Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

1978. NOVEMBER 19., VASÁRNAP A fogyasztók védelmében Fizessenek a vétkesek A bérből és fizetésből élők jövedelmük több mint három­negyedét a belkereskedelem­ben, 200 ezer áruféleségből vá­logatva költik el és 150 ezer kereskedelmi dolgozóval ke­rülnek kapcsolatba. A társadalmi közérzet és a közhangulat szempontjából tehát fontos, hogy milyen az áruválaszték, az üzlet és az eladó magatartása. A hivatá­sos ellenőrök évente 25—28 ezer vizsgálatot végeznek, s tavaly 3600 pénzbírság nyo­mán 4,5 millió forinttal bün­tették a vásárlók megkárosí­tóit. A vállalati árdrágítás­ból vagy más ügyeskedésből származó bevételeket is 5—6 millió forintos büntetéssel csa­polták meg. A SZOT — az állami szervezetekkel együtt­működve — több mint tízezer társadalmi ellenőr munkáját hangolja össze. Rendszeresen vizsgálják a vállalatok, a szö­vetkezetek árképzését, s már csírájában igyekeznek leleplez­ni a fogyasztói érdekek meg­sértőit. Az utóbbi másfél évtizedben a gazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatás gyors fej­lődése révén számottevően ja­vult az ellátás. Csakis ebben az összefüggésben szabad a még kétségkívül meglévő hi­bákról és megszüntetésük le­hetőségéről töprengeni. Ugyan­akkor megengedhetetlen, hogy vállalatok és kereskedők ob­jektív körülményekre — gyakran teljesen megalapozat­lanul és jogtalanul — export­érdekekre hivatkozva az ellá­tási kötelezettségeiket felrúg­ják. Az eddiginél jobban kell élni a felelősségrevonással. A vásárlókat megkárosító 'válla­latok például ne a költségalap­jukból fizessék a büntetést, hanem a vétkes vezető zsebe bánja meg a vevők becsapá­sát. Sziget halom* nagyközség megtelt A település régen kinőtte határait Az ország távoli megyéiben sok család összecsomagolt az elmúlt évtizeaoen, fölkereke­dett és elindult olyan tájakra, ahol jobb munkát remélt, oda ahol válogatni is lehet a munkalehetőségekben. Sziget­halom egyike ezeknek a tele­püléseknek, valósággal körbe­ültetve gyárakkal, intézmé­nyekkel, mezőgazdasági nagy­üzemekkel. Addig jöttek a betelepülők, amíg talpalatnyi földet találtak maguknak. Ma már ajánlatos lenne kitenni a kanyarba a táblát: Sziget- halom megtelt... Albérleti község — A legutóbbi népszám­láláskor, 1970-ben 6700-an laktak a községben, ma tíz­ezren — mondja Eigner End­re, a tanács építési előadója. — Az utóbbi hat-hét évben eladtunk vagy száz telket, de mi ez annak a 3300 ember­nek, amennyivel most töb­ben vagyunk? Számlálatlanul adtuk a telkeket; részben az a cél vezette a tanácsot, hogy letörje a konjunkturális te­lekárakat. — Sikerült? — Amíg volt telek. De egy­úttal kijátszottunk minden adut. Most, hogy kifogytunk az eladnivalóból, semmi gát­ja nincs az árfelhajtásnak. A község tele van albérlőkkel, mindenki lakást szeretne. Mégsem költöznek el innen, akkor sem, ha másutt köny- nyebben jutnának lakáshoz, házhoz. — A munkahelyek ezt nyilván nem bánják. A mun­kaerő mindenütt kell. — Még mindig vannak sza­bad munkahelyek, bár a kí­nálat már az egészséges mun­káscserét is lehetővé teszi. A A kereskedelempolitika eszköze Védjegy és minőség Szín, hang, szóösszetétel = szimbólum Bezárta kapuit a nemzetközi védjegykiállítás a BNV terüle­tén. Ebből az alkalomból két­napos szakmai konferenciát rendezett a Magyar Kereske­delmi Kamara, amelyen jogi, gazdasági, esztétikai és nyel­vészeti szekciókban vitatták meg a védjegyoltalom időszerű kérdéseit, a védjegyek gazda­sági jelentőségét, tervezésének művészeti szempontjait. A szá­mos hazai szakember mellett többek között a Philips, a Cl - BA, a müncheni Max Planck Intézet, a Szovjet Találmányi Hivatal igazgatója is előadást tartott. November közepén újabb szakmai összejövetelre került sor a marketingklub­ban, ahol ismét a védjegypo­litika volt a téma. Dr. Zakariás Egont, a Véd- |egy- és Csomagolási Bizott­ság titkárát kérdeztük: O Miért beszélünk ennyit mostanában a védjegyről? Tu­lajdonképpen mit kell tudnunk róla? — A védjegy egy jel, ábra, hang vagy szín; olyan megje­lölés, amely akusztikai vagy vizuális hatás révén elősegíti a vásárlói döntéseket, a kivá­lasztást. Lehet szóösszetétel (Coca-Cola), lehet szín (ben- rinkútnál a zöld a British Petrol, a sárga a Shell, a piros tz ÁFOR védő színjele), hang (a Magyar Hirdető szignálja például) — vagy ezek kombi­nációja. Lényege az a szimbó­lum, amelyet a Találmányi Hivatalnál bejelentettek, lajst­romoztattak, melynek az oltal­mát biztosították. 9 Kapcsolat a védjegy és a minőség között? — A védjegy hatásos keres­kedelmi eszköz, a vásárló megnyerését szolgálja — de műszaki hibákat nem hoz helyre; értéke a termék és tzolgáltatás minőségétől függ. \ fogyasztóban bizalmat te­remt, garantálja, hogy a ma megvásárolt épp olyan, mint amit korábban már megismert és megkedvelt. A védjegy állandó színvo­nalat garantál, tehát ha mi­nőségromlással lejáratják, el­veszti értékét, vonzását — vég­sősoron piacát. A második vi­lágháború idején például nem gyártották a Nivea védjegyű kozmetikumokat,, mert nem tudták garantálni a már beve­zetett minőséget, s nem kíván­ták lejáratni a Nivea védjegy­gyei kivívott rangot a világ­ban. • Tehát a védjegy gazdasági előny a jogosítottnak? — ... és biztonság a fogyasz­tónak. Jótékony kölcsönhatás­sal van egymásra a védjegy és a műszaki fejlesztés; jobbat le­het, kell, gyengébbet, másab- bat — tilos. A védjegy gazda­sági hatása nem rögtön jelent­kezik, de sokáig tart... 9 A világkiállítás az első volt a világon ... — Dicséret illeti a rendező Hungexpót, hogy kereskede­lempolitikánk szakmai tekin­télyét ezzel is öregbítette. A külföldi elismerést jelzi, hogy mintegy száz ismert vállalat küldte el védjegyét a buda­pesti kiállításra, s nagy te­kintélyű szakemberei kértek lehetőséget előadások tartásá­ra a konferencián. Sajnálatos, hogy néhány monopolhelyzet­ben levő hazai vállalat nem fordít figyelmet védjegyének propagálására. Pedig a világ­piacon — s egyre inkább bel­földön is — a kínálat kon­kurenciája ezt megköveteli. 9 A védjegy ezek szerint stratégiai eszköz a vásárló megnyerésére? — Igen, itt van például a Coca-Cola. Nálunk még nem volt kapható, de már ismerte az egész ország, nyitott volt a fogyasztói piac. Amikor áru­sítani kezdték, nem kellett megnyerés, meggyőzés: jött — gy"7ött. A védjegy tehát nem­esek a piac stabilitását, ha- ".?-n terjeszkedését is szól­alja. Antal István munkáltatóknak módjuk van egy kicsit válogatni is. A be­települők főleg fiatalok, a kék autóbusz is idehívja őket. Ahová kék busz jár, az egy kicsit Budapest. Csak jövője Nem újság, hogy Szigethal­mon a kommunális fejlesz­tésben nem tudtak lépést tar­tani az igényekkel. Ha két­szer annyi óvodai, iskolai hely lenne, mint amennyi van, akkor talán egy kicsit fellélegezhetnének. De lesz-e? — Kétszáznál is több gye­rek születik évente. Hatszáz óvodáskorú van, 350-et nem tudtunk felvenni. Minden asszony dolgozni akar. A nyá­ron kezdtük építeni az új óvodát, a Csepel Autógyár szerzett kivitelezőt. Télen már a szakipari munkákat csinál­ják, és ha tavaszra nem is, de őszre talán megnyithat­juk. — Mi lesz, mire iskolába kerül ez a sok gyerek? — Kiszámítottuk, 1980-ban 1400 iskolás gyerek él Szi­gethalmon, tizennyolc tante­remre. Tehát nyolcvan gyerek­re jut egy tanterem. Az el­nök most éppen az iskolaépí­tésről tárgyal, megpróbálja a lehetetlent. A tököli építők 1980 decemberére vállalnák az átadást, mi szeretnénk jö­vő ősszel, de attól tartok, ez képtelenség. — Ahol kevés a hely, ott sok a torzsalkodás. Hogy érinti ez a tanácsot? — Igazi népnevelőknek kel­lene itt lennünk, csak bírja az ember idegekkel. Gyakori a szomszédháború. Néha har­minc centiért. Vádaskodnak, békíteni próbálunk, csekély eredménnyel. Néha kilóra rúgnak az akták, minden ha­tározatot megfellebbeznek. Erre megy rá sokak élete, beleőszülnek, semmiért. Pe­dig de sokat ér egy jó szom­széd! Nincs összeforrott la­kosság. Ennek a községnek nincs múltjai csak jc* őie. Kicsap a medréből Jövője? A baj az, hogy erről a jö­vőről nem mindenkinek azo­nos az elképzelése. Az új be­települők el vannak foglalva a maguk bajával, ez érthető, de az már nem elfogadható, hogy a közügyekben tenni akaró, régi szigethalmiakat szinte megmosolyogják. Meg­van a maga háza, bújjon be­le, éljen magának — mond­ják. Szerencsére a régiek et­től nem hagyják magukat za­vartatni, remélik, megváltoz­nak majd az újak is. De ho­gyan? Lakni mindenkinek kell. Hogy juthatna lakás­hoz? — Az utóbbi években any- nyi ház épült, hogy ha vala­ki — mondjuk Szigetszent- miklóson — azzal megy be az az OTP-be, hogy lakást sze­retne, azt mondják: nekünk nincs, próbálkozzon Sziget­halmon. Mint mondtam, nem tartalékoltunk telkeket, most is úgy vettünk vissza egyet, a semmiből. A legnagyobb za­varban lennénk, ha mondjuk. egy védőnő jelentkezne. Pe­dig kellene egy negyedik or­vosi körzet is. Némi segítség, hogy igyekszünk gyorsan el­adni az üresen álló házakat. Az idén hat kelt el, egyet fiatal házaspár, ötöt 3—4 gye­rekes családok vettek meg, OTP-kölcsönnel, olyanok, akiknek megtakarított pénzük is volt. Meggyorsult a csere­folyamat is. A házakat taná­csi közvetítéssel, értékbecslés közbeiktatásával, tanácsi ve­vőkijelölés alapján adják el. — Nem mondják-e az al­bérlők: nagy a határ, miért nem parcelláznak? — Mondják. De mire befe­jezem a mondatot, bezárul az ördögi kör: parcelláztunk, nőtt a község, ezt nem tud­juk követni közművel, kom­munális fejlesztéssel; ha to­vább parcellázunk, új út kell, villany kell, de miből? És ha tovább parcellázunk, jönnek az újabb betelepülők és kez­dődik minden elölről. Nem kell sok ahhoz, hogy ha kisebb méretekben is, de Szigethalom is Érdhez legyen hasonló, mert Szigethalom, akárcsak Érd, kicsapott a medréből. Hatos Erzsébet Automata könyvkötő Üj könyvkikészítő automata dolgozik fél éve a Dabasi Nyomdában. Három egysége enyvezi a könyv gerincét, behe­lyezi a testet a támlába és préseli a ragasztásokat. A gépsor műszakonként nyolcezer könyvet készít. Üzemeltetése kisebb példányszámoknál is gazdaságos. Bozsán Péter felvétele Vadcsapás a szántóföldön Szarvas, disznó erdő mellett Azt beszélik Pilisszántón, hogy az utóbbi években na­gyon megváltoztak a szarva­sok. A legidősebb emberek sem emlékeznek arra, hogy sötétedés előtt kimerészkedtek volna az erdőből. Most meg fényes nappal csapatostul le­gelésznek a temető fölött, a parlagon. Nem fél az embertől — Valóban így van — mondja Szommer József, a Pilisi Állami Erdőgazdaság Pilisszentkereszti Erdészeté­nek vezetője —, magam is többször megfigyeltem az ál­latokat. Egyre élénkebb a tu­rizmus, ami magában véve nagyon jó dolog, de az embe­rektől zajos lesz az erdő, a vad kivonul a csendesebb par­lag és vetett területre. A má­sik ok; a vad megfigyeli, hogy nem bántja az ember, s nem fél tőle. Ha egyik helyen megriasztjuk a kukoricában, alig száz méterrel arrébb nyu­godtan tovább legel. A vad­disznó jóval félénkebb, kerüli az embert. — Mennyi kárt okoznak a vadak a pilisi falvakban? — A legutóbbi számláláskor mintegy 200—250 szarvas és száz disznó élt az erdészet te­rületén. Az általuk okozott kár aránylag nem nagy, álta­lában 100—200 ezer forint kö­zött mozog. Jóval több kár keletkezik amiatt, hogy évről évre nő a parlagföldek terü­lete. Az Óbuda és a Pilisvöl­gye tsz-szel, valamint a Po- mázi Munkatherápiás Intézet­ül KINCS AHÁZNÁL A KINCSES KALENDÁRIUM Megjelent a Szabad Föld 1979-es kalendáriuma. j ! fa* _______^ Egész esztendőre szórakoztató, érdekes és hasznos olvasnivalót kínál az egész családnak.- KAPHATÓ A HÍRLAPÁRUSOKNÁL. tel átalányszerződést kötöt­tünk. Az előző évek tapaszta­latai alapján összesen 90 ezer forint kártérítést fizettünk ne­kik. Természetesen, ha rend­kívüli kár keletkezik, felbe­csüljük és kifizetjük az érté­két. A szerződés értelmében erdészeink állandóan figyelik a vad mozgását, a gazdaságok pedig az állatok számára nem csábító növényféleségek veté­sével védekeznek ezen a terü­leten. A pomáziak például már második évben mustárral vetették be az erdő alatti völ­gyet. A minap viszont jelez­ték, hogy néhány napja bejár­nak a szarvasok a gyümöl­csösbe. Már intézkedtünk is, hogy fokozottabban figyeljék azt a területet az erdészek. — Hogyan védekezik az erdészet? — Az idén például 36 hold kukoricát vetettünk az erdő alatt. Mintegy 800 mázsa ter­mett, ebből 150—200 mázsát megettek a szarvasok és a vaddisznók, a többit betaka­rítjuk. Ma sem tesznek több kárt a vadak, mint máskor, csupán kevesebb a bevetett terület, s erre a kevesebbre összpontosul a kár. Kese a bozótban — Igaz, hogy ezen a kör­nyéken kese disznót is lehet lőni a bozótosban, az erdőben? — igen. Az idén 7—8 dara­bot lőttünk. Pilisszántón az egyik tanya körül az erdő alatt van egy jókora ugar. A gazda, gondolván, hogy sem­miben se tehetnek kárt a ser­tések, szabadon engedte azo­kat. Összepároztak a vaddisz­nókkal, s így az erdőben fe­hér, néha pedig csíkos mala­cok születtek. Sokáig nem tudtuk eldönteni, melyik az övé, melyik a miénk. Egy éve írtjuk az erdőben a fehér malacot. A kárbecslésnél is gondot okozott, kinek a mala­ca túrta, ki a gabonát vagy a szőlőt. Szkórits Zsigmond évek óta ismeri a pilisi községek gond­ját, s kárszakértőként is köz­reműködik az erdőgazdaság és a gazdák vitáinak eldöntésé­ben. A történetet folytatva csak ennyit fűz hozzá, bizony nehéz ügy volt. Ki tudja meg­különböztetni a fehér meg a szürke disznó nyomát? Több a parlag — Nemcsak a rágásával és túrásával tesz kárt a vad, ha­nem azzal is, hogy csapást vág magának a vízhez. Ezt meg lehetne akadályozni azzal, hogy vizet viszünk a hegyre, de ki bírja ezt pénzzel? — Aztán elgondolkozva folytatja! — A nagyüzemek megtehetik, hogy olyan növényt vetnek az erdő alá, amit nem szeret az állat, hiszen több ezer hektár­juk van, de mit tehet az az egyéni gazda, akinek mind a három vagy négy holdja ide esik? Otthagyja az egészet és elmegy dolgozni valamelyik gyárba. Ezért is nő évről évre a parlag terület. Szerintem csak úgy lehet ezt a gondot megoldani, hogy át kell adni a parlagot művelésre a tiz­eknek. Szönyi Géza, a pilisszántói tanács vb-titkára évente át­lagban 20 napot foglalkozik a vadkárügyek rendezésével. Ál­talában 90—100 gazda jelenti be, 80—90 holdnyi terület kü­lönböző mértékű károsodását. A különféle termények beta­karítása előtt ezért meghívja a tanács az erdőgazdaság kép­viselőit, a károsult gazdákat és a kárszakértőt. Határszem-' lét tartanak, aminek alapján az erdőgazdaság fizet; általá­ban évente 50—60 ezer forin­tot. Belecsorbult a kasza — Nehéz a védekezés —3 mondja —, bábukat állítanak fel a tábla végén, éjjel tüzel­nek, riasztókenőcsöt is hasz­nálnak, de előbb-utóbb mind­ezt megszokják az állatok. A másik gond, hogy elaprózó­dott a terület, s nincs mivel művelni. A legtöbb földtulaj­donosnak se lova, se szerszá­ma. Tavasszal például 100 hektár föld állami tulajdonba vételét javasoltuk a járási földhivatalnak. E területnek 300 tulajdonosa van. A tanács 60 hektár állami tartalékterü­lettel rendelkezik, de nem tudjuk megműveltetni. Most készülünk ismét határszemlé­re. Üjra felmérjük a parla­got, s javasoljuk, hogy föld- rendezéssel hozzuk egy tagba ezt a területet és adjuk műve­lésre a Pilisvölgye Tsz-nek. Megpróbáltuk birkával hasz­nosítani, 15 hektárt bérbe is adtunk egy juhásznak legelte­tésre, ez de se jelentett meg­oldást. — Én itt születtem, s itt élek ebben a faluban — mondja Czimmer Antal, a helyi tanács s a végrehajtó bizottság tagja —, emlékszem rá, olyan gabonát arattunk az erdő alatt, hogy majd bele­csorbult a kasza, pedig akkor még a műtrágyát sem ismer­tük. Vérzik a szívem, hogy parlagon látom ezeket a földe­ket. Akkor se volt kevesebb a vad, csak nagyobb vetett terület jutott számukra, és azt hiszem, az emberek is jobban szerették a földet. T. Ágoston László

Next

/
Oldalképek
Tartalom