Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-17 / 245. szám
XX. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1978. OKTÓBER 17., KEDD Tanács és iskola Hasznos, gyümölcsöző kapcsolat — A tantermek 200 százalékos kihasználtságával, két műszakban oktattak az előző tanévben is Ecser általános iskolájában. E tény közzétételével kezdte beszámolóját Parázsó Gé- zíné általános iskolai Igazgatónő a helyi tanács legutóbbi ülésén, melyen —egyebek közt az 1977—78-as tanév oktató-nevelő munkáját értékelték. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója megünneplésére iskolánk külön tervet készített. A szülői munkaközösség segítségével. kapcsolatot teremtettünk az egyik, hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulattal, szovMOZIK Gyömrő: A leigázottak bolygója. Maglód: A választ csak a szél ismeri. Mende: A végzetes aranyrögök. Monor: délutáni előadáson: Vágta »• völgyben. Este: Pillangó, I—II. Nyáregyháza: Megálló három órára. Pilis: Ahová lépek, ott fű nem terem, tlllő: Fantozzi. .Vecsés: 80 huszár, I—II. MŰVELŐDÉSI HÁZAK i Gyomron, 9-től 16 óráig: já- itékkiállítás és -vásár (a KIOSZ helyiségében), 18-tól: a népi tánccsoport próbája. Maglódon, 9-től: műszaki könyvkiállítás (a könyvtárban). Mendén, 18-tól: a jet pajtásokkal. A november 5-én megtartott harci játékon részt vettek szovjet katonák is, s ott voltak azon az ünnepségen, amelyen színvonalas irodalmi műsorral kedveskedtek nekik tanítványaink. A kölcsönös találkozásokkal tovább erősödött az iskola és a szovjet úttörők, kisdobosok kapcsolata. A beszámoló a továbbiakban az ifjúsági mozgalomról szólt, amely az oktató-nevelő munka egyik fontos segítője volt az előző tanévben is. — A tanulás irányítására, tanulóink személyiségének sokoldalú fejlesztésére törekedtünk. A tananyagcsökkentéskönyvbarátak körének összejövetele. Monoron, 17-től: asztaliteniszedzés, 18-tól: a kézimunkaszakkör foglalkozása és kismotorvezetői tanfolyam, 19- től: az irodalmi bérlet 2. előadása. Péteriben, 14-től: a gyermekszínpad próbája. Pilisen: id. Fazekas József nádudvari népi iparművész kiállítása, 18-jól: a magnós klub foglalkozása. Úriban, 14-től: a gyermek sportszakkör összejövetele. Vecsésen, 10-től 18- ig: Bányász Béla festőművész és Brindzik László szobrász- művész kiállítása, 19-től: a karateklub foglalkozása (a Petőfi téri iskolában). sei felszabadult időt rendszerezésre, a diákokkal való differenciált foglalkozásra, a képességek fejlesztésére igyekszünk fordítani, megkülönböztetett figyelmet fordítva a fizikai dolgozók gyermekeire. Az úttörő- és kisdobosőrsök óvják, védik a természetet, erre tanítja őket az iskola. A felnőttek vezetésével, több száz facsemetét ültettek a községben. A hazai táj megismerését jól szolgálják az országjáró kirándulások. Megrendezték tavaly is az iskola kulturális és szaktantárgyi vetélkedőjét, a legjobb tanulók igen eredményesen szerepeltek a járási versenyeken. Az iskolai testnevelés fejlesztése folyamatos feladat, biztosítottak a tornaeszközök, de gondot jelent, hogy a művelődési házbeli építkezés miatt, egyelőre szünetel az ottani torna-oktatás, -foglalkozás. Az oktató-nevelő munkát, a tanulók felkészítését iól szolgálja az iskolai napközi, melyben két csoport, 80 gyermek számára van hely. — A napközis igényeket egyre nehezebben tudjuk kielégíteni, csupán az aisótago- zatosokat vehettük fel, legutóbb is 35 napközi ellátást kérő jogos igényét kellett elutasítanunk. A gyermekek számának emelkedésével a napközis elhelyezés, az étkezés biztosítása közös feladatunk — mondta beszámolójában az igazgatónő, majd az idei tanév egyik kedvező változásáról beszélt elismerően: SPORT —SPORT —SPORT— SPORT —SPOR1 A nap kulturális programja 1. Monor, Ady 2. Monori-erdő 3. Vecsés- Martin, á. Űri Az élcsoport állása 4 4-----12-7 114-3 115-2 117-5 3 17-8 Sz. A. 1. Monor Ady 2. Monori-erdő 3. Ecser 4. Pilis 1. sz. 5. Vecses 4 3 3 1 3 1 4 — Negyedik forduló, két rangadóval Járási úttörőbajnokság [ KÉZILABDA Az úttörő kézilabda-bajnokság IV. fordulójában két rangadót is játszottak: Úriban az üllőiek vendégszerepeitek, s nagy küzdelemben, a hazaiak diadalmaskodtak, Monori-er- dőn pedig a két monori csapat megosztozott a pontokon. Monori-erdő— I Monor Munkásőr 3:3 (1:0) Nagy küzdelem, gyenge dobóteljesítmények, igazságos döntetlen. Góllövők: Murárik (2), Dobó Zs., illetve Szikora (2), jTönköl. Ürl—Üllő 5:3 (4:1) Feszült légkörű, izgalmas mérkőzés. Góldobók: Torma (3), Szirá- ki. Patai, illetve Zsóhér (2), Szabó K. Vecsés Kun Béla— Monor Ady 1:5 (1:2) Monor Ady—Vecsés Kun Béla Legjobb dobó Vámos (3). Az élcsoport állása 43—1 21-14 6 4211 32-15 5 2 2 ------- 29- 3 4 32 —1 26-11 4 LABDARÚGÁS Monori-erdő— Pilis 2. számú iskola 4:2 (2:0) A helyenként nagyon jól játszó monori-erdei csapat, a helyzetek alapján nagyobb arányban is győzhetett volna. Góllövők: Gáspár (2), Bácsi, Juhász, illetve Kanalas, Szta- nó. Ecser—Gomba 4:0 (2:0) Biztos hazai győzelem. Góllövő: Kanyik, Kőfalvi, Csömör, Turcsik. Monor Ady—Vecsés Kun Béla 4:3 (1:2) Drámai küzdelem. A helyzetek alapján, a döntetlen igazságosabb lett volna. Pilis 1. számú—Nyáregyháza 4:0 (2:0) A gólratörőbb csapat fölényes győzelme. — A helyi tanács és pártvezetés fáradozásának eredményeként, társadalmi összefogással, gyorsan megépült a két új iskolai tanterem és a szertár. Köszönet jár községi vezetőinknek az iskolánkkal kialakított jó kapcsolatért, mindenben segítőkész fáradozásukért. Jandó István Szüreti mulatság Gombán Nem sokáig örülhetett a betyár Vastaps a Barátság táncegyüttesnek Elérkezett a szüret, mely nemcsak a munka, de a vidámság ideje is: felelevenednek a régi népszokások, sok helyütt dallal, tánccal köszöntik a fáradozás gyümölcsét, az érett szőlőfürtöket és a belőlük készült új bort. Különösen mélyek a szüret megünneplésének gyökerei Gombán. Már az 1890-es években járták a falu utcáin minden ősszel a menetelöt, a pro- menádtáncok különböző változatait. Napjainkban kevés helyen találkozhatunk ezekkel a szemet gyönyörködtető táncokkal, de vasárnap délután ismét elénk tárultak teljes szépségükben, a gombai Barátság táncegyüttes jóvoltából. A fiatal gárda már az augusztus 20-i ünnepségeken is megcsillogtatta tudását, da mostani sikere minden várakozást felülmúlt. Délután két órakor indult el a díszes menet a Fáy András Művelődési Ház elől. A népi táncosok, az őket követő fogatok, a lóháton vágtató csikóslegények, betyárok hamarosan jó hangulatot teremtettek. A régi hagyományokhoz híven, a falu bírája tréfás rigmusokkal köszöntötte az egybegyűlteket. Nagy derültséget keltett a jegyző együgyüségé- nek kifigurázása, de a fő esemény a bíró lányának elrablása volt. Nem tartott azonban sokáig a betyár öröme, mert az utána eredő legények gyorsan kézrekeritették s visszavitték a lányt. Folytatódott a vigalom, s a táncosok csaknem három órán keresztül koptatták csizmáikat a falu utcáin. A sikerre jellemző, hogy több száz ember, idős és fiatal kísérte végig a felvonulókat hosszú útjukon. Előkerültek a borral telt kulacsok, bütykösök, s szorgalmasan lo- csolgatták a kiszáradt torkokat. A hangulat egyre emelkedett, sokan már fáradtságra panaszkodtak, de a táncosok lendülete egy pillanatra sem lankadt. Délután öt óra tájban érkeztek vissza a művelődési házba, s csak egy szusszanás- nyi időt engedélyeztek maguknak, hiszen nem sokkal később repertoárjukat mutatták be a zsúfolásig megtelt nagyteremben. Az esti mulatságot a bíró szavai vezették be, majd a felcsendülő népzene hangjaira, az együttes tagjai a múlt századból eredő tustolót járták el, majd a szüreti menetelőt, a véltás táncok egyikét, a dübörgőt, végül pedig a leányka- rikázót jutalmazta a közönség vastápssal. A bemutató után a Kalina zenekar húzta a talpalávalót, s a mulatság a késő esti órákban ért véget. K. L. Kedvezőtlen adottságok ló mag, korszerű technológia Gazdaságos-e a kukoricáié rmeszfés? A burgonya után, mely gazdagon termett, a legtöbb járás- beli termelőszövetkezetben a múlt héten kezdték meg a másik fontos őszi érésű növény, a kultonca betakarítását, s eszünkbe jut: az év elején, az országos tervek egyeztetése során kiderült, hogy mezőgazdasági üzemeink a termelés gazdaságlalanságá- ra hivatkozva, lényegesen kevesebb kukoricát kívánnak vetni, mint az előző években. Szívós, türelmes, meggyőző munkával sikerült csak elérni, hogy bár minimálisan, de növekedjék a vetésterület. Szakmai berkekben a kukorica azóta is a viták középpontjában áll. Mi három járásbeli termelőszövetkezetben kíváncsiskodtunk, gazdaságosan tudják-e termelni a fontos növényt? Táblák szerint változó A Rákosmezeje Termelő- szövetkezetben ezer 340 hektáron termesztenek kukoricát. Kékesi László termelési elnökhelyettes nyíltan beszél gondjaikról: — Gazdaságunk tagja a nádudvari KITE termelési rendszernek. Jó minőségű vetőmaggal, korszerű gépekkel rendelkezünk, nagy gondot fordítunk a műtrágyázásra, a megfelelő talaj előkészítésre, mégsem tudunk jó eredményeket elérni. Az ezer 340 hektárnyi kukoricásból csupán ezer hektáron gazdaságos a termelés. Akadnak tábláink, melyeken 60 mázsás az átlagtermés, más táblákon viszont a 35 mázsát sem tudjuk elérni. — Az idén átlagosan 50 mázsa körüli termésre számítunk hektáronként. A talaj adott, a legkorszerűbb technikával sem tudunk rajta változtatni. Jobb eredményeket, 55—60 mázsás átlagtermést csak a termőterület 400 hektárral való csökkentése árán tudnánk elérni, a felszabaduló. kukorica termesztésére alkalmatlan területen egyéb, a talajviszonyokhoz jobban alkalmazkodó növényeket honosíthatnánk meg. — Mi lehelne a végleges megoldás? — Véleményem szerint, minden növénykultúrát a neki legmegfelelőbb helyen kellene termeszteni. Az országban sokféle talaj található, s csak olyanba lenne szabad kukoricát vetni, amely az 50 mázsa feletti átlagot biztosan megadná. Új fajtákkal Virág István, a pilisi Aranykalász Termelőszövetkezet főmezőgazdásza másként vélekedik: — Termelőszövetkezetünkben ezer 5 hektáron termesztünk kukoricát, az idén 31 százalékkal növeltük a termőterületet. Természetesen nem érhetünk el olyan eredményeket, mint az ország egyes vidékein, de ezen a barna, homokos talajon is meg lehet termelni a hektáronkénti 50 mázsát, ez pedig azt jelenti, hogy a kukorica termesztése mindenképpen gazdaságos, érdemes foglalkozni vele. — Tagjai valamelyik termelési rendszernek? — Nem tartozunk egyikhez sem, s egyelőre nem is kívánunk csatlakozni. Gazdaságunkban a kukorica termesztésének külön ágazatvezetője van,, aki mindig figyelemmel kíséri az új fajták és technológiák megjelenését, s a tapasztalatokat igyekszünk hasznosítani. A megfelelő fajtaválaszték kialakításával szép eredményeket lehet elérni. Jelenleg négy fajtával foglalkozunk, de jövőre egy ötödikkel is megpróbálkozunk. — Mi az eredményesség feltétele? — Nagyon ügyelünk rá, hogy csak jó minőségű magvak kerüljenek a földbe. A talajelőkészítés, a műtrágyázás a legkorszerűbb technológiát követi. A gödöllői búza, borsó termelési rendszerben használatos géppark kitűnően el tudja látni a kukoricatermesztés körüli tennivalókat is. Az idén hektáronként 52 mázsa körüli átlagtermést várunk. Az igazság kedvéért feltétlenül el kell azonban mondani, hogy a pilisi közös gazdaságban 362 hektáron vetőmagkukoricát termesztenek, amelynek felvásárlási ára, a minőségtől függően, több mint kétszerese az úgynevezett árukukoricának. Társulások, szakosodás Sz&szik Károly, a gombai Fáy András Termelőszövetkezet elnöke egyéb lehetséges gondokra is figyelmeztet: — A kukorica valóban fontos növény — vallja. — Hosz- szú távon gondolnunk kell arra is, hogy minél drágább á megtermelése, annál drágább lehet a felhasználásával előállított hús, a költségek csökkentése tehát mindenkinek közös érdeke. A gombai tsz-ben a tavalyi^ nál 20 százalékkal nagyobb területen, 650 hektáron tér-' meinek kukoricát. A tsz elnöke reméli, hogy az idén sikerül körülbelül 55 mázsás átlagtermést betakarítaniuk. — így sem gazdaságos a termesztése? — Minimális a haszon. Könnyű kiszámítani, hogy az úgynevezett jövedelmezőségi küszöböt 45 mázsás átlagtermés esetén lépjük át, mert az állami felvásárlási ár jelenleg 275 forint, az önköltség ugyanakkor, legalábbis nálunk, eléri a mázsánkénti 230 —240 forintot. Kézenfekvőnek látszik a megoldás: csökkentjük a költséget. Természetesen, a legmegfelelőbb talaj kiválasztásával, a technológia szigorú megtartásával, az átlagok növelésével, A gazdaságon belül erre is törekszünk, csakhogy az egyéb költségek folyamatosan növekednek. Nyilvánvaló, hogy így, a jö-. vedelmezőséget tekintve, a kukorica nem állhatja a versenyt más növényekkel. — Mégis termelni kell. — Tudjuk, megértjük, és termeljük továbbra is, de tudomásul kell venni, hogy hosszú távon csak az úgynevezetett regionális szakosodás hozhat jobb eredményeket. A járás téeszeinek talajadottsá- gai nem kedveznek a kukoricánál:. Egyes üzemek egye* tábláin lehet 60 mázsás átlag-: termés, de a legtöbb helyen nem érik el. i — Tehát a társulások jelenj tik a kiutat? — Jó példák bizonyítják,' hogy igen. A szőlőtermesztési társulás Szárazhegy, a csont-! héjas gyümölcstermesztési társulás Albertirsa térségében helyes törekvés. Sajnos, ellenpélda is akad, pedig régi törvény: bármely növényt ott lehet a leggazdaságosabban termelni, ahol hagyományai vannak, az emberek értenek hozzá, s kialakultak a leghasznosabb termelési szokások. Közös érdekek A szakemberek állapították meg a napokban Cegléden megtartott megyei kukorica- termesztési bemutatón: Pest megyének különös érdeke fűződik a kukoricatermesztés fokozásához, hiszen állattenyésztésünk is dinamikusan, fejlődik, s magasabb tejhozamra, olcsóbb húsra alig számíthatunk, ha kevesebb s drágább kukoricát termelünk. Adottak a feladatok járásunkban is, ahol a téeszek összesen. 5 ezer 33 hektárról kezdték meg a múlt héten e fontos növény betakarítását. Legutóbb a burgonyával kapcsolatban írtuk le, hogy lévén olcsó tömegélelmezési cikkről szó, a megfelelő készletről való gondoskodás politikai kérdés. Erre kell gondolnunk akkor is, ha a köretként feltálalt krumpli mellett ott az a hús, amelyhez a sertéshizlaló telepek javarészt kukoricával etetett jószágai révén jutunk. Kövess László — Vereszki János Biztonságos kupak. Üj félautomata üvegkupakoló gép konstruálásával és üzembe helyezésével megoldotta a vérkészítményeik és az infú^ ziós üvegek biztonságos zárását Polyva Lajos műszaki főmérnök, Kelő József üzemrészlegvezető és Kerekes Sándor esztergályos, a Kecskeméti Konzervgyár három aranyérmes újítója. Az eddigi berendezés, amit fizikai erővel mozgattak, gyakran eltörte a vérrel teli palackokat. a Betyárok a falu utcáján Indulnak a táncosok a művelődési ház elöl Szurok András (elvételei
