Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-31 / 257. szám

1978. OKTÓBER 31* KEDD ^Maao Értük, de Eiern nélkülük Segítik a cigányság beiiieszkeeiését Pest megyében ' A cigányság beilleszkedésé­nek segítésében a tanácsoknak is megvannak a maguk fel­adatai. Ezeket a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága rendszerbe foglalta, megjelöl­ve a részmunkák felelőseit. Milyen tapasztalatokat sze­reztek, milyen módszereket alkalmaznak, erről számolt be a cigánylakosság helyzetével foglalkozó Pest megyei koor­dinációs bizottság legutóbbi ülésén dr. Ágoston Zoltán, a megyei tanács igazgatási osz­tályának vezetője. . A lakáshelyzet A- megye cigánylakosságá­nak negyven százaléka 85 te­lepen, rossz körülmények kö­zött éL A telepek szűnőben vannak, de a tilalom ellenére még mindig keletkeznek újak. Féldul a ceglédi Ugyerben, ahol máris nagy számban lak­nak cigánycsaládok. A beje­lentkezést egyetlen település sem tagadhatja meg, de az új telepek létesítését a tanácsok­nak meg kell akadályozniuk. Lakáshelyzetük megoldása nehezebb a községekben, mint a városokban. A megyében összesen 16 ezer lakásigénylőt tartanak nyilván, csak kis há­nyaduk cigány. A lakásigény­lők 60 százaléka a városokban szerelne letelepedni, a falvak­ban ezért nem is igen kérnek lakást. A lépcsőzetes lakáscseré le­hetőségei egyre csökkennek. Célszerű lenne hozzásegíteni a cigánycsaládokat az üresen álló, illetve eladó családi há­zak megvételéhez. Jó kezdeményezések Pest megye munkaképes ko­rú oigánylakosságának 81 szá­zaléka állandó munkavállaló. Néhány éve még csak minden második cigány férfinak volt állandó munkája. A fejlődés kétségtelen, de ném' lehet megállni. A tanácsi szakigaz­gatási szervek egyre több te­lepülésen segítenek nekik munkát keresni. Ha a munka­hely nem válik be, tovább kí­sérleteznek. Sok tanács tart kapcsolatot az iskolákkal is, a kimaradókat és végzetteket .egyaránt segítik az elhelyez­kedésben. Ez nemcsak jól fel­fogott érdekük, hanem felada­tuk is. A tanügyi szabálysértések elbírálása az egyik legnagyobb gond. A bírságolás nem min­dig célravezető, mert ezáltal a család amúgy is alacsony jö­vedelme csökken. A városok­ban kevesebb gyerek mulaszt az iskolában, mint a falvak­ban. Magyarázata, hogy a vá­rosi cigánylakosság életszínvo­nala magasabb. Több jó kezdeményezés ta­pasztalható a mulasztások csökkentése érdekében. Szá­mos községben a védőnők se­gítenek felkutatni az iskolába be sem íratott cigánygyereke­ket, másutt azzal veszik elejét a gyakori mulasztásnak, hogy a szülői munkaközösség tagjai rendszeresen látogatják a ci­gánycsaládokat. Jő módszer a tanulópárok kialakítása: a nem cigány gyerekek így segí­tik cigány társaik érdeklődésé­nek felkeltését. Jó ügyet szolgálnak a jász- karajenoi iskola pedagógusai. Cigánygyerekekből alakítot­tak egy első osztályt, de nem azért, hogy elkülönítsék őket, hanem hogy megtanítsák őket magyarul, hogy legalább ezzel a hátránnyal ne küszködjenek később az iskolában. Segély — a gyerekekért A tanácsok gyámügyi ható­ságai és a gyermekvédő inté­zet által megítélt segélyek el­sősorban a gyerekek érdekeit szolgálják. A segélyek összege és a támogatottak száma év­ről évre emelkedik, 25—30 százalékban cigánycsaládokat érintenek. Amellett, . hogy. életkörülményefket ez kedve­zően befolyásolja, arra ösztön­zi őket, hogy komolyan ve­gyék a gyerekek iskoláztatá­aminek jelentőségét és követ­kezményeit pontosan felmérni még nem tudjuk. Még telje­sen hiányoztak a helyes fo­galmak és elképzelések arról, hogy mi készül bennünk és körülöttünk. Az új mozgal­mat nem is méltattuk kellően figyelemre, de ugyanakkor már féltünk is tőle. Nem tud­tuk, hogy türelmesen kell-e szemlélődni, vagy vadul elle­ne kell-e törni ?! Mai szemmel nézve az ak­kori helyzetet, a közöttünk alakuló viszonyt úgy tudnám meghatározni és jellemezni, hogy nekik velünk szemben már a startolásnál is hatal­mas fölényük, bizonyos hatal­mas erőtényezőjük volt, ami szerintem abból állt, hogy volt egy nagy titkuk: ők már ismerték az orosz forradal­mat ...” A fenti sorokat a hazai szo­ciáldemokrácia jobboldalának egyik vezéralakja, Buchinger Manó írja emlékirataiban. Ö pedig csak tudta, miről volt szó. A politikai és szociális haladás ugyan „ kétségtelen volt a népkormány uralma idején, a valóságban és ter­vekben nagy reformprogra­mok készültek, a nehézségek, az antantblokád és a bizony­talanság átmeneti állandósu­lása miatt az élet mégis egyre nehezedett. Aligha volt vélet­len, hogy ilyen körülmények között erősödött az osztály­harc. Ez egyben azt is ered­ményezte, hogy a határozatlan S7DP mindinkább elvesztette monopolhelyzetét a munkás- mozgalomban — november végén megalakult a Kommu­nisták Magyarországi Pártja. (Ám intő jelek is sokasodtak a hadak útján: az osztályharc fokozódását nemcsak a balol­dal erősödése és térnyerése jelentette. Sorra ütötték fel a fejüket az ellenforradalmi szervezetek is, az Ébredő Ma-, gyarok, a MOVE, a Gömbös Gyula-féle tisztek nyíltan el­lenséges mozgalmai.) Minden­esetre a forradalmi proletár- párt létrejötte azt jelentette, hogy Magyarországon volt már következetes szorgalma­zója a távlatokba vezető szo­ciális megoldásoknak. A párt tevékenységének eredménye­ként is nőtt a szociáldemokra­ta pártvezetőség -és a mun­kásság közötti szélesedő sza­kadék, amely annak volt kö­szönhető, hogy a régi gárda nem volt képes felismerni: a forradalom egyre inkább át­lépi polgári kereteit. A pol­gári demokratikus talajon álló szociáldemokrata párton így rövid idő alatt felülkerekedett a bolsevista (leninista) takti­ka és stratégia, amely elhódí­totta a proletárság tömegeit. „Ha lehetséges lett volna négy hónap alatt az egységes Szór ciáldemokrata Párton belül való egységes forradalmi cse­lekedet ... mi régi harcosai a régi Szociáldemokrata Párt­nak nem szakadtunk volna el, hanem szívest, örömest dol­goztunk volna együtt” — írja Kun Béla a Tanácsköztársa­ság kikiáltása után. Ám mindez nem volt le­hetséges, így nem maradt más hátra, mint új alapokra fektetni a munkásosztály har- dát. Hogy milyen sikerrel tör­tént ez, hogy a munkásegység „megbontása” milyen új típu­sú egységnek lett a kiinduló­pontja, azt az októberi forra­dalom miniszterének, Juhász Nagy Sándornak emlékei is bizonyítják: „Március hóban Budapest utcáin már együtt tüntetett a szocialista és bol­sevista tömeg és köztük min­den különbség elmosódott. Ki­tűnt ez az anyagi természetű követelésekből, melyeket két­ségtelen, a kommunisták ve­tettek be a köztudatba, azon­ban azt egyformán követelte minden proletár.” Március második felére a megoldatlan szociális kérdé­sek, az erősödő munkásmeg­mozdulások, a kettős hatalom­ban bekövetkezett eltolódások már egvértelműen a proletár- forradalom lehetőségét ígér- ték. Dérer Miklós (Folytatjuk.) Következik: 6. A nemzeti kérdés. __ sá t. Nem automatikusan, saj­nos, de a tanácsok ma már egyre több helyen a segélye­zéssel is szabályozó hatást gyakorolnak: azokat a csalá­dokat részesítik előnyben, amelyekben nem hanyagolják el a gyerekek taníttatását. A segélyek felhasználásának ellenőrzése sok munkát ad a gyámhatóságoknak. Van rá nem egy példa, hogy a gyám­ügyi előadó közreműködik a segély elköltésénél: ruhát, tan­szereiket vesznek a gyerekek­nek, s egyre több helyen al­kalmazzák azt a jó módszert is, hogy befizetik a gyerekek napközi otthoni díját. A rend­kívüli nevelési segély felhasz­nálását a gyermek- és ifjúság­védő intézet gondozói hálózata ellenőrzi. Kihaló szokások Az igazgatási osztály a csa­ládi körülmények elemzése során megállapította: javul a cigánycsaládok helyzete ab­ban a tekintetben is, hogy ke­vesebb az élettársi kapcsolat, több a házasságkötés, különö­sen a fiatalok körében. Ma már csak elvétve fordul elő, hogy egy-egy férfinak több élettársa van. Az élettársi kapcsolatból rendszerint bonyodalmak származnak, de a kép e tekin­tetben is kedvezőbb, mint né­hány évvel ezelőtt. Igaz, ko­rábban nem jelentett gondot a férfiak számára, hogy elis­merjék-e az apaságot, vagy sem, de ma már tisztában vannak az apai elismerő nyi­latkozat anyagi következmé­nyeivel. A házasság általános­sá válása ezt a jogi helyzetet automatikusan megoldaná, addig is, vitás esetekben az ügyet bírói útra terelik. Kihalóban van az a régi ha­gyomány is, amely szerint a fiúnak jogában áll a lányt — tiltakozása ellenére is — kivá­lasztani és megvásárolni a szüleitől. A gyermekekhez általában ragaszkodnak, az állami gon­dozásba vétel ellen rendsze­rint tiltakoznak. A gyerekek számára előnyt jelent az álla­mi gondozás, de ezt nehéz megértetni a szülőikkel. örvendetes, hogy a cigány­ság körében is terjedőben vannak a névadók és az ünne­pélyes házasságkötések. Ezek további terjesztésében nagy- feladat vár a tanácsigazgatás­ban dolgozókra. Csak velük! Megnyugtató, hogy a súlyos gondok ellenére egyre több eredményt tud felmutatni a megye. Pesszimizmusra tehát nincs ok, de még évtizedek kemény munkája áll a taná­csok és az egész társadalom előtt. Ez a munka csak akkor lehet eredményes, ha sikerül mind nagyobb számban meg­nyerni ehhez segítőtársul a ci­gányság, már beilleszkedett, tenni akaró tagjait. Hatos Erzsébet Világtakarékossági nap Ésszerűen, nemcsak a pénzzel SOKFÉLEKÉPPEN lehet takarékoskodni. Csupán, ha végleteket nézzük: ésszerűen, illetve fukarkodva — Moliére Harpagonjaként. S jóllehet, mind a két módszer esetében takarékoskodásról van szó, de amíg az első boldogulás feltétele, a második értelmet­len, célszerűtlen. A takarékosságnak külö­nös súlya van korunkban, amikor a gazdaságilag fej­lettebb országok energia- és nyersanyaghiánnyal, a kevés­bé fejlett országok pedig élel­mezési gondokkal küzdenek. A XI. pártkongresszus ha­tározata a következőképpen fogalmaz: „az ésszerű takaré­koskodás váljék közüggyé tár­sadalmunkban.” Talán mon­dani se kellene, hiszen annyi­ra magától értetődő, hogy a takarékoskodás nem korláto­zódik a pénzgyűjtésre, s így nem is csak a betéttulajdono­sok és a betétgyűjtő szerveze­tek ügye. A takarékosság köz­ügy, iűetve közüggyé kellett válnia a termelés, a gazdál­kodás minden szféráját át kell hatnia. Hiszen a vállala­ti és szövetkezeti gazdálko­dásban a takarékossági kö­vetelmények érvényesítésével felszínre kerülnek az adott feladatok ellátásának legki­sebb ráfordítást igénylő mód­jai, ezáltal pedig javul a vál­lalati tevékenység jövedelme­zősége, bővülnek a társada­lom közös céljaira használha­tó pénzeszközök. Szinte naponta hallhatunk, láthatunk, olvashatunk ripor­tot az energia, vagy import­megtakarítás kiemelkedő ered­ményeiről, és a szocialista mumkavensany vállalásai kö­zött ís évről évre nagyobb súllyal szerepel a takarékos­ság. Erről olvashatunk a Pest megyei Hírlap szeptember 11-i számában, melyben a Duna- menti Hőerőmű munkaver- senyfelelőse a Takarékosan, több energiát, című cikkben mondta el, hogy a vállalati tervek teljesítése mellett a talcarékosság lett a fő szem­pont. Ez kiterjed a feleslege­sen égő világítótestek kikap­csolásától, a szabad levegő fűtésének megakadályozásától kezdve a tartalékok feltárá­sáig, a jobb munkáig. Az ész­szerű gazdálkodás a vállalati tevékenység egészét befolyá­solja. EZ AZ ÉSSZERŰ takaré­kosság eszméjétől áthatott, tervszerű termelés, gazdálko­dás követelménye is benne van a világtakarékossági nap által szimbolizált szemlélet­ben, életmódban, tevékeny­ségben. A ' takarékosság napjának rendszeres számontartását, a takarékosság gondolatának, eszméjének megünneplését 51 évvel ezelőtt Milánóban hatá­rozta el Európa, Amerika és Ausztrália 28 országának 354 megbízottja. A kezdeménye­zőkhöz évről évre egyre több ország csatlakozott, s ma már szó szerint: világszerte ok­tóber végén ünnepük a vi- lág takarék ősségi napot A nevezetes milánói érte­kezleten hazánk képviselői is ott voltak. Különféle okok miatt azonban csak 14 évvel ezelőtt rendezték meg -Ma­gyarországon először a vi­lágtakarékossági napot. Az eszme, az ésszerű takarékos­ság, a józan, beosztó élet gon­dolata azonban sokkal ko­rábban gyökeret vert hazánk­ban is, s tulajdonképpen év­százados múltra tekinthet vissza. Fáy Andrásnak, a kor kiemelkedp közgazdászának kezdeményezésére 1839-ben alapították meg a Pesti Első Hazai Takarékpénztárat. A világtakaxékosság napján természetesen előtérbe kerül a legklasszikusabb forma: a pénztal(arékosság. Indokolt te­hát, hogy rövid számvetést ké­szítsünk a lakossági megtaka­rításokról, a lakosság bankjá­ról. A PEST MEGYEI betétgyűj­tő hálózat kiépítése 1952- ben kezdődött, s azóta folya­matosan fejlődik. Jelenleg az OTP megyei Igazgatóságán kí­vül 28 takarékpénztári fiók 5 totó-lottó kirendeltség, 219 postahivatali és 194 KST-gyűj- tőhely és 106 takarékszövetke­zeti egység áll a lakosság ren­delkezésére. A lakosság betét­jeinek 44 százalékát az OTP- fiókok, 37 százalékát a posta- hivatalok és 19 százalékát a takarékszövetkezetek kezelik. Pest megye betétállománya több mint 6 milliárd forint. Az eszmeileg egy személyre eső betét összege 6 ezer 600 forint Csaknem 33 ezer fiatalnak van ifjúsági takarékbetétje, mely lehetőséget nyújt külön lakásépítési, illetye vásárlási vagy kedvezményes árúköl- csön igénybevételéhez. A megye hitelállományának nagy részét — 85 százalékát —, a lakásépítési és -vásárlási hitelek alkotják, melyék ösz- szege 5 milliárd forint. Ezek segítségével Pest megyében az eltelt, több mint negyedszázad alatt 70 ezernél több lakás épült fel. A többgyermekes családok, a fiatal házasok, i a nagyüzemi munkások ked­vezőbb feltételekkel juthat­nak lakáéhoz 1973. óta, ea Pest megyében több mint 13 ezer lakost érintett. Egyébként beruházói tevé­kenységünk során több mint 6 ezer takarékpénztári beru­házású társasháziakat épí­tettünk. Elmondhatjuk, hogy nem élünk rosszul — legalábbis az OTP és a takarékszövetkezetek adatai ezt bizonyítják. Szep­temberben, ebbein az átlagos hónapban, amikor sem nyere­ségrészesedés, sem zárszáma­dási elszámolás nem volt, a betétállomány 44 millió Ft- ital nőtt, s csupán szeptember­ben 452 új személygépkocsit vettek át megyénk lakosai és ezernél többen fizettek be gépkocsi-előtörlesztést. A lakosság takarékoskodá­sának eredményét legkön­nyebben a betétállomány nö­vekedésén keresztül mérhetjük le, ami közvetett módon be­folyásolja a lakossági hitelál­lományt is. De ezen kívül a lakosság megtakarításai jelen­tős tényezők a költségvetési bevételek növekedésében, a gazdasági egyensúly javításá­ban. Takarékosan élni tulajdon­képpen azt is. vagy ' inkább azt jelenti, hogy megfomtol- tan, előrelátóan élni. A taka­rékos gazdálkodás pedig a tervszerűség egyik kritériu­ma. A rosszul gazdálkodó, ja­vait elherdáló ember — ren­delkezzék eredetileg bármekko­ra gazdasággal — tartósan so­hasem tudott, tud boldogulni. Ugyanígy a tervszerűtlen, kapkodó munka sem hozhat tartós eredményeket. Külö­nösen napjainkban, amikor feszítő nemzetközi gazdasági feltételek között kell helytáll­ni. EGYÉRTELMŰ tehát a ta­karékoskodás, az ésszerű, okos életmód, a tervszerű gazdál­kodás közötti összefüggés. Amikor a világtakarékosság napját köszöntjük, akkor mindezekre együtt — ahogy a valóságban együtt jelent­keznek — kell felhívnunk a figyelmet KOVÁCS gyula, az OTP megyei igazgatója. Sikeres a próbaüzem ötven helybeli asszonynak adott munkalehetőséget a szeptember 4-e óta működő Szikra Ruházati Szövetkezet jászkarajenői üzeme. Két műszakban október havi teljesítményük hatezer férfiing. A pró­baüzemelés után jövőre már NSZK-exportra készítenek majd női blúzpkat. Bozsán Péter felvétele Emlékezés a névadóra A százhalombattai ifjúkommunisták megkoszorúzták Asztalos János emléktábláját A százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat KISZ- szervezete Asztalos János ne­vét viseli. A névadóra tegnap — halálának 22. évfordulóján — emlékeztek a DKV ifjú­kommunistái a főváros VIII. kerületében, a róla elnevezett ifjúsági parkban. Itt Mérges István, a DKV KISZ-bizottságának politikai munkatársa elevenítette fel Asztalos János életútját, munkásságát. A huszonkét esztendővel ezelőtti 1956-os ellenforradalom idején a Köz­társaság téri pártház védel­mében hősi halált halt mártír már fiatal korában elkötelez­te magát az illegalitásban működő kommunista párttal. Asztalos János 1918-ban szü­letett, édesapja cipészsegéd volt, aki aktívan részt vett a munkásmozgalomban. Asztalos Jánost 1942-ben letartóztatták, az Andrássy laktanyában a csendőrnyomo­zók kegyetlenül megkínozták, s börtönbe vetették. Kiszaba­dulása után Nagykanizsára került, majd Zalaegerszegen részt vett a Kommunista Párt helyi szervezetének megszer­vezésében. Harminc évvel ez­előtt a néphadsereg tisztje volt/ 1956-ban mint ezredes, a Köztársaság téri pártház vé­delmének egyik irányítója. Itt halt hősi halált. A DKV ifjúkommunistái­nak megemlékezése után meg­koszorúzták Asztalos János emléktábláját. A program to­vábbi részében pedig a száz­halombattai Villon irodalmi színpad mutatta be műsorát: dokumentumok alapján felele­venítették a Köztársaság téri pártház védelmét. Az ünnepség az egykori szemtanú visszaemlékezésével zárult: a fiatalok meghívták körükbe Katona Ferenc nyug­díjast, a DKV egykori főosz­tályvezetőjét, aki 1956-ban a budapesti pártbizottság mun­katársa volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom