Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

A tanyavilág története Felszabadulás, gyökeres változás nagykőrösi A mezőgazdasági termelést folytató népesség telephelyei időben és térben igen válto­zatos formákat mutatnak. A munkamegosztás és a terme­lés fejlődésével változatos te­lepüléstípusok jöttek létre. A legalapvetőbb elválás már az ókorban létrejött: város — fa­lu. A szórványtelepülések ki­alakulásának sokféle földraj­zi, termelési, jogi, politikai feltétele, oka van. Ezeket az összefüggéseket figyelembe vé- •'»e vizsgálhatjuk, és érthetjük meg a mi vidékünkön isme­retes mezővároshoz kapcsolódó tanyás határ történelmi válto­zásait, az ott kialakult élet­módot. Továbbélés A tanya ma lakóhely és termelőüzem. Mint lakóhely csak nagyon nehezen és költ­ségesen szüntethető meg, vi­szont termelőüzemként nagy szükség van ró. Kialakulásának földrajzi fel­tételei már a tatárjárás után jelentkeztek, amikor az apróbb falvak elpusztultak, és Kőrös határa jelentős mértékben megnőtt, idekerült a későbbi tanyás területek jó része. Hogy milyen módon gazdál­kodtak ezeken a területeken? Ilyen korai adataink arról ■nincsenek. Valószínű, hogy nagy területeket borítottak erdők, és sok volt a kaszá­lással hasznosított rét. Ahhoz, hogy a tanyás gaz­dálkodás kialakulhasson, a föld birtoklásában olyan jogi viszonyoknak kellett meglen­niük, amelyek lehetővé tették a föld kötetlen használatát. Igen fontos ebből a szem­pontból a mezőváros kialaku­lása. Ha nem is fogadhatjuk el feltétlenül a vitatott 1368 kö­rüli időpontot, de az bizonyos, hogy a Xvl. századra Kőrös­nek már megvolt ez a státusa. Politikai feltételként szük­ség volt egy szilárd belső nyu­galomra, amely lehetővé tette, ‘hogy a lakosok huzamosan a város falaim kívül tartózkod­janak. Igaz, hogy másrészt vi­szont sokszor a szilárd állam- hatalom, a belső biztonságot ■féltve, akadályozni igyekezett a nehezen ellenőrizhető külső telephelyek létrejöttét. A tanyás termelés feltételei napjainkig sokat változtak a mi területünkön is. Velük együtt változtak a tanyák, az ott élő, dolgozó emberek, és életmódjuk is. Időben egymás­után, és egymás mellett, a változatos történelmi, társa­dalmi ős földrajzi feltételek között, sok típus alakult ‘ki. Éppen ez adta e termelési rendszer, és a hozzá kapcso­lódó életmód szívós tovább­élését napjainkig. Tüzelős istálló Mint említettük, a tanyás települések először nem mint lakóhelyek, hanem mint me­zőgazdasági üzemhelyek je­lentkeztek. A mi vidékünkön a már említett mezei kertek, szállások voltak ilyenek, va­lószínűleg már a XVI. szá­zadban. Ezeken a határbeli, főleg kaszálókhoz kapcsolódó, kerített helyeken gyűjtötték össze a lekaszált szénát, és tartották az állatoknak azt a részét, amelyekre a munká­ban éppen nem volt szükség, de a nagy rideg gulyákra sem hajtották őket. Ezeken a szál­lásokon már volt valamiféle karám a jószágoknak, és egy kunyhó az éppen kint tartóz­kodóknak. Több ember csak a takarmány begyűjtésének idején tartózkodott itt, állan­dóan csak a jószágokra ügyelő béres, általában egy rideg le­gény volt kinn. Árokkal és korláttal, v*gy sövénnyel kö­rülvett helyek voltak, sokszor egy kis erdő közelében, tá­vol a szántóföldi művelés alá fogott területektől. A XVIII. század első har­madáig a tanyás települések fejlődésében a következő sza­kaszt a szántóföldi növényter­mesztés előretörése jelenti. A szántóföldi művelés terüle­tei kiterjedtek a távolabbi földekre. A kaszálók egy ré­szét feltörték, a mezei kertek átalakultak, újak keletkeztek, amelyek már az állattartás mellett növénytermesztő üze­mek is voltak. Az elkerített helyeken istállók emelkedtek, szérűket döngöltek a nyomta­táshoz, kutakat ástak, kamrá­kat építettek a terményeknek. Jobban benépesültek embe­rekkel is ezek az akkor már tanyáknak is nevezett telep­helyek. A gazdák családtagjai és cselédei több időt töltöttek kint. Először a tüzelős istál­lókban, majd megjelentek az istállókhoz ragasztott lakószo­bák is. Családi erő A vetés és a betakarítás időpontjában szinte teljesen itt zajlott a családok élete. A kapások szántóföldi termelé­sének elterjedésével még in­kább megnőtt ez az időszak. A családok egy része, vagy az ideállított cselédek a ' mező- gazdasági évet egészén kint töltötték:' A tanyákon végzett munkák megszaporodásával, a kint töltött idő növekedésével az ottani életben is változások jöttek létre. A vagyonosabb polgároknál továbbra is a fo­gadott cselédek élnek a ta­nyán, de az ő életükben is változást hoz, hogy a nőtlen béreseket kezdik felváltani a családos kertészek, mivel a nagyjószágok mellé egyre in­kább kikerülnek a baromfiak, sertések is. No, meg a kapás­művelésben, is kell az asszo- nyi munkaerő. A tanyás gazdálkodás ter­jedésével nő azoknak a gaz­daságoknak a száma is, ame­lyekben család; erőre támasz­Anyakönyvi hírek Született: Palócz Mihály és Bacsó Olivia: Márton; Bretus Dénes és Kovács Ilona: Jó­zsef; Pattantyús Péter és Pá- hán Katalin: Ádám; Nagy Miklós és Boros Emma: Ist­ván; Mihalik Zoltán és Csor­ba Ilona: Zoltán; Tamasi István és Szűcs Ilona: István; Szabó László és Szűcs Julian­na: László; Miskó József és Mikes Sarolta: Edina; Kele. csényi Dénes és Tóth Klára: Klára; Balogh Benő és Vida Zsuzsanna: Endre; Fehér An­tal és Szabó Juliánná: Ju­lianna nevű gyermeke. Névadót tartott: Illés Lász­ló és. Marton Katalin: Szilvia; Varga Attila és Hegedűs Te­rézia: Judit; Angyal Sándor és Horváth Erzsébet: Sándor; Kovács István és Bernét Te­rézia: Terézia nevű gyerme­kének. Házasságot kötött: Király József és Kása Terézia; Szed- lacsek József és Sági Margit; Kállai László és Bradács Ro­zália; Farkas Sándor és Du­üoziműsor Pokoli torony I—II. Színes amerikai film. Előadás kez­dete: 4 és fél 8 órakor. Kiskörzeti mozi a Csongrádi úti iskolában Vértestvérek. NDK film. Elő­adás kezdete: fél 7-kor. dás Ilona; Ivanics Ferenc és Pap Zsuzsanna; Debreceni Sándor és Rajta Erzsébet; An­do Károly és Medgyesi Má­ria. Meghalt: Czene Sándor (Tá­rogató u. 5.); Kovács József (Vadas u. 4.); Bohák Józsefné Nagy Margit (Árpád u. 2.); Perl János (Vági I. u. 1.); I Krenyóczi István (Nyárs­apát, Csücsök dűlő 9.); Sza- niszló Istvánná Szaniszló j Mária (Ady E. u. 12.); Szalai i Ferencné Magyar Borbála (Bokros dűlő 6.); Szalai Fe­renc (Bokros dűlő 6.); Koncz László (Patay u. 3.). kodva folyik a munka. Eb­ben a rendszerben a család kisebb vagy nagyobb része a munka idején kint él és dol­gozik a tanyán. Am a gazdái-* kodás és a családi, társadalmi élet központja továbbra is a városi ház. Az életmód megreked A tanyák, ha jól meggon­doljuk, igazán a kapitalista gazdálkodásnak felelnek meg. Nem véletlen, hogy a feuda­lizmus viszonyai között a fej­lődés progresszív, a kötöttsé­gekből kibontakozó szakaszá­ban levő területeken jelennek meg, és a kötöttségek fokoza­tos megszűntével városunkban is általános gazdálkodási for­mává válnak. A tanyasi életmód problé­mái viszont éppen a kapitalis­ta szakaszban jelentkeznek egyre erőteljesebben. Addig, amíg a tanyák csak a gazdál­kodás színterei voltak, és csak időszakosan tartózkodtak kint az emberek, sok nehézség nem jelentkezett. A városi élet minőségének növekedésével, az állandóan kintlakók számának gyarapo­dásával egyre nőtt a különb ség a benti és a kinti, e-et- mód között. Felvetődött az is­koláztatás, művelődés, koz Igazgatás, áruellátás, egészség­ügy kérdése is, a tanyák tí­pusai is elkülönültek. Az adott kapitalista keretek között keresték a megoldást a felmerülő gondokra, addig, ameddig az adott rendszer ér­deke, a munkaerő újraterme­lésének fenntartása megkí­vánta. Tanyai iskolákat, orvo­si rendelőket, boltokat létesí­tettek, felvilágosító előadá­sokat szerveztek. Ebben a korszakban, aho­gyan fokozatosan elvált a ta­nyai és a városi népesség, úgy vált el a két réteg élet­módja is. A tanyákon élők életmódja egy korábbi, alacso­nyabb szinten rekedt meg, a változások szinte nyom nél­kül múltak el felettük. Terhes örökség > Ilyen örökséget vett át tár­sadalmunk a felszabadulás után. Egy időszakban a ta­nyák adminisztratív felszámo­lásával próbáltak megoldást keresni. Ez azonban a kispa­raszti gazdálkodás termelési és technikai keretei között nem volt lehetséges. Fordula­tot a termelőszövetkezetek megszervezése hozott, megmu­tatva a megoldás irányába vézető utat: a tanyai életmód szelektív felszámolását. A tanyán élők vagyoni helyzetének gyarapodásával, a fiatalok elvándorlásával a ta­nyák fokozatosan felszámo­lódnak, vagy az anyagi lehe­tőségek növekedésével a ha­gyományos érte’emben vett tanyai életmód szűnik meg. Városunkban, az 1960 óta kibontakozott fejlődést meg­vizsgálva, ennek az útnak biz­tató jeleit látjuk. Fekete István muzeológus líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXII. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1918. OKTOBER 17., KEDD A vendégek bakot lőttek Elismerésül — Nimród-emlékérem Még színesedik a fiatal kakasok tolla A sárgult lapú, avitt kalen­dáriumok egykori szerkesztői minden hónaphoz rajzot és rigmust mellékeltek. Az em­ber végű hónapok valamelyi­kéhez a vadászatról szóló ver­sike társult, és agaras, puskás férfiakat ábrázolt a metszet. Ma is szép számmal akad­nak, akiknek a vadászkürt ér­ces hangja a legszebb muzsi­ka, akik alig várják a vadász­szezon kezdetét. Kimélő év Az az ötven puskás, aki a csemői Rákóczi Vadásztársa­ság tagja, az idén — eléggé nem dicsérhető józan önmér­séklettel — még hetekig szö­gön hagyta fegyverét. Másfelé már egy idő óta fácán kerül terítékre, ám a csemőiek úgy döntöttek, hogy csak október 22-én kezdik meg az idényt. Számításukat a gondos elő­relátás és a pontos helyzetfel­ismerés indokolta. Területü­kön sok a lucernaföld, és az első kaszáláskor számos fé­szekalj elpusztult, nem tudták kimenteni. A másodfészek­aljból kevesebb és gyengébb az idei szaporulat. Ezek a fácá­nok egyelőre erősödnek, most színesedik a fiatal kakasok tolla. Az igazi vadásznak meg­becsültebb, kedvesebb a szép zsákmány, ez a halasztás oka. Az állomány, mindentől füg­getlenül, jó, részben annak köszönhetően, hogy ezerkét­száz előnevelt fácáncsibét bo­csátottak ki a területre. Az idény tehát megfelelő szóra­kozást ígér, a tervek szerint, ezerötszáz szárnyasvad kerül puskavégre. A tapsifülesekkel ebben az évadban csínján bánnak, a gyilkos fegyverektől mind­össze négyszáz bukfencezik karikába. A másik csalafinta eszköz, a hosszú háló ezúttal nem lesz kifeszítve, éppen a tervszerű állománygyarapítás érdekében nem számítanak élőnyúl-befogásra. Kímélő év az idei, az a célja, hogy a va­dásztársak a számukra oly kedves terület vadállományá­ban továbbra is kedvüket lel­jék. T ervszerűen Az Alföld vidékén egykor oly elterjedt vadmadár, a fo­goly ma már ritkaság errefelé. Tavaly beszüntették vadásza­tát, most a megmaradt egye- dek megmentésén fáradoznak. Mivel gazdasági célok is irányt szabnak a vadászatnak, jelentősebb bevételt az őzek elejtéséből remélnek. Német vendégvadászokkal eddig hu­szonhárom hibás agancsú ba­kot lövettek. Ez az akció — a szolgáltatással, magyarán, a Szállítják a paradicsomot A Mészáros János Termelőszövetkezetből naponta 4—500 mázsa paradicsomot szállítanak pótkocsis teherautóval a kon­zervgyárba. Képünkön: Zatykó István brigádvezető adja át a paradicsomot, amelyet Csizmadia János és Tóth István, a kon­zervgyár szállítói raknak teherautóra. Varga Irén felvétele vendéglátással együtt — 177 ezer forint jövedelmet hozott a konyhára. Az éves kilövési terv 116 őz, ebből 46 bak, a többi suta és gida. A szemrevételezett négylábúak még az idén pus­kavégre kerülnek, és további 70 ezer—80 ezer forintot hoz­nak a vadásztársaságnak. A bevételt a vadvédelemre for­dítják, felújítják és bővítik meglevő berendezéseiket. A tervszerű vadgazdálkodás a csemőiek nagy érdeme. Tö­rekvéseikhez értő társakra ta­láltak. A községbeli November 7. Termelőszövetkezettel a fá­cánmentésre együttműködési megállapodást kötöttek. E megállapodásnak az a célja, hogy ne ismétlődhessen meg az idei eset. Lucerna kaszáláskor az erdőkkel határos területe­ken ötvenméteres sávot hagy­janak meg lábon, mivel a ta­pasztalat szerint, a fészkek zöme ott bújik meg. A szövet­kezet vállalta, hogy a mező- gazdasági hasznosításra al­kalmatlan területeket, a vize­nyős mélyebb részeket fákkal, csend eresekkel telepíti be. A regula szerint Másik szerződésük alapján, egy bérkilövő vadásztársaság tagjainak nyújtanak lehetősé­get a szórakozásra. Évi tíz őz­sutát szántak erre a célra, és két alkalommal, négy-négy embert apróvad-vadászaton látnak vendégül. A téli felkészülésre nagy gondot fordítanak, idejében gondoskodnak a vadak eteté­séről, hogy amikor hó lepi be a vidéket, akkor is legyen ele­mózsiája nyúlnak, őznek, fá­cánnak. Négy hektáron kuko­rica termett, hatvan mázsa lucernaszéna boglyában áll. Ocsú és napraforgómag két­száz mázsa van magtárban. A tsz-ektől — vetőmagszelektá­lás után — megkapják a rosta­aljat, amelynek jó hasznát ve­szik. Két alkalommal — társadal­mi munkában — dúvadirtáson vettek részt. A rókákat és a szarkaállományt gyérítették, nem kegyelmezve a ragado­zóknak. Ugyancsak szabad óráikat feláldozva építették fel a to­ronykakas pályát a Körösi út menti koronglövő lőterükön, ahol a közelmúltban sikerrel rendezték meg — sok Pest me­gyei csapat részvételével — a Benkó István-emlékversenyt. A lelkes és összeforrott tár­saság mindig megtartja a va­dászregula írott és íratlan tör­vényeit. Ügy műveli a férfias sportot, hogy egyben formálja, óvja, gyámolítja a környezetét alkotó élővilágot, mentve az ártalmaktól, az oktalan pusz­tulástól. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége mindezt méltányolta, amikor tizenegy évi áldozatos és példás mun­kájuk elismeréseként, Nimród- emlékéremmel tüntette ki a csemői Rákóczi Vadásztársa­ságot. Tamasi Tamás SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Labdarúgás Három pont egy mérkőzésen Nagykőrösi Kinizsi— Ceglédbercel 3:0 Kinizsi: Tóth A. — Dajka, Orbán, Szőke, Balogh, Ka- szap, Szabó. Tóth L., (Józsa 80. p.), Horváth, Kovács I, Kovács II (Mohácsi 80. p.). A körösi pálya betiltása miatt Cegléden, a Bem SE pályáján került sor a mérkő­zésre. A nagy lendülettel kez­dő körösi csapat már az 5. percben megszerezte a veze­tést. Horváth jó beadásából Kovács I biztosan fejelt a hálóba. 1:0 Két perc múlva ismét Horváth ívelt be jól és Szabó a tizenhatosról re­mek kapásgólt lőtt. 2:0. Ez­után a berceliek is erősen tá­madtak, többet volt a körösi térfélen a labda, de a véde­lem jól hárított. A 43. perc­ben Tóth kapus bravúrral hárított, a másik kapunál pe­dig Horváth hagyott ki száz százalékos helyzetet. Fordulás után kiegyenlített játék folyt. A 65. percben Kovács II jól indította Hor_ váthot és egyéni akció után szép gólt szerzett. 3:0. Ezzel eldőlt a mérkőzés sorsa, in­nen már a körösi csapat irá­nyította a játékot és a kiha­gyott nagy helyzetek alapján győzelme nagyobb arányú is lehetett volna. Semleges pályán biztosan és megérdemelten nyert a sportszerű mérkőzésen a min­den részében jobb körösi csa­pat. A futásban is a Kinizsi nyert, ezzel ötödször, így plusz egy pontot is szerzett és el­került az utolsó helyről. Tóth ismét nagyon jól védett. A közvetlen védelemben Orbán és Dajka szinte hibátlanul játszott. A középpályán Sző­ke nagy területen harcos szellemben küzdött, Szabó szép gólt lőtt. A támadósor­ban Horváth volt a legjobb. Hétközben valószínű Tisza- kécskén lesz edzőmérkőzés. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Ceglédbercel ifi 6:0 (2:0). Kinizsi ifi: Gömöri — Gö­dény, Angyal, Marsa (Szabó P.), Pesti, Abonyi L. (Hor­váth), R. Soós, Faragó (To- ricska). Farkas, Zöldi, Búz. A körösi csapat csak nehe­zen lendült játékba, de ér­vényesült a jobb erőnlét és technika és biztosan győzött. Góllövő: Zöldi 3, Búz 2, Abo­nyi. Nagykőrösi Kinizsi serd.— Sülysáp serd. 2:0 (1:0). Kinizsi serd.: Demeter — Szabó F., Ember, Pesti A. (Ko­vács A.), Kiséri, Bartha, Soós, Zsiga, Abonyi G., Csikós Z.. Hozmaim. Sülysápon a hazaiak ját­szottak fölényben, de a körö­si csapat volt az eredménye­sebb. Góllövő: Bartha (11-es- ből), Abonyi G. A Kinizsi II szervezési hi­ba miatt — ismét szállítóesz­köz hiányában — nem tudott elutazni Gombára. P. S. Sportműsor Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep, 16 óra: TRAK IS Ifjúsági Klub—TRA- KIS B, kispályás TRAKIS Kupa-mérkőzés. mSa'JÄ'.’i1' T» V,‘ w»» Hálás szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak, akik drága jó testvérünk, Vass Rozália temeté­sén megjelentek, mély fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek. Gyá­szoló testvérei és sógora. Köszönetnyilvánítás. Mély meg­rendüléssel, soha el nem múló fájdalommal és szeretettel mon­dok köszönetét mindazoknak a ro­konoknak, ismerősöknek, szomszé­doknak, akik drága jó férjem, Németh Ambrus temetésén meg­jelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, részvétükkel fájdalma­mat enyhítették. Gyászoló bánatos felesége. Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik özv. Nagy Ferencné fe­lejthetetlen édesanyánk, nagyma­mánk, dédmamánk temetésén részt vettek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek el, ezúton igye­keztek fájdalmunkon enyhíteni. A gvászoló család.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom