Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-21 / 249. szám

1978. OKTOBER 21., SZOMBAT QHF.r.rrt Víztároló T ahitótf alun A Vízépítő Vállalat munkásai Tahitótfalu határában új 600 köbméteres víztárolót építenek. Képünkön a gépház tetőszerkezetén végzik az utolsó simításokat. A víztároló segít­ségével kiegyensúlyozottabb lesz Visegrád és Tahitótfalu veze­tékes vízellátása. Almáskertben Gyümölcs, új technológiával Még néhány napig száz­számra szorgoskodnak diáikok, alkalmi munkások, katonák a dolinái almáskeríben. Szedő­zsákjaik egykettőre megtelnek az illatos terméssel. Az idén már nem rekeszbe öntik a bőrtarisznyák tartalmát, . ha­nem a görgős szállítókocsi tartályaiba. Két és fél mázsa alma fér egy tartályba, s hat van belőlülk egy sorban. A gép segítségével jóval gyor­sabb a betakarítás, könnyebb a munka Is. A fák alól a két hatalmas tárolóba kerül a gyümölcs- Miután osztályoz­zák, csomagolják, útnak indít­ják a pomázi vasútállomásról a megrendelőknek. Utrakész 180 vagon A pomázi Munkaterápiás Intézet 180 hektáros almás­Pótolhatatlan szolgáltatók Több gumi javító, cipész, férfi fodrász kellene Szentendrén 160 kisiparos tevékenykedik 21 féle szak­mában, a szentendrei járásban pedig 682-en 25 féle szolgál­tatással állnak a lakosság ren­delkezésére. A Dunakanyar jobb partján idén hatvanki- íencen kaptak ipar-, illetve működési engedélyt, harminc­egyen pedig megszüntették kisipari tevékenységüket. — Mi sem bizonyítja job­ban munkájuk hasznát, mint az, hogy évente 50 millió fo­rint termelési értéket hoznak létre — tájékoztatott Szép Margit, a Szentendre városi tanácsa termelés- és ellátás- felügyeleti osztályának veze­tője. Főleg a hiányszakmákban hasz­nos kiegészítői az állami szektornak. Mostanában sok családi ház épül. Szentendrén például 55 kisiparos építi az új otthonokat. Kőműves, víz- és villanyszerelő kisiparo­sokból ugyancsak van elég, az újabb ielentkezőket a falvakba, vagy más szak­mák felé irányítjuk. Így próbálunk egyenletes ellátást biztosítani valamennyi szak­mából a járásban és a város­ban, A választékkal máris elégedettek lehetünk, néhány szakmában azonban jó lenne több kisiparost foglalkoztatni. Gondolok a gumijavító, oipész, férfifodrász szakmákra A beszélgetéshez csatlako­zik Stefanovics József, a KIOSZ szentendrei körzeti csoportjának titkára. Elmond- 1 ta, hogy Pest megyében nincs I gumijavító szakmunkásképzés, így a Dunakanyarban egyet­len olyan gumijavító sincs, akinek lenne szakmunkáshi- zonyítványa. Szentendrén mindössze egy idŐ6 mester ja­vítja a kilyukadt autó- ég motorkerékpárgumikat Már nem sokáig, idén nyugdíjba megy. A tapasztalat szerint az idősebb asszonyok szívesen befoltoztatják lyukas edényei­ket. Ezt a munkát egyetlen bádogos vállalja Szentendrén, de ő is jobb szereti, ha eső- ' csaíoimákkái. foglalkozhat. A városban és a járásban ösz- szesen öt férfi fodrász dolgo­zik. Ennél jóval többre len­ne szükség, ezért köteleztük a női fodrászo­kat a férfi hajvágásra is. ' — Gondot okoz — folytatta Stefanovics József —, hogy egyre csökken a kisiparosok­nál szakmát tanulók száma. Szolgáltatóházat kellene léte­síteni és a sok kis műhelyben valószínűleg szívesen megte­lepednének a mesterek. A kö­vetkező ötéves tervben sze­retnénk ezt a tervet megvaló­sítaná, hiszen gyakorlatból tudjuk, hogy a kisiparosokon kívül még a kontároknak is akad munkája bőven. Évente átlagosan harminc kontárt büntet meg az igazgatási osz­tály háromezer forinttól öt­ezer forintig terjedő bírság­gal. A kisiparosok összesen évi hatmillió forint adót fi­zetnek, nem csoda, hogy a kontárkodás ellenségei. Köszöntik a véradókat A szentendrei építkezéseken rendszeresen segédkeznek ka­tonák.- Munkájukon kívül di­cséret illeti őket azért is, mert bekapcsolódtak a véradómoz­galomba is. Nem kevés azok­nak a száma, akik már har- mincszor-ötvenszer adtak vért a rászorulóknak, őket köszön­ti dr. Tóth Olga, a váci vér­éi óái lomás igazgatója, hét­főn délután 5 órakor a Pest megyei Művelődési Központ­ban. A hatvan ünnepeitnek a Hazafias Népfront, a KISZ és a Vöröskereszt könyvjutalmat adományoz, a Vujicsics együt­tes műsorral kedveskedik. ★ A szentendrei járási Vörös- kereszt családvédelmi mun­kabizottsága a napokban meg­látogatta a Pest megyei Ta­nács gödi gyermekintézmé­nyét. A szellemi, illetve testi fogyatékos gyermekeknek me- sekönyveket, játékokat és ké­zimunkafonalat ajándékoztak. A munkabizottság úgy dön­tött, rendszeressé teszi a lá­togatásokat. Legközelebb ka­rácsonykor keresik fel kis pat­ronáltjaikat. ____ — Az életkörülmények vál­tozása, javulása teremtett-e igényt újfajta szolgáltatások­ra. — A legújabb szakma a ta­karítás, már tizen vállalkoz­tak erre a munkára Ügy tű­nik, egyire népszerűbb lesz, hiszen nincs képesítéshez köt­ve. Mostanában honosodott meg a műanyagburkoló és a padlócsiszoló szakma. Erre a tevékenységre tizenegy enge­délyt adtunk ki. Marosvölgyi Lajos, a szent­endrei tanács elnöke elisme­réssel nyilatkozott arról, hogy a kisiparosok rendszeresen részt kér­nek a várospolitikai célok megvalósításából. Több eset bizonyítja, hogy számítani lehet rájuk. Az idén például Szentendrén épí­tették az új iskolát, az öre­gek napközi otthonát Társa­dalmi munkájukkal nagyban hozzájárultak az intézmények elkészüléséhez. Dunabogdány- ban százhatvanezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. A visegrádi kisiparo­sok egyenként 5—6 ezer fo­rintot ajánlottak fel a község gyarapodására. Pomázon Pa- lánkai Imre harmincezer fo­rint értékű kőművesmunkát végzett az óvodaépítésnél. kertjében hét fajta téli almá­ból az idén 180 vagon termett. Jut belőle a hazai piacra, a konzervgyárakba, sőt a Szov­jetunióba, NDK-ba és Cseh­szlovákiába is. Az intézetnek hétmillió forintot hoz ez a gyümölcs. — Több bevételünk is le­hetne — mondja Bede F. Le­hel, .az intézet mezőgazdasági osztáuyánaa vezetője, de a ko­ra tavaszi fagyok és a varaso- dás miatt a hektáromként várt 120 mázsa helyett csak 100 mázsa alma termett. Így húsz vagonnal kevesebbet tudtunk értékesíteni a tervezettnél. Megtudom, hogy Pomázon szép hagyományai vannak a gyümölcstermesztésnek. Doli­nán már a felszabadulás előtt is termeltek nagyüzemi módom almát Az intézetnek jelenleg 473 hektár gyümölcse van, a legöregebb fa 1952-ből való. Az almáakert nagy részét az 1960-as években telepítették. Almából, barackból, körtéből, meggyből, cseresznyéből, dió­ból és szilvából összesen 14 millió forint bevételre számí­tanak. — Jövőre eninél jobb ered­ményre számítunk — tájékoz­tat a mezőgazdasági szakem­ber. — Az idén január else­jén csatlakoztunk a törökbá­linti gyümölcstermesztési rendszerhez. Azonos alapon — jobban — A budai és a szentend­rei járásból jelenleg 11 gazda­ság tartozik a rendszerhez és valamennyi azonos termelési technológiával akar dolgozni. Ennek megvalósításához azon­ban évek keltenék. Minden­esetre a mi gyümölcsösünk­ben is megkezdődött az átté­rés. — -Ügy tudom, némelyik technológia beszéd- és vitaté­ma az őstermelők, sőt a fia­tal szakemberek között. — Területünkön kísérleti jelleggel használjuk, a koro­naalakító metszőgépet, a KAM-ot. Tavasszal almafákat és sziivafakat nyestünk vele. A kívánt méretre beállított gép halad a sorok köizött, nyes, mint egy robot, a „kése ügyébe kerülő” ágak mind a földre hullnak. Ez a módszer ad okot a vitára. A maxima­listáik kifogásolják, hogy nem mindegyik ágat ott vágja le, Imen-onnzn — Krúdy-est. Krúdy Gyula író, hírlapíró születésének 100. évfordulójára emlékeznek Szentendrén. A XX. századi magyar széppróza kiemelkedő, páratlanul termékeny alkotó­járól Krajcsovics Márton tart előadást október 24-én a Pest megyei Művelődési Központ­Csatorna az üvegházakhoz Búd.'kaiászon az Óbuda Tsz dolgozói új 300 méter hosszú csatornarendszert építenek. Ez vezeti majd el a fölösleges öntözővizet. A munkálatokat még ebben a hónapban befejezik. ban, miután a Felszabadulás filmszínházban 16 órától leve­títik a Sziindbád című filmet. — Kelendő a facsemete. A Pilisi Parkerdőgazdaság cse­metekertjeiben az idén 400 ezer forint értékűvel több csemetét kínálnak eladásra, mint tavaly. A csemeteker­tekben a fák értélce jelenleg hárommillió forint — Felújított műemlék. Szentendrén hetvenkét mű­emlékileg védett objektumot tartank nyilván. Ebből 18 egyházi tulajdonú. Az egyik értékes műemléképületet, a Flórián kápolnát az Országos Műemléki Felügyelőség a kö­zelmúltban újította fel. — Ezerötszáz gumós nö­vényt gyűjtöttek össze a szentendrei kertbarátok. A tulipán-, begónia-, nárcisz- és dáliagumókat felajánlották a város három lakótelepének vi- rágosításához. A kertbarátok az évelő növényeket az ősz folyamán elültetik. — Cikkünk nyomán Lá­mában Kifogásoltuk, hogy hó­napok óta vesztegel a szent­endrei tanács udvarán egy 200 literes gőzüst. A cikk megjelenését követően a Pest megyei Vendéglátóipari Válla­lat beszereltette az üzemi konyhába. ahol éppen kell, jobb lett vol­na, ha idébb vagy odébb nyes... Nem mondom, hogy nem álcád hibásan nyesett ág a KAM munkája után, de ké­zifűrésszel lehet korrigálni. Kevesebb emberrel A gép naponta 3—4 hektár gyümölcsöst képes megmet­szeni és 30—40 ember munká­ját végzi el. Ez azt hiszem, meggyőzi az aggályoskod ókat. Az sem utolsó szempont, hogy a gyümölcsösben mindössze húsz szak- és betanított mun­kás, valamint 15—20 intézeti ápolt dolgozik. Novembertől áprilisig kétszázezer fa nyesé­sét végzik eL Néhány hete be­fejezték húsz hektár kajszi nyesését. Látványnak is gyö­nyörű a terület Új Iskolák épülnek Szentendre város tanácsa nemrég megvásárolta ízbégen az úgynevezett Kisbán-féle lakóházat. Az Anna út 22. szám alatt három hónappal ezelőtt megkezdődött a mun? ka, amelyben a helybeli üze­mek, intézmények szocialista brigádjai segítettek. A kisipa­rosok rövid idő alatt 150 ezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek az épület átala­kítása során. Az egykori lakás ma központi fűtéses, két tan­termes iskolaként működik. A Lenin úti iskolához tartozó minisuliban hatvan alsótago- zatos kisdiák tanul. A társa­dalmi összefogással létrehozott tantermek enyhítenek a Lenin úti iskola zsúfoltságán, de saj­nos még így is kevés a tante­rem Szentendrén. Az ideális létszámú osztályok létrehozá­sára, a váltott műszakos ok­tatás megszüntetésére még várni kell. Hogy meddig? A Felszabadulás lakótelepen tizenhat tantermes iskolát épít a Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Az átadást jö­vő szeptemberre ígéri. A Rá­kóczi úti általános iskola bő­vítéséhez ugyancsak hozzálát­tak, a nyolc tanterem és a tornaterem 1980-ra készül el. Miért forraltuk kilenc napig i Ismét tiszta az ivóvíz A szentendrei járásban szep­tembertől október közepéig rengeteg mende-monda ka­pott szárnyra az ivóvíz szeny­ny érettségéről. • Mi is történt válójában, er­re a kérdésre a Dunamenti Regionális Vízmű- és Víz­gazdálkodási Vállalattól kap­tunk választ. Szeptember 19-én a' pomá­zi lakosok jelentették a Kö- JÁL-nak, hogy a közkutak- ból nyert vízben szabad szem­mel látható élőlények van­nak. Azonnali hálózatmosás, fertőtlenítés éllenére tíz nap­pal később újabb panasz ér­kezett, még több munkát ad­va a vízműnek. A KÖJÁL ok­tóber 2-án vízmintát vett és a vizsgálatból kiderült, hogy Pomázon oligochaeta férgek szennyezik az ivóvizet, ezért az emberi fogyasztásra nem alkalmas. Ezután a Pest megyei KÖ­JÁL, a tanács és a vízmű szakemberei kémiai és bioló­giai szempontból elemezték a vizet és meghatározták a ten­nivalókat. Október 6-tól Po­mázon vizforralási kötele­zettséget rendeltek el. Az új déli vízmű Sárkány szigeti csápos kútját — mint a fel­tételezett szennyezési gócot — kizárták a víztermelésből, ugyanakkor folyamatosan el­kezdték Klónozni a Duna jobb parti regionális .rendszert. A vállalatnak negyvennyolc óra alatt kellett öt helyen felszerelni a Klórozó készülé­keket. Ezzel a berendezéssel tudták biztosítani a telepet elhagyó vízben a megenge­dett klórmennyiséget. A Vízi­terv szakembereinek is akadt sürgős tennivalója: átvizsgál­ták műszaki szempontból a regionális rendszert, de hiá­nyosságot nem találtak. Hogy megakadályozzák a szennye» ződés továbbterjedését. fer­tőtlenítették a szentendrei _új déli vízbázis kútjait, gyűj­tővezetékét, medencéit. A re­gionális rendszer északi ágát leválasztották a déli vízbá­zisról Október 6-án, 7-én éjjel­nappal tartó három műszak alatt az összes víztároló me­dencét kitisztították, fertőt­lenítették. Túlklórozott vizet töltöttek Csobánka, Pilis vö­rösvár, Pilisszentiván és Po- máz települések elosztó há­lózatába. nyolc órán át bent- hagyták, majd tiszta vízzel ki­öblítették. Ezután Szentendre és Leányfalu vízhálózatának tisztítása következett. Októ­ber 11-én, a megyei KÖ­JÁL, a VITUKI bevonásával ismét végzett biológiai, ké­miai vizsgálatot. Ezúttal fér­geket nem találtak. A regio­nális rendszer déli ágában, va­lamint Pomáz, Csobánka, Pi­lisszántó és Pilisvörösvár tér­ségében az elosztóhálózatból vett vízmintában sem volt szennyeződés. Az eddigi vizsgálatból arra lehet következtetni, hogy a szennyezés góca a szentend­rei új déli vízbázis 11 cső- kútja. Október 6-án, illetve 8-án életbe lépett vízfelhasz­nálási korlátozást és vízforra- lási kötelezettséget a megyei KÖJÁL október Í4-én dél­előtt feloldotta. A daru mint játék A szentendreiek mindig elő­rukkolnak valamiféle újdon­sággal, a megszokottól eltérő szoborral (Harsonás a Duna- parton), élénk színű homlok­zatfestéssel (Marx tér műem­lékházai), mutatós fémcégér­rel (Aranyfácán étkezde), szí­nes kötélből csomózott játék­szerrel (Felszabadulás lakó­telep), hogy csak néhányat említsek. Ezek közé sorolhat­juk most már a legújabb ját­szótéri alkalmatosságot is. A Hazafias Népfront szent­endrei titkárától, Turcsányi Imrénétöl tudjuk, tavaly ha­tározták el a játszóterek fel­újítását és újabbak építését. A gyerekek a vasgyűjtésért kapott pénzt is felajánlották erre a célra. A gyermeknapra például a PEFÉM társadalmi munkában elkészítette az első mészóka vasszerkezetét, amelyre Erdőst Gabriella és Kovács Péter helybeli művé­szek készítettek vastag kötél csomózásával hálót. Ez a já­ték ma is a gyerekek elsőszá­mú kedvence lenne, ha nem követte volna, ennél is érde­kesebb. A Vasvári lakótelepeit a napokban vették birtokba a legújabb szabadtéri játékot. A Hazafias Népfront a MÉH-től vásárolt egy autódarut, amely­ből a PEFÉM és a Kocsigyár dolgozói szintén társadalmi munkában kiszerelték a já­téknál felesleges műszereket, kapcsolókat. Ahol kellett, he­gesztettek. Végül a darut pá­ros-sárga, fekete és fehér zo- máncfestókkel mázolták be, s rá borításként „fátyolként” került a barna, bordó, sárga csomózott kötélháló. Ezen mászhatnak a gyerekek ked­vükre egészen a daru csúcsá­ig. Az oldalt írta: Udvardi Gyöngyi Foto: Halmágyi Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom