Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-03 / 233. szám
»»íva "W kJu nap 1978. OKTÓBER 3., KEDD A múzeumok hónapján ÉVFORDULÓ ASZÓDON ÉS NAGYKŐRÖSÖN EMLÉKEK A TÁRLÓKBAN GÖDÖLLŐN ÉS VÁCOTT Vasárnap, a múzeumi és műemlék hónap megnyitó napján ünnepelte nyitásának 20. évfordulóját az Aszódi Petőfi Sándor Múzeum. Asztalos István igazgató rövid köszöntője után dr. Ikvai Nándor, a Pest megyei múzeumok igazgatója elismeréssel emlékezett az elmúlt két évtizedre. Az öreg épület, amelynek falai között a gyűjtemény helyet kapott, történelmi hely — itt diákoskodott Petőfi is. — 1949-ig az oktatást szolgálta. A múzeum megnyitásának évében. 1958-ban két teremben 250 tárgyat állítottak ki. melyeket Kovács László Kossuth- díjas, akkori túrái művelődési ház igazgatója gyűjtött ösz- isae. Két évtized múltán a kiállítható tárgyak száma meghaladja a 17 ezret, ezenfelül tízezres nagyságrendű a segédanyagok, a fotók, a könyvek stb sokasága. A múzeum támogatásával eddig tizennégy régészeti ásatásra került sor, 10 állandó és 157 időszaki kiállítást rendeztek. Eredményeiket a Múzeumi füzetek című sorozathan publikálják. Népi műemlékek A jellegzetes nádtetős, vagy parasztbarokk tornácos házakkal, a szabadkéményes tűzhelyekkel, a régi falusi porták szerkezetével, egyszóval: törődni a népi műemlékekkel állandó feladatunk. Ezt tükrözi A gödöllői járás népi műemlékei című kiállítás is, amely szintén vasárnap nyílt meg a gödöllői helytörténeti gyűjtemény kiállítótermében. Hangsúlyozta ezt a kiállítást megnyitó Benedek János, a gödöllői városi tanács elnöke is. Arról beszélt, hogy az anyag a város és a járás helytörténeti munkájának összehangolását is jelzi. A gödöllői helytörténeti gyűjtemény és az aszódi múzeum együttműködésével ösz- szeállított fotóanyag a járás népi műemlékeit külső és belső térben készült felvételekkel szemlélteti. A fotóanyagot a megnyitón dr. Filep Antal, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportjának tudományos munkatársa mutatta be s egészítette ki színes diapozitívekkel. A november 5-ig nyitva tartó kiállítás az iskolai nevelés céljait is szolgálja: a napközis csoportok szervezetten látogathatják. Régi könyvek Az Egyesült Izzó váci gyárában Venesz Ernő, a városi tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg a Régi könyvek és nyomtatványok a váci Vak Bottyán Múzeum anyagából című kiállítást. Az esemény egyben a múzeumi és műemléki hónap városi nyitánya is volt. Az Egyesült Izzó kultúrterme valami ódon hangulattal fogad. Tárlókban és a falakon régi-régi könyvek, nyomtatványok. A gazdag anyagot a múzeum munkatársa, Bán- hidi Petemé állította össze. Az 56 kötetnek és a nyomtatványok mindegyikének egyénisége van. Ott látjuk Istvánfi Miklóstól a latin nyelvű Magyarok Történetét, 1622-ből. Egy másik vitrinben a múzeum legrégibb , magyar nyelvű kötete, Pázmány Péter; Az igazságra vezető kalauz, 1637- ből. Károli Bibliáját 1793-ban nyomták, Szenczi Molnár Albert latin szótárát 1708-ban, Lőcsén. Köztük szinte gyereknek számít a Vahot Imre szerkesztette Magyarország és Erdély története, amely 1853- ban hagyta el a nyomdát. Ambró Ferenc Ignác 1772ben latin nyelvű dicsőítő versben köszöntötte püspökét, e gesztussal is meghálálva a nyomdaalapítás lehetőségét, öt számosán követték. A váci nyomdából került ki ez a kis, kecses kötet, címlapján a patinás szöveg: Vátzi Gabona, Íratott Szabó József egyházi pap által Vátzon, nyomtatott Ambró bötüivel 1973. Vác leírásánál kinyitva egy 1818-as angol útikalauz, mellette gyönyörű metszet: a Dunakanyar 1842-ben. A könyvek, dokumentumok korokat átívelve mai történelmünk kezdetéig nyúlnak: üveglap alatt sárgult papír — Váci Vörös Újság, 1919. május 4. Fél évszázad Az Arany János Múzeum félévszázados jubileumának megünneplésével kezdődött hétfőn délután Nagykőrösön az idei múzeumi hónap városi rendezvénysorozata. Dr. Novák László múzeumigazgató megemlékezésében a most 50 esztendős intézmény történetéről elmondta, hogy a hagyományaikat mindig is tisztelő körösi emberek még a múlt században vetették meg a mai gyűjtemény alapját. Dezső Kázmér, akkori polgármester kezdeményezésére, 1928-ban alapították meg a múzeumot, amely a felszabadulási években nyerte el végső helyét a város legszebb kiasz- szicista stílusú épületében. A gondos feltáró és rendszerező munka eredménye nyomán mind több, a város múltját reprezentáló dokumentum tárható a látogatók elé. Az idei jubileumi esztendő hozta az eddigi legnagyobb eredményt: Hej, Nagykőrös híres város címmel nyitották meg az új állandó komplex kiállítást, melyben a ritkaságokban bővelkedő népművészeti, régészeti, ipartörténeti anyag mellett helyet kapott az Arany János emlékmúzeum felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye is. Az új bemutató egyébként elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját. A megemlékezés után dr. Novák László a múzeum hatvan lelkes támogatójának átadta a Csikai Márta szobrász- művész Pro Museo elnevezésű emlékplakettjét Dr. Ikvai Nándor, a Pest megyei múzeumok igazgatója, a Pest megye múzeumaiért emlékérmet adta át Pásztor Istvánnak, a városi pártbizottság első titkárának és Túri Péternek a Múzeumok Központi Igazgatósága igazgató- helyettesének. Tanai István tanácselnökhelyettes Nagykőrös Városért emlékérmet adta át Túri Péternek. dr. Ikvai Nándornak és dr. Novák Lászlónak. MEGYEI KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Ertékalkotó gondolatiság Németh József Munkácsy-díjas festőművész tárlata Fóton, a Vörösmarty Művelődési Házban október 6-ig, Klimó Károly falkárpitja a szentendrei lakótelepi klubban október 14-ig látható. László Gyula Kortársaim c. portrésorozata Solymáron, az Apáczai Csere János Művelődési Házban tekinthető meg, október 15-ig. kás Nadja szövőműhelyében, Józsa János kötélverő mester közreműködésével. Klimó Károly ismét remekelt. A színek sistergése olyan jótékony tűzvész. olyan egzotikus virágzás, olyan állandó összetett jel, mely permanens élményt jelent nézőinek. Feléled ezen értelmes absztrakció élénk fekete-vörös kottajegyeiben, szürke csurgásában Kodály zenéje, ahogy lendül, ahogy virágzik. Vásárhely realizmusa Komoly tett, hogy a 10. Fóti ősz rendezvényeire a Hódmezővásárhelyen alkotó Németh József festői életműve is megérkezett. Csoóri Sándor József Attila-dijas költő nyitotta meg kiállítását, Németh József 1928-ban született Kaposszerdanelyen. Nagyapja számadó juhász, ő cséplőmunkás, szobafestő volt. Hincz Gyula fedezte fel, a főiskolán Szőnyi István növendéke lett. Vásárhelyen telepedett le, és Szalay Ferenc mellett ő az alföldi festészet egyik új mértéke. Műveinek hazai és nemzetközi elismerését budapesti, moszkvai, párizsi, indiai, velencei, prágai kiállításai fémjelzik. Németh József ars poéticá- ját szavakkal is megfogalmazta: „A parasztokat a történelem folyamán sokféleképpen ábrázolták. többek között nyomorúságos parasztnak. Én a parasztot fenséges emberként kívánom ábrázolni”. Ez a vallomás azért még inkább felemelő, mert művek hitelesítik. A világ átalakult vagy átalakulóban van, s Németh József parasztjait egyre ritkábban lehet látni a pusztákon; agrármérnökökké, brigádvezetőkké, traktorosokká alakultak. Helyes az a fóti kezdeményezés. hogy szinte minden iskolás rajztanárja vezetésével megtekintette a kiállítást. Klimó Károly falkárpitja A mű a kecskeméti Kodály Intézet számára készült PusLászló Gyula portrésorozata Solymáron megint kitaláltak valamit. László Gyula egyszerre tart előadást a „Kettős honfoglalásról”, s mutatja be híres Kortársaim című rajzsorozatát. Nemcsak a honfoglalás kettős éppen az ő bizonyító régészeti kutatásai révén, lényege is az; egyetemi tanár, a honfoglaláskori régészet doyenje és kitűnő grafikus; szellemiség. Leleményes ötletekkel és kifogástalan rajzkészséggel jeleníti meg az egyedi karaktert Erdélyi József szemüvegében, Tamási Áron jellegzetes billenésében. Szabó Dezső öntudatos állóban, Németh László diákos tekintetében. Érdekes az is, hogy szerény alapossággal jelzi Illyés, Heissenberg és a saját portréjának anatómiai hasonlóságait. Szabó Lőrincről 1948-ban készült ceruzarajza még a gondolat otthonának érzékelteti ezt a robusztus fejet. Borsos Miklós szobra már plasztikai beszámoló a szenvedésről. Weöres Sándort csészék, könyvek között láttatja Barcsayt, miközben rajzol, Pátzay Pált Lyka Károly társaságában. 1953-ban készült lapján már vaksin ír Kárpáti Aurél, és rezignáltam idézi Szőnyi Istvánt zebegényi ott honában, amint Végvári Lajossal beszélget. Elmélyült Mdgyessyről készült rajza is, mellette a nagy szobrász kJ jegye; „Sok a szobor, pihenni is kéne”. Irodalomtörténeti művészettörténeti értékű László Gyula albuma — adományozás révén a Petőfi Irodalmi Múzeum egyik kihelyezett kollekciója lehetne. Talán éppen Solymáron. Losonci Miklós Lelkületűt formál a muzsika TOVÁBB'FEJLŐDIK AZ ÖNÁLLÓ ZENEOKTATÁS DABASON Próbáljuk meg az ifjúságot jó zenére tanítani, amilyen korán csak lehet. (Kodály Zoltán) A kilencéves kisfiú kezében gitárral áll az igazgatói iroda közepén, előtte kottaállvány és elmólyülten játszik. A barátságos szobában a zene, a zenélés öröme kapcsolta össze a tanárt és a gyermeket. Dabason az idén augusztus 1-től önálló állami zeneiskola működik. Zongora és gitár — Miért vált szükségessé az eddig a Dunakeszi Zeneiskolához tartozó kihelyezett tagozat önállósítása? — Dabas szereti a zenét — feleli Török György igazgató. — Ezt bizonyítják a kétévenként itt rendezett kórustalálkozók, s a nagy érdeklődés az Országos Filharmónia ifjúsági bérleti hangversenysorozata iránt. Vagy például 1968-ban az országban a legnagyobb volt — a község 180 tanulója közül 100 taggal — az Ifjú Zenebarátok csoportja, valamint a művelődési házban kezdetben szervezett zeneoktatás nagy sikere. Mindez együtt igazolja, hogy a helyi lakosok igénylik az állami zeneoktatást. Négy éve. 1974-ben negyven kisgyerekkel indult a kihelyezett tagozat munkája. Ma már száz növendéke van az iskolának és öt tanszaka. Zongora, hegedű, réz-, illetve fafúvósok és gitártanulás közül választhatnak a gyerekek. — Melyik hangszer a legkedveltebb? — A zongora és a gitár — és érdekes módon nem a tánczene miatt. — Kik taníttatják zenére a gyermekeiket? — Dabas lakosságának többsége gyári munkás, vagy termelőszövetkezeti dolgozó. Nagyrészüknek az életéből kimaradt a zene, most talán úgy érzik, hogy gyermekük számára biztosítani kell ezt a lehetőséget is, tanuljon, ha érdekli. Huszonegy növendék tanul zongorázni, közülük tizenhétnek otthon saját hangszere van. Volt olyan család, ahol inkább a kocsi helyett vették meg a tehetséges gyereknek. biztosítva a több gyakorlási lehetőséget. S hogy mennyire fontosnak érzik a zenetanulást, ezt bizonyítja; a szülők segítettek a zeneiskola barátságos, megnyugtató, kiegyensúlyozott légkörének a megteremtésében. Értők és hivatásosok — Mennyi a tandíj? — Az állami zeneoktatás egy félévre 150 forintba kerül. Jó bizonyítvány esetén 100 forint. Ezért hetente kétszer félóra egyénenkénti hangszeres tanításban és egy óra csoportos szolfézsoktatásban részesülnek a növendékek. — Mi a céljuk, mit szeretne az iskola zenetanárgárdája elérni? — Egyrészt egészséges lelkületű. gyermekeket nevelni, s Ceglédberceltől — Tapolcáig A dal köti össze őket A jövő év februárjában ünnepli megalakulásának tízéves jubileumát a tapolcai Batsányi János Művelődési Központ pedagógus-énekkara. Az együttes vezetője Borsányi Gábor tanár, a zeneiskola igazgatója, aki immár két alkalommal kapta meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A ceglédberceli férfikar egy. kori vezetőjével. Remete Józseffel, a szolnoki Vándor Kálmán kórustalálkozón ismerkedtek meg, úgy hat évvel ezelőtt. Ekkor merült fel a gondolat: közös műsorokat szerveznek. A tapolcaiak kórusművekkel szerepeltek, majd viszontlátogatásra várták a ceglédbercelieket. Ezek a találkozók jól szolgálták a kórusmozgalom, a dalkultúra, végső soron a közművelődés ügyét. Nagy sikert aratott például a tapolcai zenei napokon a Pest megyeiek műsora. Az évek során mindkét együttes szép sikereket ért el. Így többek között szerepeltek a rádió és tévé műsorán. Együtt örülhettek annak a soproni fellépésnek, ahol a tapolcaiak aranykoszorús diplomát kaptak. A ceglédberceli férfikar újjáalakult s Juhász Frigyes vezetésével — mint már beszámoltunk róla — vegyeskar lett. Tapolcán nincsenek hasonló változások. Amint Borsányi Gábor- a kapcsolatok jövőjéről elmondta: A közelgő tízéves jubileumi rendezvényen remélik szerepelnek a ceglé- berceliek is. Nagy Péter ebben a zenének óriási szere- t pe van. Tudatosan választót- I tűk, alakítottuk a környezetet, ugyancsak tudatosan a zenei légkör megteremtése érdekében lélekben próbálunk összekapcsolódni a tanulóinkkal, ezt segíti eló a szép beszéd. Immár négy éve járnak hozzánk. A zenéi derékhad nevelését is feladatunknak érezzük. A zenekari tagok, óvónők, tanítónők, énektanárok alapképzését megadni, és a legtehetségesebbeket a koncertpódium felé vezető útra irányítani. Ezt lehetővé teszi a két tagozatos rendszer. Míg az A tagozatos gyerekek zenei érdeklődésűek, azaz szívesen és örömmel zenélnek, s valamikor értő koncertközönség lesz belőlük; a B tagozatosok tudatosan zenei pályára készülnek, s emelt óraszámú hangszeres oktatást kapnak. Egy növendékünk már a Bartók Béla zeneiskola II. évfolyamára jár, többen zenekarban játszanak. — Az iskola hogyan hat a felnőttekre? — Még a nem zeneértő szülők is eljönnek évvégi koncertjeinkre, már csak a saját gyermekük játékáért is, elkísérik őket, s hallgatják gyakorlásaikat. Mindez együttesen közelhozza őket is a zenéhez, a hatása alá kerülnek. Csak fejbólintás? — Milyen változásokkal jár az iskola önállósodása? — Egyrészt az igény miatt már nekünk is van kihelyezett zeneiskolánk. Örkényben három éve működik, újonnan alakult viszont Alsónémediben és Úcsán, valamint a ráckevei járásban Dunavarsányban, Kiskunlacházán, Halásztelken és Szigetszentmiklóson. Környezetünk zenei élete egyre erőteljesebb lesz. mert aki egyszer megérzi a. zene. varázsát, már nem tud elszakadni tőle. Anyagilag is érezzük az önállóság előnyeit, nagyobb kerettel gazdálkodhatunk és tanári státusokat is kaptunk. Jó a kapcsolatunk a községi tanáccsal és a járási hivatallal. Az igazság az. hogy minden hivatalos szerv támogat bennünket. A dabasi nyomda kottákat adott, a meghívókat is kinyomtatja, a helybeli szocialista brigádok pedig minden szükséges esetben segítenek. — Érdekes, hogy a legkevésbé kiegyensúlyozott a kapcsolatunk az általános iskolákkal. Ügy érezzük a növendékeink zenetanulása mozgalmi munka és az általános iskola érdeke is egyúttal. Körzeti szolfézsversenyeken indultak és szerepeltek tanulóink kiemelkedő sikerrel és ezt az általános iskolájukban csak tudomásul vették, bólintottak, míg egy sportverseny részvételért igazgatói dicséret és más elismerés jár. Pedig díjkiosztáskor nem a zeneiskola neve hangzik el, hanem az általánosé, vagy az úttörőcsapaté. Lassan kinövik — A zenetanítás tárgyi feltételeivel elégedett-e? — A hangszerek vonatkozásában igent mondhatok, a helyük viszont kevés. Olyannyira, hogy a folyosón is órát kell tartanunk, és ez azért is bosszantó, mert az épület másik szárnya eléggé kihasználatlan, tehát lenne mód a terjeszkedésre. A másik problémánk: a zeneiskola egy út- kanyarulatban helyezkedik el, közel az általános iskolához. A gyerekek biciklin jönnek, kezükben a hangszerrel és sem egy iskolát jelző tábla, sem egy zebra nem segíti őket a biztonságos közlekedésben. — Mit vár az önálló zeneiskolától Török György igazgató? — A dunakesziéktől mi le. váltunk, de nem válunk el, továbbra is szeretnénk közös növendék-, illetve tanárkoncerteket rendezni, ápolni a jó kapcsolatot. Hajós Anna TV-FIGYELÓ Csendes háború. Csendes is, de legalább annyire elkeseredett is volt az a háború, amelyet az ellenforradalom után újjáéledő Magyarország ellen vívtak némely, a nyugati határainkon túl gyülekező, szervezkedő erők. Ezek működésének legfőbb központjában, Becsben tevékenykedett Szabó Miklós, a magyar hírszerzés egyik embere, aki mint volt képviselő tartott fenn ott irodát, s e veszedelmes szerep eljátszójaként vett részt az emigráció különböző irányzatainak vetélkedéseiben. Mindezt pedig azért, hogy egyrészt a legközvetlenebb közelről figyelje a volt horthysta tisztek csapatba verődósét, az egykori politikusok hazánk elleni manővereit, másrészt pedig maga is irányította e mozgolódásokat. Olyannyira, hogy például az 1956 előtti meg az ötvenhatos dissziden- sek politikai egymásratalálá- sát jórészt ő tette lehetetlenné... A két évtizede véget ért, a fizikai megsemmisülés lehetőségét is magában rejtő tevékenységről szombaton kora este — ez bizony igen-igen furcsa adásidő! — szerezhettünk tudomást. Mégpedig úgy — ezt mind az egykori újságíró szerény, minden szereplési vágytól mentes közreműködésének, mind pedig a szerkesztő, Radványi Dezső mértéktartásának köszönhetjük —. hogy nem annyira az egykori kalandok idéződtek fel, hanem sokkal inkább a húszegynéhány év előtti történelmi, politikai erőviszonyok. Minden játékos elem, színészi közreműködés ellenére egy elemzés értékű összefoglalóvá nőtt ez a negyven perc: a csoportcélok, a tendenciák, s ezek összfonódásai, illetve ellenkezései mind-mind pontosan kivethető rajzolatokként kerültek a nézők elé. Ám mindemellett még érzelmeinket is fölkavarta ez a Csendes háború, hisz’ nem mindennapi dolog volt megtudni, hogy a legszűkebb környezete, a családja előtt is hosszan kellett folytatnia szerepét Szabó Miklósnak. Csak titoktartásának lejárta után fedhette föl igazi valóját, s válhatott ismét azzá, aki voltaképpen mindig is volt. Ilyesmit végigcsinálni — az sem akármilyen karaktertől telik ki... Burgonya. Annyi más tvműsor után a rangos-fontos Hét is nyomába eredt az idei nagy burgonyatermésnek. Mint Wisinger István riportjából kiderült: mind a termelőket, mind pedig a fölvásárlókat egyaránt váratlanul érte a földből előtűnő hatalmas gumótömeg. És amilyen váratlanok e plusztonnák, olyan sebesen kell intézkedni elhelyezésükről. Mégpedig jórészt maguknak a megtermelőknek, mert — így a közvetítő, vagyis a Zöldért — máris szűknek bizonyultak a központi raktárak: szerződni leszerződnek, de szállítani csak legföljebb a jövő tavaszra tudnak. Addig vigyázzon a krumplira az, aki kiszedte. És — vigyázni is fognak! Leginkább persze ott, ahol már elkészültek, vagy éppen készülőiéiben vannak az ai- kalmi raktárak. Itt, Pest megyében — erről meg a Tv-hír- adó számolt be néhány napja — ugyancsak szép számmal hoznak tető alá ilyeneket. Mint hallottuk: semmiféle különösebb biztatásra nem várva... ' Akácz László