Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-31 / 257. szám

kMJoe 1978. OKTOBER 31., KEDD Kitüntették üsztyinov marsain Az SZKP Központi Bízott- tóga, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa 70. születésnapja alkal­mából köszöntötte Dmitrij Usztyinovot, a kommunista párt és a szovjet állam ki emelkedő személyiségét. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége vasár­nap rendeletét tett közzé ar­ról, hogy 70. születésnapja al­kalmából a Szovjetunió Hőse címet adományozza Dmitrij Üsztyinov marsallnak, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének, el ismerésül azokért a kimagasló érdemekért, amelyeket a má­sodik világháborúban és az azt követő időszakban a kom munista párt és a szovjet ál­lam szolgálatában az ország honvédelmének megerősítése érdekében szerzett. ★ Dmitrij Üsztyinov marsallt 70. születésnapja alkalmából üdvözölte Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter. Frontországok tanácskozása Dar es Salaamban az úgy­nevezett afrikai frontországok államfőinek találkozóján ez­úttal a szokásos öt elnök he­lyett — Tanzánia, Zambia, Angola és Botswana képvise­letében csak négy államfő vett részt. Közleményben ítél­ték el a dél-afrikai és a rho- desiai fajüldöző rendszerek agressziós tevékenységét és támogatásukról biztosították a SWAPO-1 és a Zimbabwe Hazafias Frontot. Palesztin vezetők a Szovjetunióban i Gromíko fogadta Arafatot Vasárnap Moszkvába érke­zett a Palesztinái Felszabadí­tási Szervezet küldöttsége, élén Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével. A kül­döttségben a PFSZ VB tagjai, valamint a palesztin ellenál­lási mozgalom más vezetői vesznek részt. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere hétfőn fogadta Jasszer Arafatot, a PFSZ VB elnökét. A szívélyes légkör­ben és a kölcsönös egyetértés jegyében lefolyt találkozón áttekintették a közel-keleti helyzetet és megvitatták a Palesztinái problémának — az átfogó közel-keleti rendezés keretein belül történő — igazságos megoldásáért folyó harccal kapcsolatos feladato­kat. A bagdadi csúcs napirendjén • Az arab egység ügye Hétfőn Bagdadban, meg­nyílt húsz arab ország és a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet külügyminisztereinek a csúcstalálkozót előkészítő ér­tekezlete. A tanácskozáson — Egyiptom kivételével — va­lamennyi arab ország képvi­selteti magát. A bagdadi kül­ügyminiszteri tanácskozást Szadun Hammadi iraki kül­ügyminiszter nyitotta meg. Az iraki külügyminiszter megnyitóbeszéde józan, tár­gyilagos hangnemben, az össz- arab plénumon belül meglevő tényleges erőviszonyok mér­legelésével vázolta a tenniva­lókat és lehetőségeket, ame­lyeket egyébként a konferen­cia elé terjesztett iraki mun­katerv is tartalmaz. Hammadi hangsúlyozta, Irak tudatában van annak, hogy az egyes arab országok különbözőképpen látják a csúcstalálkozó előtt fekvő té­mákat. Éppen ezért adta érté­Szádét vádol — vádlott „Fegyveres államcsíny vég­rehajtására szőtt összeeskü­vés” vádját emelte az egyip­tomi államügyész az elmúlt hetekben letartóztatott har­mincöt személy ellen. Őket is — akárcsak tizenhat társu­kat, akiket a múlt héten he­lyeztek hasonló vád alá — abban találtak bűnösnek, hogy tagjai voltak egy „Egyiptomi Kommunista Párt” nevű szer­vezetnek, s „Szadat elnök megdöntésére szövetkeztek”. A vádat arra építik, hogy a leghatározottabban ellenez­ték Szadat különutas politiká­ját, s a Camp David-i alku létrejöttét követően röpirato- kon és kiadványokban adtak hangot tiltakozásuknaik. ★ Neves arab politikusokból, tudósokból, írókból, szakszer­vezeti vezetőkből, közismert jogászokból álló — összesen kétszáz tagú — népi bíróság ült össze vasárnap Tripoliban. hogy ítéletet mondjon Szadat egyiptomi elnök megalkuvó, különutas politikája fölött. A népi bíróság ügyésze vád­beszédében rámutatott, hogy a Szadat által Camp David­ben aláírt megállapodások sér­tik az arab nép törvényes jo­gait; tagadják az Izrael' által megszállt arab népnek és tör­vényes képviselőjének, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezetnek a létezését; szöges ellentétben állnak az ENSZ, valamint az arab csúcsértekez­letek közel-keleti határoza- taivál. Szadat az arab nép ellen­ségével lépett szövetségre, kü- lönbéke-politikájával, a Camp David-ban megkötött alkujá­val a közel-keleti és afrikai behatolásra törekvő imperia­lizmus, a reakció szolgálatába szegődött, s amerikai gazdasá­gi segély reményében áruba bocsátotta az egyiptomi nép érdekeit is — hangoztatta a vádló, aki arra kérte az arab népi bíróságot: a fenti vád­pontok alapján mondja ki bű­nösnek Szadatot az arab nép érdekeinek elárulásában. AZ UNESCO általános konferenciája XX. ülésszakán hétfőn 145. tagállamként fel­vették a szervezetbe Namí­biát sül, hogy olyan belső komp­romisszumra van szükség, amely olyképpen feltételezi „a képességek és energiák” összpontosítását, hogy „közben minden arab ország fenntart­hatja a maga elméletét és harci módszereit a cionisták létével szemben”. Irakon kívül Jordánia, Szí­ria, a Palesztinái Felszabadí­tási Szervezet, majd később Kuvait terjesztett munkaok­mányt a konferencia elé. Az iraki dokumentum — források szerint — részlete­sen kifejti a Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsa október 1-i emlékiratát, amely az Iz­raellel közvetlenül szemben­álló' országoknak 9 milliárdos pénzalap megajánlását szor­galmazza. Ebből az alapból, amelyet a segíteni képes olaj­termelők hoznának létre, több mint 50 százalékban részesed­ne Egyiptom — feltéve, hogy Szadat teljesen felhagy külön­utas politikájával. Hétfői, késő esti tájékozta­tójában Szadun Hammadi el­mondta, hogy a nap folyamán tíz arab ország képviselője szólt hozzá a csúcsértekezlet napirendjén szereplő kérdés­hez. Szekér Gyula Helsinkiben Dr. Szekér Gyula, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese va­sárnap a finn kormány ven­dégeként, Helsinkibe érke­zett. A kormány elnökhelyette­sét Helsinki repülőterén Eero Rantala, kereskedelem- és iparügyi miniszter, valamint dr. Matusek Tivadar, hazánk helsinki nagykövete köszön­tötte. A Minisztertanács elnök- helyettesét fogadta Kalevi Sorsa, a Finn Köztársaság miniszterelnöke. Dr. Szekér Gyula hétfői megbeszélésén Paavo Väyry- nen külügyminiszterrel és Eero Rantala ipari- és keres­kedelmi miniszterrel a ma­gyar—finn gazdasági kapcso­latok és együttműködés idő­szerű kérdéseiről és tovább­fejlesztésük lehetőségeiről tár­gyalt. Október zászlaja alatt A Pravda Lázár György látogatásáról A vietnami alelnák Kongóban és Etiópiában A Kongói Népi Köztársa­ságban közös közleményt ír­tak alá Nguyen Huu Tho, a Vietnami Szocialista Köztár­saság alelnökének brazzavil- le-i tárgyalásairól. Nguyen Huu Tho továbbutazott Etió­piába, ahol Mengisztu Haile Mariam, az Etióp Ideiglenes Kormányzó Tanács elnöke vasárnap fogadta a vietnami alelnököt. A kétoldalú kap­csolatokkal és a nemzetközi helyzettel összefüggő kérdése­ket tárgyaltak meg. A Pravda szokásos vasár­napi nemzetközi szemléjének első részében „Október zászla­ja alatt” címmel a szocialis­ta közösség országainak ered­ményeivel, kapcsolataik fej­lődésével foglalkozik és a töb­bi között a következőket írja: „A szocialista országok al­kotó terveinek megvalósítása együtt jár azzal,, hogy a test­vérországok az élet minden területén bővítik együttmű­ködésüket. Ezt bizonyítja az a munkalátogatás is, amelyet Lázár György, az MNK Mi­nisztertanácsának elnöke a napokban tett országunkban. A Kremlben megtartott talál­kozón áttekintették a szovjet —magyar gazdasági együtt­működés további elmélyítésé­nek, korszerűsítésének, hatás­foka további növelésének kér­déseit. A szocialista államok ba­rátsága, egysége megszilárdí­tásában, testvéri kapcsolataik fejlesztésében rendkívüli je­lentősége van a hatalmon le­vő marxista—leninista pártok, azok bizottságai és helyi szer­vezetei aktív kapcsolatainak. Ezen a héten Budapesten tartották meg a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bi­zottságai pártszervezési kér­désekkel foglalkozó titkárai­nak tanácskozását. A tizenegy testvérpárt képviselői véle­mény- és tapasztalatcserét folytattak országaik kommu­nista és munkáspártjainak és tömegszervezeteinek a szocia­lizmus politikai rendszerében betöltött szerepéről”. A Pravda nemzetközi szem­léje idézi a tanácskozásról ki­adott közlemény fontosabb megállapításait, kiemelve: a tanácskozás résztvevői egyön­tetűen hangsúlyozták, hogy a szocializmus politikai rendsze­rének továbbfejlesztése és az országaikban folyó szocialista, kommunista építőmunka fel­adatainak megoldása hozzájá­rul a szocializmus befolyásá­nak erősödéséhez az egész világon. A NEUTRONFEGYVER BE­TILTÁSÁÉRT a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség újabb felhívással fordult 114 országban működő 129 nem­zeti tagszervezetéhez, a világ lányaihoz és asszonyaihoz. Éleződik a helyzet Iránban Nyolc halottja és számos sebesültje volt vasárnap Irán­ban a változatlan hevességű kormányellenes megmozdulá­soknak. Teheránban több mint tíz­ezer fiatal gyűlt össze az egyetemnél, követelve a síita mohamedánok Párizsban tar­tózkodó vezetője, Khomeini Ayatollah hazatérésének en­gedélyezését. A tüntetők követeléseinek többsége a parlamentben is visszhangra talált. Számos képviselő sürgette a politikai foglyok szabadon bocsátását, tiltakozott a börtönökben al­kalmazott kínzások ellen. Rendkívül heves bírálatok ér­ték a rendszer titkosrendőr­ségét, a Savak-ot. A Franciaországban politi­kai menedékjogot élvező Khomeini Ayatollah tárgyalá­sokat kezdett az iráni ellen­zék más képviselőivel. A 80 éves vallási vezető vasárnap Párizsban Karim Szandzsabi- val, az Iráni Ellenzéki Nem­zeti Front pártelnökével ta­nácskozott. A síita felekezét száműze­tésben élő vezetője legutóbbi nyilatkozatában kijelentette: „Ma tüntetéseket, tiltakozó akciókat és sztrájkokat szer­vezünk, de ha a nép számára a helyzet tűrhetetlenné válik, fegyveres népi küzdelmet bontakoztatunk ki”. Hétfőn, Teheránban és több más iráni nagyvárosban foly­tatódtak a tüntetések és a kor­mányellenes megmozdulások. A nap folyamán lemondott a kormány két tagja, s a kor­mányfő már ki is nevezte utódaikat. Iránban a kor­mányellenes megmozdulások során ebben az évben össze­sen több mint ezer ember vesztette életét. Ü] automata űrállomás A két űrrskerder csomagol Leltároznak és csomagolnak az űrhajósok a Szaljut űrál­lomáson: Kovaljonok és Ivan- csenkov néhány napon belül visszatér a földre a minden eddiginél hosszabb űrutazás után. A hétfői orvosi vizsgálat szerint a Szaljut—6. két űr­hajósa, Kovaljonok és Ivan- csenköv egészséges és szerve­zetük alkalmas a földre való visszatérés megterhelésének elviselésére. A nagy eseményre már tu­lajdonképpen csaknem min­den előkészület megtörtént. ★ Hétfőn a Szovjetunióból elliptikus Föld körüli pályára bocsátották a Prognoz—7 tí­pusú automata űrállomást, ami olyan berendezéseket hordoz, amelyeket a békés cé­lú űrkutatással kapcsolatos nemzetközi együttműködés keretében a Szovjetunióban, Magyarországon, Csehszlová­kiában, Franciaországban és Svédországban készítettek. Új szakasz a Bujkál—Amur vasúton A Komszomol fennállása hatvanadik évfordulójának tiszteletére újabb szakaszt adtak át a forgalomnak a Szovjetunió egyik legjelentő­sebb építkezésén, a Bajkál— Amur vasútvonalon. A csak­nem háromszáz kilométeres szakasz, az építkezés egyik igen nehéz része volt: a fia­taloknak le kellett győzniük a Bajkál-tótól északra fekvő keresztirányú hegygerinceket. Hétfőn a Parlament előtti Kossuth La­jos téren koszorúzási ünnepséget tartottak az 1918-as polgári demokratikus forrada­lom győzelmének 60. évfordulója alkal­mából. Az első Magyar Köztársaság el­nöke, Károlyi Mihály szobránál. A vörös és nemzetiszínű zászlókkal ékesített téren felsorokozott a díszőrség. A Himnusz hangjai után a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa nevében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára helyezett el koszorút Károlyi Mihály szobrának ta­lapzatán. Az MSZMP Központi Bizottsága képviseletében Övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit­kára és Vass Henrik, a Központi Bizottság tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója helyezte el a megemlékezés és a hála ko­szorúját. A Minisztertanács részéről Lázár György miniszterelnök és Aczél György miniszterelnök-helyettes koszorúzott. Ugyancsak koszorúkat helyeztek el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT és a KISZ Központi Bizottsága képviseletében. A hozzátartozók nevében Károlyi Mihályné helyezte el a megem­lékezés koszorúját. Virágokkal borították a szobor talapzatát a régi munkásmozgal­mi harcosok, valamint a fővárosi dolgozók, fiatalok képviselői. Az ünnepség az Internacionálé hang­jaival fejeződött- be. Ugyancsak koszorúzási ünnepség volt Károlyi Mihálynak a Mező Imre üti te­metőben levő sírboltjánál. ©A társadalmi probléma A budapesti október után, november elején pár nap alatt lezajlottak a vidéki városok forradalmai. A fejlettebb és polgárosodottabb városi köz- igazgatás ezekben is meg tud­ta akadályozni, hogy a nép­harag elemi erővel a vagyon elleni megállíthatatlan ro­hamban zúduljon fel. Bár fosztogatások, dézsmálások — főleg a lumpenrétegek és a hazaözönlő éhes katonatö­megek erőszakoskodásai révén — előfordultak, maguk az ön­tudatos szervezett munkások járultak hozzá a rend helyre- állításához, jól tudván, hogy a spontaneitásnak határai vannak. Más kérdés, hogy forradal­mi párt hiányában a szociál­demokrata párt mérséklő, a szocializmus „bevezetését” időszerűtlennek tartó befo­lyására a kelleténél jobban csillapodtak le a kedélyek. A vidéken azonban gyöke­resen eltérő volt a helyzet. Valóságos parasztforradalom zajlott le, általános lázadás a régi közigazgatás és az úri és földesúri vagyonok ellen. Szervezetlenül, helyi jelleg­gel, viharos lendülettel és nagy intenzitással. Leszámolás és bosszú volt ez a háborúért, az elesettekért, rokkantakért, a nélkülözésekért — az el­múlt majd ezer évért. A nemzetiségi területekerf a szociális feszültségek a nem­zeti ellentétekkel is súlyos­bodtak, még pusztítóbb igaz­ságtevést eredményezve. A fegyverrel hazaérkező volt frontkatonák mindenütt az élvonalban támadták a mag­tárakat, a földesúri kastélyo­kat, a jegyzői lakokat, a paró­kiákat, a vadaskerteket, csendőrőrsöket, kocsmárosok- kereskedők házait. Nem vol­tak ritkák az egyéni bosszú, sőt az atniszemitizmus meg­nyilvánulásai sem. Jó ideig eltartott, amíg az itt-ott fennmaradó régi és a szerve­ződő új karhatalom erői (ma már elfelejtett kegyetlenséggel és vérengzéssel) leverték — voltaképpen saját parasztfor­radalmukat. A földkérdés A falusi népharag kiváltó oka a földkérdés majd száza­dos megoldatlansága volt. Ab­ban a helyzetben, amikor a szociáldemokrata vezetőség fel sem vetette még a gyárak és bányák államosításának ügyét (csak a polgári forradalom vége felé került a kérdés na­pirendre), a tulajdonviszonyok megváltoztatásának ígérete a földre korlátozódott. Ezt az igényt a forradalom kormány­zata kielégíteni is igyekezett, ám éppen egyensúlyozó-laví- rozó, mindenki óhaját figye­lembe venni akaró politikája miatt maga a földreform már elkésett. Világosan látta ezt Károlyi: „Nem tudhatjuk, mennyi időt engedélyez a sors nekünk a kormányzásra1; Nem szeretném, ha az én birto­kom felosztatlanul maradna.” A történelmi név viselője azonban fehér holló volt mind szociális érzetével, mind ekkoron már szkeptikus elő­relátásával. A Károlyi-birtok kápolnai felosztását, a hivata­los földosztás megkezdését vi­szont sok helyütt megelőzték a földfoglalások, amelyek kész helyzetet igyekeztek teremteni a törvény előtt és a törvény ellenére. Maga a törvény az ötszáz holdon felüli nagybirtok és a kétszáz holdon felüli egyházi birtok kártérítéses kisajátítá­sát rendelte el. öt-húsz hol­das családi birtokok, egy-öt holdas családi kertek és ki­sebb számban kétszáz holdas középbirtokok létesítésének tervéből indult ki, de nem­csak parcellázásra, hanem kü­lönböző típusú szövetkezetek alakítására is lehetőséget nyújtott. Igényjogosultnak te­kintette az uradalmi cseléde­ket és a földmunkásokat, eze­ken belül is főleg a hadvisel­teket, illetve ezek hozzátarto­zóit. Végrehajtási utasítása azonban olyan bonyolult volt, hogy megvalósítása esetén is évekig elhúzódott volna vég­rehajtása. Megkésettsége és bonyolult­sága pedig végső soron azt eredményezte, hogy a földré- form nem öntött tiszta vizet a pohárba, nem tett lehetővé visz- szafordíthatatlan egyértelmű­ségeket a föld tulajdonviszo­nyaiban; egyszóval nem dön­tötte le jogi-gazdasági alap­jukról a földbirtokos osztályo­kat, nem segítette a polgári rend stabilitását — úgy, ahogy az az utódállamok radikális földreformjai esetében történt. A megoldatlan kérdések te­hát halmozódtak./ Új forradalom felé „Közben megjelent a Vörös Újság... új érzések támadtak az emberben. Annyit meg le­hetett állapítani, hogy egész eddigi gondolatvilágunkban és az egész munkásmozgalom­ban valami újszerű megnyil­vánulásnak vagyunk tanúi,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom