Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
Gyász Andórai Mária szoborterve Csendes emlékhely Irodalmi nyomozás Radnóti Miklós Ványon Dunavarsányi pedagógus kutatómunkája í Kreml fslábsn elhelyezett trrfták, a bécsi Zentraifriedhoi szépen gondozott sírjai, a párizsi Pére Lachaise parkjai bizonyítják, hogy az egész világon megbecsülik a művészek, tudósok, politikusok, a történelem nagyjainak emlékét. Nálunk a budapesti temetők közül a Mező Imre úti az ország nagyjainak nyugvóhelye. Minden lépésnél is- tnert névvel találkozunk, valóságos emlékhely a főváros szivében. Három forgalmas útvonal határolja azt a 140 katasztrális holdnyi területet, amelyet 1847. június 15-én nyitottak meg, de temetésre itt csak 1849 áprilisától került sor. Az első időszakban magánkézben volt, s csak 1861-től lett városi köztemető. Több mint százéves fennállása alatt csaknem félmillió halottat temettek itt él, főleg a budapesti polgári családok tagjait. A temetőt a Fővárosi Tanács 1952ben lezáratta, később pedig elrendelte, hogy a Mező Imre úti sírkert ezután a politikai és a közéleti kiválóságok temetkezési helye legyen. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront és a Fővárosi Tanács jelentős erkölcsi és anyagi segítséget nyújt e történelmi és kulturális létesítmény megóvására. A temető legszebb részén kapott helyet most 20 éve, 1958-ban a Munkásmozgalmi Panteon. Népünk a méltán megillető tisztelettel őrzi itt a forradalmár elődök emlékét. A panteon a következő részegységeket foglalja magában: A Munkásmozgalmi Mauzóleum. Körner József Ybl- és Kossuth-díjas építész tervei alapján készült, az épület előtti hármas mártír szobor- csoport Olcsai-Kiss Zoltán szobrászművész alkotása. A vörös márványnyal borított felső és alagsori termekben helyezik el a párt- és a munkásmozgalom legkiemelkedőbb személyiségeinek hamvait tartalmazó urnákat. A pilonok. Az itt elhelyezett emléktáblákon örökítették meg a párt és a munkásmozgalom azon kiemelkedő személyeinek a nevét, akiknek sírja, illetőleg a hamvait tartalmazó urnák nem a Munkásmozgalmi Panteon területén vannak. A sírsétány. A főépület felé vezető Út két oldalán a párt és munkásmozgalom elhunyt, neves személyiségeinek sírjai. Ceglédi, vád, nagykőrösi, dunaharaszti iskolák úttörői, munkásbrigádok tagjai is beírták nevüket az emlékkönyvbe. Legtöbbször névadójuk síremlékénél tisztelegnek, de meg keresik megyénk itt nyugvó halót tait is. Az alsó teremben őrzik Házi Árpád urnáját: a félszabadulás után Pest megye párt- és állami életének szervezője és vezetője volt. Nem messze tőle nyugszik Sebes Imre, a Pest megyei pártbizottság egykori titkára. A bal sírsélányon olvassuk Löwy Sándor ifjúmunkás-mártír nevét, 1929 októberében, az országos éhségsztrájk idején kínozták halálra a váci börtönben. A Mező Imre úti temető többi része is vonzza a látogatók.™ ezceiL~Jó- kai Mór sírján mindig van friss vi rág. Ady Endre új síremléke is itt található. Befejezték a Kossuth- és a Batthyány-mauzóleumok felújítását, ahol szakavatott vezető beszél életükről. Károlyi Mihály modem síremléke elüt a régi stílustól, méltó az 1918-as októberi polgári forradalom vezetőjéhez. Az írók, költők közül itt pihen Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Heltai Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és mások — a színművészet ismert nagyságai közül Blaha Lujza, Jászai Mari, Berky Lili, Gombaszögi Frida s a többiek sírján helyezi el a megemlékezés virágait minden évben, október végén a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége. Szeili Dezső, a Fővárosi Temetkezési Intézet igazgatója sokat fáradozik, hogy a temetőt, a panteont megismerje a lakosság. Nemrég megjelent egy 150 oldalas kis könyv, amely képekkel, térképpel illusztrálva ismerteti a sírkertet, és lexikonszerű tömörséggel ismerteti a munkásmozgalom ott nyugvó halottainak életét, legújabb fejezet a temető krónikájában: a tudósok, akadémikusok külön sírkertjének a létrehozása. A 27-es parcellát jelölték ki erre, ahol 206 sírhelyet alakítanak ki, és ott helyezik majd ,el a Matzon Frigyes szobrászművész által tervezett ko- lumbártumot. Papp Rezső r Kopré József: Meditáció Egy bodzabokor tövében fekszem, és azon tűnődöm, hogy öregszem. Hogy a szakállam dér festette már s az óra jár és jár és egyre jár. Tarkóm alatt elzsibbadt balkarom. Ez nem a szívtől van — vigasztalom magam, — ahogy így hanyatt fekszem. Ez a kortól van, tudom, öregszem. Fölémhajlik a zöld bodzasátor Az öregség, — mondom — jön magától, ahogy a percre percek peregnek, ahogy a vágyak elcsendesednek, ahogy beszűkül a szem határa és néz, csak néz a bodzafa ágra, ahogy én nézek. És hanyatt fekszem. S tűnődöm, igen, igen — öregszem... Radnóti Miklósné 1974. tavaszán Dunavarsányon járt Emlékezete szerint férjével 1934-ben meglátogatták Radnóti Molnár Eduárd nevű rokonát a Taksony—Áporka— Dömsöd vasútvonal közelében fekvő valamelyik faluban. Mivel azt elfelejtette mondani, hogy az állomásról busszal mentek tovább, mindenki Varsányra gondolt. így Kászony Gábomé, dunavarsányi lakos is, aki a mai trafik épületét vélte leginkább hasonlatosnak a költő özvegye által leírt kastélyhoz. Előzmények Dunavarsány akkori tanácselnöke, dr. Kovács István, 1975. elején mesélte el nekem, hogy az özvegy felkereste őt, s arra kérte, segítsen felkutatni azt a kastélyt. Közöltem tanítványaimmal, a történteket, s kértem őket, érdeklődjenek, létezett-e ilyen és ilyen kastély a közelben. Az eredmény minden várakozásomat felülmúlta. .......... ~ T'. Pa pp Éva, 7. osztályos tanuló Tamás Istvánná varsányi — de ványi születésű — lakostól megtudta, hogy a negyvenes években Vány környékén egy feltehetően üldözött házaspár tanított alkalmi fizetségért, s főleg a ványi kastély gazdáinak, Molnáréknak köszönhettek sokat, azoknak voltak vendégei. Elmentem a nénihez. Az általa szolgáltatott adatok alapjában véve tévesnek bizonyultak, de két momentumot kiragadok belőlük. Az egyik logikailag jól kapcsolódott a remélt fölfedezéshez, mert Tamásné említette, hogy: „a férfi ruhamintákat rajzolt a környékbeli varrónőknek”. Nekem a költő Liberecben végzett textilipari tanulmányai jutottak eszembe. A másik közlés viszont, hogy „a feleség anyja Szabadkán lakott” — azonnal lehűtötte lelkesedésemet, mivel tudtam, Radnótiné budapesti születésű volt... Kászony Gáboméval 1977. tavaszán találkoztam. Ekkor ismertem meg Radnótiné látogatásának körülményeit. Most már ketten próbáltuk kinyomozni, hol lehetett az a kastély. Radnóti Miklósné közben megírta, hogy úgy rémlik neki, autóbusszal is mentek még az állomásról. Abban az időben a közvetlen környékén csak Vány felé közlekedett autóbusz. Egy földrajzi hely neve csak tókor érdekli az irodalomtudományt, ha ahhoz valamiképpen mű születése fűződik. Márpedig Radnóti esetében ez adott: Ikrek hava című egyetlen novellájában gyakran emlegeti azt a községet, ahol rokona, Molnár Eduárd élt. Elolvastam a novellát. Rögtön az elbeszélés első felében ezt találtam: ,— Taksony — mormogom utána én is... Várom az autóbuszt. — Hétköznap is jár Bugyi felé? — kérdeztem egy kislánytól.” gatásainak időpontjára is következtetni enged: „Húsz éve jött meg Amerikából, akkor vette ezt a kis birtokot ...A kúriát Lechner építette, Eduárdnak tetszett, megvette... Az elvadult parkot érintetlenül hagyta, nem engedte, hogy hozzányúljanak, csak a szökőkutat helyezte újra üzembe, s felfedezte az egyik fészerben, s előhurcoltatta a szökőkút régi díszét, egy kőből faragott, vizelő kisfiút... S az elborult, koromsötét, zengő éjszakában botot vesz, fölragadja a kocsis lámpását, s bizonytalan térdekkel megy előttünk, himbálja a lámpát, vezet az autóbuszhoz.” „.. .És meghaltak sorra mind a többiek, s most holt meg az Amerikát járt, kötözködö, drága, Eduárd.” A helymeghatározás szempontjából Radnóti tehát nagyon precíz adatokkal szolgál. A legfontosabb, azonosításra felhasználható tények logikai sorrendben a következők: A kastély a Taksony—Aporka— Dömsöd vasútvonal (ma: 150-es), valamelyik állomása közelében található. Ez az állomás Taksony. Taksonyról autóbusszal megy Bugyi irányába. Taksony és Bugyi között „v”-vel kezdődő helynév: Vány. A buszmegállóhoz közeli az épület, mert Eduárd gyalog megy. Volt egy szökőkútja a kastélynak. (A medence ma is áll.) A szökőkutat (akkor már csak egy) vizelő fiúszobor díszítette. (Ez ma már nincs meg de sokan emlékeznek rá.» A kúriát Lechner építette, tehát szecessziós stílusú. Az épület elejét majolika fedte — közölte Radnótiné. Sajnos az épület elejét a háború után lebontották. Molnár szerette az állatokat. (Adatközlőim is ezt mondták). Olyan egyszerűen öltözött, mint egy szegény ember. (Tanúk szerint is.) Az időpontokra vonatkozólag a következők nyújtanak fogódzót: Radnóti 1939-ben írta novelláját, tehát a „most halt meg ... Eduárd” erre az évre datálható. Ha azt írja, hogy „húsz éve jött meg.. akkor vette... a .,, birtokot” — ez hozzávetőlegesen 1920. körül lehetett. A költő novellabeli látogatása pedig az 1935—39. közötti évekre eshet, hiszen már „tanár is”, de, „nem kap állást” „— Hány éve nem kap már! Azalatt műasztalosmester lehetne!” A legvalószínűbb időpont: 1938. Emlékezések Most, hogy végre tudtam: mit. és hogyan kérdezzék, újból felkerestem Tamás Istvánnét. Már csak Molná- rék felől érdeklődtem. Kiderült, hogy a sokat emlegetett kastély Alsóvá- nyon található, s jelenleg az állami gazdaság dolgozói laknak benne. Mesélt Tamásné az „elvadult parkokról” is. Mikor megkérdeztem, emlékszik-e valami érdekesre a parkból, elmondta, hogy a szökőku- tat egv vizelő kisfiú szobra ékesítette. Végezetül azt tanácsolta, látogassam meg Nyeső Lajosnét, aki jelenleg is Alsóványon él. Nyeső Lajosné emlékezéseinek részleteit magnófelvétel alapján közlöm: „A birtok első gazdája, Felsőványl Bárok Jenő volt. A kastély körül 6 kataszteri holdas park, a parkban szökőkút, melyen négy vizelő fiúszobor állt, s ezek egymás kezét fogták... Elöl nagy terasz volt, fölötte a homlokzat és a fal egy része is színes mozaiklapokkal (majolika!) kirakva. Ezek különböző emberi, állati, növényi figurákat mintáztak. A belső berendezés szintén pazar kivitelű volt... Bárok azonban hamarosan tönkrement, és főbe lőtte magát. A birtokot a Földhitelintézet elnöke adta el Molnár Eduárdnak... Molnár Amerikába kivándorolt, mint szegény ember, és mint milliomos jött vissza. Szóval, hazajött, és megvette a kastélyt. Akkor az épület még egészen jó állapotban volt, de ő nem is javított aztán rajta semmit a szökőkúton kívül! Nagyon egyszerűen éltek itt. A kastélyt Taksonyról autóbusszal lehetett elérni, a Bugyin lakó Szalai testvéreknek volt magánbuszuk. Menetrendszerűen jártak. A háború idején a harcok a kastélyt nagyon megrongálták. A háború után a romot jelentősen átépítették. Jelenleg az állami gazdaságé.” (Nyeső Lajosnétól tudtam meg azt is, hogy a korábban említett üldözött házaspár, kiket először azonosnak véltem Radnótiékkal, egy elcsapott jegyző és annak tanító felesége volt.) A helyszínen Tanítványaim, Maksa Györgyi és Nyeső Etelka 8. osztályos tanulók fényképeket készítettek a kastélymaradványról és a szökőkútról. Radnótiné Kászony Gábornéhoz Intézett egyik levelére válaszként el- küldtünk kettőt a fényképekből. Az özvegy 1978. január 23-án írt újra, s így hitelesítette a kutatás eredményét. „Kedves Valika, nagyon szépen köszönöm o képeket, amiken felismertem, amit láttunk Zinner E.-ékkel, mikor legutóbb ott jártunk”..t KOHAN JÖZSEF Következtetések Tehát következtetésünk helyes volt Taksony és Bugyi között csak két — Radnóti által „v”-vel jelzett község található: Alsó- és Felsővány. Most már csak az volt a kérdés, hogy a kettő közül melyik lehet az „igazi”. Erre megint a novella adott választ,. Radnóti ugyanis pontosan leírta a kastélyt és környékét, valamint Molnár Eduárdnál tett látoA megtalált kastély a fák között. Előtérben a szökőkút maradványai. Bozsán Péter felvétel« Szerb Antal a bölcsészeket, nem csekély öniróniával, a fölösleges tudományok doktorainak nevezte. A filoszok ma már egyre kevesebb fehér foltot találnak irodalomtörténetünkben, különösen annak dokumentumokban gazdag utóbbi pár évtizedében. Van azonban olyan eset is, amikor az aprólékos kutatás fontos dologra deríthet fényt. Ilyen adat birtokába jutott egy fiatal, 25 éves dunavars&nyi pedagógus, Kohón József is. Radnóti Miklósnak egyetlen novellája maradt ránk, az Ikrek hava. önéletrajzi mű, tehát igen érdekes dokumentum századunk egyik nagy lírikusának megértéséhez, megszeretéséhez. Az elbeszélésnek Pest megyei vonatkozásai is vannak, szerepel benne Taksony és Bugyi, és egy c-vel jelzett község. Irodalomtörténészeink ennek eddig nem sok jelentőséget tulajdonítottak, a községet pedig Duna- varsánnyal vélték azonosítaná Kohán József tanulmányának alábbiakban közölt részletei annak az irodalmi nyomozásnak történetét beszélik el, melynek alapján a titokzatos r-t meghatározni tudta, először a Radnóti-kutatók közül.
