Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

»»íva "W kJu nap 1978. OKTÓBER 3., KEDD A múzeumok hónapján ÉVFORDULÓ ASZÓDON ÉS NAGYKŐRÖSÖN EMLÉKEK A TÁRLÓKBAN GÖDÖLLŐN ÉS VÁCOTT Vasárnap, a múzeumi és műemlék hónap megnyitó napján ünnepelte nyitásának 20. évfordulóját az Aszódi Pe­tőfi Sándor Múzeum. Asztalos István igazgató rövid köszön­tője után dr. Ikvai Nándor, a Pest megyei múzeumok igaz­gatója elismeréssel emlékezett az elmúlt két évtizedre. Az öreg épület, amelynek fa­lai között a gyűjtemény helyet kapott, történelmi hely — itt diákoskodott Petőfi is. — 1949-ig az oktatást szolgálta. A múzeum megnyitásának évé­ben. 1958-ban két teremben 250 tárgyat állítottak ki. me­lyeket Kovács László Kossuth- díjas, akkori túrái művelődé­si ház igazgatója gyűjtött ösz- isae. Két évtized múltán a kiál­lítható tárgyak száma meg­haladja a 17 ezret, ezenfelül tízezres nagyságrendű a se­gédanyagok, a fotók, a köny­vek stb sokasága. A múzeum támogatásával eddig tizennégy régészeti ásatásra került sor, 10 állandó és 157 időszaki ki­állítást rendeztek. Eredmé­nyeiket a Múzeumi füzetek című sorozathan publikálják. Népi műemlékek A jellegzetes nádtetős, vagy parasztbarokk tornácos há­zakkal, a szabadkéményes tűzhelyekkel, a régi falusi porták szerkezetével, egyszó­val: törődni a népi műemlé­kekkel állandó feladatunk. Ezt tükrözi A gödöllői járás népi műemlékei című kiállítás is, amely szintén vasárnap nyílt meg a gödöllői helytörténeti gyűjtemény kiállítótermében. Hangsúlyozta ezt a kiállí­tást megnyitó Benedek János, a gödöllői városi tanács elnö­ke is. Arról beszélt, hogy az anyag a város és a járás hely­történeti munkájának össze­hangolását is jelzi. A gödöllői helytörténeti gyűjtemény és az aszódi mú­zeum együttműködésével ösz- szeállított fotóanyag a járás népi műemlékeit külső és belső térben készült felvéte­lekkel szemlélteti. A fotó­anyagot a megnyitón dr. Filep Antal, a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócso­portjának tudományos mun­katársa mutatta be s egészí­tette ki színes diapozitívekkel. A november 5-ig nyitva tartó kiállítás az iskolai nevelés céljait is szolgálja: a napkö­zis csoportok szervezetten lá­togathatják. Régi könyvek Az Egyesült Izzó váci gyá­rában Venesz Ernő, a városi tanács művelődési osztályának vezetője nyitotta meg a Régi könyvek és nyomtatványok a váci Vak Bottyán Múzeum anyagából című kiállítást. Az esemény egyben a múzeumi és műemléki hónap városi nyi­tánya is volt. Az Egyesült Izzó kultúrter­me valami ódon hangulattal fogad. Tárlókban és a fala­kon régi-régi könyvek, nyom­tatványok. A gazdag anyagot a múzeum munkatársa, Bán- hidi Petemé állította össze. Az 56 kötetnek és a nyomtat­ványok mindegyikének egyé­nisége van. Ott látjuk Istvánfi Miklóstól a latin nyelvű Ma­gyarok Történetét, 1622-ből. Egy másik vitrinben a mú­zeum legrégibb , magyar nyel­vű kötete, Pázmány Péter; Az igazságra vezető kalauz, 1637- ből. Károli Bibliáját 1793-ban nyomták, Szenczi Molnár Al­bert latin szótárát 1708-ban, Lőcsén. Köztük szinte gyerek­nek számít a Vahot Imre szerkesztette Magyarország és Erdély története, amely 1853- ban hagyta el a nyomdát. Ambró Ferenc Ignác 1772­ben latin nyelvű dicsőítő vers­ben köszöntötte püspökét, e gesztussal is meghálálva a nyomdaalapítás lehetőségét, öt számosán követték. A váci nyomdából került ki ez a kis, kecses kötet, címlapján a pa­tinás szöveg: Vátzi Gabona, Íratott Szabó József egyházi pap által Vátzon, nyomtatott Ambró bötüivel 1973. Vác le­írásánál kinyitva egy 1818-as angol útikalauz, mellette gyö­nyörű metszet: a Dunakanyar 1842-ben. A könyvek, doku­mentumok korokat átívelve mai történelmünk kezdetéig nyúlnak: üveglap alatt sár­gult papír — Váci Vörös Új­ság, 1919. május 4. Fél évszázad Az Arany János Múzeum félévszázados jubileumának megünneplésével kezdődött hétfőn délután Nagykőrösön az idei múzeumi hónap váro­si rendezvénysorozata. Dr. Novák László múzeum­igazgató megemlékezésében a most 50 esztendős intézmény történetéről elmondta, hogy a hagyományaikat mindig is tisztelő körösi emberek még a múlt században vetették meg a mai gyűjtemény alapját. Dezső Kázmér, akkori pol­gármester kezdeményezésére, 1928-ban alapították meg a múzeumot, amely a felszaba­dulási években nyerte el végső helyét a város legszebb kiasz- szicista stílusú épületében. A gondos feltáró és rendszerező munka eredménye nyomán mind több, a város múltját reprezentáló dokumentum tár­ható a látogatók elé. Az idei jubileumi esztendő hozta az eddigi legnagyobb eredményt: Hej, Nagykőrös híres város címmel nyitották meg az új állandó komplex kiállítást, melyben a ritkaságokban bő­velkedő népművészeti, régé­szeti, ipartörténeti anyag mellett helyet kapott az Arany János emlékmúzeum felbe­csülhetetlen értékű gyűjtemé­nye is. Az új bemutató egyéb­ként elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját. A megemlékezés után dr. Novák László a múzeum hat­van lelkes támogatójának át­adta a Csikai Márta szobrász- művész Pro Museo elnevezésű emlékplakettjét Dr. Ikvai Nándor, a Pest megyei múzeumok igazgatója, a Pest megye múzeumaiért emlékérmet adta át Pásztor Istvánnak, a városi pártbizott­ság első titkárának és Túri Péternek a Múzeumok Köz­ponti Igazgatósága igazgató- helyettesének. Tanai István tanácselnök­helyettes Nagykőrös Városért emlékérmet adta át Túri Pé­ternek. dr. Ikvai Nándornak és dr. Novák Lászlónak. MEGYEI KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Ertékalkotó gondolatiság Németh József Munkácsy-díjas festőművész tárlata Fóton, a Vörösmarty Művelődési Házban október 6-ig, Klimó Károly falkárpitja a szentendrei lakótelepi klubban október 14-ig lát­ható. László Gyula Kortársaim c. portrésorozata Solymáron, az Apáczai Csere János Művelődési Házban tekinthető meg, október 15-ig. kás Nadja szövőműhelyében, Józsa János kötélverő mester közreműködésével. Klimó Ká­roly ismét remekelt. A színek sistergése olyan jótékony tűz­vész. olyan egzotikus virág­zás, olyan állandó összetett jel, mely permanens élményt je­lent nézőinek. Feléled ezen értelmes absztrakció élénk fe­kete-vörös kottajegyeiben, szürke csurgásában Kodály ze­néje, ahogy lendül, ahogy vi­rágzik. Vásárhely realizmusa Komoly tett, hogy a 10. Fóti ősz rendezvényeire a Hódme­zővásárhelyen alkotó Németh József festői életműve is meg­érkezett. Csoóri Sándor József Attila-dijas költő nyitotta meg kiállítását, Németh József 1928-ban szü­letett Kaposszerdanelyen. Nagyapja számadó juhász, ő cséplőmunkás, szobafestő volt. Hincz Gyula fedezte fel, a főiskolán Szőnyi István nö­vendéke lett. Vásárhelyen te­lepedett le, és Szalay Ferenc mellett ő az alföldi festészet egyik új mértéke. Műveinek hazai és nemzetközi elismeré­sét budapesti, moszkvai, pári­zsi, indiai, velencei, prágai kiállításai fémjelzik. Németh József ars poéticá- ját szavakkal is megfogalmaz­ta: „A parasztokat a történe­lem folyamán sokféleképpen ábrázolták. többek között nyomorúságos parasztnak. Én a parasztot fenséges ember­ként kívánom ábrázolni”. Ez a vallomás azért még inkább felemelő, mert művek hitele­sítik. A világ átalakult vagy átalakulóban van, s Németh József parasztjait egy­re ritkábban lehet látni a pusztákon; agrármérnökökké, brigádvezetőkké, traktorosokká alakultak. Helyes az a fóti kezdemé­nyezés. hogy szinte minden is­kolás rajztanárja vezetésével megtekintette a kiállítást. Klimó Károly falkárpitja A mű a kecskeméti Kodály Intézet számára készült Pus­László Gyula portrésorozata Solymáron megint kitaláltak valamit. László Gyula egy­szerre tart előadást a „Kettős honfoglalásról”, s mutatja be híres Kortársaim című rajz­sorozatát. Nemcsak a honfog­lalás kettős éppen az ő bizo­nyító régészeti kutatásai ré­vén, lényege is az; egyetemi tanár, a honfoglaláskori régé­szet doyenje és kitűnő grafi­kus; szellemiség. Leleményes ötletekkel és kifogástalan rajzkészséggel jeleníti meg az egyedi karaktert Erdélyi Jó­zsef szemüvegében, Tamási Áron jellegzetes billenésében. Szabó Dezső öntudatos álló­ban, Németh László diákos te­kintetében. Érdekes az is, hogy szerény alapossággal jel­zi Illyés, Heissenberg és a sa­ját portréjának anatómiai ha­sonlóságait. Szabó Lőrincről 1948-ban készült ceruzarajza még a gondolat otthonának ér­zékelteti ezt a robusztus fejet. Borsos Miklós szobra már plasztikai beszámoló a szenve­désről. Weöres Sándort csé­szék, könyvek között láttat­ja Barcsayt, miközben rajzol, Pátzay Pált Lyka Károly tár­saságában. 1953-ban készült lapján már vaksin ír Kárpáti Aurél, és rezignáltam idézi Szőnyi Istvánt zebegényi ott honában, amint Végvári La­jossal beszélget. Elmélyült Mdgyessyről készült rajza is, mellette a nagy szobrász kJ jegye; „Sok a szobor, pihenni is kéne”. Irodalomtörténeti művészettörténeti értékű Lász­ló Gyula albuma — adomá­nyozás révén a Petőfi Iro­dalmi Múzeum egyik kihelye­zett kollekciója lehetne. Ta­lán éppen Solymáron. Losonci Miklós Lelkületűt formál a muzsika TOVÁBB'FEJLŐDIK AZ ÖNÁLLÓ ZENEOKTATÁS DABASON Próbáljuk meg az ifjú­ságot jó zenére tanítani, amilyen korán csak lehet. (Kodály Zoltán) A kilencéves kisfiú kezé­ben gitárral áll az igazgatói iroda közepén, előtte kotta­állvány és elmólyülten ját­szik. A barátságos szobában a zene, a zenélés öröme kapcsol­ta össze a tanárt és a gyer­meket. Dabason az idén augusztus 1-től önálló állami zeneiskola működik. Zongora és gitár — Miért vált szükségessé az eddig a Dunakeszi Zeneiskolá­hoz tartozó kihelyezett tagozat önállósítása? — Dabas szereti a zenét — feleli Török György igazgató. — Ezt bizonyítják a kétéven­ként itt rendezett kórustalál­kozók, s a nagy érdeklődés az Országos Filharmónia if­júsági bérleti hangversenyso­rozata iránt. Vagy például 1968-ban az országban a leg­nagyobb volt — a község 180 tanulója közül 100 taggal — az Ifjú Zenebarátok csoportja, valamint a művelődési ház­ban kezdetben szervezett ze­neoktatás nagy sikere. Mind­ez együtt igazolja, hogy a he­lyi lakosok igénylik az álla­mi zeneoktatást. Négy éve. 1974-ben negyven kisgyerek­kel indult a kihelyezett tago­zat munkája. Ma már száz növendéke van az iskolának és öt tanszaka. Zongora, hege­dű, réz-, illetve fafúvósok és gitártanulás közül választhat­nak a gyerekek. — Melyik hangszer a leg­kedveltebb? — A zongora és a gitár — és érdekes módon nem a tánc­zene miatt. — Kik taníttatják zenére a gyermekeiket? — Dabas lakosságának több­sége gyári munkás, vagy ter­melőszövetkezeti dolgozó. Nagyrészüknek az életéből ki­maradt a zene, most talán úgy érzik, hogy gyermekük szá­mára biztosítani kell ezt a lehetőséget is, tanuljon, ha érdekli. Huszonegy növendék tanul zongorázni, közülük ti­zenhétnek otthon saját hang­szere van. Volt olyan család, ahol inkább a kocsi helyett vették meg a tehetséges gye­reknek. biztosítva a több gya­korlási lehetőséget. S hogy mennyire fontosnak érzik a zenetanulást, ezt bizonyítja; a szülők segítettek a zeneisko­la barátságos, megnyugtató, kiegyensúlyozott légkörének a megteremtésében. Értők és hivatásosok — Mennyi a tandíj? — Az állami zeneoktatás egy félévre 150 forintba kerül. Jó bizonyítvány esetén 100 fo­rint. Ezért hetente kétszer fél­óra egyénenkénti hangszeres tanításban és egy óra csopor­tos szolfézsoktatásban ré­szesülnek a növendékek. — Mi a céljuk, mit szeretne az iskola zenetanárgárdája el­érni? — Egyrészt egészséges lel­kületű. gyermekeket nevelni, s Ceglédberceltől — Tapolcáig A dal köti össze őket A jövő év februárjában ün­nepli megalakulásának tízéves jubileumát a tapolcai Batsá­nyi János Művelődési Központ pedagógus-énekkara. Az együt­tes vezetője Borsányi Gábor tanár, a zeneiskola igazgatója, aki immár két alkalommal kapta meg a Szocialista Kul­túráért kitüntetést. A ceglédberceli férfikar egy. kori vezetőjével. Remete Jó­zseffel, a szolnoki Vándor Kálmán kórustalálkozón is­merkedtek meg, úgy hat évvel ezelőtt. Ekkor merült fel a gondolat: közös műsorokat szerveznek. A tapolcaiak kó­rusművekkel szerepeltek, majd viszontlátogatásra várták a ceglédbercelieket. Ezek a ta­lálkozók jól szolgálták a kó­rusmozgalom, a dalkultúra, végső soron a közművelődés ügyét. Nagy sikert aratott pél­dául a tapolcai zenei napokon a Pest megyeiek műsora. Az évek során mindkét együttes szép sikereket ért el. Így többek között szerepeltek a rádió és tévé műsorán. Együtt örülhettek annak a soproni fellépésnek, ahol a tapolcaiak aranykoszorús dip­lomát kaptak. A ceglédberceli férfikar új­jáalakult s Juhász Frigyes ve­zetésével — mint már beszá­moltunk róla — vegyeskar lett. Tapolcán nincsenek hasonló változások. Amint Borsányi Gábor- a kapcsolatok jövőjé­ről elmondta: A közelgő tíz­éves jubileumi rendezvényen remélik szerepelnek a ceglé- berceliek is. Nagy Péter ebben a zenének óriási szere- t pe van. Tudatosan választót- I tűk, alakítottuk a környeze­tet, ugyancsak tudatosan a zenei légkör megteremtése ér­dekében lélekben próbálunk összekapcsolódni a tanulóink­kal, ezt segíti eló a szép be­széd. Immár négy éve jár­nak hozzánk. A zenéi derék­had nevelését is feladatunk­nak érezzük. A zenekari ta­gok, óvónők, tanítónők, ének­tanárok alapképzését megad­ni, és a legtehetségesebbeket a koncertpódium felé vezető útra irányítani. Ezt lehetővé teszi a két tagozatos rendszer. Míg az A tagozatos gyerekek zenei érdeklődésűek, azaz szí­vesen és örömmel zenélnek, s valamikor értő koncertközön­ség lesz belőlük; a B tagoza­tosok tudatosan zenei pályá­ra készülnek, s emelt óra­számú hangszeres oktatást kapnak. Egy növendékünk már a Bartók Béla zeneiskola II. évfolyamára jár, többen ze­nekarban játszanak. — Az iskola hogyan hat a felnőttekre? — Még a nem zeneértő szü­lők is eljönnek évvégi koncert­jeinkre, már csak a saját gyermekük játékáért is, elkí­sérik őket, s hallgatják gya­korlásaikat. Mindez együtte­sen közelhozza őket is a ze­néhez, a hatása alá kerül­nek. Csak fejbólintás? — Milyen változásokkal jár az iskola önállósodása? — Egyrészt az igény miatt már nekünk is van kihelye­zett zeneiskolánk. Örkényben három éve működik, újonnan alakult viszont Alsónémediben és Úcsán, valamint a rácke­vei járásban Dunavarsányban, Kiskunlacházán, Halásztelken és Szigetszentmiklóson. Kör­nyezetünk zenei élete egyre erőteljesebb lesz. mert aki egyszer megérzi a. zene. va­rázsát, már nem tud elszakad­ni tőle. Anyagilag is érezzük az önállóság előnyeit, nagyobb kerettel gazdálkodhatunk és tanári státusokat is kaptunk. Jó a kapcsolatunk a községi tanáccsal és a járási hivatal­lal. Az igazság az. hogy min­den hivatalos szerv támogat bennünket. A dabasi nyomda kottákat adott, a meghívókat is kinyomtatja, a helybeli szo­cialista brigádok pedig min­den szükséges esetben segíte­nek. — Érdekes, hogy a legkevés­bé kiegyensúlyozott a kap­csolatunk az általános isko­lákkal. Ügy érezzük a növen­dékeink zenetanulása mozgal­mi munka és az általános is­kola érdeke is egyúttal. Kör­zeti szolfézsversenyeken in­dultak és szerepeltek tanu­lóink kiemelkedő sikerrel és ezt az általános iskolájukban csak tudomásul vették, bólin­tottak, míg egy sportverseny részvételért igazgatói dicséret és más elismerés jár. Pedig díjkiosztáskor nem a zene­iskola neve hangzik el, ha­nem az általánosé, vagy az út­törőcsapaté. Lassan kinövik — A zenetanítás tárgyi fel­tételeivel elégedett-e? — A hangszerek vonatkozá­sában igent mondhatok, a he­lyük viszont kevés. Olyannyi­ra, hogy a folyosón is órát kell tartanunk, és ez azért is bosszantó, mert az épület másik szárnya eléggé kihaszná­latlan, tehát lenne mód a ter­jeszkedésre. A másik problé­mánk: a zeneiskola egy út- kanyarulatban helyezkedik el, közel az általános iskolához. A gyerekek biciklin jönnek, ke­zükben a hangszerrel és sem egy iskolát jelző tábla, sem egy zebra nem segíti őket a biztonságos közlekedésben. — Mit vár az önálló zeneis­kolától Török György igaz­gató? — A dunakesziéktől mi le. váltunk, de nem válunk el, továbbra is szeretnénk közös növendék-, illetve tanárkon­certeket rendezni, ápolni a jó kapcsolatot. Hajós Anna TV-FIGYELÓ Csendes háború. Csendes is, de legalább annyire elkesere­dett is volt az a háború, ame­lyet az ellenforradalom után újjáéledő Magyarország ellen vívtak némely, a nyugati ha­tárainkon túl gyülekező, szer­vezkedő erők. Ezek működé­sének legfőbb központjában, Becsben tevékenykedett Sza­bó Miklós, a magyar hírszer­zés egyik embere, aki mint volt képviselő tartott fenn ott irodát, s e veszedelmes szerep eljátszójaként vett részt az emigráció különböző irányza­tainak vetélkedéseiben. Mind­ezt pedig azért, hogy egyrészt a legközvetlenebb közelről figyelje a volt horthysta tisz­tek csapatba verődósét, az egykori politikusok hazánk elleni manővereit, másrészt pedig maga is irányította e mozgolódásokat. Olyannyira, hogy például az 1956 előtti meg az ötvenhatos dissziden- sek politikai egymásratalálá- sát jórészt ő tette lehetetlen­né... A két évtizede véget ért, a fizikai megsemmisülés lehe­tőségét is magában rejtő te­vékenységről szombaton kora este — ez bizony igen-igen furcsa adásidő! — szerezhet­tünk tudomást. Mégpedig úgy — ezt mind az egykori újság­író szerény, minden szereplé­si vágytól mentes közreműkö­désének, mind pedig a szer­kesztő, Radványi Dezső mér­téktartásának köszönhetjük —. hogy nem annyira az egykori kalandok idéződtek fel, hanem sokkal inkább a húszegyné­hány év előtti történelmi, po­litikai erőviszonyok. Minden játékos elem, színészi közre­működés ellenére egy elemzés értékű összefoglalóvá nőtt ez a negyven perc: a csoportcé­lok, a tendenciák, s ezek összfonódásai, illetve ellenke­zései mind-mind pontosan ki­vethető rajzolatokként kerül­tek a nézők elé. Ám mindemellett még ér­zelmeinket is fölkavarta ez a Csendes háború, hisz’ nem mindennapi dolog volt meg­tudni, hogy a legszűkebb kör­nyezete, a családja előtt is hosszan kellett folytatnia sze­repét Szabó Miklósnak. Csak titoktartásának lejárta után fedhette föl igazi valóját, s válhatott ismét azzá, aki vol­taképpen mindig is volt. Ilyesmit végigcsinálni — az sem akármilyen karaktertől telik ki... Burgonya. Annyi más tv­műsor után a rangos-fontos Hét is nyomába eredt az idei nagy burgonyatermésnek. Mint Wisinger István riport­jából kiderült: mind a terme­lőket, mind pedig a fölvásár­lókat egyaránt váratlanul érte a földből előtűnő hatalmas gumótömeg. És amilyen várat­lanok e plusztonnák, olyan sebesen kell intézkedni elhe­lyezésükről. Mégpedig jórészt maguknak a megtermelőknek, mert — így a közvetítő, vagy­is a Zöldért — máris szűknek bizonyultak a központi rak­tárak: szerződni leszerződnek, de szállítani csak legföljebb a jövő tavaszra tudnak. Addig vigyázzon a krumplira az, aki kiszedte. És — vigyázni is fognak! Leginkább persze ott, ahol már elkészültek, vagy éppen készülőiéiben vannak az ai- kalmi raktárak. Itt, Pest me­gyében — erről meg a Tv-hír- adó számolt be néhány napja — ugyancsak szép számmal hoznak tető alá ilyeneket. Mint hallottuk: semmiféle kü­lönösebb biztatásra nem vár­va... ' Akácz László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom