Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

xMfap 1978. NOVEMBER 18., SZOMBAT Példát adó örökséggel gyarapodott a művészetek városa FELAVATTÁK SZENTENDRÉN A KERÉNYI-MŰZEUMOT IGÉNYES VÁLLALKOZÁS Kubai vendégművészek Cegléden Mint lapunk első oldalán közöljük, Kerényi-múzeum nyílt tegnap Szentendrén. A szobrászművész munkásságát, valamint az újabb múzeum közművelődési jelentőségét dr. Boros Sándor kulturális mi­niszterhelyettes méltatta. — 'Azt hiszem, mindannyian, akik ma ide eljöttünk, őszin­te örömmel teszünk eleget an­nak a megtisztelő feladatnak, hogy a jelenkori magyar kép­zőművészet kiemelkedő alak­jának, Kerényi Jenő szobrász- művésznek, s hatalmas értéket képviselő életművének múzeu­mát itt Szentendrén felavas­suk. A Kerényi-múzeum újabb nagy értékkel gazdagít- já annak a városnak kultu­rális kincseit, amelyet méltán nevezhetünk a művészet vá­rosának, mert hagyományai­nak méltó örököseként és folytatójaként az újabb ma­gyar művészet számos jelen­tős alkotását gyűjtötte össze múzeumaiban és közvetíti nap mint nap a művészetet igény­lő emberek egyre növekvő tá­borának — mondotta beveze­tőül a miniszterhelyettes. — Az elmúlt esztendőkben a magyar képzőművészet sok megbecsült értéke kapott he­lyett e város falai között — folytatta — ezzel a most meg­nyíló gyűjteménnyel Kerényi Jenő gazdag szobrászati ha­gyatékának bemutatására, ápolására és tanulmányozásá­ra is lehetőség adódott. Hangsúlyozta a továbbiak­ban, hogy jelentős esemény ez a múzeumavatás, nem csupán a város, hanem az egész or­szág művészeti életében is, mivel a nagyszerű gyűjtemény annak a szobrásznak művésze­tét hivatott gondozni, feltárni s az utókor számára megőriz­ni, akinek alkotói pályájában, haláláig tartó fáradhatatlan munkálkodásában, felbecsül­hetetlen értékű kisplasztikái­ban és köztéri alkotásaiban a Dr. Boros Sándor avatóbeszédét mondja. gi támogatásával emelt épüle­tet Szatmári Gézáné, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat munkatársa álmodta meg, körös-körül csupa üveg­ből, belül fémből, fából, már­ványból, a legnemesebb anya­gokból. A tervet az Óbuda Tsz építőipari szervezete valósí­totta meg, kifogástalan mun­kát tudhat maga mögött, meglepően rövid idő alatt. A Pest megyei Beruházási Vállalat igazgatója, Jankó Zoltán mondta el á megnyi­tás után, hogy a tsz az idén nyáron, júniusban fogott a ki­vitelezéshez. Az igaz, hogy a beruházók, a megyei pártbi­zottság, a tanács, Szentendre város vezetői, a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága is szívügyüknek tekintették, hogy a múzeum elkészüljön a há­rom esztendeje elhunyt mű­vész születésének évfordulójá­ra, ezért kéthetente egyeztet­ték az építési programot, a határidőket, feladatokat. Szentendre tizenegyedik múzeumát dr. Hann Ferenc művészettörténész, a Pest me­gyei Múzeumok Igazgatóságá­nak munkatársa rendezte be, ízlésesen, kedvező megvilágí­tásban helyezve el Kerényi Jenő örökbecsű kisplasztikái közül a legszebb darabokat. Az épület körül, természetes környezetben láthatjuk a mes­ter köztéri szobrainak néhány jelentős reprezentánsát. A kö­zeljövőben a múzeum körüli szoborpark több Kerényi-alko- tással bővül. Zagyva Imre tárlata Vácott Nagy érdeklődés mellett nyitották meg tegnap este Vácott, a Madách Imre Műve­lődési Központban Zagyva Imre festőművész és kerámi- kus kiállítását. A tárlaton a művész 18 festménye és majd 50 kerámiája látható. A kiállítás megnyitásán dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese mél­tatta Zagyva Imre munkássá­gát. A művész 1916-ban szüle­tett, a bihari Sárrétudvarin. A debreceni református kollé­gium neveltjeként ismerkedett meg a zene és a képzőművé­szet alapelemeivel, különösen G. Szabó Kálmán neves festő- és fametszőművész munkái voltak rá nagy hatással. Zagyva Imre már közel járt a 30-ik évéhez, amikor elvé­gezte a zeneakadémiát. Ját­szott zongorán, orgonán, hege­dűn és emellett énekkart ve­zetett, karmesterként tevé­kenykedett. 1949-ben zenetanár lett Sop­ronban, itt ismerkedett meg behatóbban a képzőművészet­tel. A nyugat-dunántúli város épületeinek gótikus és barokk stílusa később is érződik fest­ményein, kerámiáin. Művészeti munkássága mel­lett 1951-től nyugdíjazásáig Zagyva Imre fontos állami funkciókat töltött be. A Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lában a tanácsi vezetők köz­oktatási, egészségügyi, szociál­politikai képzésével és to­vábbképzésével foglalkozott. Később a kormány mellett működő, a cigány lakosság helyzetével foglalkozó koordi­nációs bizottságban dolgozott. ★ A kiállítás előjátékaként a művész a váci zeneiskola nagytermében Bach- és Hán- del-művekből adott orgona­hangversenyt. Az előadáson közreműködött a Musica Hu­mana kamarazpnzkar. Erdé­lyi Sándor vezetésével. A sokoldalú művész kiállí­tása december 11-ig tekinthe­tő meg a váci Madách Imre művelődési központban. H. I. Négy hangversenyből álló bérletet bocsátott ki a cég te­ái zeneiskola a komoly zene kedvelői számára. Már az első előadáson bebizonyosodott, hogy erdemes volt igényes műsorokat szerkeszteni, mert a ceglédiek nemcsak szeretik, de értik is a muzsikát. Bara­nyai László zongoraművész estjén telt ház volt és még a modern, mai magyar zene­szerzők műveiből bemutatott számokra is fogékonyan, tet­szését kifejezve reagált a közönség. A sorozat második hang­versenyére ezen a héten ke­rült sor, kubai vendégművé­szek közreműködésével. Ki­tekinteni a világ, egy távoli ország zenéjére, ez mindig iz­galmas összehasonlítási lehe­tőség, az általunk megszokott, ismert művek felfogását, de magukat a zeneszámokat ille­tően is. Varga Károly a rádióból so­kak számára volt ismerős. A zenetörténeti bevezetője, vala­mint a műveket és az előadó­kat bemutató szavai is azt bi­zonyították, hogy értőn, élve­zetesen közelítve meg műsor­vezetői feladatát, a zene meg­szerettetésének kötelezte el magát. Utalt arra, hogy a ko­rábbi századokban a közös zenehallgatás színhelyei nem a hatalmas, több száz szemé­lyes hangversenytermek vol- | tak, hanem a meghitt, szűk családi, olykor baráti körök ... A ceglédi zeneiskola 150—170 hallgatót befogadó koncertter­me ezért is igazán kellemes, jó környezete a kamarazené­nek. Ninovska Fernandez Brito zongoraművésznő már másod­szor turnézik hazánkban. Mint szólista számos ország­ban járt, bemutatva művésze­tét és azon keresztül a kubai zenét. Zenei tanulmányait először otthon, majd Moszkvá­ban folytatta, előadói mun­kássága mellett tanít a kubai Művészeti Főiskolán. Műsorát Mozart: d-moll fantáziájával (Ki 397J'kezdte. A két lassú tétel drámaiságának tolmácso­lása komoly erőpróba minden előadó számára. A művésznő számunkra teljesen újszerű, meghökkentő interpretálása nem tudta igazán közelhozni Mozart zsenijét, de a zárótétel előadása a szokatlansága elle­nere is meggyőző erejű volt. Juan Jorge Junco klarinét- művész a kubai Művészeti Főiskola fúvóstanszékenek ve­zető tanára, zeneszerző is. Munkáit főleg a kubai népze­ne inspirálja és az a vágy, hogy tanítványai számára mi­nél több előadási darab álljon rendelkezésre. A XIX. száza­di zene nagy francia roman­tikusának, Saint-Saensnel< lisz-dúr szonátáját mutatta be elsőkent Szabóky Márta zon­gorakíséretével. A mű nagy virtuozitást kíván előadóitól, hisz a klarinétot igen széles játéklehetőségén belül, sok­szor nehéz vattásokra készteti. Juan Jorge Junco nagyszerű ismerője hangszerének, az elő­adása igazán élmény volt. Ez­után a venezuelai születésű Castaüanos: Ballada című műve következett, majd Junco: Kubai táncok című sa­ját szerzeményét mutatta be osztatlan sikerrel. Ninovska Fernandez Brito műsorának második felében Farinas: Hat kis dal és Bar­tók: Hat tánc bolgár ritmus­ban című műveit tolmácsolta. Farinas kubai zeneszerző a mai, modern zenét képviseli hazájában. Az előadott Hat kis dal is híven tükrözte a kubai népzene ihletését, mint korábban Junco szerzeménye, sok helyütt hallani véltük a tenger hullámait, mint az ot­tani élet egyik állandó meg­határozóját. A művésznő játé­kában egyszerre érződött a mű pompás zenéje és az elő­adó bámulatos virtuozitása. A legnagyobb meglepetést azon­ban a Bartók-mű okozta. Tud­juk, hogy Bartók ma a világon az egyik legtöbbet játszott szerző, de azért mindig kis kétkedéssel figyeljük, hogy vajon egy külföldi igazán meg tudja-e közelíteni? Nos, a kubai művésznőnek ez mara­déktalanul sikerült!: Egy­szerre volt a mű magyar, bolgár ritmusú és kubai tem­peramentumé. A hangversenybérlet követ­kező előadása ma, december 18-án lesz; a Magyar Hárfás- trió közreműködésével, míg január 15-én Barlay Zsuzsa dal- és áriaestje lesz a műso­ron. Pintér Emőke B. I. Az emlékmúzeum épülete a szoborkertben. GAZDASÁGPOLITIKAI KÖNYVEK Tények és lehetőségek huszadik századi magyar mű­vészet kiemelkedő jelentőségű, a jelennek és a jövőnek is példát adó örökségét tisztel­hetjük. E gyűjtemény létreho­zásával és megnyitásával a legméltóbban emlékezhetünk meg Kerényi Jenő születésé­nek hetvenedik évfordulójá­ról. A mester alkotásaiban, a korai művektől a legutóbbia­kig, az elementáris tehetség, a küzdelmet vállaló alkotó egyéniség és a természetéből fakadó, mélyen átélt közössé­gi felelősség ötvöződik és ölt feszesen fogalmazott szobrászi formát — hangsúlyozta dr. Boros Sándor —, alkotópályá­ja során a magyar köztéri szobrászat számos kiemelkedő kincsét hozta létre. Jelképpé tudta sűríteni minden idők igazságos harcát, egyebek kö­zött a sátoraljaújhelyi parti­zán emlékműben, amely azóta maga is mintegy az elkötele­zett, közösségi művészet szim­bólumává vált Magyarorszá­gon. ’ Befejezésül elismeréssel szólt arról, hogy Pest megye és Szentendre városa a Keré­nyi-múzeum létrehozásával újabb nagy, országos jelentő­ségű eredménnyel gyarapítja a képzőművészeti kultúra tá­mogatását, fejlesztését célzó közös törekvésünket. — Meggyőződésünk — mon­dotta —, hogy ez a gyűjte­mény tartalmas, gondolatgaz­dag, magas színvonalú művé­szi élményt nyújtva közönsé­gének, sikerrel tölti majd be rendeltetését a város, a me­gye, az ország közművelődé­sében. ★ A Kulturális Minisztérium és a Pest megyei tanács anya­Gondiolunk-e arra, hogy miért ke­rül annyiba az áru, amennyiért az üzletben vásároljuk? Tudjuk-e, hogy mi befolyásolja nálunk az életszín­vonalat? Ismerj ük-e az iparfejlesz­tés irányát, a mezőgazdasági terme­lés fejlesztés számait, az életszínvo­nal és a termelés összefüggéseit, az árak, a bérek, a táradalmá juttatá­sok, nyugdíjak közötti kapcsolato­kat? Tisztában vagyunk-e a gazda­ságirányítás helyzetével?... Bizony nem mindig igazodunk el ezeken a dolgokon, pedig az össze­függés kétségtelen, ezek határozzák meg mindennapi életünket. A té­nyéktől függnek a lehetőségek. A Kossuth Könyvkiadónál most meg­jelent gazdaságpolitikai könyvek éppen ezekre a kérdésekre adnak választ. Csikós Nagy Béla, az Anyag- és Árhivatal elnöke sokoldalú közgaz­dász-író, számos elméleti és árpoliti­kai mű szerzője. Mostani könyvé­ben, az Űj árforradalom árnyékában átfogó képet nyújt az árelmélet kér­déseiről, gazdaságtörténeti szemszög­ből közelítve meg a témát. Átte­kinti a tőkés gazdaság hét évszáza­dát, a XVI—XVII. századi árrobba­nást, majd a XIX. századi ipari for­radalom okozta ármozgásokról, az 1933 óta állandósult inflációról ír. Behatóan tárgyalja az árak alaku­lását a szocialista gazdaságokban, az árleszállítási politika elméletét és gyakorlatát, a szocialista országok mai árstabilizációs törekvéseit, a tőkés világpiaci árhatások közömbö­sítését célzó politikájukat. A szerző — mint a kötet előszavá­ban írja — legnagyobb figyelmet mindig az árproblémáknak szentel­te. Ezt teszi most is, mégpedig vé­gigkíséri az egész árkérdést, kezdve az árak kölcsönös összefüggéseivel, az érték és az áir vizsgálatával, az ár sajátosságaival, a mikro- és makró- árszerkezet értékelésével, és folytat­va az árváltozások gyűrűződésének hatásaival. Hangsúlyozza például azt, hogy a fogyasztási cikk árválto­zása megváltoztatja a munkabér re­álértékét, $ a nominálbér változásá­nak közvetítésével hat vissza az ár­rendszerre. Áttekinti a korszakos piaci ár­irányzatokat, s hangoztatja, hogy a társadalmilag szükséges munkának tükröződnie kell az árrendszerben. Ha a társadalmilag szükséges mun­karáfordítás csökken, akkor annak a termék csökkenő áraiban kell stabi­lizálódnia. Csikós Nagy könyve befejező ré­szében a jövőbe tekint: felvázolja, mit hozhat szerinte az új világgazda­sági rend előbb-utóbb szükségszerű kialakulása, hogyan fog hatni nem­zetközi méretben az árakra a ter­mészeti erőforrások kiaknázásának gazdasáeossága, a termelés humani­zálása. Vagyis olyan kérdésekre ke­resi a választ, amelyek Keleten és Nyugaton egyaránt izgatnak-aggasz- tanak számos szakembert és laikust. A könyvnek éppen az adja meg az időszerűségét, hogy napjaink kérdé­seire keresi a választ, mégpedig igen magas fokon, nagy elvi felkészült­séggel, hozzáértéssel, sok példával és meggyőző tárgyalási formában. A kötetet Böröczfy Ferenc szer­kesztette, a szép kivitelű borító és kötésterv Soproni Béla munkája, <az illusztrációkat pedig Vémi József ké­szítette. Mire képes a magyar népgazdaság? Kozma Ferenc előző, nagy sikerű könyvében a szocialista jólét kérdé­seit vizsgálta, ebben a kötetében ar­ra keresi a választ, hogy a jelenlegi körülmények között, a fejlett szocia­lizmus építésének során milyen kö­vetelményekkel és lehetőségekkel kell szembenéznünk a termelés te­rületén. A magyar gazdaság jelenlegi fej­lettsége ugyanis fokozottan előtérbe helyezi a minőségi, hatékonysági kö­vetelményeket, a világgazdasági hely­zet gyökeres megváltozása is az utóbbi években egyre sürgetőbbé te­szi az intenzív gazdasági fejlődést. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Mi­ként lehet a jelenlegi pontról előbb­re jutni? Ezt vizsgálja, ezért „diag­nózist” készít a magyar gazdaság je­lenlegi helyzetéről, majd arról érte­kezik, hogy a legfontosabb feladato­kat még az ezredfordulóig meg kell oldania a gazdaságvezetésnek. Nagyon jó gazdaságoolitikai köny­vet tarthatunk a kezünkben, mert nem részleteket ragad ki az általá­nosból. hanem az egész gazdasági helyzetet elemzi. Hangsúlyozza a szerző, hogv a ma nemzedéke általá­nos korszakváltás elé néz. illetve ez a korszakváltás már el is kezdődött. S ez megköveteli részvételünk foko­zását a nemzetközi munkamegosz­tásban, s a belő’e adódó előnyök jobb kihasználását. Ezért szükséges, hogy hosszabb távra szőlő eazdaságfei- lesztési tervek és prognózisok is ké- szfil’enek. Ezt hangsúlyozta póriunk XT. kongresszusa, amikor határoza­tában leszögezte: az eddiginél na­gyobb erőfeszítéseket kell tennünk hazánkban is. hogy gyorsabban bon­takozzék ki a tu'iománvos-techn''kai forradalom, és párosul ion a sz.ocia- pcta társadalom előnvrivel. A társa­dalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb növelése megköveteli, hogy a termelési szerkezetet tovább ko rsze r ásítsuk. Kozma Ferenc tanulmányával en­nek felismertetéséhez járul hozzá, amikor megvizsgálja a gazdasági fejlődés külső és belső feltételrend­szerét, áttekinti a rendszer elemeit, majd foglalkozik a komplex gazda­ságfejlesztés felfogásának elméleté­vel, a magyar gazdaság fejlődésével az ezredfordulóig, végül az integ­ráció előnyeivel. Hangsúlyozza, hogy a világgazdaság fejlődésében bekö­vetkezett változások még inkább szükségszerűvé teszik a szocialista országok közötti összefogást, a szo­cialista integrációt. Közgazdasági revizionizmus V. Ny. Mazur könyve az elmúlt másfél évtizedben a szocializmus po­litikai gazdaságtanának kérdéseiről keletkezett revizionista koncepciókat veti marxista kritikai elemzés alá. Kifejti, hogy a mai revizionizmus alapvető eszmei-elméleti koncepció­jává a „szocializmus modelljei” fel­fogás vált. S ez a koncepció hamis, kispolgári elméletből fakad, lényege, hogy diszkreditálja a marxista—le­ninista politikai gazdaságtant A szovjet szerző nagy figyelmet szentel a marxista—leninista köz- gazdasági elmélet módszereinek, kü­lönösen előtérbe állítja az olyan kér­déseket, mint a társadalom gazda­sági struktúrájának elemzése. Fog­lalkozik a közgazdasági revizioniz­mus belső logikai ellentmondásaival, azzal, hogy a nézetek milyen ártal­masak a szocialista tervezésre, Illet­ve milyen károkat okozhatnak egyes szocialista országok szocialista épí­tésében, ha ezek az elvek teret nyer­nek. A revizionista nézetek marxista kritikáién túl a szerző saját nézetét is kifeiti a szocializmus politikai gazdaságtanának jó néhány kérdé­séről. ezze' hasznoson járul hozrá a marrist/i közgazdászok között folyó vitákhoz. Gáli Sándor Új árforradalom árnyékában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom