Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

1978. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK Kuba, Amerika első szabad földje (2.) A vívmányok útján Kubai házigazdáink tuda­tosan törekedtek arra, hogy a felszínes benyomásokon túl, mind többet tudjunk meg tör­ténelmi útjuk eredményeiről. Ezt a célt szolgálta egy Ha­vanna környéki utazásra szóló meghívásunk is. Tetszetős, légkondicionált, japán gyártmányú Heino már­kájú autóbuszok jöttek értünk. Ezek nem jellemzőek a ku­bai tömegközlekedésre, ter­mészetesen ott is légkondicio­nálás nélküli autóbuszok jár­nak az utakon, de találkozni hasonló, nyugati importból származó kocsikkal is. Az utasforgalom növekedése mi­att a gazdasági blokád idején szovjet alvázra épített kubai motorral elkezdték gyártani a Giron autóbuszt. Ezeket a szerény kivitelű, 25 személyes kis járműveket zömmel isko­lások szállítására használták. Ikarus autóbusz kevés fut Kubában, ami van. azt vi­szont nagyon szeretik, és a hírek szerint a közelmúltban vásároltak belőle néhány szá­zat. A fesztivál idején sok szaladt belőlük az utcán, mert a szovjet és az NDK küldött­ség saját utazásaik lebonyolí­tására áthozott az óceánon néhány tucatot A magyar delegációval is volt három, elsősorban a művészek szállí­tására. Fordok és Volgák Aki a járműveket szemügy­re vesz; Kubában, az első, ami szemébe ötlik a rengeteg régi, nyugati, zömmel ameri­kai gyártmányú személygép­kocsi, bár láthatók Volgák és Zsigulik, és dél-amerikai le­ányvállalatoktól szállított For­dok és Volkswagenek is. A régi autók a forradalom elért­ről maradtak meg, és alkat­rész-utánpótlás híján rossz állapotban vannak. Nem üzem­biztosak, itt-ott magnyomottak, nehezen csukódik az ajtajuk, hiányos az utastér-tömítésük, szakadt a kárpitjuk, törött az irányjelzőjük. Ennek folytán egy sajátos, karjelzéssel befo­lyásolt közlekedés alakult ki. Á sofőr, ha balra akar kanya­rodni, akkor kezét vízszinte­sen kinyújtja, ha jobbra, ak­kor lelógatja bal karját, és ha tolatni akar. akkor lógó kezé­vel hátrafelé legyez. Annyira általánossá vált az irányjel­zésnek ez a formája, hogy az új kocsikkal közlekedők zö­me is ezt használja az index­kapcsoló helyett. Amilyen vegyes képet mutat a személygépkocsi-állomány, olyan egységesek a megkülön­böztetett jelzéssel ellátott jár­művek. Modern berendezések­kel felszerelt mentők szolgál­ják az egészségügyi ellátást. A tömeggyűlések tere Utazásunkat A forradalom vívmányainak útján címmel szervezték. Így első állomá­sunk a Forradalom tere volt. A téren magasodik a kubaiak Petőfijének, Jósé Martinak 120 méter magas emlékműve. Itt található a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, és a Köztársasági Elnökségnek a Forradalmi Fegyveres Erők Minisztériumának, a Belügy­minisztériumnak, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztériumnak a székháza. A győzelem előtt Polgár térnek nevezték. Azért lett a Forra­dalom tere, mert minden je­lentősebb politikai tömeggyű­lést itt rendeznek általában egymillió résztvevővel. Itt je­lentette be 1960. augusztusában Fidel Castro Kuba független­ségének deklarációját, az Első Havannai Nyilatkozatot. Ide jött el Cienfuegos vezetésével százezer paraszt, hogy hitet tegyen az agrárreform mellett. Itt fogadta a nép a Második Havannai Nyilatkozatot. In­nen indították el a harcot az analfabétizmus ellen, és itt ünnepelték meg a felette ara­tott győzelmet is. Itt köszön­tötték Leonyid Brezsnyevet, Salvador Allendét, Mengisztu Hailé Mariamat. Itt emlékez­tek Che Guevarára (ahogy a kubaiak mondják: „Itt sír­tunk Che halála miatt”), és a Barbados felett felrobbantott gép áldozataira. A tér tehát nemcsak elnevezésében, hanem a szó igaz értelmében is a forradalom tere. Winden harmadik Innen továbbutazva a 'győ­zelem óta épült iskolák és kór­házak mellett haladtunk ’ el. Kísérőink elmondták, hogy a kormány fokozott figyelmet fordít az oktatási és egészség- ügyi intézmények fejlesztésére. Átalakították iskolává az egy­kori zsarnokság 69 laktanyáját és több száz új intézményt ad­tak át. (Az iskolaépületek 70 százaléka a győzelem után épült!) Maga Fidel Castro is szívesen és gyakran vesz részt ezek átadásán. Az iskolaépítési program megvalósításának eredményeként 1958-hoz viszo­nyítva majd háromszorosára emelkedett az alapfokú, több mint hatszorosára a középfo­kú, és csaknem hatszorosára az egyetemi-főiskolai oktatás­ban résztvevők száma. Ez azt jelenti, hogy Kubában ma minden harmadik ember isko­lába jár. Minden iskolás — az elemitől az egyetemig — in­gyen kapja a tanszereket és az oktatási segédanyagokat. Zömük az egyenruhát és a cipőt, valamint a teljes ellá­tást is. Az első törvény » Következő állomásunk a Havannai Idegkórház volt. Itt az. orvos-igazgató, a barbudók (szakállasok — a nép így ne­vezte Fidel Castrót és harcos­társait) egyike — aki a győ­zelem másnapjától vezeti az intézményt — fogadott ben- nünket. Elmondta, hogy a kórház 4100 ágyas, és elmebe­tegek munkaterápiás gyógyí­tásával foglalkoznak. Felsze­reltségét és munkakörülménye­it tekintve a forradalom nagy vívmánya ez is. Itt érzi az ember igazán Jósé Marti sza­vainak valóra válását: „Azt akarom, hogy köztársaságunk első törvénye, a kubaiak kul­tusza legyen!" A győzelem előtt itt az em­bereket tizedelte az éhhalál és a betegség. Ma modern kol­légiumi viszonyokhoz hason­líthatók a kórházi körülmé­nyek. A betegek jó részét si­kerül visszavezetni az életbe. Akik gyógyulnak, intézeten kí­vüli munkahelyekre kerülnek, majd később a munkahely kö­zelében kapnak kollégiumi el­helyezést, és végül, ha állapo­tuk tovább javul, hazaköltöz­hetnek. Jártunk a foglalkozta­tó műhelyekben, ahol aszta­losmunkát végeznek, dobozo­kat és játékokat készítenek, szőnyeget szőnek. A kórházlátogatás a betegek közreműködésével bemutatott kulturális műsor megtekinté­sével fejeződött be. Érezhető volt igyekezetük, a fellépés kölcsönözte boldogságuk, amint minden ép idegszáluk­kal a sikerre koncentrálnak. Cement és fiatalság A forradalom vívmányai­nak útján programunkba tar­tozott a kommunista fiatalok védnökségével épülő cement­gyár megtekintése is. Elké­szülte után egymillió 400 ezer tonna cementet termel. Ennek jelentőségét igazolja, hogy üzembehelyezésével az évi cementtermelés 5 millió ton­na lesz, szemben az 1958. évi helyzettel, amikor csupán 743 ezer tonnát állítottak elő az országban. Szükség is van az építőanyagra, hiszen az 1975—80. közötti időszakra 800 iskola, több mint száz kórház és rendelőintézet, mintegy 100 ezer új lakás, és a szigetet hosszában átszelő autópálya egy részének megépítését ter­vezték. Ám, ezek csak a leg­fontosabbak. Az építkezésen 1100 fiatal dolgozik. Az ország minden részéből jöttek, önként vállal­va a gyárépítés feladatát. Zö­mük szakma nélkül érkezett, és itt tanulta ki a mestersé­get. A főépítésvezető két gyer­meke havannai fiatalasszony, tagja a pártnak és a KISZ- nek. Felhívásra jelentkezett cementgyárat építeni. Elmond­ta, hogy a munka 1975-ben kezdődött és 1979-ben már gyártják a cementet. Az I. pártkongresszus beszámolója minden bizonnyal róluk is szólt, amikor megállapította: „Az építőmunka társadalmi megbecsülése rendkívüli mó­don megnőtt. Forradalmi tár­sadalmunk méltóképpen érté­keli az építőmunkások erő­feszítéseit.” ÄRPÄSI ZOLTÁN Következik: HEMINGWAY ASZTALÁNÁL A közel-keleti rendezésről Alekszej Koszigin és Jnsszer Amint megbeszélései Közös közlemény n PFSZ moszkvai tárgyalásairól Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke szerdán a Kremlben fogadta a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnö­két, Jasszer Arafatot, aki a PFSZ küldöttségének élén tar­tózkodik Moszkvában. A tárgyszerű, baráti légkör­ben folytatott megbeszélésen a felek határozottan elítélték a külön alkuk és az agresszor előtti kapituláció politikáját, amely komoly kárt okoz az az arab népek és mindenek­előtt a Palesztinái arab nép szabadságért és függetlensé­gért vívott igazságos harcá­nak. ★ Jasszer Arafat a TASZSZ tudósítójának adott nyilatko­zatában a többi között kije­lentette, hogy rendkívül nagy­ra értékeli a szovjet vezetők­kel folytatott tárgyalásainak eredményeit, valamint azt a következetes és támogató ál­láspontot, amelyre a Szovjet­unió helyezkedik a palesztinai arab nép törvényes jogai, ön- rendelkezése és önálló állami­sága tekintetében. A Szovjetunió és a Palesz­tinai Felszabadítási Szervezet határozottan elítéli azt a kü- lönmegállapodást, amely az Egyesült Államok közreműkö­désével Camp David-ben jött létre Egyiptom és Izrael kö­zött. Ez a megállapodás össze­esküvés az arabok ellen, há­tuk mögött jött létre, célja az, hogy segítséget nyújtson Izraelnek a megszállt arab területek, így a palesztin te­rületek megtartásában, ab­ban, hogy lehetetlenné tegye a palesztin arab nép elidege­níthetetlen jogainak megvaló­sítását — hangoztatja az a közlemény, amelyet szerdán adtak ki Moszkvában a PFSZ küldöttségének látogatásáról. A közös közlemény alá­húzza a Szilárdság Frontja lét­rejöttének fontosságát és hang­súlyozza: ma különösen idő­szerű az a feladat, hogy való­sítsák meg minden olyan erő összefogását és mozgósítását, amely szemben áll az arabel­lenes különmegoldásokkal. A felek ezzel kapcsolatban üd­vözölték az arab államok és a PFSZ vezetői bagdadi tanács­kozásának összehívását. A tárgyalások torán Arafat kijelentette: a palesztin nép Ugandái támadás Tanzániai kormánynyilatko­zat szerint az ugandai csapa­tok harckocsik és nehéztüzér­ség támogatásával 30 kilomé­terre hatoltak be tanzániai területre: a tanzániai csapatok a támadó egységekkel harcba bocsátkoztak. A tanzániai kormány ismét kategorikusan cáfolta Idi Amin ugandai államfő vád­jait, amelyek szerint Tanzánia támadást intézett volna Ugan­da ellen. NSZK-államiérliak tárgyalásai Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter ma, Varsóba utazik és megbeszélé­seket folytat lengyel kollégá­jával, Emil Wojtaszekkel. ta­lálkozik Edward derekkel, a LEMP KB első titkárával. Genscher elsősorban a kelet— nyugati enyhülésről, a leszere­lési és fegyverzetkorlátozási tárgyalások lehetőségeiről kí­ván eszmecserét folytatni. Helmut Schmidt, nyugatné­met kancellár kétnapos olasz- országi tárgyalás után csütör­tökön Párizsban Giscard d’Estaing francia államfővel tanácskozik. Tárgyalásainak előterében az új nyugat-euró­pai pénzügyi rendszer áll. A BT Namíbia-ülése Afroézslai szolidaritás Az ENSZ Biztonsági Taná­csának Namíbia-ülésén az af­rikai országok képviselői azon­nali megtorló intézkedéseket követeltek Dél-Afrika ellen. Hangsúlyozták: csak közös lé­pésekkel — például a keres­kedelmi és gazdasági kapcso­latok megszakításával — le­het megakadályozni Pretoriát abban, hogy Namíbiában olyan bábrezsimet hozzon létre, amelynek gyámja maga Dél- Afrika lenne. Az Afroázsiai Népek Szoli­daritási Szervezete (AAPSO) nyilatkozatban ítélte el a rhodesiai fajüldöző rezsim Zambia és Mozambik ellen el­követett legutóbbi katonai agresszióját. A rhodesiai fővárosban ked­den afrikai egyetemi hallgatók tiltakozó beadványt juttattak el a fajüldöző hatóságokhoz, s felemelték szavukat a Smith- rezsim döntése ellen, hogy jövőre az afrikai fiatalokat is behívják a fehértelepes re­zsim hadseregébe. Bizalmat kapott az olasz kormány Az olasz képviselőház meg­erősítette tisztségében Giulio Andreotti kereszténydemok­rata kisebbségi kormányát. A kormányt támogató öt erő kö­zül négy, közös indítványt ter­jesztett elő és erre 332-en sza­vaztak, ellene ’ '-an, 16-an pe­dig tartózkodtak. A parlamen­ti többség ötödik pártjának, a Köztársasági Pártnak a kép­viselői fenntartással fogadták a dokumentumot és tartózkod­tak a szav ástól. A többségi határozat sze­rint a legfőbb cél továbbra is senkinek sem engedi meg, hogy helyette próbálja meg­oldani a palesztin problémát, különösen nem engedi meg azt, hogy törvényes jogai el­lenére próbálkozzanak ez­zel. Az ilyen különmegállapo- dások érvénytelenek és tör­vénytelenek a palesztin nép számára. Szovjet részről a tárgyalások során ismételten megerősítet­ték: a Szovjetunió elvi irány­vonala az, hogy olyan átfogó rendezést kell létrehozni a Közel-Keleten, amelynek el­választhatatlan része a palesz­tin arab nép törvényes nem­zeti jogainak biztosítása. Mind­két részről kijelentették, hogy határozott szándékuk folytatni a harcot a Közel-Kelet igaz­ságos és tartós békéjéért. Zsivkov—Nkomo találkozó Todor Zsivkov Szófiában fo- fogadta Joshua Nkomót, a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnökét, a Zimbabwei Hazafias Front egyik vezető­jét. A baráti légkörben lefolyt találkozón Joshua Nkomo kö­szönetét mondott azért a tá­mogatásért, amelyet a BKP és Bulgária nyújt a zimbabwei nép harcához. Stroagal az NDK-ban Lubomir Strougal, csehszlo­vák miniszterelnök, szerdán, kétnapos baráti látogatásra a Német Demokratikus Köztár­saságba érkezett. Az NDK Minisztertanácsá­nak épületében megkezdődtek a két államférfi megbeszélései. Ünnepség a Kremlben Leonyid Brezsnyev köszöntötte a hetvenéves Usztyinov marsallt Leonyid Brezsnyev,- az SZKP KB főtitkára, nyújtotta át szer­dán a Kremlben a Lenin- rendet és a Szovjetunió Hőse Aranycsillagát Dmitrij Usz­tyinov marsallnak, a Szovjet­unió honvédelmi miniszteré­nek, akit 70. születésnapja al­kalmából részesítettek a ma­gas kitüntetésben. Leonyid Brezsnyev beszé­dében szólt arról, hogy a Szovjetunió katonai ereje nem irányult és sohasem irá­nyul más népek ellen. Ez a félelmetes erő — mondotta — ugyanakkor elővigyázatosságra inti azokat, akik a máséra áhítoznak, akik a Szovjetunió, a szocialista közösség egészé­nek érdekeit akarják megsér­teni. Az SZKP főtitkára méltat­ta Usztyinov marsall érde­meit, s meleg szavakkal kö­szöntötte a magas kitüntetés alkalmából. Dmitrij Usztyinov vála­szában köszönetét mondott a párt és a szovjet állam meg­tisztelő bizalmáért s hang­súlyozta, hogy a szovjet fegy­veres erők mindig készen állnak a szocialista vívmá­nyok védelmére, éberen őr­zik a kommunizmust alkotó szovjet emberek munkáját. Bagdadi akcióterv Tárgyalnak a külügyminiszterek Az iraki fővárosban hatta­gú különbizottság dolgozik az arab államfők csúcstalál­kozója elé kerülő külügymi­niszteri akcióterven. Iraki források szerint nincs akadálya olyan megállapodás kidolgozásának, amelyet az­után a külügyminiszterek jó­váhagynak. A megnyilatkozásokból ítél­ve három pontban alakulhat ki feltétel nélküli egyetér­tés: Az egyik a Camp David-i megállapodások elvetése; a másik a Palesztinai Felszaba­dítási Front egyedüli képvi­seleti jogának megerősítése; a harmadik a kilencmilliárd dollárra tervezett pénzalap jóváhagyása. Ez utóbbiról Sza- dun Hammadi iraki külügy­miniszter sajtóértekezletén kijelentette: „számomra úgy tűnik, hogy az ellenséggel szembeni arab pozíciók meg­erősítését szolgáló pénzügyi szolidaritás olyasvalami, ami­ben mát meg is egyeztünk". Csütörtökön este közzétett hivatalos közlés szerint: „az arab külügyminiszteri érte­kezleten komoly előrehala­dás történt, és a szerkesztő- bizottság által beterjesztett közös munkaokmány fontos részleteit már jóváhagyták. A vita — a munkaokmény fennmaradó részeinek jóváha­gyása végett — folytatódik’’. A palesztin ügy az ENSZ előtt a munkanélküliség csökkenté­se, a foglalkoztatottság növe­lése, a délvidék fejlesztése és az infláció mérséklése. Római megfigyelők vélemé­nye szerint a bizalmi szava­zással felérő állásfoglalás leg­nagyobb érdeme az, hogy is­mét elszigetelték az újfasiszta és a szélsőjobboldali ellenja­vaslatot. Ezzel együtt nem si­került kiküszöbölni a kor­mányt támogató többséget megosztó ellentéteket, ami a Köztársasági Párt tartózkodá­sában is. tükröződik. Az izraeli agressziós politi­ka elítélésének jegyében foly­tatódott az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán különleges po­litikai bizottságban a palesz­tinai menekültek helyzetéhez kapcsolódó kérdések megvita­tása. A vita légköre és' me­nete egyértelműen azt a meg­győződést tükrözi, hogy ez az égető’politikai probléma azon­nali és sokoldalú megoldást követel. Halil Itani, Libanon ENSZ- képviselője arra intett, hogy a világszervezetnek meg kell lelnie a palesztin kérdés ha­tékony megoldásának módját. Több ország — közöttük az Irak, Guyana, NDK, Szíria, a Jemeni NDK — küldötte el­ítélte azokat a kísérleteket, hogy elodázzák a közel-kele. ti helyzet hathatós rendezését, így a palesztin probléma meg­oldását, s az arab népek feje fölött a palesztinok érdekeivel ellentétben különalkukat kös­senek. Brit kormányprogram II. Erzsébet királynő a négy évszázada kialakult fényes külsőségek közepette megnyi­totta a brit parlament üléssza­kát. A munkáspárti kormány a trónbeszédben sem külpoli­tikai, sem belpolitikai téren neró jelzett irányváltást. A beszéd hangoztatta, hogy Nagy-Britannia továbbra is szilárd tagja marad a NATO- nak, ugyanakkor konstruktív I kapcsolatokra törekszik a szo- J cialista világgal. A kormány a trónbeszédben megígérte, hogy jövő tavasszal népszava­zást rendez Skóciában és Walesben a két országrész tervezett önkormányzatáról. A gazdaságpolitikában a kormány változatlanul az in­fláció fékentartására és a munkanélküliség enyhítésére összpontosítja erőfeszítéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom