Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-18 / 272. szám
197*. NOVEMBER 18., SZOMBAT Egészségügy és munkavédelem A Szakszervezetek Országos Tanácsának napirendjén Az egészségügy és a munkavédelem helyzetéről és a fejlesztési feladatokról tárgyalt pénteki ülésén a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen megjelent Komi- desz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője is. Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg az ülést, s megemlékezett a 60 évvel ezelőtt megalakított Kommunisták Magyarországi Pártja dicsőséges küzdelmeiről, amelynek cselekvő részesei voltak a szakszervezeti aktivisták is. Elsődleges a betegségek megelőzése Az ország lakosságának egészségi állapotáról, az egészségügyi szolgáltatást ellátó mintegy 200 ezer dolgozó — közöttük 25 ezer orvos — erőfeszítéseinek eredményeiről és gondjairól előterjesztett írásos jelentéshez dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Duschek Lajosaié, a SZOT titkára fűzött szóbeli kiegészítést Mindketten utaltak arra, hogy a szocialista egészségügy alapelveinek megfelelően javult az ellátás, dinamikusan fejlődött a járóbeteg-ellátás, folytatódott az anya-, csecsemő- és gyermekellátás szervezetének kiépítése, az üzemegészségügyi hálózat fejlesztése. Különösen nagy eredmény, hogy az utóbbi 3—4 évben a csecsemőhalandóság 35-ről 26 ezrelékre csökkent. Nem kevésbé fontos, hogy a népbetegségek visszaszorításával, a munkafeltételek és a lakáskörülmények fejlesztésével, a közegészségügyi beruházások növelésével összességében javult a lakosság egészségi állapota. Ugyanakkor feszültségek, aránytalanságok alakultak ki a járó- és fekvőbeteg-ellátásban, a szakrendelések körében, az orvosok elosztásában, a területi ellátás színvonalában is. Nagy erőfeszítéseket kell tenni, széles körű összefogást kell kibontakoztatni azért, hogy az V. ötéves tervben előirányzott gyógyintézeti beruházásoknál keletkezett lemaradásokat pótolni lehessen a tervidőszak végéig A meglevő lehetőségek hatékonyabb kihasználásával is javítani lehet az ellátást. A körzeti orvosok ugyanis sokszor még akkor is továbbküldték a beteget szakrendelésre vagy kórházba, ha az alapellátás keretén belül megoldható lenne a kezelés, a gyógyítás. Az üzemegészségügyi hálózat fejlesztésében mind nagyobb figyelmet kell fordítani az egészségügyi ártalmak és foglalkozási betegségek megelőzésére. Sürgős feladat a csökkent munkaképességű dolgozók rehabilitációjának fejlesztése. A szakszervezetek célszerűnek tartanák egy komplex rendelkezés kidolgozását, amely szerint szorosabb kapcsolat teremthető az orvosi és a foglalkozásbeli rehabilitációban. Kevesebb a foglalkozási ártalom A SZOT elnökségének írásos jelentése és Sólyom Ferencnek, a SZOT titkárának szóbeli kiegészítése alapján áttekintették a munkavédelem helyzetét, és megtárgyalták a fejlesztési feladatokat Megállapították, hogy az utóbbi egy évtizedben javultak a munkafeltételek, fejlődött a munkavédelem, s ennek eredményeként csökkent az üzemi Negyvenhaton Pest megyéből Szövetkezeti dolgozók konferenciája Debrecenben A magyar szövetkezeti mozgalom három fő ágazatában felhalmozódott tapasztalatokat adják közre és cserélik ki azon a kétnapos szövetkezeti konferencián, amely pénteken délelőtt kezdődött Debrecenben, csaknem 600 szövetkezeti vezető és szakember részvételével. A tanácskozáson, amely egyben a szervezési és vezetési tudományos társaság első konferenciája is, részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a TOT elnöke. Az Arany Bika szálló Bar- tók-termében rendezett plenáris ülést, melyen Pest megye szövetkezeti dolgozóit 46 küldött képviselte, Tóth Imre, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának titkára nyitotta meg A plenáris ülésen Szlame- niczky István, a SZÖVOSZ elnöke tartott bevezető előadást. — A csaknem ötmillió tagot tömörítő szövetkezetek három évtizedes tapasztalatai igazolják, hogy szövetkezeteink sokrétű tevékenysége szervesen illeszkedik társadalmunk, népgazdaságunk általános fejlődéséhez — mondotta. — Bár termelési részarányuk sem lebecsülendő, igazi jelentőségük, tevékenységük sokrétűségében, társadalmi hasznosságukban, politikai erejükben rejlik. A korszerű vezetés, az üzemi és munkahelyi demokrácia, valamint a szövetkezetek együttműködésének kérdéseiről tartott ezt követően előadást dr. Nyíri Béla, a TOT főtitkárhelyettese, dr. Kovács Sándor, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese, és Mészáros Vilmos, az OKISZ elnöke, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szövetkezeti szakosztályának elnöke. A konferencia ezután szekcióüléseken folytatódott. A második szekcióban Tuza Sán- dorné dr., a MÉSZÖV elnöke elnökölt, aki vitaindító előadásában hangsúlyozta: — A tanácskozás első ízben ad alkalmat az ország szövetkezeti vezetőinek, szakembereinek és dolgozóinak, hogy betekintést nyerjenek egymás életébe, munkájába, s kicseréljék a termelésben megszerzett tapasztalataikat, módszereiket, megismerjék új kezdeményezéseit. A szekciókban a küldöttek megvitathatják, miként fejlődött szövetkezeteikben az üzemi és munkahelyi demokrácia, s közösen kutathatják fel az együttműködés új lehetőségeit ...............,SÖ A szekcióülések szombat délelőtt folytatódtak, melyek munkájának eredményeit a résztvevők plenáris ülésen összegzik. B. Gy. balesetek és a foglalkozási megbetegedések száma. A zajártalom következtében jelenleg a legtömegesebben ható és a leggyorsabb ütemű növekedést mutató foglalkozási megbetegedés a halláskárosodás, Nagyobb figyelmet kell fordítani a szalagszerű munka egyhangúságából eredő idegfáradtság megelőzésére is. Így kedvező, hogy pihenés-, képpen a múlt évben már csaknem 1500 üzemrész 116 ezer dolgozója vett részt a munkahelyi testnevelésben, A munkakörülményeket javította, hogy 1970. és 1977. között majdnem kétszeresére nőtt az iparban a szociális, a munkavédeLmi és az üzemegészségügyi beruházások értéke. A vitában többen ds felvetették, hogy állandó harcot kell vívni a munkavédelmi szabályok megsértését eltűrő, elnéző magatartás ellen. A Szakszervezetek Országos Tanácsa határozatot hozott á munkavédelem fejlesztéséről. Indokolt a munkavédelmi előírások korszerűsítése is, hogy ezzel megkönnyítsék az irányítást, a végrehajtást és az ellenőrzést. A tudatformálás hatásos eszköze A politikai könyvnapok Pest megyei megnyitója Százhalombattán Arató András ünnepi beszédet mondja. Százhalombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat központi épületében ízlésesen rendezett könyvkiállítás fogadta tegnap délután a politikai könyvnapok megyei megnyitójára érkező vendégeket. A megye valamennyi részéből, városokból, községekből, intézményektől eljöttek mindazok, akiknek a könyvekben foglalt politikai tudás is mindennapi munkaeszközük: párt-, állami és tömegszerve- zsti vezetők, pártaktivisták, vezető propagandisták. Az ünnep jubileumhoz kapcsolódik Az MSZMP városi bizottsága első titkára, Balázs Gézáné bevezetője után Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, ünnepi beszédében a politikai könyvek fontosságáról szólva egyebek közt elmondta: — A politikai könyvnapokat hazánkban novemberben tartják, amikor a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom több kiemelkedő évfordulóját is ünnepeljük. Szimbolikus az, hogy a kommunista, a művelt munkás, az értelmiségi könyvvel a kezében ünnepel. — Megyénkben az elmúlt napokban a politikai könyvnapok rendezvényei kapcsolódtak a világ első szocialista forradalmának ünnepé- hez- és az ‘'1916-as őszirózsás forradalom 60. évfordulójához. — A könyv, az írott szó iránti érdeklődés nem csökkent a modern hírközlő berendezések térhódításakor sem. A könyv tekintélyes isA mát és a holnapot szolgálják Jubileumi ünnepséget tartottak csütörtökön az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének tanácstermében, abból az alkalomból, hogy harminc esztendővel ezelőtt alakult meg a Magyar Munkásmozgalmi Intézet, mely az MSZMP Párttörténeti Intézetének elődje volt. A bensőséges ünnepségen részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az elmúlt harminc esztendő eredményeire Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az intézet igazgatója tekintett vissza. Harmincesztendős intézetet köszöntünk. Olyan intézetet, mely megalakulása óta elkötelezett képviselője a szocializmus ügyének. Harminc esztendeje gyűjti, elemzi, ösz- szefogja és publikálja a nemzeti önismeretünk kiteljesítését szolgáló, a munkásmozgalom harcait felidéző dokumentumokat. Az intézet. közvetlenül azután alakult, hogy a munkásosztály kezébe vette a hatalmat. A megalapítás történelmi körülményeire Kádár János így emlékezett vissza: „A hatalom gyakorlásával járó számtalan feladat közül egy elsőrendű kötelezettséget is kellett teljesítenünk: feltárni és megmutatni az akkor már évszázados harcnak tapasz, talatait, amelyet a magyar munkásosztály vívott a maga és minden dolgozó osztály, réteg felszabadításáért. A megdöntött uralkodó osztályok torzításai és rágalmazásaival szem. ben kellett megmutatnunk ennek az oly sok, de sohasem hiábavaló áldozatokkal járó küzdelemnek igazi arcát, internacionalizmusát és a magyar nép történelmében betöltött dicsőséges, forradalmi szerepét.” A munkásmozgalom történetének kutatása és feldolgozása, a párt hat évtizedes harcának tapasztalatai napjainkban is nélkülözhetetlen kincset jelentenek számunkra. Ezeket a tapasztalatokat teszi közkinccsé — segítve a Magyar Szocialista Munkáspárt nemcsak elméleti, de politikai tevékenységét is — a Párttörténeti Intézet. Az eltelt időszakban az intézet gondozásában több mint másfél száz önálló kiadvány, közte 40 monográfia, 45 tanulmány-, vissza- egymás • emlékezés-kötet és forrásgyűjtemény, 600 tanulmány, több ezer cikk és szinte megszámlálhatatlan mennyiségű kisebb publikáció jelent meg hazánkban és külföldön, a magyar és' a nemzetközi . munkásmozgalom történetéről. Az intézet munkájának egyik kiemelkedő állomása. A magyar forradalmi munkásmozgalom története szintézisének elkészülte. Megjelenése nagy lendületet adott a tudományos feldolgozó munkának, hiszen az eddigi kutatások tudományos igényű ösz- szegezése mellett jelentősen gazdagította a legújabb kori köztörténeti irodalmunkat is. Az intézetben folyó sokoldalú munkát jelzik a tankönyvek, kronológiák, népszerű életrajzok, visszaemlékezések mellett a néhány ezres példányszámban kiadott tudományos munkák és az olyan nagy példányszámú kézikönyvek, mint a Munkásmozgalom-történeti lexikon, mely az első ilyen tudományos igényű kézikönyv. A fejlett szocializmus építésének hazai feladatai és a nemzetközi szinten folyó ideológiai küzdelem — mint azt csütörtöki felszólalásában hangsúlyozta Óvári Miklós — egyaránt azt követeli, hogy a társadalom, tudományok egyre növekvő részt vállaljanak társadalmunk jelenlegi állapotának vizsgála. tában, a fejlődés törvényszerűségének feltárásában, mai világunk új kérdéseinek megválaszolásában, a szocialista tudat, erkölcs, életmód alakításában és elterjesztésében. A munkásmozgalom története a szocialista tudat fejlesztését segíti elő, feltárva a munkásosztály küzdelmének, sikereinek vagy balsikereinek nemzetközi összefüggéseit, az egység, a nemzetközi összefogás erősítésének történelmi szükségszerűségét. A munkásmozgalom történetének kutatása — fejtette ki Óvári Miklós — csak akkor töltheti be teljes mértékben hivatását a szocialista tudat formálásában, ha a kutatás eredményei közkinccsé válnak az iskolai oktatásban, s felhasználják a párt propaganda- munkájában. A Pártförténeti Intézet, melyet most jubileuma alkalmából köszöntünk, alapítása óta tesz eleget annak a felelősségteljes és megtisztelő hivatásnak, amelyre megalakulása óta hivatott és társadalmunk hasznára folytatja sikeres tevékenységét. meretközlő marad mindig, mert különleges technikai eszközök nélkül juttatható el mindenkihez és lehetővé teszi az elmélyülést, a tanulást. — Egyre többen tanulmányozzák a marxizmus—leni- nizmus klasszikus irodalmát — mutatott rá a szónok. — Egyre érettebb párttagságunk, értelmiségünk és munkás- osztályunk ahhoz, hogy a dialektikus és történelmi szemlélet alakítása érdekében a legjobb forrásokból merítsenek. Ez is megerősíti azt a tényt, hogy a marxizmus nem dogmarendszer, hanem élő, alkotó eszme. Sokan vannak itt is, akikben a politikai irodaBozsán Féter felvétele lom rendszeres olvasása építi fel azt a biztos tudást, amely- lyel szocialista társadalmunk építéséért dolgozik. Senki sem születik marxistának. Körülményei teszik azzá, szülei, munkatársai szavaiból, majd a politikai irodalomból ismeri meg az eszmét. Ezt saját tapasztalataival egyeztetve alakulhat ki benne a meggyőződés: itt a helyem, a párt tagjai között. Arató András ismertetett néhányat a könyvnapokra megjelent 26 újdonság közül, majd beszédét így folytatta: — A magyar munkásmozgalomban hagyománya van annak, hogy a politikai irodalmat a párt aktivistái terjesztik. Megyénkben több mint kilencszáz párttagnak a politikai irodalom terjesztése a pártmegbízatása. Nagyon sok könyvterjesztő a legműveltebb pártmunkások közül kerül ki, és évente mintegy 4 millió forint értékű könyvet és folyóiratot juttatnak el az olvasókhoz. Elismerés és előadás A kiemelkedő terjesztők közül Lánczhegyi Emmát, az ÉVM Cement- és Mészipari Országos Vállalat váci gyára, Kis Katalint, a Pest—Nógrád megyei Húsipari Vállalat ceglédi gyára, Kotlár Ilonát, a ceglédi Lenin Mgtsz és Tihanyi Tibornét, a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat dolgozóját hosszú idő óta végzett eredményes munkásságukért kiváló terjesztő kitüntetéssel jutalmazták. A plakettet és az oklevelet Arató András adta át. Az ünnepség résztvevői ezután dr. Hajdú Tibornak, a történelemtudományok doktorának előadását hallgatták meg, 1918—1919 forradalmi korszakának néhány történelmi tapasztalatáról. Este a városi információs központban Gellért Gábor újságíró, A maffia című könyv szerzője találkozott olvasóival. Ez a rendezvény egyike volt annak a számos író—olvasó találkozónak, kiállításnak, vetélkedőnek, előadásnak, műsornak, melyeket a politikai könyvnapok alkalmából megyénkben rendeznek. Például a taksonyi könyvtárban 20-án dr. Nógrádi György a kubai VIT-ről tart élménybeszámolót, 21-én a gödöllői pártbizottság nagytermében a párt 60 évének történetéről Nemes István főiskolai tanár beszél. A nagykőrösi művelődési központban 27-én dr. Domány András újságíró külpolitikai tájékoztatót ad, e napon az abonyi könyvtárban Róbert László találkozik olvasóival. A. Gy. Javuló URH- és sztereévétel A hírközlés szerepéről tárgyalt az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága A hírközlésnek a népgazdaságban, az ország életében betöltött szerepét vitatta meg — öt év után ismét — az ország- gyűlés építési és közlekedési bizottsága. Pénteken — Gyarmati Jánosnak, a bizottság elnökének vezetésével — a képviselők áttekintették a postai szolgáltatások helyzetét, a fejlődés eredményeit és gondjait. A Parlamentben megtartott tanácskozáson az alágazat 1990-ig szóló fejlesztési programjáról, a távbeszélő-, rádió- és televízió-műsorszórási gondok enyhítésének lehetőségeiről Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Magyar Posta vezér- igazgatója adott tájékoztatást. Kevés a telefonállomás, túlzsúfoltak a meglevő vonalak. Az egész országban elöregedett a kábelhálózat A meglevő berendezések rekonstrukciójával mindenekelőtt a távbeszélő-szolgáltatás minőségét igyekeznek javítani. Gyarapítani kívánják a nyilvános telefonállomások számát is. A számítások szerint 1980-tól már gyártják és felszerelhetik azokat a nyilvános állomásokat, amelyekről a külföldi telefonelőfizetők is hívhatók lesznek. Szó esett a távíró- és adatátvitelről, és a rádió- és televízió-műsorszórásról. Ami az utóbbit illeti, a mikrohullámú hálózatának kiépítése megkezdődött és kiemelt cél az inter szputnyik űrtávközlési rendszerbe való bekapcsolódás. A közvéleményt erőteljesen érdeklő fejlesztésről szólva elmondották: 1980-ban már az ország területének 94 százalékán veheti a lakosság az URH-músort, és Magyarország területének több mint 60 százalékán a jó minőségű hangot biztosító sztereóadást. Folytatódik a televíziós második műsor gerincadóhálózatának kiépítése, ám ha a fejlesztés nem gyorsul, az elkövetkező években a második adást továbbra is a kelleténél kevesebben foghatják az országban.
