Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-10 / 239. szám

^Míap 1978. OKTÓBER 10., KEDD Könyvtárosok közgyűlése A Pest megyei Könyvtáro­sok Egyesülete tegnap délelőtt tartotta Dunakeszin a József Attila Művelődési Központban vezetőség- és küldöttválasztó közgyűlését. Az eseményen résizt vett Békés György, a megyei könyvtár igazgatója, Sándor Ottóné, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete el­nökségének tagja is. Elöljáró­ban Weisz Gábor, a váci váro­sig könyvtár igazgatója, meg­bízott elnök, ismertette a jú­nius 5-én megalakult szerve­zet eddigi munkáját. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Pest megyei szer­vezetének létrejöttére nagy szükség volt; hiszen a miegyé­ben 260 főfoglalkozású könyv­táros dolgozik. A Pest megyei szervezet célkitűzése, hogy a megyében működő különböző könyvtártípusok kapcsolatait erősítse és elősegítse egymás munkájának megismerését. Emellett fórumot ad szakmai vitáknak, felkarolja a könyv­tárak fejlődését előmozdító kezdeményezéseket, tovább­képző előadásokat, valamint tapasztalatcseréket szervez. Természeífesen az egyesület feladata az is, hogy támogas­sa mindazoknak a tennivalók­nak a megvalósítását, melyek a közművelődési munkában a könyvtárakra hárulnak. A tegnap délelőtti közgyűlé­sen — melyen Csőke Anna, az SZMT központi könyvtárá­nak igazgatója elnökölt — megválasztották a vezetőségi tagokat. Az elnök Weisz Gá­bor lett, aki eddig ideiglene­sen töltötte be ezt a posztot. A vezetőségi tagok közé válasz­tották meg Fábián Miklóst, a dallasi járási-nagyközségi könyvtár vezetőjét, dr. Fekete Józsefnét, a gödöllői áram- mérőgyár műszaki könyvtárá­nak vezetőjét, dr. Földi Pálnét, a fóti nagyközségi könyvtár vezetőjét, dr. Szőke Károlynét, az SZMT központi könyvtára munkatársát, Pilissy Erzsébe­tet, valamint Tamás Katalint, a megyei könyvtár munkatár­sait. Ezután megválasztották a 20 tagú küldöttséget, melynek tagjai az országos közgyűlésen képviselik majd a megyei szervezetet. A közgyűlés szakmai elő­adással zárult, melyet dr. Nagyszentpéteri Géza, a Buda­pesti Tanítóképző Főiskola tanszékvezető tanára tartott A tantervi reform hatása a könyvtárak jövőjére címmel. Ki minek mestere? Dunakeszi győztes A MÁV Dunakeszi Jármű­javító Vállalat ifjú szakmun­kása, Palkó János bizonyult a legjobbnak a Ki minek mes­tere? Pest megyei esztergá­lyos versenyén. A Csepel Autógyárban megrendezett szakmai vetélkedőn 18 fiatal mérte össze tudását. Korábban valamennyien elsők lettek vá­rosuk, illetve járásuk esztergá­lyosai között. A szakmai el­méleti, munkavédelmi és po­litikai kérdések mellett rend­kívül nehéz gyakorlati fel­adatokat kellett megolda­niuk. Néhány ezred millimé­ter pontossággal készítettek el úgynevezett csigatengelyt két bekezdésű csigamenettel. MŰSZAKI KÖNYVNAPOK Megyei megnyitó Szigethalmon VENDÉGSÉGBEN A DELTA ALKOTÓI Szakkönyvkiállítás és -vá­sár fogadta tegnap délután a Csepel Autógyár Művelő­dési Központjában azokat a vendégeket, akik a 17. mű­szaki könyvnapok megyei megnyitójára érkeztek. A szervezők, az Autógyár műszaki könyvtára és műsza­ki tájékoztatási osztálya ne­vében Haraszti György osz­tályvezető köszöntötte a meg­jelenteket. Török László, a .gyár műszaki igazgatóhelyet­tese ünnepi beszédében Lo- monoszovra hivatkozott: — Könyv nélkül sem a tu­dományos tapasztalatok ter­jesztése, sem azok megőrzése nem volna lehetséges és a tu­domány könyv nélkül nem TV-FIGYELÓ VÍZlépCSŐ. immár nemcsak a tervrajzok és a makettek mutatják — a valóságban is látható, hogy megkezdődött a magyarországi Nagymaros és a csehszlovákiai Gabcsikovo nevével jelzett dunai vízlépcső építése. A földmarók szapora hajlongását meg a billenős te­herkocsik szorgalmas jövés­menését a tv-sek is lefényké­pezték, és a vasárnap esti Hét egyik legérdekesebb képsora­ként tárták a nézők elé. Sok mindent megtudhattunk e hatalmas vállalkozásról! A legérdekesebb információ min­denképpen az volt, hogy jó­szerivel az egész természet átalakul az érintett folyam- szakaszon. A Szigetköz gazdag vízi világa — lévén majd ott a jövőben kevesebb nedves­ség — kiszikkad, szárazföldi­vé alakul, és itt, Pest megyé­ben is számolni kell a talaj­víz csökkenésével a Nagyma­ros—Budapest szakaszon. Mindez persze lassú folyamat­ként megy végbe, mégpedig egy tudományosan előkészített és szabályozott munka követ­keztében. Így hát lesz idő föl­készülni az érintett táj arcu­latváltására és a szárazságot jobban tűrő fafélékkel helyet­tesíteni az eddig dúsan növek­vő nyárasokat, füzeseket. Ugyanígy, az említett talaj- vízszint-módosulás is minden­féle számításokba jó előre be­kalkulálható. Mindemellett — hallhattunk megnyugvással e dr. Tóth Ju­dit szerkesztő és Petress Ist­ván riporter készítette .hír­adásban — a kedves, zsombé- kos, a vízi és az erdei vadak­nak oly jó menedékül szolgáló Duna-táj teljes eltűnésétől egyáltalán nem kell tartanunk: mindenütt meghagyják azt eredeti állapotában, ahol a vízlépcső építése lehetővé te­szi. így — reméljük — szű- kebb országrészünkben is érintetlenül marad néhány zug, mind a természetkedvelő ember, mind a nagy folyam mentén honos élővilág kedvé­re, örömére. Soha többé! A közelmúlt történelme iránt érdeklődő né­zők közül bizonyára sokan nézték végig azt a Soha többé! címmel szombaton délután be­mutatott dokumentumfilmet, amely a nagyhatalmak Cseh­szlovákia fölötti alkudozásá­nak, egyezkedésének körülmé­nyeit idézte fel a tragikus emlékezetű müncheni döntés negyvenedik évfordulóján. Izgalmas — jórészt most először látott — korabeli hír­adófelvételek tárták elénk Hitler, Mussolini, Chambarlain és Daladier megbeszélését, majd a Szudéta-vidék elszállí­tását, s közben a legjobb is­meretterjesztő előadások tö­mörségével, érveivel szólt a Benda László és Gombos László szerkesztette magyar kísérőszöveg. A látványnak és a szónak ez a rangos kettőse pedig újból és még világo­sabban megérttette az emlé- kezőkkel, hogy milyen tra­gikus történelmi vétség volt beleegyezni a fasiszta Német­ország Terjeszkedésébe, amely területszerzés aztán a II. vi­lágháborúba torkollott. A tv sok históriai tárgyú adása kö­zül ez a fél óra' — hadd szól­junk felső fokban — messze kiemelkedett! Selye János. E magyar szár­mazású és Kanadában élő tu­dós neve immár fogalom. A stressz elméletének megterem­tése tette azzá, amely tudo­mányos leírás — így mondják a szakkönyvek — a szerveze­tet érő' legkülönbözőbb (fizi­kai, kémiai, pszichológiai, fer- tőzéses