Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

jtfEcicr 6 1978. OKTÓBER 29., VASÄRNAP Januártól már kapható Flakonban a hajnövesztő Szigethalmi asszony szabadalma „Szacharidokat, növényi ki­vonatokat tartalmazó vizes oldat, amely megfelelő módon és koncentrációban alkalmaz­va a fejbőrbe szívódik, ott 'enzimatikus átalakuláson megy keresztül, miközben a haj­hagymákat hajnövésre kész_ teti.” Többek között ezt ol­vastam a még nyomdaszagú használati utasításban a bu­dapesti FERROKÉMIA Ipari Szövetkezetben gyártás előtt álló hajnövesztő készítmény­ről, melynek feltalálója egy idős szigethalmi asszony, Ne- deczky Jenőné. A falu nevezetessége Amikor a benzinkútnál megkérdeztem, merre találom a Szabadkai utat, a kútkeze­lő ritkuló hajamra pillantott, s cinkos mosollyal mutatta a 74 -es számot, a feltaláló asz- szony házát. Aztán még hoz­zátette: — Nem szégyen ez, kérem, naponta legalább 15 embert igazítok útba. Nedeczkyné Szigethalom nevezetessége lett A kis vaskapun tábla, raj­ta a feltaláló neve. A kert közepén alkalmilag összetá­kolt felvonulási épület, a be­lépésnél le kell hajtanom a fejemet, bele ne verjem az ajtófélfába. Belülről jóval tágasabbnak tűnik, talán a rend, "tisztaság és az ablak­ban nyíló virágok teszik... Itt él a 76 éves feltaláló uno- kahúgávaL Mikor belépek, éppen egy '„kísérleti alany” ül a ládán. A kezében tükör, a másikat a feje mögött tartja az idős asszony, s magyaráz. Farkas hajósnak hívják a férfit, negyven év körüli le­het. Budapestről jár ki Mar­git nénihez „hajat növeszte­ni”. — Fiatalon kihullott a ha­jam — mondja —, csak kör­ben maradt valamicske. Na­gyon sajnáltam, mert így kopaszon legalább tíz évvel öregebbnek néz ki az ember. Hallottam egy ismerősömtől, hogy a szigethalmi feltaláló asszonynál lehet jelentkezni kísérleti alanynak. Most va­gyok itt másodszor, eddig nyolcszor kezeltem a fejemet, és nézze, nő a hajam! Egy szál se maradt — Nem szakmám a vegyé­szet — mondja Nedeczky Je­nőné, miután két „vendég” között magunkra maradunk néhány percre — könyvelő­ként dolgoztam Hódmezővá­sárhelyen. Egyedül maradtam, S az unokahúgom szintén egyedül nevelte a fiát Pesten. — Mi késztette arra, hogy a hajnövesztő szer után kutas­son? — Elsősorban az, hogy 26 évvel ezelőtt megkopaszod- tám. Szinte egy szál hajam se maradt. Beültem hát a Ta­lálmányi Hivatal könyvtárába és áttanulmányoztam kétezer próbáltam. Igaz, elég sokba kerültek a kísérletek és az 1172 forintos nyugdíjamat olykor kölcsönökkel kellett kipótolnom, de 18 év múlva kinőtt a hajam, ugyanis amíg nem voltam biztos a szer ha­tásában, csak magamon kísér­leteztem. 1970-ben jelentettem be a találmányomat, s azóta önként jelentkezőket is keze­lek vele jó eredménnyel. Tovább kísérletezik Fényképeket vesz elő. Az egyiken tarkopasz férfifej. Egy másik felvételen ugyan­az a fej sűrű hajjal. Aztán egy öt év körüli kisgyerek ugyan­csak kopaszon. Az óvodában csúfolták, kiközösítették. Fé­lő volt, hogy lelki traumát okoz a gyereknél ez az álla­pot. Nedeczkyné „kezelésbe vette”, s néhány hónap múlva megjelentek az első hajszá­lak. Aztán újra a találmány sor­sára terelődik a szó. 1972-ben a Találmányi Hi­vatal bejelenti a szabadalmat, két év múlva közzé teszik, 1976-ban elfogadják. Több sikertelen tárgyalás következik azután a gyártó vállalatokkal, míg ez év már­ciusában megköti a szerző­dést a FERROKÉMIA Szövet­kezettel. Most hetenként kon­zultálnak, ott van a gyártás- előkészítés minden fázisánál. Fiatalos lendülettel dolgozik tovább, mintha csak húszéves lenne. — De ezzel még nincs vé­ge — mondja. — Most a ta­lálmány továbbfejlesztésén dolgozunk egy bőrgyógyász professzorral. Olyan változa­tot szeretnénk készíteni, amely megelőzi a hajhagymák pusz­tulását, s megőrzi, erősíti a hajat. Ügy érzem, 1—2 éven belül ezt is bejelenthetjük a Találmányi. Hivatalnál. A beszélgetés több, mint 2 óráig tartott, mert gyakran érkeztek „kontrollra” a kísér­leti alanyok. Valamennyien elégedetten távoztak. Gyártásra kész Venczel Andor, a FERRO­KÉMIA Szövetkezet elnöke mostanában nagyon elfoglalt ember. Telefonérdeklődésekre válaszol, s azzal próbálkozik, hogy megmagyarázza az ér­deklődőknek; ők nem forgal­mazzák, csak gyártják a PATIENTIA-t. — Szövetkezetünk felkészült a PATIENTIA (türelem) nevű hajnövesztőszer gyártására — mondja —, most már csak a csomagolóeszközt kell elfo­gadtatnunk a KERMI-vel és az árszakértők dolgoznak a flakonok árkalkulációján. Fel­mértük az igényeket is; képe­sek vagyunk arra, hogy mind a bel- mind a külföldi vásár­lók igényeit kielégítsük. Egyszerre két telefon cseng az elnök asztalán. Az egyik vonalon azt szeretné megtud­ni valaki, hogyan lehet egy év szakirodalmát. Én is meg- | üveggel szerezni a hajnövesz­Helyreigazítás A Pest megyei Hírlap 1978. március 5-én megjelent szá­mában „Tehetetlenül — zárt ajtók mögött” címmel kö­zölt — C. J. pszichológus és volt élettársa D. J. érdi la­kos kapcsolatára vonatkozó —■ sajtóközlemény — tényál­lításai közül valótlan, hogy G. J. szadista üldöző, aki elől D. J-nek kapcsolatuk meg­szakadása után, illetve a cikk megjelenésekor is bújkálnia kellett. Valótlan, hogy C. J. bántalmazása folytán D. J. agyrázkódást szenvedett és őt C. J. arra kényszerítette, hogy az orvos előtt autóbal­esetként jelölje meg a sérü­lés okát. Valótlan, hogy 1977. nyarán C. J. a villanyórát kikapcsolva tört rá élettársá­ra, továbbá hogy az eset miatt kezdeményezett bírósági el­Ezzel szemben a való té­nyek a következők: C. Z. és volt élettórsa, D. J. között — C. Z. féltékenykedései követ­keztében — gyakoriak voltak az összetűzések, veszekedések, amelyek sokszor verekedéssé fajultak és C. Z. ennek során bántalmazta is volt élettársát. A bántalmazások azonban gyakran kölcsönösek voltak, olyan eset is volt, amikor a bántalmazást D. J. kezdte. 1977 májusában történt eset­tel kapcsolatban magánlak­sértés és könnyű testi sértés vétsége miatt indult eljárást a bíróság megszüntette, mert C. Z. kijelentette, hogy sajnálja, ami bekövetkezett, amit a fel­jelentő magánvádló elégtételül elfogadott és feljelentését visszavonta. 1977. május 21. óta C. Z. és D. J. között a tőből, a másik telefon viszont arról tájékoztatja az elnököt, hogy a jövő hét közepére bemutatásra kész állapotban leszállítják a csomagolóesz­közt. — Nem akarok felelőtlenül határidőt mondani — gon­dolkodik el Venczel Andor —, de ha a KERMI elfogadja ezt a műanyag flakont, január első napjaiban megjelenhet az üzletekben a PATIENTIA. Ügy érzem, szövetkezetünk dolgozói a feltalálóval kar­öltve jó munkát végeztek, hi­szen márciusban kötöttük meg a gyártási szerződést, s a szer szériagyártásra készen áll. Az első adagokat maga a felta­láló készítette, s bizony nem kis gondot okozott, hogy rövid idő múlva bomlani kezdett az anyag. Ez természetes is, hi­szen ő mindig csak annyit készített, amennyit közvetle­nül fel is használt Külföldi siker — Sok a külföldi érdeklő­dő? — Igen. Mi azonban csak a Chemolimpexen keresztül tárgyalunk és csakis azonos, partneri pozícióból. Nem aka­runk mindenáron gyors üz­leteket kötni. Volt egy nagyon érdekes esetünk. Egy ameri­kai cég küldte el a képviselő­jét, hogy kössön velünk üzle­tet. Több ezer dollárról volt szó, feltűnt a magabiztossá­ga. Meg is jegyeztem, hogy az amerikai üzletemberek nem arról híresek, hogy meggon­dolatlan üzleteket kötnek. Még nem is ismeri az anya­got, amit meg akar venni, miért ígér ilyen nagy össze­get? Téved — válaszolt ő —•, ismerem. Turistaként jártam Magyarországon és beálltam Nedeczkyné kísérleti alanyai közé. Látja itt elöl ezt a friss hajat? Ez az ő találmányá­nak a hatása. Higgye el, tu­dom miért ígérek. T. Ágoston László A közlekedés biztonságáért Alcolmeters néven új elekt­ronikus alkoholfogyasztást el­lenőrző műszert készített egy angol cég. Az új készülék nemcsak az alkoholfogyasztás tényét bi­zonyítja, hanem kimutatja a véralkohol szintet, ezrednyi pontossággal. A képen: próba közben az új műszer. Németh Ferenc felvétele Mindhárom fék csődöt mondott Bíróság előtt a HÉV-szerencsétlenség vádlottjai A Fővárosi Bíróság esküdt­széki termében második hete tart a per, a Boráros téri HÉV-szerencsétlenség ügyé­ben. A vádlottak padján a 21 éves szigethalmi hadó Sándor hászló és a 37 éves budapesti Vanyorek Károly, a két mo­torkocsi-vezető ül. Az eddigi négy tárgyalási napon dr. Gá­bor hászló büntetőtanácsa előtt 39 tanú vallomása hang­zott el, s az eljárás jelenlegi stádiumában szakértőket hall­gat ki a bíróság. Elmaradt fékpróba A vád képviselője a rend­őrségi és ügyészségi vizsgálat alapján a tárgyaláson így re­konstruálta a műszaki részle­teiben meglehetősen bonyo­lult eseményeket: Április 13-án délután fél 5- kor, a 653-as HÉV-szerelvény vezetője — aki egyébként ép­pen akkor adta le a szolgála­tot — a csepeli végállomáson hármas síp jelzéssel szerelőt kért — kezdte az ügyésznő. A vonathoz érkező Samu János villanyszerelő a HÉV-et ép­pen átvevő Ladó Sándor Lász­Munkaügyi viták A hiányzás igazolása járás C. Z. figyelmeztetésével I közvetlen kapcsolat teljesen végződött. 1 megszakadt”. j Egy vállalat alkalmazottját fegyelmi eljárás nélkül, azon­nali hatállyal elbocsátották. Az indokolás szerint igazolat­lanul gyakran volt távol mun­kahelyétől, erről feletteseit előzetesen sohasem értesítette, ami számos problémát oko­zott. A felmondás előtti 135 munkanapból mindössze 70-et dolgozott, tehát munkájára nem lehetett számítani. Távol- maradásait utólag részben iga­zolta, de több mint kétheti hi­ányzást nem tudott kimente­ni. Az elbocsátott ember a fel­mondás hatályon kívül helye­zéséért a munkaügyi döntő- bizottsághoz fordult, amely azonban elutasította. Ezek után a munkaügyi bíróságon pert indított, ahol keresetének helyt adtak. Ezt azzal indokol­ták, hogy bár a dolgozó a fel­mondás okául szolgáló mu­lasztásokat elkövette, de mert utólag igazolta, emiatt csak fe­gyelmi úton kellett volna fele­lősségre vonni, és nem azon­nali hatállyal elbocsátani. A jogerős ítélet ellen emelt tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság ezt a döntést ha­tályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. — A felmondási oknak nemcsak a valóságnak meg­felelőnek, hanem alaposnak is kell lennie — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság A két, együttes feltétéi hiányában a munkaügyi vitát éldöntő szervnek a felmondást ha­tálytalanítania kell. Ami az ügy érdemi részét illeti, a munkaügyi bíróság álláspont­ja téves. A dolgozó terhére ró­ható vétkes kötelességszegé­sek, mint ebben az esetben is, nemcsak fegyelmi eljárás ke­retében vehetők figyelembe, hanem felmondási okul is szolgálhatnak. Ennek elbírálá­sa a munkaadó joga. Nem ki­fogásolható 1ehát, hogy a vál­lalat az alkalmazottja vétkes mulasztásait felmondási oknak tekintette. — Nem lehet felmondani, ha a dolgozó gyakran beteg, és emiatt igazoltan, hosszabb ideig munkahelyétől távol marad — hangzik tovább a határozat. Az viszont már vét­kes kötelezettségszegés, sőt felmondási ok, ha indokolatla­nul késve közli a munkáltató­val: egyrészt betegsége miatt, vagy más elfogadható okból miért nem jelent meg munka­helyén, vagy nem közli előre, hogy körülbelül milyen idő­tartamú távollétére kell szá­mítani. Az is joggal elvárható tőle, hogy hiányzásának okát újbóli munkába lépésének navián haladéktalanul iga­zolja. Amennyiben ezeknek — a munkaviszonyból eredő — kötelezettségeinek nem tesz eleget, s ezzel a vállalatnál fo­lyó tervszerű munkaerő-gaz­dálkodást akadályozza, vagy nehezíti, ez kétségkívül ala­pos felmondási okul szolgál­hat. — A munkaügyi bíróság nem tisztázta azokat a körül­ményeket, amelyek a felek közti vita megnyugtató eldön­téséhez szükségesek, ezért jog­erős ítélete jogszabálysértő, egyben megalapozatlan is. Ezért az új eljárásban meg kell állapítani, hogy az elbo­csátott dolgozó hány munka­napon és milyen címen ma­radt távol, s ebből mennyit igazolt. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis tizen­négy napi távollétét nem tud­ta elfogadhatóan kimenteni. Tisztázni kell tehát, hogy e két hét alatt miért nem je­lentkezett munkára. Csak ezek ismeretében lehet az ügy­ben megfelelő döntést hozni. az els6 kocsi áteresztőcsapját, hogy a szerelvény többi egy­ségéből előre áramoljon a le­vegő. A Szabadkikötöig, ahol a megállás szintén nem sike­rült pontosan, ugyanolyan lassan haladtak, mint koráb­ban, ám a hibakeresés ismét elmaradt. Ütban a Boráros tér felé azonban az áteresztőcsap ko­rábbi megnyitása folytán a szerelvény egész hosszában kiegyenlítődött, így az addig beszorult fékek feloldódtak, s a végső pályaszakaszon (ahol egy 229 méteres lejtő is van) a HÉV a megengedett 40—50 kilométeres sebességre fel­gyorsult. De mert időközben minden tartaléklevegő fel­emésztődött, a vonat hirtelen fékezhetetlenné vált, s így — bár Vanyorek Károly a végál­lomás előtt már 2 ezer mé­terrel több fékkel is megkísé­relte a fokozatos lassítást —a szerelvény teljes sebességgel a Boráros téri. ütközőbaknak ro­hant. A baleset következtében a helyszínen és a kórházba szállító* után 18 ember életét vesztette, míg tizenhármán súlyos, tizenketten pedig könnyű sérülést szenvedtek, A szakértők véleménye A szerencsétlenséget köve­tően egészen napjainkig a közvéleményt mindenekelőtt az a kérdés foglalkoztatja: miként lehetséges, hogy a több fékrendszerrel is ellátott HÉV-et nem sikerült megállí­tani? Bár végső válasz még nem adható, mégis a műszaki szakértő bizottság igen fontos vallomása már elhangzott az ügyben. A szakértők véleménye sze­rint az alapvető személyi hi­bákon kívül műszaki és konst­rukciós hiba is közrejátszott a szerencsétlenség bekövetke­zésében. A műszaki problémát az okozta, hogy a vezető mo­torkocsi légsűrítő kapcsolója kontaktushibás volt, s ez mű­ködésképtelenné tette vala­mennyi kocsi légsűrítőjét E hiba miatt azonban nemcsak a légfék, de a vele kapcsolatban levő villamosfék sem műkö­dött. Ezért Vanyorek a har­madik fékkel, a gyorsfékkel próbálkozott, azonban ez sem járt eredménnyel, mivel a gyorsfék is csak megfelelő légnyomás mellett használha­tó. Végeredményben tehát a vezetők sorozatos mulasztása után még egy valóságos mű­szaki abszurdum is bekövet­kezett azzal, hogy egy időben mindhárom fék használhatat­lanná vált. A szakértői véle­mény a fékek kölcsönhatásá­ra, mint konstrukciós hibára hívta fel a bíróság figyelmét A tárgyalás kedden tovább folytatódik. Ítélethirdetésre előreláthatólag novemberben kerül sor. Babus Endre lő jelenlétében megpróbálta visszatenni a korábbi forduló­nál több esetben kivágó gyorskapcsolót, de ez nem si­került. Ezután átmentek a vonat túlsó végébe, abba a kocsiba, amely a Boráros tér felé a vezető motorkocsi lett. A gyorskapcsoló itt szintén kivágott állapotban volt, ez­úttal azonban a javítás sike­rült. A vonat a javítás miatt 7 perc késéssel indult el a vég­állomásról, de nem csupán egyetlen meghibásodott kap­csolóval. A vádirat szerint ugyanis a szerelvény négy motorkocsijának légsűrítői, ezek a fékezésnél kulcsfontos­ságú alkatrészek nem működ­tek, s így menet közben a le­vegőkészlet fokozatosan csök­kent. Ladó első hibája éppen az volt, hogy különböző utasí­tások ellenére induláskor fék­próbával nem ellenőrizte a be­rendezéseket, egyebek közt a légsűrítőket Gyanús lassúság Az ügyészség szerint a fia­tal vezető — aki a szerencsét­lenség előtt nem egészen há­rom hónappal tette le a mo­torvezetői vizsgát — másod­szor akkor hibázott, amikor a végállomáson üzembe helye­zett segédlégsűrítőt szabály- ellenesen mindvégig bekap­csolva hagyta. Így ugyanis megakadályozta, hogy a lég­sűrítők meghibásodása miatt keletkezett légnyomáscsökke­néskor a gyorskapcsolók ki­kapcsoljanak, s ami ezzel egyet jelent, az áramszedők önműködően lehúzódjanak a vezetékről — lehetetlenné té­ve a továbbhaladást. A vonat az első megállók között feltűnően lassan, mind­össze 15—20 kilométeres se­bességgel haladt, de a vád­irat szerint az elsőrendű vád­lott semmit nem tett azért, hogy megállapítsa, miért nem lehet a szerelvényt felgyorsí­tani. A Tanácsháza térre érve — a fékezéshez szükséges le­vegő hiánya miatt — a HÉV- et már nem a kijelölt helyen, hanem az állomáson néhány méterrel túlcsúszva, a zebra közepén tudta csak megállíta­ni Ladó. Ekkor már egyértel­műen megállapítható volt, hogy a fék nem üzembiztos, ezért a szabályzat szerint a hi­ba elhárításáig a vonatnak nem szabadott volna tovább indulnia. * Átvette a vezetést A HÉV azonban elindult (s ez volt a harmadik sorsdöntő hiba), de most már Vanyorek Károly szabadnapos motorve­zető irányításával, aki addig utasként tartózkodott a sze­relvényen. A lényegesen ta­pasztaltabb, már nyolc éve BKV-s Vanyorek, amikor Ladó közölte vele, hogy nincs levegő, a hiba okát nem ke­reste, hanem csak kinyitotta j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom