Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-02 / 259. szám
Ma tér vissza a Földre a Szojuz Ma földet ér Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivan- ■senkov, űrhajós, miután befejezte munkáját a Szaljut—6 orbitális tudományos űrállomáson — jelenti a TASZSZ tudósítója a repülésirányító központból. A legénység a Bíbic nevű különleges űröltözék segítségével a földi viszonyokhoz való újbóli alkalmazkodáshoz szükséges gyakorlatokat és edzéseket végezte tegnap. Kovaljonok és Ivancsenkov rádión jelentette, hogy jól érzi magát. A vietnami pártós kormányküldöttség Moszkvába érkezett Brezsnyev, Koszigin, az SZKP és a szovjet kormány más vezetői köszöntötték szerdán délután a vnukovói repülőtéren a Vietnami Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttségét, amely az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa megÉrzékeny i zt mondják a kereske- fk dók, s hinni kell nekik, hiszen ők a szakemberek, a jövedelmek bármilyen változására elsőként s a legérzékenyebben a ruházati cikkek forgalma reagál. Emelkedik vagy csökken az eladás, attól függően, miként áramlanak a forintok a családok bugyellárisába. Egy valami azonban tény: hoszú évek óta nem jut ötről hatra a ruházati cikkek értékesítése, ebben az árufőcsoportban nagyon szerény a bővülés, holott közben és általában, gyorsan gyarapszik a kiskereskedelmi eladások összege. Ne vitassuk azt, amit az érintettek állítanak. Joguk így vélekedni. Mégis, kíséreljük meg az egysíkú magyarázatot több síkra bontani, talán közelebb jutunk az igazsághoz. Mert hiszen igaz, a jövedelmeknek lényeges szerepe van abban, mire ad forintokat s mire nem ad a családi költség- vetés, de kizárólag a jövedelmek alakulására hivatkozni nem csupán szakmai vakság, több annál, politikailag hibás érvelés. Azt sugallja ugyanis, hogy a kereskedő — ebben az esetben a ruházati cikkeket kínáló — semmiről sem tehet, neki a szerepe annyi, hogyha az állami jövedelempolitika elegendő forintot nyújt át az állampolgárnak, akkor kiszolgálja, ha meg nincs kellő mennyiségű forint, akkor támasztja a pultot a boltos, jószerencsére várva. Mindez akkor, fogalmazódott meg bennem, amikor Nagykőrösön arról akartak meggyőzni, semmi értelme a két szektor, az állami meg a szövetkezeti jelenlétének, hiszen amúgy is szerény a ruházati cikkek eladása, mi szükség akkor arra, hogy az állami — azaz a tanácsi — meg a szövetkezeti kereskedelem üzletei egymással vetélkedjenek? Régi nóta persze ez, a kiszorítósdi egy időben nagy divat volt — kárát a vásárló látta —, s úgy mutatkozik, ha gondok támadnak, akkor megint ebben az irányban kereskednek az érintettek. Ahelyett, hogy a szakmájukba tartozó árukkal kereskednének — jobban. T íz üzletben árulnak ruházati cikkeket a városban, pontosabban összesen tíz olyan üzlet van, ahol ilyen termékeket, illetve ilyen termékeket i s forgalmaznak. Ami bizony tekintélyes szám, csak hogy az előbbi, bonyolultnak, szószaporító- nak hangzó mondat éppen e tekintélyességnek mond kontrát. Különösebb eltéréseket, választékbeli, árbeli versengést, mi tagadás, az ilyen meg az olyan szektor boltjai között nem tapasztalhatunk. Mintha arra alapozódnék a kereskedői felfogás, hogyi úgyis bejön ide a vevő, hiszen a másik üzletben sem lel többet, különbet, márpedig mi vagyunk közelebb a lakásához. Némely dolog láttán ezért az a benyomása támadhat az embernek, hogy hallgatólagosan és akaratlanul fölosztották itt a kereskedők no nem a forgalom, lehetőségeit, hanem a területet; ettől eddig az utcáig hozzánk jön a vevő, mert nem érdemes M neki máshová mennie. így igaz, miért menne távolabb, ugyanazért?! . Némi vigasz lehetne, ha úgy gondolnánk, valami nagykőrösi specialitásra bukkantunk, olyasmire, ami megmarad a város határain belül. Az ilyesfajta gondolkodásmód azonban eléggé elterjedt, mondhatjuk, jellemző. Könnyebb a másikra mutogatni, mint a saját portánkon körülnézni, holott ha valahol, akkor a ruházati kereskedelemben — s nem kevésbé a ruházati cikkek termelésében — nagyon itt az ideje, hogy mindenki a maga portáján söpörjön. Amire az illetékesek egyike azzal válaszolt, hiszen nagy baj nincsen, ha a forgalom, bár lassan, de növekszik. Növekszik, folyó áron ... Összehasonlítható árakon viszont csökkent, magyarán: a bővülést az árszínvonal emelkedése táplálta. Ezt pozitívumnak elkönyvelni, enyhén szólva is, ön- áltatásw a a megyében ugyanannyi üzlet kínál ruházati cikkeket, mint 1970-ben. Maga ez a tény sokat mond arról, vajon valóban tesz-e lépéseket az ipar és a kereskedelem a vevő megnyerése érdekében, s még többet elárul a való helyzetről, ha megtold- juk a leírtakat azzal, a boltok többsége ún. vegyes ruházati elárusítóhely, azaz bundától az alsóneműn át a zokniig, az ilyesfajta cikkek elegye lelhető benne. S valóban elegye, a vevő zsúfolt polcokat lát, de árut nem, s mert aprócska a raktár — vagy mint sok esetben, az üzlet a raktár is —, választékról, a kínálat bemutatásáról már említést tenni is fölösleges. Amit például a cipőipar termel, attól nem kell elájulni, ám amit a megyében a ruházati üzletek — némelykor az áruházként működő üzletek! — ebből a vevőnek megmutatnak, fölkínálnak, az egyenesen elborzasztó. Mintha úgy vélnék, „ide” ez is jó lesz. Véletlen, hogy — az árnövekedés ellenére — a lábbelik forgalma, forintban számítva, ma ugyanakkora, mint a hetvenes évek középső harmadában volt? Hihető, hogy a megye egy- egy lakosa mindössze kétszáz forintot hajlandó esztendőnként kiadni ilyen célra, vagy ott a baj, nem csábítják a többre? Reggelig sorolhatnók hasonló kérdéseinket, mivel eddig még szóba sem hoztuk az olyasfajta, meghökkentő tényeket, mint az, a hamincnégy települést ösz- szefogó váci járásban nagy nehezen sikerül egy év alatt harminckét-millió forintos ruházati forgalmat kierőlködni... Valóban csupán és kizárólag a jövedelmeken múlik ez? A szakmán belüliek azt állítják, a (ruházati cikkek eladása érzékenyen reagál a jövedelmek alakulására. Mi, a szakmán kívül állók, vásárlók, kirakatokat és polcokat nézegetők viszont azt állítjuk: a termelőknek és a kereskedőknek érzékenyebben kellene reagálniuk a szükségletek, az igények változására. Érzékenyebben, vagy egyáltalán: reagálni rá. Mészáros Ottó hívására érkezett hivatalos baráti látogatásra a szovjet fővárosba. A küldöttséget Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára és Pham Van Dong, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. A vietnami és szovjet zászlókkal díszített repülőtéren, a vendégek fogadására megjelent Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a minisztertanács elnöke, Andrej Gromiko külügyminiszter, Dimitrij Vsztyinov honvédelmi miniszter, ott volt a Központi Bizottság, a Legfelsőbb Tanács elnöksége és a szovjet kormány sok más tagja. A küldöttség tiszteletére a repülőtéren felsorakozott a moszkvai helyőrség díszalakulata. A két ország himnuszának elhangzása után a pártós kormányküldöttség vezetői Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin kíséretében elvonultak a katonák sorfala előtt, majd köszöntötték a fogadásukra megjelenteket. A moszkvai dolgozók nagy lelkesedéssel üdvözölték a hős vietnami nép képviselőit. Befejezés előtt a betakarítás Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a kistermelők eddig a száraz, őszi időjárást, a talajelőkészítési, vetési és betakarítási rpunkák- ra jól kihasználták. A mező- gazdasági nagyüzemek gondos felkészüléssel a két-három hetes érési késedelemből eredő lemaradást az időszerű munkák többségénél jelentősen csökkentették. Az őszi árpa és a rozs vetését, valamint a silókukorica és a szója betakarítását befejezték. Ahhoz, hogy a még hátralevő feladatokat is idejében, az eddigiekhez hasonló, jó eredménnyel tudják a mező- gazdasági üzemek dolgozói elvégezni, a szervezettség további növelésére, az emberek folyamatos foglalkoztatására, a-, gépek és berendezések jó kihasználására van szükség. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! •AZ MSZMP PEST MEGYEI.BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 259. SZÁM Áll A 80 FILLÉR 1978. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Termelékenyen, exporttermékek Háromnegyed év Pest megye nehéziparában Lassan már hetekben számoljuk az esztendőből hátralevő időt. Pest megye nehézipari üzemeiben a tavalyinál kevesebb gonddal küszködnek az év utolsó hónapjaiban, sikeres évzárásra számítanak. Jó alapot szereztek ehhez az első kilenc hónap alatt. A váci Forte Fotokémiai Vállalatnál a tervezettnél többet, 840 ezer négyzetméter filmet és 7,5 millió négyzetméter fotópapírt állítottak elő. S mivel a piacokon kelendőek termékeik, nagyobb deviza-árbevételt könyvelhettek el, hat és fél millió dollárt. (Év végéig pedig még mintegy másfélmillió dollár értékű cikket küldenek tőkés partnereiknek.) Természetesen szocialista exportkötelezettségeinek is eleget tesz a gyár. Idén összesen négymillió rubelért vásárolnak tőlük fotótermékeket. — A korábbinál ütemesebb termelést nagymértékben elősegítette a teljesítménybérezés bevezetése — mondta Pe- terdi Vince gazdasági igazgató. Számításunk szerint mintegy tíz százalékkal nőtt a termelékenység. A Taurus váci gyárában ugyancsak eredményekről beszélt Palotás László igazgató. A tavalyinál 14 százalékkal magasabb termelési értéket értek el: 373,9 millió forintot. Elkészítettek 4100 tonna ragasztót, 820 tonna profilszalagot, 532 tonna gumijavítót, 364 ezer négyzetméter vízszigetelő fóliát és 142 ezer négyzetméter mezőgazdasági padlót. Utóbbi termékük teljes egészében tőkés exportra készült, ugyanakkor profilszalagból is több a tőkés kivitel. — Az elmondottakhoz hozzátartozik még, hogy 1,4 százalékkal csökkent idén a dolgozók száma — fűzte hozzá az igazgató —r és jelentős műszála fejlesztésre sem volt lehetőség. Erőteljesen javult a munka hatékonysága — ezt ösztönöztük a 8,2 százalékos bérfejlesztéssel is —, 15,9 százalékkal nőtt a termelékenység. A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat munkájáról Princz Ferenc termelési főosztályvezetőtől kaptunk tájékoztatást. Elmondta: eredményes háromnegyed évet hagytak maguk mögött, jelzi ezt, hogy 1 milliárd 50 millió forint értékű terméket gyártottak üzemeikben. Nemcsak tervüket teljesítik időarányosan, hanem a minőség is jó. Számottevő reklamációval nem keresték meg a vállalatot a partnerek. Idén különösen megnőtt az igény a cipőipari alkatrészek iránt. Elkészült 5 millió pár talp és 1 millió pár Szieszta gyermekcipő-talpbélés is. Csőgyártó üzemükből 1800 tonna különböző típusú polietilén cső került ki, s az év során több új termékkel is gazdagították a profiljukat. Július elsejétől egy új üzem is hozzájuk tartozik. Ez műanyag kaptával látja el a cipőipart. Kolözár György főmérnököt Százhalombattán kérdeztük: a tervezettnek megfelelő meny- nyiségű áramot állítottak-e elő a Dunamenti Hőerőmű Vállalat óriás kazánjai, generátorai? — Az előírtnak megfelelően, 61,6 százalékos terheléssel dolgozott erőművünk — felelte —, 8 millió 816 ezer megawattéra villamos energiát termeltünk. Ebből a távvezeték-hálózatba 6 millió 472 ezret juttattunk. Idén is részüzemeltetéssel működtettük berendezéseinket: az igények szerint hol alacsony, hogy meg csúcsfokon üzemeltek a kazánok. Nagy gondossággal és figyelemmel mégis sikerült csökkenteni a hőráfordítás mértékét. Egy kilowattóra elektromos energia előállításához a számítottnál kevesebbet, 2368 kalória hőt használtunk föl. D. Gy. Pártvezetők látogatásai Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke szerdán Békés megyébe látogatott Békéscsabán részt vett és felszólalt a párt megyei bizottságának ülésén, ahol megemlékeztek a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulójáról. Megvitatták a hosszú távú külgazdasági politikával és a lemezpozdorfábél bútorlapok Felavatták a budakalászi székhelyű ÍSZV áj üzemét A teljes termesztés és leidolgozás rendszergazdái Mostantól kezdve nyugodtan mondhatjuk, hogy a len is a legszélesebb körben, a leggazdaságosabban feldolgozható ipari növények sorába lépett. Korábban csak szálas rostjait és magját használták fel, de a Budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalat olyan fejlesztési programot valósított meg, melynek eredményeként most már nincs olyan része a növénynek, amiből ne készítenének hasznos anyagot. Ennek a beruházásnak befejező része az a komáromi len- pozdorja bútorlap üzem, melyet tegnap avattak ünnepélyesen. Így a Budaflax, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat valóban a teljes magyar lentermesztés és -feldolgozás gazdája és irányítója. Ök dolgozták ki a len iparszerű termesztését, ők a rendszergazdák, s maguk dolgozzák fel a növény minden egyes részét. Az új üzem technológiáját és gépeit a belga Marre- cau-cégtől vásárolták meg. Partnerük garantálta, hogy az itthon készített bútorlapok minősége megegyezik a náluk készített termékekkel. Hozzájárultak a SANOPAN márkanév használatához is. Dr. Szabó Imre könnyűipari miniszterhelyettes avatta fel ünnepélyes keretek között a bútorlapüzemet. Elismeréssel szólt az LSZV beruházási tevékenységéről. A 80 millió forintos beruházás ugyanis évi 20 ezer köbméter bútorlap előállítására alkalmas. i S mivel a következő ötéves időtartamra megkötött kooperációs szerződés alapján évente hétezer köbméter terméket szállítanak a belga cégnek — s ezen felül is exportálnak nyugati piacra, a beruházás tőkés import ráfordítása már fél év alatt megtérül. Egy munkás egy év alatt 1 millió forint értéket termel. Három műszakban mindössze negyvenen dolgoznak az új gyárban, amelyben központi vezérlőpulttól irányítják a korszerű, automata gépeket. A termelés zavartalanságát is jóelőre biztosították. A gépkezelők a csehszlovákiai Slad- koveivó pozdorjalap-gyárában tanulták meg a munkát. A későbbi karbantartásra is szerződést kötöttek velük. termelési szerkezet fejlesztésével kapcsolatos Békés megyei feladatok végrehajtásának helyzetét, eredményeit és gondjait. Az ülést követően Bénke Valéria meglátogatta a KISZ Békéscsabán működő megyeközi iskoláját. ★ Dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára a szerdai napot Komárom megyében töltötte. Tatabányán felkereste a Magyar Szénbányászati Trösztöt, majd a KISZ megyei bizottságán az ifjúsági mozgalom megyei, járása, városi vezetőivel tanácskozott. Az eszmecsere után Tatán tett rövid látogatást. Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán az Országos Vízügyi Hivatalba látogatott, ahol tájékoztatót hallgatott meg a víz- gazdálkodás V. ötéves tervének időarányos teljesítéséről, majd a vízügyi vezetők társaságában felkeresett több budapesti létesítmépyt. Az elkészült pozdorjalapok zz új üzemben Losonczi Pál, az Elnöki Ta- i nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Huari Bu_ mediennek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének, országa nemzeti ünnepe alkalmából. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese tegnap hazaérkezett Finnországból, ahol Paavo Väyrynen külügyminiszter meghívására tett látogatást. F. B. Martinus, a Mozambiki Népi Köztársaság egészség- ügyi minisztere tegnap — dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter meghívására — küldöttség élén Budapestre érkezett.
