Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Emiékmüavatás Pilis vörös váron Harcuk emberibb világot teremteti A btmyásxsxfrájk félévssázatSos évfordulóján Már fél háromkor hatalmas tömeg állta körül a pilisvö- rösvári Bajcsy-Zsilinszky téren Bajnok Béla szobrászművész alkotását, a négy és fél méter magas emlékművet, amely az 1928-as pilisvörösvá- ri bányászsztrájk emlékére készült, s amely előtt az esemény 50. évfordulójára emlékezett tegnap az ország. Amíg az MSZMP megyei, budai és pilisvörösvári bizottsága, a Bányaipari Dolgozók Szakszer" vezete, a Nehézipari Minisztérium és a- Dorogi Szénbányák Vállalat rendezte ünnepségre gyülekezett a közönség, a Dorogi Szénbányák Fúvószenekara játszott indulókat. A szobor körül munkásőrök és ifjúgárdisták álltak díszőrséget. Megjelent az ünnepségen Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, dr. Mondok Pál; a Pest megyei Tanács elnöke, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, valamint a megye, a budai és a dorogi járás és Pilisvörös- vár párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek számos vezetője. Ott voltak az ünnepségen Pothornyik József, nyugdíjas bányász, a Szocialista Munka Hőse és Hunya István, a Pest megyei párt- bizottság tagja, a MEDOSZ elnöke, a forradalmi munkás- mozgalom régi kiemelkedő harcosai. A Himnusz után Nagy Attila színművész József Attila A város pereikén című versét mondotta el nagy átéléssel, majd Krasznai Lajos, a budai járási pártbizottság első titkára mondott megnyitó beszédet: — A pilisvörösvári bányászsztrájk híven tükrözi a .magyar munkásság osztállyá szer. veződését, annak a forradalmi folyamatnak előrehaladását, amelynek élén az 1918-as polgári demokratikus forradalmat és az 1919-es Tanácsköztársaságot győzelemre vivő munkásosztály állt. 1918. november 24-én megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, ezzel megteremtődött annak a feltétele, hogy a munkástömegek vágyai valóra váljanak. Tudjuk és valljuk, hogy ezt a pártot olyan emberek hívták életre és olyan emberek cselekvése élteti ma is, akik mindig szoros, elválaszthatatlan kapcsolatban álltak a néppel. A hat évtizedes múltra visszatekintő párt megalakulása óta folytatott harcával, az egész nép ügyének becsületes szolgálatával nyerte el pártonkívüli szövetségesei, a dolgozók millióinak bizalmát és nemzetközi tekintélyét. Enélkül a szervezett erő nélkül a bányászok nem vihették volna sikerre harcaikat. A Kommunisták Magyarországi Pártja mindig nagy figyelmet szentelt a bányászok harcának, sorsának, ötven évvel ezelőtt, amikor a bányászok helyzete egyre katasztrófáli- sabbá vált, a KMP felkészült a súlyos helyzetből adódó feladatokra, s az általa vezetett bányászmozgalom kiterjedésére mutat, hogy 1928-ban több mint ötvenezer bányász vett részt a bérharcokban. A salgótarjániak példája magával ragadta a pilisvörösvári bányászokat is. Ez az emlékmű az ő tetteiket örökíti meg, ezen az évfordulón rájuk emlékezünk. Havasi Ferenc ünnepi beszéde A bányamunkások nehéz harcairól, helytállásáról Havasi Ferenc beszélt. — ötven éve, 1928. november 23-án a pilisvörösvári Li- pót-akna bányászai sztrájkba léptek, hogy családjukat, önmagukat védjék a nyomor, a kizsákmányolás ellen. A magyar munkásmozgalom története megörökíti a bányászok harcait, kezdve a XVI. századbeli besztercebányai megmozdulástól. A sztrájkok, tüntetések krónikája azt tanúsítja, "hogy a bányászokat a föld alatti munka, a kolóniaélet mindig összetartásra, baj tár - siasságra ösztönözte; az egymásra utaltság kifejlesztette szolidaritásukat a kizsákmá- nyolókkal szemben. Ismerték a bányászat gazdasági kulcs- fontosságát, tudták, hogy munkájuk eredményére nagy szükség van. A bányamunkásság a felszabadulás előtt a munkásmozgalom aktív csapatát alkotta — A Tanácsköztársaság leverése után — folytatta az előadó — a proletariátus nehéz harcokban próbálta védeni jogait. — A salgótarjáni bányászok már 1926 tavaszán fellázadtak a nyomor ellen. Az illegalitásban működő Kommunisták Magyarországi Pártja 1928 márciusában a csehszlovákiai Losoncon megtartott illegális bányászkonferencián meghatározta a feladatokat. Még ebben az évben 97 bérharc tört ki. E harcok közül is kiemelkedett a pilisvörösvári bányászok sztrájkja. A pilisvörösvári Lipót-ak- nában a sztrájk előtt 12 órát dolgoztak, a többletmunkáért járó pótlékot lefaragták. 1928 őszén megvonták a lakás, a fűtés és a világítás természetbeni járandóságait. November 23-án 1600 pilisvörösvári bányász szüntette be a munkát és jogos sérelmeik orvoslását követelték. A kormányzat nem intézkedett, a tőkések pedig időhúzásra rendezkedtek be, a munkások és családjaik kiéheztetésére. A sztrájkoló!: mellé álltak viszont a parasztok; a kereskedők, a hentesek hitelben szolgálták ki őket. (Tudósításunkat a 3. oldalon folytatjuk.) AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM Áll A 80 FILLÉR 1978. NOVEMBER 24., PÉNTEK Pártunk hat évtizede \ Irta: Fodor László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető helyettese T örténelmünk aranybetűs évfordulójára emlékezünk. A szocialista forradalmak hajnalán, a lenini eszme ihletésére, ma hatvan esztendeje, 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Létrejötte korszakos jelentőségű népünk életében. Olyan erő született, amely magasra emelte a marxizmus—leninizmus zászlaját, s hatvan esztendőn keresztül vezette és vezeti munkásosztályunk, dolgozó népünk nehéz, küzdelmes harcát az igazságosabb társadalmi rendért, a szebb, boldogabb holnapért, a szocialista Magyarország megteremtéséért. Olyan párt alakult akkor, november végén, amelyre illettek Marxnak és Engelsnek A Kommunista Párt kiáltványában, a tudományos szocializmus alapokmányában megfogalmazottak: „az osztálypártban kommunisták tömörülnek, akik a gyakorlatban minden ország munkáspártjának leghatározottabb, szüntelen továbbhaladásra ösztökélő részét alkotják: az elmélet terén a proletariátus többi tömegeivel szemben az az előnyük, hogy tisztában vannak a proletármozgalom feltételeivel, menetével és általános eredményeivel”. Pártunk 1918 őszén forradalmi helyzetben alakult meg. 1918. október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom, amely megdöntötte az Osztrák—Magyar Monarchiát és kivívta Magyarország állami önállóságát. S november közepén kikiáltották az akkori idők legdemokratikusabb köztársaságát. Az őszirózsás forradalom véget vetett a háborúnak, megteremtette a polgári szabadságjogokat, s ezzel lehetőség nyílt a szabadabb gazdasági-társadalmi fejlődésre. Azonban a polgári demokratikus program 1918 végén és 1919 elején már nem volt elégséges. Napirendre került a szocialista forradalom. Ahhoz azonban, hogy a munkásosztály kivívja a hatalmat, új, nem szociáldemokrata pártra volt szükség. Ma, hatvan év távlatából tisztelettel emlékezünk azokra, akik a forradalom ügyét továbbvivő erőt, a munkás- osztály forradalmi élcsapatát, a kommmunista pártot létrehozták: a baloldali szociáldemokratákra, a forradalmi szocialistákra; és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett és Szovjet-Oroszor- szágból hazatért magyar internacionalistákra. A budapesti Városmajor utca 42-es számú házban összegyűlt három forradalmi csoportba tartozók, akik létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját, a szocialista forradalom megvívásának szükségességét hirdették meg. Ritkán adódik a történelemben, hogy egy párt forradalmi célja ilyen rövid idő alatt valóra .váljon, mint a KMP-é. Négy hónappal a kommunista párt megalakulása után a két munkáspárt — az MSZDP és a KMP — egyesülésével győzött a proletárforradalom, kikiáltották a Magyar Tanács- köztársaságot. A Tanácsköztársaság a munkásosztály, a dolgozó nép küzdelmének eredményeként, fegyveres felkelés nélkül jött létre, elsőként igazolva ezzel a gyakorlatban azt a marxi— lenini felfogást, hogy a polgárháború nem egyedüli útja a szocialista forradalomnak. A KMP tevékenységét, a gazdaságszervezési, államépítési, szociális és kulturális erőfeszítéseket, a Tanácsköztársaság 113 napjának tetteit, eredményeit nehéz volna mind felsorolni. A Tanácsköztársa-' ság a kommunista párt segítségével — melynek ebben az időben a fővároson kívül erős szervezetei voltak Debrecenben, Nagyváradon, Szegeden, Salgótarjánban, Sátoraljaújhelyen, Pápán stb. — köztulajdonba vette a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, kisajátította a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat, és intézkedéseket tett az életviszonyok megjavítására, a nép kulturális színvonalának emelésére, s megteremtette a magyar Vörös Hadsereget. Nagy lendülettel kezdtek hozzá az új típusú szocialista állam létrehozásához. A magyar munkásosztály tette — pártja vezetésével — egyben nagy Jelentőségű internacionalista tett is volt. Segített terjeszteni a szocialista forradalom lángját az európai országokban, támogatást nyújtott az élethalálharcát vívó Szovjet-Oroszországnak. Lenin szavaival szólva „a vakot is látóvá tette”, s bebizonyította, hogy a proletariátus diktatúrájának megteremtése a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet törvény- szerűsége. A fiatal Tanácsköztársaságnak úgy kellett léteznie, hogy szinte az első percektől fegyveresen is meg kellett védelmeznie a magyar proletárdiktatúrát. Az imperialista hatalmak nem tűrték, hogy a Szov- jet-Oroszország mellett még egy munkásállam legyen, és felhasználva a román, a csehszlovák és a jugoszláv bur- zsoá kormányt, katonai intervencióba kezdtek. A Tanács- köztársaság igen nehéz helyzetbe került, a Vörös Hadsereget több mint háromszoros túlerő támadta. És ez a hadsereg, melyet sebtében mozgósítottak a proletárdiktatúra, az ország függetlensége védelmében, sikereket tudott elérni. Dicső hadjáratot vezetett északon, ahol a felszabadított területeken a cseh és a szlovák kommunisták kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. H ogy miből táplálkozott a Vörös Hadsereg sikeres hadjárata? Abból, hogy a Tanácsköztársaság háborúja igazságos, forradalmi háború volt. Egyidejűleg harcolt a nemzeti önrendelkezésért és a proletárforradalom vívmányainak megvédéséért. „A háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll” — üzente Lenin 1919. május 29-én. A túlerőben lévő ellenség és a belső ellenforradalom azonban visszavonulásra kényszerítette a Vörös Hadsereget. Magyarországra igen nehéz idők következtek. A fehérterror, a 25 éves Horthy-rend- szer. A magyar proletariátus szívéből azonban még a féktelen fehérterror sem tudta kitépni a felejthetetlen 133 napot. Jellemző, hogy a proletárdiktatúra leverése utáni időszakban a párt illegális sejtjei rövid időn belül kiépültek, s 1920 tavaszán már megjelentek az országban az első kommunista propagandaanyagok, hírül adva: él, dolgozik a párt. A húszas évek közepén még legális fedőszervet, a gyorsan népszerűvé váló, s ezért hamar a hatóságoktól felmorzsolt MSZMP-t is szárnyra tudta bocsátani. A mély illegalitásban működő kommunista párt tevékenységének kiemelkedő aktusa volt az 1930 szeptemberi budapesti megmozdulás, ahol újra százezreket tudtak az utcára vinni a burzsoázia ellen. És a párt — vezetőinek sorozatos letartóztatása és kivégzése ellenére — hallatta hangját, a totális fasiszta diktatúra kiépítésének kísérlete, majd a fokozott háborús kizsákmányo- ,lás ellen, a fasiszta szövetséges blokkból való kilépés, a szovjetellenes háború haladéktalan befejezése érdekében, a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtése mellett, az antifasiszta egységfrontért. A miért a kommunisták küzdöttek a fehérterror alatt, 1945. április 4-ével, hazánk felszabadulásával következett be. A szovjet hadsereg elhozta a várva-várt felszabadulást, népünk előtt megnyílt a felemelkedés, a szebb, boldogabb életlehetősége. A kis létszámú illegális kommunista pártból néhány hónap alatt több tízezres számottevő politikai erőt képviselő, szervezetileg egységes marxista—leninista párt lett. Az MKP volt az egyetlen erő, amely a fel- szabadulás kezdetétől mutatni tudta a magyar népnek a háború okozta összeomlásból a kivezető utat, s meghirdette: lesz magyar újjászületés! Az MKP 1945 májusi országos értekezlete határozatainak megfelelően küzdöttek a gazdasági stabilitásért, az infláció megszüntetéséért, a bányák, a bankok • államosításáért. A kommunisták javasolták a 3 éves tervet, ők voltak, akik kidolgozták a szocialista átalakulás programját, megteremtették a jó forintot, leleplezték a reakciót. És élen haladt a párt o munkás egységfront, az egységes munkáspárt megteremtésében, az új államhatalom kiépítésében, a szocializmus alapjainak lerakásában, a proletárdiktatúra megszilárdításában. Az eredmények mellett azonban pártunk hibákat is elkövetett, melyekért drágán fizetett. A személyi kultuszból eredő elméleti és politikai hibákat az ellenség kihasználta, s 1956. ban ellenforradalom tört ki. A magyar munkásosztály és a magyar nép legjobbjai, a szocialista rendszer hívei a Szovjetunió testvéri, internacionalista segítségével leverték az ellenforradalmat, s országunk, népünk újra elindulhatott a felemelkedés útján. A forradalmi munkás-paraszt kormány rendkívül nehéz körülmények között kezdte meg a tevékenységét. Az ellenforradalom hallatlan anyagi és politikai károkat okozott. (Folytatás a 2. oldalon.)
