Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-17 / 245. szám

A PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA . ....... - „Á A VAC I JA RAS ÉS VAC V A R O S R ES Z E R E Tej, habtejszín — pohárban XXII. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1978. OKTÖBER 17., KEDD Emlékplakeft az Allende brigádnak Együtt az öntödei kollektívák Tizenöt küzd a szocialista címért A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7. számú, váci gyá­rának főépületében csak ne­hezen találjuk az igazgatót. Végül egy sarokszobában buk­kanunk rá. Hiába, ha szebb külsőt is kapnak a falak, amíg a festést be nem fejezik, nagy lesz a felfordulás. Arra szá­mítunk, Kovács Ferenc, a csi­nosítással járó kellemetlen­ségek hatására, bosszúsan fo­gad majd bennünket. Sze­rencsére. rosszul gondoljuk. Szakaszos átépítés — Nézze, a jókedvre min­den okom megvan — kezdi beszélgetésünket. — Gazdasá­gi vezetőségünk az idén, a párt- és tömegszervezetek­kel egyetértésben, az öntö­dei brigádok újjászervezését határozta el, ami örö­münkre, sikerrel járt. A múlt évben az öntödében, a mun­kaerőhiány miatti, üzemen belüli átcsoportosítások kö­vetkeztében, minden brigád feloszlott, de jelenleg már nyolc szocialista és 15 szo­cialista címért küzdő kollek­tívát tartunk nyilván, ugyan­is brigádok nemcsak az ön­tödében, hanem a többi üzem­részben, a forgácsolóban, a mintakészítőben és a tmk-ban is dolgoznak. Az öntödében gondjaink nem szűntek meg véglegesen. A rendkívül ne­héz munkakörülmények miatt továbbra is .nagy a fluktuá­ció, sokait segíthet azonban az 1979 elején kezdődő, s mint­egy két esztendeig tartó sza­kaszos átépítés. Nem panasz­képpen mondom, de e pilla­natban még nehéz helyzet­ben vagyunk. A vállalat a Könnyűipari Minisztérium­hoz tartozik, a dolgozók bé­rezése is ennek függvénye­ként alakul, az öntödeiek azonban köztudottan nehéz­ipari munkások. Ám a lé­nyeg, az öntödei brigádok végre Ismét együtt vannak! A gyár legjobb közösségei a forgácsoló- és szerelő-, il­letve a mintakészítő üzem­ben dolgoznak. Ez annál ör- vendetesebb, mert például a forgácsolók évi 111 millió fo­rint értékben gyártanak szov­jet exportra készülő szövő­gép-részegységeket. Szakképzettek Teknős Károlyt, a II. Rá­kóczi Ferenc szocialista bri­gád vezetőjét arról kérdez­zük, minek tulajdonítja, hogy kollektívája olyan eredmé­nyes? — A legfontosabbnak azt tartom — válaszolja —, hogy a kollektívánkban szép '■vám­mal találhatók olyan fiata­lok, akik itt, a gyárban ré­szesültek szakmunkásképzés­ben. Beilleszkedésük zökke­nőmentes. Mindezzel kicsit haza is beszélek, mert jóma­gam is vezetem az ipari ta­nulók szakmai gyakorlatát. A másik jelentős tényező, hogy a brigádban nincs olyan dol­gozó, akinek ne lenne leg­alább nyolc általánosa és szak­munkás-bizonyítványa. A leg­fontosabb mégis az, hogy va­lóban összetartozónak érez­zük magunkat. Együtt va­gyunk nemcsak a munkahe­lyen, de azon kívül is. Most készülünk a Gábor József Általános Iskola környéké­nek parkosítására. Tavaly ugyanott sövényt ültettünk, már csak azért is, mert a mi gverekeink szintén oda jár­nak. At aranyjelvényért A mintakészítők büszkesé­ge az Allende ezüstkoszorús szocialista brigád. Barna Ba­lázs brigádvezető az előbb hallottakhoz kapcsolódik: — Ha már kollégám a tár­sadalmi munkáról beszélt, hadd mondjam el, hogy kol­lektívánk a városban végzett társadalmi tevékenységéért a városi tanács emlékplakett­jét kapta meg. Részt vettünk a Madách Imre Művelődési Központ és a pokolszigeti út­törőtábor építésében, a KISZ városi bizottsága szervezte városi fásítási programban. Jelenleg is patronáljuk a deákvári óvodát, s mi készít­jük a városi Vöröskereszt- szervezet ünnepi rendezvé­nyeinek dekorációit. — Hogy mi az eggyé ková- csolódás titka? Jómagam hat esztendeig voltam KISZ-tit- kár az üzemben, úgy érzem, szót tudok érteni a fiatalok­kal. Szükségem is van rá, hi­szen a kollektívában én va "-ok a legidősebb. Ami a bri­gádélet szakmai oldalát illeti, említésre méltónak tartom, hogy ahogyan mi mondiuk, nem dugjuk el egymás elől a szakmát,, tapasztalatait bár­melyikünk szívesen adja át a másiknak. Az 1978—79-es év­re megpályáztuk az arany­jelvényt, gazdasági és társa­dalmi felajánlásainkat is en­nek jegyében tettük. Remél jük, sikerül előrelépnünk. Mindez most már egyedül az Allende brigádon múlik, de — miért ne sikerülne? H. I. Csőösszekötés miatt Vízhiány Gödön A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat balparti üzemigazga­tóságán szerzett értesülés sze­rint, holnap, október 18-án, csőösszekötési munkálatok miatt, időszakos vízhiányra és nyomáscsökkenésre kell Gö­dön számítani. A lakosság megértését ké­rik. — Szob község története címmel, előadást tart a hely­beli Börzsöny Múzeumban ok­tóber 19-én, csütörtökön, La- czus Gézáné múzeumvezelő. Naponta mintegy 6 ezer liter tejből 30 ezer pohár készít­ményt — iskolatejet, kávéstejet és habtejszínt — csomagol a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat váci üzemének auto­mata gépe. Polyvás Béla Albert felvétele Kiállítás a A penci falumúzeumban va­sárnap délután Mészáros Gyű-- la, a járási pártbizottság ve­zető propagandistája megnyi­totta a Penc és környéke az őszirózsás forradalomban és a. Tanácsköztársaság idején cí­mű kiállítást. FÓTI ŐSZ Emlékezés Nagy Lászlóra A Fóti ősz programjaként, tegnap, hétfőn, Nagy László irodalmi emlékestet rendeztek a helyi Vörösmarty Művelődé­si Házban. Beszédet mondott Csoori Sándor József Attila-díjaa költő. Érdeklődés Nagykanizsáról lapcsilaf félezer emberrel Nem figyelik az idő múlását A múzeumi és műemlékvé­delmi hónap alkalmával adta át Venesz Ernő, a városi ta­nács művelődési osztályveze­tője a Szocialista kultúráért kitüntetést és a vele járó 3 ezer forint jutalmat Tóth Györgyné Dévánszky Erzsé­betnek, hangsúlyozva, hogy bár a kitüntetett a váci Vak Bottyán Múzeumban dolgo­zik s ottani munkája is elis­merést érdemel, az elismerés 10 évi munkájáért a Váci Vá­rosi-Járási Pedagógusklub fá­radhatatlan, lelkes titkárá­nak szól. ★ Időnként lapunkból vagy a Madách Imre Művelődési Központ műsorfüzetéből érte­sülhet a közönség a pedagó- gusklub szerda esti ötletes programjáról. Nagyon sok fá­radságba kerül a szervezés, a hallgatóság toborzása, az anyagi fedezetről való gondos­kodás. Tóth Györgyné tizedik éve a klub vezetőségéhez tartozik, öt évvel ezelőtt választották meg titkárnak. A választás megfelelő személyre esett, mint munkája azóta bizonyít­ja. Amikor gratuláltunk kitün­tetéséhez, elmondta, hogy a si­kerek egyik titka: rendszeres kapcsolatot tartanak a két város, Vác és Dunakeszi, va­lamint a járás területén élő, hozzájuk tartozó félezer pe­dagógussal. Nincs mindenki A z építőipari vállalat fő- építésvezetőségére revi­zort várnak, akinek az a fel­adata, hogy kivizsgáljon egy bejelentést, miszerint szabály­talan, úgynevezett fekete be­ruházás készül. Eközben ér­kezik meg a patkányirtók megbízottja is, akit összeté­vesztenek a revizorral, s eb­ből keletkezik a bonyodalom. A komikus szituációk soro­zatának hősei: Bezerédi Ignác főépítésvezető, aki a helyzet — az asztal — magaslatán áll, Schmidt Antal mindenes, nyugalmazott gyepmester, az egerek barátja, Mandel Rezső ellenőr, pszichológus, aki miatt az egész történik, Minarik Frigyes építésvezető, semmi rossznak sem elrontója, Lip- ták Gerzson technikus, aki­nek nemcsak a fülével van baj, Kiss Mária fiatalkorú se­gédmunkás, aki mégsem olyan gyerek, Feledy Amália titkár­nő, aki lehet, hogy szülésznő lesz, Hangyási Lilla állóesz­köz-nyilvántartó, a maga egy­szerűségében, Zaplata Ödön szakszervezeti bizalmi, talpig képkeretben, Rombol Lajos gépkocsivezető, aki néha éb­ren is van, Nagyfőnök, aki a kalamajkát okozza, dr. Dal­mát Jenő megyei főrevizor, a megoldás kulcsa. PEST MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT MUNKÁS SZÍNPADA a Nagryéx*demíiiiok bemutatja az EGÉRFOGÁS oimü építőipari friookomédláJ&t, egy levonásban. Csak játék A fentiek szerint hirdeti a zeréposztást a Pest megyei 'anácsí Építőipari Vállalat íunkásszínpadának az a zínlapja, amely az Egérfogás :ímű fricskomédiáját ajánlja a Nagyérdemű figyelmébe, egy levonásban. A darabot a vállalat szak­munkásai, műszaki és hivata­li dolgozói, Gerendái Péter, lakatos János, Sági László, Papp György, Kovács Ferenc, Kármán Zsuzsa, Buchvaldné Körös Rita, Kemencei Károly- né, Czermann József, Gulyás Gábor, Mundi István és Szé­kelyhídi Ferenc játszotta el néhányszor. A szín-lap alján ez olvas­ható: „Az egészet elkövette és érthető magyarból fjorditotta Gerendái Péter.” Országos siker Indokolt, hogy mind felso­roljuk a szereplőket, mert vá­rosunk hírnevét öregbítették, s kétéves munkálkodásuk ed­digi legnagyobb eredményét érték el az október 6—7-én, Békéscsabán megrendezett Országos Építőipari Színjátszó Fesztiválon. A fesztivál zsűrije színházi szakemberekből, a közműve­lődés országos irányítóiból alakult. Gogol A revizor című színműve adta az alapötletet, amelyből komédiát írt és ren­dezett Gerendád Péter. Békés­csabán a másodszor átdolgo­zott, az egész építőiparra álta­lánosított változatot mutatták be az együttes tagjai. Először nyilvános főpróbán láthatta az Egyesült Izzó közönsége: kíváncsiak voltak rá, hogyan hat a nem építőiparban dol­gozó közönségre. Hatott. Jót mulatott mindenki, s a sze­replők nagy tapsot kaptak. Békéscsabán az ország tíz legjobb építőipari együttese között az első helyezett Unió Debrecen pantomim együttes, a második helyezett Salgótar­jáni Öblösüveggyár Kossuth Művelődési Otthonának együt­tese után, a nívódíjat nyert békéscsabai Építők Manzárd Színpadával, a váci munkás­színpad kapta a harmadik dí­jat : hazahozott egy szép dísz­tálat, egy oklevelet és 3 ezer forint jutalmat; Lakatos Já­nos, egyéni alakításáért külön díjat kapott A folytatás Az együttes 1976-ban ala­kult meg. Az Építők Szak­ott minden rendezvényen, de sokszor autóval hoznak el egy-egy idős tanárt vagy ta­nítót, mások levélben köszö­nik meg, hogy gondolnak rá­juk, számon tartják őket Tóth Györgyné lelkes nép­rajzos. A múzeumban is nép­rajzosként hasznosítja a gyűjtő, szervező munkát, ami­nek az évenként megrendezett kiállítások, a rendszeres ta­pasztalatcserék a bizonyítékai, ö kezdeményezte a pedagó­gusklubban a kézimunka­szakkört, ami nagyon népsze­rű, akár az eszperantó, vala­mint a német nyelvtanfolyam. A pedagógusklub program­ját szakácselőadások, ismeret­terjesztői ilm-vetítések, kirán­dulások, hazai és külföldi tár­sasutazások s évenként a már hagyományossá vált arany-, gyémánt- és vasdiploma-osztá- sok teszik változatossá. Mun­kájukat támogatja a Madách Imre Művelődési Központ igazgatósága, de a városi ta­nács és a megyei pedagógus- szakszervezet is módot talál arra, hogy anyagilag, erkölcsi­leg segítséget nyújtson egy- egy elgondolás megvalósításá-. hoz.-fc Legutóbb a Pest megyei ro-> konklub vezetősége járt Vá­cott és sok hasznosat jegyzett fel a váci pedagógusklub tevé­kenységéről. Máshonnan is ér­deklődnek. ■ Nemrégiben pél­dául Nagykanizsáról érkezett hosszú levél: a nyugati or­szágrészből kérték, írják meg a titkát, miképpen érik el a szép eredményeket? Tóth Györgyné szerint nincs semmiféle titkuk, egybeforrott, lelkes a vezetőség, s olyanok segítenek, akik nem figyelik az idő múlását, nem akarnak forintot minden - ténykedésü­kért. A lelkes kollektíva egyik tagját érte a minap a méltán megérdemelt, szép elismerés, Papp Rezső szervezete megyei bizottságá­nak értékelése szerint, gondo­latilag és művészileg legki­munkáltabb produkció volt a szakszervezet 75. jubileu­mára, történelmi dokumentu­mokból összeállított műsora. Székelyhídi Ferenc, a vállala­ti művelődési bizottság titká­ra hangsúlyozta azonban, sza­tirikus együttesnek is tekint­hetjük a csoportot Legfonto­sabb céljának a vállalati dol­gozók szórakoztatását tekinti, a drága és rossz haknik he­lyett, saját produkciókkal. — Mikor és hol lesznek lát­hatók műsorai? — Várható egy szereplés a Híradástechnikai /Anyagok Gyárában, de az időpont még bizonytalan. Kilátásban van egy meghívás a Ceglédi Épí­tőipari Vállalathoz is. — Az alkalom tehát kevés. A váci közönségnek is látnia kellene a díjnyertes műsort. — Az építőiparra annyira jellemző fluktuáció az együt­tesben is érezteti hatását — mondja Székelyhídi Ferenc. — A jövőben néhányan megvál­nak a gárdától, ezért próbá­lunk stabilizálódni, együttmű­ködni az Egyesült Izzó mun­kás színjátszóival. A korszerű színjátszó-moz­galom valóban hiányzott ed­dig, a váci közművelődésből. Gerendái Páter, aki nem hi­vatásos író, színész, rendező, csak sokoldalú ember, a vál­lalat műszaki munkatársa, a többiekkel együtt, most a hiány pótlásáért munkálkodik. Kovács István Jegyzet Nyílt és őszinte párbeszéd Nagy figyelem és érdek­lődés kísérte városszerte a tanácstagi beszámolókat. S . ez természetes, hiszen fon­tos kérdésekről, a köz­ügyekről adtak számot a lakosság választott képvi­selői. Már az előkészítő mun­ka során a tanács és a Hazafias Népfront városi vezetői kiemelt feladatként határozták meg: a tanács­tagi beszámolók csakis úgy lehetnek eredményesek, ha lelkiismeretesen meg­szervezik őket, nagy gondot fordítva a választópolgárok mozgósítására. Azokban a körzetekben, melyekben az előkészítő munka megfelelő volt, a beszámolók is sikeresebben zajlottak le. A tanácstagok nemcsak a tervekről, az eddigi munkáról tájékoz­tattak, hanem az esetek többségében a kérdéseket is rögtön megválaszolták. Elmondták, hogy mi válto­zik holnap és a jövőben szűkebb pátriájukban. Most is tapasztalhattuk: a választók igénylik a pontos tájékoztatást. S nemcsak a hibákat teszik szóvá, de elismeréssel nyug­tázzák mind több helyen az elért eredményeket, fel­ajánlva a lakóhely szépíté­séhez, gyarapításához segít­ségüket is. Az érdeklődésre jellem­ző, hogy a városban több mint ezerötszázan jelen­tek meg a beszámolókon, amelyeken számtalan köz­érdekű javaslat, vélemény hangzott el. A lakosok elsősorban a város rendjének és tiszta­ságának fokozott óvását, a környezetvédelem további javítását sürgették, de szó volt a közéletiségről, a he­lyi közművelődési lehetősé­gekről, kiaknázásukról, a tömegsport szélesebb ala­pokra való helyezéséről és általában a lakosság fele­lősségéről a körzetért, a városért. Az idei tanácstagi be­számolókra már nem a kö­tött formákhoz való ra­gaszkodás, hanem mindin­kább a párbeszéd a jel­lemző. Az őszinte és nyílt véleménycsere, amely nél­kül napjainkban már el­képzelhetetlen a várospo­litika. Ezek a rendezvények al­kalmasak arra, hogy a jó javaslatok, elképzelések, amelyek eddig csupán az emberek egymás közti be­szélgetései során hangzot­tak el, sokak elé, s az ille­tékesek elé kerüljenek, kö­vetkezésképp a jövőben kö­rültekintőbben lehet ter­vezni, a felajánlott társa­dalmi segítséget értékes cé­lok szolgálatába állítani. Természetesen nem vár­ható el a tanács vezetőitől, hogy minden észrevétel egyik napról a másikra va­lóságot öltsön, de amint azt már sok példa igazolja, a javaslatok csak előbbre vihetnek. I A most lezajlott tanács­tagi beszámolókat a köz­ügyek iránti érdeklődés, az egymásért tevés gondolata hatotta át. S, hogy mekko­ra volt a figyelem, ez is jelzi: nem egy beszámolón megfogalmazódott, minél szélesebb körű áttekintést, információt vár a lakosság a készülődő tervekről, el­képzelésekről, mert a gon­dok csak közös összefogás­sal szüntethetők mea. Bánkuti István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom