Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-04 / 261. szám

197«. NOVEMBER 4., SZOMBAT xM&m 3 A Naeyy Október évfordulóján Avatások Pest megyében Harmadikosok helyezkedtek el a nagykőrösi iskola egyik új tantermében, amelyben látogatást tettek a vendégek is. Képünkön: (balröl jobbra) Pásztor István, Cservenka Ferencné és Gardiáki Ferencné tanítónő, a háttérben dr. Csicsay Iván. Gazdagodott Nagykőrös (Folytatás az 1. oldalról.) Régi, nehéz gondjuk eny­hült a nagykőrösieknek a teg­nap délelőtt átadott két léte­sítménnyel, az SZTK rende­lőintézet hat munkahelyes új szárnyával és az Arany János iskola négy tantermével. Az ünnepélyes avatáson megje­lent Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára és dr. Csi- csay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese is. A résztve­vők elsőként a mpdern ren­delőintézeti szárny előtt talál­koztak, ahol Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke üdvö­zölte őket, majd az építők ne­vében Söreg Pál, a Ceglédi Építőipari Vállalat főmérnöke jelentette, hogy a megállapo­dásoknak megfelelően elké­szült ' a rendelő, kiszolgáló egységeivel együtt. Pásztor István, a városi pártbizottság első titkára avató beszédében egyebek közt elmondotta, hogy a já­róbeteg-ellátás tárgyi feltéte­lei igen kedvezőtlenek voltak a városban, a felszabadulás óta egészségügyi intézmény nem épült. Megszületett azon­ban a döntés a rendelőintézet bővítéséről. A kellő anyagi fedezet megteremtése után a Ceglédi Építőipari Vállalat tavaly megkezdhette a mun­kát, s \ korszerű, speciálisan felszerelt szakrendelővel gya­rapodott Nagykőrös. A köve­telményeknek nem megfelelő, szétszórtan elhelyezkedő kör­zeti orvosi rendelőket is ide összpontosíthat j ák. A mintegy 6 millió forin­tos költséggel épült új szárny­ban a belgyógyászati és a fül-orr-gégészeti szakrendelő, valamint négy körzeti rende­lő kapott helyet. Berendezé­sükre, műszerek vásárlására félmilliót fordítottak. Megfe- felelő feltételeket teremtettek az orvosi munkához, javult a rendelőben dolgozók szociális helyzete. A bővítéssel lehető­ség nyílik a régi rendelő át­rendezésére is. A helyi egész­ségügyi intézmények egységes irányításának megszervezé­sével nagymértékben javult a járó- és fekvőbeteg-ellátás, nemcsak a nagykőrösieké, de az ide tartozó Kocsér és Nyársapát községek lakóié is. A helyi egészségügyi dolgo­zók így összesen 35 ezer em­ber ellátásáról gondoskodnak. Az építésből a város lakos­sága derekasan kivette a ré­szét: összesen 550 napot dol­goztak társadalmi munkában. így vált lehetővé, hogy az eredetileg tervezett év végi. átadás helyett már most, no­vember elején kész lett az új épület. A munkában élenjáró 21 dolgozónak Kocsis Jánosné plaketteket és emléklapokat adott át. Az új létesítményt Cservenka Ferencné avatta fel elismerő szavakkal, majd a résztvevők megtekintették a rendelőket Az Arany János Általános Iskolában is avatási ünnep­ségre készülődtek tegnap már délelőtt. Az új rendelőintézet­től ideérkező vendégeket Ma­kai Katalin, a városi ' tanács művelődési osztályának veze­tője fogadta, majd az iskola úttörőcsapata színes műsora kivetkezett A meghívottak, közöttük a tervezők, az építők képvise­lői, a helyi Várbsgazdálkodá- si Vállalat részlegének dolgo­zói, valamint az alvállalkozók nevében Urbán László, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat igaz­gatója jelentette a munka be­fejezését Kocsis Jánosné beszédében méltatta a négy tanteremnek, egy szertárnak, a központi kazánháznak helyet adó, összesen 5 millió 400 ezer fo­rintért tető alá hozott és be­rendezett korszerű iskolaépü­let jelentőségét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából — a szocialista honvédelem erő­sítésében, a magyar néphad­sereg fejlesztésében hosszú időn át végzett tevékenységü­kért — Czinege Lajos vezér­ezredes honvédelmi minisz­tert hadseregtábornokká, Csó­rni Károly altábornagy, hon­védelmi minisztériumi állam­titkárt vezérezredessé nevezte ki. A Honvédelmi Miniszté­riumban megtartott ünnepsé­gen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Jelen voltak: Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, va­lamint a HM katonai tanácsá­nak és az MSZMP néphadse- regi végrehajtó bizottságának tagjai. Jelen voltak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­nokságának képviselői, élü­kön Leonyid Lubgan altábor­naggyal. Az ünnepségen Czinege La­jos tábornoki kinevezéseket, kitüntetéseket adott át. Az Elnöki Tanács vezérőrnaggyá nevezte ki Berki Mihály, Ko­csis János és Űjfalusi Gyula ezredeseket. Tizenketten kap­tak Vörös Csillag Érdemren­det, harmincötén Kiváló Szol­gálatért Érdemrendet. A hon­védelmi miniszter 23 tisztét ezredessé, többeket pedig so­Nagykőrösön fél évszázada nem épült általános iskola, pedig jelenleg már 2700 kis­diák tanul 74 tanteremben. Ezek egyharmada szükségtan­terem, érthető, hogy mielőbbi megoldást kerestek az egyre sürgetőbb helyhiány csökken­tésére. A most átadott négy új tanterem csak a kezdet, mert a következő időszakban, mondotta ä tanácselnök, to­vábbi általános iskolák építé­sével számolnak Nagykőrö­sön. Az Arany János általá­nos iskolában jelenleg 700 diákot oktatnak a most át­adott néggyel együtt, 21 tan­teremben. Az intézmény pedagógusai, tanulói, a város politikái, ál­lami és társadalmi vezetése nevében Kocsis Jánosné kö­szönetét mondott a gyors, pontos munkáért, s emlékla­pokat adott át az építkezés résztvevőinek. Az iskola új szárnyát dr. Csicsay Iván adta át rendel­tetésének. A vendégek itt is közösen tekintették meg a tantermeket. Tudósítottak: Andal GyBrgy, Hegyi Iván, és Khim Antal, a fotókat Barcza Zsolt készítette. ron kívül előléptetett. Számos tisztet, zászlósit, tiszthelyet­test és polgári alkalmazottat tüntetett ki a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany, ezüst vagy bronz fokozatával, illetve a Honvédelmi Érdem­éremmel. A kitüntetetteket és az elő­léptetetteket Gáspár Sándor köszöntötte. Ünnepséget rendeztek pén­teken a Belügyminisztérium­ban is. Eredményes munkájuk elismeréseként a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa vezérőrnaggyá nevezte ki Gluchmann László és Kuti Béla rendőr ezredeseket. A Vörös Csillag Érdemrendet 13 belügyi dolgozónak adomá­nyozták, 37-en a Kiváló Szol­gálatért Érdemrendet kapták. A belügyminiszter 13 alezre­dest ezredessé nevezett ki, főtiszteket, tiszteket, tiszthe­lyetteseket a Haza Szolgála­táért • Érdemérem, a Közbiz­tonsági Érem és a Tűzrendé­szet! Érem különböző fokoza­tával tüntetett ki. Az előléptetéseket és a ki­tüntetéseket Benkei András belügyminiszter adta át. Az ünnepségen részt vett Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP KB osz­tályvezetője és Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlov, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Minisztertanács nevében Szekér Gyula köszön­tötte az előléptetésben és ki­tüntetésben részesülteket. A fegyveres testületek ünnepségei Előléptetések, kitüntetések A kor parancsát teljesítették Tudományos emlékülés a KMP megGsi&kulásántek G>0. évfordulóin alkuim áfaál A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából pénteken a párt hat évtizedes útjának történelmi tapaszta­latairól és az ifjúság szocia­lista heveléséről tudományos emlékülés kezdődött az MSZMP KB Párttörténeti In­tézete, az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézete, az MSZMP Politikai Főiskolája és a KISZ Központi Bizottsá­ga rendezésében, az ifjúsági szövetség Komócsin Zoltán központi iskolájában. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára megnyitójában kiemelte: Tudjuk, hogy azok, akik pártunk hat évtizedes küzdel­meiben, eredményeinek el­érésében emlékezetessé tet­ték a nevüket, kivételes fel- készültségükkel, elvhűségük­kel és személyes képességük­kel a kor parancsát teljesítet­ték. Ezt akarjuk megtanulni tőlük és erre akarjuk nevelni ifjúságunkat. Azt az ifjúságot, amelyre nem kisebb feladat vár, mint o fejlett szocialista társadalom építésének befeje­zése és a kommunista társa­dalom építésének megkezdése. Emellett szükség van arra is, hogy a jelen és jövő párttag­ságának számára tárgyilago­san összegezzük és elvi ala­pon elemezzük pártunk hat évtizedes tapasztalatait. Ez segít a feladatok kijelölésé­ben és megoldásában, és vá­laszt ad a ma emberét, az if­júságot foglalkoztató sok kér­désre. Ezután Vass Henrik, az MSZMP KB tagja, a Párttör­téneti Intézet igazgatója tar­tott előadást Hat évtized a dolgozó nép szolgálatában címmel. Az előadást korrefe­rátumok követték. Népesedéspolitika anyagi és erkölcsi háttérre! Budai járási helyzetkép - eredményekkel és ellentmondésckkel A budai járás huszonhá­rom településéből tizenegy a Budapest környéki- agglome­rációs övezet része, ahol a népsűrűség háromszorosa az országos átlagnak. Ebben a já­rásban él Pest megye összla­kosságának csaknem egyha- toda, mintegy 160 ezer ember. Jellemző adat: két esztendeje például az ezer lakosra jutó születések száma a megyé­ben 6,8 volt, a budai járásban 9,5. A lakosság életkor sze­rinti összetételét — a születé­sek száma szempontjából — kedvezően befolyásolják a be­vándorlók, mert elsősorban fiatalabb családok teleped­nek le, melyeknél sorra jön­nek a gyerekek. Az ország legnépesebb já­rásában fokozott felelősséget jelent az MSZMP Politikai Bizottsága és a Miniszterta­nács 1973-as határozatának megvalósítása. A járási fel­adattervnek megfelelően az üzemi, községi pártbizottsá­gok és pártvezetőségek is meghatározták tennivalóikat, taggyűléseken megvitatták idő­ről időre a megvalósítás kü­lönböző lépéseit is. Bevonták a határozatok végrehajtásá­nak operatív munkájába a KISZ, a Vöröskereszt és a TIT járási szervezeteit, negyed­évenként rendszeres vezetői megbeszéléseken egyeztették! a feladatokat, a járási hiva­tal és a községi tanácsok köz­reműködésével. Sajátos kezdeményezés öt esztendő telt el a hatá­rozatok megjelenése óta. Az MSZMP budai járási végre­hajtó bizottsága megvizsgál­ta az eddig elért erédménye- ket. A testületnek az volt a célja, hogy a határozatoknak minden részterületére kitér­jen, anélkül, hogy elveszne e részletekben. A felmérés — sajátos kezdeményezések ré­vén — ezeknek az elveknek alapján készült. Nem elégedtek meg tehát a jelentésekkel, amelyek szá­mot adtak az eddigi intézke­désekről, a feladattervek vég­rehajtásáról. A téma rendkí­vül összetett; az előkészítés során tehát meghallgatták a járás üzemeiben a pártbizott­ságok, pártvezetőségek, szak- szervezeti titkárok vélemé­nyét. Beszéltek hat nagycsa­ládos szülővel, hogy megtud­ják, miként érzékelhető a gya­korlatban mindaz, ami a ha­tározatok végrehajtásaként született. A gyermeknevelés mindennapjainak tükrében vizsgálták, megfelelő-e — módját és mértékét tekintve .— az anyagi és erkölcsi tá­mogatás, hol és mit kell sür­gősen tenni a lakásgondok enyhítésében, a gyermekin­tézmények házatáján. Végül meghívták a végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülésére né­hány nagyvállalat, nagyköz­ség vezetőjét, a járási hiva­tal elnökét és egészségügyi osztályának vezetőjét, a KISZ, a Vöröskereszt járási képvise­lőit, hogy velük is eszmecse­rét folytassanak, kiegészítsék a vizsgálat eredményét további gyakorlati tapasztalatokkal A vita elsősorban arról folyt, elfogadott-e nálunk a háromgyermekes családideál, illetve társadalmi méretű el­fogadtatását milyen tényezők befolyásolják. Anyagi, _ vagy erkölcsi összetevőket helyez­zünk-e előtérbe? Melyik a fontosabb? Vélemények csap­tak össze, kézzelfogható ér­vekkel alátámasztva. Adottság és felelősség Kétségtelen, hogy a nagy- családosokat lakáshoz kell juttatni. Ám megfontolandó, amit Mátyás László, a KISZ budai járási bizottságának munkatársa közbevetett: a csa­ládalapításhoz is lakás kell. A fiatalok — hacsak nincse­nek tehetősebb szüleik —ön­erőből nem tudnak az indu­láskor otthont teremteni ma­gúknak. Az is igaz ugyan, hogy a járás községeiben a tanácsi lakások negyven szá­zalékát ifjú házasok kapják, de természetszerűen nem jut­hat mindenkinek. Családi éle­tük kialakulásának kezdetén a fiatalok szülőknél — gya­korta nagyszülőkkel — lak­nak együtt, megtörténik, hogy az idősebb generáció bontja meg köztük a harmóniát, vál­ságba kerülnek házasságok. A KISZ rendszeresen vita­fórumokat rendezett a járás­ban a családról, a népesség­politikai határozatokról. Eze­ken kiderült, hogy az ifjúság zömmel érzi a házasságkötés, a családalapítás erkölcsi fe­lelősségét, bár azt is vallják néhányan, hogy a házasság elavult intézmény. S hogy az előbbiek1 meggyőződése a mérvadó, mi sem bizonyítja jobban, mint az a rengeteg társadalmi munka, amit az ifjúkommunisták vállalnak járásszerte a gyermekintéz­ményekért, a nagycsaládosok lakásainak építéséért. A jövő nemzedék felkészítése A Mechanikai Művek ve­zérigazgatója, dr. Sátor János azt mondta, a háromgyerme­kes családideál elfogadtatá­sában többet jutottunk előre az anyagi háttér megterem­tésében, mint a szemléletfor­málásban. Az élet bizonyítot­ta, hogy növelte a születések számáf a gyes, a lakásépítés­hez, -vásárláshoz nyújtott szociális kedvezmény. Egyetértett azzal, hogy nem mindig érzelmi okok, a gyer­mekszeretet diktálják a har­madik gyermek vállalását, hanem éppen az említett szo­ciális kedvezmény, s ez nem helyes. Ám véleménye sze­rint — megfelelő szemlélet- formálással együtt — éppen a harmadik gyerek világra- hozását kellene méginkább ösztönözni, akár úgy is, hogy fokozottabban progresszívvá tesszük a családi pótlékot. A női munkaerő — a gyermek- gondozási segély mindenkép­pen helyes bevezetése ered­ményeként — éppen akkír hiányzik a termelésből, ami­kor a munkában legtöbbre lenne képes: fiatalon. Mégis azt hangsúlyozta dr. Sátor Já­nos, hogy jelenleg úgy tűnik, a bölcsődéknél fontosabb az óvodák építésének szorgal­mazása. Az édesanyák, bár­mennyire hiányoznak is a gyárakból, maradjanak otthon kicsinyeikkel, az emberré ne­velés első éveiben. Az óvoda viszont elengedhetetlenül szük­séges ahhoz, hogy megta­nulják a gyerekek az ismere­tek befogadásának alapjait. És elsődleges közös célunk a jövő nemzedék felkészítése. A budai járásban is példa­mutató társadalmi segítséget nyújtanak az üzemek a gyer­mekintézmények építéséhez, bővítéséhez. Ezzel hozzájárul­nak ahhoz, hogy a járásban már elérték az ötödik ötéves terv ilyen irányú, céljait ám a szükségletekhez képest így is számottevő az elmara­dás. A feladatokról szólva Pa- zsa Imre, Solymár nagyköz­ség pártbizottságának titkára fölhívta a figyelmet a politi­kai, illetve gazdasági bázisra, ami a továbbfejlődés alapja. Nálunk minden tekintetben számíthatnak az ipari, szövet­kezeti támogatásra a közös ügyben. Ahol azonban az a bi­zonyos gazdasági bázis nehe­zebben mozdítható, feltétle­nül fokozottan előtérbe kell kerülnie a politikai meggyőző­désnek, a szervező munká­nak, hiszen a népesedéspoli­tikai határozat valóra váltá­sa egész társadalmunkat ér­zékenyen érjnti, még hosszú esztendőkig. Egységes szempontok A vita során bizonyossá vált: hasznos kezdeményezés volt meghallgatni és rögzí­teni valamennyi véleményt. Gondolat követett gondola­tot. Szóba került az egészség­ügyi háttér; dr. Sárkány Anna, a járási hivatal egészségügyi osztályának vezetője utalt visszásságokra — visszaélé­sekre — is, amelyek megpró­bálják megkérdőjelezni a jó intézkedések egész sorát, a terhesek védelmétől a gyer­mek betegsége esetén az anyá­kat megillető táppénzig. Mert ilyen is van. Ebben is jelen­tős hangsúlyt kap a sokat em­legetett szemléletformálás. Kiegészült a kép a budai járási párt-végrehajtóbizottság előtt, a demokrácia eszközei­vel. A kibővített vb-ülés részt­vevői levonhatták a megfele­lő következtetéseket. Ez al­kalommal is kiderült, hogy a járásban valójában egységes szempontok hatnak a népese­déspolitikai határozatok meg­valósításában. A vitatkozók a kérdések lényegét közelí­tették, nem értékelték túl az eddigi eredményeket, ame­lyek a továbbfejlődés zálo­gai. Az így teljesebbé vált be­számoló minden bizonnyal he­lyesen tükrözi majd a járás eddigi erőfeszítéseit az MSZMP Pest megyei végrehajtó bi­zottsága előtt. Bálint Ibolya i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom