Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
1978. OKTOBER 21., SZOMBAT Nagykőrösi negyedszázadok Az élelmiszeripar szakemberbázisa Tegnap délelőtt Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Központban tartotta jubileumi ünnepségét a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gya- korló iskolája. A negyedszázada alapított és azóta az élelmiszeripar egyik legrangosabb oktatási intézményévé fejlődött iskola ünnepségén több mint négyszáz vendég emlékezett a múltra, szőtte a jövő terveit. A vendégek sorában jelen volt dr. Cselőtei László akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, Balogh Károlyné, az ÉDOSZ főtitkára, az iskola egykori diákja, dr. Mihalusz Ferenc, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, dr. Noth Boldizsár, a MÉM kutatási és oktatás ellátási központjának igazgatója, valamint az ország élelmiszeripari oktatási intézményeinek képviselői és a város állami és társadalmi vezetői is. Az ünnepséget dr. Bognár Gyula, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatója nyitotta meg, majd Kovács Sándomé, a budapesti Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola igazgatóhelyettese olvasta fel Kovács Sándor miniszterhelyettes köszöntő levelét. Üdvözlő soraiban a miniszterhelyettes, Nagykőrös országgyűlési képviselője visz- szaemlékezett a jubiláló iskola alapításának éveire, azokra az. időkre, amikor sokan azon vitatkoztak, hogy szükség van-e egyáltalán élelmiszeripari szakmunkás- és középfokú szakemberképzésre. A vita régen eldőlt. Az ország élelmi- szeripari szakközépiskolái és szakmunkásképző intézetei, közöttük a 25 esztendős nagykőrösi iskcda, bebizonyították, hogy tevékenységük nagyon fontos feltétele az ipar fejlődésének. Dr. Mihalusz Ferenc, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója köszöntötte ünnepi beszéddel az iskolát, sok sikert kívánva a további munkához, a termelő üzemek és az iskola eddig is rendkívül gyümölcsöző kapcsolatának továbbfejlesztéséhez. Az ünnepi beszédet követően^ a társintézmények helyezték el emlékeztető szalag jaikat a Konzervipari Vállalatok Trösztje által adományozott jubileumi zászlóra. Az ünnepség az iskola diákjainak színes műsorával fejeződött be. F. P. Művésznemzedékeket nevelt a zeneiskola A Nagykőrösi Zeneiskola megalakulásának 25 éves évfordulóján a Pest megyei Tanács művelődési osztálya, Nagykőrös város tanácsa, a Nagykőrösi Állami Zeneiskola igazgatósága és tanári kara a jubileum alkalmából háromnapos hangversenysorozatot rendezett. Elsőként a jelenlegi növendékek hangversenyére került sor, igen nagy érdeklődés mellett. A legkisebbektől, a leg- nagyobbakig valamennyi tanuló igyekezett tudását bemutatni, hogy ezzel is bizonyítsa, nem volt hiábavaló a zeneiskola tanárainak szakmai munkája. A következő rendezvényen a zeneiskola volt növendékeinek és tanárainak hangversenyére került sor, igen sokszínű műsor keretében. A művelődési központ nagytermében rendezték a hivatalos ünnepi megemlékezést. Kocsis Jánosné, Nagykőrös város tanácsának elnöke köszöntve a 25 éves iskolát, elmondta, hogy a vendégként PEST MEGYEI PALYAZAT !A díjazott dolgozatok Ä Pest megyei múzeumok igazgatósága néprajzi és történeti gyűjtőpályázatára beérkezett ez évi pályamunkákat elbírálták. Huszonkét pályázó első négy helyezettjének — néprajziból is négy, történetiből is négy — dolgozatát a múzeumok igazgatósága továbbította a Néprajzi, illetve a Munkásmozgalmi Múzeumhoz, s ezek részt vesznek az országos pályázaton, amelynek eredményét jövő év április 4-ére hirdetik ki. A történeti pályázatok közül a megyében első díjban részesült Erősvári Pál (Galgahé- víz) Változások egy XX. századi falu életében című pályaműve; második díjat kapott Magyar Antal (Cegléd) Lapok Cegléd történetéből; a harmadik helyezést Korcsmáros László (Ipolydamásd) Próbáld törzsőrmester fotóalbuma, a negyedik dijat pedig Kardos Győző (Aszód) A kommunista pártszervezetek megalakulása 1945 tavaszán c. munkájáért ítélte oda a bíráló bizottság. A néprajzi pályázatok közül kiemelt első díjban részesült Marton Pdlné Homok Erzsébet (Verseg) Tóparti ház című munkája. Az első díjat dr. Farkas György (Gödöllő) Gidres-göd- rös Mogyoród című pályaműve kapta. A második díjat ezúttal nem adta ki a zsűri bizottság. Harmadik díjban részesült Hídvégi Lajos (Cegléd) Táplálkozás című dolgozata, míg a negyedik helyezést Tanulmányok Mende község néprajzához című munkájáért Kővári József (Budapest) kapta megosztva Szathmáry Istvánnal (Vámosmikola), aki Vámosmikola néprajzi gyűjteménye című munkájáért részesült díjazásban. * Külön pénzjutalmat szavazott meg a bíráló bizottság Vöő Imrének (Szigetszentmik- lós) és Szabó Ráfaelnénak (Zsámbok). A néprajzi pályázat ifjúsági tagozatára beküldött munkák közül az első és a második díjat nem adta ki a bizottság. Harmadik díjban részesült Zátrok Judit (Ráckeve, Ady Gimnázium) Paraszti öltözködés Dömsödön, negyedik díjban pedig Szecsei Mónika (ugyancsak a ráckevei gimnázium tanulója) Temetkezési szokások Kiskunlacházán rí-. mű dolgozata. Hat pályamunkát értékes könyvjutalommal honorált a bíráló bizottság. Valamennyit a ráckevei gimnázium tanulói küldték a pályázati felhívásra; Hugyecz Éva, Göbölyös Judit, Sánta Erika, Schneider Mária, Tóth László és Schaffer Katalin. Valamennyi pályamű első példányát Szentendrén, a Pest megyei múzeumok igazgatóságán, illetve Cegléden, a Kossuth múzeum adattárában helyezték el. jelenlevő zeneiskola-igazgatók és nevelők között is sok volt nagykőrösi növendék van, s a magyar zenei élet reprezentánsai közül Matúz István fuvolaművész, Szűcs Zoltán trombitaművész, Vedres Szabolcs trombitaművész és Ta- csai András harsonaművész is Nagykörösön tanulta meg művészetének alapfogásait. Az ünnepség során Bálint Ferenc, a zeneiskola igazgatója, dr. Vecseri Zsigmond és Hartyányi Mária tanárok az oktatási minisztertől Kiváló munkáért kitüntetést, míg Tóth Béláné igazgatóhelyettes és Simon István tanár miniszteri dicséretet kapott. A jutalmakat Vörös Géza, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője adta át. A Pedagógusok Szakszervezete nevében Hidas Györgyné emlékezett meg a jubileumról. Puszta Erzsébet és Kulin Katalin volt növendékek Barna Elekné, illetve Hartyányi Mária tanárok kíséretével egy- egy szép zeneszám előadásával járultak hozzá az ünnepi műsor sikeréhez. Bárdos Lajos Ko6suth-díjas, Kiváló művész a Dallamok szépsége címmel tartott előadást. Minden hallgatója úgy érezhette, hogy élethivatásul választott szakmájának valamennyi szépsége felvillant a közvetlen hangú, az idő rövidsége miatt igen hamar befejeződő zeneelmélet órán. Az ünnepi hangverseny — Varsányi László zongoraművész, Bujtás Péter és Beleznay Tibor kürtművészek, Szűcs Zoltán trombitaművész és Vá- czi Károly zongoraművész közreműködésével, Zsoldos Péternek, a Magyar Rádió és Televízió zenei főmunkatársának vezetésével — méltó befejezése volt a megemlékezésnek. P. E. KIALLITOTERMEKBOL Klasszikusok és mai alkotók- Október végéig látható Be= rény Róbert, Juan Soriano, és I Szelényi Károly kiállítása hét- £ fű kivételével naponta 10-tól = 18 óráig. Bár a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítások ügyében állandóan serénykedik, a múzeumi hónapra még pcmpá- sabb — összetett ünnepet szerkesztett látogatódnak. A vendégek ezúttal sem csalatkoztak, hiszen balatoni témájú fotók, mexikói festmények, új művek és Serény Róbert életművének átgondolt válogatása jelenti a pazar ajánlatot. Tisztelet Berény Róbertnek Egyáltalán; kitűnő ez a sorozat. Uitz Béla, Rippl-Rónai József, Gruber Béla, Rudnay Gyula és Endre Béla után most Berény Róbert munkássága került előtérbe. Példás komolysággal újított akkor, amikor annak ideje elérkezett Többször is életében. A Nyolcak tagjaként az 1910-es években konstruktivista eszközökkel gyarapította a realizmus lehetőségeit. A Tanácsköztársaság idején minden korszak egyik legnagyobb. valóban monumentális hatású plakátját komponálta, aztán harmadik megújulásában a felületkezelés hasonló finomságait érte el Derkovits Gyulával és Bernáth Auréllal egy- időben. ők hárman az 1930-as években más elvek alapján szervezték erőiket, de rokon festői hangzással, költői, drámai realizmus jegyében. Berény Róbert és Szönyi István is szövetségben dolgozott, s ezt Zebegény jelentette. Amit Berény itt elkezdett, Szönyi folytatta teljes emberi, festői apparátussal. Huszonöt esztendeje esett ki Berény Róbert kezéből az ecset, de alkotásai maradandók. Juan Soriano üzenete Nincs vége a felismerés nek, újabb meglepetés érkezett a másik föld részről: Juan Soriano megdöbbenést keltő' művészete. Egyénien értelmezi a világot; az ősember és a gyerek szemével, de a modem ember szellemiségével néz körül környezetében és a történelemben, s ez a totalitás megszünteti a néző kényelmét és óvatos semlegességét. Azonosul vele. Nekünk BEMUTATÓ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA TUBÁN Ésszerűen — idővel, javakkal Minit rutinos filmszínészek, úgy szerepeltek a túrái 7. osztályosok a takarékosságród tartott osztályfőnöki órán. Pedig nem lett volna meglepő, ha izgulnak, hiszen csaknem annyian néztük, hallgattuk az órát, mint ahányan a pajtások voltak. Ráadásul két filmhíradó stábja is jelen volt. Az egyik, a Magyar Filmhíradó a mozik, a másik, a túrái úttörő filmhíradó az iskola és az úttörőcsapat számára rögzített néhány jelenetet. Túrán, a VII/B osztályban ugyanis Barúth Mária, az OTP Pest megyei Igazgatósága kérésére minta osztályfőnöki óra megtartására vállalkozott. S az óralátogatók között ott volt Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete Pest megyei bizottságának titkára, Martinász Ferenc, a megyei tanács művelődési osztályának iskolai csoportvezetője, dr. Sávolyi Istvánná, a Tanulók Takarék- pénztárának vezetője, Zsigmondi István, az OTP Pest megyei igazgatóhelyettese, s természetesen több helyi és környékbeli pedagógus. Kérdések — válaszok Baráth Mária osztályfőnök kérdezett, s a következő pillanatban karok erdeje emelkedett a levegőbe. Erre a formabontó feleltetésre tehát feltehetően minden diák készült. — Miért takarékoskodtok? Pista: — Én azért, hogy legyen pénzem akkor is, ha nem kapok a szüleimtől. Jusson a kirándulásra. Tamás: — Külföldre szeretnénk utazni és én is hozzájárulok a költségekhez. Ildi: — Ajándékot veszek a szüleimnek. Anikó: — Fényképezőgépet szeretnék vásárolni. Sanyi: Magnót veszek majd, s most arra gyűjtök. — A család, a szüléitek mire gyűjtenek? — hangzott egy másik kérdés. S a válaszok: kocsira, autóra, az új ház parkettázására, az új ház új bútoraira ... Tudtam, hogy a turaiak sem tartoznak a szegény emberek közé, de azért az meglepő volt, hogy a helyi takarékszövetkezetnék és az aszódi OTP- fióknak ennyire ideális ügyfelei élnék itt. Nem a pénzimádatra... A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő Tanulók Takarékpénztára dicsekedhet a legtöbb ügyféllel; a diákok 90 százaléka részt vesz a takarékossági mozgalomban. Persze vannak, akik havonta csak egy-két forintos bélyeget váltanak, de már azt is kérték, hogy bocsássanak ki száz-kétszáz forint értékű bélyeget. — Nem teljesítjük ezt a kérést — mondta dr. Sávolyi Istvánná, a Tanulók Takarék- pénztárának vezetője. — Sok gyerek ugyanis csupán o szép kivitelezésük miatt vásárolja a takarékbélyegeket. S bizonyára jó néhányan lennének, akiknek megtetszene a százvagy kétszáz forintos bélyeg, de nem tudnák megvásárolni. Nem szeretnénk módot adni ilyen egészségtelen vetélkedésre. — Mi a céljuk a takarékos- sági osztályfőnöki órákkal? — Nem a pénzimádatra, a kuporgatásra akarjuk szoktatni a fiatalokat. Ésszerűen takarékoskodjanak a pénzzel, az idővel, az anyagi javakkal, az értékeinkkel; alakítsanak ki körültekintő, józan, beosztó életvitelt — erre szeretnénk nevelni őket Találkozó törekvések A Tanulók Takarékpénztárának törekvése találkozott az Oktatási Minisztérium, az Üt- törőszövetség és a Pedagógusok Szakszervezete nevelési céljával. A minisztérium az általános iskoláik V—VI. osztályainak kötelezővé tette, a többieknek pedig ajánlja, hogy évente legalább egy osztályfőnöki órán foglalkozzanak a takarékossági mozgalommal. Az Országos Pedagógiai Intézetben kidolgoztak egy takarékossági osztályfőnöki óravázlatot amit a Pedagógusok Szakszervezete tanulmányokkal, hozzászólásokkal kibővítve, könyvalakban megjelentetett. Az • úttörőszervezetben pedig próbakövetelmény lett a takarékosság Sz. P. ' ' W • Berény Róbert: Kancsós csendélet (1909) magyaroknak azért is köny- nyű ez a szemléleti szolidaritás. mert olykor Tóth Menyhért szenvedélyes egyszerűsége, máskor szinte Hincz Gyula képzeletrobbanása tárulkozik fél a képeken, pedig szerzőjük aligha ismeri Magyarhonban élő, alkotó festőbarátait Különös kincset láthatunk ezúttal — s aki nem sajnálja a fáradságot nagy utazásra indulhat művészete segítségével; örökö; sévé válhat annak a Soriano által is gyarapítóit időnek, melyet azték és inka kultúrának nevezünk. Fotók a Balatonról Kifinomult műgond jél- lemzi Szelényi Károly balatoni tematikájú fotóit Igaz, nincs más út, hiszen az átlagszínvonal emelkedésével csak kifogástalan technikát és pallérozott ízlést. műveltséget tudunk elfogadni a fotóművészettől. Alább nem adjuk, szerencsénkre. — Szelényi Károly sem. ★ Most, októberben láthatjuk a Nemzeti Galéria új szerzeményeit, mely tudatos gyűjtésről tanúskodik. Nem a stílusra, hanem a minőségre összpontosít. Ez a szempont igazságos, korszerű, hiszen a muzeális értéket emeli ki a tömkelegből. Örömmel találkoztunk a hajdan Gyömrőn alkotó B. Szabó Edit szobrával, mely műterméből múzeumba került. Valóban felemelő Patay László Felhósza- kadás-a és Vecsési Sándor Szép ház-a. mely Ráckeve éa Dömsöd tájékán született. Mérték és teljesítmény Bíró Mihály emlékkiállítása a Munkásmozgalmi Múzeumban f november 12-ig tekinthető meg, Szalay Ferenc tárlata a Csont- váry-teremben látható október 26-ig. A plakát reneszánsza Századunk a nagy forradalmak kora, így nyilvánvaló, hogy a plakát reneszánszát érte el a maga mozgósító erejével, a színek, /formák for- tissimóival. Bíró Lajos életműve a forradalmak nyitányával kezdődött — tehetségét önértékein túl az eszme is növelte. Az eszme, melyet vállalt. Így híres kalapácsos emberét 1909-től érlelte 1911- ig, akkor öltött testet a végleges forma. Az a forma, mely a munkásosztály erejét, diadalát szimbolizálta. így vált az eredetileg szociáldemokrata jelvénynek készült rajz később a Tanácsköztársaság egyik jelévé. Bíró Mihály munkássága bizonyító példája annak, hogy az eszme menynyire hozzájárul a művészi magaslatihoz is. Amikor a forradalom ügye felfelé ívelt, akkor érte e] plakátművészete csúcsát — utána ízléses kereskedelmi lapok kerültek ki keze alól. Maradandó értékké bővült a Népszava- címoldalára került Vörös kalapácsos embere, ö lett a mértéke, nyitánya Berény Róbert. Pór Bertalan. Uitz Béla riadót harsogó lapjainak, mellyel a magyar plakátművészet a munkás- osztály forradalmi igazságával európai élvonalba került, mélyet azóta sem haladtak túl. Többek között erre emlékezünk Bíró Mihály halálának harmincadik évfordulóján. Tárlat helyett, művek A kritikus ezúttal kényszerű. de pontos megállapításra kényszerül. Szalay Ferenc képei a vásárhelyi őszi tárlaton megrendülést keltettek, itt enyhe csalódást. Tény, hogy a vásárhelyi, budapesti részvétel között komoly színvonalkülönbség érezhető. Rögtön hozzátesszük — mindez nem le!ki ismeretlenségből adódott. Szalay Ferenc ilyen alkat. Nem képes kiállításra készülni, csak képekre. Nincs annyi műve, I M. Szűcs Ilona: Tanulmány. miint amennyi betölti egy tárlat tág terét. Ami azonban mű — szobabelsői, szekerei, öreg emberei, integetői, vagonba zsúfolt emberisége; az megrendítő, felrázó alkotás. Vajda János is versekkel, nem kötetekkel lépte át a maradandóság kapuját — Szalay Ferenc hasonló ösvényen jár törvényei szellemében. Ezért ne önálló tárlatot várjunk tőle a jövőben sem, hanem műveket. Ez utóbbi, fontosabb követelményt teljesíteni fogja képessége és hivatásérzete alapján. Történelem és táj Áron Nagy I/ijos csöndet parancsol magára, de a csöndben halad előre nagyon megfontolt, nagyon kidolgozott' festményekkel. Most gyökerekben lát fel nem fedezett vidéket, s különös áramlás hatja át azt a vizsgálódást, melyet Spartacus földjén élt át. A kaptató ezúttal • nemcsak természeti látvány, hanem a történelem nehezéke is, melyre annyi küzdelem után az ember mégis feljutott. Áron Nagy Lajos nemcsak a megmafadt környezetet elemzi, hanem horpadásokkal ■ érzékelteti azt. hogy a homo sapiens Spartacus ön- feláldozását nem nélkülözhette. M. Szűcs Ilona Zalaegerszegen mutatkozott be finom csendéleteivel, érzékenyen fogalmazott nagymarosi tájaival. Hibátlanul üt meg egv hangot, melytől nem tér el; e szabatosság és szigor termi tiszta értékeit. Losonci Miklós
