Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

1378. OKTÓBER 7., SZOMBAT UJ POLITIKAI KÖNYVEK A társadalom és az ember kapcsolatairól A Kossuth Könyvkiadó leg­újabb kiadványai közül több olyan téma szerepel, amely állandóan napirenden van az újságokban, a munkahelyi, a családi közösségekben. E na­pokban megjelent kötetek so- *cat segíthetnek a tárgyilagos Megítélésben. Társadalmi rétegeződés és jövedelmek Miért fontos az osztály, és ffétegszerkezetben, valamint a jövedelmi viszonyokban vég­bement társadalmi változások vizsgálata? Erre ad választ a könyv szerzője, Bálint József, A kötet bevezetőjében azt ír­ja: a szocializmus, mint át­meneti társadalmi-gazdasági alakulat, felszámolja ugyan az egymással ellentétes érdekű osztályokat, de nem szünteti meg általában az osztálytago­zódást. A társadalmi szerkezet fejlődésének iránya az osz­tályok és rétegek egymáshoz közeledése, ezért szükséges nyomon követni a változáso­kat, az osztályok és rétegek helyzetének alakulását. A tanulmány foglalkozik a mai magyar társadalom alap­vető osztályaival és rétegeivel, a demográfiai fejlődéssel, a család átalakulásával, a nők, a fiatalok és az idősek tár­sadalmi helyzetével. A szerző a jövedelmek nagy­ságának alakulását a felsza­badulástól kezdve elemzi. A szélsőséges jövedelemelosztás­ra egyetlen jellemző példát hoz fel: 1938-ban például a mezőgazdasági napszám ha­vonta 50—55 pengő volt, a gyári munkás átlagos havi keresete 100 pengő, a gyári tisztviselőké 285 pengő, a művezetőké fjedig 300 pen­gő. A felszabadulás után már az első években felszámolták a kirívó ellentéteket. A mun­kásság és a parasztság jöve­delemszintje az 1960-as évek­től mindinkább közeledett egymáshoz. A két alapvető osztály jövedelmei a különbö­ző intézkedések hatására a negyedik ötéves terv végére lényegében azonosak voltak. A továbbiakban a jövedelem­felhasználást, az alacsony jövedelmű és az előnyös hely­zetű családokkal kapcsolatos problémákat, a háztáji és a kisegítő gazdaságok jelentő­ségét, a fogyasztási struktúrát. a rétegek szerinti különbsége­ket, majd az életmódot vizs­gálja a szerző. Gazdasági vezetők Marafkó László és Szántó Péter riportjai arra keresnek választ, hogy a mai Magyar- országon milyen módszerek­kel dolgozó, milyen személyes tulajdonságú vezetők érhetnek el sikereket. Ezért könyvükben az ország különböző vidékein élő, más és más beosztású em­bereket kérdeznek az ered­ményes gazdálkodás, a vezetői munka titkairól. Lovai István, a komlói Kos­suth bánya Állami-díjas csa­patvezetője, dr. Répási Gellért, a Dunai Vasmű műszaki igaz­gatója, Horváth Ede, a Che- molimpex vezérigazgatója, Baksai Antal, a baksai Ezüst­kalász Termelőszövetkezet el­nöke. Bors Jenő, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója. Vágó Sándorné, a budapesti Franklin Nyomda igazgatója, Gál Lajos, a Cse­pel Vas- és Fémművek vezető­je és a többiek, összesen ti­zenöten vallottak életükről, munkájukról. Hogyan lett pjéldául öt év alatt a szanálás küszöbén álló Kontakta Alkatrészgyárból jól működő nagyüzem? Dr. Toko- di Pál vezérigazgató a riport­ban tömören fogalmazza meg; sikereik titka az áttekinthető vállalati koncepció kidolgozá­sa, az ésszerű gazdálkodás, a megfontoltabb műszaki fej. lesztés és a korszerű techno­lógia. Kiderült ugyanis, hogy termékeik háromnegyed része gazdaságtalan. Bátor, határo­zott intézkedésekkel, a tőkés expjort ideiglenes megszünteté­sével hitelképvessé tették a gyá­rat. majd a legkorszerűbb technológiát vezették be. Ilyen és hasonló példákkal találkozhatunk a riportkötet­ben. nagyszerű, a szocializmus ügyéért dolgozó, alkotni vágyó kommunista vezetőkkel is­merkedhetünk meg. A közösségi érzés, a hazá­ban való gondolkodás jellem­ző a kötetben megszólaló em­berekre. Szocialista közművelődés Ez az egész szocialista könyvkiadásban egyedülálló vállalkozás tankönyvnek ké­szült Ennél azonban jóval több, hiszen a közművelődés szinte valamennyi kérdését felöleli, behatóan tárgyalja a közművelődés elméleti és gya­korlati kérdéseit. A könyv eredetileg a Marxista—Leni­nista Esti Egyetem közműve­lődési szakosító tanfolyamának hallgatói számára készült, de haszonnal forgathatja minden­ki, akit érdekel a közművelő­dés. A művelődés elméleti alap­kérdéseit, a munka és a köz- művelődés összefüggéseit tár­gyalja a kötet, majd rá­tér a polgári és a szocialista kultúra fogalmának tisztázá­sára, a lenini kulturális forra­dalom kérdésére; a szabad idő és a művelődés, a techni­ka és a művelődés, a művé­szet és a társadalom, a kö­zösség és a társadalom szer­teágazó, bonyolult összefüggé­seire. A művelődés szerkezetének vizsgálata során olyan témák­kal foglalkozik, mint a tudo­mányok és a művelődés, a politika és a műveltség, az ál­talános. és a szakműveltség, az életmód, a magatartás és a műveltség kérdései. Tár­gyalják a szerzők a művelődés párt- és állami irányítását, a közművelődés kapcsolatrend­szerét, a közművelődés és a tömegtájékoztatás egymásra­utaltságát, valamint az esz­tétikai-művészeti nevelés fon­tosságát. A kötet szerzői neves esszé­isták. történészek, a közművé. lődés elméleti és gyakorlati tudósai. G. S. KILAKOLTATÁS ÉLETVESZÉLY MIATT Ali lesz veled, iskola? NÉGYSZÁZNEGYVENÖT SZAKMUNKÁSTANULÓ SORSA Kintről két szimpla lakó­ház. Nem üt el a ceglédi Pesti út többi épületétől. A kapu mellett tábla: Kereskedelmi és vendéglátóipari szakmun­kásképző-iskola. Hepehupán, n&iol kövezett udvar. Csap. féretté tábla: Ivóvíz. Hámló tűzfal, ásító padlásfeljáró. Elhagyott tanyaházra emlé­keztet minden. Szükségesnek tartjuk — Még az ötvenes évek elején két épületből csinál­tak egy iskolát. Csúnya, és ma már végképp nem meg­felelő — mondja Vigh Fe­renc igazgató. — Ez év ja­nuár 1-től csak a mi rendel­kezésünkre áll, addig még ;árt ide egy-két osztály az ipari szakmunkásképzőből. Hogy a külsőn valamit javítsunk, kér­tünk pénzt az ajtók, ablakok cseréjére, az olajos, padlódesz­kák felszedésére, parkettá­zásra. A megyei tanács mű­velődési osztályának munka­társa lejött, körülnézett, azt mondta, baj van. Statikai szakvéleményt kértünk a Pest megyei Tanács Tervező Vál­lalatától, akik bevonták a munkába a Faipari Tervező Vállalat Építőipari Korró­zióvédelmi Irodáját. Jegyzőkönyv: A földszint feletti fafödémnél „a korha­dás egyes helyeken olyan j nagymértékű, hogy a leg- cselcélyebb külső behatásra a gerendaszakaszok porladnak, szétesnek ... Javasoljuk és szükségesnek tartjuk az isko­la összes tantermének mai naptól kezdve használaton kívül helyezését. 1978. jú­nius 6. Aláírások: Gerber Fe­renc tervező (Tanács Terve­ző V.), Kállai Aurél tervező (Építőipari Korrózióvédelmi Iroda). Üres, hideg, csupasz falú, deszkapadlós tanterem. Mó- ra-novellák jutnak az ember eszébe, ilyen osztályba jár­hatott a kis Bice-bóca. Sőt, ilyenekbe sem. A mennyeze­ten ugyanis 2—3 méter szé­les nyílás, csak nylon fólia borítja. — Még a tanévet sem tud­tuk befejezni, azonnal kiürí­tették az épületet. Azóta? Min­denki nagyon segítőkész volt. A megyei művelődési osztály először középiskolákban pró­bált elhelyezni minket. A városi tanácsnak sikerült meg­oldást találni: döntésük értel­mében most szeptembertől a Táncsics Mihály Általános Is­kolában tanítunk — délután —, ismerteti a helyzetet Vígh Ferenc. Csak félmegoldás Zöldes, salétromos vako­latdarabok a földön. Pince­klub, benne három gyerek. — Albertirsáról kilenc negy­venkor indul a buszunk. A tanítás csak dél körül kezdő­dik. Addig itt tanulunk, ne kelljen az utcán lennünk. Ez a három kis szoba nem élet- veszélyes, 'szépen be is van rendezve, ide járnak az ipa­rosok klubot csinálni, van színpad is. De ülni itt, órá­kig ... Nedves. Pince, hát nedves. Négyszáznegyvenöt tanuló 70—80 százaléka bejáró, fő­leg kislányok, a fél megyé­ből. Danica Erzsébet és Ju­hász Klára Mikebudáról iár ide — mondja Paskó István­ná, a II. b. osztályfőnöke. — Reggel -hétkor indulnak, este ■ hétre érnek haza. Tizenkét órát távol az otthontól, órá­kat úton. De van, akire este tízig várnak otthon, a rossz közlekedés miatt. Az egyik épületben két te­rem használatát engedélyez­ték. Fénycső világi‘.ás. új pa­dok. szekrények, a zöld táb­lánál kislány, a párizsi kom- mün a téma. Petőfi lítjai A SZÜLETÉSTŐL A JÁNOS VITÉZIG A Széchényi Könyvtárban ütötte fel tanyáját a tévé egyik stábja: a Petőfi útjai című filmsorozat jeleneteinek forgatására. Á produkció a Petőfi születésétől a János vi­téz megírásáig, vagyis az 1844-ig terjedő időszakot öleli fel. A forgatókönyvet a tucatnyi gyerekszereplő kíváncsisága is alakítja, s így — közvetve — a filmet tovább formálja. A film készítői végigkísérik Petőfi vándorútjainak főbb ál­lomásait, miközben igyekeznek felderíteni, milyen politikai és gazdasági események közepet­te., érik, egyénisége költővé, ,vít lágszínvonalú gondolkodóvá, forradalmárrá. A Széchényi könyvtári for­gatást megelőzően a stáb vidé­ken — Kiskunfélegyházán, Kecskeméten és Sárszentlőrin- cen — készített felvételeket. A gyerekeken kívül két felnőtt is szerépei a filmben: Berek Kati színművésznő és Gergely András, az ELTE adjunktusa. Tompa Tibor tanár: — Az utolsó éveseket igyekszünk dél­előtt itt tanítani. Amúgy sem válogathatunk a jelentkezők­ben, az itt tanulókra foko­zott pedagógiai figyelmet kell fordítani. Ezért is kell a dél­előtti oktatás, a koncentráló­képesség jobb, és a délután a tanórán kívüli nevelésre ma­radhatna, szakkörökre, klu­bokra. Van remény — A tantestület áldozat- készsége segített eddig is. Sok gyerekünk ért el helyezést szakmai versenyeken. De so­káig nem lehet -már elvisel­ni ezeket az állapotokat. — Buldózert neki! —mo­rogja az elkeseredett szülő. Laikus szemlélődének való­ban ez a kézenfekvő megol­dás. Ám, mi az illetékesek véleménye? Vigh Ferenc: A Pest megyei Tervező Válla­lat idén. július 26-án kelt, C—11/78—i. számú statikai szakvéleménye két megoldást javasol. Egy: teljes födém­csere. Kettő: részleges födém­csere az életveszélyes része­ken, csak átmeneti megoldás­ként, 5 évre, új iskola építé­séig. (Ugyanakkor az sem tenné iskolává a meglévő, amúgy is kevés, 5 tantermet, melyből kettő csak a legna­gyobb jóindulattal nevezhe­tő annak, olyan pici.) Üj is­kola. természetesen ez lenne az ideális, ez mindnyájunk vágya. Csak hát a pénz. A Pest megyei Tanács decem­berre ígérte a választ arra, hogyan oldják meg a gon­dot. amely június óta adott. Tudjuk, hogy igyekeznek min­dent megtenni. ★ A ceglédi kereskedelmi és vendéglátóioari iskola felett jelenleg felügyeletet, illetve fenntartási jogot gyakorol a Belkereskedelmi Miniszté­rium, a megyei tanács keres­kedelmi osztálya, a megyei tanács művelődési osztálya, a ceglédi városi tanács műve­lődési osztálya, a városi ta­nács pénzügyi osztálya. Bíz­vást remélhető, hogv ennyi bába között nem vész el a "verek. Helyesebben: 445 gye­rek. Andai György SZÍNHÁZI ESTÉK nr i j x j jl A József Attila Weekend ft ten^erpftrton színház bemutatója Vígjátéfcínséjjes időket élünk, szí­vesen fogadunk hát minden színpadi művet, amely ízléssel, szellemesen, jó humorban bővelkedően megnevettet bennünket. Az értékskála persze elég széles; habkönnyű bohózatoktól Sha­kespeare-vígjátékokig, zenés vígjáté­koktól Moliére-ig terjedhet. A más­más fajsúlynak viszont színvonalbeli engedményeket nem tehetünk. A kö­zönség jogos és természetes szórako­zási igénye kielégítésének jelszava mögött nem húzódhat meg silány mű, silány előadás. Szórakoztatni — igen, de nem mindenáron és nem bármi­vel. A József Attila Színház vállalt fel­adata, hogy jóízlésű művek jó elő­adásával szórakoztassa közönségét. Műsoruk tekintélyes hányada ezt a célt szolgálja. Szándék és eredmény persze nem mindig vág tökéletesen egybe (színházban nem ritka eset az ilyesmi). Legújabb előadásuk sem nyújt maradéktalan vígjátéki él­ményt, de ízléssel és kellemesen szó­rakoztat. Mesterségbeli erényeiket valószí­nűleg a századvég-századelő francia vígjátékszerzőitől tanulták ennek az angol vígjátéknak a szerzői. Harold Brooke és Kay Bannerman hagyo­mányos vígjátéki dramaturgiával dol­gozik: egyetlen helyszínen — egy dél-angliai, tengerparti szálloda 109- es szobájában, az előtte levő folyosó­részen és a liftekben — bonyolítja a cselekményt, mozgatja keresztül-ka- sul a szereplőket, ügyesen, a jó szín­padi mesteremberek módjára. Hogy eközben az első felvonást kissé lelas­sítja és elnehezíti az expozíció, az alaphelyzet felvázolása, vagy hogy a harmadik felvonásban az alaposan összekuszált szituációk kétszer is csak mesterséges késleltetéssel ma. radnak továbbra is megoldatlanok — talán hogy még egy-két poént ki le­hessen facsarni —, az bocsánatos bűnnek számít. Nyomósabb kifogá­sunk az ellen lehet, hogy a szerzőpár témaválasztása ugyan nem érdekte­len — azt a „jó” szokásunkat frics- kázzák meg, hogv hivatali, munka­helyi előmenetelünkhöz néha nem tartjuk etéggé reprezentatívnak ked­ves férjünket vagy kedves feleségün­ket, s általában többet adunk a lát­szatra, mint kellene —. de a téma ki­dolgozásában már kevés eredetiséget mutatnak, azon a fanyar és száraz angol humoron kívül, melvet egyéb­ként Klumák István fordítása jól, ötletesen és gördülékenyen közve­tít. A rendezés — Benedek Árpád mun­kája — nem kívánta mélvebbre, magvasabbra rendezni a darabot, mint amilyen. Kis fricskákat: helvez el ott, ahol kis fricskák helyezendők el, mozgalmassá szervezi a színpadi mozgásokat, szituációkat, ahol erre van szükség, megrajzolja a szereplők lesfontosabb egv-két jellemvonását, s főként: meatartja az ízléses, mérték­tartó komédiázás keretein belül az előadást, noha több szerep is egyene­sen csábitia a színészeket a „min­dent bele!” megoldásokra. Benedek sikerrel beszéli le színészeit a kül­sődleges poén vad ászairól, s ezzel csak nyer az előadás — és a néző is. JÓ szerepeket — pontosabban: szi- nészileg jól megmunkálható szerepe­ket — kínál a szerzőpáros, bár érez­hetően a férfiak kannak jobb lehető­ségeket. Káló Flórián például k1 tű­nőén építi fel az angliai leányválla­lat munkatársainak „lekáderezésére” érkezett amerikai vállalati fejes fi­guráját a kezdeti magabiztos jenki fölénytől az események forgatagában letargikussá vélő agglegénv semmit sem értő összezavarodottságáig. Hor­váth Gyula bumfordi kedélyességgel és tökéletes férfiúi vaksággal játszik el egy „cégférjet”, akit neje nem ítél elég reprezentatívnak. Bölcs humora elmélyíti a különben eléggé „ziccer” szerepet. Üjréti László félszeg és kis. sé ostoba figurát formál egy törekvő fiatal tisztviselőből, aki karrierje ér­dekében a feleségét nem tartja elég­gé reDrezentatív „cégfeleségnek”. Fü- löp Zsigmond, mint alkalmi férjpótló, inkább csak élvezi az összekuszált szituációkat; szerepe egyébként fér­fitársainál kevesebb színészi lehető­sége; kínál. Voith Ági, mint vezető munkatárs és „cégferj" tulajdonos, kedvesen és butuskán széde’eg a jó­részt általa előidézett kavargásban. Pálos Zsuzsa, mint „cégfelcség” még ennyit se igen kap a szerzőktől, s meg kell elégednie azzal, hogy időn­ként éles hangon pörölhet, időnként pedig whiskyt ihat. Bordán Irén kel­lemes színpadi jelenség a szobalány és az alkalmi feleségpótlék fregoli szerepében. Takács István Furcsa figura. Történetét legalább fél'tucatszor láttam, a már megélt fél emberöltőnyi életemben. És min­dig más és más emberkaraktemek őriztem meg magamban a kis fabá­but; volt irigylésre érdemes kaland­hős, volt világot felfedező csöopnvi tudós, a szemtelenségig fokozott őszinteség jelképe, szívmelenvetően kedves ,és gondoskodásra szoruló kis­fiú, volt csuván egy fintor az öreonek látott, felnőtt társadalom felé. Mo«t. hogy a Népszínház társulatának elő­adásában néztem végig Pinokkó tör­ténetét, magam is felnőtte* bölcsel­kedésre jutottam: hiába, a pokoljárá­sok teszik az embert. Collodl, olasz író és forradalmár mondává terebélyesedett gyermekre- génvének titka valószínűleg abban reilik, hogy befogadja olvasóját, il­letve a film és a színoadi változatok­ban a nézőt. Lehetőséget teremt, hogy valamennyien Pinokkiókká váljunk, hogy a fabábut mindig olyannak lás­suk, tulajdonságai közül mindig azt érezzük legfontosabbnak, amely lel- kiállaDOtunknak, az éppen adott ér­zésvilágunknak megfelel, amely gon­dolatunkkal összecseng. Az öreg asztalos, Gepetto mester kifaragja Pinokkiót, és a kis figura pont olyanra sikerül, mint az igazi gyerek: őszinte, tiszta, minden iránt nyitott, érdeklődő. S aztán a fabábu bejárja mindazokat a kalandokat, amelyeket akár gyermek-sablonok­nak is nevezhetünk. S az összegyűj­tött sok-sok tapasztaláshoz mindig vereség, pórul járás kapcsolódik, de az igaz veszélytől Pinokkió megme­nekül, soha sem csalódik az embe­rekben. Igaz, ehhez az írónak, Collo- dí mesternek is tündérre van szüksé­ge ... Az előadás Pinokkiója inkább kissé megfáradt kalandhősnek tűnik, mint gyermekszemünk-szívünk megszok­ta. Csongrádi Mária rendezésében megfakulnak az üde színek, érzé­sünk szerint az ő általa megfogalma­zott Pinokkió sokkal inkább életta­pasztalatokat sűrít, minthogy üdén átviharzana a gyermekfantázia köl- tőiségén. A rendező maga is átélhette Pinokkió karakterváltozásait, s talán ettől lett kevés szípnel, de annál több belső konfliktussal átélt figura, a közkedvelt fabábu. Wegenast Róbert díszlete egyetlen alaphelyszínt te­remt valamennyi kaland térbeli meg­jelenítéséhez, de jelzéseivel szabad­jára engedi a néző fantáziáját. Ke­vésbé sikerültek Rimanóczi Yvonne jelmezei: Gepetto és Antonió meste­rek bármely kor, bármely mesteré­nek figurájaként jelennek meg a színpadon: nem kapnak konkrét ka­rakterükhöz támogatást a külső meg­jelenéshez, pedig ez a gyermekdara­boknál különös jelentőséggel bír. Gyerekeknek és felnőtteknek egy­aránt jó szórakozást nyújt az elő­adás, mégis meg kell jegyeznünk egy gyakori, de különösen rossz érzést keltő szokást, amely a gyermekszín- padok rendezőinek figyelmét több­nyire elkerüli: az egymással összeve­sző Gepetto és Antonió mester lapos­pálinkás üvegből kölcsönösen itatva egymást nyugtatják, békítik indula­taikat. A felnőtt nézők előbb jókat nevetnek, a gyerekek mintha nem értenék, döbbent csöndben nézik a pálinkázást. Aztán ők is harsány kacajra fakadnak, természetesként fogva fel, hogy isznak a felnőttek. Mondjuk ki: színpadon olcsó, peda­gógiailag rossz megoldás. A színészek sorában a címszerep­lő Köti Kati végül sem teremti meg a figura őszinte, gyermekes kaland­vágyát, nyíltszívűségét. Újra és újra átsüt szerepformálásán a felnőttként megért rossz tapasztalatok sora. Kül­ső megjelenésében, karakterében sem Pinokkiónak termett alkat. Annál di­cséretesebb a Gepettót megformáló Nyerges Ferenc alakítása. S a népes szereplőgárdából ugyancsak kiemel­hető Jankó Zita a tündér alakjában, valamint a cirkuszigazgatót megfor­máló Kutas József játéka. Ismét csak alkati eltérés miatt nem vált hatá­sossá, befogadhatóvá Téren Gizella Tücsök figurája, mert fölébe kereke­dett a főhősnek. Ennek ellenére nagy­szerű színészi erényeket csillogtat. A Népszínház Pinokkió-előadása mindezekkel együtt és ellenére ked­ves, érdekes szórakozást nyújt majd a legkisebb nézőknek. Olyan él­ményt, amelyet élettapasztalatokban gazdagodva újra és újra átélhetnek majd. Kriszt György D* Sri/ ' ^ Népszínház 11I10KK10 gyermekeiül (fása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom