Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-10 / 239. szám

1978. OKTOBER 10., KEDD A vízgazdálkodás távlati tervei Készen áll o védelmi szervezet Az utóbbi években a ter­melés növekedési üteménél kisebb arányban emelkedett — a villamcsenergiaipar ki­vételével — az ipar vízigé­nye, mert mind szűkösebbek és drágábbak a vízbeszerzési lehetőségek. Több iparvidéken a víz­hiány miatt költséges víztáro­zókat és távvezetékeket kellett építeni, a szennyeződések miatt pedig különböző vízke­zelő berendezésekről kellett gondoskodni. Ennélfogva az iparban mindinkább érvénye­sül az a törekvés, hogy a drá­gán beszerzett friss vízzel ta­karékoskodjon, többször hasz_ nálja fel, ami elsősorban a kohászatra és a vegyipar né­hány területére jellemző. Az országban felhasznált víznek több mint a felét az ipar ve­szi igénybe, s a folyókba, ta­vakba kerülő szennyeződések­nek is háromnegyede az ipar­ból származik. Ezért fontos; hosszú távlatban is a kor­szerű víztakarékos technoló­giák, módszerek kiterjesztésé­vel érjék el, hogy a vízigé­nyek növekedésének aránya lényegesen kisebb legyen a népgazdaság fejlesztésének üteménél. Az illetékesek részletesen elemzik az ipari vízellá­tás helyzetét, a vízbe­szerzés és az igények kielégí­tésének gazdaságos lehetősé­geit és a folyók, tavak szeny- nyezödésének fékezésére alkal­mas módszereit. Ennek alapján kezdik meg ugyanis az ipari vízgazdálkodás 1990- ig szóló hosszútávú koncep­ciójának 'kidolgozását. Az ál­talános fejlesztési elképzelése­ket az ipari tárcák rendelke­zésére bocsátották, s velük együttműködve — hosszútá­vú iparfejlesztési programjaik alapján — alakítják ki a vég­leges elképzeléseket, amelyek szerint nagy távlatban is gon­doskodhatnak a vízigények és készletek egyensúlyáról. Áttekintve a téli-tavaszi ár­víz- és belvízvédekezés, vala_ mint helyi vízkár-elhárítás előkészületeit, megállapítható, hogy a védelmi szervezetek 'cészen állnak a veszélyek el­hárítására. Tanulmányutakon a szövőgyáriak Szívesen vesznek részt szak­mai vetélkedőkön a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat buda­kalászi szövőgyárának dol­gozói. Azonkívül, hogy tudá­sukat . saját szorgalmukkal gyarapítják, a gyár vezetői tanulmányútokat is szervez­nek részükre. Szeptemberben például a gyár legfiatalabb dolgozói Ju­goszláviában ismerkedtek a testvérvállalatok munkájával. A középvezetők Késmárkon tanulmányozták a Tátrán vállalatnál használatos tech­nológiákat. Az újítómozgalom­ban jeleskedők pedig ebben a hónapban látogatják meg a sop­roni Szőnyeggyárat és Se­lyemszövőgyárat. Fiatal a város - a választék Százhalombattai tanácstagok hétköznapjai Pest megye dinamikusan fejlődő városának, Százha­lombattának, a legfrissebb sta­tisztikai adatok szerint csak­nem tizenhatezer lakosa van. — Százhalombattám — tájé­koztatott Szekeres József, a városi tanács elnöke és Esku- lics Ferenc, a városi tanács szervezési és jogi osztályának vezetője — tavaly négy vá­lasztókerületben volt időközi választás, s a lakosság számá­nak növekedésével a tanács­tagok megválasztására tíz új kerületben is sor került De már ezt megelőzően a várossá alakulás óta a testület létszá­mában és összetételében is megváltozott Magukért beszélnek — A községi tanácsnak öt­ven tagja volt, majd a város­sá alakulás utáni 1971-es ál- j talános választások idején j számuk tízzel gyarapodott, ■ most pedig hetven tanácsta- I gunk van. — A testületnek — tárta. elém Eskulics Ferenc a kimu- ! tatásokat — legrégebbről, 1954-től két tagja van. A munkában 1963-tól ugyancsak ketten, 1967-től pedig huszon­egyen vesznek részt A város­sá alakulást követően 1971-től tizenkilencen, 1973-tól tizen­kettő, 1976-tól pedig tizennégy a folyamatosan tevékenyke­dők száma. — Milyen ma a városi ta­nács összetétele? — A hetven tagbA 24 nő és 46 férfi. Munkás í}7, terme­lőszövetkezeti tag 4, értelmi­ségi 13, alkalmazott 20. S van még 6 olyan tagunk, akik fog­lalkozásuk szerint egyéb ka­tegóriába tartoznak, például kisiparosok. — A tanácsnak hány fiatal tagja van? — összesen harmincnégy. Közülük kettőt a végrehajtó bizottságba, tizenhármat pe­dig a különböző bizottságok­ba is beválasztottak. Emlékezetes felszólalás — Mi foglalkoztatja a fiatal város- fiatal tanácstagjait? Az első választ Bokodi Bé­lától] a Dunamenti Hőerőmű Vállalat műszerészétől kap­tam, akit 27 évesen a városi tanács, 29 évesen pedig a vég­rehajtó bizottság tagjának is megválasztottak. — A legelső problémát — mondta — az jelentette, hogy olyan helyen lettünk válasz­tók és választottak, ahol az emberek csak alig-alig ismer­ték egymást. A két nagy vál­lalat, — a DKV és DHV — ugyanis az ország különböző pontjairól vonzotta az embe­reket. Én is Fejér megyéből kerültem ide. De szerencsém is volt, annyiban, hogy nem­csak a lakóhelyem, hanem a munkahelyem is a választóim­hoz köt, hiszen a DHV-ban együtt dolgozunk. Így a min­dennapos gondokat a szó leg­szorosabb értelmében is együtt éljük át. Ugyancsak tainácstagságom kezdetétől cé­lom az, hogy az itteni élet a lakosság igényeinek megfelelő A paszteilskála minden színében Ballonkabáfok és textiltapéták Gazdaságosság szerint rang­sorolták a Pamutnyomóipari Vállalatnál jelenleg gyártott sok száz féle terméket, öt ka­tegóriát határoztak meg, ezek közül az első háromba tarto­zókat a jövőben fejleszteni akarják, a többieket pedig — mert előállításuk gazdaságta­lan — fokozatosan megszüntetik, illetve újak­kal cserélik fel. f Ilyen új termék például a hurkolt frottíranyag, amely jól ■ értékesíthetőnek ígérke­zik, amellett, hogy előállítá­sa hozzájárul a hurkoló gép­park teljesítőképességének jobb kihasználásához is. A próbagyártást a hazai pamut­szövőgyár hurkológépein kezd­ték meg. Ugyanebben a gyárban a Szovjetunióból beszerzett új, nagy teljesítményű, színes szö­vésre is alkalmas SZTB-be- rendezéseken gyapjútartalmú felsőruházati, kosztümökhöz alkalmas, kockás mintázatú nehezebb szövetek gyártását kezdik meg. Az új SZTB-gépeken ké­szülnek majd a paszteilskála számos változatában a jó minőségű magyar ballonok is. külföldi mintára, újfajta kikészítési el­járással. Egyelőre még csak egyszínű kivitelben, de már megkezd­te a vállalat a textiltapéta gyártását is. legyen. A jó élelmiszerVálasz- ték mellett még ma is nagy gond, hogy iparcikkből és bú­torból az ellátás nem kielégítő. Ügy tűnik, hogy ez a gondunk csak a tervezett áruház fel­építésével oldódik majd meg. Választóimmal együtt nagyon várom, hogy jövőre elkezdőd­jék a művelődési központ építése. Elhiheti, hogy erre Budapest vonzása és pél­damutatása miatt nagy szük­ség van. S úgy gondolom, hogy a művelődési központban a tervezett könyvtár, a mozi és a klubok az emberek közötti érintkezés folyamatát is meg­gyorsítaná. — Tanácstagi munkájából mi a legemlékezetesebb? — A lakosság száma — a lakásépítések gyors ütemével párhuzamosan — gyorsan nőtt, az iskola megépítése azonban késett. Választóim ezt szülői értekezleteken többször panaszolták. Mivel a helyzet továbbra is kilátástalan ma­radt, hozzám fordultak, mint tanácstaghoz. Ez adta a váro­si tanács ülésén a ' számomra legemlékezetesebb — külön­ben pedig a harmadik-negye­dik — felszólalásom témáját. S a város vezetőinek irányí­tásával hatalmas összefogást bontakoztattunk ki. Így sike­rült az iskolát időben felépíte­ni. Azóta — éppen szeptember elsejével — az újabb 16 tan­termes iskola is megépült. — Választókörzete szerint melyek a következő felada­tok? — Az iskolák társadalmi munkában és vállalati össze­fogással épült tanmedencéjé­ben a gyerekeink úszásoktatá- tása már megoldott. A Duna mellett vagyunk, de a Duná­ban itt tilos fürödni. A fel­nőtteknek kell a városban strandolási lehetőséget terem­teni. S a középiskola hiánya is foglalkoztatja választóimat. A Százhalombattán született gyerekek ugyanis lassan tö­megesen érik el a középisko­lás koi-t, középiskolára tehát nagy szükség lenne. Szakkö­zépiskolára gondolok, olyanra, ami a vállalatoknak szak­munkás-utánpótlást is nyúj­tana. — Említette, hogy válasz­tóival nemcsak együtt lakik, hanem együtt is dolgozik. Mindig csak ilyen jelentős kö­zösségi ügyekben keresik meg? — Igen. Furcsán hangzik, de így van. Százhalombattán ugyanis az emberek vagy ma­gukba fordulnak, vagy pedig a közösség gondjait érzik az elsőnek és a legfontosabbnak. Előtérben a környezetvédelem Pogány Gyuláné áprilistól a város egyik új büszkeségét, a Munkaegészségügyi Labora­tóriumot vezeti. Korábban vegyészmérnökként a Dunai Kőolajipari Vállalat technoló­gusa volt Azt szokták mondani, egy nőtől sohasem illik megkér­dezni. hány éves. De gondo­lom, azt mindig, hogy a köz­életi munkában mióta vesz részt — A városi tanácsnak s a tanács műszaki-fejlesztési és építési bizottságának — felel­te — 1973-tól vagyok tagja. — S most mi a tennivalója? — Elsősorban és minden vo­natkozásban a környezetvéde­lem. Magánemberként is érint, mert néhány hónapja a Veszprémi Vegyipari Egyete­men környezetvédelmi szak­mérnöki diplomát szereztem. Vezetőként úgy, hogy a Mun­ka egészségügyi Laboratórium­ban most minden energiámat a környezetvédelem köti le. Sajnos, a köztudatban az él, hogy az olajipar a környezet­re veszélytelen. A valóságban azonban ez nem így van, mert a szakma nagyon szerteágazó és rejtett veszélyeket hordoz. Adja még hozzá, hogy mun­kánkat a tapasztalatlanságunk jelentősen nehezíti. De a ta­nácstagi munkám súlypontjá­ban is a környezetvédelem áll. Most éppen a vadkenderrel vettük fel a harcot. A vad- kenderprobléma százhalom­battai specialitás. A vadken­der ugyanis — mivel igényte­len és gyorsan szaporodó gyom — ott is burjánzik, ahol más növény nem tud megélni. Itt az építkezésekkor a felső hu­muszréteget nagyon sok he­lyen legyalulták. Ennek az lett a következménye, hogy a ha­gyományos növényzet elpusz­tult, a vadkender pedig szinte uralja a terepet. Ez különösen ilyenkor, ősz elején, áí virág­záskor jelent problémát. A vi­rág porát ugyanis a — Száz­halombattán szinte állandóan fújó — szél több kilométerre is elviszi. így a vadkender okozta allergiás megbetegedé sek: a nátha, a kötőhártya- gyuladás, a felső légúti meg­betegedések és a gyerekeink­nél fellépő szövődmények el­len nagyon nehéz védekezni A megoldást a társadalmi összefogásban látom. Biztos vagyok benne, hogy így a vad­kendert is ki tudjuk irtani. Ezen az úton most tesszük az első lépéseket. A felvilágosítás és a megelőzés céljából ugyanis a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat városi szervezete előadássorozatot in. dított. Megbízhatók és lelkesek — Fiatal városunk összeté­teléből következően — hang­súlyozta a többi között Soko- rai Istvánná, a Hazafias Nép­front városi bizottságának titkára — tudatosan töreked­tünk arra, hogy a tanács­ba minél több fiatal kerüljön be. A fiatalok a megbízást ál falában örömmel vállalták. S az sem érdektelen, hogy a fia tál tanácstagok és a népfront városi bizottsága közötti — kezdettől jó — kapcsolat egy­re gyümölcsözőbben alakul. Összességében . az .a vélemé­nyem, hogy a fiatal tanácsta­gok nagyon megbízhatóan, hasznosan és lelkesen tévé' kénykednek. Buday György Fenyőatiasz Az Akadémiai Kiadó Fenyőatiasz kiadását tervezi. Az Btkötetes könyv elkészítéséhez a Természettudományi Mú­zeum munkatársai és a Kertészeti Egyetem hallgatói az or­szág arborétumaiban gyűjtik a tobozokat és a fenyőfaágakat. A képen: Bcnes János, a Kertészeti Egyetem hallgatója egy szép tobozzal. KGST-BANKHITELLEL A’umímunfipari fejlesztés A KGST-államok közös bankja, a szocialista gazdasá­gi integráció keretében hosszú lejáratú hitel nyújtásával já­rul hozzá a hazai-alumínium­ipar komplex fejlesztésébe il­leszkedő újabb beruházások­hoz. Ezek eredményeképpen a KGST-tagor szagok közös ér­dekeinek megfelelően növelik' az alumíniumipari félkész­áruk termelését, a timföld- gyártó kapacitást, valamint új bauxitbányát nyitnak. A szer­ződést a Nemzetközi Beruhá­zási Bank és az Állami Fej­lesztési Bank képviselői a kö­zelmúltban írták alá Moszk­vában, 1,9 milliárd forint ösz- szegnek megfelelő transzferá­bilis rubel és konvertibilis devizahitelről. /Vem okos ember az, aki 1" szalmazsákba rejti a pén­zét, és soha nem nyúl hoz­zá, semmire fel nem használja. Furcsa volt a példázat, ame­lyet a minap hallottam egyik vidéki nagyvárosunk tanácsi területen dolgozó képviselőjé­től. A javakorabeli férfi — úgy gondolom, közelebb a hat­vanadik évéhez, mint az öt- venhez — az idős korú nem­zedéket értette a szalmazsák­ba rejtett pénz fogalmán. A számadatok, amelyeket összegyűjtögettem, képet akar­ván nyerni a nyugdíjasok fog­lalkoztatásáról, illetve tovább- dolgozásáról, ennek a különös hasonlatnak igazságáról ta­núskodtak. Milyen kép rajzo­lódik elénk? Jelenleg a nyug­díjas korú lakosság' száma mintegy 1,7 millió az ország­ban, tehát — hozzávetőleges számításokkal — minden ha­todik állampolgár ebbe a kor­osztályba tartozik. A demográ­fiai előrejelzések — figye­lembe véve az átlagos élet­kor • további növekedését mindkét nemnél, — jó előre figyelmeztetnek, hogy az ez­redfordulóra már a kétmilliót is eléri táboruk. Továbbdolgozásuikról, illet­ve a nyugdíjba vonulásuk el­halasztásáról már sokkal sze­rényebbek az adatok. A tsz- nyugdíjasokkal együtt sem éri el az 500 ezret azoknak az idős, de jó erőben lévő férfi­aknak, nőknek a száma, akik ilyen vagy olyan, nyugdíj melletti kötött elfoglaltsággal rendelkeznek, illetve rádol­goznak az éveikre. Hogy me­gint csak számokkal érvel­jünk: a teljes, nyugdíjas korú generációnak mindössze har- mada-negyede tevékenykedik tovább. Hiba lenne megfeledkezni arról, hogy élnek hazánkban idősek tíz- és tízezerszám. akiknek egészsége, fizikai, vagy szellemi állapota olyany- nyira elkopott, elroncsolódott, a munkában töltött esztendők Jegyzet Névre szólóan során, hogy ma már valóban kíméletre, pihenésre, sót — sokan — kifejezetten a társa­dalom megkülönböztetett gon­doskodó ellátására szorulnak. Ugyancsak téves érvelés len­ne, ha nem vennénk figyelem­be. hány és hány nagymama, nagyapa segít például az uno­kák nevelésében, pótolhatatlan segítséget nyújtva fiatal vagy középkorú hozzátartozóiknak. Nem is erről lenne szó. In­kább arról — s itt elkél a nyílt szó, az egyértelmű ál­lásfoglalás —, hogy hivatalok, intézmények, üzemek és vál­lalatok személyzeti politikájá­ban esztendők óta nem sze­repel megfelelő súllyal és fontossággal a nyugdíj felé közeledő korosztályok kellő áttekintése, azoknak a mun­ka- és szellemi tartalékoknak megfelelő bakalkulálása az adott intézmény további éle­tébe, amelyekkel bízvást szá­molhatnának. Vagy — akik, immár nyugdíjasként, szíve­sen segítenének ma is a mun­kában. Sok-sok biztató, figyelmez­tető érvelés hangzik el az ágazati szakszervezetekben, a pártbizottságokon, nemkülön­ben esetenként a tárcáknál, az államigazgatás apparátusá­ban is a munkára képes, fontos munkát végző, de nyugdíjhoz közeledő férfiak, nők sorsának, további tervei­nek számontartása mellett. És nagyon is okkal. Aki a munkaerőhelyzet változásait, mozgásait, annak anyagi ki­hatásait is figyeli, jól tud­ja, hogy munkaerőben szűkös esztendőket élünk. Szinte se­hol sem közömbös — leg- alábbi nem szabad, hogy kö­zömbös legyen —, vajon ma­radásra késztethető-e egy-egy nagy tudású szakmunkás, művezető vagy oly ,n szebemi pályán dolgozó, akinek több évtizedes tapasztalata évek múltán is nehezen pótok ató. De más szempontból is szükséges számot vetni a munkaerőnek ezzel a tartalé­kával. (Rossz egyébként a szóhasználat, sokkal többről van szó.) Esztendők óta súlyos gondokkal küszködik a szol­gáltatás, szakmai utánpótlása gyér. A nyugdíjasok között pedig, felderítetlenül bár, de gazdag tartalékok rejlenek. Körülnézve a bedolgozói rend­szerben — amely elsősorban a vidéki ipartelepítésekkel és a tanácsi ipar fejlődésével pár­huzamosan sokat javult — megint csak szembeötlenek a nyugdíjas korúak körében ta­lálható munkaerő-tartaléka­ink. A helyi szervezőmunkán sok múlik. Példák százai kí­nálkoznak rá: ha a vállalatok, tanácsok nemcsak a szűkén vett napi tennivalókkal törőd­nek, hanem tudatos munka­erő-politikát is folytatnak, enyhíteni tudnak munkaerő­gondjainkon. A nyugdíjasok túlnyomó többsége — ezt lát­ni kell, — jobbára nem ke"es- gél magának alkalmat, több­nyire túl szerény és érzékeny is ehhez. Meg kell keresni ajánlatokkal, jószerivel ház­hoz is kell sokszor vinni azt a munkalehetőséget, amely az idős férfi, nő alkatának. szak­képzettségének. eg ész-ági ál­lapotának megfelel. Tudjuk, hogy bőviben vagyunk ilyen munkáknak, s birkózunk a szorgalmas kezek hiányával. Névre szóló kéréssel kell meg­keresni őket. így van csak ereje a hívó szónak, valahogy így lehetne enyhíteni munka­erő-gondjainkon. Együtt azok­kal. akik megtanultak dolgoz­ni, s pihenőévs’lkből szívesen megajánlanának még néhá­nyat. Várkonyi Margit i I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom