az OTP beruházásai Pest megyében Az OTP Pest megyei Igaz­gatósága az V. ötéves terv­időszak alatt saját beruházá­saként több mint háromezer lakás felépítését tervezi. Eb­ből 1978-ra 1300 lakás jut Eddig 686 építését fejezték be a kivitelezők. A tervezett­nek majdnem fele tehát még befejezésre, illetve átvételre vár. A legtöbb, 300 Budaör­sön épült fel. Ezt követi Du­nakeszi nyolcvannéggyel, Érd hetvenöttel, Nagykőrös hat­vannal. Százhalombattán öt­venhat, Solymáron negyven­két, Vecsésen huszonnégy, Szentendrén huszonhárom és Gödöllőn huszonkét OTP-la- kás készült el. Az idén eze­ken kívül még Dunakeszin, Gödöllőn, Nagykátán, Nagykő, rösön, Pomázon és Vecsésen keld lakásokat átadni. Gödöl­lőn, Dunakeszin és Pomázon száznál több otthonról van szó. A másfél szobás lakások 35, a két és fél szobások 71 négy­zetméteresek. A legtöbb a két­szobás, ezek 54—56 négyzet- méteresek. Az új otthonok távfűtésesek.’ Kivétel a szentendrei Lenin úti lakótelepen már átadott huszonhárom, s még átadásra váró negyven lakás: Itt olaj­kályhával fűtenek, s a meleg­vizet bojler szolgáltatja. Az OTP-lakások ára 7—8 ezer fo­rint négyzetméterenként. Párt- és állami vezetők látogatásai Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke csütörtö­kön Csongrád megyében tett látogatást. Elsőként Szentest Teljesitették vállalásukat Elérték a fej© végállomást Hétezer KISZ-fiatal társadalmi munkája Az ifjúkommunisták állták a szavukat: teljesítették jelen­tős vállalásukat. Ismeretes,' hogy ez év márciusában köz­lekedett utoljára Cegléd és Hantháza között az öreg vici­nális : sok-sok évtized után nyugdíjba vonult, szerepét autóbuszok vették át. Alig­hogy véglegesen pihenni tért a szerelvény, KISZ-fiatalok né­pes csoportja érkezett a hant­házi végállomásra, s meg­kezdték társadalmi munká­ban a sínek bontását. A meg­szüntetett szárnyvonal huszon­egy kilométer hosszúságú vá­gányait ugyanis a későbbiek során a börzsönyi úttörő­vasút pályájának újjáépítésé­hez használják fel. Tegnap — november utolsó napján — meghozta az ered­ményt több mint hétezer Pest megyei KlSZ-fiatal önzetlen segítsége, lelkiismeretes tár­sadalmi munkája. Elérkeztek vállalásuk végcéljához: az utolsó negyvenméteres szaka­szon is — a ceglédi Gerje ál­lomáson — felszedték a síne­ket. A megyei, valamint a já­rási, városi, nagyüzemi KISZ- bizottságok vezetői, az appa­rátusban dolgozó munkatár­sak vették kezükbe ez alka­lommal — csakúgy, mint március 1-én, az első munka­napon — a csákányt, lapátot, a síncsavarkulcsot, a betonalj­fogót, s vagonba emelték a nehéz vasdarabokat. A csípős, hideg időben a fiatalok len­dületesen dolgoztak, melegítő­be öltöztek, fejükre kötött sap­kát húztak. Dr. Árpási Zol­tánt, a KISZ Pest megyei bi­zottságának első titkárát, va­lamint lelkes munkatársait a legkevésbé sem zavarta az időjárás. Kora délután az ön­kéntes munkavállalók rövid szünetet tartva a vágányok mentén megebédeltek. Délután négy órakor az utolsó darab sínszálat is kicsavarozták és felszedték. Végleg nyugdíjba vonult a gerjei állomás földszintes épü­lete is. F. G. to HŐSEI Vagonokba rakták az utolsó pár vágányt Is Halmágyi Péter (elvétele kereste fel. A pártbizottság székhazában a város párt- és állami vezetői tájékoztatták a párthatározatok végrehajtásá­ra tett helyi intézkedésékről, illetve azok eredmény eirőL A Politikai Bizottság tagjá­nak útja ezután a Termál Tsz- be vezetett, majd a Kontakta Alkatrészgyár szentesi üzemé­be. Az országgyűlés elnöke Csongrád megyei látogatásá­nak ‘befejező programjaként a szegvári Puskin Tsz gazdálko­dásával ismerkedett. ★ Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra csütörtökön látogatást tett a főváros XVI. kerületében. A pártszékházban tájékoztatták a 80 ezer lakosú városrész po­litikai, társadalmi és gazdasá­gi munkájáról, fejlődéséről. Győri Imre felkereste az Ika­rus Karosszéria és Járműgyá­rat, majd végezetül az Ikarus művelődési házában aktívaér- tskezleten adott tájékoztatást az agitációs és propaganda­munka időszerű feladatairól. . *"■ : ’ ’-J-TV ,>v -v’i„'■é.I ­KÖZÉLET Ilié Verdét, a Román Szo­cialista Köztársaság minisz­terelnökének első helyettese, a Román Állami Tervbizottság elnöke —, aki delegáció élén Budapesten részt vett a ma, gyár—román gazdasági együtt, működési vegyes kormánybi­zottság 14. ülésszakán — teg­nap elutazott a magyar fő­városból. Baranyi Gyula, a Magyar Népköztársaságnak a Burun­di Köztársaságban akkredi­tált nagykövete átadta meg­bízólevelét Jean-Baptiste Ba- gaza ezredesnek, a Burundi Köztársaság elnökének, a Legfelsőbb Forradalmi Tanács vezetőjének. Békeidők rancsa az enyhülés fokozá­sa és a leszerelés. A magyar békemozgalom kezdettől ott állt a világ haladó erői mellett, jelen­tős szerepet játszott a nem. zetközi békemozgalom- ban. S most, amikor pén­teken a Parlamentben összeül a IX. békekong­resszus, a nyolcszáz küldött — köztük Pest megye hu­szonkilenc képviselője — a békemozgalom eredmé­nyes harminc évéről; a legutóbbi hazai tanácsko­zás óta eltelt öt év sikerei­ről adhat számot. Erről számolhatott be a kongresszust előkészitő ülésén a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága is. Megyénk dolgozói számta­lan esetben adták tanújelét annak, hogy érzik és értik a béke szükségességét, s ezért cselekedni is hajlan­dók. Több példa is bizo­nyítja a Pest megyei la­kosság békevágyát, szoli­daritását az elnyomott, a háborúban szenvedő né­pekkel. Annakidején Pest megye lakosai elsőként áll­tak a hős vietnami nép ügye mellé: tőlük indult el a „Takarót Vietnamnak!” mozgalom. Szocialista bri­gádok felajánlásaikkal se­gítették a honvédő háború­ját vívó országot, s dolgo­zóink, elsősorban fiatal­jaink politikai gyűléseken, találkozókon, megemlékezé­seken tettek hitet a béke ügye mellett. Útkeresés lesz ez a ta­nácskozás. Segíthet a megértésben: mit jelent napjainkban e máslényegű béke? Arra ke­resi a választ: hogy ko­runk nem annyira sar­kított, de az indulás éveinél sokkalta bonyolultabb vi­szonyai között mi. lehet a békeharc eszköze ? Nem csupán a kongresszus két ülésének témái ezek, min­dennapjaink kérdései. A tanácskozás tovább erősít­heti bennünk a törekvést: cselekedjünk a békéért. A fiatalok nem ismerik a háborút, s mert nem él­ték át, nem is értik. De a béke már az övék. Ezt megérteniük kötelesség, övék az eszmék forradal­ma is: ezt a harcot meg­vívni már az ő feladatuk. Fiataljaink mintha keve­set gondolnának a békével. Igaz, nehéz szó ez: keres­ve sem találni rá a meg­határozást. Olyan szó, amit mindenki kedvére alakít­hat. Ki a családi örömök­ben, ki céljai megvalósulá­sának lehetőségeiben, ki szórakozásában keresi és találja meg a választ. 4 kongresszusra készül­ve egyik fiatal Pest megyei küldött így fogalmazott: „A béke a munka lehetősége”. Útkere­sésében talán ő jutott el legközelebb az igazsághoz. Élni a békének e lehetősé­gével, ez a feladat. Hogy amikor majd az utódok* vizsgálgatják ko­runkat, elmondhassák: bé­keidők voltak. Úgy mond­hassák ki, minden felhang nélkül, fejhajtó tisztelet­tel. Major Árvácska B ékében élünk. Szűkebb világunk: Európa har­minchárom éve nem ismeri a háborút, napjain­kat mégsem nevezhetjük „békeidőknek”. Talán mert a fogalmat már elpazaroltuk egy kor­ra. Ügy emlegetjük ma is, enyhe gúnyorossággal: „a régi szép békeidők”; meg is kérdőjelezve egyben a századelő éveinek békéjét. Pedig Karinthy Frigyes megfogalmazása alapján — azt írja: „A háború ellen­téte nem a béke, hanem az eszmék forradalma” — méltó idők is lehettek vol­na ezek. Régen nem látott, egyidejű művészeti-politi­kai, technikai-gazdasági megújulást hozott az út­jára induló huszadik szá­zad. Csakhogy e megújulást két világháború kísérte. Nem nevezhetjük így napjainkat, mert nem is il­lik korunkra a „boldog bé­keidők” rózsaszínű képe. Megváltozott, máslényegű lett az elmúlt harminchá­rom év alatt a béke. Két világégés tudatosította az emberiséggel: az egyes ember egyéni békessége nem valósítható meg a vi. lág békéje nélkül. Ma már óvatosabban bá. nunk a fogalmakkal is, megtanítottak erre a há­borúk. Vagy ha mégsem, akkor figyelmeztet a jelen: a mi világunk, úgy tűnik, nem kedvez a békének. Az emberiség eddigi legpusztí­tóbb háborújának romjai fölött hangzott föl az első hidegháborús uszítás; s napjainkban eleddig el nem is gondolhatott fegy­verek sorakoznak újabb háborúra készen. Nem élhetünk manap­ság békeidőket már csak azért sem, mert a szó klasszikus értelme csöndes unalmú, békés nyugalmat takar. Napjainkra pedig a békéhez egy ellentétes hangzású-irányú szó tár­sult — létrehozva korunk legfurcsább, de legkifeje­zőbb szóösszetételét —: a harc. A hidegháborús uszításra válaszolva, éppen harminc éve indult útjára a világ békemozgalma, zászlajára tűzve az újabb háború megakadályozását, a béke védelmét, az elnyomott né­pek felszabadítását. Ez a harc fölsorakoztatta ma­ga mögött az emberiség jobbik felét, és soha nem látott erőket toborzott a békének. A békeharcosok összefogása pedig addig el­képzelhetetlennek tűnő eredményeket hozott. A világ békeharcosainak 1950-es stockolmi felhí­vása akadályozta meg az újabb atombomba ledo- bását. A békemozgalom ve­zető szervezete, a Béke-vi- lágtanács 1953-ban éppen Budapesten adta ki a jel­szót: „Tárgyaljatok!” E követelés volt az alapja napjaink nemzetközi ta­nácskozásainak: a bécsi, a genfi és a helsinki talál­kozóknak. Legutóbb a világ békeépítőinek varsói kong­resszusa erősítette msg: korunk legsürgetőbb pa-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom