Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

1978. NOVEMBER 14., KEDD Takarékossági program líGST-nninkacscpsrl ülés Budapesten Az ésszerű takarékosság hosszútávú programjáról tár­gyal a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizott­ság racionális anyagfelhaszná­lási állandó munkacsoportja, amely hétfőn kezdte meg Bu­dapesten 7. ülését. A KGST szervezetében néhány évvel ezelőtt jött létre ez az együtt­működési bizottság és állandó munkacsoportja, ezzel is tanú­sítva, hogy valamennyi tagor­szágban előtérbe került az anyag- és energiagazdálkodás hatékonyabb módszereinek kutatása. A budapesti ülésszakon a több ágazat együttműködését igénylő anyag- és energia­megtakarítási intézkedések végrehajtásáról, s a közös munkában résztvevő partne­rek munkaprogramjáról tár­gyalnak. Magyarország beje­lentette — a minisztérium ja­vaslatai alapján — hogy 14 téma közös kidolgozásában ér­dekelt. Nagyobb forgalom Szövetkezeti boltok gyorsmérlege Pest megye fogyasztási szö­vetkezeteinek bolti kiskeres­kedelmi forgalma 4 milliárd 948 millió forint volt az idén az első kilenc hónapban. A háromnegyed évi forgalom 12 és fél százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszak for­galmát. Első helyen áll a Nagylzáta és Vidéke Áfész, amelynek boltjai 428 millió fo­rint értékű árut adtaik el, 395 millió forint volt a gödöllői és 355 millió a ceglédi szövetke­zetek forgalma. A ffé fi Béke Wsx Az ésszerű gazdálkodás útján A fóti Béke Tsz mai 5300 hektáros területe, mint annyi más közös gazdaságé Pest megyében, egyesülés révén gyarapodott. A házasságba egyfelől tőkét, másfelől mun­kaerőt és földet vittek a je­gyesek, mondván, a tovább­fejlődés csak ezen az úton valósulhat meg. S ha az ab­szolút számokat nézzük, az eredmények valóban impo­zánsak. Az 1976-os együttes termelési érték — az egyesü­lés előtti évben — még csak 260 millió forint, az 1977-es 322 millió és az idén már 500 millióra számolnak a szövet­kezet gazdái. Gyenge földeken De nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy tudjuk, a tonnákkal, mázsákkal dicsek­vés melldöngető korszaka le­járt. Ma az a kérdés, mennyi­be kerül egy liter tej, meg­éri-e gyenge termőképességű talajokon a többletráfordítás. A fóti tsz-ben is arra ke­restük a választ, hatékonyab­bá vált-e az összefogás, a koncentráció révén a terme­lőszövetkezet? Egy olyan nagyüzem, amelyik ráadásul silány homokon foglalkozik növénytermesztéssel, illetve az erre alapozott szarvasmarha- és baromfitartással. Egy időben a melléktevé­kenység eltartotta a tulajdon­képpeni mezőgazdaságot. Hogy csak egy példát említ­sünk, két éve még félmillió volt a ráfizetés a szántóföldi növényekre, de tavaly már egyensúlyba került a ráfordí­tás és a haszon ebben az ága­zatban. Ennek egyik magya­rázata, hogy a területre nem alkalmas növények termeszté­sével (cirok, mustár) felhagy­tak. A cirok egymagában négyszázezer forint vesztesé­get okozott a gazdaságnak. Fejlesztés a mellékesből A hatékonyságot természe­tesen más módon is növelték. Az egyesülés előtt Foton volt a kertészet központja: víz hiányában kevés zöldséget magas költséggel állítottak elő. Azóta Rákospalotára ke­rültek az üvegházak, ahol jó lehetőség van az öntözésre. Előreléptek a szállítás szer­vezésében is, a traktorfuva­rozásról áttértek a gépkocsi­szállításra. A gyakorlat iga­zolta a változtatás helyessé­gét: rövidebb idő alatt került a gabona a szárítókba, a siló az állattartó telepekre. Ma már az alaptevékeny­ségnek is meg kell tudni élni, nyereségessé kell válni. Más dolog, hogy a fejlesztés pénz­alapjához még hosszú ideig hozzájárul az ipari ágazat. A kisegítő gazdaságban lét­rejött többletjövedelemből fi­nanszíroztak többek között az ország legnagyobb csonthéjas gyümölcsösének telepítését is. ami korántsem volt olcsó mulatság. A befektetett tőke ugyan csak évek múlva térül meg, de az egykori hektáron­kénti 5—6 ezer forint árbevé­tel helyett a gyümölcsös hasz­nából hektáronként 40 ezer forintot mondhat magáénak a gazdaság. Egy szó, mint száz, a mező- gazdaság hasznossága három­millióval nőtt egy év alatt, vagyis az 1976-os 10,6 millió­val szemben 1977-ben 13,8 mil­lió volt a gazdasági eredmény. Ügy, hogy közben fagy pusz­tította, s a termés egy részét elverte a jég, és számos gaz­daságtalan növény veszteségét kényszerültek hordozni az el­ső évben. Szakosodott termelés Amikor a szövetkezetben jártunk, a vezetők éppen a jövő évi terven dolgoztak. Ar­ról vitáztak, hogy az önelszá­moló egységek milyen fő mu­tatók alapján működjenek úgy, hogy közben autonómiá­jukat is megőrizzék, de eleget (egyenek az össz-szövetk’ezeti elvárásoknak is. így szabá­lyozták, mekkora, úgyneve­zett anyagmentes értéket kell előállítaniuk, ösztönözve ezzel a magasabb feldolgozási szín­vonalra. Az egyes üzemrészle­gek határoznak viszont afelől, hogy az árut milyen technoló­giával, gépi műveletsorral ál­lítják elő, ehhez milyen anya­got használnak föl. A rendszer bevezetésével szakosodott a termelés, ami természetszerű­leg érvényes a növényter­mesztésre és az állattenyész­tésre is. A valamikori főagro- nómusnak még mindennel: a gépesítéssel, a javítással, a földek művelésével, a jószág­tartással egyaránt kellett fog­lalkoznia. A fóti Béke Tsz- ben most különvált a mező- gazdaságot kiszolgáló tevé­kenység, lehetőséget adva a szakembereknek munkájuk alaposabb megismerésére, a specializálódásra. Több helyütt, többször hangzott el, a rossz termő­adottságú tsz-ekbe nem való drága gép. Csak a költségeket növeli, a hozamok alig moz­dulnak el az alacsony régiók­ból. De ez sem igaz mindig. Példa rá a „Béke” is. A nagy teljesítményű Rába—Steiger traktorokkal gyorsan és meg­felelő minőségben tudták el­végezni az idei talajmunkát. Jellemző, hogy még ezek a gépóriások sem bírták el a fölszerelhető valamennyi ekét, olyan kemény volt a talaj. ★ Azzal kezdtük, hogy a szö­vetkezetek egyesülésétől jog­gal elvárható a gazdálkodás hatékonyabbá válása, hogy olcsóbban termeljenek ugyan­azért a pénzért több gabonát, takarmányt, szőlőt, gyümöl­csöt. A fóti eredmények biz­tatóak, bár a végleges szót majd az idei zárszámadáson lehet kimondani: az 1977. a stabilizálás éve, 1978. a haté­konyságé volt. Valkó Béla Befejeződött a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének kongresszusa Üdvözlő távirat Kádár Jánoshoz — Megválasztották a tisztségviselőket A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége VI. kongresszusának második nap­ján, vasárnap folytatódott a vi­ta. Az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának Oktatási Igazgató­ságán összegyűlt küldöttek — megbízatásukhoz híven — be­számoltak a hazai szlovákság életéről, a helyi kezdeményezé­sekről, törekvéseikről. Öröm­mel állapították meg, hogy ál­lamunk gondoskodik a szlovák nyelvet oktató pedagógusok képzéséről is. A főiskolás hall­gatók szlovák nyelvet is oktató iskolában gyakorolják a taní­tást. De mint mondották, még mindig kevés a szakképzett szlovák pedagógus. Indokolt lenne megvizsgálni: hosszabb távon mennyi óvónő, tanítónő; tanárnő szükséges az anyanyelvi oktatáshoz. Az ön­tevékeny művészeti, a honis­mereti, a néprajzi mozgalom hatékonyan elősegíti a nemze­tiségi kultúra ápolását, szüksé­gesnek vélik azonban a köz- művelődés újabb formáinak meghonosítását. Javasolták többek között, hogy szervezze­nek klubokat, ahol a szlovák fiatalok és idősek egyaránt szlovákul beszélgethetnek, vi­tatkozhatnak, irodalmi esteken és más rendezvényeken vehet­nek részt. Többen is hangoztat­ták: az anyanyelv, a nemzeti­ségi kultúra megőrzéséhez adottak a lehetőségek, ezeket az eddigieknél jobban kell hasz­nosítaniuk. Ugyanakkor hozzá­fűzték: fokozottabb igényt kell táplálni önmaguk iránt is, de szükség van a központi és a helyi irányítás összehangolásá­ra, az állami és társadalmi szervek további támogatására. A szlovákiai és magyarországi városok, iskolák együttműkö­dését is javasolták. Pest megyeiek a vi iában Kormos Sán­dor pilisszántói küldött az anyanyelvi ok­tatás és műve­lődés, a ma­gyarországi szlovák nyelvű irodalom ered­ményeiről és gondjairól be­szélt. Pilisszán­tón majdnem harminc éve megszakítás nélküli a nemzeti­ségi anyanyelv oktatása az is­kolában. Az utóbbi évtizedben az óvodai foglalkozásokon is szép eredményeket értek el. Az oktatás-nevelés személyi, tár­gyi feltételei kielégítőek, az igények azonban nem növeked­nek megfelelően. Ebben az is szerepet játszik, hogy a fővá­rosban dolgozók munkahelyén nem nyílik lehetőség az anya­nyelv használatára. Éppen ezért lenne fontos Budapesten is szlovák klub működtetése — mondta Kor­BSféréfSk a h&st&hsaliámoh&i Rádió- és tv-stúdiék Ssaszegról Amikor csaknem automati­kus mozdulattal bekapcsoljuk a rádió- vagy televízió-készü­lékünket, természetesnek vesz- szük, hogy tisztán, szárnyaién csengjen a muzsika, szépen, érthetően hangozzék a bemon­dó beszéde. Nem is gondolunk arra, hogy a tiszta hangzás milyen technikai trükkök soro­zatának eredménye, s hogy alapfeltétele a jó akusztikájú stúdió. Az isaszegi Lignifer Fa- és Fémipari Szövetkezet egye­bek mellett arról is híres, hogy az országban egyedül itt ké­szítik a rádió- és televízió­stúdiók akusztikai berendezé­seit. Nem zavarhat semmi Dr. Kálóczi Jenő, a szövetke­zet elnöke magyarázattal is szolgál: — Jó tíz éve, hogy kapcsolatba kerültünk a Ma­gyar Rádióval. Kisebb-nagyobb asztalosmunkákat végeztünk nekik, s amikor megkérdezték, nem vállalkoznánk-e arra, hogy a stúdiók hangszigete­lését, zajcsillapítását is meg­csináljuk, elvállaltuk. Az akusztikáról, a hangha­tások csökkentéséről, befolyá­solásáról viszonylag keveset tudunk, hiszen a hétköznapo­kon 'pines is e tudományra nagy szükségünk. Nem így a rádióban, vagy a televízióban. A káros zajok kiszűrésével, csillapításával olyan körülmé­nyeket kell teremteni, ahol a felvételek tökéletességét nem zavarja semmi sem. — A stúdiókban el kell tün­tetni ezeket a zajokat — hang­zik az elnök magyarázata —, s különböző trükkökkel befo­lyásolni a hanghullámok ter­jedését. Egyébként mi nem va­gyunk tudósai e területnek. Asztalosaink becsületes mes­terember módjára valósítják meg azokat az elképzeléseket, amiket a rádió vagy a tele­vízió akusztikus mérnökei meghatároznak. Igaz, ez a munka milliméteres pontossá­got igényel tőlük, és szakmá­juk tökéletes ismeretét. Tetszetősebb megoldások Azért a mérnöki elképzelé­sek kivitelezése nem olyan egyszerű: mindig a jobb, a tet­szetősebb megoldáson törik a fejüket. Két éve, hogy elnye- lető anyagként a .duzzasztott bazaltgyapotot alkalmazzák, s a felerősítés módját is meg­változtatták. A fakeretek he­lyett fémvázakat használnak, s mert a fém rezonál, ezeket is szigetelő anyagba ágyazzák. Az esztétikai szempontokra is ügyelnek, a szigetelőréteget le­mezekkel burkolják. A bemon­dó-, az átjátszó helyiségekben általában színes a burkolat. — A stúdióakusztikában a doboz a dobozban, az épület az épületben elvet kellene megvalósítanunk, azt, hogy a stúdiót teljesen elszigeteljék az épület többi részétől — mond­ja dr. Kálóczi Jenő, erre azon­ban nincs mód, hiszen a stú­diók többsége eredetileg nem erre a célra készült. Fontos, hogy az ablakok, az ajtók is teljesen zártak legyenek. Lé­nyegében hangzsilipként mű­ködnek, s ma már az import kiküszöbölésével, mi készítjük ezeket a speciális nyílászáró­kat is. A film- és hangszala­gok tárolására használható kü­lönleges szekrények is isaszegi darabok. A helyszíni felvéte­leknél nélkülözhetetlen sin- fahrt rendszer hangszigetelését is mi végeztük el. Több rhéter magas guruló állványrendsze­rünk négy perc alatt szerelhe­tő össze, s ugyancsak megfe­lel az akusztikai követelmé­nyeknek. A több tonna súlyú takarófüggönyöknek játszi könnyedséggel kell egy kör­pályán mozogniok, ennek meg­oldása csak különleges géppel lehetséges. — Melyek voltak a legna­gyobb munkáik? — A rádió közismert 6-os stúdiójának felújításakor a legnagyobb feladat az volt, hogy ne rontsuk el azt a re­mek akusztikát, amelyet elő­deink már megvalósítottak. Si­került a vállalkozás. A körzeti tv-stúdiókban és a rádióstú­diókban is tevékenykedtünk. Egyébként színházakban, szá­mítógépközpontokban, tudomá­nyos intézetekben is végzünk hasonló munkákat. Modem technológia — Miért éppen egy szövet­kezet foglalkozik ezekkel a fontos feladatokkal? — Bár a legmodernebb tech­nológiákkal dolgozunk, emel­lett sok kézi munkára is szük­ség, van, s egyedi gyártásról van szó minden esetben. A szövetkezet éves termelési ér­tékéből mintegy 12—15 millió forintot jelent ez a tevékeny­ség, s ebben már a gyógyinté­zetek hallásvizsgáló szobái, az úgynevezett süketszobák is sze­repelnek. Nemcsak az a tény, hogy egyedül az isaszegiek készíte­nek ilyen berendezéseket, ha­nem a televízióval és a rádió­val kialakított szoros együtt­működés, jó szakmai kapcso­lat is annak záloga, hogy a régi stúdiók felújításánál, az újak építésénél is fontos sze­rep jut majd a Lignifer Szö­vetkezet szakmunkásainak. Gáspár Mária mos Sándor —, ezt a budapesti értelmiségi réteg is igényli. A klub sokoldalú munkára adna lehetőséget, tömöríthetné az előadókat, segítséget adhatna a vidéki társalgási kluboknak, eredményesebbé tehetné a ki­adványok terjesztését. A fel­nőtt lakosság nyelvművelése fontos feladat, mert ma a gye­rekek csak táj nyelvi szinten, hiányos szókinccsel tanulhat­ják meg otthon a nyelvet A nemzetiségi állampolgárok ne­velése összetett feladat. Éppen ezért kell támogatni minden új nyelvművelő, hagyományőrző formát, módszert. A hazai szlo­vák nyelvű irodalom támoga­tásában már eddig is sokat tett a Kulturális Minisztérium, a szlovák szövetség és a Ludové Noviny szerkesztősége. Fábián Fe­renc, a csömö­ri Szilasmente Tarmelőszövet- ike^eő elnökhe­lyettese hozzá­szólásában el­mondta, hogy a tsz dolgozói hét községben, él- j nek, ezek kö­zül öt települé­sen — CinJco- tán, Kerepesen, Kistarcsán, Nagytarcsán, Csö­mörön — van szlovák nemze­tiségű lakosság. A hat és fél ezer hektáros mezőgazdasági nagyüzemben háromezren dol- igoznak, s a magyar és szlo­vák nemzetiségűek összefogá­sa szép sikereket eredménye­zett A lenini nemzetiségipolití- ika a gyakorlatban valósul meg, a gazdálkodás, a közélet a művelődés területén. A szlovák nemzetisé© ha­gyományok ápoláséiból jelen­tős részt vállal az 1975-ben alakult női kórus, amely a me­gye számos településén fellé­pett már, s tavaly a televízió­iban is szerepelt Az idén nem­zetiségi találkozót rendeztek, amelyen többek között szlová­kiai és tatabányai együttes lé­pett fel szép sikerrel. Az V. kongresszus óta fejlő­dött a nyelvoktatás is. A ter­vek közé tartozik, hogy a fel­nőttek nyelvtanfolyamon ve­gyenek részt, mert a nyelv­művelés állandó feladat —fé­rjezte be hozzászólását Fábián Ferenc. Összefoglaló és határozathozatal Such János főtitkár a vitá­iban elhangzottakat összegezve hangsúlyozta: — A felszólalók és az élet egyaránt arra ser­kent bennünket, hogy tovább­ra is nagy szeretettel foglal­kozzunk szlovák anyanyel­vünkkel, kultúránkkal, hagyo­mányainkkal, azonban ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy (további sikereink, kulcsa: a szocializmus építésének gya- ikorlátú, a hétloöznapi termelő munka. A kongresszus küldöttei az MSZMP Központi Bizottságá­nak, személyesen Kádár Já­nosnak küldött táviratban ki­fejezték a hazai szlovák anya­nyelvi lakossáig ragaszkodását szocialista rendszerű njehöz. Biztosították pártunkat és kor­mányunkat, hogy a szlovák aj­kú lakosok a magyarokkal, to­vábbá a más nemzetiségekkel együtt a jövőben is tevéke­nyen vesznek részt szocialista (társadalmunk; építésében, a közéletben. A továbbiakban a kongresz- Gzus egyhangúan elfogadta a beszámolót és a határozati ja­vaslatot, amely rögzíti a szö­vetségre váró főbb feladato­kat. A küldöttek egyetértettek az alapokmányt módosító ja­vaslatokkal, majd megválasz­tották a két kongresszus kö­zött tevékenykedő országos választmány 57 tagját, A vá­lasztmány döntése szerint is­mét Knyihár János az elnök, »Such János a főtitkár és Alt Gyula a titkár. A kongresszus az elnök zárszavával fejező­dött be. Nagy évek története Meteorológiai világnapok A Nemzetközi Geofizikai és Geodéziai Unió, valamint a WMO — a meteorológiai vi­lágszervezet — valamennyi tagállam részvételével novem­ber 14 és 18 között meteoroló­giai világnapokat rendez. Honnan ered a különféle tu­dományágak világnapjainak története? ( Kereken egy évszázaddal ez­előtt, 1878-ban egy a földtu­dományokkal és meteorológiá­val foglalkozó konferencián Weyprecht (az Osztrák—Ma­gyar Monarchia neves tudósa, sarkkutatója) érdekes gondo­latot vetett fel: az európai nemzetek fogjanak össze s közösen — összehangolt prog­rammal — próbálják felderí­teni a magas Észak (az Északi Sark) meteorológiai, klimatológiai jellemzőit, derít­sék fel a titokzatos sarki fény eredetét, a földmágneses za­varok okát. A kezdeményezés sikerrel járt: 1882/83-ban megrendeznék az első polár évet. A nemzetközi együttmű­ködés hasznos volt s már ak­kor megsejtették a Nap lég­köri jelenségei és a Föld kö­zötti kapcsolatokat. A polár évet sajnos csak 50 évvel ké­sőbb, 1932/33-ban rendezték meg; az ismétlés még nagyobb sikerrel járt. A második vi­1 lágháború után hamar magá- I kerülhet sor. hoz tért a tudomány és szinte elemi erővel jelentkezett a nemzetközi együttműködés iránti vágy. A Szovjetunió és az USA együttműködése lát­tán több, mint 50 ország vál­lalkozott az igazi nagy év, a nemzetközi geofizikai év meg­rendezésére 1957/58-ban. Javasolták úgynevezett sza­bályszerű (állandó) világna­pok rendezését újhold, teljes napfogyatkozás (esetleg hold- fogyatkozás) esetére, vágy az átlagosnál sűrűbbnek ismert meteorrajok érkezése, meteor­záporok idején. (Ilyenkor ugyanis a psapadék mennyi­sége világszerte az átlagosnál magasabbra emelkedik.) Me­teorológiai világnapokat 5—10 napos időtartammal eredetileg az őszi-tavaszi napéjegyenlő­ség, valamint a téli-nyári nap­forduló idejére (a négy év­szak kezdetére) terveztek. A mostani világnapokat a kü­lönleges időjárás, a naptevé­kenység erősödés és egyes me­teorrajok okozta csapadék­többlet megfigyelése indo­kolja. Az 1968. évi napfoltmaxi­mum után a következő 1980/ 81-re várható. A nyugtalan Nap nemzetközi évének közös megfigyelésére 2—3 év múlva

Next

/
Oldalképek
Tartalom