Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

Elhunyt dr. Orbán László Mély megrendüléssel és fájdalommal tadatjuk, hogy no­vember 18-án, szívroham következtében váratlanul elhunyt Orbán László elvtárs, a magyar kommunista mozgalom ki­emelkedő személyisége, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott kulturális minisz­ter, országgyűlési képviselő, az Országos Közművelődési Ta­nács elnöke. Dr. Orbán László temetése november 23-án (csütörtökön) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pan­teonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket ravatalánál. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, az Országgyűlés Elnöksége. Dr. Orbán László 1912. au­gusztus 2-án, Nógrádverőcén született. Közép­iskoláinak el­végzése után a Miskolci Jog­akadémián és a Szegedi Egye­tem jogtudomá­nyi karán szer­zett diplomát 1938-ban a Kom­munista Párt tagja lett Részt vett az ifjúsági mozgalmat irá­nyító Országos Ifjúsági Bizott­ság munkájában, majd a há­ború alatt a függetlenségi mozgalom szervezésében. az agitációs és propaganda osz­tály vezetője­ként Ezután a művelődésügyi miniszter első helyettese, majd államtitkár lett. 1945 és 1951 között a Ma­gyar Kommu­nista Párt, illet­ve a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Ve­zetőségének tag­ja volt 1957-től az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, 1945 és 1953 között, illetve 1958-tól országgyűlési képvise­lő. A felszabadulás után a párt központjában dolgozott, hosz- szabb ideig az agitációs és propaganda osztály vezetője volt. 1950. és 1955. között előbb mint főosztályvezető, később mint miniszterhelyet­tes, az Oktatásügyi Miniszté­riumban kapott beosztást. 1958-tól 1967-ig ismét a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott a tu­dományos és kulturális, illetve A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1962-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével, 1965-ben és 1968-ban a Mun­ka Érdemrend' arany fokoza­tával, 1970-ben pedig a Fel- szabadulási Jubileumi Emlék­éremmel tüntette ki. Haláláig, 1976-tól az Orszá­gos Közművelődési Tanács el­nöke volt. Mint miniszter, 1976-ban ment nyugdíjba. . Befejezlek a magyar-koreai fiérgyafések A SZOT meghívására no­vember 15. és 18. között Kim Bong Zu, a Koreai Egyesült Szakszervezeti Szövetség elnö­ke vezetésevei koreai szakszer­vezeti küldöttség tett baráti látogatást Magyarországon. A koreai küldöttség találko­zott Gáspár Sándorral, a SZOT főtitkárával. A küldöttséget fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. Gonz-jubileuni Az MSZMP Központi Bizottsága köszöntötte a dolgozókat Tiszteletre méltó múltja, hosszú évtizedekre előre biz­tosított jövője van a hazai erősáramú ipar megalapozójá­nak, a most százesztendős Ganz Villamossági Műveknek. A Mechwart András mérnök szervezésében 1878-ban ala­pított gyár első transzformáto­raitól a feszültségpróbát Al- bertirsán nemrégiben kiállt 750 kilovoltos óriástrafóig mű­szaki eredmények egész sora született' a vállalatnál. A jubiláló gyár háziünnep­ségén méltán sorolta a sze­rencsés vállalatok közé a Ganz Villamossági Műveket az MSZMP Központi Bizottsá­gának üdvözletét átadó Hava­si Ferenc, a Központi Bizott­ság titkára. A fogalommá vált márka jó hírnevének öregbítésén jelen­leg munkálkodó 7500 dolgozót levélben köszöntötte Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. Jogaik összefogással érvényesülhetnek A nemzetközi nőszeminárium sajtókonferenciája Szombaton, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának székházában sajtókonferencián is­mertették a Budapesten november 14. és 18. között lezajlott nemzetközi nószeminárium és találkozó eredményeit. Mirjam Vire-Tuomi- nen, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­ség főtitkára a rendező szervek — az NDN, a Szakszervezeti Világszövetség és az MNOT — nevében elmondta: amint a felszólalások­ból kitűnt: a nők problémái a tevékenység formái és módszerei az országok társadalmi rendszere szerint különbözőek. A szocialista országokban, ahol megteremtették a női egyenjogúság gazdasági és társadalmi felté­téleit, újabb és újabb intézkedéseket hoznak azért, hogy megkönnyítsék a nők szakmai munkáját, anyai hivatásának teljesítését. A tőkésországokban viszont a jelenlegi gaz­dasági válság körülményei között nehezebbé válik a nők élete. A felszólalók egyhangúlag megállapították: csakis az összes haladó erők közös erőfeszí­téseivel érvényesíthetik a nők jogait. A ha­ladó erők harcának eredményeként sok or­szágban már történtek intézkedések a nők gazdasági, társadalmi, jogi helyzetének javí­tásáért. Hangsúlyozták: a béke, a biztonság, a nemzetközi együttműködés a nők jogegyen­lőségének, társadalmi haladásának alapvető feltétele. Dabasi találkozások A hölgy szemüveges volt. Alacsony, törékeny testének ellentmondott határozottsága. Elisabeth Sebbsnek hívták, Észak-Angliából érkezett és egyetlen pillanat alatt fölfor­gatta a Dabasi Nyomda rend­jét. — Majd én — mondta az asszonyoknak, s ujjai alá né­gyesével szedve a lapokat, előttük számolta le a köteget. Az asszonyok utána próbálták, ö csak mosolygott. — Nagy gyakorlat kell eh­hez. Én még gyerekként akkor tanultam meg, amikor nem láttunk a nyomdában gépet. Ujjai között pörgette a lapo­kat, arcához emelte. — Érzi? Minden papírnak más illata van. Elnézegette az asszonyokat. — Jó látni őket. Nálunk a gép kiszorította az embert, fc aki maradt, az mind férfi. Jól fizető szakma ma Angliában a nyomdászat. Az asszonyok ad­dig kellettek, amíg más nem vállalta az embertelen mun­kát. Sebbs asszony nyugdíjas pa­pírmunkás, hazájában a nő­szövetség tagja, a héten Bu­dapesten tartott nőkonferen­cia küldötte. Mint ahogy azok a többiek is, akik a három­napos tanácskozás után pénte­ken országot láttak, közülük tizenhármán Dabasra látogat­tak, s ott beszélgettünk velük. S hogy milyen egy nőjogi harcos? Tizenhármukkal találkozva, tizenhárom választ lehet ad­ni. Giséle Chaffaud, például szép. Franciaországból jött, mi­lyen is lehetne más? — Másodszor járok Magyar- országon, s újra megcsodál­tam a hazájukat. Ami pedig az életet illeti, hát itt lenne jó nőnek lenni... Flora Kamari csöndes, fe­kete asszony, Görögországból. Nem nyelvében, szemében hordja hazáját. A görög egye­temek nőszervezetének veze­tője, kémikus, három gyerek édesanyja. — Hallgattam azt a sok se­gítséget, amit itt kap egy nó az államtól. Jártunk egy óvo­dában, láttam, hogyan gon­doskodnak a gyerekekről és csodálom az önök vívmányát. Először járok szocialista or­szágban és örülök, hogy min­den elkéozelésemnél többet kaptam. Én egyébként nem az emancipáció harcosa vagyok, hanem szocialista. De ma szocialistának lenni azt is je­lenti, hogy harcolni a nők jogaiért. Mirjam Vire-Tuominen olyan, mint egy nagymama, szava — szóljon bár angolul, franciául, németül, oroszul, vagy anyanyelvén, finnül — meleg, szemüvege mögül nyu­galmat ad tekintete: — Nem vagyok nagymama. A lányom még tanul; Lenin- grádban jár egyetemre. Tuominen asszony a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség főtitkára, a tanácsko­zásra hazája gondját is el­hozta: — Nálunk talán nagyobb lehetőségei vannak a nőknek, mint a többi nyugat-európai országban, de azok a gondok, amelyek együtt járnak a tő­kés társadalommal, sújtanak bennünket is. A munkanélkü­liség, az infláció, a technikai fejlődés, hátrányai elsődle­gesen a fiatalokat és a nőket érintik. — Mi lehet a megol­dás? Csak társadalmi átala­kulás, ez azonban időt kíván. Addig mind több ilyen be­szélgetés kell, mint ez a bu­dapesti, ahol elmondhatjuk egymásnak gondjainkat, meg­beszélhetjük tennivalóinkat, s a jó példák, mint az önöké is, útmutatást és erőt adhatnak munkánkhoz. ■ Juan Ponce chilei és az egyetlen férfi a küldöttek kö­zött, a Szakszervezeti Világ- szövetség titkára. Kreol ar­cán, huszáros bajusz, Ezt még a dabasiak is megirigyelték a Fehér Akácban. Kitalálta a kérdést, megelőzött. — Igen, igen, férfi létemre női harcosokkal ülök egy asztalnál. Nem fonák dolog ez: az egyetlen lehetséges út. Nekünk férfiaknak, s a világ szakszervezeteinek mindent meg kell tennünk a nők jogai­ért. — Van-e remény az egyenjogúságra? Nehéz időt él a világ. A tőkés társadalmak nem látványos, de annál mélyebb válsága csak sú­lyosbítja a nők helyzetét. So­kat kell még tennünk. Aztán már tréfált: — Tud­ja, egyszer talán majd ne­künk, férfiaknak kell harcol­nunk a jogainkért. Mosolybafutó bajusza jelez­te: azt a harcot nem is .bánná. Major Árvácska Megkezdődött a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének Vili. kongresszusa Az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét Seri ős István tolmácsolta A kongresszus elnökségében, (balról jobbra): Mándlcs Mihály, Sarlós István, Belos Péter, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke, Molnár Ferenc és Hanga Mária. A Pest megyei küldöttek egy csoportja a kongresszuson Halmágyi Péter felvételei Szombaton Budapesten meg­kezdődött a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szö­vetségének VIII. kongresz- szusa. Az országos választ­mány beszámolójához Mán- dics Mihály, a szövetség főtitkára fűzött kiegészítést. Kiemelte: a forradalmi harc­ban, amelyet a hatvan évvel ezelőtt megalakult Kommu­nisták Magyarországi Pártja vezetett, délszláv nemzetiségű­ek is részt vettek. Számosán életüket áldozták a forrada­lom céljaiért. A magyar la­kossággal vállvetve küzdöttek a fasizmus ellen, a néphata­lom megteremtéséért, és ma is a magyarokkal vállvetve dolgoznak a szocialista társa­dalom felépítéséért. Az or­szág teljesjogú polgárai, az anyagi és szellemi javakból éppen úgy részesülnek, mint a magyar lakosság, jogos elé­gedettséggel veszik számba az utóbbi kongresszus óla elért számottevő eredményeket. A kétnapos kongresszus megnyitó ülésén — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára, Molnár Ferenc kultu­rális államtitkár és Hanga Mária oktatási miniszter- helyettes, valamint meghí­vottként Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára is. Az országos Választmány a résztvevők elé terjesztette öt­évi tevékenységének mérlegét, s beszámolt a délszláv lakos­ság helyzetéről: Megállapítot­ta: hazánkban a horvát, szerb, szlovén anyanyelvű lakosok 11 megyében és Budapesten él­nek. Több helyen a német, szlovák, román nemzetiségű­ekkel együtt. Számos telepü­lésen a lakosság zöme dél­szláv nemzetiségű, akik mind­annyian aktívan vesznek részt a termelő munkában. Zöm­mel • ma is a parasztsághoz tartoznak, bár egyre többen vállalnak munkát a gyárak­ban, üzemekben. A nemzeti­ségi környezeten kívül is meg­őrzik, ápolják anyanyelvűket, nemzetiségi kultúrájukat. Amint a beszámolókból ki­tűnt, jelenleg 66 általános is­kolában tanítanak horvát, szerb, vagy szlovén nyelven. Ezekben több mint négyezer nemzetiségi gyermek tanul. Az anyanyelvet oktató pedagógu­sokat a bajai, a szombathelyi, tanítóképzőben, a Pécsi Ta­nárképző Főiskolán, az ELTE bölcsészkarán képezik. Az utóbbi években egyre több fia­tal tanul a magyar állam ösz­töndíjával Jugoszláviában fő­leg nyelv és irodalom, törté­nelem, néprajz szakon. A be­számoló;. rámutatott: negyven néptánccsoport, ugyanannyi népi zenekar, 22 kórus, 12 szín-: játszó csoport, műveli a dél­szláv népzenét, néptáncot és a lakosok széles tömegeivel ismerteti meg. A beszámolót követő élénk vitában felszólalt Sarlós Ist­ván, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntöt­te a kongresszust. Beszédé­ben hangsúlyozta: társa­dalompolitikánk szerves ré­sze a nemzetiségi politika, amelyet soha nem lehet vala­miféle jótettként felfogni. Gyakorlása és érvényesítése valamennyi állampolgár kö­telessége. Minden nemzetiség­nek megvannak az évszázadok során kialakult és a nép ál­tal fenntartott szokásai, ha­gyományai. Ezek ápolása nem vezet elkülönülésre, hiszen a nemzetiség hagyományai, szo­kásai, kultúrája és életformá­ja egész népünk kultúrájának jelentős .része. Fontosnak mondotta a szövetségnek azo­kat a törekvéseit, amelyekkel az anyanyelv elsajátítását szorgalmazzák. Szükséges a nemzetiségi óvodák és külön­böző szintű iskolák fenntartá­sa és újak létesítése, hogy a gyermekek kezdettől jól be­széljék az anyanyelvet és a magyar nyelvet. A Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Álla­mok képviselői szombaton Bu­dapesten kétoldalú megállapo­dást írtak alá a kölcsönös vámkedvezményekről, ame­lyek a jelenleg Genfben fo­lyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások sikeres befejezé­sekor lépnek életbe és to­vább fogják csökkenteni a vámkorlátokat a két ország között. Ez a megállapodás a két or­szág között korábban létre­jött kereskedelmi egyezmény nyomán a kereskedelmi kap­csolatok javulásénak eredmé­nye és az első olyan megálla­podás, amely a folyamatban lévő genfi kereskedelmi kör- tárgyalások során két ipari ország között létrejött. A megállapodást Nyerges János, a magyar kormánynak a nemzetközi gazdasági szer­vezetekben delegált külön megbízottja és Alan W. N. Wolf nagykövet, a kereskedel­mi tárgyalások amerikai kü­lön megbízottjának helyettese írta alá. Az aláírásnál jelen volt Tö­rök István, külkereskedelmi miniszterhelyettes, Abraham Ribicoff szenátor, valamint A kongresszus résztvevői az MSZMP Központi Bizottságá­hoz, Kádár Jánoshoz intézett levélben kifejezésre juttatták, hogy a kongresszuson megha­tározott feladatok végrehajtá­sával továbbra is részt kíván­nak venni a közös haza, a Magyar Népköztársaság to- vábbi felvirágoztatásában, a fejlett szocializmus építésében, a szocialista nemzeti egység további erősítésében. A vita összegezésére, a szö­vetség országos választmányá­nak és tisztségviselőinek meg­választására ma kerül sor. ★ A kongresszus megnyitása előtt Sarlós István kormány- és miniszteri kitüntetéseket adott át a szövetség 12 társa­dalmi aktivistájának a hazai délszláv lakosság érdekében kifejtett több évtizedes tevé­kenység elismeréseként. Philip M. Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagyköve­te. Az aláírás után Nyerges Já­nos a következőket mondotta az MTI munkatársának: a megállapodás érvénybe lépte­kor a magyar vámengedmé- ny,ek az Amerikából importált ipari termékek széles körére terjednek ki, beleértve a me­zőgazdasági, és építőipari gé­peket, az elektronikus beren­dezéseket,. filmeket, vegyi­anyagokat, tudományos és el­lenőrző műszereket. Az Egye­sült Államok Magyarországot különösen érdeklő termékek széles körére nyújt majd vám- csökkentéseket, egyebek kö­zött gépkocsiabroncsokra, ház­tartási cikkekre, gyógyszerek­re, kozmetikumokra, vasáruk­ra, bizonyos vegyi cikkekre és mezőgazdasági termékekre. Alan Wolf nagykövet így nyilatkozott: a megállapodás javítani fogja mindkét or­szág üzleti lehetőségeit, mind­két irányban kiterjesztve a kereskedelem gazdasági elő­nyeit. Az egyezmény újabb bizonysága az országaink kö­zötti szorosabb kapcsolatok­nak. Széles körű kétoldalú kedvezmények Magyar—amerikai megállapodás a vámengedményekrói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom