Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-14 / 268. szám
1978. JŰNIUS 18., VASÄBNAP Még az idén Tátra-villamos Télen melegben Száz utas Budapest számára kifejlesztett új villamos mintapéldányának ünnepélyes bemutatója és próbajárata zajlott le Prágában. , Az új villamost a CKD—Konszern Tátra Gyára a CKD— Trakce Gyárral együttműködésben tervezte meg és fogja nagy mennyiségben készíteni. A mindenütt jól bevált Tátra-villamosok legújabb T5C5 jelzésű fajtáját az előzetes megállapodások alapján külön, a budapesti követelményekhez igazodva alakították ki. Ez a jármű az utasoknak is nagy kényelmet kínál: nagy- ablakos, minőkét oldalon 3—3 tágas ajtóval ellátott — külsőre is igen tetszetős — kocsite- re 100 utas befogadására alkalmas, akik közül 28-an foglalhatnak helyet a műbőr huzatú üléseken. Nem lebecsülendő erénye a Tátra-villamosoknak az sem, hogy korszerű fénycsöves világítása van, továbbá ki. tűnőén szellőztethető, télen pedig kellemesen fűthető. A tervek szerint a Budapesti Közlekedési Vállalat az idén és jövőre, összesen 172 — egyen- kint több mint 1 millió forint értékű — kocsit kap az új gyártmányból, s a főváros utcáin először jelennek majd meg a fürge Tátra-villamosok. A két ország árucsere-forgalmának ez a bővülése, a Tátra-villamosok Magyarországnak történő folyamatos szállítása lene. tővé teszi, hogy a kevésbé gazdaságos és nem elég korszerű magyar villamoskocsi-gyártást megszüntethessék. Vizsgálják a népi ellenőrök Milyen a tábor, a szervezés, hogyan várják a fiatalokat? A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság júniusban és júliusban a megye öt ifjúsági építőtáborában vizsgálódik, hogy megállapítsa: a táborokat szervező termelőszövetkezetek, hogyan élnek a minisztertanácsi rendelet adta lehetőségekkel, megteremtették-e a táborozás feltételeit. Megvizsgálják, hogy igényelték-e a termelőszövetkezetek azt a negyvenszázalékos létesítési, illetve bővítési támogatást, amely az Állami Ifjúsági Bizottság határozata alapján, pályázati úton nyerhető el. Mérlegelik azt is, hogy az új tábor létrehozását, illetve a meglevő bővítését milyen üzemgazdasági okokból határozta el a tsz vezetősége; milyen szerepet játszik az ifjúsági táborban végzendő munka a kézimunka-igényes kultúrák termesztésében, valamint egyebek között azt is, hogy má s_ tábor működtetésének gazdasági eredménye. ( Arra is választ keresnek, hogy a tábor helyének kijelölése a rendelkezések szerint történt-e, a szociális létesítmények szabványszerűek-e, az élelmezés, az ivóvízellátás megfelel-e az előírásoknak, gondoskodnak-e a higiéniáról, s hogy a KÖJÁL tartott-e ellenőrzést a táborban és mit állapított meg. Megvizsgálják, milyen a táborozok orvosi, ellátása, van-e rendelő és betegszoba. Kitérnek a vizsgálat során arra is, hogy a termelőszövetkezetek megkapták-e a táborok benépesítéséhez szükséges létszámot; kitől, milyen segítséget kaptak a szervezéshez, milyen munkát tud adni a tsz, hogyan szállítja a fiatalokat a munkahelyre, gondoskodik-e a szabad idő, illetve a hétvégi programjaikról, hogyan oldják meg a szakmai felügyeletet, milyen teljesítményt várnak a fiataloktól. Végül azt is megnézik, hagy a tábor alkajmas-e a diákok vagy külső munkaerő őszi elhelyezésére. A vizsgálat során a táborlakó fiatalok között kérdőíveket osztanak ki, ezeket tetszés szerint névtelenül vagy aláírva várják vissza tőlük. Az íveken azt tudakolj ált a népi ellenőrök, hogy az építőtáborban dolgozó diák elégedett-e az elhelyezésével, milyennek találja a tábor felszereltségét, van-e elég és jól szervezett-e a munka, milyen a szállás, az élelmezés, tudnak-e tisztálkodni, hogy töltik a szabad idejüket, megkap- ták-e a táborozástól azt, amit vártak, szeretnének-e máskor is építőtáborban dolgozni. H. E. Vizsgáznak a növényvédők Megkezdték vizsgáikat a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola repülőgép-vezető ágazatának hallgatói. Negyven első- és másodéves fiatal ad számot a tanév során elsajátított ismeretekből. Hazánkban csupán Nyíregyházán képezik ki a budaörsi központú repülőgépes növényvédő szolgálat leendő ifjú pilótáit. A képen: Urbán Zoltán hallgatót látjuk. Az utolsó ellenőrzéseket tartja a vizsgafelszállás előtt. Egy lány neu ment haza A 685-ös ügyirat nem selejtezhető Görcsök ellen frászkarika Nagykőrösön fél évszázada még sütötték A fájós lábat meggyógyítja-e a Márton napján' levágott lúd zsírja? Lehet. Valószínű persze, hogy ugyanezt teszi az év bármely napján elveszejtett liba zsírja is. Mindenesetre az a legbiztosabb, ha elmegyünk az orvoshoz... Tudós doktor egy ha akadt Igaz, az elmúlt századokban aligha lehetett könnyedén ilyen tanácsot adni; amikor tudós doktor messze földön ha egy-egy akadt. Fontos szerepet töltöttek be azokban az időkben a falvak névtelen gyógyítói, akik nemzedékek bölcsességének, megfigyeléseinek birtokában nagyon gyakran valóban meggyógyították egyes betegségeket. Tudós-, tudó-, tudákos-, javas-, urusembernek vagy -asszonynak hívták őket, sokhelyütt Iáfó-nak, néző-nek. Nem egy csontrakót például távoli vidékekről is felkerestek a betegek. A diagnózis felállítása általában rövid ideig tartott és a recept megírása sem vett el sok időt Emésztési zavarra: ezerjófű; köhögésre, szárazbetegségre kakukkfű; jön a gyerek foga: ibolyagyökér, ínyerősítőnek, kólikára, hasmenés ellen: vadgesztenye pora; lázra, hűlésre, izzasztónak, köp- tetőnek: bodzavirág. Mert nem ismerték a gyógyító hatás mechanizmusát, a szereknek mágikus erőt tulajdon^ottak. Egyik-másik gyógyfűből például az volt az igazi, amelyik akasztófa alatt termett. Használták külsőleg, belsőleg, frissen, vagy jzárítottan. Vízben, borban főzték; pálinkában, ecetben, olajban, vizeletben (!) áztatták, vagy péppé vágták. Az egyszerű népnek is szóló első magyar nyelvű háziorvos, Pápai Páriz Ferenc 1747-ben Kolozsvárott megjelentetett Pax Corporisa így ír: Némelly Gyermeknek egy néhány esztendőkig Füle kijár és néha nagy fájdalommal is vagyon. E nyavalyában: Vágy Szurok-Füvet, Fodormentát, Len-magot; aprón vagdalván rakjad ezeket gyenge rúházatskóba, mennyi a fülét bélepi.., Mire kell a kőrisbogár? A nyavalyák ellen korántsem csupán a gyógyfüveket használták, A sárgaságot például az arany-, vagy rézgyűrűről ivott vízzel gyógyították, a veszettség ellen kőris- bogárport kellett szedni, a kékkő a rosszsebre — nemibajra — volt jó, a kutyazsír a tüdőbajra, a füstölt farkashús a gyomorfekélyre, csikólép az ijedség, az ördögganaj pedig a nyavalyatörés ellen. A Szent György nap előtt fógott kígyó csontja tökéletesen elmulasztotta a gyermek torokfájását. Az orvosmeteorológiát — mint a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum népi orvoslást bemutató és szeptemberig nyitva tartó kiállításából kiderül — nem századunkban találták fel. A Budán 1844-ben megjelent Cisióa vagy az astronomic tudományoknak... című könyvecske érvágónaptárt is közread. Eszerint: Aki eret akar vágatni, az égbéli jeleket kell megnézni, a Hold ha benne van, nem kell bántani... Köztudott az is, hogy a húsvétkor szedett harmattal másnap meglocsolt lány, ifiasszony termékeny lesz. Termékenyítő, tisztító, gyógyító erőt látott a népi hiedelem a szentivánna- pi, június 31-i tűzugrásban is. Eleink a betegséget ismeretlen erők megnyilvánulásának tulaidonították és a maguk módján megpróbálták felvenni ellenük a küzdelmet. Az ártó hatalmak félrevezetésére például szülő nő ágyán a lepedő sarkába fokhagymát kötöttek. A lapáton elégetett kutyaszőr füstje — úgy vélték — jót tesz a kutyától megijedt gyermeknek. Ahogy Galgamácsán gyógyítottak Az ijedés, Ijedtség különben szinte minden vidéken foglalkoztatta az embereket. Tolnában például megelőzésére öntött ólmot tetteik a gyermek párnája alá, s úgy is gyógyították, hogy a gyermek arcát visszakézből vízzel, vagy az anya vizeletével- mosták le. Az ijedtség gyógyítását Van- kóné Dudás Juli galgamá- csai népművész, festőasszony rajzokon is megörökítette. A kiállítás egy valódi frászkarikával is érzékelteti a hiedelmek világát. A frászkarika nem más, mint egy 20—25 centiméter átmérőjű tésztából font sült karika, ezen bújtatták át a kisgyermeket, hogy elmúljon a frász, a lázas görcsroham. Nem a XVII. században, hanem 1930-ban készült, Nagykőrösön. De van ennél még fiatalabb dokumentum is, Sas Ferencné Békés megyei gyógyítóasszony 1950-ből kelt' kézzel rajzolt, primitív kártya- sorozata, amelyet medicinaként ajánlott. Hasonló, 1978-as tárgyi bizonyítékokat nem állítottak ki. Dercgán Gábor A Pest megyei Bíróság 685/ 1978-as dossziéjára a vádlott neve alá hosszú pecsét került. A bekeretezett utasítás így szól: Nem selejtezhető! 25 év után a leváltárnak adandó át! Ezt a bélyegzőt kizárólag a legsúlyosabb bűnügyek aktáira ütik rá. A 685-ös ügy valóban az utóbbi hónapok egyik döbbenetes bűnesete vdt a megyében. Tavaly december 3-án szombaton hangszórós rendőrkocsi körözött a fővárossal szomszédos Gyál községben. A hangszóróból minden utcában újra és újra ugyanaz a felhívás hangzott el: A rendőrség értesíti a lakosságot, hogy tegnap ismeretlen tettes a falu határában megölte Urszán Klára 15 éves helybéli diáklányt. A rendőrség kéri mindazok jelentkezését, akik pénteken akár ■ gyalogost«! .látták Urszán Klárát., A’lány képe itt a kocsiban és a gyáli rendőrőrsön megtekinthető. F. r ó nyom A község teljes nyilvánossága előtt kezdődő merőben szokatlan stílusú nyomozást a francia rendőrminiszter, Touche óta forró nyomon üldözésnek nevezi kriminalisztikai zsargon. A rendőrség ilyenkor a bűncselekményt követő órákat, ezt a felderítés szempontjából legértékesebb időt próbálja felhasználni az alapvető információk megszerzésére, amikoris a tettes legtöbbször még a közelben van, s tanúk emlékezete tiszta, s alighanem a nyomok teljes eltüntetésére sem volt elegendő idő. A gyáli gyilkosság elkövetése után sem telt még el 24 óra, amikor a hangszórós rendőrko_ csi és a legforgalmasabb pontokon elhelyezett falragaszok útján, a megyei bűnügyi osztály a lakosság segítségét kérte. S nem sokkal később a detektívek házról házra végigjárták a falut akár pesti kollégáik néhány héttel korábban, amikor a postarablók után kutatva átfésülték a főváros több kerületét. Vallomás — Hétfőn amikor hazamentem a feleségem mondta, hogy már Felsőpakonyban is mikro, fonoznak a rendőrök. Ezután egyre jobban féltem, hogy a dolog ki fog derülni. Tudtam, hogy többen láttak minket együtt. Nem bírtam az emberek szemébe nézni. Egyre többször úgy éreztem, hogy figyelnek, hogy, már mindenki mindent tud csak egyelőre még nem szólnak. A feleségemtől idegességemben meg is kérdeztem, hogy csak nem engem gyanúsítasz? Aztán Balogh János 25 éves felsőpakonyi betanított munkás nem bírta tovább, s hétfőn este elment a legközelebbi rendőrőrsre és beismerő vallomást tett: — Június elején ismerkedtem meg Klárával. Két suhanc- cal szemben védtem meg. Később többször találkoztunk presszókban, mozikban, de szorosabb kapcsolatba nem kerültünk. Nem mondtam meg, hogy nős ember vagyok, csak mint Pista mutatkoztam be neki. Augusztus végén voltunk utoljára együtt, aztán már csak de- cembei; 2-án. Aznap megvárÚjítások, találmányok A főtisztviselő alaptalan, igénye tam őt az iskola után Pestim- rén a gyáli busz megállójában. Amikor megérkeztünk a faluba, sétálni hívtam Klárát. Ö haragudott egy kicsit, mivel megtudta közben,, hogy családos ember vagyok, de azért eljött. Felsőpaköny felé mentünk egy dűlőúton. En közben célozgattam neki arra, de ő tiltakozott. Csak annyit engedett, hogy átkaroljam. így értünk el a Szarka tanya után a tsz ládarakásaihoz. Ekkor én hirtelen lerántottam, őt két ládasor közé, mire kiabálni kezdett. Befogtam a száját és közben próbáltam elérni célomat. Klára egyre hevesebben ellenállt, véresre karmolta az arcomat. Ekkor végképp elvesztettem a fejem. Fojtogatni kezdtem őt, először kézzel. Azt mondják végül a sáljával öltem meg, Én csak arra emlékszem, hogy egy traktor közeledett, mire én rádöntöttem a ládákat és elhajtottam Klára biciklijével... Emevizsgálat A gyár számára közömbös, hogy ezeket az alkatrészeket milyen célra használják fel, a megrendelő milyen feladatot old meg velük és e tevékenységével milyen eredményt ér el. Az alkatrészek előállításával a gyártó vállalat az egymással rendszeres kapcsolatban álló vállalatokat terhelő kölcsönös együttműködési kötelezettségének tesz eleget, de ezáltal nem válik hasznosítható- vá. A tisztviselő alaptalanul kéri, hogy a két gyár közötti szállítási szerződést a bíróság nyilvánítsa érvénytelennek. Nincs adat arra, hogy ez a megállapodás bármilyen okból semmis lenne. Jogszabályba nem ütközik, annak megkerülését nem jelenti, a dolgozó nép érdekeivel vagy a szocialista együttélés követelményeivel nincs ellentétben. Mindezek alapján nyilvánvaló, hogy a főtisztviselő az alkatrészelőállító gyártól újítási díjra nem tarthat igényt. A bűnügyi ponyvairodalom várfagyasztó kifejezéssel mosolygó gyilkosnak nevezi azokat a tetteseket, akik közönyösen, sőt nevetve idézik fel borzasztó bűnüket. A pszichológiai tapasztalatok szerint azonban e paramimiának nevezett jelenség mögött többnyire a tudat zavara, vagy más szellemi sérülés rejlik, s mivel e diagnózis pontosan ráillett Balogh Jánosra az ügyészség egy hónapra beutalta őt az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyitó Intézetbe. Az ügyészség és az orvosszakértő gyanúja nem volt alaptalan. A vizsgálat a legenyhébb gyengeelméjűséget: debilitást állapított meg Ba- loghnáí, aki korábban a nyolc osztályt kisegítő iskolában végezte el. Az elmeorvosi szakvélemény szerint a debilitást oko_ zó született agykárosodás a férfinak pont azokat az agyképletéit támadta meg, amelyek a szexuális életet szabályozzák. Az ily módon korlátozottan beszámítható Balogh büntetését a Büntetőkódex sze_ rint akár korlátlanul enyhíteni lehet, de akár a legsúlyosabb büntetés is kiszabható. Ilyen elmeállapotú vádlottaknál minden a bíróság mérlege. lésétől függ. Fél évvel a bűncselekmény után a Pest megyei Bíróságon dr. Korpássy Gyula tanácsa hirdetett ítéletet Balogh János ügyében. A büntetőtanács aljas indokból elkövetett emberölésért 15 évi fegyházbüntetésre és a szabadságvesztés kitöltése után kezdődő 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte a vádlottat. Az ítéletet az ügyész, a védő és Balogh János is tudomásul vette, így az jogerőre emelkedett. 1 Babus Endre * döntött, amely a keresetet elutasította. Újításnak csak az olyan megoldást lehet tekinteni, amelynek alkalmazása a vállalat részére hasznos eredménnyel jár — hangzik az ítélet. Ezért a járásbíróság helyesen vizsgálta azt a kérdést, hogy a gépgyár hasznosította-e a főtisztviselő megoldását. Hasznosítás az újítás tárgyát képező megoldásnak a vállalat termelési, gazdálkodási tevékenysége körében történő felhasználása. A tisztviselő által kidolgozott megoldást a mezőgazdasági gépgyár használja fel és hasznosítja. Az alkatrészelőállító gyár azonban nem hasznosító, tehát nincs jelentősége annak, hogy a megrendelésre készülő alkatrészek gyártása mennyi nyereséget eredményez nála. Ez a haszon ugyanis nem a tisztviselő által kidolgozott megoldásnak, hanem az alkatrészkészífő gyár vállalkozásának eredménye. Egy mezőgazdasági gépgyár részére egy másik gyár bizonyos alkatrészeket készít. Az ehhez szükséges technológiai és szerelési rajzokon feltüntették, hogy a készülék a mezőgazdasági gépgyár tulajdona, a rajzokat tilos bárki rendelkezésére bocsátani, vagy hozzáférhetővé tenni, illetve annak alapján más részére gyártani. A mezőgazdasági gépgyár főtisztviselője az alkatrész előállításával kapcsolatban újítási javaslatot nyújtott be munkaadójánál, de azzal az indoklással utasították el, hogy a megoldás kidolgozása munkaköri kötelessége volt. Ezek után az illető az alkatrészeket előállító gépgyárnál jelentkezett javaslatával, de szintén elutasították. Ennek ellenére a főtisztviselő ez utóbbi gépgyár ellen 300 ezer forint újítási díj fizetéséért pert indított. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság
