Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

1978. OKTÓBER 7., SZOMBAT ’xMdatt Tudományos együttműködés KGST-országok a mechanikai kutatásban Pénteken befejeződött a KGST-országok mechanikai kutató intézetei vezetőinek ta­nácskozása a Magyar Tudo­mányos Akadémián. A KGST-országok műszaki­tudományos együttműködése keretében öt évvel ezelőtt ha­tározták el az akadémiai ku­tatóhelyek, hogy a szerkezeti elemek mechanikájának, meg­ismerésére, a törvényszerűsé­gek gyakorlati alkalmazására végzett kutatásokban együtt­működnek. A most véget ért ülésszakon a résztvevők elhatározták, hogy közös kutatásra olyan központi témát választanak ki, amelyben valamennyi tagor­szág szakemberei fokozottan együttműködnek. A paneles építőelemek me­chanikai vizsgálatában a ma­gyar tudományos intézetek már eddig is kiemelkedő eredményeket értek el, kutatá­saikat a gyakorlatban most a házgyárak hasznosítják. He­ves megyében olyan kísérleti lakótelep építése kezdődött meg, ahol az újabb mechani­kai tudományos eredmények alkalmazásával egyszerűbb, olcsóbb, mégis biztonságos alapok épülnek. Így egy 8—10 emeletes ház építési költsége mintegy 5 százalékkal keve­sebb, mint a hagyományos alapozással készülőké. A kí­sérleti építésről ezentúl rend­szeresen tájékoztatják majd az együttműködésben részt vevő többi tagország intézeteit. A népgazdaság egyensúlyi helyzete Ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Pénteken a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizott­sága. A tanácskozás résztve­vőit Hetényi István, az Orszá­gos Tervhivatal államtitkára tájékoztatta a népgazdaság növekedési és egyensúlyi hely­zetének alakulásáról, az V. öt­éves terv időszakában s az ebből adódó feladatokról. A vitában felszólalt Horváth Lajos, Marton János, Ollári István, Riss Jenő és Técsi Já­nos. A terv- és költségvetési bizottság ülésének tapasztala­tait elnöki zárszavában Bog­nár József összegezte. Üzletek és vendéglátás Kevesebb szesz fogy Pest megyében Az utóbbi nyolc évben csak­nem másfélszeresére emelke­dett Pest megyében a boltok­ban és a vendéglátóiparban eladott alkoholtartalmú italok mennyisége — tájékoztattak a megyei tanács kereskedelmi osztályán. Együttesen 570 ezer 71 hek­toliter alkoholtartalmú ital fogyott 1970-ben, 1977-ben 803 ezer 747 hektoliter sört, bort és égetett szeszes italt értéke­sítettek. Érdemes megemlíteni, hogy a tejfogyasztás is nő. Tavaly­előtt 640 ezer, tavaly pedig több mint 750 ezer hektolitert értékesítettek. Az . üdítő ital­ból tavaly 98 ezer 535 hekto­liter fogyott. Az idei forgalomról már megállapítható, hogy az össz­forgalom nem csökkent, de a boltokban több, a vendéglők­ben kevesebb ital fogyott. Megyénk legnagyobb élel­miszer-kiskereskedelmi válla­latánál, a Nyugat-Pest me­gyeinél viszont januárban majdnem a duplájára emelke­dett az égetett szeszes italok forgalma. Ettől kezdve foko­zatosan csökkent, s végül az első félévben a tavalyi első félévi forgalmat 42,2 százalék­kal szárnyalták túl. Ezután következett az égetett szeszes italok július 1-i, átlagosan 30 százalékos áremelése. Ekkor visszaesett a forgalom, Csupán a Nyugat-Pest me­gyei Vendéglátó Vállalat az első félévben 149 900 literrel több égetett szeszes italt adott el, mint tavaly januártól jú­nius végéig. Ez literenként 120 forinttal számolva csak­nem 18 millió forint. A Magyar Vöröskereszt Al­koholizmus Elleni Országos Bizottságának felmérése sze­rint tavaly 1975-höz viszo­nyítva a töményszesz forgalma 28 százalékkal, idén már csak 9 százalékkal emelkedett. Növekvő felelősséggel- az alapszervezeii munka színvonalának emeléséért A párt életében ;g Kukorica és csirke Rendszerbemutató Bábolnán Pest megyében 10 ezer hektáron Örök problémája a kiállítá­sok, bemutatók látogatóinak a szinte befogadhatatlan rneny- nyiségben kapott információ. Ismeretdömping jellemezte az elmúlt héten megtartott bá­bolnai iparszerú kukoricater­mesztési bemutatót is, ahol a nyitás előtti napon tájékoz­tatták a sajtó képviselőit a közös vállalat tevékenységé­ről, megismertetve velük a kukoricatermesztés jegújabb gépeit, az állattartás új beren­dezéseit. Repülőn, kamionnal Mint dr. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója el­mondta, a nagyüzem főágaza­ta az állattenyésztés, elsősor­ban baromfihús- és tojáster­meléssel foglalkoznak. Éven­te mintegy 350 millió napos­csibét keltetnek. Külkeres­kedelmi irodájuk az Agrária 30 országba exportál barom­fit. A hatalmas mennyiségű áru elszállításáról 800 külön- repülőgép-járat és speciális kamion gondoskodik. Legna­gyobb vevőjük a Szovjetunió. Az idén nyáron kötött szer­ződéseik jelentősebbek min­den eddigi kereskedelmi üz­letüknél. A szovjet megren­delés nagyságára jellemző, hogy a féléoülő telepek, mint­egy 600 millió csibe kibocsá­tására lesznek alkalmasak. Skultéty Józseftől, a ceglé­di Magyar—Szovjet Barátság elnökétől — aki egyben az Iparszert Kukoricatermesztési Rendszer igazgató tanácsá­nak elnökhelyettese, megtud­tuk, hogy a közelmúltban egy hetet töltött Ukrajnában a közös vállalat képviseletében. Mint elmondta, az ottani gaz­daságok nemcsak a bábolnai baromfival elégedettek, de kedvező tapasztalatokat sze­reztek a magyarországi kuko­ricatermelési rendszerről is. Jövőre mintegy 30 ezer hek­táron termesztenek tengerit a bábolnai technológiával. A szovjet szakemberek — kom- bájnosok. traktorosok, szere­lők— a kombinát központjá­ban sajátítják maid el az új eszközök, technológiák isme­retét. Pest megyének egyéb­ként nyolc gazdasága, mint­egy tíz és fél ezer hektáron termel főként kukoricát a bá­bolnai szisztémával, és Pest megyében van a közös válla­lat úgynevezett ötezres kör­zetének központja. A Ceglé­den koncentrált anyagi és szellemi tőkét huszonnégy Pest és Bács-Kiskun megyei tangazdaság hasznosítja. Kutatás és gyakorlat A kombinát egyébként nem­csak a baromfi-, de a ser- tésfenyés?tésben is figye­lemre méltó sikereket ért el. A több éves. kísérletező mun­kával kitenyésztett Tetra S fajtát szívesen vásárolják ide­haza és külföldön egyaránt. Így az NSZK-ban, Francia- országban, Hollandiában és más országokban is. A kuta­tás és gyakorlat el sem vá­lasztható egymástól Bábol­nán. Évente 300 millió forin­tot fordítanak erre a célra, s náluk minden szakember munkája egyben az új kere­sését is jelenti. Az állattenyésztési ' költsé­gek legnagyobb részét, 60—65 százalékát a takarmányok je­lentik. Nagyon fontos tehát, milyen hatásfokkal értékesí­tik az állatok a felvett táp­anyagot. Űj közös vállalatuk BCR első üzeme, a Premix- gyár (vitaminok, hatóanya­gok, gyógyszerek együttesét készítik) a magyarországi igé­nyek felét elégíti ki, tízmillió dollár importot pótolva ez­zel. Az üzem technológiája olyan, hogy az elektronikusan vezérelt lyukkártyás rend­szerével öt percen belül le­het más és más recept gyár­tására átállni. Szuperkombájn és szárító A három napig tartó farm show sokféle újdonsága kö­zül nagy érdeklődésre tartott számot az IH 1480 Axiá] Flow kombájn, amelyet Európába elsőként éppen az IKR ho­zott be, hogy üzemelés köz­ben próbálja ki. A szakem­berek szerint a gép valóságos forradalmat jelent a kukori­cabetakarításban. A hagyo­mányossal szemben ugyanis a cséplődobot a kombájn hosszirányában helyezték el. így annak mérete tetszés sze­rint növelhető, nem szab ha­tárt az országúti közlekedés. A kalászok hosszabb utat tesz­nek meg a dobban és a töké­letesebb magkiválasztás fe­leslegessé teszi a gyakran el- romló szalmarázó beépítését. Energiatakarékos, környe­zetkímélő. Ez a három jelző illik rá a Westelaken ter­ményszárítóra. Teljesítménye tízszázalékos vízelvonás ese­tén tizenöt tonna óránként. A Pest megyei Hírlap mun­katársának kérdésére vála­szolva dr. Burgert Róbert el­mondta, hogy a kanadai szá­rítót Bábolna megvette, ha be­válik az ősszel, akkor 1980- ban megkezdik gyártását. A szuper kombájn hazai elter­jesztését illetőéin még korai lenne jóslásokba bocsátkozni. • ’ Valkó Béla igen fontos helyet foglalnak el az alapszervezetek. Munkájuk minősége, erőteljesen kihat a párt előtt álló feladatok eredményes végrehajtására. A párt legkisebb önálló szervezeti egységeiként a legtöbbet tehetnek azért, hogy a kommunis­ták, a párton kívüli dolgozók — a szocia­lista munkaerkölcs normáját megtartva — ön­tudatosan, tettekkel bizonyítsák felelősségü­ket a fejlett szocialista társadalom építésé­ben. A kongresszus határozatai, a szervezeti sza­bályzat magában foglalja a pártalapszerveze- tekkel szemben támasztott követelményeket. E feladatokat és jogokat valamennyi komniu- nistának ismernie kell, hogy tisztán lássa: egyénileg mi függ tőle, miért tartozik felelős- seggel partalapszervezetének. Pest megyében több mint 1400 pártalapszer- vezet működik, terüleoikön eredményesen va­lósítják meg a párt vezető szerepéből rájuk háruló feladatukat, a napi munkában jól érvényesítik a part politikáját Az élen­járók közül is kiemelkednek a Dunai Hőerö- mű Vállalat, a Mechanikai Művek, a Gödöl­lői Gépgyár, a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság és a Sasad tsz pártalapszervezetei. Múmiájukban folyamatosan előtérbe került a gazdaságpolitikai tevékenység, a termelés pártellenőrzése. Felerősödött a közgazdasági szemlélet, behatóbban foglalkoznak gazdasá­gi kérdésekkel. E mellett nem feledkeznek meg a dolgozó emberek napi problémáinak megoldásáról. A Politikai Bizottság 1972. december 20-i állásfoglalása átfogóan elemezte a pártalap- szervezetek helyzetét, ugyanakkor hosszú táv­ra megjelölte és rendszerbe foglalta a leg­főbb követelményeket. Lényegében ma is ezek szabnak irányt az alapszervezeti mun­ka tartalmának. Vannak egységesen alkalma­zott és sajátos követelmények, természetesen aszerint, hogy hol helyezkednek el az állami, a gazdasági, a társadalmi élet Irányításának rendszerében. Ahhoz, hogy a pár talapszerve­zetek megfeleljenek a velük szemben támasz­tott, minőségileg magasabb köve .élményeknek, feltétlenül szükséges az irányításuk folyama­tos biztosítása, munkájuk rendszeres segítése és ellenőrzése.' Ezért a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság több alkalommal foglalkozott a járási, városi pártbizottságok aiapszerveze.eset irányító műnk„jinak tapasz­talataival. Ezek azt igazolják, hogy a me­gyébe« rhCtáödő járási, városi pártbizottságok es az alsóbb szintű pártszervek alapvetően jól oldják meg a pártalapszervezetek irányí­tását. E nagyon fontos kérdés munkájuk középpontjába került. Az irányító, ellenőrző munkában szembetűnő fejlődés tapasztalható ■ a ráckevei, a váci, a ceglédi, a monori járások valamint Százhalombatta, Cegléd, Vác váro­sok pártbizottságainak tevékenységében. AAegkiÜÖnbÖztetett figyelmet fordított pártunk XI. kongresszusa a pártalapszerveze­tek munkájának javítására. A Központi Bi­zottság beszámolójában hangzott el: ,A párt­munka színvonalát és eredményét nagymér­tékben az határozza meg, hogy a munka mi­ként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetekben.’’ Ennek szellemiben megyénkben valameny- nyi irányító pártszerv — testületi ülésen — megvizsgálta az alapszervezeti munka to­vábbfejlesztésére vonatkozó határozat végre­hajtásának helyzetét, megjelölte a válasz­tott testület és az irányítás alá tartozó párt­alapszervezetek további feladatait. E munka minősítése ösztönzőleg hatott, jobban irányí­totta a figyelmet — alapszervezeti szinten — a feladatok egységes szellemű megvalósításá­ra. A pártalapszervezeti taggyűléseket előké­szítő munka tanulságai is azt igazolják, hogy a vezetőségek saját feladataikat pontosabban meghatározzák, ugyanakkor arra törekednek: a pártcsoportok, a kommunisták hatékonyab­ban részt vállaljanak a teendőkből. Több he­lyen — például a PÁÉV-nél, a DKV-ban, a Pestvidéki Gépgyárban, a DCM-ben, a Csepel Autógyárban, a Mechanikai Művekben —t gyakorlattá vált, hogy a pártcsoportok előze­tesen megismerik a taggyűlések elé kerülő napirendeket, véleményt mondanak, javasla­tot tesznek. Mindez növeli a párttagság fe­lelősségét. Azt bizonyítja az is, hogy a Politikai Bi­zottság állásfoglalását követően az alapszer­vezetekben nagyobb figyelmet fordítanak a taggyűlések politikai, szervezeti előkészítésére. Így a pártalapszervezeti taggyűlések egyre jobban betöltik szerepüket, a kommunisták eszmei, politikai és cselekvési egységét meg­teremtő fórumaivá lesznek, biztosítják a párt­tagság rendszeres tájékoztatását. Különösen kiemelkedő abban, a pártalap­szervezetek jelentősége, hogy milyen eredmé­nyességgel közvetítik a párt politikáját a tö­megekhez, milyen sok párton kívüli dolgozó vesz részt a politika helyi megvalósításában. Munkájuk mégsem merülhet ki csak ebben. A párt vezető szerepének érvényesítése több irányú tevékenységet ró helyileg a pártalapu szervezetekre. A többi között szükséges, hogy foglaljanak állást a gazdaságpolitikai kérdé­sekben, a helyileg felmerülő ideológiai, kultu­rális feladatok megvalósításában. Politikailag irányítsák, koordinálják és ellenőrizzék a he­lyi állami, gazdasági és társadalmi szervek tevékenységét. Jelentős fejlődésen mentek keresztül az alapszervezetek — mint a megyei feladatok megvalósításának aktív részesei — az elmúlt évek során. Megnövekedett politikai és er­kölcsi tekintélyük, túlnyomó többségük mű­ködési területén a dolgozók elismert politikai vezetője. Mi a feltétele, hogy a párt politikája me­gyénkben is még gyorsabban és magasabb színvonalon realizálódjék? A pártmurika belső tartalékai jelenleg is az alapszervezeti munka színvonalának emelé­sében rejlenek. Nevezetesen abban, hogy az alapszervezetek politikai vezető, szervező és ellenőrző tevékenységüket, nevelő és mozgó­sító munkájukat .hatékonyabbá tegyék, a párt-' vezetés és a páríéjet lenini elveit — el­sődlegesen a demokratikus centralizmust — jobban érvényesítsék, a párttagság tömegeit erőteljesebben vonják be a feladatok végre­hajtásába. Szükséges, hogy a pártalapszerve­zetek ne csak lépést tartsanak a fejlődéssel, hanem kezdeményezzenek is a fejlődést elő­segítve. Ehhez jól kell ismerniük, gyakorlati­lag érteniük a XI. kongresszus és az irányító pártszervek határozatait. Az sem lehet má­sodlagos kérdés, hogy az irányító pártszer­vek mennyi energiát fordítanak az alapszer­vezetek alkalmasságának, harcképességének rendszeres fejlesztésére, hogyan, miként' erő­sítik önállóságukat a korszerűbb munka ér­dekében. A társadalmi, állami és gazdasági éle­tünk területeim egyre inkább nő a helyi szer­vek hatásköre, felelőssége. Ez egyre nagyobb - követelményt támaszt a párlalapszervezetők­ben folyó munkával szemben is. Ugyanakkor közéletünk demokratizmusának továbbfejlesz­tése fokozza a dolgozók aktivitásának és tu­datosságának szerepét, a párttagság kezdé- ményezőkészségét, növeli az alapszervezeti munka súlyát. A XI. kongresszus határozatai­nak sikeres végrehajtása megköveteli, hogy a kisebb kommunista közösségek, a pártcso­portok munkáját is a tervszerűség, a céltuda­tosság jellemezze, működésük méginkább a pártalapszervezet tevékenységére épüljön. A jó pártcsoportmunkának nagyon fontos fel­tétele a személyekhez kötődő konkrét párt- megbizatás. A taggyűlésnek vagy a pártcso­portnak arra kell törekednie, hogy a megbí­zatások az alapszervezet fő feladataihoz kap­csolódjanak, legyenek összhangban a párttag egyéniségével, munkájával, érdeklődési köré­vel. A gazdasági munka pártirányítása, a ter­melés pártellenőrzáse a jövőben még fokozot­tabb figyelmet igényel a pártalapszervezetek- fől._ Tudniuk kell, hogy a még előforduló fé- lelőtlenséget, pazarlást csak kívülről — a felsőbb párt, állami, gazdasági szervek se­gítségével — megoldani nem lehet. Megszün. ~ tetősükhöz nélkülözhetetlen, hogy minden kommunista, minden pártalapszervezet a ma­ga területén találja meg feladatait e káros je­lenségek elleni harcban, a társadalmi érde­kek védelméért emberok közötti kapcsolatok fejlesz­tése is fontos területe a pártalapszervezetek tevékenységének. Ott folyik jó munka, ahol hatást gyakorolnak a működési terület politi­kai és morális viszonyaira, hogy a lehető leg­kedvezőbb feltételek alakuljanak ki az alap­szervezet és a dolgozó kollektíva előtt álló feladatok megoldásához, a XI. kongresszus határozatainak eredményes végrehajtásához. SÓKON SÁNDOR, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezető-helyettese Vetés előtt Dabason A dabasi Fehér Akác Tsz 90 hektáros tábláján a héten befejezik a ve­tés előtti talajelőkészítő munkákat. Halmágyi Péter felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom