Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-29 / 256. szám
197«. OKTOBER 29., VASÁRNAP 'xMHatt 3 Oj törvényerejű rendelet A külföldi utazásról és az útlevelekről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló törvényerejű rendeletet. Az új, magas szintű jogszabály a Végrehajtásáról szóló minisztertanácsi és belügyi rendelettel együtt 1979. január 1-én lép hatályba. ★ Győri Margit, az MTI hírmagyarázója írja: A csaknem egy évtizede hatályban levő paragrafusok hazánk politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésével összhangban szabályozták a külföldre utazások engedélyezését és az útlevelek kiadását. Alkalmazásuk elősegítette a külföldre utazások kiegyensúlyozott fejlődését: csupán az utóbbi hét esztendőben megnégyszereződött a határainkon túlra látogatók száma, s tavaly elérte a 4 millió 685 ezret. .Társadalmi fejlődésünk, a turizmus fellendülése tűzte napirendre a szabályok korszerűsítését. Alkalmazásukkal egységessé válik az útlevélkérelmek elbírálása, egyszerűbbé az ügyintézés. A törvényerejű rendelet világosabban, egyértelműbben fogalmazza meg a külföldre utazás jogosultságát és annak garanciáit. Kimondja: minden magyar állampolgárnak joga van külföldre utazni. E jog természetéből adódik viszont, hogy az csak a jogszabályokban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően gyakorolható. A szabályozás továbbra is fenntartja a kizáró vagy korlátozó rendelkezéseket, viszont jóval kevesebb köztük a kategorikus előírás.. Vagyis: a határozott jogszabályi elutasítás, így az útlevélhatóságok annak a kérelmét utasítják el, akinek kiutazása a Magyar Nép- köztársaság belső vagy külső biztonságát, a közrendet, jelentős közérdeket, illetve mások jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Ugyancsak határozott nemet mond a jogszabály annak, aki valamely szocialista állammal szemben ellenséges tevékenységet folytató szervezethez vagy személyhez kíván utazni. A kizáró rendelkezések többsége már vagylagos: tehát a hatóság a körülményeket mérlegelve dönt. Lehetséges, hogy kizáró rendelkezés alá tartozó esetben is kedvező döntés születik, viszont elutasító választ adnak akkor, ha az érdekelt állampolgár külföldre utazása összeegyeztethetetlen a társadalmi érdekkel. A kérelmezők előnyére mérlegelési jogkörben dönt az útlevélhatóság, például a büntetett előéletű, illetve a kisebb súlyú bűncselekményt elkövető ügyében. Meghatározott ideig, de legfeljebb az elkövetéstől számított öt évig kizárható a külföldre utazásból, aki a hatóság félrevezetésével akar útlevelet szerezni, vagy valótlan adatot közölt az útlevélkérel mében. Továbbá az is, aki korábbi külföldi tartózkodása alatt magyar állampolgárhoz méltatlanul viselkedett és korábbi külföldi utazása során vám-, vagy devizabűncselekményt, illetve szabálysértést követett eL Említést érdemel: korábban nem kaphatott útlevelet az, akinek közvetlen hozzátartozója jogellenesen külföldön tartózkodik. Az új jogszabály — társadalmi érdekeinkkel, az eddigi joggyakorlatnak megfelelően, a közvélemény helyes értékítéletével összhangban — a korlátozás alá eső közvetlen hozzátartozók körét azokra szűkíti, akik felelősek családtagjuk külföldön maradásáért. A részletes szabályokat félsorakoztató minisztertanácsi rendelet — állampolgáraink szűk körét érintő — új kizáró rendelkezést is megfogalmaz: alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy megtagadható legyen az olyan országba való utazás, ahol állampolgáraink érdek- és jogvédelme nem biztosítható. Az új jogszabályok szélesebb körben teszik lehetővé a jogellenesen külföldön tartózkodók hazánkhoz fűződő viszonyának jogi rendezését A jövőben a külföldön élő magyar állampolgárok — természetesen, ha megfelelnek a jogszabályi feltételeknek — az itthoniakhoz hasonló útlevelet kapnak. Megszüntetik hazalátogatásuk kü- lönengedélyhez való kötését is. Tekintettel népgazdaságunk teherbíróképességére, a magánutazások gyakoriságáról szóló korábbi rendelkezéseken egyelőre nem változtat az új minisztertanácsi rendelet. A meghatározott szocialista országokba továbbra is az eddigi gyakorlat szerint látogathatnak el a turisták. Amíg devizális lehetőségeink nem adnak módot gyakoribb utazásokra, más országokba látogatás céljából kétévenként, turista útra pedig háromévenként kapható kiutazási engedély. (MTI) ml pillanatban a polgári demokrácia fő funkciója nem az volt, hogy megvédje a demokráciát az önkényuralom ellen, hanem hogy megőrizze a polgárit a népivel szemben, a fennálló határokat az új nemzeti törekvésekkel szemben.” A kormányzat egyensúlyozó és lavírozó politikája csak addig lehetett eredményes, amíg a szociális és nemzeti célok megoldásában a siker reményével kecsegtethette az őt támogató tömegeket. Így is csak állandó kormányzati válságokon keresztül sikerült a forradalom kényszercsinálta vezetőinek felszínen marad- niok. Ám az év végére kiderült, hogy a Nemzeti Tanácsban megtestesülő nemzeti demokratikus egységfrontot még ez a politika, még Károlyi Mihály mindenkitől elfogadott és tisztelt személyisége sem tarthatja sokáig felszínen eredeti formájában. Egyre erősebb támadások érték a rendszert mindkét oldalról, egyre inkább fokozódott a változtatást követelők hangereje és befolyása. A Közép-Euró- pában csak Magyarországra jellemző politikai-hatalmi patthelyzet, a gyakorlatilag kettős hatalomnak tekinthető régi közigazgatás — helyi tanácsok egymással párhuzamosan létező és harcoló hatalmi szimbiózisa eredményezte aztán, hogy a bel- és külpolitikai széljárás változásainak hatására előre, a proletárdiktatúra irányába, de hátra, az ellenforradalom felé is lehetséges volt a kibontakozás. Mint ahogy ténylegesen történt is. Fejlődési rendellenesség Magának az egyensúlyozó tétovázásnak, a tényleges hatalom nélküli kormányzásnak pedig egyértelműen az völt a legfőbb oka. hogy Magyarországon nem alakult ki öntudatos, politikailag érett és aktív demokratikus polgárság, amely egy gyökeresen új demokratikus államgépezet hordozója lehetett volna. A „forradalmi” kormányzatnak választási lehetősége volt az országra telepedett régi állami bürokrácia és a tömegmozgalmakban kifejlődött radikális népi szervek között A választást lehetőleg és nyíltan elodázni igyekezett, de ténylegesen a régi mellett tette le a voksát. Ezzel egyben az új rezsim végső sikertelenségét is bebiztosította: belülről a kielégítetlen nép és a kifelé gravitáló nemzetiségek, kívülről pedig a farkasétvágyú antant és a születő utódállamok harapófogójába kerülve 1919. nfárcius 21-én rövid úton ösz- szeomlott. Átadva helyét az abban a történelmi pillanatban lehetséges egyetlen alterMagyar—spanyol A nagyhátai tsz-ben már hagyomány pártközi Koreai vendégek a szüreten tárgyalások A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége 1978. október 23—28. között a Spanyol Kommunista Párt meghívására látogatást tett Spanyolországban. A küldöttséget Be- recz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője vezette, tagja volt Fodor László osztályvezető-helyettes és Kovács László alosztályvezető. A küldöttséget fogadta Santiago Carrillo, a Spanyol KP főtitkára. A delegáció megbeszéléseket folytatott Manuel Azcarate, Leonor Bornao, Nicolas Sartorius végrehajtó bizottsági tagokkal. Találkozott az SKP parlamenti csoportjának, valamint helyi pártszervezetek tagjaival, továbbá lg- natio Camunassal, a képviselőhöz külügyi bizottságának elnökével. A megbeszélésekről közleményt adtak ki. A közlemény hangsúlyozza, a kommunista és munkáspárJókedvű, szorgos szüreteléstől volt hangos tegnap a nagykátai határ, ahol ezúttal kedves külföldi vendégek szedték a szőlőt a vödrökbe, s hordták hátukra akasztott puttonyokkal. A szőlőszedőket — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyar- országi nagykövetségének vezetőit, munkatársait, családtagjaikat, illetve a hazánkban .tanuló koreai diákokat régi ismerősként tartják számon a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Tsz-ben, ahova — Kim Ze Szűk nagykövet elmondta — örömmel jöttek. Baráti kapcsolatok — Immár tizennyolc esztendeje, hogy a szövetkezettel kapcsolatot tartunk. Hagyománnyá vált, hogy ilyenkor, októberben, segítünk a betakarításban — folytatja a beszélgetést a nagykövet. — Ügy gondolom, a kapcsolatok további, fejlettebb szakaszának kezdetét jelentik a Pest megyei gazdaság vezetőinek hazánkban tett látogatása. — Sajnos, az idén* nem fizet olyan jól a szőlő, mint tavaly. A szemek ugyan édesek — 16—18 cukorfokosak —, de a mennyiség csak a fele az elmúlt évinek. Ezt a tavaszi fagykár és a nyári jégverés okozta. A szőlő betakarításával egyébként a vége felé járnak, hétfőn az utolsó tőkéről is leszedik a szőlőt. A 7 ezer 200 hektáron gazdálkodó Magyar—Koreai Barátság Tsz, ha a bornakvaló termelésében kissé el is maradt a megszokottól, a gabonafélék tekintetében annál sikeresebb évet zárhat. Búzából 44 mázsát takarítottak be hektáronként átlagosan, kukoricából 60—65 mázsára számítanak. De büszkék a cukorrépára is, amelyből 400 mázsás hozamot értek el. Nagy élmény volt A szüret — melyben részt vett Pataki Márton, a nagykátai járási pártbizottság első titkára is — egyébként jó alkalom volt a barátság elmélyítésére: a koreai diákok hazaérkezve beszámolnak az itt látottakról, otthon nagy érdeklődés nyilvánul meg hazánk iránt. Jo Jin Sok elsőéves egyetemista két éve érkezett Magyarországra. Nagy élmény volt számára a szüret^ hiszen ilyenben először vett részt életében. A munka, a friss, éles levegő meghozza az étvágyat. A szövetkezet szakácsai ínycsiklandó birkagulyással, saját termésű borukkal kínálták a szüretelőket, akik láthatóan otthonoson érezték magukat az idén is Pest megyében. Búcsúzáskor mondta a nagykövet: — Ügy jöttünk Nagykátára, mintha a saját szövetkezetünkbe látogattunk volna. így a munkát sem tekintjük szívességnek, inkább afféle baráti kötelességnek érezzük, hogy mi is segítsünk az őszi betakarításban. Valkó Béla tok közötti két- és többoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. A rendszeres találkozások elősegítik egymás helyzetének és tevékenységének jobb megismerését, hozzájárulnak a nézetkülönbségek tisztázásához, az elvtársi együttműködés és kölcsönös szolidaritás erősítéséhez. Olyan újabb kezdeményezésekre is szükség van, amelyek lehetővé teszik a kommunista és munkáspártok közös akcióit a szocialista, szociáldemokrata pártokkal és keresztény erőkkel, a nemzetközi enyhülés eredményeinek védelme, a fegyverkezési verseny megfékezése, a társadalmi haladás ügyének előmozdítása érdekében. A közlemény rámutat arra, hogy az MSZMP és az SKP kapcsolatai a kölcsönös törekvéseknek megfelelően alakulnak. Mindkét párt érdekelt abban, hogy Magyarország és Spanyolország kapcsolatai gyümölcsözően fejlődjenek népeik javára. Kölcsönösen érdekeltek az 1980-as madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó eredményes előkészítésében és megtartásában is. A küldöttség szombaton hazaérkezett Madridból. na ti váriak, a munkáshatalom- nak... De addig még hosszú volt az út. Mindenesetre leszögezhetjük, hogy „a kormány visz- szariadt az állam gyökeres átformálásától, ami csak valóban forradalmi úton, a szak- szervezetek, a tanácsok és más demokratikus szervezetek részvételével volt végrehajtható, s az egész burzsoázia heves ellenállását váltotta volna ki. A kormány nem léphetett túl polgári korlátain...” (Hajdú Tibor). A köztársaság kikiáltása Az államforma problémája — helyesebb az államforma megváltoztatásának ügye — az őszirózsás forradalom egyik alapkérdése volt. Nem felesleges kitérő tehát, ha ezt a problémát kissé alaposabban is megnézzük. A tömegek túlcsorduló köztársasági érzelmei ellenére a legalitás köpönyegével takarózó kormány jó két hétig eltotojázott az üggyel. Holott az új népvezetők körében is általános volt a hangulat, hogy ha záros határidőn belül nem történik valami, „akkor napok alatt bennünket elsöpör a nép vi- .harzó akarata”. (Garami Ernő) Már november elején hatalmas munkásgyűlés tiltakozott a Tisza Kálmán (ma Köztársaság) téren „az ellen, hogy A delegáció, amelynek Varga Pál, a szövetkezet elnöke is tagja volt, egyébként a napokban érkezett haza a távoli országból. — Utunk során tizennyolc városba, illetve községbe látogattunk el, és személyes baráti kapcsolatot kötöttünk testvérszövetkezetünkkel, Un- bongban a Koreai—Magyar Barátság Tsz-szel. A gazdaság, amely 2 ezer 200 hektár földdel rendelkezik, különösen a rizstermesztésben ért el kiváló eredményeket: a hazai hozamokhoz képest szinte hihetetlenül nagy mennyiségű, 12—14 tonna rizst termeltek meg egy hektáron, valamennyi munkafolyamatot gépesítve. A fővárostól mintegy 40 kilométerre levő termelőszövetkezet természetesen a mienktől sok tekintetben eltérő viszonyok között gazdálkodik, így az összehasonlítás alapja nem lehet csak a tonnák és mázsák száma. Nagy hatást tett rám a koreai parasztok szorgalma, munkaszeretete — idézi emlékeit, benyomásait az elnök —, különösen munka- fegyelem dolgában van mit tanulni koreai barátainktól. A sietnek édesek A beszélgetés, tréfálkozás közben gyorsan telnek a szüretelőedények. — Elégedettek-e a termésátlagokkal? — kérdezem a fürthegyeket vlzsgálgatva az elnöktől. a Nemzeti Tanács kebeléből megalakuló új kormány a királynak tett esküje alapján kezdje meg működését. A Nemzeti Tanács szuverén hatalmát Magyarország dolgozó népe, a munkások és katonák adják meg, ennek megerősítéséhez semmiféle királyi hozzájárulásra szükség nincs.” A gyűlés és más tömegmegmozdulások, petíciók is követelték a köztársaság azonnali kikiáltását. Károlyiék, bár tisztában voltak a közhangulattal és egyre inkább befolyása alá kerültek, a „törvényesség”, s nem a forradalom útját járták végig ebben az ügyben is. Az uralkodót ugyan egyelőre nem tudták rávenni a lemondásra, (detronizálni eszükbe sem jutott, helyesebben nem merték) de IV. Károly a kormánynak végül is szabad kezet adott. Az azonban egészen november 16-ig húzta-halasztotta az ügyet, amikor is végül tragikomikus, kisszerű alkotmá- nyosdis játék és nagyszerű, hatalmas, önfeledt Országház téri tömeggyűlés keretében kikiáltották a Magyar Népköz, társaságot. ' Az igazi problémákat, a szociális és a nemzeti kérdést azonban ez az egyszeri aktus alig érintette. Dérer Miklós (Folytatjuk) Következik: 5. A társadalmi probléma. STATISZTIKUSOK prognózisa szerint rövidesen tetőzik a demográfiai hullám. Negyvenhat gyerekből álló tanuló- csoportokat oktató pedagógusok szerint már tetőzött. A városok, községek tanácsai szerint pedig sokkal hamarabb tetőzni fog, mint ahogy a statisztikusok hiszik. Mindenképpen tenni keli tehát valamit, hogy ez az egyébként örvendetes helyzet ne juttassa a zsúfoltság, a három műszakos tanítás kátyújába oktatáspolitikánk további fejlődését. Tettünk is. Tantermeket építettünk. Ám ha százat terveztünk, s kétszázat építettünk, akkor is kévés lett. Különösen itt, a Pest megyei agglomeráció településein, de szerte a megyében is, ahol a természetes népszaporulat közismerten magasabb az országos átlagnál. Az építkezés nem tartozik a gyors és olcsó műveletek közé hagyományos technológiával, de korszerűvel sem. Többszintes, nagy iskolaközpontok születésére éveket várhatunk, a kevesebb szintes, kisebb iskolákra ugyanennyit. Áthidaló megoldást kellett találni. Találtunk. PEST MEGYEI kezdeményezés igazolta, hogy a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát soproni gyáregységében készült FORFA, másként Durinyp néven ismeretes forgácsfa elemek iskolaépítés céljára is kiválóan alkalmazhatók. Mellette szólt az országgyűlés őszi ülésszakán két képviselő is. Egyikük — Barát Endre — Pest megyéből, ahol felhasználják, másikuk — dr. Schmidt Ernő — Vas megyéből, ahol gyártják. És az ülésszakon egyik szüneti beszélgetéskor derült ki, hogy Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Pest megyében, Dunakeszin lett támogató híve a FORFA-iskolá- nak. Megnézte ezt a négytantermes iskolát dr. Polinszky Károly oktatási miniszter is. Helyénvalónak találta. Országos üggyé vált a FOR- FA-iskola. Foglalkozik vele az Építési és Városfejlesztési Minisztérium — mint építési hatóság — a Belügyminisztérium pedig tűzrendészed megfontolásból A szerkezet műszaki minősítési vizsgálatai az Építéstudományi Intézetben folynak. Leírása szerepel abban a tájékoztatóban, amit az Oktatási Minisztérium valamennyi megye tanácselnökének megküldött az általános iskolai hálózat fejlesztéséről. Ebben egyebek közt ez áll: a fejlesztett FORFA-szerkezetet nem az építőanyag-ipar állítja elő — a vállalat MÉM főhatóságé. —, az elemek összeállítása nem igényel építőipari közreműködést. Felhasználása tehát többletkapacitást jelent az iskolaépítéshez. Az igaz, hogy kizárólag földszintes épületeket lehet az elemekből összeállítaná, a panelekből — méreteik miatt — 2,8 méternél magasabb helyiségek, például tornatermek nem építhetők. Ám a jelenlegi demográfiai — és gazdasági — helyzetben kifogástalan átmeneti megoldást nyújtanak a kisebb-nagyóbb települések iskolagondjainak enyhítésére, A Vas megyei képviselő említette, hogy külföldön — nálunk gazdagabb országokban is — vannak hasonló, pavilon- jellegű iskolaépületek. Pest megyében is készen van. a FORFA-iskola nycüc- tantermes változata, Püspökhatvanban. Központi fűtéses, világos, kényelmes, egészséges, a szemnek is tetszetős. Gazdái már tudják, öröm benne tanulni és tanítani. Tehát nem baiak. Pedig sokan tartották annak, míg nem látták, csali az elképzelést hallották. Olyan szülők is tiltakoztak — és néhol még mindig tiltakoznak — ellene, akiknek gyerekei műhelyekből, raktárakból, szenespincékből kialakított szükségtanteremben tanultak, vagy tanulnak. Vagy olyan iskolákban, amelyekben három műszakban, reggeltől estig foglaltak a termek. A meggyőzés ez esetben sem könnyű. Ám a legkézzelfoghatóbb érv: maga a kész FORFA-isliola. ADOTTAK a szélesebb körű alkalmazás műszaki feltételei, rendelkezésünkre állnak az elemek gyártásához szükséges korszerű anyagok, amelyek valamennyi előírásnak — a tűzrendészednek is — megfelelnek. Jelenleg már az NSZK- és svájci licenc alapján készült cementkötésű for- gácsfa-lap panelok kedvező tulajdonságai — a gyártó vállalat tájékoztatása szerint — lehetővé teszik, hogy a belőlük összeállított épületek tartósak legyenek. Szerelésük eavszerű és gyors, áruk alacsony. Nem ideiglenes, hanem másfél-két évtizedig kitartó, gazdaságosan kialakítható intézmények felépítésére nyűt tehát alkalom. Elengedhetetlen természetesen az ésszerű differenciálás. Különösen, olyan településeken érdemes élni vele, amelyeken — ha iskolapótló funkcióját már betöltötte az épület — könyvtárként, művelődési házként, űttörőotthonként, egyéb módon, értelmesen tovább használható. ÉLETKÉPESNEK bizonyult a kezdeményezés. Jelenleg engedi tervek alapján, a helyi hatóságok jóváhagyásával lehet ezen a módon építkezni. Ám bízunk benne, hogy az érintett tárcák együttműködése rövidesen lehetővé teszi: álljon mindenütt FORFA-iskola, ahol — egyre égetőbben — szükség van rá. Bálint Ibolya
