Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-26 / 253. szám
2 1978. OKTÓBER 26., CSÜTÖRTÖK Plenáris ülés Pécsben A íegyverzetcsökke reális lehetőség Bécsben megtartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 183. plenáris ülését Robert Winter nagykövet, a luxemburgi küldöttség vezetője a NATO-országok ismert álláspontját fejtegette a földrajzi tényezőnek a hade-ő csökkentésére gyakorolt hatásáról. Ezt követően N. K. Taraszov nagykövet, szovjet küldöttségvezető kért szót. Röviden megemlékezett arról, hogy éppen öt éve kezdődtek meg a bécsi Hofburgban folyó tárgyalások. Rámutatott, hogy a Szovjetunió a maga részéről mindent megtett a tanácskozások gyors és eredményes befejezése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a Bécsben folyó tárgyalásokon a Szovjetunió és a többi szocialista ország a Közép-Euró- pában felhalmozott fegyverzet tényleges csökkentésére törekszik, erről azonban a NATO tagállamai hallani sem akarnak. Ez mindennél jobban bizonyítja,a nyugati propagandában az állítólagos szovjet veszélyről sűrűn hangoztatott tétel valótlanságát, és egyúttal fényt derít arra is, hogy a Nyugat ezt a haGromiko Párizsban Szerdán délután háromnapos hivatalos látogatásra Fá- rizsba érkezett Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter. Gromiko Louis de Gui- ringaud francia külügyminiszter 1977 júniusi moszkvai látogatását viszonozza. A szovjet vendéget Párizs Orly repülőterén Livier Stirn külügyi államtitkár fogadta. A Lityeraturnaja Gazeta: A moszkvai tárgyalásokról mis állítását katonai potenciáljának növelésére kívánja felhasználni. A szovjet küldöttség vezetője végezetül hangsúlyozta, hogy az öt éve folyó tárgyalások lehangoló mérlege ellenére megvan a reális lehetőség a közéo-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről szóló ’ egyezmény létrehozására. Ehhez azonban a nyugati félnek be kell látnia, hogy az összes résztvevő országok biztonsága megköveteli a katonai potenciálok kölcsönös és egyenértékű csökkentését, és, hogy a megkötendő egyezmény révén egyetlen ország sem juthat egyoldalú katonai előnyökhöz. Arafat Moszkvába készül Jasszer Arafat a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizotságának elnöke még ezen a héten politikai konzultációkra Moszkvába látogat. — jelentette kedden a WAFA hivatalos palesztin hír- ügynökség. Gromiko és Guiringaud hivatalos tárgyalásai még szerda délután megkezdődtek a francia külügyminisztériumban. Giscard d'Estaing államfő pénteken délelőtt fogadja a szovjet külügyminisztert és ebédet ad tiszteletére az Elysée-palotában. Andrej Gromiko szombaton utazik el Párizsból. Nkomo elutazott Budapestről Leszerelési akciókét Új poriagái nimsztsrolnök Eanes portugál köztársasági elnök szerdán egy független politikust, Carlos Alberto Mota Pinto 42 éves jogászt, a coimbrai egyetem tanárát bízta meg az új kormány megalakításával. Mota Pinto 1976 júliusa és 1977 decembere között két ízben is külkereskedelmi és idegenforgalmi miniszter volt. Mario Soares szocialista párti kormányában. Politikai körökben úgy vélik, hogy Eanes elnöknek, az új miniszterelnök kinevezésével változatlanul az a célja, hogy a kormány átmeneti jelleggel, az 1980-ban esedékes általános választásokig irányítsa az országot. Ha ez a kormány sem kapna bizalmat a nemzetgyűlésben, szerepe kizárólag az idő előtt megtartandó választások előkészítésére korlátozódnék. □ világ népeihez viselhetetlen gazdasági, társadalmi és politikai károkat” okoz a világnak. Sürgette az országokat és népeket, hogy zárkózzanak fel a leszerelésre tett erőfeszítések mögé. A világ népeinek egységesen fel kell lépniük annak érdekében, hogy előmozdítsák a nemzetközi kapcsolatok olyan rendszerének a kialakítását, amelyben nincs helye a fegyverkezésnek és a háborúnak — hangsúlyozta végezetül Kurt Waldheim. „Az amerikai külügyminiszter moszkvai tárgyalásainak eredményeiről szóló jelentéseket várva, az emberek általában megértették, hogy a hadászati támadó fegyverek korlátozásához vezető út nem gyors és nem könnyű. Az egész világon tudják azonban, hogy a Szovjetunió mindent megtesz a tárgyalások sikeréért, s nemzetközi politikájában nincs ' ennél fontosabb feladat számára” — írja a Li- tyeraturnaja Gazeta szerdán megjelent számában. Vitalij Kobis, a lap szemleírója ugyanakkor aláhúzza, hogy bár a moszkvai tárgyalásokon formailag csak két ország képviselői vettek részt, az egész világ érdekelt a tanácskozások kimenetelében, a hadászati támadófegyverek korlátozásában. A cikk rámutat arra, hogy a megállapodást sok vezető amerikai politikus támogatja, ám befolyásos erők igyekeznek megakadályozni létrejöttét. — Már most, a végleges megállapodás megkötése előtt, különböző manőverek folynak például a szenátusi ratifikáció körül. Egyesek megpróbálják a ratifikálás várható problémáit kihasználni arra, hogy nyomást gyakoroljanak a Szovjetunióra, engedményeket csikarjanak ki tőle. arra hivatkozva, hogy meg kell nyugtatni a „kemény” irányvonal híveit az Egyesült Államokban. Ezzel akarják le- / hetővé tenni bizonyos fegy- Verkezési programok továbbfejlesztését, új programok megindítását. Ilyen összefüggésben foglalkoztak a világban azzal a döntéssel is, hogy megkezdik az Egyesült Államokban a neutronbomba bizonyos alkatrészeinek gyártását. Figyelmet érdemel az a tény is. hogy az Egyesült Államok még abban az esetben is automatikusan legalább évi három százalékkal növeli katonai kiadásait — a NATO keretein belül kierőszakolt döntésnek megfelelően —, ha létrejön a megegyezés a hadászati támadófegyverek korlátozásáról. „Érthető, hogy a Szovjetunió kénytelen mindebből levonni a megfelelő következtetéseket” — írja a lap. e Őszirózsás Tisza István tehát — láttuk — elismerte a háborús vereséget. Ha ezek után valaki azt gondolja, hogy ebből akár ő, akár a korabeli politikai vezető rétegek levonták a szükséges következtetéseket, hát az nagyot téved. Mintha mi sem történt voina, folytatták a meddő közjogi-parlamenti játékokat, miközben a politikailag legaktívabb, a jövőt és a lakosság többségét jelentő osztályok, rétegek és szervezetek — a munkásság, a parasztság, a nemzetiségek, a progresszív értelmiség. és pártjaik — nem, vagy alig képviseltették magukat az illusztris testületben. A területi integritás, sőt megnagyobbodás, s az ország feletti örökölt és legalábbis istentől származtatott uralom bűvkörében, élve az uralkodó osztályok egyszerűen nem vettek tudomást az elkerülhetetlen vég- i rőL A demokratikus, antantbarát pártok, a Károlyi-párt, a Radikális Párt és a Szociáldemokrata Párt rosszul értelmezett lojalitásával, a legalitáshoz való görcsös ragaszkodásával, egyszóval tragikus tétlenségével alkalmatlan volt az események irányítására. Pedig a tömegek és az események igencsak igényelték volna a tudatos és határozott vezetést. Még Huszár Károly, a későbbi ellenforradalmi miniszterelnök is észrevette az SZDP-kongresszusról jőve, hogy elérkeztünk a tizenkettedik órához! Még akik ott, azon Eltemették Mikojant A moszkvai novogyevicsi temetőben szerdán örök nyugalomra helyezték Anasztasz Mikojant, az SZKF és a szovjet állam egyik kiemelkedő személyiségét, a forradalmi mozgalom aktív harcosát. Anasztasz Mikojan ravatalánál L évnyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, valamint az SZKP és a szovjet állam, a társadalmi és tömegszervezetek sok más vezetője állt díszőrséget. Magasszintű küldöttségekkel képviseltették magukat az Azerbajdzsáni, a Grúz és az örmény SZSZK dolgozói. A moszkvaiak ezrei vettek végső búcsút az elhunyttól. A novogyevicsi temetőben tartott gyászünnepség szónokai hangsúlyozták, hogy Anasztasz Mikojan egész életét a lenini pártnak, a dolgozók boldogulásáért vívott harcnak szentelte és hogy emléke örökké él a szovjet emberek szívében. Szívélyes légkörben Bagdadban megkezdődtek az iraki—sziriai hivatalos tárgyalások. Az Ahmed Hasszán Al-Bakr vezette iraki és a Hafez Asszad vezette sziriai tárgyalóküldöttség szívélyes légkörű eszmecserét folytatott a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről, és mérlegelték azokat az intézkedéseket, amelyekkel az arab népeket fenyegető helyzettel szembe kell szállniuk. Zsivkov Etiópiában A bolgár—mozambiki kapcsolatok erősítésének és fejlesztésének záloga a két ország szilárd hűsége a marxizmus—leninizmushoz, és a proletár internacionalizmus elvéhez —4 állapítja meg az a közös közlemény, amelyet Tódor Zsivkov mozambiki hivatalos tárgyalásai után hoztak nyilvánosságra. Todor Zsivkov szerdán Etiópiába utazott. katonasapkák az ülésen vezettek, azoknak sem marad a kezében a vezetés ... Vulkán felett állunk, és nem tudjuk, melyik pillanatban fog ez a vulkán kitömi. A magyar demokrácia erői Az előbb említett három politikai szervezet közül a Károlyi-párt, teljes nevén a Függetlenségi és 48-as Párt a parlamentben jelentéktelennek látszó csoport volt, azonban függetlenségi, demokratikus és szociális programja, vezetőjének, Károlyi Mihálynak személye, s mindenekelőtt feltétlen békesürgetése és antantbarátsága a megoldás egyfajta kiútját kínálta az átlagembereknek. Károlyiék naiv bizalma az antant demokratizmusában, az úgynevezett wilsoni elvekben, illetve azoknak sajátos értelmezésében a soknemzetiségű Magyarország átmentésének megalapozatlan reményét keltették a tömegekben. Ugyanakkor — ahogy a kézikönyv írja — a Károlyi-párt nacionalizmussal átszőtt pacifista programja a bajba jutott rendszer megváltoztatására, gyökeres átalakítására, de egyben átmentésére is irányult. Vezetői — Hoch János kőbányai plébános, Lo- vászy Márton, Batthyány Tivadar, Búza Barna és mások — a hagyományos politikai vezető rétegeknek a háborúJoshua Nkomo szerdán elutazott BudapestrőL A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. ★ A Hazafias Népfront Or_ szágos Tanácsa és a Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására október 24—25. között látogatást tett hazánkban Joshua Nkomo, a Zimbabwei Hazafias Front társelnöke, a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnöke. Joshua Nkomoval megbeszélést folytatott Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Garai Róbert külügyminiszter-helyettes. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserék során Joshua Nkomo tájékoztatást adott a zimbabwei népnek az elnyomó Smith-rezsim ellen, a Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán a nemzetközi gazdasági és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságban kedden felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség tagja. Hangsúlyozta nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban a szocialista országok közösségeinek nagy szerepét. Emellett azonban más országcsoportők- kai is a kapcsolat fejlesztésére törekszünk. A fejlett tőkésországok protekcionista intézkedései azonban hátráltatják ezt az igyekezetünket. A fejlődő országokkal kapcsolatainkat nemcsak a kölcsönös előnyök elve, hanem a segíteni akarás is vezérli. Kőmíves Imre a továbbiakban nagy figyelmet fordított az ENSZ új nemzetközi fejlesztési stratégiájára, ugyanakkor elutasította az államok ban nem kompromittálódott képviselői közül kerültek ki, s így a párt alkalmasnak látszott egyfajta híd-szerep betöltésére. A Jászi Oszkár vezette polgári radikálisok — Szende Pál, Braun Róbert, Bíró Lajos, Purjesz ~Lajos és mások — szűkkörű és elszigetelt értelmiségi vitaklubból emelkedtek váratlanul az események élvonalába. Az igen magas színvonalú korabeli baloldali értelmiségi elittel, a Társadalomtudományi Társasággal, a Galilei Körrel, a Vasárnapi Körrel, Szabó Ervinnel, Ady- val és a Nyugattal való bensőséges kapcsolataiknak vonzása mellett főként demokratikus nemzetiségi programjuk további korszerűsítésével számíthattak volna sikerre • egy más szituációban. Ám ők is — Károlyihoz hasonlóan — túlbecsülték az antant liberális- wilsonista lehetőségeit és céljait, és túlságosan számítottak a monarchia életképességének és ütközőszerepének az antant általi további fenntartására. A rezsim demokratikus ellenzékének meghatározó ereje a magyarországi szociáldemokrata párt volt. Bár soha nem volt parlamenti párt, és így a hivatalos és elismert politikai életben 1850-es megalakulása óta nem vett részt, mégis tevékenysége folytán a munkásmozgalom rendőri kérdésből politikai kérdés lett. Még Gratz Gusztáv, a dualizmus és a forradalmak hivatalos ellenforradalmi történetírója is elismerte, hogy a töszabadságért, az ország tényleges függetlenségének megteremtéséért folytatott harcá- róL Áz MSZMP képviselői meg. erősítették a magyar nép szolidaritását, támogatását, a Zimbabwei Hazafias Front nemzeti felszabadító erőinek küzdelmével. A tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi helyzet, mindenekelőtt az afrikai térség időszerű problémáit. Elítélték a Smith-rezsim politikáját, az afrikai lakossággal szemben alkalmazott terrorját, a zimbabwei menekült- táborok elleni barbár támadásait, a megalkuvó politikusokkal létrehozott úgynevezett „belső megállapodást”, a nemzetközi imperialista körök beavatkozását. A megbeszélések során véleményt cseréltek a Zimbabwei Hazafias Front, illetve a Magyar Szolidaritási Bizottság és a Hazafias Népfront közötti együttműködés kiszélesítésének lehetőségeiről. kölcsönös gazdasági függőségének elvére épülő nyugati törekvéseket. Waldheim üzenete A nemzetközi leszerelési akcióhét első napján, kedden, a fegyverkezési hajsza megfékezésének szükségességét és a leszerelésre tett lépéseken keresztül a béke és a biztonság megteremtésének fontosságát hangsúlyozták a felszólalók az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakának politikai .bizottságában. Kurt Waldheim, a világ- szervezet főtitkára üzenetében felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyverkezés „elmegeket az 1905—1906-os kormányzati válság után már csak az SZDP volt képes az utcára vinni. Szervezte a munkásságot, komoly szocialista és osztályharcos nevelésben részesített generációkat, tömegeket és vezetőket képzett a forradalmaknak, a KMP-nek. A legfelsőbb vezetőség (Garami Ernő, Weltner Jakab, Buchinger Manó) kockázatokat kerülő opportunizmusa, a Peidl Gyula—Peyer Károly— Propper Sándor-féle jobboldal szakszervezeti bürokráciásdi- ja békeidőben; a kezdetek idején erőgyűjtésre megfelelt, ám a döntés idején, a társadalmi forradalom pillanatában már édeskevés, sőt hátráltató volt. Az előzőeknél feltétlenül magasabb és intellek- tuálisabb szintet jelentő centrum (Garbai Sándor, Böhm Vilmos, Kunfi Zsigmond, Pogány József, Landler Jenő és Varga Jenő) is tovább differenciálódott 1918-ban: .a kommunistákhoz, de a jobbszárnyhoz is vezettek innen utak. Az SZDP, a szocialista tanok befolyása a háború idején egyre nőtt, bár a párt doktrí- nér és tétovázó vezetői kezéből egyre inkább a tagság tömegei felé tolódott el a kezdeményezés. Megerősödött a párt baloldali ellenzéke is, a Vágó Béla, Szántó Béla, Rudas László és Hirossik János nevével fémjelzett csoport. így nem csoda, hogy 1918 októberében a szociáldemokraták voltak képesek a leghatározottabb és legérettebb követelések megfogalmazására. Az október 8-i Népszavában megjelenő 10 pont (Magyarország népéhez) pártprogramja és a pár nap múlva ősszel , kongresszus a baloldal további térnyerését és a radikális szociális átalakulás ígéretét hordták magukban. 1918 október végén úgy tűnhetett, hogy ezek a tudatos szervezett erők fogják meg- dönteni a régi rendet, és fogják teljesíteni a tömegek vágyait és óhajait. Mindenesetre maguk a tömegek tőlük várták volna a vezetést. A gordiuszi csomó megoldása Október 23-án lemondott az immár senkit és semmit nem képviselő utolsó háborús kabinet, a Wekerle-kormány. Másnapra virradóra a három demokratikus áramlat Károlyi Mihály palotájában megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot. Miközben a kulisszák mögött folytak a realitásokhoz alig kapcsolódó alkudozások az új kormányról, a lojális és határozatlan Nemzeti Tanácsnak a léte mégiscsak forradalmi cselekedet volt: a parlamenten kívüli népkormány funkcióját töltötte be, ha időnként csak eszmeileg is. A tömegek öntevékenysége nagyon megnőtt. Munkástanács és katonatanács alakult, amelvek hasonlóan más, már létezi legális szervezetekhez, csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz. (Voltaképoen a kettős hatalom jött létre Budapesten.) Az úgynevezett lánc- hídi csatában játszott szerepétől megszeppent rendőrség is felesküdött pár nap múlva. Az utcákon állandósult a tömeg, gyűlések és felvonulások érték egymást. Október 29-én a nép feltörte a soroksári fegy- i-erraktárt és fegyverkezett. A Nemzeti Tanács munkásfunkcionárius, értelmiségi és arisztokrata gentlemanjai voltaképpen nem is tudták, mi történik a városban, vagy ha értesültek valamilyen megmozFejlődnek nemzetközi gazdasági kapcselataink Magyar felszólalás az ENSZ-ben
