Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

1978. NOVEMBER 19., VASÁRNAP 6 A Börzsöny is felzárkózik Kiránduló-, sizö-, szánkázóhelyek a déli oldalon Nagyszabású fejlesztési program a DIB terveiben Nem kell a Börzsöny szerel­mesének lenni, hogy az ember szépnek lássa. Minden elfo­gultságtól mentesen mondhat­juk, hogy hegyvonulatai, völ­gyei, időjárása, jó levegője egyedülálló varázzsal vonza­nak. Az üdülni, pihenni, sétál­ni vagy sportolni vágyóknak szó szerint értve télen-nyáron bőséges lehetőséget kínál. So­kak szerint például a sísport­ra a Mátránál is alkalmasabb. A kirándulók, a turisták kö­rében a Börzsöny, különösen annak déli, tehát a Pest me­gyei oldala már annyira nép­szerű, hogy az úthálózat, a szálláslehetőségek, a kereske­delem, a víz- és energiaellátás fejlesztése sürgető mindenna­pi feladattá vált. A Börzsöny­hegység fejlesztését egyébként kormányhatározat is előírja. A Minisztertanács tavaly jó­váhagyott hosszú távú dunaka­nyari fejlesztési programja pe­dig kimondja: 1990-ig nagy­arányú szállás, vendéglátás, kereskedelmi fejlesztésre, sport- és parkerdei létesítmé­nyek kialakítására van szük­ség. Turisztikai bázisok Turisztikai bázisokat első­sorban a Nagyhideghegy és a Tax-rét térségében érdemes kialakítani. Ezek viszonylag könnyen megközelíthetők, Bu­dapestről például egy óra uta­zással elérhetők, s a környék síelésre alkalmas. Egy nyári erdei séta is kellemes felüdü­lést hozhat, de a Börzsöny igazán nagy vonzereje, hogy télen vastag és tartós a hóta­karója. A Dunakanyar Intéző Bi­zottság szívügyének és fontos feladatának tekinti a Börzsöny déli részének fejlesztését. A legutóbbi elnökségi ülésen két napirend kapcsán is a Bör­zsönyről tárgyaltak. Az egyik, aminek Krima János, a váci járási hivatal elnöke volt az előadója, a Dél-Börzsöny üdü­lőterületének fejlesztési kér­déseiről, a másik az úgyneve­zett börzsönyi feltáró utak építésének eredményeiről és tapasztalatairól szólt. (Előadó­ja Szánthó Péter, a KPM Köz­úti Igazgatóság vezetője és Moldován Kristóf, a Közúti Igazgatóság főmérnöke volt.) Királyrét, Magas Tax, Nagy­hideghegy, Törökmező és Kis- inóc helyzete, fejlesztése ke­rült az előtérbe. Itt, a Duna bal partján, a Börzsöny déli oldalán kirándulóidőben hét­végeken mintegy 250 ezer üdü­lővendégről és kirándulóról kell gondoskodni. Királyrétet tavaly 538 ezer, az idén szep­tember 30-ig 490 ezer ember kereste fel. Királyrét — fogadóközpont A Királyrétet a Börzsöny legmagasabban fekvő és leg­jelentősebb medencéjének fo­gadócentrumaként tartják nyilván. Királyréten volt a börzsönyi úttörővasút végállo­mása és innét indulnak a pi­henőhelyekre, a kirándulási célpontokhoz vezető gyűjtő- utak. Királyrétről Cseresnyefa rakodó 3,6, a Tax-rét 9,6, Nagyhideghegy 12,7 kilométe­res erdészeti úton érhető el. Jelenleg hat pihenőhely áll a turisták rendelkezésére. Esőházakról, étkezőházakról, kis vasúti váróhelyiségről és autóparkolóról is gondoskod­tak. Van egy kis bisztró, egy faházban élelmiszer-pavilon és egy lángossütő, a Magas Taxon 36, Nagyhideghegyen 60 személyt befogadó turista­ház. De mindez kevés. Éppen ezért — a DIB elnökségének állásfoglalása szerint is, szé­lesíteni kell a 12-es számú fő­útvonalat és a Királyrétet összekötő tíz kilométeres utat. Meg kell gyorsítani a leállított kisvasút rekonstrukcióját. A kifogástalan vízellátás érdeké ben Királyrétet be kell kap­csolni a regionális rendszerbe. A DIB elnöksége fontosnak tartja erdei tornapályák, ját­szóterek, sílesikló és szánkó­pályák építését. Javasolták még a távbeszélő-vonal kiépí­tését, valamint mentő- és me­teorológiai állomás létesítését is. Kérték a MÉM és az OKTH segítségét egy tájház és erdészeti múzeum létreho­zásához. Törökmező sem sokban ma­rad el Királyréttől. Nagy ki­terjedésű fennsíkján, rétjein, erdei pihenőhelyein akár több ezer embert is tudnak fogad­ni. A május 9-i békenapon például csaknem hatezren lá­togattak oda. Ezrek Törökmezőn Törökmezőn már van há­rom pihenőhely, négy esőház, két játszótér, ügyességi pálya, tanösvények és több gondozott sétaút. A Panoráma út mellett levő négy parkolóban összesen kétszáz személyautót lehet el­helyezni. Ezek, s a Malom pa­tait völgyében levő zsilipes horgásztó, valamint a negy­venöt személyes turistaház azonban ugyancsak kevésnek bizonyulnak az egyre növekvő turistaforgalom számára. A területen a Malom patak, a Csitár patak és a meleg vizű források felhasználásával, il­letve kiépítésével nagy vízfe­lületű tórendszert lehetne lét­rehozni. (A horgásztó alatt ötszáz négyzetméteres gyer­mekfürdő kialakítását már tervbe is vették.) A turista­házat százszemélyesre bővítik, s a Köves-mezőn turisztikai bázishelyként háromszáz sze­mélyes bungaló-telepet épí­tenek. Ezeken túl indokolt még — hangzott el a DIB el­nökségi ülésen a javaslat — a sportolási igények kielégítésé­re egy erdei tornapálya és négy kispálya létesítése. Kisinócról az ormokra Kisinóc térsége egyszerre háromezer turista fogadására alkalmas. Ellátásukra azon­ban nem, mert csak egy 136 személyes turistaháza van. Ráadásul télen mindössze 35 embert tudnak elhelyezni. Autóparkoló sincs. Kisinóc el­sősorban a gyalogos turisták kiindulópontja, mivel innét indulnak a Börzsöny magas ormaihoz vezető utak. A tu­ristaházaknál egyelőre leg­alább negyven állásos autó­parkolót kellene építeni. A Királyrét és Kisinóc közötti erdészeti út korszerűsítését vi­szont már elhatározták, s erre a központi fejlesztési alapból 1980-ra négymillió forintot szánnak. Kisinócon várhatóan nem- -sak átmenő forgalommal kell számolni, s ezért indokolt a legalább két szánkópálya, a pihenőhely, a játszótér és sé- tautak megépítése. Szente Pál Nyolc színváltozathan A Mechanikai Művek abonyl gyáregységében új típusú asztali telefonkészülékek gyártását kezdték meg. Jövőre már csak ezt a típust gyártják nyolc színváltozatban. Az idén több mint harminckétezer, jövőre pedig százhúszezer darab korszerű készüléket szállítanak a megrendelőknek. Az új aluljáró Mint hírül adtuk, Budapesten megnyitották a Jászai Mari téri, a margitszigeti és a Frankel Leó úti gyalogos aluljáró­kat. A praktikus föld alatti átjárókban hírlapokat, aprtább cikkeket árusító üzleteket és telefonfülkéket helyeztek el. A teljesen felújított szigeti bejárónál a villamosok ismét meg­állnak. A képen: a híd pesti gyalogos aluljárója. E. Várkonyi Péter felvétele Mikroelemmel bőven dúsítva A korszerű mezőgazdasági technológiák az alapműtrá­gyák mellett egyre több mik- roelemes műtrágyát is igé­nyelnek, ezért a KGST-orszá- gok egymás után rendezked­nek be termékeik dúsítására. A csehszlovák vegyipari üzemekben különösen a há­rom hatóanyag tartalmú ösz- szetett műtrágyákat egészítik ki mikroelemekkel. Az NDK- ban bőr tartalmú nitrogén és foszfor műtrágyát állítanak elő, a szuperfoszfátok haté­konyságát pedig a jövőben cinkkel és rézzel növelik. Ná­lunk a mikroelemes adagolás elsősorban a levéltrágyázást jellemzi. A lassan ható nitrogén mű­trágyák kutatásában és kísér­leti alkalmazásában Csehszlo­vákia már figyelemre méltó eredményeket ért el, de kí­sérleteznek lassan ható anya­gokkal a többi szocialista or­szágban is. Most olyan ve- gyületet próbálnak előállítani, amely lassan bomlik. Fegyházban a zsebtolvaj matróna Cegléden szorult a keze a szatyorba — A zsebtolvajokat — tű­nődött el néhány pillanatig G., az öreg nyomozó — bör­tönök helyett egyszer talán cirkuszokba kéne bezsuppolni. Állítom, nem lenne rossz üz­let, bár néhány profi bűvész alighanem átkozódna, hogy el­vették a kenyerét. Mert a zse- besek ördöngös kezétől még az alvilágban is tartanak egy ki­csit és mindig csínybe megy, aki akárcsak kártyázni ül le velük. Siva, a háromkezű — Emlékszem például még a régi időkből egy vasúti zse- besre, aki kizárólag nemzet­közi expresszeken dolgozott, bársonyüléses kupékban. A trükkje a maga nemében ki­fejezetten szellemes volt, ugyanis a két keze mellett egy harmadikat, egy műkezet is használt, éppen ezért ha jól emlékszem, Siva volt a gúny­neve. Maga tudja, ez a Siva sokkezű isten volt, na, de ez mese, csak úgy megemlítet­tem. Az viszont tény, hogy az én zsebesem az előkelő utasok mellett látszólag hatalmas új­ságjába merült, csakhogy a lapot az egyik oldalon a mű­kezével tartotta, s így a má­sik, igazi kezével szabadon turkálhatott. De ne higgye, hogy csak régen voltak ilyen ördöngösen ügyes fickók, bár manapság kétségkívül meg­csappant a számuk. Nemrég mesélték nekem, hogy Tökö­lön a börtönben egy kölyök­Munkaügyi vifák A felsőfokú képesítés jelentősége Egy vidéki gyár beruházási előadója felsőfokú műszaki el­lenőri tanfolyamot végzett. Nem sokkal később közölték vele: műszaki ügyintézői II/4. besorolást kapott és ennek megfelelően havi fizetése 3400 forint lesz. Az intézkedést az illető sérelmesnek tartotta és a munkaügyi döntőbizottság­hoz panasszal fordult. Han­goztatta: végzettségének megfele­lően, a III. jelzésű foko­zatba tartozik. A bizottság a panasznak helyt adott és a gyárat kötelezte, hogy alkalmazottják a műsza­ki ügyintéző III/4. munkakör­be sorolja. A döntőbizottság határoza­tának hatályon kívül helyezé­séért a gyár a munkaügyi bí­róságon pert indított. Azzal érvelt: tisztviselője munkakö­rének ellátásához felsőfokú végzettség nem szükséges. A bíróság ezt az álláspontot nem fogadta el, a keresetet eluta­sította, és a döntőbizottság ha­tározatát helyben hagyta. Az ítélet indoklása szerint az al­kalmazott felsőfokú tanfolya­mot végzett 7— tehát függetle­nül attól, hogy munkaköre be­töltéséhez milyen képzettség van előírva — végzettségének megfe­lelően kell besorolni. A jogerős ítélet ellen a leg­főbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott, a munkaügyi bíróság döntését hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határo­zat hozatalára utasította. — A jogerős iítélet megala­pozatlan és törvénysértő — hangzik a határozat. A válla­lati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló mun­kaügyi miniszteri rendeletnek a műszaki, forgalmi, árufor­galmi és gazdasági ügyintézők besorolási feltételeit szabályo­zó „C” fejezete értelmében a III. jelzésű képesítési fokozat­ba azokat az ügyintézőket kell besorolni, akik technikusi ok­levéllel vagy érettségivel és a jogszabályban, illetve a kol­lektív szerződésben előírt, a munkakör betöltéséhez szük­séges felsőfokú szakvizsgával rendelkeznek. . — Sem a munkaügyi dön­tőbizottság, sem a bíróság nem tisztázta, hogy a beruhá­zási előadói munkakör ellátá­sához a jogszabály, a kollek­tív szerződés vagy,a munkál­tató rendelkezése tartalmaz-e felsőfokú szakvizsga megszer­zésére vonatkozó előírást. Amennyiben ugyanis ilyen követelmény nincs, mind a munkaügyi döntőbizottság, mind a munkaügyi bíróság jogszabályt sértett, amikor a műszaki ügyintéző II/4. elne­vezésű besorolással rendelke­ző tisztviselőt a műszaki ügy­intéző III/4. munkakörbe so­rolta. — Tekintve, hogy a munka­ügyi bíróság mindezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyta, ítélete törvénysértő, ezenkívül megalapozatlan is, mert a tisztviselő tényleges munkakörét nem állapí­totta meg. A per egyes adatai szerint ugyanis beruházási előadó, más adatok szerint viszont műszaki ügyintéző vagy ellen­őr volt. Ennek tisztázása a be­sorolásra irányadó, ezért vizs­gálni kell, hogy jogszabály, vagy a kollektív szerződés, esetleg más vállalati intézke­dés milyen szakvizsga-köve­telményt támaszt. zsebes fogadott az őrrel, hogy egy kézfogás közben lecsatol­ja a karóráját. Ahogy hallom, meg is csinálta, Szomorú életmű Az a bűnügy, amely a na­pokban fejeződött be a Pest megyei bíróságon, alighanem ugyancsak a rendkívüli zse- beshistóriák közé sorolható. Ezúttal azonban nem a mutat­vány, a trükk miatt, hiszen teljesen szabvány lopások vol­tak ezek, de még csak nem is a helyszínen volt különleges, mindeddig fel nem fedezett te­rep. Nem. A törvény Thököly úti házában a szóban forgó ügy vádlottja életműve foly­tán váltott ki megkülönbözte­tett figyelmet, ugyanis a zse­bes szakma matrónája, aligha­nem legidősebb aktív tagja állt dr. Barnaföldi János bün­tetőtanácsa előtt. A zsebtolva­jok doyenje (rangidőse) egy a hivatásának tökéletesen meg­felelő alkatú, apró, madár- csontú, s tulajdonképpen szép arcú 83 éves öregasszony, bi­zonyos Fogarasy Istvánná. Aktája, amelyben a bíró tárgyalás közben újra- és új­ra elmerül, nem sokkal vas­kosabb egy Üj magyar lexi­konnál, de ez a filigránság csupán a selejtezés igazság­ügyi házszabályainak köszön­hető. Mert ha a rendőrségi és bírósági, sőt csendőrségi és törvényszéki iratok mind együtt lennének, az aktato­rony alighanem magasabb lenne a töpörödött asszonynál. A hajdani ügyek emlékét a mai dossziéban azonban már csupán nehezen betűzhető fo­tókópiák őrzik. Az első máso­lat eredetijét még 1936-ban állította ki a Pestvidéki tör­vényszék, amely héthónapi és 20 napi fogházra ítélte az ak­kor napszámos asszonyt. Az­óta Fogarasyné minden évti­zedben néhányszor lebukott, s különösen az 50-es és 60-as években élt gyakran rabkosz­ton. Állítólag van olyan köz­ség Pest megyében, ahol az utóbbi harminc esztendőben összesen nem történt annyi bűncselekmény, s a lakók együttvéve sem töltöttek any- nyi időt a börtönben, mint egymagában az öreg Fogarasy­né. Az idős nő priuszán ugyanis mindeddig 17 bűn- cselekmény, valamint 20 év börtön szerepel, s a törvény- sértések közé a zsebtolvajlá­sokon kívül, úgy tűnik, csak véletlenszerűen csúszott be a 40-es évek végén egy közellá­tási vétség, majd egy szimpla lopás. Vásári portyák A rendőrségi legenda sze­rint az egyik legvirtuózabb zsebes egy lezüllött hegedűmű­vész volt. Igaz ez, vagy csak mendemonda, nem tudni. Az viszont tény, hogy csak igen kevés bűnöző mer vállalkoz­ni erre a kockázatos bűncse­lekményre, úgyhogy a zsebe­sek aránya az alvilágban alig­ha lehet nagyobo, mint a mű­vészeké a társadalomban. S mert szinte mindig kitűnően ismerik egymást a helybeli nyomozókkal, ezért gyakran a legkülönbözőbb vidékeken portyáénak a zsebesek. Foga­rasyné, a vásári zsebtolvaj valószínűleg mindenütt meg­fordult már, ahol jelentősebb vásárt tartottak mindeddig az országban, hiszen csak lebu­kásainak színhelyeként ti­zennégy helység (Vác, Nagy­kanizsa, Hatvan, Kóka, Pécs, Dabas, Nagykáta, Kapuvár, Tápiógyörgye, Dorog stb.) sze­repel a bűnügyi nyilvántar­tásban. Legutóbb pedig idén április 9-én Cegléden került ismét rendőrkézre az idős asz- szony. — Éppen malacokra alkud­tam — vallotta a tárgyaláson az egyik károsult —, amikor éreztem, hogy megnyomtak egy kicsit. Hátra is néztem, de a közelben csupán egy posztócipős öregasszonyt lát­tam, fekete berlinerkendőben. Csak jóval késő ob vettem ész­re, hogy nincs a szatyrom te­tején a bukszám. Mondtam is, amikor hazaértünk, a kocsis­nak, hogy drága malacok vol­taik ezek, mert 470 forinto­mat ellopták a vásárban. Rájátszott az italra A főváros XIX. kerületében lakó Fogarasyné a vásár nap­ján a reggeli vonattal érkezett Ceglédre. Az apró öregasz- szony imbolygó járással forgo­lódott a tömegben, de a tán- torgás ezúttal nem csupán a naponta elfogyasztott több de­ci rummal volt magyarázható. Fogarasyné ravaszul ráját­szott az italra — s mint a ma- lacos asszonynál is — lökdö­sődés közben nyúlt ki egy pil­lanatra az embernyi kendő alól finom és vékonyka keze. A második pénztárcát 3700 forinttal egy felül zárt női táska oldalsó nyílásán húzta ki észrevétlenül, s épp egy ugyanilyen táskával kísérle­tezett a mézeskalácsos előtt, amikor bekövetkezett a zseb­tolvaj drámai pillanata: feeze beszorult a résbe. Fogarasyné a rendőrségen átkozódott, az ügyészségen ta­gadott, a bíróságon ártatlan­ságát bizonygatta, s viccnek tartotta, hogy egy zárt sza­tyorból bármi is kirámolható lenne. A ceglédi bíró, dr. Fa­ragó Sándor azonban maga mutatta meg az ámulni pró­báló vádlottnak, miként lehet kihúzni két ujjal ezekből a táskákból például egy szem­üvegtokot szemüveggel... A Ceglédi Járásbíróság, te­kintettel a vádlott erősen csökkent börtöntűrő képessé­gére, 10 hónapi f egyházra ítélte a zsebtolvajok matróná­ját, s ugyanakkor kimondta, hogy a vádlott feltételes sza­badságra nem bocsátható, A fellebbezést elbíráló megyei bíróság az ítéletet jogerőre emelte. Babus Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom