Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
‘v^fnrfqp 2 1978. NOVEMBER 24., PÉNTEK Befejeződött a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének moszkvai ülése 1978. november 22_ és 23-án Moszkvában ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé. A politikai tanácskozó testület ülésén áttekintették az európai helyzet alakulásával összefüggő időszerű kérdéseket és véleményt cseréltek az általános nemzetközi helyzet né- hány kérdéséről. A tárgyalások középpontjában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak. A tanácskozás részvevői a Varsói Szerződés tagállamainak egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ismertették helyzetértékeléseiket, következtetéseiket és javaslataikat. Megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió, mint a tanácskozás házigazdája, a nyilatkozatot az ENSZ hivatalos dokumentumaként fogja terjeszteni és annak tartalmát az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam kormányának tudomására hozza. A tanácskozás részvevői, híven a kommunista és munkáspártjaik kongresszusain elfogadott elvi irányvonalhoz, a politikai tanácskozó testület ülésén ismét megerősítették szilárd elhatározásukat, hogy folytatják következetes küzdelmüket az általános békéért, a népek szabadságáért és függetlenségéért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért és a leszerelésért, az enyhülésért, a népek közötti bizalom és barátság erősítéséért. A tanácskozás résztvevői nem kímélik erőiket annak érdekében, hogy korunk eme legidőszerűbb feladatai gyakorlati megoldást nyerjenek. Megállapodás született arról, hogy meghatározott idő múlva a külügyminiszterek bizottságának ülésén a helyzet alakulásának figyelembevételével áttekintik a nyilatkozatban foglalt feladatok teljesítésével kapcsolatos további teendőket. Az ülés részvevői jelentést terjesztenek kormányaik elé a végzett munka eredményéről. A politikai tanácskozó testület meghallgatta Viktor Kulikovnak, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának, a Szovjetunió marsalljának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. , ' A politikai tanácskozó testület ülése a testvéri barátság és az elvtársi együttműködés légkörében végezte munkáját. fi tagállamok nyilatkozata és felhívása a világ népeihez A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1978. november 22—23-i moszkvai ülésén áttekintették az európai helyzet fejlődésének időszerű kérdéseit és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A tárgyalások középpontjában az enyhülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak — hangoztatja többek között a nyilatkozat. " Az ülés részvevői különös figyelmet szenteltek az európai biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésének. Megállapították, hogy az európai kontinensen jelentős kedvező változások mentek végbe. Fontos tény, hogy a belgrádi találkozón az össz-európai értekezlet minden részvevője megerősítette készségét a helsinki értekezlettel elkezdett folyamat folytatására, bár számos lényeges, gyakorlati jelentőségű konstruktív javaslatban — többek között a biztonság katonai aspektusaiban — nem született megállapodás. Kedvező az a megállapodás, amely szerint 1980-ban megtartják a részvevő államok képviselőinek soron következő találkozóját Madridban, az össz-európai tanácskozással megkezdődött sokoldalú folyamat keretében. A nyilatkozat a továbbiakban sajnálatosnak nyilvánítja, hogy egyes államok nyíltan megsértik az államok kapcsolatainak általánosan elismert elveit, súlyosan fenyegetik a békét és a nemzetközi biztonságot, a népek szabadságát és függetlenségét. II. A békét és a nemzetközi biztonságot az enyhülést, a népek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fejlődését fenyegető legnagyobb veszély a fegyverkezési hajsza folytatása és fokozódása, ütemének és méreteinek növekedése. E lépések szöges ellentétben állnak a helsinki záróokmány állás- foglalásával, A Varsói Szerződésben résztvevő szocialista országok határozottan fellépnek a fegyverkezési hajsza fokozásának politikája, a katonai zsarolás kísérletei ellen. Ismételten kijelentik, hogy ők maguk sohasem törekedtek és nem törekednek katonai fölény kivívására, katonai erőfeszítéseik kizárólagos védelmi képességük biztosítására irányulnak és mindig is erre fognak irányulni. A fegyverkezési verseny további fokozásának, méretei növelésének, a fegyverrendszerek további tökéletesítésének következményei mind veszélyesebbek a népekre nézve. Ennek megfelelően a politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok úgy vélik, hogy a jelenlegi körülmények között a nemzetközi politika legfontosabb feladata: mielőbb döntő fordulatot elérni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséről és a leszerelésről folyó tárgyalásokon, mert ezt követeli a népek, az egész emberiség civilizációjának alapvető érdeke. A Varsói Szerződés tagországai jelentősnek tartják a megállapodások elérését a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati fegyverzetek korlátozásáról. Meggyőződésük, hogy hatalmas jelentősége lenne, ha mielőbb sikerrel befejeznék a szovjet—amerikai tárgyalásokat a hadászati támadó'fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos második megállapodásról és áttérnének olyan új megállapodások megkötésére e fegyverzetek csökkentéséről, amelyekhez a többi nukleáris hatalomnak is csatlakoznia kell. A tagországok ismét megerősítik, készek mindent megtenni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya azon közismert ajánlásának megvalósításáért, hogy a katonai szembenállás csökkentésével és a leszerelés előmozdításával hatékony intézkedésekre kerüljön sor az európai politikai enyhülés kiegészítésére és a biztonság megszilárdítására. A nyilatkozat a továbbiakban kiemeli a tagországok javaslatát, hogy az össz-európai tanácskozás résztvevői vállaljanak kötelezettséget, hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert egymás ellen, hogy a NATO és a Varsói Szerződés ne növelje tagországainak számát és hogy a két fél ne lépje túl az 50—60 ezer fős szintet az európai hadgyakorlatokon, hogy az össz-európai értekezleteken egyeztetett bizalomerősítő intézkedéseket terjesszék ki a Földközi-tenger térségére is, hogy történjenek intézkedések a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok biztonsága garanciáinak erősítésére. A tanácskozás résztvevői megerősítik országaik készségét, hogy az Észak-Atlanti Szövetség feloszlatásával egyidő- ben feloszlatják a Varsói Szerződés szervezetét, s első lépésként a katonai tevékenység kölcsönös csökkentésével kezdve, felszámolják katonai szervezetüket. III. A kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdésekről folytatott vélemény- csere során a küldöttségek szükségesnek tartották aláhúzni, hogy a szocialista országok felléptek és fellépnek olyan politika ellen, amely szembenáll az emberiség tör- , ténelmi fejlődésének objektív | körülményeivel. Határozottan támogatják Zimbabwe és Namíbia népeinek a nemzeti függetlenség mielőbbi kivívásáért folytatott önfeláldozó harcát. Szolidárisak Dél-Afrika népének az apartheid és a faji megkülönböztetés minden formájának felszámolásáért vívott igazságos harcával. A nyilatkozat ezután leszögezi, hogy az ülés résztvevői ismételten megerősítik az igazságos és tartós közel-keleti békéről, a térség helyzetének igazságos és átfogó politikai rendezéséről vallott elvi álláspontjukat. A rendezésnek magában kell foglalnia: az izraeli csapatok kivonását az 1967-ben megszállt összes arab területekről; a palesztinai arab nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogának érvényesítését ,§aj át ájlgma rpegte-j remtésének jogával együtt; á térség valamennyi állama biztonságának és függetlenségének szavatolását, beleértve Izraelét. is. A tanácskozáson képviselt államok támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak a koreai nép nemzeti eszméje megvalósulására irányuló konstruktív kezdeményezéseit, az ország minden idegen beavatkozás nélküli, független, békés és demokratikus egyesítését. A szocialista országok a felszabadult országokkal fenntartott kapcsolataikban szigorúan tiszteletben tartják az egyenjogúság, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönösen előnyös együttműködés elvét. IV. Veszélyes tendenciákat szül a nemzetközi helyzet fejlődésében az imperialista köröknek az a politikája is, amely egyfelől ösztönzi és támogatja a fasiszta és más reakciós re- zsimeket az emberi jogok durva és tömeges megsértésében, másfelől az emberi jogok problémáját megpróbálja felhasználni a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra, a szocialista társadalmi rendszer elleni támadásokra. Ismételten egyöntetűen kifejezik azon meggyőződésüket, hogy a tényleges demokrácia és a valódi humanizmus ösz- szeegyeztethetetlen a gazdasági, a társadalmi és a politikai egyenletlenséggel, a nemzetiségi és a faji diszkriminációval. A szocialista országok kez- deményezően és következetesen részt vállaltak az emberi jogokkal kapcsolatos, már megkötött legfontosabb szerződések és egyezmények kidolgozásában és elfogadásában, V. lapították meg, hogy a politikai tanácskozó testület 1976. évi bukaresti ülése óta az együttműködés, amely a marxizmus—leninizmus elvein, az egyenjogúság, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök, a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás és az inter nacionalista szolidaritás elveinek tiszteletben tartásán alapul, még kiterjedtebbé, még sokoldalúbbá vált és átfogja a politikai, a gazdasági, a tudományosműszaki. az ideológiai és a kulturális tevékenység mind szélesebb területeit. A politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői hangsúlyozzák pártjaik és kormányaik töretlen eltökéltségét, hogy szüntelenül erősítik a barátságot és az egyenjogú együttműködést országaik, valamennyi szocialista ország és a jelenkor összes haladó erői között. Meggyőződésük, hogy a jelenlegi viszonyok között, amikor az imperializmus továbbra is az uralom, az elnyomás és az egyenlőtlenség politikáját folytatja, az új típusú nemzetközi kapcsolatok létrejötte, a szocialista országok egysége és össze- forrottsága különleges jelentőségű. VI. — A politikai tanácskozó testület ülésén képviselt országok megvitatták a sokoldalú együttműködés fejlesztésének és erősítésének kérdéseit. Nagy megelégedéssel álA politikai tanácskozó testület ülésén képviselt államok — miközben ismételten megerősítik eltökéltségüket, hogy megsokszorozzák erőfeszítéseiket a béke megszilárdításáért, a biztonság megerősítéséért, az enyhülés folyamatának fejlesztéséért és a nemzetközi együttműködés kiterjesztéséért — felhívást intéztek Európa országaihoz, a világ valamennyi államához és népéhez. A felhívás többek közt hangoztatja: Először: lépjenek határozottan árrá az útra és következetesen tartsanak ki azon, amely elvezet a békéhez, az enyhüléshez, a nemzetközi kapcsolatokban az erőszak, vagy az ezzel történő fenyegetés elutasításához, minden vitás kérdés békés rendezéséhez, az agresz- szív háborúk feltétel nélküli elítéléséhez, az államok közötti háborúk teljes kizárásához, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez, a hidegháború maradványainak végleges felszámolásához. Másodszor: a közeli jövőben érjék el, hogy az öt nukleáris nagyhatalom — a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kína — folytasson tárgyalásokat abból a célból, hogy az államok fegyvertárából száműzzék a nukleáris fegyver minden fajtáját, és a nukleáris energiát kizárólag békés célokra használják. Harmadszor: szilárdan tartsanak ki amellett, hogy a legjelentősebb katonai és gazdasági potenciállal rendelkező országok, mindenekelőtt az öt nagyhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai, amelyek különös felelősséget viselnek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért — első lépésként a következő három évpe haladéktalanul állapodjanak meg katonai költségvetésük meghatározott százalékú, vagy azonos nagyság- rendű csökkentéséről. Negyedszer: sokszorozni kell áz államok és a kormányok erőfeszítéseit, hogy mielőbb befejeződjenek a fegyverkezési hajsza korlátozásáról és megfékezéséről jelenleg folyó tárgyalások. Egyesíteni kell valamennyi állam erőfeszítéseit a leszerelési intézkedések kidolgozásában és megvalósításában. Meg kell kezdeni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli, leszerelési ülésszakán jóváhagyott elgondolások és ajánlások megvalósítását. ötödször: határozottan elő kell mozdítani a katonai enyhülést Európában, hatékony intézkedéseket kell hozni a katonai szembenállás szintjének csökkentésére a kontinensen, valamennyi európai állam Pártunk hat évtizede (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Szocialista Munkáspárt azonban megmutatta a kivezető utat a nehézségekből. „A párt összes egészséges erőire támaszkodva helyreállítjuk és új életre keltjük a párt szervezeteit” — adta hírül az Ideiglenes Központi Bizottság felhívásában. A* magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az MSZMP létrejötte és világos programja gyökeres fordulatot hozott. A párt újjáalakult tevékenységét olyan sikerek fémjelezték, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése, a szocialista társadalom alapjainak lerakása, az életszínvonal állandó emelése, a kulturális forradalom teljes kibontakoztatása, a gazdaságirányítási rendszer reformja, a fejlett szocialista társadalom építésének kezdete. H azánk — a felszabadulást követő évtizedekben pártja vezetésével — tehát nagy utat tett meg. Népünk áldozatos munkájának eredményeképpen a háború előttihez képest öt és félszeresére nőtt a nemzeti jövedelem, több mint tizenkétszeresére az ipar termelése. A mezőgazdaság kisebb területen lényegesen kevesebb ember munkájával csaknem 80 százalékkal ad többet. Az ország állóeszköz-állománya majdnem négyszeresére emelkedett, s körülbelül 70 százalékát 1950 óta helyeztük üzembe. 1977-ben 3 hét alatt termeltünk annyi villamos energiát, mint 1938-ban egész évben. A lakosság egy főre jutó fogyasztása több mint háromszorosára nőtt. Az országépítő munka eredményei nyomán gyökeresen megváltoztak a lakosság életkörülményei. Sikeresen munkálkodunk a kulturális felemelkedés feladatainak megoldásán. Eddig elért eredményeinket húzta alá a Központi Bizottság 1978 áprilisi ülése, megállapítva: az élet minden fő területén, a politikai, a gazdasági, a kulturális életben eredményes munka folyik. Alapjában sikeresen oldjuk meg gazdasági életünkben az intenzív fejlődésre való áttérés és a számunkra nehezebbé vált nemzetközi gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás nagy erőpróbát jelentő és összetett feladatát. Ötödik ötéves népgazdasági tervünk eddigi teljesítése azt bizonyítja, hogy egységes akarással úrrá tudunk lenni gondjainkon, nehézségeinken. 1979-ben és a következő években a gazdasági építőmunka sikeres folytatásának kulcskérdése, hogy fejlődésünk minőségi tényezőit, elsősorban a gazdasági egyensúlyt javítsuk. Minden más feladatot ennek kell alárendelni. Ha erőinket célirányosan összefogjuk, akkor megteremtjük annak feltételét, hogy közös erőfeszítéssel megőrizzük népünk elért életszínvonalát, és a jövőben is gazdálkodásunk, termelésünk eredményeivel összhangban javítsuk rendszeresen tovább. Jó munkával teremtettük meg országunk nemzetközi megbecsülésének, tekintélyének alapjait is. Népünk és munkásosztályunk a fejlett szocialista társadalom építésében tanúsított magatartásával, igazi szocialista hazafiságával, eredményeivel járul hozzá a proletár internacionalizmus eszméjének és gyakorlatának gazdagodásához, erősíti szövetségét, barátságát és együttműködését a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Ezzel járul hozzá a haladás erőinek világméretű előretöréséhez, szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. P ártunk hat évtizedes fennállása során következetes és legyőzhetetlen erőnek bizonyult, olyan forradalmi erőnek, amely üldöztetéssel, káros befolyásokkal, hibákkal és tévedésekkel megbirkózva, szervezeti formáit a konkrét helyzetnek megfelelően változtatva, egy pillanatig sem szüntette be a nemzet felemelkedéséért, a szocialista társadalom megteremtéséért vívott küzdelmét. S hogy ez így lehetett, annak is köszönhető: pártunk a nép szolgálatában lett a nép vezetője. A párt 60 éves története során mindig küzdött a tömegek megnyeréséért, úgy hatott a dolgozók eszére és szívére, hogy tanult is a tömegektől. Ezért van pártunknak tekintélye, ezért építi napjainkban a magyar nép tettekkel' szocialista hazáját. Ezért van az, hogy pártunk tagsága, népünk a KMP megalakulásának 60. évfordulóját az ügyhöz méltóan köszönti, s e történelmi napok emlékét megőrzi, az 1919-ben kezdett ügy büszke örökösének és folytatójának érzi magát. Pártunk születésnapján büszkén tekintünk vissza a megtett útra, s meghajtjuk a kegyelet zászlaját az előző kommunista nemzedék előtt, akik a maguk idejében igen sokat tettek a kommunista eszmék győzelmes elterjesztéséért. Kádár János elvtársnak, a párt megalakulásának 50. évfordulóján mondott szavait idézzük: „Érdemes volt küzdeni! Magasan leng a zászló, amelyet ők bontottak ki”. egyenlő biztonságának figyelembevételével. Erre szólítjuk fel az összeurópai értekezleten és a közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentésről folyó bécsi tárgyalásokon részt vevő államokat. Hatodszor: a legrövidebb időn belül fel kell számolni a gyarmati rendszer utolsó maradványait, az elmaradottság fő forrását jelentő újgyarmatosító kizsákmányolást, gyökerestül ki kell irtani a nemzeti és a faji elnyomást. A béke és az emberiség ellenségeiként kell megbélyegezni és bojkot- tálni kell a gyarmatosítókat és fajüldöző rezsimeket mind Afrikában, mind a világ bármelyik térségében. Hetedszer: következetesen törekedni kell a nemzetközi gazdasági viszonyok igazságos és demokratikus átalakítására, új nemzetközi gazdasági rend kialakítására, amely elősegítené a fejlődő országok gazdasági elmaradottságának gyorsabb felszámolását, valameny- nyi nép és az egész emberiség dinamikus fejlődését Nyolcadszor: tevékenyen törekedni kell arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokban meghonosodjanak az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről történő lemondás, a nemzeti függetlenség és a szuverenitás normái. Töretlenül érvényesíteni kell a békés egymás mellett élés politikáját Ennek kapcsán a tanácskozáson részt vevő országok újból kifejezésre juttatták azt az eltökéltségüket, hogy előmozdítják a széles körű, egyenjogú kapcsolatok és együttműködés fejlődését a világ összes országai között. A nyilatkozatot a küldöttségek vezetői írták alá: Todor Zsivkov, Gustáv Husák, Ed- ivard Gierek, Kádár János, Erich Honecker, Nicolae Ceau- sescu és Leonyid Brezsnyev. ★ A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa csütörtökön este a Kremlben díszvacsorát adott a Varsái Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén részt vett küldöttségek tiszteletére. A vacsorán Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker mondott pohárköszöntőt. ★ Csütörtökön este elutazott Moszkvából a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Komán Szocialista Köztársaság küldöttsége, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. « I
