Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-24 / 251. szám

BUDAPESTEN TANÁCSKOZNAK A szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárai PEST KEGYEI Hétfő délután Budapesten megkezdték tanácskozásukat a szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai köz­ponti bizottságainak .pártszer­vezési kérdésekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozás rész­vevői vélemény- és tapaszta­latcserét folytatnak a kommu­nista és munkáspártok, a tár­sadalmi szervezetek helyéről, szerepéről a szocializmus po­litikai rendszerében. A tanácskozásra hazánkba érkezett pártküldöttségeket a Bolgár Kommunista Párt ré­széről Petr Djulgerov, a KB titkára; Csehszlovákia Kom­munista Pártja részéről Mi­kulás Benő, a KB titkára; a Kubai Kommunista Párt ré­széről Julio Camacho Aguile­ra, a KB tagja; a Laoszi For­radalmi Néppárt részéről Phoumi Vongvichit, a politi­kai bizottság tagja; a Lengyel Géppel Egyesült Munkáspárt részéről Edward Babiuch, a politikai bizottság tagja, a KB titkára; a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről Szampilin Zsa- lan-Azsav, a politikai bizott­ság tagja, a KB titkára; a Né­met Szocialista Egységpárt ré­széről Horst Dohlus, a politi­kai bizottság póttagja, a KB titkára; a Román Kommunis­ta Párt részéről Constantin Dascalescu, a központi bizott­ság politikai végrehajtó bi­zottságának tagja, a KB tit­kára; a Szovjetunió Kommu­nista Pártja részéről Ivan Ka­pitonov, a KB titkára; a Viet­nami Kommunista Párt részé­ről Bui Quang Too, a KB tag­ja vezeti. A tanácskozáson részt vesz Roland Bauer, a Béke és Szocializmus című fo­lyóirat szerkesztő bizottságá­nak tagja. A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttségének veze­tője Németh Károly, a Politi­kai Bizottság tagja, a KB tit­kára; tagjai: Jakab Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője és Lakos Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB Társadalomtudo­mányi Intézetének igazgatója. A megnyitó ülésen az MSZMP Központi Bizottsága nevében Németh Károly üd­vözölte a testvérpártok kül­dötteit. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM ÁltA «0 FI 1.0.Élt 1978. OKTÓBER 24., KEDD A 130. nap után Készülődés a visszatérésre Kovaljonok és Ivancsenkov hétfőn már a 130. napot töltötték a világűrben. A. Jegorov professzor, aki maga is járt a világűrben, el­mondta: a földi orvosok je­lenleg már elsősorban azzal foglalkoznak, hogy miként készítsék fel a visszatérésre Kovaljonokot és Ivancsenko- vot. Ez nem kevésbé bonyo. lult és felelősségteljes fel­adat, mint az űrutazásra való felkészítés. A két űrhajós egyébként pontosan végrehajtja a földi orvosok utasításait, bár ez je_ lentős fizikai megterhelést je­lent. Tisztában vannak ugyan­is azzal, hogy a fizikai meg­terhelés növelése az utazás körülményei között elősegíti a gyorsabb alkalmazkodást a földi körülményekhez való visszatértük után. Cukorrépától a cementig Nagy a forgalom vasúton és országúton A hét végén fokozatosan romlott el az idő, szeles-hű­vös hamisítatlan őszi va­sárnapunk volt. — A hétvégi szállítási ter­vünket — tájékoztatott Fü- löp Lajos, a MÁV Budapesti Igazgatóságának forgalmi osz­tályvezetője — sikerült je­lentősen túlteljesíteni. Szom­baton összesen 2819 kocsink üzemelt, a tervezett 77 ezer he­lyett majd 80 ezer tonna árut szállítottunk. A Pest megyei állami gazda­ságokból elsősorban almát és — bár az idén a szezon a tavalyinál körülbelül két hét­tel később kezdődött — cu­korrépát raktak be. Az épít­kezésekhez Délegyházáról ösz- szesen kétszáz kocsival kavi­csot, a Cement- és Mészmű­vek váci gyárából pedig har­mincöt kocsi cementet küld­tek. A vasárnapi tervünk 56 ezer tonna volt, a valóság­ban azonban 2478 kocsival 66 ezer 886 tonna árut szállítot­tunk. Így még a szombati eredményt is sikerült túl­szárnyalnunk, hiszen akkor a tervünket ,,csak” 103,6 szá­zalékra, vasárnap pedig 119,4-re teljesítettük. Pest megyében szombaton tizenhét, vasárnap pedig tíz állomá­sunkon folyt rakodás. Ennek ellenére is vannak komoly gondjaink. A velünk kapcso­latban lévő vállalatok ugyan­is gyakran nem rakják ki időre a kocsikat. Ezért szombaton 592, vasár­nap pedig 172 kocsit nem tudtunk kiszállítani. Pedig a partnereinket állandóan — és ezúttal is — arra kérjük, az igényeiket folyamatosan je­lezzék, hogy a megnöveke­dett feladatainkat minél előbb és minél gyorsabban tel­jesíteni tudjuk. A hétvégén azonban a for­galom nemcsak a vasúton, ha­nem a megye közútjain is rekordot mutatott. — Szombaton — tájékozta­tott Bognár Pál, a Volán 1. szá­mú Vállalatának menetirányí­tási osztályvezetője — össze­sen 2385 gépkocsink dolgozott. Ebből csak Pest megyében 1482 gépkocsi szállított. A vasárnap dolgozó 549 gépkocsink közül csak Pest megye területén 381 fuvarozott. A Nagykőrösi Konzervgyárban 55 kocsival, friss zöldárut, el­sősorban paprikát és paradi­csomot szállítottunk. Ugyan­ezek a kocsik a gyárból Pest megye különböző helyiségeibe konzerveket vittek. A KPM Budapesti Közúti Igazgatóság megbízásából az abonyi út­építéshez 35 kocsi vitt követ. Vácról 32 kocsival, a Pest me­gyei Tüzép-telepekre cemen­tet hordtunk. Kiskunlacházá- ról Nagykátára pedig 10 ha­talmas billenős pótkocsis- szerelvénnyel kavicsot fuvaroz­tunk. A megnövekedett felada­tainkat csak a korábbinál több kocsi üzemeltetésével és a partnereinkkel egyre gyümöl­csözőbbé váló kapcsolatok se­gítségével tudtuk teljesíteni. B. Gy. Elutazott hazánkból Piotr Jaroszewicz Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke októ­ber 20—22 között baráti láto­gatást tett hazánkban. Kádár János szívélyes lég­körű megbeszélésen fogadta a lengyel kormányfőt. Lázár György és Piotr Ja­roszewicz tájékoztatta egy­mást az országaikban folyó szocialista építőmunka idő­szerű kérdéseiről és áttekintet­te a magyar—lengyel együtt­működés helyzetét. Megállapí­tották, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség ez év júniusi lengyelországi látoga­tásakor elfogadott megállapo­dások vallóra váltása eredmé­nyesen folyik, Piotr Jaroszewicz lengyelor­szági látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, alti a meg­hívást köszönettel elfogadta. Piotr Jaroszewicz és kísé­rete vasárnap elutazott Buda­pestről. A Ferihegyi repülő­téren búcsúztatására megje­lent Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Soltész Ist­ván kohó— és' gépipari mi_ niszter, Roska István külügy­miniszter-helyettes, Drecin Jó­zsef, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Garamvöl- ' gyi József, hazánk varsói nagykövete. Ott volt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete is. Budapestre érkezett Anker Jörgensen , Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására hétfőn hivatalos láto­gatásra Magyarországra érke­zett Anker Jörgensen, a Dán Királyság miniszterelnöke. Kí­séretében van Jörgen Ger sing, a miniszterelnöki hivatal ál­lamtitkára, Hans Christensen, a külügyminisztérium főosz­tályvezetője, Henning Gott­lieb, a miniszterelnök külpo­litikai tanácsadója és Wil­liam Friis-Mö'ller, a külügy­minisztérium főosztályvezető­je, valamint Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete, A Dán Királyság miniszter- elnökét ünnepélyesen fogad­ták a dán és magyar zászlók­kal díszített Ferihegyi repülő­téren. A főépület előtt fel­sorakozott a magyar néphad­sereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György, a Miniszterta­Sxomhat, vasárnap Társadalmi munkások a kistarcsai kórház építésén Szombaton 348, vasárnap több mint száz szakiparos dol­gozott társadalmi munkában a kistarcsai kórháznál. Most az Építő-, Fa- és Építőanyagipa­ri Dolgozók Szakszervezete Pest megyei Bizottságához tartozó vállalatok szerveztek önkéntes és ingyenes hétvégi műszakokat. A munkacsoportok Cegléd­ről, a Közúti Vállalat 2. sz. gyáregységétől, a CEMÜ váci gyárától, a délegyházai ka­vicsbányától, a Beton- és Vas­betonipari Művek szentendrei gyárától, a pilisszentiváni Kő­faragó Vállalatitól és a MüM 206-os számú ipari szakmun­kásképző intézettől, Pilisvorös- várról, mentek Kistarcsára. A társadalmi munkások többsége férfi és szakmunkás volt, de akadtak közöttük lányok, asz- szonyok és irodai alkalmazot­tak is. Részt vettek a munká­ban Szabó Sándor titkár veze­tésével az Építők Szakszerve­zete Pest megyei bizottságá­nak munkatársai is. Mivel a társadalmi munká­sok között asztalosok, lakato­sok, villanyszerelők is vol­tak, építőipori szakmunkát is végezhettek. A műszaki irá­nyítást a kivitelező Pest me­gyei ÁÉV, szakemberei látták el. Akiknek pedig nem jutott szakmunka, azok takarítottak, árkot ástak, parkosítottak. A nők például ablakot tisztítot­tak. A kellemes őszi időben mindenki jó hangulatban és szorgalmasan dolgozott, s vé­gezetül jó étvággyal fogyaszt­hatta el a Pest megyei ÁÉV szakácsai főzte ebédet. nács elnöke, Púja Frigyes küL ügyminiszter, Pozsgay Imre kulturális, Romany Pál me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt Oláh József, hazánk koppen­hágai nagykövete. Jelen vol­tak a fogadtatásnál a dán nagykövetség diplomatái is. Lázár György üdvözölte a repülőgépből kilépő dán mi­niszterelnököt, s kíséretének tagjait. Az ünnepélyes fogad­tatás a katonai díszszázad díszmenetével zárult. A kato­nai tiszteletadás után a ven­dégek gépkocsiba szálltak, s a magyar vezetők társaságában — díszmotorosok kíséretében — szállásukra hajtattak. Anker Jörgensen délután a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A vendégek ezután a fővá­ros nevezetességeivel ismer­kedtek. Lázár György este vacso. rát adott Anker Jörgensen tiszteletére a Parlament va­dásztermében. A szívélyes hangulatú vacsorán Lázár György és Anker Jörgensen pohárköszöntőt mondott. Losomzi Pál Vas megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke hét­főn délután kétnapos látoga­tásra Vas megyébe érkezett. Szombathelyen, a megyei párt- bizottság székházában a me­gye párt- és tanácsi vezetői fogadták és tájékoztatták a megye életéről. Az Elnöki Tanács elnöke a délutáni órákban az ország legkisebb termelőszövetkezeté­be, a szombathelyi Kertész Tsz-be látogatott és felkeres­te a Vas megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalatot. Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta Rajnai Sándort, hazánknak a Román Szocialista Köztársa­ságban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagyköve­tét, aki a közeljövőben uta­zik állomáshelyére. Fock Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével hétfőn hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely részt vett a Németj Kommunista Párt október 20—22 között Mann- heimben tartott kongresszu­sán. Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke október 20-a és 22-e kö­zött megbeszéléseket folyta­tott Gerhard Schürerrel, az NDK miniszterelnök-helyette­sével, az Állami Tervbizottság elnökével, a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről és az 1980 utáni együttműkö­dés kérdéseiről. Gerhard Schürer vasárnap elutazott hazánkból. * tabb gépbeszerzéseket, a vásárlás, a karbantartás, az alkatrész-utánpótlás s az üzemeltetés útjainak na­gyobb párhuzamosságát, mert mi tagadás, manap­ság ezek az utak még el-el- futnak ködbe vesző tájakra, ahol nem könnyű az eliga­zodás, merre tovább. Nincs semmi túlzás abban, amit a Középmagyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat gépészeti szakemberei állí­tanak, nevezetesen, a ma­guk szakterületén Európa valamennyi jelentős gyártó­ja képviselteti magát gépei­vel, berendezéseivel. Holott ez csak a közmű- és mély­építés, a kivitelezés egyik részterepe...! L ehet, jobb lenne ille­delmesen elhallgatni, ám a tény akkor is tény maradna: a jelentős fejlődés ellenére sem szá­mottevő a megyei székhe­lyű építőipari vállalatok eszközállománya. Valamivel több mint hatezer fontosabb gép, berendezés dolgozik a 6zóbanforgó cégeknél, s a hatezernek 58,1 százaléka az állami építőiparra, hét vállalatra jut. Ezeknek a technikai eszközöknek a bruttó értéke — meghök­kentő adat — nem éri el a félmilliárd forintot sem, azaz, hogy gyakorlatias ösz- szehasonlítási alapunk le­gyen, az íkladi Ipari Mű- szergyár összes állóeszkö­zeinek forintban számított mennyisége nagyobb, mint a megye valamennyi — huszonhat! — építőcégónek gépparkja, pénzben. Ha most jó alaposan vé­giggondoljuk ennek követ­kezményeit, akkor valójá­ban semmi meglepőt nem találhatunk abban, az épí­tőipar csak nagy nehézsé­gekkel képes eleget tenni a növekvő követelményeknek. Megfelelő gépek híján szin­te természetes, hogy a me­gye építőiparában az anyag- mozgatók 64,2 százaléka vagy kimondottan kézzel, vagy mindössze kézi szer­számmal látja el dolgát! Akkor történik ez, amikor állandó panasz a munka­erőhiány, s a kevés mun­kaerő, Iám, ilyen hórukko­lásra kényszerül. Ami per­sze csak egyetlen adalék a gépesítés bonyolult helyzet- és kórképéhez, s mint a Középmagyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalat­nál figyelmeztettek rá, bizo­nyos eszközöknél — targon­cák, különféle földmunka- gépek —, hovatovább többen lesznek azok, akik javítják e berendezéseket, akik al­katrészt bütykölnek kisipa­ri módon hozzájuk, mint maguk a gépek kezelői. Ami enyhén szólva furcsa álla­pot, tükre annak, hogy ko­rántsem az építőipar elha­tározásán, akaratán múlik kizárólagosan a haladás. Legalább ennyire múlik a gépesítés ügye mindazokon a cégeken, melyek gyártó- és külkereskedelmi vállalat­ként készítenek, beszerez­nek az építőiparnak ilyen cikkeket. Meggyőződésünk tehát, hogy a Központi Bi­zottság „építőipari” határo­zatát a nem építőipari ter­melőhelyeken is nagy fi­gyelemmel kell tanulmá­nyozni, mert csak akkor ér­hető el, hogy valóban a gépek vállalják át mindazt, amire egyre kevesebben je­lentkeznék az emberek. Mészáros Ottó Z árt technológiájú beto­nozó géplánc s vö­dör, amelyben ugyan­csak beton utazik. Két vég­pont, s közötte mindaz, amit az építésgépesítés eredményének, gondjának tartunk. A két végpontot korántsem különböző he­lyeken lelhetjük meg, ott vannak azok egy vállalaton belül, nevezetesen a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál, bizonyítva, a gépek térhódítása ugyan szükségszerű, de nem egy­szerű folyamat, ahogy ennek tanújaként sorakoznak fel a többi építő cégek is. An­nak ellenére igaz ez, hogy a megyei székhelyű építő­vállalatoknál — beleértve a szövetkezeti szektort is — 1970 és 1977 között a gé­pek, berendezések bruttó érték alapján számított ál­lománya a kiindulási alap­nak a 3,7-szaresére növe­kedett. A kérdésre, vajon mire jutott volna a gépek, s ál­talában a technika jelentős fejlesztése nélkül a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat, az érintettek ha­bozás nélkül adják meg a nyers választ: semmire. S való igaz, hosszú évek óta nem nőtt a létszám a cég­nél, sőt, lassú apadást fi­gyelhetünk meg, tehát a termelés bővülésé — ami viszont folyamatos — kizá­rólag a termelékenység ja­vulásából táplálkozik. Ami­ben szerepet vállal az üzem- és munkaszervezés szintjének némi emelkedé­se, a töb*b gép, s azok ko­rábbinál valamivel kedve­zőbb hasznosítása. Persze, ezekhez a változásokhoz az is szükségeltetett, hogy a vállalat átalakítsa belső szervezetét, o gépgazdálko­dást ésszerűbbé, könnyeb­ben áttekinthetővé tegye, fokozza azok érdekeltségét, akik a gépeket kezelik, kar­bantartják, akik a gépek vezénylését bonyolítják le, s így tovább. Mindezeknek nem maradt el a haszna; a növekvő géppark mellett Is sikerült a legutóbbi három évben lényegesen javítani a különféle géptípusok több­ségénél az üzemeltetési normákat, azaz a gépekbe fektetett milliók jobban ka­matoznak. T ovább lépegetve a hol sík, hol dombos terepen: a fentiekhez hasonló törekvések — és eredmények — tanúi lehe­tünk a Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vál­lalatnál, ahol először csak arra futotta — a mélypont elhagyása után —, hogy a nagy értékű, nagy teljesít­ményű berendezések műkö­désének körülményeit kí­sérjék figyelemmel, majd most már arra is telik az erőből, hogy a gépesítés egésze kerüljön a mérlegre. Ami azért külön örvende­tes, mivel a mélyépítés, a közműfektetés napjainkban is egyike a kivitelező épí­tőipar gyenge pontjainak, itt tehát minden szerény eredmény aranyat ér. ke­vésbé képletesen, átadható lakásokat, közintézménye­ket. Lényeges útmutatással szolgált a Magyar Szocia­lista Munkásvárt Központi Bizottsága 1978. október 12-i ülése, amikor — az építő­ipar helyzetéről és felada­tairól tárgyalva — kívána­tosnak ítélte a koncentrál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom