Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-28 / 280. szám

Fokozott óvatosságot Rácsos útelzáró helyett modem, félkaros fénysorompó Ki tudná összeszámolni, hány panaszos levél, cikk fog­lalkozott már a gödöllői MÄV- állomásnak, a valkói úti átjá­rónál levő sorompójával. Sok bosszúságot, temérdek idővesz­teséget okozott a lezárt so­rompó előtti gyakori ácsorgás. A kérdéses sorompó azon­ban november 29-től új for­mát ölt. Megszűnik a rácsos útelzáró és helyette üzembelép az automatikusan működő fél­karos fénysorompó. Vörös jel­zése a tilosat, a fehér a sza­bad utat jelzi. A gödöllői MÁV-állomás vezetője, Dobos István arról adott tájékozta­tást, hogy a változással kap­csolatosan megszűnik a so­rompó szomszédságában levő őrhely is, s ott csak akkor tar­tana'.: majd szolgálatot, ha a vasút érdeke így kívánja. A lakosságtól fokozott elővigyá­zatosságot kérnek. Számtalan esetben előfordul, alighogy az egyik vonat elrobog, ellenkező irányból már jön is a másik. Az átjárónál a vonatok álta­lában 90 kilométeres sebesség­gel haladnak. A gyalogosok számára az jelenti a legna gyobb veszélyt, ha a két fél­sorompó karjai között a tiltó jelzés ellenére is átszaladnak a síneken. A forgalom meg­gyorsulásával egyidőben a megnövekvő veszélyre foko­zottan kell ügyelniük a gyalo­gosoknak és a járművezetők­nek egyaránt. A környékről a Légszesz ut­cai iskolába járó gyerekekre különösen vigyázniok kell a szülőknek, nevelőknek. A leg­jobb megoldás az lenne, ha a gyerekek a sorompó megke­rülésével az állomáson levő gyalogos felüljárót használnák. Cs. J. Pécelen megoldották Fogadószekrényben vár a te] Gyakran szóvá tesszük mi is, a boltok eladói is, hogy nem a leghigiénikusabb, ha az üzlet előtt a járdán az idő­járás viszontagságainak, és a környezet minden veszélyének kitéve várnak a tejjel, vagy péksüteménnyel, egyéb más áruféleséggel teli rekeszek a nyitásra. Régi gondja volt ez a két község ellátásáról gondoskodó Pécel—Isaszeg Áfésznek. is. Amint Miklós Jánosné keres­kedelmi főosztályvezető el­mondta, sikerült megoldaniuk e nagy problémát. Valamen-­nyi élelmiszerbolt előtt úgy­nevezett fogadószekrényeket állítottak fel. A szekrények egyik kulcsa az áruszállítók­nál van, a másik a boltvezető­nél. Így akár hajnali három órakor is beteheti!: a szekré­nyekbe a túrakocsik vezetői a különböző élelmiszereket, és semmi károsodás nem éri a kényes árukat a nyitásig. Az új módszer segítségével az el­látás is folyamatos lehet, s az áruk is tetszetősebb küllem­mel kerülnek a péceli, és az isaszegi boltok polcaira. OLVASÓINK FÓRUMA Mozgalmasak a téli esték Dányban Lapunkhoz küldött levelében arról tudósít bennünket K. Lovász Lajos dányi olvasónk, hogy a községben már öt esz­tendeje sikerrel működik a té­li hónapokban az úgynevezett tanács- és népfronttagok klubja. Minden második pén­teken este 6 és 9 óra között találkoznak, nemcsak a két szervezet tagjai, hanem a kí­vülálló érdeklődők is a műve­lődési házban. Az összejöve­teleken politikai, gazdasági kérdésekről, a falu lakóit ér­deklő témákról hallanak elő­adásokat, tájékoztatókat. Gya­kori vendégei a klubnak a já­rási hivatal, az Agrártudomá­nyi Egyetem, a helyi tanács és termelőszövetkezet szakembe­rei, jogászai, a község körzeti orvosa, akiknek irányításával az egyes témákban a beszél­getés, a vita folyik. Idén az első találkozót no­vember közepén tartották, s ezen az 1918-as eseményekről emlékeztek meg. Dr. Fabó István tanácselnök beszélt a klubtagoknak a történelmi időkről. A * r.'. V. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1978. NOVEMBER 28., KEDD Játékos ismeretszerzés Szocialista brigádok vetélkedője művelődés cselekvő s gondol­kodó embereket feltételez, ösz- szefügg a társadalmi elet egé­szével. Ne legyen üres jelszó Szarvas László, a művelő­dési ház igazgatója is bekap­csolódott a beszélgetésbe: — A szocialista brigádok csak akkor válhatnak a köz- művelődés közvetítőivé, ha tevékenységük a mindenna­pokban is a szocialista kul­túra értékeit erősíti. így a brigádmozgalom jelszava, a szocialista módon dolgozni, élni, tanulni különböző ele­mei szervesen kiegészítik egy­mást. De ha a dolgozóval csak mint munkaerővel szá­molnak, a tanulás és a mű­velődés járulékos elemmé, üres jelszóvá válik. Beszélgetésünk közben a brigádtagok elfoglalták he­lyüket. A rendezők már csak a meghívott vendégeket, a szövetkezetek vezetőit várták, s miután a zsűri is összegyűlt, kezdődhetett a játék. Szarvas László bemutatta a csapato­kat, röviden ismertette a dön­tőig vezető útjukat, majd fel­tette az első kérdéseket. Már az elején nehéz volt a próba: magnetofon felvétel­ről a forradalom vezetőinek hangját kellett felismerni. Jellemző a csapatok alapos felkészültségére, hogy jól megoldották a feladatot, s hamar rájöttek, hogy Károlyi Mihály, Kun Béla, Münnich Ferenc beszél. A jó válaszok­ért egyenlő pont járt, s ez ment két órán keresztül. A fej-fej melletti küzdelem csak az utolsó percekben dőlt el. Az eredményhirdetésen győztesnek a termelőszövet­kezet számviteli osztályának Információs brigádjait hirdet­ték ki, második helyen az áfész Egyetértés brigádja vég­zett. Az Egyetértés vezetője, Oláh Károly, boldogan vette át a jutalmat: — Brigádunk tagjai a ve­télkedőt arra használták, hogy minél jobban megismer­jék azt az anyagot, amiről egyébként is érdemes sokat tudni. Könnyű így, játékosan tanulni. A poltikai kultúra a nézetek, készségek jártassá­gok olyan rendszere, amely­nek segítségével a minden­napi élet tapasztalatait értel­mezzük, felfedjük az ellent­mondásokat. Ezért hasznos az ismeretszerzés. A munkában is segít Kustra Pálné, az első he­lyezett csapat brigádvezetője is elégedetten nyilatkozott: — Az embereket érdekli, hogy mi történik körülöttük, mi újság a nagyvilágban, ha­zánkban. Szeretnek szórakoz­ni, tanulni, művelődni, s jó, ha mindez egybekapcsolódik, mint ezen a vetélkedőn. így nagyon közel kerülünk a tör­ténelemhez, átértékelhetjük mindennapjaink eseményeit, a kultúra felszívódhat ben­nünk, s ettől okosabban él­hetünk, eredményesebben dol­gozhatunk. Fercsik Mihály Nyílt napok Ünnepség a zeneiskolában Romantikus szerzők műveit mutatják be A gödöllői Körzeti Állami Zeneiskola megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából december 1 és 14 között hang­versenysorozatot rendeznek az intézményben. December 1-én az iskola nagytermében nyílt nap kere­tében a hegedű, zongora, gor­donka, fúvós és dalosjáték tanszakok mutatkoznak be. Barokk kamarazene címmel december 3-án, vasárnap 18 órakor tanári hangversenyt rendeznek, december 4-én, hétfőn este fél hatkor a nö­vendékek bemutatójával foly­tatódik a rendezvénysorozat. A jubileumi megemlékezésre december 14-én, csütörtökön 16 órakor kerül sor. Benedek János, a városi tanács elnöke mond ünnepi beszédet, majd fél öttől az iskola „B” tagoza­tos növendékei adnak hang­versenyt. Ugyanezen a napon este 6 órától az iskola tanárai romantikus szerzők műveit mutatják be. Megyei tanácstag fogadóórája November 28-án, kedden Bernáth Józsefné megyei ta­nácstag a Ganz Árammérő- gyárban tartja fogadóóráját, délután 14 és 16 óra között. Közérdekű javaslatokkal, be­jelentésekkel felkereshetik vá­lasztói. Utazók klubja Dévénytől a Kazán-szorosig címmel tart vetítettképes elő­adást Gödöllőn, a városi-járá­si Petőfi művelődési ház uta­zók klubjában Öváry Árpád, november 30-án este 6 órakor. T alálkozás Népszerű emberek Az aszódi Űj Tükör Klub november 28-i, mai foglalko­zásán az Üj Tükör Olvasószol­gálattal közösen szervezett program keretében népszerű emberekkel találkoznak a klubtagok. HIVATALI NYELV ÉS DEMOKRATIZMUS Adós fizess, de miért? Szövetkezeti erdészetek Jövőre új helyeken telepítenek Nemrégiben még ezer szín­ben pompáztak az erdők já- rásszerte, mára egyforma rozs­dabarna színt öltött a fák lombja, de ez is rohamosan fogy. A kemény őszi hideg ha­marosan teljesen megkopaszt- ja a fákat, s hosszú téli álom következik. Erdőj árasunkon, amelyen Palic.za József, az Ál­lami Erdőfelügyelőség járási felügyelője kalauzolt bennün­ket, persze e költői megállapí­tásokon kívül egyéb megfigye­lésekre is alkalmunk nyílt. Kevésbé líraiakra is. Kemény a föld Először a dányi Magvető Termelőszövetkezet csemetését kerestük fel. A nyirkos, kelle­metlen hideg alaposan próbára teszi a szabadban dolgozókat. Isaszeg és Dány között a szentkirályi részen tizenheten dolgoznak egy brigádban, többségük nő. Itt találkoztunk Szilárdi Lászlóval is, a szövet­kezet erdészeti üzemágvezető- jével, aki éppen 84 ezer akác csemete átadásán fáradozott; az átvevő Sárái Ferencné, az ikladi Galgaparti Termelőszö­vetkezet megbízottja, aki el­mondta, hogy a csemetéket első kivitelre szánják, ami azt jelenti, hogy új erdőtelepítésre használják fel őket. Megtekinthettük a szépen fejlett, két hektárnyi cseme- tést, ahol a növendék fákat traktorra szerelt kiemelő szer­kezettel szedik fel. A masinát Szilárdi József szaktanácsadó irányította. „Negyvenkét éve dolgozom erdőtelepítésen, — mondta —, de ilyen őszre nem emlékszem. Rettenetesen ke­mény a talaj, nem is emlék­szik már senki, hogy mikor volt errefelé utoljára eső. Az ikladiaknak még átadjuk a kí­vánt mennyiséget, de aztán le kell állnunk, amíg javulnak a talajviszonyok. Lehet, hogy csak tavasszal tudjuk folytatni a munkát.” Pedig lenne tennivaló bő­ven. Az ikladiakon kívül a ke- repesi Szilasmenti Termelő- szövetkezet 100 ezer, a Rákos- völgye 50 ezer s további tíz termelőszövetkezet 20—30 ezer akáccsemetét vár, rendeltek Vácról és a budai járásból is. Melegedőben Pattogva égő tűzrakást áll­nak körül az asszonyok, akik a fagyos időben is keményen dolgoznak. A kis meleg jólesik valamennyiüknek. Széplaki Fe­rencné, a Fenyő szocialista brigád vezetője már 26 éve dolgozik az erdőben, 1975-ben kiváló dolgozó lett. A többiek nevében is mondja: ..Nehéz, de szép mesterség a miénk, s szeretjük. Amit pedig szere­tünk, azért lemondásra is ké­pesek vagyunk.” Szabó Pálné is régi tagja a brigádnak, ti­zenhat éve dolgozik a szövet­kezetben, ő most novemberben lett kiváló dolgozó. Övári Já­nosáé, Cecília néni már 74 esztendős, de a világért sem maradna otthon, amíg az egészsége engedi, dolgozni akar. S nemcsak a pénz miatt, sőt! Ahogy elmondta, ma is azért jön ki a brigáddal együtt, mert szereti a természetet s ha barátok között munkával töltheti az idejét, ma sem érez fáradtságot. A többiek sem panaszkodnak a mostoha körülményekre, inkább a szak­ma szépségéről beszélnek: Csinger Józsefné tíz éve dol­gozik a Magvető erdészetében, Csepeli Máté a kókai szövet­kezetben kezdte, s az egyesü­lés hozta Dányba. Szántai Pista bácsi egykor a MÁV északi járműjavítóban dolgo­zott, de már ő is régen az er­dők munkása. A rövid beszélgetés után Pa- licza Józseftől kaptunk tájé­koztatást a szövetkezetek cse­meteneveléséről. Elmondta: a dányiak tavaly vállalták, hogy 600 ezer akácot és fél­millió fenyőt nevelnek az új erdők telepítéséhez, a régiek pótlásához. S amit vállaltak, teljesítik is. Az erdészeti üzemág lelkes dolgozói nem­csak kötelességből, hanem szívből ápolják, nevelik, gya­rapítják az erdőt. S hasonló­kat mondhatunk a többi szö­vetkezetről is. Mindenütt meg­értették: ahol kihasználatlan területek, parlagföldek van­nak, ott hasznos kultúra lehet az erdő. Dány, Isaszeg és Kóka határában például az idén és jövőre 17 hektár akácerdőt és 5 hektár fenyőerdőt telepíte­nek, 25 hektáron pedig pótol­ják a kipusztult fákat. Gépesítés A dányi határból Zsámbo- kon át Túrára vitt az utunk. Itt a Galgamenti Rákóczi Ter­melőszövetkezet irodájában if­jabb Dolányi Sándor ágazat­vezető adott felvilágosítást. Megtudtuk, hogy a szövetke­zetben három évvel ezelőtt 235 hektárnyi mezőgazdasági mű­velésre alkalmatlan területet tartottak nyilván. Mára na­gyobb részét hasznosították, s jelenleg már 180 hektárnyi szépen fejlődő erdeje van a turaiaknak. A VI. ötéves terv­ben újabb 150 hektáron kíván­nak fákat ültetni. — Terveink valóraváltásá- hoz gépesítenünk kell ezt az ágazatot is, hiszen a korszerű művelés enélkül csak óhaj maradna — vélekedett az ága­zatvezető. — S hogy a gépe­sítés költségeit jobban bírjuk, az erdészetekben is a társulá­sokra kell törekedni. A Galgamenti Rákócziban a legújabb tudományos eredmé­nyeket is felhasználják az er­dőművelésben. Bátrabban ter­veznek, amióta belátták, az er­dőgazdálkodás jövedelmező. S hogy még nagyobb haszonnal járjon, ügyelnek a fajtakivá­lasztásra, figyelembe veszik a területek adottságait. Dányban, Túrán s a többi szövetkezetben is tudják az er­dészek: a gazdasági haszon mellett a környezetvédelem­ben is fontos szerep jut az erdőkre. Bárcsak a járásban mindenki belátná ezt, s az er­dészekkel együtt óvná a fákat, a régi és az új telepítéseket. Csiba József Falrahányt borsó, mondjuk, ha a hivatali nyelv ízléstelen túlkapásairól haltunk, otva- suniir kritikát: hiába, a nyelv­művelők konoksátga még min­dig elmarad a nyeivrontóké- tói, A minap Bodnár András, Gödöllő, lstván-köz 1—2. szám alatt lakó olvasónktól kaptunk levelet, amelyhez mellékelte panasza tárgyát, egy, az Egye­sük Lakásfenntartó Szövetke­zet elnökétől kapott felszólí­tást Ez a küldemény valóban kivételes példája a bürokrati­kus, semmitmondó, ám mégis sértő irományoknak. Érdemes szó szerint idézni az egészet: „Tisztelt Lakótárs! Felszólít­juk, hogy a felújítási alao számla javára . . . forintot üzemeltetési költség címen pe­dig . . . forintot, 1977. évi tar­tozás összesen 19 forintot szö­vetkezetünknek, mint lejárt tartozást haladéktalanul fizes­sen meg. Amennyiben nyolc napon belül szövetkezetünk bank­számlájára a szóban forgó ősz- szeg nem érkezne be, egyéb törvényes úton leszünk kény­telenek a tartozást behajtani. Amennyiben nyolc napon be­lül fizetési kötelezettségének eleget tesz, szövetkezetünk méltányosságból a törvénye­sen járó kamat és egyéb költ­ségek felszámításától eltekint. Ennék hiányában a felmerült kamat- és költségigényét az 24/1971. (IX. 19.) ÉVM—PM együttes rendelet 16. §-a és a Vhr. 33. §-a alapján szövetke­zetünk érvényesíti, sőt, az em­lített Vhr. 34. §-a és a szövet­kezet alapszabályának vonat­kozó pontjában leírtak szerint igazgatóságunk felveti a köz­gyűlésnek. hogy tegvo megfon­tolás tárgyává szövetkezeti tagságának kizárással való megszüntetését (!). F“1 újítási költségként alap­szabályunk a szoc'éinoliti'Vai kedvezmények levonása nél­kül számított lakásár 0,5 szá­zalékát határozta meg. (Ez a törvény által meghatározott legalacsonyabo mérték.) Keze­lési és karbantartási költség­ként (üzemelési köitség) a Közgyűlés . . . évre: ... év . . . hó . . ,-i ülésén, lakáson-, ként havi . . . forintot állapí­tott meg.” A többi már csak ismétlés, azzal a íennkölt megállapítás­sal, hogy a 19 forintot mástól behajtani immorális lenne. Ol­vasónk dilemmája a felszólítás után: sírjon vagy ' nevessen. Nehéz tanácsot aoni neki. Hi­szen nem azt sérelmezi, hogy tartozását kérik tőle, csupán azt, hogy a kipontozott, de ki­töltetlen passzusokból nem tudhatja meg, hogy miért is tartozik. Tizenkilenc forintot kér tőle a szövetkezet, aminek vezetőségét ő maga is válasz­totta, s amely dörgedelmesen megfenyegeti: amennyiben nem fizet, úgy felvetik a köz­gyűlésnek, hogy tegye meg­fontolás tárgyává szövetkezeti tagságának kizárással való megszü ntetését. _ De _ mit tehet megfontolás tárgyává az egyszerű szövet­kezeti tag? Azt például fontol­gathatja, hogy a garanciális javítások ideje már májusban lejárt, de még ma sem javí­tották ki a hibákat, azt is, hogy ezért a szövetkezet is felelős, s kiváltképp a vezetőség. Bár érthető, hogy az érdekképvise­letre már nincs sok idejük, hi­szen mély erkölcsi problémá­kat kénytelenek eldönteni, ne­vezetesen, hogy mi immorális és mi nem. Persze ez a rövid eszmefut­tatás nem lehet hivatott ki­mondani az utolsó szót nyelv­helyességi és demokratizmus- beli ügyekbe-:. Le-feljebb, mint olvasónk: sírhat és ne­vethet. Legalábbis a következő választásig. G. Z. A túrái Bartók Béla műve­lődési ház lassan a különböző vetélkedők, szellemi árveré­sek és egyéb, tanulásra, kö­zös gondolkodásra serkentő játékok műhelye, módszertani központja lesz. Persze az sem mellékes, hogy a turaiaknák ezt a törekvését idejében ész­revegyük, s ahol lehet ha­sonlóval próbálkozzunk. Legutóbb a KMP és a KIMSZ megalakulásának és a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 60. évfordulója tisztele­tére hirdetett vetélkedősoro­zat döntőjén jártunk, amelyet megelőzött a túrái Galgamen- ti Rákóczi Termelőszövetkezet és a Galgavidéke Áfész szo­cialista brigádjainak házi ver­senye. , Hónuk alatt könyvekkel A termelőszövetkezetből két brigád, az áfészból egy kol­lektíva jutott a döntőbe. Ami­kor megérkeztünk, még nem kezdődött el a verseny, ép­pen csak gyülekeztek a dön­tőbe jutott brigádok tagjai. Meglepő volt, hogy az érke­zők a könyvek tucatját hoz­ták a hónuk alatt, testes le­xikont és olcsóbb kiadású is­meretterjesztő kiadványt egy­aránt. A nők táskáiból ver­seskötetek, munkásmozgalmi dalokat tartalmazó füzetek, kézzel írott jegyzetlapok ka-- rültek elő. Szilágyi Péter, a túrái pártbizottság titkára lel­kesítette és nyugtatgatta az izgatott versenyzőket. Tőle ér­deklődtünk a vetélkedő cél­járól. — A községi vetélkedőt a szocialista brigádmozgalomra alapoztuk — tájékoztatott — s azon voltunk, hogy ezzel is elősegítsük a brigádok közös­séggé formálódását. A köz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom