Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-27 / 254. szám

197S. OKTOBER 27., PÉNTEK Jobb ellátás munkaszervezéssel A Fogyasztási Szövetkeze­tek Pest magyei Szövetségé­nek elnöksége csütörtök dél­előtt megtartott ülésén üzem- és munkaszervezési kérdések­kel foglalkozott. Amint a beszámoló rámu­tatott, az ellátás javítását alapvetően megszabja, hogy a megye kereskedelmi bolthá­lózata elavult és elaprózódott. A megoldást a nagy alapterü­letű, korszerűen berendezett ABC-áruházak építése jelenti. A megyében ez idő szerint 34 ÁFÉSZ ABC-áruhaz üzemel, s még többre lenne szükség. Sok még az egy személyt fog­lalkoztató kisbolt, s csekély az önkiszolgáló rendszerű boltok aránya. Az áruellátást gyak­ran a szállítási nehézségek is akadályozzák. A gépjárművek műszaki állapota és a nagyke­reskedelmi vállalatoktól kény- szerűségből átvállalt szállítá­sok sok gondot okoznak. A dolgozók munkakörülményei­nek javítására számos kezde­ményezés történt, de a szűk alapterületű boltokban pél­dául a konténereket nem tud­ják használni. Az áruválasz­ték növelését akadályozza, hogy kevés a hűtőpult. Az üzletek nyitva tartási idejének helyes meghatáro­zása is sarkalatos feladat. A vásárlók és a dolgozók érde­két egyaránt szolgálja, ha a forgalom hullámzásához al­kalmazkodva szabják meg az eladók munkaidejét. Az elnökség a továbbiakban meghallgatta az alapszabály- módosítás tapasztalatairól szóló tájékoztatót, majd elfo­gadta a választott testületek tagjainak oktatására vonatko­zó javaslatot. A napközi — 25 év eredményei tükrében Pedagógiai napok Vácott — A napközi otthoni háló­zat kialakulása nélkülözhetet­len segítséget nyújtott forra­dalmi programunk megvaló­sításához itt Pest megyében 25 éve azzaL, hogy a fizi­kai dolgozó szülők, munká­sok és szegényparasztok gyermekei százainak, majd ez­reinek adott támogatást ta­nulmányaik eredményes vég­zéséhez. A hátrányos helyze­tű gyermekek sokaságának segített az egészséges testi, szellemi fejlődésben, és ve­szélyeztetettek százait óvta meg a környezet káros hatá­saitól — hangsúlyozta dr. Hanga Mária oktatási mi­niszterhelyettes megnyitó be­szédében, amelyet a megyei jubileumi napközis pedagógiai napok alkalmából mondott Vácott, a Madách Imre mű­velődési központ színházter­mében. Fejlődés és továbbfejlesztés Délelőtt 10 órakor mintegy 500 Pest megyei pedagógus — a többségük napközi ottho­ni nevelő — gyülekezett ^ a művelődési központban. Ket­tős jubileum, az iskolák ál­lamosításának 30., s Pest me­gye napközi otthonai alapítá­sának 25. évfordulója alkal­mából kezdődött itt a kétna­pos rendezvénysorozat. A nyitóünnepségen megje­lent Barinkat Oszkárné, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszerveze­te Pest megyei Bizottságának titkára és dr. Simon Béla, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára. Az oktatási miniszterhelyet­tes ünnepi köszöntője után Farkas Lajosné, a Pest me­gyei Tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője tartott előadást A napközi ott­honi nevelőmunka fejlődése és továbbfejlesztésének fel­adatai megyénkben címmel. Az eredményekről szólva Farkas Lajosné elmondotta, hogy 1953 előtt csupán Vá­Kiegyensúlyozottabb lesz az alkatrészellátás Gazda: a monorí Mezőgép Nemcsak a neve hosszú a monori Mezőgép Vállalat For­gács utcai gyára aszódi gyár­egységének. Jókora utat tet­tek meg, amíg az egykori gép­állomásból fontos mezőgaz­dasági gépekhez szükséges al­katrészeket gyáirtó üzem lett, Országh Gábor, a gyáregy­ség fiatal vezetője elmondta, hogy ez a termékszerkezet ál­landósulását, a biztonságo­sabb termelést eredményezte. Természetesen, ez a változás sem ment egyik napról a másikra. • Tavaly az év több mint felét erre az átállásra szánták. Be kellett rendezkedniük a mező- gazdasági gépek alkatrészei­nek gyártására, a részegységek összeszerelésére. A szükséges gépeket a Forgács utcai gyár­ból kapták, s ők segítettek a műhelyek át­alakításában, korszerűsíté­sében is. A legnehezebb az volt, hogy az eddig lakatosmunkán dol­gozókat meggyőzzék arról: sa­ját érdekükben is szükség van arra, hogy a forgácsoló szak­mát elsajátítsák. A gyáregység dolgozóinak csaknem 70 száza- ' léka vett részt átképzésben. A pesti tanfolyamokon egy-, két­vagy háromhónapos felkészí­tés során szerezhették meg a szükséges ismereteket, s lettek betanított forgácsolók. Az évet idén már az új gaz­dálkodási feltételek között kezdték meg. Aszódon három­féle, a mezőgazdasági gépek­hez szükséges hajtómű gyártá­sa Indult meg. Az automata forgácsoló- műhely három műszakban üzemel, s nemcsak a helyi, hanem a Forgács utcai gyárat is ellát- jáic az alkatrészekhez szüksé­ges csavarokkal. Annak ellenére, hogy az anyag- és alkatrészellátással a második és a harmadik ne­gyedévben gondjaik voltak, egy kissé feszített ütemben, de teljesíteni tudják az ez év­re tervezett százmillió forintos termelési értéket. Nem volt könnyű évük az aszódiaknak, mert az új rendszer mind a termelés előkészítésében, mind a technológiai fegyelemben pontosabb, szervezettebb műm kát kívánt a vezetőktől és a dolgozóiktól egyaránt Nehezen ment az ütemes, folyamatos gyártásra való átállás a mű­helyekben, s a csoportos telje­sí tménybérezésrőú, az egyedi teljesítménybérre való váltás. Ezzel együtt nagyobb bizton­ságot ad a termelés a dolgo- zóknaik, mindeniki jó előre tudja, mit kell csinálni, md a tennivalója, míg az átszerve­zés előtt az egyedi vállalások­nál a munka és a kereset gyakran változott. Az átállás óta eltelt néhány hónap tapasztalatai azt mutat­ják, érdemes volt a termék- váltással, a korszerűsítéssel járó gondokat vállalni, mert gazdaságosabban, jobb körül­mények között tudnak dol­gozni. G. M. cott és Szentendrén alakul­tak — társadalmi kezdemé­nyezésre — napközis csopor- tok. 25 esztendeje ugrássze­rű vo’it a változás: a megye 31 településén 33 napközis otthoni csoportot szerveztek, s ezekben 1280 ál­talános iskolai tanuló nap­pali felügyeletéről, foglal­koztatásáról gondoskodtak a pedagógusok. Mindössze a megye általános iskolásainak 1,4 százalékát részesíthették ebben a kedvezményben. Az azóta eltelt negyedszá­zad eredménye, hogy ma 213 iskolában 882 csoportban csaknem 31 ezer tanulót fo­gadnak a napközi otthonok­ban, s,700-an vannak a peda­gógusok, akik a szabad idő értelmes, személyiségfejlesz­tő célú felhasználására neve­lik őket. A napközi otthonok­ban, tanulószobákban ma a Pest megyei általános iskolá­sok egyharmádát fogadhatják. Farkas Lajosné ezután részletesen elemezte a nap­közi otthoni pedagógiai mun­ka tartalmi fejlődését, ame­lyet 1963 óta napközis mód­szertani központ serkent. Az elmúlt évek tendenciáiról szól­va hangsúlyozta: — új le­hetőségek bontakoztak ki az úgynevezett csoportközi fog­lalkozásokkal, amelyek lehe­tővé teszik, hogy a napközis nevelők —- akár iskolán be­lül is — szakosodjanak egy- egy szabadidős foglalkozási formára, a tanulók pedig kedvük szerint választhatják meg, milyen hasznos tevé­kenységgel kívánják tölteni a tanulás utáni időt. — Jövőbeli feladataink kö­zül a napközi otthoni háló­zat további bővítése, a tan­órán kívüli nevelő munka erősítése, s ezzel a napközi nevelő jellegének fokozása a legjelentősebbek — mondotta az előadó. — De ugyanilyen fontos a központi napközis konyhák fejlesztése, a ma még sok tekintetben nem ki­elégítő gyermekélelmezés helyzetének javítása, a kor­szerűbb nevelés tárgyi felté­teleinek gyarapítása. Elismerések és kiállítás Az előadás után 19-en ve­hették át Farkas Lajosnétól azt az elismerő oklevelet, amelyet a jubileumi napközis napok alkalmából kaptak a legkiemelkedőbb munkát vég­ző pedagógusok, nevelő kö­zösségek. A szünetben énekes-verses műsort adtak a tanácskozás résztvevőinek a váci Petőfi Sándor általános iskola ta­nulói, s pódiumra lépett a vá­ci Hámán Kató általános is­kola 100 tagú kórusa Hajnó- czi Katalin tanárnő vezényle­tével. A rendezvény kapcsán Vö­rös Géza megyei főtanácsos nyitotta meg azt a kiállítást, amelyen a fényképalbumok­ból, a 64 tablón kiállított raj­zokból, bábokból, kézimun kákból, kerámiákból, s a TANÉRT által bemutatott korszerű napközi otthoni búto­rokból, szemléltető- és tanuló kísérleti eszközökből ismer­hették meg a résztvevők a ne­gyedszázados napközi otthonolt életét, mindennapjait. Délután a kitüntetett nap­közis nevelők tiszteletére ad­tak fogadást a művelődési központban, s itt Kiss Béláné mondott köszöntőt. A jubileumi tanácskozás ma 9 órakor plenáris üléssel foly­tatódik, amelyen Szabó Lász­ló, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője tart elő­adást Az órán folyó és az órán kívüli nevelő munka to­vábbfejlesztése és a napközi otthon címmel. Délután plená­ris üléssel zárul a kétnapos program. V. G. P. A Pest megyei pártbizottság kezdeményezésére Könnyűipari vezetők eszmecseréje Az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának kezdeményezésére a megye könnyűipari vezetői találkoztak tegnap Vácott a Kötöttárugyárban Török Ist­ván külkereskedelmi minisz­terhelyettessel. Balogh László, a Pest me­gyei Pártbizottság titkára nyi­totta meg a tanácskozást. Ez­után a miniszterhelyettes ele­mezte külgazdasági kapcsola­tainkat, a jövő évre vonatkozó terveket, a könnyűipar sajá­tos külkereskedelmi tenniva­lóit. A következőkben a gyár­igazgatók mondták el, melyek azok a tényezők, amelyek akadályozzák a dinamikusabb, gazdaságosabb exportot. A ta­nácskozás tapasztalatait Ba­logh László foglalta össze, s mint elmondta, a jövőben más iparágak gazdasági vezetői számára is rendeznek hasonló eszmecseréket. A tanácskozás résztvevői ez­után Tóth B. Zoltán igazgató kalauzolásával megtekintet­ték a Váci Kötöttárugyár be­mutatótermét. Egy mű szakos Kismamaszalag a varrodában Gondot fordít a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregysége a nők védelmére. Kismaima- szalagot alakítottak, amelyen ma is 17—18 terhes asszony vagy kisgyermekét nevelő édesanya dolgozik mindig egy műszakban. A gyár vezetősé­ge ezzel a kedvezménnyel azt is el akarja érni, hogy a gyer­mekgondozási segély letelte után minél többen térjenek vissza a varrodába. Az asszonyok munkakörül­ményeinek javítása bizonyára a most végzett szakmunkáso­kat is maradásra bírja. Eddig ugyanis a szabó szakmunká­sok közül sokan a varrodai munka helyett a kereskedel­met választották. Az idén 28-an szereztek a ceglédi gyárban angol női szabó ké­pesítést és csak tizennégyen maradtak otthon. A délutáni pótlék bevezeté­sével, a kismamaszalag létre­hozásával és a gépesítéssel ezen az arányon akarnak javí­tani. Fórum a leszerelésről A Csepel Autógyár Béke brigádjának kezdeményezésére A Csepel Autógyár minő­ségellenőrzési főosztályának Béke szocialista brigádja kezdeményezte, hogy az e nevet viselő közösségek együtt emlékezzenek azokra a világeseményekre, amelyek a béke ügyének alakulására hatottak, vagy hatnak ma is. ők keresték fel kérésük­kel az Országos Béketaná­csot is, hogy oz ENSZ lesze. relési hét hazai programjá­nak keretében az autógyári Béke brigádok körében tart­sanak fórumot korunk e rend­kívül fontos kérdéséről. A csütörtöki rendezvényt megelőzően elküldték azokat a kérdéseiket is, amire vá­laszt vártak. Érdeklődtek a leszerelés meggyorsításának lehetőségéről, a második SALT-egyezmény megkötésé­nek kilátásairól, a háborús konfliktusok okairól és az ENSZ leszerelési határo­zatainak érvényesüléséről is. A művelődési központban megtartott fórumon a Csepel autógyári Béke brigádok mintegy 100 tagja vett részt. Eredményes kapcsolat az iskolákkal Honvédelmi könyvnapok a nagy kát ai járásban Elismerést érdemlő törekvés a honvédelmi nevelőmunká- val foglalkozó irodalmi mű­vek népszerűsítése. E célkitű­zés jegyében rendezik október 30-án délután 3 órai kezdettel az egyik nagykátai járásbeli honvédségi alakulatnál a poli­tikai könyvnapok néphadse­reg-szintű megnyitóját. Az esemény gazdag programsoro­zatot nyit meg: az MSZMP nagykátai járási bizottsága, a Zrínyi Katonai Kiadó, vala­mint a házigazdák, az egyik nagykátai járásbeli alakulat szervezésében KISZ-fiatalok, úttörők és ifjúgárdisták no­vember 3-ig író-olvasó talál­kozók, ankétok, érdekes hadi- technikai bemutatók résztve­vői lesznek. — A program összeállítá­sánál különösen ügyeltünk ar­ra, hogy sorkatonáinkon kívül a bevonulás előtt álló fiatalo­kat is hozzásegítsük a szocia­lista hazafiság és a honvédel­mi kötelezettségek teljesítése közötti összefüggések felisme­réséhez — kaptunk tájékozta­tást a programot szervező ala­kulatnál Kárpáti János alez­redestől. — Jó nehány általános isko­lát, középiskolát és szakmun­kásképző intézetet patroná­lunk — mondotta. — Kapcso­latunk eredményességét — s nem utolsósorban a honvédel­mi felelősök jó munkáját bi­zonyítja —, hogy az elmúlt években sok nagykátai járás­beli fiatal választotta élethi­vatásul a tiszti, illetve a tiszt- helyettesi pályát. A mostani rendezvénysorozattal is ezt az utat szeretnénk folytatni^ .. Október 30-tól novemjoer 3- ig a nagykátai Bartók Béla Járási Művelődési Központ is otthont ad néhány izgalmas­nak ígérkező találkozónak, így például október 31-én ez uióbbi helyszínen a repülő- géptervezésről lesz szó. No­vember 1-én ugyanitt találko­zik olvasóival Balázs József, a Magyar Külügyi Intézet tudo­mányos osztályvezetője, aki Célpont: Magyarország című könyvével kapcsolatos kérdé­sekre válaszol. November 2-án pedig A mi hadseregünk cím­mel megjelent írásművéről tart tájékoztatót Újvári Imre László alezredes, a Néphadse­reg című hetilap rovatveze­tője. A nagy érdeklődésre szá­mot tartó haditechnikai bemu­tatóra november 3-án — a program utolsó napján — ke­rül sor. Az alakulat udvarán felállí­tott könyvsátrakban folyama­tosan megvásárolhatják az érdeklődők a Zrínyi Katonai Kiadó, valamint a Kossuth Könyvkiadó honvédelmi ne­velőmunkával foglalkozó iro­dalmi műveit. F. G. Németh József, a házigazda közösség vezetője köszöntötte dr. Predmerszky Tibort, a sugárbiológiái Intézet igazga­tó-helyettesét és Tatár Imrét, a Magyar Nemzet főmunkatár­sát — az Országos Béketa­nács Leszerelési Szakbizott­ságának tagjait —, akik ez­úttal adtak részletes választ az autógyáriak kérdéseire. A vállalat háromszoros ki­váló brigádjainak tagjai el­mondották, hogy nevükhöz méltó módon kívánnak fog­lalkozni szőkébb és szélesebb körben egyaránt a béke ügyé­vel. Ez áll rendezvényeik kö­zéppontjában. Ahhoz, hogy a magúk eszközeivé! küzdhes- senek e nemes célért, szük­séges minél jobban megismer­niük valamennyi lényeges kérdést, amely hatással lehet a világ — s benne hazánk — népeinek életére, sorsának alakulására. Ezt a célt jól szolgálta a leszerelésről tartott, tartal­mas csütörtök délutáni ta­lálkozó. B. L. Országos tanácskozás Muzeológusok Szentendrén — Szentendre nem első íz­ben ad otthont a néprajztu­domány különböző fórumai­nak; 1966-ban országos nép­rajzi gyűjtő találkozó színhe­lye volt a város, 1970-ben a Magyar Néprajzi Társaság tartotta itt 82. közgyűlését, itt kelteződött és adták ki elő­ször a Győrffy István em­lékérmet is — mondotta be­vezetőül dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettese, amikor tegnap dél­előtt a művelődési központ­ban megnyitotta a néprajz­szakos muzeológusok kétna­pos országos találkozóját, me­lyen azt vitatják meg a je­lenlevők, hogyan lepet a kor, a közönség, ugyanakkor a tu­domány követelményeinek minél inkább megfelelő kiál­lításokat rendezni. — A néprajzi kiállítások témája a megyében és külö­nösen a Szentendrei Sza­badtéri Néprajzi Múzeumban nagy jelentőségű és kiemel­kedő példát szolgáltat a ta­nácskozás anyagához — han­goztatta dr, Csicsay Iván, majd arról beszélt, hogy a megye múzeumainak állandó kiállításain minőségi és meny- nyiségi szempontból is je­lentős néprajzi anyag látha­tó. A megyében összesen hat néprajzszakos muzeológus dolgozik, akiknek többek kö­zött huszonötezer néprajzi tárgy feldolgozása, valamint gondozása tartozik feladataik közé. — Hasznos és célszerű vá­lasztásnak látszik — mondotr ta a megyei tanács elnökhe­lyettese — a mostani tanács­kozás témája; a tudatformá­lás szerepét betöltő kiállítási tematika megtárgyalása az ország valamennyi néprajzos szakembere előtt. Ezután az elnöklő dr. Hoff- mann Tamás kandidátus, a Néprajzi Múzeurrf főigazgató­ja elöljáróban külföldi kiál­lításokkal hasonlította össze a hazaiakat, megállapítva, hogy bár nincs szégyellnivalónk, tennivaló azért akad még elég. Ezután a néprajzi kiállítások múltjáról, jelenéről és jövő­jéről hangzottak el előadá­sok, majd vita következett. A vitában felszólalt dr. Novák László, a nagykőrösi Arany János Múzeum igaz­gatója is, aki a korszerű komplex múzeumi kiállítás gyakorlati megvalósításáról szólt, a nagykőrösi kiállítás kapcsán. Délután a tanácskozás 135 résztvevője megtekintette a Szabadtéri Néprajzi Múzeu­mot, ahol dr. Kurucz Albert, a múzeum főigazgatója tar­tott előadást. Ma, az országos találkozó második napján tanulmányi kirándulást tesznek a népraj­zosok. Egyebek között Tahi- lótfalun a szérűskerteket, Dunabogdányban a kőbányát, majd Visegrádon a régészeti feltárásokat nézik meg. K. £.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom