Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-01 / 283. szám
2 1978. DECEMBER 1., PÉNTEK Izraeli támadás Libanonban ' Az izraeli hadsereg egységei csütörtökön hajnalban két kilométer mélységben behatol- tak Dél-Libanon területére, úttorlaszt emeltek Sebaa és Hasbaja települések között, feltartóztatták az arra haladó polgári személygépkocsikat és kettőre tüzet nyitottak. Az izraeli kommandó tagjai az egyik gépkocsi vezetőjét megölték és több utast megsebesítettek. Az UPI amerikai hírügynökség jelentése szerint az izraeli csapatok áprilisi visz- szavonása óta nem volt pél- da ilyen súlyos izraeli provokációra libanoni területek ellen. Az izraeli kommandó tagjai, akik feltehetően a Hermon-hegységet megszállva tartó izraeli katonai erőkhöz tartoznak, két órán át libanoni területen maradtak, a helyszínre siető ENSZ-őrjárat norvég katonáit tettleg bántalmazták és távol tartották az események színhelyétől. Az IPS hírügynökség helyszíni tudósításban számol be arról, hogy az izraeliek támogatását élvező jobboldali fegyveresek november 27-én a Libanonban ideiglenesen állomásozó ENSZ békefenntartó erők (UNIFIL) jelenlétét semmibe véve, az UNIFIL nakurai főhadiszállásától csupán három kilométerre ellenőrzőpontot állítottak fel a libanoni fővárost és a tengerpartot összekötő főútvonalon. A konzervatív erők újabb provokációjukat olyan területen követték el, amely korábban teljes egészében az UNIFIL-alakulatok ellenőrzése alatt állott. Izrael gyakorlatilag meghiúsítja, hogy az UNIFIL-alakulatok teljesítsék dél-libanoni megbízatásukat, mivel páncélosokkal, automatafegyverekkel és katonai szállítójárművekkel látja el a jobboldal fegyvereseit és diplomáciai támogatást nyújt nekik. Szolidaritás a palesztin néppel A Palesztinái néppel való J szágának és népének, köztük a szolidaritás napján az ENSZ palesztin népnek a törvényes New York-i székhelyén felszó- I jogait. Iáit Kurt Waldheim, az ENSZ R szovjet parlament ülése A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszakán csütörtökön egyhangúlag jóváhagyták az 1979. évi népgazdasági terv és költségvetés törvénytervezetét. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka csütörtökön a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külön-külön üléseivel folytatódott. A Szövetségi Tanács ülésén Jurij Kornyilov, a TASZSZ hírmagyarázója írja: A nemzetközi közvélemény és sajtó nagy figyelmet szentel a szovjet vezetőszervek dokumentumának, amelyben teljes mértékben jóváhagyja a szovjet küldöttségnek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén kifejtett tevékenységét. Ez ismét bebizonyította a szocialista országok hűségét a békéhez, az enyhülés politikájához — a fegyverkezési hajsza megfékezésére irányuló törekvéseiket. Mindezek a célkitűzések csak akkor járhatnak eredménnyel, írja Jurij Kornyilov, ha megfelelő készséget tanúsítanak a másik oldalon is. Amíg azonban a szocialista országok erőfeszítéseket tesznek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, addig az agresszív imperialista körök mindenekelőtt a NATO-tag- államok szembeszállnak az enyfőtitkára és hangsúlyozottan szólt a palesztin kérdés meg- ' oldásának fontosságáról. Az ülés keretében Holtai Imre nagykövet, hazánk állandó képviselője, felolvasta Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének az ENSZ-közgyűlés elnökéhez ebből az alkalomból intézett üzenetét. ★ A Szovjet Békebizottság meghívására tíznapos látogatást tett a Szovjetunióban az izraeli békeszerető erők küldöttsége, A látogatás befejeztével a parlamenti képviselőkből, társadalmi személyiségekből álló küldöttség nyilatkozatban foglalt állást a közel-keleti rendezés legfontosabb kérdéseivel kapcsolatban. A. nyilatkozat szerint átfogó, Igazságos és tartós rendezést csak akkor lehet elérni a Közel-Keleten, ha tiszteletben tartják a térség minden orPeking: Rehabilitációs hullám Illetékes kínai forrás csütörtökön megerősítette, hogy november 10-e óta folyik a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága által összehívott kibővített munkaértekezlet. Ezt néhány napon belül követheti a Központi Bizottság plenáris ülésszaka. A kibővített munkaértekezleten Hua Kuo-feng, a Központi Bizottság elnöke tartott terjedelmes beszámolót az ország belpolitikai helyzetéről és a „Négy modernizálás” ütemének meggyorsításáról. Az egyhangúlag elfogadott beszámoló alapvető változásokat irányoz elő a kínai gazdaság- irányítási rendszerben. A beszámoló a következő időszak fontos feladataként jelölte meg a törvényesség és demokrácia helyreállítását. Napirendre került az elmúlt két évtized során félreállított és meghurcolt hatvanegy vezető káder rehabilitálása. Várható, hogy rövidesen bejelentik a Ltu Sao-csi volt államelnök köréhez tartozó több vezető káder — közöttük Peng Csen és Po Ji-pot, valamint Peng Tö-huaj marsall — rehabilitálását. Gromiko távirata Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter táviratban üdvözölte Jean Francois-Poncet-t abból az alkalomból, hogy kinevezték a Francia Köztársaság külügyminiszterévé. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke vezetésével részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői. A szovjet parlament két házának vitájában több mint harmincán szólaltak fel. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka pénteken folytatódik, r ★ hüléssel és katonai fölény szerzésére törekszenek. Erről tanúskodik egyebek közt, hogy a NATO-tanács nemrégiben lezajlott washingtoni ülésén a mondvacsinált „szovjet fenyegetésre” hivatkozva az elkövetkező évekre hatalmas nyolcvan milliárd dolláros 'extrakiadást irányoztak elő katonai célokra. A kommentár ezután rámutat, hogy mivel a NATO-tag- államok folytatják a fegyverkezési hajszát a Szovjetunió és a szocialista közösség államai úgy határoztak, hogy meg kell őrizni és fejleszteni kell a Varsói Szerződés védelmi erejét. Döntésük lényege: mindent, ami a hatékony védelemhez szükséges, de ezen felül semmit. A fegyverkezési verseny megszüntetése és a leszerelés korunk első számú kérdései — írja Kornyilov. A Szovjetunió és a szocialista országok e célok megvalósítására törekszenek. Ugyanakkor számukra az is világos, hogy e célokat nem lehet az imperializmusnak adott egyoldalú engedmények árán elérni. A történelem azt tanítja — zárja cikkét a TASZSZ kommentátora —, hogy az agresszor ilyenfajta megbékítése sohasem vezetett a békéhez, éppen ellenkezőleg: a katasztrófa szélére sodorta a világot. Etiópia — a fejlődés útján Az egymillió 222 ezer négyzetkilométer területű északkelet-afrikai Etiópiát Szudán, Kenya, Szomália, Dzsibuti és a Vörös-tenger határolja. Az ország több évszázadon át gyarmati elnyomás alatt élt; a feudális-egyházi monarchiát — a császári uralmat — 1974 szeptemberében döntötte meg a hadsereg haladó szellemű szárnya, az ideiglenes katonai kormányzó tanács. Államosították a bankokat és a pénzintézeteket, az iskolákat, a legfontosabb 76 termelővállalatot, a külkereskedelmet. Néptulajdonná nyilvánították a földet, szabályozzák a külföldi tőke működését. Az ország vezetése a tudományos szocializmus elvét követő élcsapatpárt megszervezését, a népi demokratikus államforma létrehozását tűzte ki célul. A forradalom győzelme óta — imperialista ösztönzésre — számos külső és belső támadás érte az új rendszert. Ezek visszaverésében a szocialista országok — köztük hazánk is — sokoldalú segítséget is nyújtottak. Magyarorság 1959-től követi. majd 1964-től nagyköveti szinten létesített diplomáciai kapcsolatot Etiópiával. 1974-től kapcsolatainkban minőségi változás következett be. Az elmúlt években politikai, jó- szolgálati küldöttségek érkeztek Etiópiából, és a két ország vezetői között állandó a rendszeres tapasztalatcsere. Tavaly igazságügyminiszterünk vezetésével kormányküldöttség, idén külügyminiszterünk, majd — a Központi Bizottság titkárának vezetésével — magyar párt- és kormányküldöttség látogatott az északkeletafrikai államba. Az elmúlt hónapokban Magyarországon fogadták az etióp építésügyi államtitkárt, valamint a főváros polgármesterét. Az elmúlt három évben megháromszorozódott a kereskedelmi forgalmunk. Nőtt a gépipari termékeink exportaránya. Szállításainkban 1978- ra 50 Ikarus-autóbusz, fonodái gépek, gyógyszerek és textiláruk szerepelnek. Két tábori kórházzal, orvosi műszerekkel, gyógyszerekkel, valamint a szakszervezetek és a Magyar Vöröskereszt segély- szállítmányaival igyekeztünk hozzájárulni a külső agresz- sziókból és az ország gazdasági fejletlenségéből adódó gondok enyhítéséhez. Népszavazás — kitételekkel A 14 ellenzéki csoport koalíciójából álló nicaraguai ellenzéki Széles Front elvben elfogadta a nemzetközi közvetítő bizottság javaslatát, hogy tartsanak népszavazást Somoza elnök hatalmon maradásának kérdésében, de további feltételeket szabott. Somoza mindeddig nem adott választ' arra, elfogadja-e a népszavazásra vonatkozó javaslatot Kubai kongresszus A kubai dolgozóik központjának XIV. országos kongresszusán a külföldi küldöttségvezetők között szerdán felszólalt Gál László, a Magyar Szakszervezeteik Országos Tanácsának főtitkárhelyettese. A magyar nép nagyra becsüli a kubai forradalom vívmányait — mondotta —, majd kifejtette, hogy a kubai forradalom példa minden olyan nemzet számára, amely az imperialista körök manővereinek céltáblája. A kubai szakszervezetek kongresszusának második napján számosán szóltak hozzá az előző kongresszus óta eltelt öt esztendő munkájáról tájékoztató központi beszámolóhoz. Az Egyesült Államok, a Dominikai Köztársaság és Guatemala képviselőiből álló közvetítő bizottság bejelentette: amennyiben az általa előterjesztett javaslatról rövidesen nem születik megegyezés a kormány és az ellenzéki erők között, felhagy békéltető erőfeszítéseivel. NDKálláskglalás A Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya csütörtökön nyilatkozatot tett közzé a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének november 22—23-án Moszkvában megtartott ülésével kapcsolatban. A vezető testületek jóváhagyták az NDK küldöttségének tevékenységét és jelentését, kifejezték teljes egyetértésüket az ülésszak eredményeivel, valamint az ott elfogadott nyilatkozattal, amelynek különöi jelentőséget tulajdonítanak. Enyhülés — gondokkal, II. Visszafordíthatatlan legyen a folyamat emberi életet oltja ki, de viszonylag kevés kárt okoz a környezetben, az épületekben, a talajban, stb. A neutronbomba kegyetlen cinizmusa felháborította a becsületes és józanul gondolkodó emberek száz- és százmillióit. Világszerte mozgalom indult meg a neutronbomba gyártásának megtiltására, s ez fokozatosan visszakozásra késztette az Egyesült Államok vezetőit is. Az új elnök, Carter és lengyel emigráns nemzetbiztonsági tanácsadója, Brzezins- ki, kezdetben még olyan taktikát dolgozott ki a szovjet— amerikai'tárgyalásokra (SALT), hogy először kétségbevonták Brezsnyev és Ford 1974. évi vlagyivosztoki megállapodásának érvényét. A szovjet diplomácia vezetői visszautasították ezt az amerikai manővert. Végül Washington visszavonulásra kényszerült, s Gromiko szovjet külügyminiszter 1977- es New York-i tárgyalásain már úgy nyilatkoztak: folytatják a tárgyalásokat a SALT—II megkötésére. És az ENSZ idei, rendkívüli leszerelési közgyűlésén, a szovjet- amerikai külügyminiszteri megbeszéléseken tovább folytatódott az eszmecsere. A Szovjetunió ezeken a fórumokon ismételten síkra szállt a leszerelés mellett. Hogy a leszerelésről folyó eszmecsere kisebb-nagyobb megszakításokkal végül is folytatódik a legkülönbözőbb fórumokon, ez azt igazolja: a Szovjetunió ereje, tekintélye tiszteletet parancsol és jobb belátásra bírja telőbb-utóbb azokat is, akik ezt megpróbálják időnként számításon kívül hagyni. MEGVÁLTOZOTT ERŐVISZONYOK Az enyhülési folyamat elmélyítésének és kiszélesítésének mi a soronlévő feladata? Ha egy mondatban akarunk felelni; az: a gyanakvás, a nyugtalanság, a háborús feszültség korszakának végleges felszámolása, s az arra való törekvés: a világon visszafordíthatatlanul a „béke, a biztonság és az együttműködés új történelmi időszaka" uralkodjék. Mit jelent a mindennapi harcban a fenti gondolat? Mindenekelőtt annak a felhívásnak a beteljesülését, amellyel a szovjet állam fennállásának 60. évében fordult a világ kormányaihoz és népeihez: megállapodást a nukleáris fegyverek gyártásának egyidejűleg történő megszüntetésében, az atomenergiának csak békés célokra való felhasználásában. A szocialista országoknak, a békeszerető erőknek azért kell küzdeniük továbbra is, hogy — amint Leonyid Brezsnyev mondotta — a szocializmus és a kapitalizmus közötti vita ne a fegyvergyárak futószalagján dőljön el, hanem a békés munka területén. Mindenekelőtt megegyezést kell elérni a SALT-tárgyalá- sokon. Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford még az 1974 novemberében létrejött vlagyivosztoki csúcstalálkozón megállapodtak a második SALT- egyezmény alapelveiben és a további tárgyalások időpontjában. 1975 januárjában Géniben össze is ültek a szovjet és az amerikai SALT-delegátu- sok, de erre az időre már kialakultak a különböző gátló körülmények is, amelyeket a hadászati fegyverrendszerek csökkentésével szemben álló erők állítottak fel, s így Ford elnök úgy távozott a Fehér Házból, hogy nem gazdagította a SALT—II megállapodás aláEgy 24 tagú bizottság 1976 novemberében — amelynek tagjai között ott voltak Carter, gkkor már megválasztott elnök tanácsadói is, többek között Cyrus Vance, a jelenlegi külügyminiszter — a hagyományos fegyverkezés ellenőrzésének első lépéseként javasolta az Egyesült Államok és a Szovjetunió katonai kiadásainak csökkentését és nem a nukleáris erőik színvonalának redukálását (emlékeztettek arra, hogy a Szovjetunió 1973- ban már kezdeményezte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja csökkentse 10 százalékkal katonai költségvetését, de akkor ez nem talált visszhangra), és parancsoló szükségszerűségnek nevezte a SALT-tárgyalások elkezdését, még mielőtt kifejlesztenék a nagy hatótávolságú „cirkáló rakétákat”. Felhívta a figyelmet arra, hogy Carter a választási kampányban írásával kormányzatának eredményeit. így tehát Carterro vár az a feladat, hogy a SALT—II-t aláírja. A hivatalba lépő új amerikai elnök megértést tanúsított a fegyverkezés, illetve ezen belül a hadászati fegyverrendszerek korlátozásai iránt, bár állás- foglalásaiban már kezdetben is tapasztalhatók voltak bizonyos ellentmondások. a nukleáris fegyverek azonnali és az amerikai csapatok fokozatos kivonását javasolta Dél-Koreából, valamint egyetértett a külföldi fegyvereladások csökkentésével. Ezekkel az irányzatokkal szemben az enyhülés és a fegyverkezés korlátozásának ellenfelei továbbra is a legdurvább eszközökkel léptek fel. A választási vereséget szenvedett republikánus kormányzat távozó hadügyminisztere, Rumsfeld, a maga nemében példa nélkül álló tájékoztató akciót szervezett a kongresszusban, amelynek során különféle dokumentumokat terjesztettek a szovjet fegyverfejlesztésről és fölényCarter elnök engedékenységét példázza az is, hogy az 1977-es év például azzal vonult be a történelembe, hogy az Egyesült Államokban ekkor szerzési „szándékról”. A jobboldal fokozódó támadására utalt Paul Warnkének, az amerikai SALT-delegáció vezetőjévé történt kinevezése körül folyó vita a kongresz- szusban. A Warnke elleni hangulat szítására a jobboldal aláírás nélküli memorandumot köröztetett, amelyben támadták Carter döntését, miután jelöltjét nem tartották alkalmasnak a Moszkvával folyó kemény tárgyalásokra. Carter és Vance külügyminiszter azzal, hogy több alkalommal határozottan állást foglalt a nukleáris fegyverkezés megfékezése és a Szovjetunióval megkötendő SALT-egyezmény mellett, Warnke közvetlen és közvetett támogatására kényszerült. Ilyen előzmények után a nemzetközi közvélemény joggal tekintett nagy várakozással Cyrus Vance 1977. március 28-ra tervezett moszkvai látogatása elé. A várakozást csak növelte, hogy az új amerikai kormányzat korábbi és az utolsó hetekben tett állás- foglalásai között jelentős eltérés volt tapasztalható. A kételkedés magvát először Carter ENSZ-ben elhangzott beszéde hintette el, amikor korábbi nyilatkozataitól eltérően a vlagyivosztoki megállapodásoknál szűkebb megoldást javasolt. Ez a koncepció fogalmazódott meg abban a két amerikai javaslatban, amelyet Vance Moszkvában benyújtott és amely egyértelműen a háborús köröknek tett engedményként fogható fel. vetették fel a neutronbomba tömeges gyártásának tervét. A tiszta bombáról van szó, olyan technikai újdonságról, amely csak öl, azaz csupán az Miért lehetséges napjainkban a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének teljes és sokoldalú érvényesülése, az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételének szavatolása? Erre a kérdésre azzal az egy mondattal lehet és kell felelni: megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok. Mit kell ez alatt érteni? A döntő erő napjainkban a szocialista világrendszer politikai, katonai, és gazdasági ereje, a nemzetközi munkásmozgalom harca, a nemzeti felszabadító ’mozgalom erősödése. Hogy milyen erősek a szocialista országok gazdaságai, íme néhány példa. Manapság a világon olvasztott minden ötödik tonna acél szovjet gyártmány. A Szovjetunió olaj- termelése világviszonylatban az első helyre került. Az NDK, Csehszlovákia az egy főre jutó ipari termelésben már bejutott a 10 világelső közé, ezzel megelőzve egy sor fejlett tőkés országot. A szocialista országok a világ ipari termeléséből ma már körülbelül 40 százalékkal részesednek. Ami pedig a szocialista országok katonai erejét illeti, napjainkban a Varsói Szerződésbe tömörülve viszonylag rövid időn belül kiegyenlítették, majd megszerezték az erőfölényt az Amerikai Egyesült Államok és a NATO felett. A Szovjetunió már 1949-ben megszüntette az Egyesült Államok atomfölényét, a hidegháború és az erőpolitika fő tényezőjét. A Szovjetunió 1953 őszére már rendelkezett bevethető hidrogénbombákkal is, míg az Egyesült Államok csak 1954-ben. A döntő fordulat CSÖKKENTETT KIADÁSOK A NEUTRONBOMBA ELLEN