stb.) megterhelésekre való azonos, általános és ösz- szetett reakciót foglalja ösz- sze. Selye professzor életéről, munkásságáról egy sajnos fia­talon elhunyt magyar rende­zőnő, Vas Judit forgatott előbb filmet, majd az ő anyagát egészítette ki Bodrossy Félix, s az az érdekes képsor, ame- 'lyet a tv-nézők vasárnap ké­ső este láthattak, mindkettő­jük munkáját dicséri. A tudósportré erényei? Egy­részt a felvételek közvetlensé­ge ragadhatta meg a nézőt; az az egyáltalán nem tudósi magatartás, amely Selye Já­nost mind környezetében, mind pedig tisztelőinek népes táborában oly közkedveltté te­szi. Másrészt meg az a közért­hetőség, amely az éppen folyó kísérleteket a hozzá nem ér­tők számára is fölfoghatóvá oldotta. Ilyenformán egyszerre derülhettünk, okulhattunk, s bizony-bizony ritka nagy él­mény volt ez az éjszakában sem fárasztó derülés meg oku­lás ... Akácz László tudna fejlődni — majd így folytatta: korunkban a köny­vekben rögzített tudományos tapasztalatok és szakmai is­meretek' minél szélesebb kö­rű ismertetésére van szük­ség. Nélkülözhetetlen minden szakember önképzése is, hi­szen bebizonyított tény, hogy egy mérnöknek az egyetemen szerzett tudása a gyors vál­tozások következtében öt év alatt elavul. Az, hogy a megnyitó közön­sége zsúfolásig megtöltötte a művelődési központ műszak: klubját, sőt, még a folyosóra is kiszorultak, egy kitűnő öt­letnek volt köszönhető. A szervezők ugyanis meghívták a televízió egyik legnépsze­rűbb műsorának, a Deltának munkatársait. Kudlik Júlia műsorvezető. Várhelyi Tamás szerkesztő és ifj. Kollányi Ágoston rendező válaszoltak a műsorral kapcsolatos kérdé­sekre. Hogyan szerzik be a külföldi filmeket? Miért ke­rült péntekre az adás? Miért nincs több űrkutatási, autó­zási újdonság a műsorban? A nagy sikerű találkozó vé­gén a jelenlevők a Delta al­kotóinak jóvoltából láthatták azt az érdekes tudományos filmet, mely az amerikai Landsat geológiai kutató mű­hold tevékenységét ismerteti. A. Gy. MEGNYÍLT az őszi tarlat Jubileumi nyitás Vásárhelyen PEST MEGYEIEK AZ ALKOTÓK, A DÍJAZOTTAK SORÁBAN Vasárnap délben dr. Boros Sándor kulturális miniszter- helyettes nyitotta meg a XXV. Vásárhelyi Őszi Tárlatot. Hu­szonöt év jogfolytonosságával tükrözi — a november 26-ig nyitva tartó bemutató — a valóság kiemelt fontosságú rétegeit, az élet szüntelen vál­tozását és fejlődését. Az évenként hagyományo­san odaítélt Tornyai-plakettet ez alkalommal Pest megyei, tököli születésű művész: Aga­tha Margit kapta grafikáiért. Munkajutalmat négyen kap­tak: a Vácott működő Sáros A. Miklós grafikus, Németh József, Szalay Ferenc festő­művészek, Tóth Valéria szob­rászművész és dr. Dömötör János művészettörténész, a hódmezővásárhelyi- Tornyai János Múzeum igazgatója. Eredményes és biztató szám­vetés ez a tárlat. A mérték két festői triumvirátus mű­veihez fűződik. Tény, nem­csak megállapítás, hogy a hód­mezővásárhelyi trió: Szalay Ferenc, Kurucz D. István, Né­meth József és a dömsödi— ráckevei hármas: Vecsési Sándor, Bazsonyi Arany, Pa- m tay László fejlődése számot­tevően felgyorsult, és egymás értékeihez viszonyítva ki­egyenlítődött a mesterművek rangján. E két csoport rokon szemlélettel, azonos, hasonló minőség alapján dolgozik. Együtt, egymás haladási irá­nyát,- ütemét figyelve: egy­mástól inspirálódva. Ök je­lentik ma Szabó Iván, Somos Miklós, Szurcsik János mel­lett Vásárhely mértékét. Ez örömet és problémát jelent. Örömet, mert egyre inkább már nemcsak szándékkal, ha­nem teljesítménnyel zárkózik fel a mai Vásárhely Tornyai, Nagy István léptékéhez. Prob­lémát is, mert a mezőny le­szakadt tőlük. Rajtuk kívül ugyanis ké­vésén okóznak megrendülést. Túlságosan sok a középszer. Valami más is kiderül. Az, hogy Vásárhely mágnes és termő osztódás. A vásárhelyi műhely erejét igazolja, hogy serkentő lendülete révén ha­zai képzőművészeti életünk egyik meghatározó mértéke. Éppen ebből adódik, hogy amikor Vásárhelyről beszé­Kitüntetett Pest megyei muzeológusok Kicsi, bolthajtásos, a benső­séges ünnepség hangulatához éppen alkalmas helyiség a szentendrei Ferenczy Múzeum Tavernája. Itt adták át a mú­zeumi hónap alkalmából az elismeréseket azoknak a Pest megyei muzeológusoknak, akik az évek során a legkiválóbb munkát végezték. Dr. Ikvai Nándor, a Pest megyei Mú­zeumok Igazgatóságának igaz­gatója elismeréssel szólt a megyei múzeumi dolgozók jó munkájáról. A Kulturális Minisztérium díjait Vincze Tamásné, a Pest megyei tanács művelődési osz­tályának helyettes vezetője ad­ta át. Szocialista Kultúráért érmet kapott dr. Majláth Im­re, Sándor Ildikó, Molnár La- josné, Ladányi István. Dr. Majláth Imre, a Pest megyei Múzeumok Igazgató­ságának — nyugdíjazását kö­vetően is tíz év óta dolgozója. A szentendrei múzeumok ide­gennyelvű tárlatvezetője. A külföldi levelezéseket, a ki­adványok idegennyelvű mel­lékleteit szerkeszti. Sándor Il­dikó a Ferenczy Múzeum munkatársa tudományos fel­dolgozó és gyűjtőmunkájáért, a Népművészek Házának nép­rajzi megtervezéséért, kivite­lezésének irányításáért kapta a díjat. Molnár Lajosné Hajdú Margit, két évtizedes múze­umvezetői munkásságának ide­je alatt a megye egyik legér­tékesebb néprajzi gyűjtemé­nyét hozta létre Nagytarcsán. Ladányi István, a Pest me­gyei Múzeumok adminisztra­tív igazgatója négyéves mun­kássága alatt már második íz­ben nyerte el a Szocialista Kultúráért kitüntetést. A mú­zeumok propagandája, kiad­ványsorozata. a j-endszeresen megjelenő Múzeumi Híradó magas színvonala bizonyítja sokoldalú tevékenységét. Kiváló munkáért kitüntetést kapott Pozsár lstvánné Mon- di Erzsébet teremőr, a nagy­kőrösi Arany János Múzeum külső-belső felújításában, a raktáregyeztetési munkában végzett kiváló munkájáért. Ugyanezt a kitüntetést kapta a váci Vak Bottyán Múzeum régész-muzeológus munka­társa, Kővári Klára is, aki a nagy múlttal rendelkező mú­zeumban kialakította a vég­leges régészeti raktárrendet. Dr. Ikvai Nándor húszéves muzeológusi tevékenységéért, aranygyűrűvel tüntette ki Ja- \ kus Lajost, a penci falumú­zeum igazgatóját. Asztalos Ist­vánt, az aszódi Petőfi Sándor Múzeum vezetőjét. Tizenöt éves kiemelkedő munkájáért oklevelet kapott Kis Dénesné, a nagykőrösi Arany János Múzeum admi­nisztrátora, Antal Andrásáé, a ceglédi Kossuth Lajos Mú- ze’um hivatalsegédje. Tízéves tevékenységéért a Pest megyei Múzeumokért emlékplakettet, Ligeti Erika szobrászművész alkotását dr. Tettamgnti Sarolta, dr. Nagy Károlyné, a szentendrei Fe­renczy Múzeum régésze, il­letve pénztárosa, Kalmár Fe­renciig, a ráckevei Árpád Mú­zeum hivatalsegédje, Tóth Má­ria, a szobi Börzsöny Múze­um teremőre, Síkos Sándor a szentendrei Ferenczy Múzeum gondnoka vették át. Ugyanezt az emlékplakettet kapta még a múzeumokért végzett ki­váló munkájáért az MSZMP nagykőrösi városi bizottsága, Tury Péter, a Központi Mú­zeumi Igazgatóság igazgató- helyettese, a nagykőrösi mú­zeum átalakításához nyújtott segítségért. A szobi nagyköz­ségi tanács-vb, a szobi Bör­zsöny Múzeum rendszeres tá­mogatásáért, dr. Györgyjakab Endre, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának főelő­adója, hatéves munkájáért kapta meg az emlékplakettet. ötéves munkáért oklevelet kaptak Várhelyi Vanda és Mucsi András, a szentendrei Ferenczy Múzeum művészet- történészei, Kecskeméti Jó- zsefné, az aszódi Petőfi Sán­dor Múzeum hivatalsegédje, Turcsányi Gyuláné, a szobi Börzsöny Múzeum teremőre, Svajcsik Erzsébet, a szent­endrei Ferenczy Múzeum res­taurátora. Dr. Novak László, nagykő­rösi muzeológus, Hámori László, a Központi Múzeumi Igazgatóság kiállításrendező csoportjának vezetője nívódí­jat kapott, a Hej, Nagykőrös, hír^s város című hely- és iro­dalomtörténeti kiállítás rende­zéséért. P. Z. 35092820766 Sáros András Miklós: N—35092830TCc lünk, akkor szűkebb pátrián!:. Pest megye festői, szobrász, eredményeit is összegezzük, összegezhetjük minden eről­tetés nélkül; .szigorú tárgyila­gossággal, s mindjárt megál­lapíthatjuk, hogy Vásárhely és Vác, Dömsöd, Szentendre jelentősége egyaránt országos jelentőségű, messze túlnő a közigazgatási határokon. Ezt a közös együttműködést bizo­nyítja először is maga Bar- csay Jenő, aki az 1955-ös vá sárhelyi kiállításon kapót Tornyai-plakettet; részvéte léért és nemzetközi fontossá­gú eredményeiért. A vásár helyi őszi tárlatok díjazottjai­nak sorában találjuk a ké­sőbbiekben a Dömsödön fes­tő Bazsonyi Aranyt, Vecsés Sándort, a ráckevei műtermé­ben dolgozó Patay Lászlót, s szentendrei Ligeti Erikát, r tököli születésű Ágotha Mar- gitot.M váci Sáros András Miklóst. Az idén is, ezútts is valamennyien saját készült­ségük felsőfokán szerepelnek vonzó \ lelkiismeretességgel. Ha mindezekhez hozzátesz- szük, hogy most Gödöllőn dol­gozó Zayzon Ágnes, valamint a Fótról Szekszárdra költö­zött Mözsi Szabó István, a Cegléden kiállító Fülöp Er­zsébet, az egykori és ma: szentendrei Kucs Béla, Csik- szentmihályi Róbert, a Nagy­kőrösön bemutatkozó Páljfv Gusztáv, a vácinak számító Gyurcsek Ferenc, a nagykő­rösi Csikai Márta, a nagyma­rosi művésztelepet alapító Par Gyula, a haidan Dömsödön festő Bor Pál is portréval, táj- kéopel, szoborral. éremmel szerepel, akkor nem hat túl­zásnak azon ítélet, mely sze­rint a XXV. Vásárhelyi őszi Tárlat kicsit Pest megye kép­zőművészeti életének tükör­darabja is. Hiányokra is utalhatunk. Samu Katalin legjobb állat­szobrászunk: tősgyökeres vá­sárhelyi, ezúttal nincs jelen. Hiányzik Fejér Csaba, a váci Cs. Nagy András, a dunabog- dánvi Hock Ferenc és Kristóf János, pedig magas színvona­lú természe^lvűségük ide hív­ja műveiket, ebbe a szellemi otthonba. Losonci Miklós / J í Agotha Margit: Ady Endre és Dézsa György emlékére

Next

/
Oldalképek
Tartalom