Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

‘v^fnrfqp 2 1978. NOVEMBER 24., PÉNTEK Befejeződött a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének moszkvai ülése 1978. november 22_ és 23-án Moszkvában ülést tartott a Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. A politikai tanácskozó testület ülésén át­tekintették az európai helyzet alakulásával összefüggő időszerű kérdéseket és véleményt cseréltek az általános nemzetközi helyzet né- hány kérdéséről. A tárgyalások középpont­jában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései áll­tak. A tanácskozás részvevői a Varsói Szer­ződés tagállamainak egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ismertették helyzetértékelé­seiket, következtetéseiket és javaslataikat. Megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió, mint a tanácskozás házigazdája, a nyilatkoza­tot az ENSZ hivatalos dokumentumaként fogja terjeszteni és annak tartalmát az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezle­ten részt vett valamennyi állam kormányá­nak tudomására hozza. A tanácskozás részvevői, híven a kommu­nista és munkáspártjaik kongresszusain elfo­gadott elvi irányvonalhoz, a politikai tanács­kozó testület ülésén ismét megerősítették szi­lárd elhatározásukat, hogy folytatják kö­vetkezetes küzdelmüket az általános békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésért, az enyhülésért, a népek közötti bizalom és barátság erősítéséért. A tanácsko­zás résztvevői nem kímélik erőiket annak ér­dekében, hogy korunk eme legidőszerűbb fel­adatai gyakorlati megoldást nyerjenek. Megállapodás született arról, hogy meg­határozott idő múlva a külügyminiszterek bizottságának ülésén a helyzet alakulásának figyelembevételével áttekintik a nyilatko­zatban foglalt feladatok teljesítésével kap­csolatos további teendőket. Az ülés részvevői jelentést terjesztenek kormányaik elé a vég­zett munka eredményéről. A politikai tanácskozó testület meghallgat­ta Viktor Kulikovnak, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erői főparancs­nokának, a Szovjetunió marsalljának jelenté­sét az egyesített parancsnokság gyakorlati te­vékenységéről. , ' A politikai tanácskozó testület ülése a test­véri barátság és az elvtársi együttműködés légkörében végezte munkáját. fi tagállamok nyilatkozata és felhívása a világ népeihez A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége képviselői a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1978. november 22—23-i moszkvai ülésén áttekintették az európai helyzet fejlődésének időszerű kérdéseit és véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet né­hány kérdéséről. A tárgyalások középpontjá­ban az enyhülési folyamat fej­lődéséért, a leszerelésért ví­vott harc további lépései áll­tak — hangoztatja többek kö­zött a nyilatkozat. " Az ülés részvevői különös fi­gyelmet szenteltek az európai biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésé­nek. Megállapították, hogy az európai kontinensen jelentős kedvező változások mentek végbe. Fontos tény, hogy a belgrádi találkozón az össz-európai ér­tekezlet minden részvevője megerősítette készségét a hel­sinki értekezlettel elkezdett folyamat folytatására, bár szá­mos lényeges, gyakorlati jelen­tőségű konstruktív javaslatban — többek között a biztonság katonai aspektusaiban — nem született megállapodás. Kedve­ző az a megállapodás, amely szerint 1980-ban megtartják a részvevő államok képviselőinek soron következő találkozóját Madridban, az össz-európai ta­nácskozással megkezdődött sokoldalú folyamat keretében. A nyilatkozat a továbbiak­ban sajnálatosnak nyilvánítja, hogy egyes államok nyíltan megsértik az államok kapcso­latainak általánosan elismert elveit, súlyosan fenyegetik a békét és a nemzetközi bizton­ságot, a népek szabadságát és függetlenségét. II. A békét és a nemzetközi biztonságot az enyhülést, a népek függetlenségét, gazdasá­gi és társadalmi fejlődését fe­nyegető legnagyobb veszély a fegyverkezési hajsza folytatá­sa és fokozódása, ütemének és méreteinek növekedése. E lé­pések szöges ellentétben állnak a helsinki záróokmány állás- foglalásával, A Varsói Szerződésben résztvevő szocialista országok határozottan fellépnek a fegy­verkezési hajsza fokozásának politikája, a katonai zsarolás kísérletei ellen. Ismételten kijelentik, hogy ők maguk sohasem törekedtek és nem törekednek katonai fölény ki­vívására, katonai erőfeszíté­seik kizárólagos védelmi ké­pességük biztosítására irányul­nak és mindig is erre fognak irányulni. A fegyverkezési verseny további fokozásának, méretei növelésének, a fegyverrend­szerek további tökéletesítésé­nek következményei mind veszélyesebbek a népekre néz­ve. Ennek megfelelően a po­litikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy a jelenlegi körül­mények között a nemzetközi politika legfontosabb feladata: mielőbb döntő fordulatot el­érni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről és a leszere­lésről folyó tárgyalásokon, mert ezt követeli a népek, az egész emberiség civilizációjának alapvető érdeke. A Varsói Szerződés tagor­szágai jelentősnek tartják a megállapodások elérését a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között a hadászati fegyverzetek korlátozásáról. Meggyőződésük, hogy hatal­mas jelentősége lenne, ha mi­előbb sikerrel befejeznék a szovjet—amerikai tárgyaláso­kat a hadászati támadó'fegy­verzetek korlátozásával kap­csolatos második megállapo­dásról és áttérnének olyan új megállapodások megkötésére e fegyverzetek csökkentéséről, amelyekhez a többi nukleáris hatalomnak is csatlakoznia kell. A tagországok ismét meg­erősítik, készek mindent meg­tenni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmánya azon közismert ajánlásának megvalósításáért, hogy a katonai szembenállás csökkentésével és a leszerelés előmozdításával hatékony in­tézkedésekre kerüljön sor az európai politikai enyhülés ki­egészítésére és a biztonság megszilárdítására. A nyilatkozat a továbbiak­ban kiemeli a tagországok ja­vaslatát, hogy az össz-európai tanácskozás résztvevői vállal­janak kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert egymás el­len, hogy a NATO és a Var­sói Szerződés ne növelje tag­országainak számát és hogy a két fél ne lépje túl az 50—60 ezer fős szintet az európai hadgyakorlatokon, hogy az össz-európai értekezleteken egyeztetett bizalomerősítő in­tézkedéseket terjesszék ki a Földközi-tenger térségére is, hogy történjenek intézkedések a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonsága garanciáinak erősítésére. A tanácskozás résztvevői megerősítik országaik készsé­gét, hogy az Észak-Atlanti Szö­vetség feloszlatásával egyidő- ben feloszlatják a Varsói Szerződés szervezetét, s első lépésként a katonai tevékeny­ség kölcsönös csökkentésével kezdve, felszámolják katonai szervezetüket. III. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kér­désekről folytatott vélemény- csere során a küldöttségek szükségesnek tartották alá­húzni, hogy a szocialista or­szágok felléptek és fellépnek olyan politika ellen, amely szembenáll az emberiség tör- , ténelmi fejlődésének objektív | körülményeivel. Határozottan támogatják Zimbabwe és Namíbia népei­nek a nemzeti függetlenség mielőbbi kivívásáért folytatott önfeláldozó harcát. Szolidári­sak Dél-Afrika népének az apartheid és a faji megkü­lönböztetés minden formájá­nak felszámolásáért vívott igazságos harcával. A nyilatkozat ezután leszö­gezi, hogy az ülés résztvevői ismételten megerősítik az igazságos és tartós közel-keleti békéről, a térség helyzetének igazságos és átfogó politikai rendezéséről vallott elvi ál­láspontjukat. A rendezésnek magában kell foglalnia: az iz­raeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt összes arab területekről; a palesztinai arab nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogának érvé­nyesítését ,§aj át ájlgma rpegte-j remtésének jogával együtt; á térség valamennyi állama biz­tonságának és függetlenségé­nek szavatolását, beleértve Iz­raelét. is. A tanácskozáson képviselt államok támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságnak a koreai nép nemzeti eszméje megvalósulására irá­nyuló konstruktív kezdemé­nyezéseit, az ország minden idegen beavatkozás nélküli, független, békés és demokra­tikus egyesítését. A szocialista országok a fel­szabadult országokkal fenn­tartott kapcsolataikban szigo­rúan tiszteletben tartják az egyenjogúság, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, a belügyekbe való be nem avat­kozás és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés elvét. IV. Veszélyes tendenciákat szül a nemzetközi helyzet fejlődé­sében az imperialista körök­nek az a politikája is, amely egyfelől ösztönzi és támogatja a fasiszta és más reakciós re- zsimeket az emberi jogok dur­va és tömeges megsértésében, másfelől az emberi jogok problémáját megpróbálja fel­használni a szocialista orszá­gok belügyeibe való beavatko­zásra, a szocialista társadalmi rendszer elleni támadásokra. Ismételten egyöntetűen kife­jezik azon meggyőződésüket, hogy a tényleges demokrácia és a valódi humanizmus ösz- szeegyeztethetetlen a gazdasá­gi, a társadalmi és a politikai egyenletlenséggel, a nemzeti­ségi és a faji diszkrimináció­val. A szocialista országok kez- deményezően és következete­sen részt vállaltak az emberi jogokkal kapcsolatos, már megkötött legfontosabb szer­ződések és egyezmények ki­dolgozásában és elfogadásá­ban, V. lapították meg, hogy a politi­kai tanácskozó testület 1976. évi bukaresti ülése óta az együttműködés, amely a mar­xizmus—leninizmus elvein, az egyenjogúság, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a kölcsönös előnyök, a kölcsönös elvtársi segítség­nyújtás és az inter nacionalis­ta szolidaritás elveinek tiszte­letben tartásán alapul, még kiterjedtebbé, még sokoldalúb­bá vált és átfogja a politikai, a gazdasági, a tudományos­műszaki. az ideológiai és a kulturális tevékenység mind szélesebb területeit. A politikai tanácskozó tes­tület ülésének résztvevői hangsúlyozzák pártjaik és kormányaik töretlen eltökélt­ségét, hogy szüntelenül erősí­tik a barátságot és az egyen­jogú együttműködést orszá­gaik, valamennyi szocialista ország és a jelenkor összes haladó erői között. Meggyőző­désük, hogy a jelenlegi viszo­nyok között, amikor az impe­rializmus továbbra is az ura­lom, az elnyomás és az egyen­lőtlenség politikáját folytatja, az új típusú nemzetközi kap­csolatok létrejötte, a szocialis­ta országok egysége és össze- forrottsága különleges jelen­tőségű. VI. — A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt or­szágok megvitatták a sokol­dalú együttműködés fejleszté­sének és erősítésének kérdé­seit. Nagy megelégedéssel ál­A politikai tanácskozó testü­let ülésén képviselt államok — miközben ismételten megerősí­tik eltökéltségüket, hogy meg­sokszorozzák erőfeszítéseiket a béke megszilárdításáért, a biz­tonság megerősítéséért, az eny­hülés folyamatának fejlesztésé­ért és a nemzetközi együttmű­ködés kiterjesztéséért — felhí­vást intéztek Európa országai­hoz, a világ valamennyi álla­mához és népéhez. A felhívás többek közt hangoztatja: Először: lépjenek határozot­tan árrá az útra és következe­tesen tartsanak ki azon, amely elvezet a békéhez, az enyhü­léshez, a nemzetközi kapcsola­tokban az erőszak, vagy az ez­zel történő fenyegetés elutasí­tásához, minden vitás kérdés békés rendezéséhez, az agresz- szív háborúk feltétel nélküli elítéléséhez, az államok közötti háborúk teljes kizárásához, a fegyverkezési hajsza megszün­tetéséhez, a hidegháború ma­radványainak végleges felszá­molásához. Másodszor: a közeli jövőben érjék el, hogy az öt nukleáris nagyhatalom — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kína — folytasson tárgyalásokat ab­ból a célból, hogy az államok fegyvertárából száműzzék a nukleáris fegyver minden faj­táját, és a nukleáris energiát kizárólag békés célokra hasz­nálják. Harmadszor: szilárdan tart­sanak ki amellett, hogy a leg­jelentősebb katonai és gazda­sági potenciállal rendelkező országok, mindenekelőtt az öt nagyhatalom, az ENSZ Bizton­sági Tanácsának állandó tag­jai, amelyek különös felelőssé­get viselnek a nemzetközi bé­ke és biztonság fenntartásáért — első lépésként a következő három évpe haladéktalanul ál­lapodjanak meg katonai költ­ségvetésük meghatározott szá­zalékú, vagy azonos nagyság- rendű csökkentéséről. Negyedszer: sokszorozni kell áz államok és a kormányok erőfeszítéseit, hogy mielőbb befejeződjenek a fegyverkezési hajsza korlátozásáról és meg­fékezéséről jelenleg folyó tár­gyalások. Egyesíteni kell va­lamennyi állam erőfeszítéseit a leszerelési intézkedések kidol­gozásában és megvalósításá­ban. Meg kell kezdeni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, leszerelési ülésszakán jóváha­gyott elgondolások és ajánlá­sok megvalósítását. ötödször: határozottan elő kell mozdítani a katonai eny­hülést Európában, hatékony intézkedéseket kell hozni a ka­tonai szembenállás szintjének csökkentésére a kontinensen, valamennyi európai állam Pártunk hat évtizede (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Szocialista Mun­káspárt azonban megmutat­ta a kivezető utat a nehéz­ségekből. „A párt összes egészséges erőire támaszkod­va helyreállítjuk és új élet­re keltjük a párt szervezeteit” — adta hírül az Ideiglenes Központi Bizottság felhívásá­ban. A* magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az MSZMP létrejötte és vilá­gos programja gyökeres for­dulatot hozott. A párt újjá­alakult tevékenységét olyan sikerek fémjelezték, mint a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejezése, a szocialista társadalom alap­jainak lerakása, az életszínvo­nal állandó emelése, a kultu­rális forradalom teljes kibon­takoztatása, a gazdaságirá­nyítási rendszer reformja, a fejlett szocialista társadalom építésének kezdete. H azánk — a felszabadulást követő évtizedekben pártja vezetésével — te­hát nagy utat tett meg. Népünk áldozatos munkájának eredményekép­pen a háború előttihez ké­pest öt és félszeresére nőtt a nemzeti jövedelem, több mint tizenkétszeresére az ipar termelése. A mezőgazdaság ki­sebb területen lényegesen ke­vesebb ember munkájával csaknem 80 százalékkal ad töb­bet. Az ország állóeszköz-állo­mánya majdnem négyszeresé­re emelkedett, s körülbelül 70 százalékát 1950 óta helyeztük üzembe. 1977-ben 3 hét alatt termeltünk annyi villamos energiát, mint 1938-ban egész évben. A lakosság egy főre ju­tó fogyasztása több mint há­romszorosára nőtt. Az ország­építő munka eredményei nyo­mán gyökeresen megváltoztak a lakosság életkörülményei. Sikeresen munkálkodunk a kulturális felemelkedés felada­tainak megoldásán. Eddig elért eredményeinket húzta alá a Központi Bizott­ság 1978 áprilisi ülése, megál­lapítva: az élet minden fő te­rületén, a politikai, a gazdasá­gi, a kulturális életben ered­ményes munka folyik. Alapjá­ban sikeresen oldjuk meg gaz­dasági életünkben az intenzív fejlődésre való áttérés és a számunkra nehezebbé vált nemzetközi gazdasági körül­ményekhez történő alkalmaz­kodás nagy erőpróbát jelentő és összetett feladatát. Ötödik ötéves népgazdasági tervünk eddigi teljesítése azt bizonyít­ja, hogy egységes akarással úrrá tudunk lenni gondjain­kon, nehézségeinken. 1979-ben és a következő években a gazdasági építőmun­ka sikeres folytatásának kulcskérdése, hogy fejlődésünk minőségi tényezőit, elsősorban a gazdasági egyensúlyt javít­suk. Minden más feladatot en­nek kell alárendelni. Ha erőin­ket célirányosan összefogjuk, akkor megteremtjük annak feltételét, hogy közös erőfe­szítéssel megőrizzük népünk elért életszínvonalát, és a jö­vőben is gazdálkodásunk, ter­melésünk eredményeivel össz­hangban javítsuk rendszeresen tovább. Jó munkával teremtettük meg országunk nemzetközi megbecsülésének, tekintélyé­nek alapjait is. Népünk és munkásosztályunk a fejlett szocialista társadalom építésé­ben tanúsított magatartásával, igazi szocialista hazafiságával, eredményeivel járul hozzá a proletár internacionalizmus eszméjének és gyakorlatának gazdagodásához, erősíti szövet­ségét, barátságát és együttmű­ködését a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csának tagállamaival, a szo­cialista közösség országaival. Ezzel járul hozzá a haladás erőinek világméretű előretöré­séhez, szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. P ártunk hat évtizedes fenn­állása során következetes és legyőzhetetlen erőnek bizonyult, olyan forradal­mi erőnek, amely üldözte­téssel, káros befolyásokkal, hibákkal és tévedésekkel meg­birkózva, szervezeti formáit a konkrét helyzetnek megfele­lően változtatva, egy pillana­tig sem szüntette be a nemzet felemelkedéséért, a szocialista társadalom megteremtéséért vívott küzdelmét. S hogy ez így lehetett, annak is köszön­hető: pártunk a nép szolgála­tában lett a nép vezetője. A párt 60 éves története során mindig küzdött a tömegek megnyeréséért, úgy hatott a dolgozók eszére és szívére, hogy tanult is a tömegektől. Ezért van pártunknak tekin­télye, ezért építi napjainkban a magyar nép tettekkel' szo­cialista hazáját. Ezért van az, hogy pártunk tagsága, népünk a KMP megalakulásának 60. évfordulóját az ügyhöz mél­tóan köszönti, s e történelmi napok emlékét megőrzi, az 1919-ben kezdett ügy büszke örökösének és folytatójának érzi magát. Pártunk születésnapján büsz­kén tekintünk vissza a meg­tett útra, s meghajtjuk a ke­gyelet zászlaját az előző kom­munista nemzedék előtt, akik a maguk idejében igen sokat tettek a kommunista eszmék győzelmes elterjesztéséért. Ká­dár János elvtársnak, a párt megalakulásának 50. évfordu­lóján mondott szavait idézzük: „Érdemes volt küzdeni! Ma­gasan leng a zászló, amelyet ők bontottak ki”. egyenlő biztonságának figye­lembevételével. Erre szólítjuk fel az összeurópai értekezle­ten és a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentésről folyó bécsi tárgyalásokon részt vevő államokat. Hatodszor: a legrövidebb időn belül fel kell számolni a gyarmati rendszer utolsó ma­radványait, az elmaradottság fő forrását jelentő újgyarma­tosító kizsákmányolást, gyöke­restül ki kell irtani a nemzeti és a faji elnyomást. A béke és az emberiség ellenségeiként kell megbélyegezni és bojkot- tálni kell a gyarmatosítókat és fajüldöző rezsimeket mind Af­rikában, mind a világ bárme­lyik térségében. Hetedszer: következetesen törekedni kell a nemzetközi gazdasági viszonyok igazságos és demokratikus átalakítására, új nemzetközi gazdasági rend kialakítására, amely elősegíte­né a fejlődő országok gazda­sági elmaradottságának gyor­sabb felszámolását, valameny- nyi nép és az egész emberiség dinamikus fejlődését Nyolcadszor: tevékenyen tö­rekedni kell arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban meghonosodjanak az egyen­jogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak al­kalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő le­mondás, a nemzeti független­ség és a szuverenitás normái. Töretlenül érvényesíteni kell a békés egymás mellett élés politikáját Ennek kapcsán a tanácskozáson részt vevő or­szágok újból kifejezésre jut­tatták azt az eltökéltségüket, hogy előmozdítják a széles kö­rű, egyenjogú kapcsolatok és együttműködés fejlődését a vi­lág összes országai között. A nyilatkozatot a küldöttsé­gek vezetői írták alá: Todor Zsivkov, Gustáv Husák, Ed- ivard Gierek, Kádár János, Erich Honecker, Nicolae Ceau- sescu és Leonyid Brezsnyev. ★ A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsá­ga, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa csütörtökön es­te a Kremlben díszvacsorát adott a Varsái Szerződés Tag­államai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett küldöttségek tiszteletére. A vacsorán Leonyid Brezs­nyev és Erich Honecker mon­dott pohárköszöntőt. ★ Csütörtökön este elutazott Moszkvából a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság és a Komán Szocialista Köztársaság küldöttsége, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. « I

Next

/
Oldalképek
Tartalom