Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Az első lépések megtételéhez 4—CEGLÉDI J APÁS ÉS xxii. Évfolyam, 245. szám 1978. OKTÓBER 17., KEDD Gyámügyi csoport Gondoskcdnak a kiskorúakról Segítségei kopnak a rászorulók Ügyfélfogadási napokon gyakran sok ember várakozik a városi tanács emeleti fo­lyosóján az előtt az ajtó előtt, melynek kis tábláján felirat jelzi, hogy ott munkálkodik a gyámhatóság, pontosabb ne­vén a tanács igazgatási osz­tályának gyámügyi csoportja. E csoport tagjai fontos fel­adatot látnak el. A családjogi törvény szerint a családdal és a gyámsággal, tovább szűkítve a kört, nagyobb részben a Kiskorúakkal foglalkoznak. Azokra a jelenségekre kell felfigyelniük és azokra a problémákra megoldást talál­niuk, amelyek a gyerekek el­látásával, életének alakulásá­val kapcsolatosak. Amelyik család valóban családhoz il­lően él, amelyben a munka, a megbecsülés, a szeretet és az anyagi javadalmak megszer­zése, elosztása előrelátóan át­gondolt, annak nincs szüksé­ge a segítségükre. A gyámügyi csoportnak munkát a felbomlóban le­vő, viszálykodó családok, az azokban élő gyermekek adnak. Arról, hogy sok-e a tennivaló vagy kevés, akár meg sem kell kérdeznünk a gyámügyi csoport vezetőjét, Ecser Fe­rencnél, elég a nap mint (nap várakozókat figyelni, felmér­ni a szekrényben levő akta- tömeget és a napi levelezést, megnézni a heti kiszállási programot a családlátogatá­sokkal, környezettanulmá­nyokkal. Ügyek százaival foglalkoz­nak, éveken át el nem évü­lőkkel, hiszen egy-egy gyer­meki sorssal gyakran a szü­letéstől a nagykorúságig tö­rődniük kell, a társadalom nevében, s hozzáfűzhetjük, gyakran épp a család, épp közvetlen rokonságuk helyett. — Felbomló vagy már meg is szűnt családokban ádáz harc dúl sokszor azért, hogy az a szülő, aki elköltözött vagy akitől gyerekestül el­ment a másik, meghatározott időnként láthassa közös gyer­meküket, egy napot vagy akár néhány órát vele tölthessen, foglalkozhasson vele. Annak, hogy eb oen meg nem egyez­nek, egy sor keserűség, lelki törés, és mondjuk ki, hogy gyakran bosszú, sérelemmeg- íorlási szándék az indítéka. A szülők perpatvarkodásának károsultja kivétel nélkül min­dig a gyerek, aki tényleg nem tudja, miért beszél például kígyót-békát apjáról az édes­anyja, amikor ő alig várja a láthatás napját? Olyankor apja kirándulni viszi és a cukrászdában annyi tortát ehet, amennyit csak akar. Azt sem érti, miért szidalmazza viszont az apa az édesanyját, hiszen nem élnek együtt, nem ismerheti kialakult, új szoká­saikat, örömeiket, gondjaikat? A panaszkodók és az önnön hibájukat el nem ismerők közt nehéz igazságot tennünk — mondja Ecserné. — Az az igazság, hogy emberséges meg­egyezésre is van példa. Csak megértés és intelligencia kér­dése az egész. Azé az intelli­genciáé, amit nem lehet isko­lában megtanulni. Állami gondoskodás. Négy esztendeje formálták ezt a meghatározást a jogalkotók. Ami mögötte rejlik, javarészt gyámügyi tennivaló. — Az állami gondosko­dáshoz tartozik az állami gondozottak sorsa is. Ceg­léden, családoknál száz­harminc állami gaojlozott gyerek nevelkedik. ötvennégy kiskorú kap rend­szeres nevelési segélyt. Pest megyében több mint hatszáz­ezer forintot fordítanak ha­vonta erre a segélyezésre, jut belőle nekik is. A legtöbb he­lyen megbecsülik ezt a jut­tatást. Említhetek néhány esetet, melyben a célját elérte a szándék. Az egyik segélye­zettünk szakmát tanult, fod­rász lett, a másik gyors- és gépíró. Megnőttek, saját ke­resettel rendelkeznek. már megszüntethettük rendsze­res anyagi segítésüket. Voltak, persze, követelőzők is. de a jogosultságot nem a hangerő, hanem a körülmény és a gyámhatóság határozza meg. Van lehetőség arra, hogy a rászoruló gyermekeknek az egyszeri segélyezési keret összegéből juttathassunk. Ennek megítélésében az isko­lák segítenek. A legtöbben, például a nagycsaládosok egyszeri segélyt kapnak. Leg­utóbb a tanév kezdete előtt juttattunk nekik. A pénzt, több száz, esetenként akár ezerötszáz forintot, tanszerek­re, napközire kell felhasznál­niuk. Vannak gyerekek, akik­nek rendszeres napközis ellá­tását segítjük anyagiakkal. Megemlíti a gyámügyi cso­portvezető, ebben az évben sok mun­kát ad a családi jogállás rendezése. Tavaly egész évben összesen harminckilenc volt, az idén ed­dig ötven ügyirat keletkezett már. ötven kisgyermek szüle­tett úgy, hogy anyakönyvi ki­vonatába édesapja személyi adatait nem tudták bejegyez­ni, vagy akiét bejegyezték, nem ismeri el magáénak a gyereket. Több ügyben peres­kednek, de néhány szerencsé­sen elintéződött. A sok éves gyámügyi munka során az a tapasztalat, ez még nem jelen­ti azt, hogy a csöpp gyerek ér­dekében kialakul és megma­rad a család. Lehet, bizonyos idő múltán a gyerek neve egy aktán -megint odakerül a gyámügyi előadó asztalára, láthatás, állami gondozásba vétel címszóval. A hivatali ember a fejét csóválja. A munka, a gyermek érdeké­ben, igaz, más mederbe tere­lődve, kezdődik olyankor elöl­ről. Eszes Katalin Havonta 25—30 ezer pár tipegő készül a PEMÜ ceglédi cipőgyárában. A kisgyerme­kek ezekben a lábbelikben teszik meg az első lépéseket. Az üzem készítményei mindig keresettek. Apáti-Tóth Sándor felvétele Zenekedvelőknek Hétfő esti hangversenyek Négy hangversenyre adott ki bérletet Cegléden a Kos­suth Művelődési Központ, az Erkel Ferenc Állami Zeneis­kola és az Országos Filhar­mónia. Az első előadás október 23- án, hétfőn este hat órakor kezdődik, a művelődési köz­pont emeleti termében: a kö­zönség akkor Baranyai László zongorajátékát hallgathatja meg. A tervek szerint, no­vember 13-án, azonos idő­pontban lesz a második elő­adás, amikor két kubai mű­vész lép hangversenydobogó­ra: Fernandez Brito zongorá­zik, Jorge Junco klaxinétozik. December 18-án a Magyar Hárfás Trió szerepel Ceglé­den, Sz. Molnár Anna, Vermes Mária és Szeredi S. Gusztáv. Az utolsó előadás január 15-én lesz, akkor tartja ária- és dalestjét Barlay Zsuzsa, Freymann Magda, zongorakí- séretével; a műsorban dalok és romantikus operaáriák hangzanak eh Olvasói fórum Szükség van a fákra, parkokra A város lakói közül egyre többen érzik kötelességüknek, hogy szót emeljenek a kör­nyezet védelme, az utcák rendje, tisztasága, a parkok gondozása érdekében. Legutóbb Fekete Sándor, a Kossuth Ferenc utca 40. szá­mú háztömb lakója ezt írta: — Gyakran olvasunk olyan felhívást, hogy ültessünk fát, gondozzuk a lakóhely kör­nyékét. Nálunk, a Kossuth Ferenc utca 40. két házsora közt van egy valóságos kis zöld sziget. Szilárd burkola­tú út fogja közre. Ezen a kis területen szép fasor és vagy négy méter széles gyepesített rész található. Azaz, már nincs, mert a személyautó-tu­lajdonosok összetévesztették a parkolóhellyel. A kerék és a csepegő olaj, üzemanyag kiöli a füvet. Félő, hogy a szépen felcseperedett gömb­akácoknak sem használ. A te­rület védelmére nem lehetne figyelmeztető, utasító táblát elhelyezni? — A Rákóczi út szép faso­rára is nagyobb gondot kel­lene fordítani, eltávolítva az építkezések során letört ága­kat, pótolva a hiányzó fákat. Ott. ahol a város új lakóte­lepei kialakulnak, jó lenne idejében és gondosan elkez­deni a fásítást, ne legyen si­vár a betonrengeteg. A faül­tetésben segítsenek a fiatalok, hiszen az ő érdekük is, hogy lakóhelyük vonzó, szép ' le­gyen. Fekete Sándor elgondol-, koztató soraiból, javaslatai­ból kicseng a város szeretete és szépítéséért a jó szándék. Levelében érdeklődik, nem le­hetne-e aiz igénytelen gömb­akácok helyett, a jövőben szebb, tekintélyesebb fákat is ültetni? Dús lombkoronájúa- kat, hogy felfogják a port, s fenyőket, hogy díszítsék a kör­nyezetet. Szól az öregek érdekében, , akik már nem tudnak a nut- risarki, meg a kámáni kiser­dőbe kirándulni, ha a ter­mészetet szeretnék élvezni. Nekik a tér, a park marad, s ott sem elég a gyep, a cser­je, lombos fák is kellenek. Ha kell, éjszaka dolgoznak Télre csal belső munkálatok Cegléden már több mint 1255 lakást épített házgyári elemek felhasználásával a Bács megyei Állami Építőipa­ri Vállalat az utóbbi években. (Korábban tégla- és blokkos szerkezetű házakat hozott te­tő alá.) A Kossuth Ferenc ut­cában most 210 lakás épül, Kecskeméten gyártott elemek­ből. A kecskeméti házgyár ter­mékei az ország más részeibe is eljutnak, belőlük szerelnek házat például Pécsett és Szi- getszentmiklóson. A Kossuth Ferenc utcai te­rületen, a Táncsics utca és a gimnázium felől harminc­harminc lakásos épület fogja közre azt a házsort, amely öt, szintén harminc lakásos épü­letszelvényből áll. Az eleme­ket igyekeznek gyors ütem­ben összeállítani, hogy télre javarészt csak belső munká­latok maradjanak. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Központi fűtésüs búto­rozott szoba, fürdőszo­ba-használattal igé­nyes személy részére kiadó. Érdeklődni 17 óra után: Cegléd, 10— 868-as telefonon. _____ Elc serélném 2 szoba, fürdőszobás lakáso­mat 1 szobás összkom­fortosra. Cegléd, Rá- koczi út 20._________ Ela dók félidős anya­kocák, kandisznó és trágya. Érdeklődni: Cegléd, Szüret utca 49. számmal szemben Ki­rály Ferencnénél.__ Tö ltésiül cl ingyen el­hordható. Cegléd, Ká- tai út 2f szám.______ Kia dók 8 hl-es hor­dók. Cegléd, Kéz utca 8. szám. Elcserélnék 2 szoba összkomfortos, szövet­kezeti lakást és 2 szo­ba, konyhás, kertes családi házat 3—4 szo­bás összkomfortos csa­ládi házért. Választ kérek ,.Megegyezés 104 351” jeligére a Hír­lapkiadó Vállalat ki­rendeltségére Cegléd, Teleki utca 30. Használt cserép, kis méretű hódfarkú is eladó. Cegléd, Bodrog utca 21._________ Ela dó megosztott por­ta. Cegléd IX., Bokor utca 11. szám._______ Családi ház 220 négy­szögöl telekkel beköl­tözhetően, sürgősen, olcsón eladó. Vágó- hídnál. Cegléd, Lovász utca 7. Házhely eladó. Cegléd, Wesselényi utca 13. Sürgősen eladó ház. Cegléd. Téglagyár dű­lő 42. özv. Vajkóné. Vörösezred a Tiszánál Emlékét ma is őrzik katonái Fecske utcában 580 négyszögöl házhely el­adó. Víz, villany van. j Érdeklődni: Cegléd, I Vécsei , utca 5._______ f Cs emőben házhely sürgősen eladó építési engedéllyel. Érdeklőd­ni: Hantháza, Üjélet dűlő 1. szám. Ter- ménybolt, Tóth László. G00 négyszögöl kadar- szőlő termése eladó, ugyanaz művelésre vagy felesbe kiadó és magányos nőnek kü­lön bejáratú szoba kiadó. Cegléd, Mikes utca 43. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 1919 márciusában minden ha­talmat a dolgozó nép kezébe adott. Boldog jövő előtt állt a magyarság, ám az európai burzsoázia fegyveresen tört életére, áprilisiban északon és keleten intervenciós csapatok lépték át a demarkációs vona­lakat. A kormány meghirdet­te az önvédelmi harcot és új szervezésű hadsereg felállítá­sát határozta el az ellenséges .támadások megállítására, visszaszorítására. Böhm Vil­most kérték föl a parancsno­ki állásra. Visszaemlékezéseiben így ír Bőhrn: „Elvállaltam a hadse­regparancsnoki tisztséget, az­zal a feltétellel, hogy vezérka­ri főnökké már az októberi forradalomban is meghitt munkatársamat, a kiváló ka­tonai tudással rendelkező Stromfeld Aurélt nevezze ki a kormányzótanács.” Amikor Stromfeld meg­kezdte működését, sem az el­lenség erejéről, sem a saját csapatok tényleges állapotáról nem kapott megbízható érte­süléseket. Rövid tájékozódás után, elhatározta az északi hadosztályok ativizálását, pa­rancsot adott az ellenség elő­nyomulása megállítására és az ellentámadásra. A keleti csa­patokat visszavonta a Tiszá­hoz, azzal a feladattal, hogy szilárdan tartsák azt a vona­lat. A hadsereg kiegészítésére, a szervezett, megbízható mun­kásságot és a szegényparaszt­ságot szerelte föL A kormányzótanácshoz tett javaslatában ezt írja: „Csakis és kizárólag a munkásosztály fegyverbe állása változtathat a helyzeten.” A katonákat elsősorban Bu­dapest gyárnegyedei adták, nagyobb vállalatok, mint a Magyar Állami Vas- és Gép­gyár, egymaguk állítottak ki egy-egy ezredet. Édesapám a MÁVAG ezred­ben harcolt, a Kolónia elől in­dultak kettős rendekben a Józsefvárosi pályaudvarra, onnan az északi frontra. Nagy sokasággal kísértük őket, mi­re kiértünk a Kőbányai útra, édesanyám már bent menetelt a sorban, apámmal karonfog­va, öcsémmel, mi is behúzód­tunk. Jancsi apám kezét fog­ta, én meg a puskáját vet­tem a vállamra. A többi asz- szony, gyerek is mind ott szo­rongott a sorokban. Hát ez, bizony, nem volt valami katonás menet, de a nagy dolgok nem mindig sza­bályosak. A forradalom népe vonult ott hazája védelmére. MÁJUS UTOLSÓ HETÉBEN minden kezdeményezés a Vörös Hadsereg kezében volt, a Feí- vidék nagy részét fölszabadí­totta, és segítségével kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársa­ságot, egy időben a szlovák önálló állam megalakulásával. Az ellenség támadásai össze­omlottak, június -közepére a burzsoá északi hadsereg erői közel állottak a kimerüléshez. Stromfeld ezredes, a har­cok közepette fölállította Cegléden az I. hadtestparancs- noicságot. Ezzel a hadtesttel szándékozott áttörni a Tiszán. Beletartozott a 30. vörösez­red, melynek II. zászlóalja csupa ceglédi fiúból áldott. A Központi Kávéház nagy­termében volt a toborzóiroda, elnöke Szálkái István földmí­ves napszámos, direktóriumi tag volt. HÜSZ ÉVVEL EZELŐTT meglátogattam, adatokat gyűj­teni a tizenkilences esemé­nyekről, s így emlékezett az egyik toborzónapra: — Volt olyan jelentkező, aki rongyos harctéri katona­ruháját nem vetette le az or­vos előtt, odakiáltott a bizott­ságnak, ne írkáljanak, adjanak puskát! Kádas Gyula veterán szavai: — Pesten tanultam a mes­terséget, ott szabadultam feli majd hazajöttem Ceglédre. Eljárogattam a Kisfaludy ut­cai szakszervezeti házba, ott láttam az első plakátot: BE a VÖRÖSHADSEREGBE! El­határozta a fiatalság, hogy katonának áll. A huszárka- számyában szereltek föl, ki­képzésünket Örkényben kap­tuk, onnan mentünk a Tiszá­hoz, ahol több kisebb-nagyobb vállalkozásban vettem részt. Nyújtó Ferenc századában számos volt orosz hadifogo'v is harcolt, nevüket elfeieite4- te, csupán Andreas Rakovi- ca és Alekszander Fursza ne­ve maradt meg emlékezeté­ben. Stromfeld ezredes több al­kalommal is megszemlélte a ceglédi hadtestet állásaiban. Veteránjaink még ma is őr­zik a szemlék emlékét. Kis­kunfélegyházán, rohamkikép- zés közben hosszasan elidő­zött az egyik ceglédi század közelében, amint Nyújtó Fe­renc vezényszavára, dobálta az éles kézigránátot. — Huszonegy, huszonkettő, huszonhárom! — kiáltozták a századbeliek a gyújtózsinór kirántása után, és hajították a gránátot a célba. A hadtestnek Politovszky alezredes volt a parancsnoka, aki a ceglédi vásártéren, a mai Károlyi lakótelep helyén sorakoztatta szemlére csapa­tait. Stromfeld így szólt a har­cosokhoz: — Minden katona önként rendelje alá magát a vasfe­gyelemnek, anélkül nem le­het eredményes a harcunk... A katona rá van utalva a pro- letárságra és a polgárságra, az viszont a hadseregre. Meg kell találni a módját, hony egybeolvadjanak, csak ez erő­sítheti a proletárdiktatúrát. AZ ELSŐ HADTESTET fron­tális támadásra nem vetették be. de számos kisebb-nagyobb vállalkozásaival tüntetett, át­kelve a folyón, akkor, ami­kor a felvidéki támadások in­dultak. Mint ismeretes, az antant fenyegetésére, a tanácskor­mány visszavonta az elfog­lalt területekről csapatain­kat. A visszavonulást Strom­feld a legélesebben ellenezte, és lemondott tisztségéről. A magyar katonatörténet egyik legnagyobb alakja. Stromfeld Aurél, az idén vol­na százéves. Emlékét őriz­zük és volt katonáit, a még élő vöröskatonákat szerete­tünk veszi körül. Hídvégi Lajios

Next

/
Oldalképek
Tartalom