Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-04 / 234. szám

’xMlap 1978. OKTÓBER 1, SZERDA A tankötelezettség: közügy A MI VILÁGUNKÉRT Élmények, ismeretszerzéssel BESZÉLGETÉS AZ ÜJ ÜTTÖRŐÉV PROGRAMJÁRÓL Sokatmondó számadat: Pest megye úttörőcsapataiban 95 ezer vörös és kék nyakkendős általános iskolás szer­vezett programjáról gondoskodnak. Az úttörőmozgalom az eddig eltelt időszakban sokat tett a gyerekek alkotó­kedvének kibontakozásáért: bizonyított tény, hogy a kö­zösen szerzett élmények meghatározóak későbbi fejlő­désükben. Néhány hete megkezdődött a tanítás, s ter­mészetesen elkészült az új oktatási év úttörőprogramja is. Erről kértünk tájékoztatást Király Ibolyától, Pest megye úttörőelnökétől, valamint Kovács Margittól, a Pest megyei Úttörőelnökség titkárától. © Mielőtt az elkövetkezendő időszak feladatairól szólnánk, kérjük, röviden értékeljék az elmúlt úttörőév eredményeit. — A legfontosabb ered­mény: Pest megye úttörőcsa­patai sikeresen teljesítették az Együtt — egymásért orszá­gos mozgalom feladatait. Az akció lehetőségeivel élve ör­vendetesen gazdag és sokszí­nű volt a közösségek mun­kája: tömegesen kapcsolód­tak be a versenyekbe, akciók­ba, szemlékbe. 9 Milyen célkitűzések jegyé­ben dolgoznak az 1978—79-es mozgalmi évben az úttörőcsa­patok? — Az MSZMP KB ifjúság- politikai határozatának kö­vetkezetes végrehajtása ér­dekében feltétlenül tovább kell erősíteni a gyermekek nevelésében kialakult társa­dalmi munkamegosztást, s ennek megfelelően igyek­szünk javítani az együttmű­ködés színvonalát. Az úttö­rőélet gazdagodásának, a ne­velő hatás növekedésének, s az úttörőközösségek megerősí­tésének alapvető feltétele a családokkal, a felnőttekkel s az ifjúkommunisiákkal kiala­kított együttműködés rend­szeressége és sokszínűsége. E célkitűzés folyamatos meg­valósítása különösen most ie- lantős: ismeretes, hogy az ál­talános iskolákban bevezet­ték a 11 napos oktatási cik­lust. Élményt adó programok­ra éoítve azt szeretnénk elér­ni, hogy az úttörőcsapatok sokrétű kapcsolatot, alakítsa­nak ki á környező üzemek­kel a szocialista brigádok tagjaival, a KISZ-alapszer­vezetekkel, a Hazafias Nép­fronttal, a fegyveres erők és testületek helyi alakulatai­val. az MHSZ és a Vöröske­reszt-.szervezetekkel. 9 Az Együtt — egymásért sikerét követve indul-e új or­szágos mozgalom? — Igen. A mi világunkért elnevezésű mozgalom lehető­vé teszi, hogy kisdobosok és úttörők megismerjék szocia­lista valóságunkat, módot nyújt, közéleti cselekvésre, az alapvető kötelességek be­TALALKOZAS BUDAPESTEN Beszélgetések Luigi Nonóval Most jelent meg áz a kötet a Zene­műkiadó Vállalat­nál, amely a fenti címet viseli. Ezúttal • nemcsak könyvei­met kíván e tudó­sítás jelölni, hanem azt a szerencsés le­hetőséget, amely a kötet kiadásával egy- időre esik. A vi­lághírű olasz zene­szerzővel, ugyanis e napokban nemcsak a róla szóló könyv . lapjain folyik be­szélgetés, hanem al­kalom nyílik rá Bu­dapesten is. Először hangzanak fel ha- zárfkban szerzői est keretében repre­zentáns művei, és holnap, csütörtökön délután fél '5-től pe­dig a Martinelli té­ren, a Rózsavölgyi Zeneműboltban de­dikál, találkozik tisz­telőivel- ’ A modem zene sa­játos .nagy egyénisé­gével lesz alkalom találkozni. akivel Várnai Péter zene­kritikus folytatott tartalmas beszélge­téseket a művész velencei otthonában. Ezt kapjuk kézhez a Zeneműkiadó inter­júsorozatának leg­újabb darabjaként. E munkának is ugyan­az a célja, mint az eddigieknek, hogy olyan zeneszerzőt mutasson be a ma­gyar közönségnek, akinek még zenesze­rető körökben is leg­feljebb a neve isme­retes. És bármily furcsa: Luigi Nono azok közé tartozik, hiszen mind ez ideig alkalmanként a rádió éjszakai programjai­ban hanezo+t ?öl eg.y- egy a műveiből. Pedig a II. világ­háború után porond­ra lépett nemzedék kiemelkedő — mond­hatjuk a kötet szer­zőjével: egyik legje­lentősebb — tagja, aki a legmodernebb zenei kifejező eszkö­zöket alkalmazza. Csaknem húsz eszten­deje már, hogy egy újfajta zenei eszköz­höz, az elektronikus muzsikához fordult, s világszerte számon- tartott művelőjévé vált. Ezt megelőzően az ún, schönbergi dodekafónia hívének vallotta magát. Ám sohasem volt híve az üres formakeresés­nek, hanem éppen el­lenkezőleg : a zenei nyelv ahhoz ' szüksé­ges számára, hogy el­vi-eszmei állásfog­lalását juttassa vele kifejezésre. Azt a baloldali, harcos el­kötelezettséget, amellyel az idén 54 éves művész min­denkor a társadalmi haladást, forradalmi átalakulást kívánta szolgálni. A zene társada­lomformáló ereiében hivő művész éppen ezért jóformán csupa szöveges alkotást hoz létre, hogy minél szélesebb rétegekhez kerüljön közelebb. Szövegválasztása is mutatja közéleti ál­lásfoglalását. Már el­ső jelentős műve — amely Garda I'or­cának állít emléket — is a forradalom mellett tesz hitet, énpú.gv, mint az Eluárd versére ké­szült művei, vagy In- tolleranza című ope­rája, az idegenbesza­kadt olasz vendég- munkások keserű sorsáról. Mutatják világnézetét azok ne­vei is, kiknek mű­veit ajánlotta: a Vi­etnami Felszabadí­tási Front, Che Gue­vara, Angela Davis, s Luciano Grúz chi­lei költő. Várnai Péter köte­téből, közvetlen han­gú beszélgetéseiből feltárul e nagy ze­nei egyéniség élet­útja, de még inkább — s ez a legnagyobb értéke a könyvnek — egy sajátos, de ro­konszenves művész­típus. Aki nemcsak zeneszerző, hanem foglalkoztatják a kor nagy kérdései, a ze­nei közművelődés ügye és sok más időszerű téma. Mind­ezt igen megnyerőén ismerhetjük meg a kérdésekre adott sza­vaiból. Az interjúsorozat értékes könyvvel gya­rapodott. amely ki­egészítésül közli Lui­gi Nono műveinek jegyzékét is. csületes teljesítésére, az is­meretek, élmények bővítésé­re, s a mozgalmi képzésre. Kivehetik részüket a népgaz­daság aktuális feladatainak megvalósításából, s lehető­ségük nyílik a szabad idő kul­túrált, tartalmas eltöltésére. Bebizonyíthatják: készek dol­gozni, áldozatot vállalni a mi világunkért, hogy kifejez­zék együttérzésüket az el­nyomott országok népeivel, gyerekeivel. Az országos mozgalom — a gyermekek nemzetközi évével összefüg­gésben — remek lehetőséget teremt a KMP, a KIMSZ megalakulásának, a Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulója méltó megün­neplésére. A mi világunkért mozgalomban természetesen részt vesznek Pest megye út­törőcsapatai is. 0 Hallhatnánk-e a további akciókról, próbarendszerekről és vetélkedőkről, amelyek szo­rosan kapcsolódnak az új mozgalmi év programjához? — A tudományos-techni­kai úttörőszemle minden bi­zonnyal értelmes időtöltést nyújt a tudományok, a tech­nika és a mezőgazdaság iránt érdeklődőknek. A Művésze­tek vándorútján olyan kul­turális játék, amely a művé­szeti ágak megismertetésé­vel hozzájárulhat a gyerekek műveltségének gyarapításá­hoz. A Barátunk a könyv, a múzeum.... közművelődési játék legfontosabb célja az önművelés. $ Jövőre rendezik az úttörő- vezetők országos konferenciá­ját. Mikor lesz a megyei meg­beszélés? — A pontos menetrend sze­rint ez év december 15-ig csa­patszinten rendezik meg az úttörővezetők értekezletét, s január 31-ig a járási-városi úttörővezetők konferenciá­ját. Február 24-én Érd lesz a színhelye a megyei konfe­renciának. A tavaszi szünet­ben Kecskemét ad otthont, az úttörővezetők országos ta­nácskozásának. © Az üttöröév programjáról szólva feltétlenül említést kell tenni arról is, hogy a követke­ző nyáron már nagyobb terü­leten fogadják a gyerekeket Zamárdiban, a Pest megyei út­törőtáborban ... — így igaz. Hozzájutottunk egy telekrészhez, amelyen a gyermekek nemzetközi éve jegyében sportpályát szeret­nénk építeni — közös erő­vel, összefogással. Reméljük, hogy e terv megvalósításá­ban lesznek segítőtársaink ... F. G. Filmek — tárlatok Október a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában A nyári szünet után októ­berben újra egész hónapban tárt kapu és változatos prog­ramok várják a látogatókat a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában. Folytatódik az Ember és haladás című tu- í amányos-ismeret terjesztő fim­sorozat; ebben a hónapban egyebek közt A közoktatás a Szovjetunióban, az Oroszor­szág előre lép, a Szakosodás és koncentráció a zöldség- termesztésben, a Munkásem­berek vagyunk című filme­ket vetítik. Október 5-én A Szovjetunió alkotmánya a fejlett szocia­lizmus alkotmánya címmel hangzik el előadás, majd az Egyenjogúak szövetsége cí­mű dokumentumfilmet lát­hatják a ház vendégei. A Komszornol 60. születésnap­ját október 10-én, A béke, a harc és a győzelmek című előadással, valamint az októ­ber 18-ám nyíló dokumen­tumkiállítással köszöntik. Október 11-én a Kohó- és Gépipari Minisztérium infor­mációs intézetének MSZBT- aktivistái találkoznak a ház­ban. s megtekintik a Peking — az emberiség aggodalma című szovjet dokumentum­filmet. Továbbra is minden vasár­nap gyerekek népesítik be a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát; a Napocska gyermek­klubban szovjet rajzfilmeket vetítenek számukra. SZÍNHÁZI estek Egy fő az egy fő B,cchc'bemutat6 J J a Várszínházban A.Z ember átszerkesztése; A fasizmus fogantatása; Bian­kó ember a kényszerpályán — mindezek alcímek lehetné­nek Bertolt Brecht: Egy fő az egy fő című drámájához, melyet az elmúlt hét végén mutatott be a Népszínház társulata a Várban. Ha átme­neti békeidőben eltűnik egy katona, akkor szerezni kell helyette egy másikat, hiszen az állomány nem lehet hiá­nyos. Emberünkre ráhúzzuk a zubbonyt és kész a katona. Legalkalmasabb erre a célra „egy csóró kis kikötői rako­dó”, mert ha kellő stresszok- tatásban részesítjük, akkor kész az elvakult, „elit” ka­tona. Ennyiben össze is fog­lalható Brecht látszólag tár­gyilagos tétele, de megkezdi a bizonyítási eljárást: zárt drámai miniatűrökből falakat épít a csóró-hős köré és nem hagy egérutat. A néző előbb jókat mulat a szituációkon, s közben em­berünkkel együtt öntudatla­nul elindul a labirintusba ve­zető folyosón. De egyre ké­nyelmetlenebbül kezdi érezni magát, mert logikailag belát­ja; nincs visszaút. Arcába üvöltik, hogy minek jött ide, de ha már elindult; tovább kell mennie Galy Gay-al, a kikötői rakodómunkással. Nekünk világhírű fotók, té­vé-híradó snittek jutnak eszünkbe dzsungel háttérrel, vagy afrikai pálmaligetekkel. Aztán egyik percről a másik­ra megint szabadnak érezzük magunkat; minden távolinak tűnik, Galy Gay pedig sze­rencsétlen félbolondnak. de már csak kínosan mosoly- gunk. Idegeinkben érezzük, hogy a virtuóz Brecht csupán pihenni enged mielőtt a kört szorosabbra zárja. Mielőtt végső lázadásra kényszerít. Az előadás szintézist te­remt mindabból, amit magyar színpadokon, a Brecht-előadá- sokon átélhettünk. Megőrzik a művet expresszionistának, eh­hez igazodik a rendezés és a színészi játékstílus, de az öt­ven évnél régebben született alkotást tudatosan összecsendí­tik a mai világpolitikával, századunk emberének szoron­gó érzéseivel. Az 1921-ben készült első változatról a szerző ezt írta: „Ez a fatuskó víziója, aki mér­hetetlenül üvöltözik', aki, mert nincs középpontja, minden változást kibír, ahogy a víz is-r-kitölt- minden formát. Ez az értelmetlen élet barbár és szégyentelen diadala...” Az öt évvel később született má­sik változatban őfelsége kato­nája konkrétan kimondja; hogy itt egy ember átszerelése fo­lyik, előbb emberséggel meg­környékezik, aztán megcsil­lantják előtte a hatalmat, majd kiszolgáltatottá teszik és végül megalázzák, életveszé­lyesen megfenyegetik. A tár­sadalmi vegykonyhából előke­rült ember már ugyanolyan eltorzult arccal üvölt gép­fegyvere mögül a hatalom szolgálatában; az ölj, hogy életbenmaradhass állati jel­szóval, mint társai. Beolvad az arctalanok csapatába. Érdemes belegondolni, hogy a Galgei — az eredeti mű — után öt évvel, miért született meg az Egy fő az egy fő? Az első dráma még a világhábo­rús élmények alapján íródott, később az író megrettent a még csak sziklevelét bontogató fasizmustól. Az embert féltette az embertelenségtől, pontosabb képet adott hát a borzalma­kat előrevetítő eszme fogan­tatásáról. Ehhez formailag az évtized legnagyobb hatású ki­fejezésmódját, az expresszio- nizmust választotta, szakítva a polgári dráma hagyományai­val, a kulturális, élvezeti cik­ké váló színházzal. A rendezés legnagyobb ér­deme, hogy tiltakozásra, láza­dásra késztet. Brigitte Soubey- ran, a berlini Volksbühne rendezője iskolapéldáját adta a brechti eszközök alkalmazá­sának. A nézőtéren keresztbe- kasul vonuló katonák és egyéb szereplők, mintegy magukkal rántják a közönséget, részes­sé. szenvedő alannyá teszik a nézőt. Hibátlanok a ritmusváltások és stílusban egységes a színészi játék. Gondosságának követés­re érdemes bizonyítékai, hogy a csak néhány percig látha­tó mellékszereplőknek is ön­álló karaktert adva, képileg is egységessé szervezte az elő­adást. A színészek közül — nem­csak mint főszereplő — ki­emelkedik a Galy Gay-t meg­formáló Iglódi István; hami­sítatlan csóró kis rakodóként jelenik meg a színpadon, ké­sőbb nagyszerűen valósítja meg a Gay-ban lévő kettőssé­get, a régi énjét, amely nyu­godt. felelősségmentes és kis- szerűségében becsületes élet­hez húzza vissza, s ugyanak­kor a nagyravágyást, a mun­dér csábításával kacérkodó kisembert. A szerep igazi, nagy vizsgája mégis az átsze­relt Gay újjászületése, s Ig- lódinak ez is kitűnően sike­rül. Érett Brecht-színészhez méltó alakítást nyújtott. Fé­lelmetes feladatot szabott Sou- beyran Jobba Gabira: férfi­szerepet, mégpedig egy véres­kezű vadállatot. Ez á figura az önkény, a hatalom megtes­tesítője. Jobba Gabi törékeny alakja, s az általa játszott ri­kácsoló őrmester feje tetejére állította a hatalomtól rette­gést, a kiszolgáltatottságot. Az ötlet attól nagyszerű, hogy már-már didaktikusán példáz­za: az embertelenség nem az őrmesteren, hanem az ideoló­gián múlik. Őfelsége négy géppuskását — akik közül Jip egy bűn- cselekmény következtében el­kallódik — Tolnai Miklós, He- tényi Pál, Bősze György és Mihály Pál játssza. Valameny- nyien példásan oldják meg feladatukat, nem válnak har­sánnyá — bár a szerepek csá­bítanak erre —, még mindig emberségesebbnek tűnnek, mint az őrmester. Egyszerűen zsol­dosok, embertelenségükkel csak annyi felelősséget viselnék, mint amennyi valóban rájuk szabott. Egy-egy kis szereoben láthatjuk Tordai Terit, Hűvel Lászlót és Szűcs Ágnest. Az .előadás egyik központi figurájává nő Leokádia, a kantinosnő Törőcsik Mari megformálásában. A háború­ból sápot szedő asszony alak­jában Törőcsik egyesíti a kiszolgáltatottságot, a ha­szonlesést és a sorsától még mindig undorodni képes em­bert. Emlékezetes színészi tel­jesítmény. Az előadáshoz önálló képző- művészeti alkotásként teremt hátteret és játéklehetőséget Helmut Brade. aki ugyancsak a Volksbühne művésze. A da­rab zenéjét Paul Dessau sze­rezte; betét dalai önálló mű­vekként is helytállók, de szer­vesen- illeszkedik az egész ze­ne a színpadi játékhoz. A színházi évad végén is bizonnyal a legrangosabb ese­mények közé sorolhatjuk majd a várszínházi Brecht-bemuta- tót. Kriszt György \ . ÍTgy ország iskolarendszeré- l^LJ nek hatékonyságát annak yíügpján állapíthatjuk meg, "■RTgy a tanköteles fiatalok hány százaléka, mennyi idő alatt, és milyen eredménnyel végzi el az egyetemes emberi művelt­ség alapjait lerakó, úgyneve­zett alapozó iskolát. Joggal szö­gezte le az 1972-es oktatási párthatározat, hogy a magyar közoktatás továbbfejlesztésé­ben alapvetően fontos felada­tok hárulnak az általános is­kolára. Népünk közműveltsége elsősorban az általános iskolán áll vagy bukik. Gondoljuk csak meg, hogy a tanulók abban az életkorban — 6 és 14 éves ko­ruk között — járnak ebbe az iskolatípusba, amikor az em­ber formálhatósága, értelmi befogadóképessége, szellemi gazdagodásra való készsége a legnagyobb. Ezért nem közöm­bös számunkra, hogy ez alatt a nyolc év alatt milyen mértékű műveltséghez jutnak a tanu­lók, illetve hányán fejezik be eredményesen általános iskolai tanulmányaikat. Általános iskoláink három évtizedes fennállásuk alatt — dicsekvés nélkül mondhatjuk — nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket értek el. A hat-tizenhárom éves gyere­keknek 97—98 százalékát évek óta ott találjuk az általános is­kolában vagy valamelyik gyógypedagógiai intézmény­ben. Még sincs okunk az elé­gedettségre, mert a hiányzó két százalék évente 19—20 ezer gyereket jelent, vagyis ennyien elesnek az iskolai nevelés és oktatás lehetőségeitől, ennek következtében minden bizony- nyál szegényebb lesz személyi­ségük, göröngyösebb az élet­útjuk. Sokan még ma is aat hiszik, bogy a tankötelezettség végre­hajtása egyszerű jogi kérdés, amelynek a megoldása kizáró­lag a tanácsokra és az iskolák­ra tartozik. — A szülőket pél­dásan meg kell büntetni — mondják —, ha gyereküket nem íratják be az iskolába, ar­ra pedig a pedagógus ügyel­jen, hogy egyetlen tanuló se maradjon ki onnan. IVTondanunk sem kell, hogy •“-* korántsem ennyire egy­szerű a helyzet. Hiszen a le­morzsolódó vagy az iskolába be sem kerülő gyerekek zöme a társadalom perifériájára sző­rűit család fia, lánya. Iskoláz­tatásukat számos gond nehezí­ti. Például: bármennyire hihe­tetlennek látszik: az országos népességnyilvántartásban sem szerepel, hogy a hatéves gye­rekek között mekkora a cigány fiatalok aránya, pedig az ok­tatási irányítás számára ez fontos adat lenne. Miként az is — ami már az oktatási főható­ság hatáskörébe tartozik —, hogy akik egy adott időpont­ban hiányoznak a tanulói nyil­vántartásból, azok miért nem járnak iskolába. Az általános iskolában a le­morzsolódó tanulók aránya sem kevés, tizenhalt éves ko­rig mintegy 10 százalék, ennek ellenére a tankötelezettségi törvény végrehajtásának leg­fontosabb állomása az iskola­kezdet. Hiába mondja ki az oktatási berkekben sokszor idézett 1961-es III. törvény, hogy „tankötelezettségének kezdetén minden gyermeket általános iskolába kell beírat­ni”, s egy 1973-as törvényerejű rendelet szerint ennek elmu­lasztásakor a szülő vagy a gye­rek gondviselője ellen szabály- sértés miatt feljelentést kell fenni, sok fiatal mégsem ke­rül be az iskolába. Hogy mi az oka ennek? A ta­nácsi dolgozók tudják a leg­jobban, hogy számos cigány- család esetében á szabálysérté­si eljárás egyszerűen nem ér­vényesíthető, illetőleg nincsen foganatja. Hiszen arra is van példa, hogy a kóborló életmó­dot folytató cigányok — gye­rekeikkel együtt — semmiféle nyilvántartásiban sem szere­pelnek. Hozzátartozik az igazság­hoz, hogy a tankötelezettségi gondokvnem mindegyike kap­csolatos a cigánykérdéssel. A hatéveseknek ugyanis egy má­sik csoportja azért hiányzik az iskolából, mert képezhetetlen, vagy értelmi fogyatékos. A ta­valyi tanévben mintegy négy­száz gyereket „iskolaéretlen­nek” minősítettek a komplex iskolaérettségi vizsgálatokon. E bonyolult kérdéskör elemzésé­től terjedelmi okok miatt ha el is tekintünk, egy bíráló észre­vételt mégsem hallgatunk el: ma még jó pár iskolában túl gyorsan és könnyű szívvel le­mondanak egy-egy lassú fejlő- désű, de ép értelmű gyerek­ről. Igaz, hogy ez a lemondás nem a gyerek végleges „szám­űzése” az iskolából, mert nyolcéves karára — tehát két­éves késéssel — szinte vala­mennyi gyerek bejut az általá­nos iskolába vagy valamelyik kisegítő intézménybe. ''Társadalmi fejlődésünk mai szakaszán a tankötelezett­ségi törvény eredményes vég­rehajtása nemcsak pedagógiai feladat, hanem égetően fontos politikai kérdés is. Vagyis köz­ügy, melynek megoldásához mindenekelőtt a társadalom szoros együttműködésére van szükség. P. Kovács Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom