Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-10 / 239. szám
1978. OKTÓBER 10., KEDD hírlap Az oktatáspolitikai határozat végrehajtását elemezték Ülést tartott a Pest megyei képviselőcsoport Tegnap délelőtt Dunakeszin, a városi tanács vb-termében tartotta ülését az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja, S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának, a megyei képviselőcsoport elnökének vezetésével. Az ülésen részt vett Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára, valamint meghívott vendégként Rónai Árpád, az MSZMP dunakeszi városi bizottságának első titkára és Török Sándor, a városi tanács elnöke is. Dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese számolt be a képviselőknek arról, hogyan hajtották végre a megyében az MSZMP Központi Bizottsága 1972-es oktatáspolitikai határozatát, különös tekintettel az általános iskolákra, melyeknek fejlesztését, bővítését a határozat is kiemelt feladatként jelölte meg. Pest megye alapfokú oktatásának helyzetét elemezve a tanácselnök-helyettes elmondotta egyebek között hogy 1958-ban az arra jogosult gyermekeknek mindösz- sze 38 százalékát tudták fölvenni a megye tanácsi óvodái. A jelenlegi tervciklus végére a tervezett 6610 óvodai hely megépítésével ez az arány 69,7 százalékra módosul. Amennyiben azonban az eredeti tervet a várható mértékben sikerül túlteljesíteni, ez a szám 70 fölé emelkedik. A megyében évente átlagosan ötezerrel emelkedik az általános iskolás korú gyermekek száma, az idei tanévben 104 ezren vannak, a tervciklus végére előreláthatóan meghaladja lélekszámúk a 116 ezret. Csaknem harminc eszA KGST belkereskedelmi együttműködés jubileumán Ma kezdődik Budapesten a miniszteri tanácskozás A tagországok több száz milliós lakosságának jobb ellátását szolgáló javaslatokat vitat meg, a tervező intézetek közötti kapcsolatok fejlesztésének, a tömegétkeztetés racionalizálásának feltételeiről tárgyal, s értékeli a belkereskedelmi együttműködés tízéves eredményeit október 10 és 13 közötti jubileumi ülésén a KGST belkereskedelmi miniszteri tanácskozás — jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Juhár Zoltán belkereskedelmi államtitkár. A jubileumi ülésen — amelynek az ad különleges jelentőséget,- hogy az életszínvonalpolitika fontos tényezőjeként valamennyi KGST-országban előtérbe került a belkereskedelem tevékenysége — javaslatokat dolgoznak ki a sokoldalú együttműködés módszereinek fejlesztésére is. A belkereskedelmi miniszteri tanácskozó testület a KGST vb 30. ülésszakának határozata alapján nyolc ország részvételével alakult tíz évvel ezelőtt Budapesten. Az együttműködésbe 1972-ben kapcsolódott be Kuba, s tavaly Vietnam is. A miniszter; testület hozta létre a tagországok belkereskedelmének sajátos együttműködési formáját, a hazai választékot színesítő, esetenként hiányokat is pótló választékcserét, amelynek forgalma évről évre növekszik, együttes értéke tavaly meghaladta a félmilliárd rubelt. Gyors ütemben fejlődik az áruházi egyesülések közötti árucsere is, 1973-ban a KGST- tagországok száz nemzeti hetet szerveztek 27 millió rubel értékű forgalommal, s tavaly pedig már ennek csaknem háromszorosát. A sajtótájékoztatón a Pest megyei Hírlap munkatársának válaszolva elmondta a belkereskedelmi államtitkár, hogy a testvérmegyék is rendezhetnek kereskedelmi nemzeti hetet, például Pest megyében Suhl megyei hetet. |Az ünnepi ülés ma reggel kézdődik a Duna Intercontinental Szállóban. Hétfőn megérkeztek Budapestre a tagországok küldöttségei és a KGST-titkárság képviselője, a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek X. jubileumi ülésére. A román küldöttséget Fazekas János miniszterelnökhelyettes, belkereskedelmi miniszter, a csehszlovákot Antonin Jakubik, a mongolt Dunzsmaagijn Dorzsgotov, az NDK-belit Gerhard Briksa, a vietnamit Tran Van Hien kereskedelmi miniszterek, a aolgár delegációt Rumen Bo- ,adjev, a lengyelt Albin Kostr- zewski, a miniszterek első helyettesei, a kubai küldöttséget Oscar Marrero, a szovjetet F. Feszenko miniszter- helyettesek vezetik. A küldöttségek tiszteletére Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter hétfő este fogadást adott a Duna Intercontinental Szállóban. tandövel ezelőtt a megye 1821 tantermében tanult 94 ezer gyermek. Az iskolák folyamatos, ám lassú ütemű bővítése után a negyedik ötéves terv célkitűzései között 220 új tanterem megépítésé szerepelt, ezzel szemben 509 készült el. Az ötödik ötéves tervben előírt 477 tanteremből eddig — soha nem tapasztalt lelkesedéssel hatalmas méreteket öltött társadalmi összefogás következtében is — 403 felépült. Várhatóan 680 új tantermet tudnak a megyében átadni, összesen 1980-ig. Ezekre feltétlenül szükség van, mert a demográfiai tényezők figyelem- bevételével könnyen kiszámítható, nélkülük rövidesem ismét a három műszakos tanítás hátrányai várnának pedagógusra, gyerekre, szülőre egyaránt. Érintette dr. Csicsay Iván a középfokú oktatás helyzetét is, kitérve arra, hogy a megye az igényeknek alig a felét képes kielégíteni, a többi diák a főváros, vagy más megyék középiskoláiban kényszerül továbbtanulni. A beszámolót követő vitát S. Hegedűs László foglalta össze, majd az országgyűlés őszi ülésszakának tervezett napirendjéről adott tájékoztatást. A képviselőcsoport tegnap helyben tájékozódott Dunakeszi város közoktatásának helyzetéről, Rónai Árpád beszámolója alapján. Megtekintették a nemrég átadott 12 tantermes általános iskolát is. Negyvennégy község érdekelt Az agglomerációs övezet villamosenergia-eilátásának helyzete és távlatai Hazánk erőműveiben termelt és a nemzetközi kooperációs hálózatrendszeren keresztül importált villamos energiát végső soron a Magyar Villamos Művek Tröszt keretein belül működő áramszolgáltató vállalatok juttatják el a területükön levő fogyasztói csoportokhoz: Így biztosítják az ipar, a háztartások, a közintézmények, a mezőgazdaság és a közlekedés villamosenergia-igé- nyét. A beruházások eredménye A Budapesti Elektromos Művek (ELMÜ) energiaellátási területe az ország területének mintegy 3 százaléka, de ezen a viszonylag kis területen az ország villamosenergia-fogyasz- tásának mintegy 27 százaléka összpontosul. A villamosenergia-felhasz- nálás oldaláról nézve ezen nagy koncentrációjú területen belül sajátos és különleges helyet foglal el a fővárosunkat körülvevő mintegy háromezer négyzetkilométer kiterjedésű területrész,: az itt elhelyezkedő dinamikusan fejlődő fogyasztói struktúra, amelynek egy részéhez Pest megye egyes területei is hozzátartoznak. A főváros környékének, a Pest megyei agglomerációnak viliamosenergia-fogyasztói sajátosságait jellemzi az ipar részarányának növekedése, a létesülő ipari övezetek és az ipari jellegű infrastruktúra fejlesztésének következtében, valamint a lakásokban a fogyasztás növekedésének üteme. Ez — a fővárosinál magasabb villanyfogyasztói tarifa Korszerű technológiát alkalmaznak A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat évtizedei Régebben többször is az Építők Szakszervezete megyei bizottságának napirendjére került a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatának helyzete. Hol a szociálpolitika — akkor még munkásellátás —, hol a tervteljesítés gondjai körül bontakozott ki vita a vállalat vezetőivel. A válság jelei sokszor mutatkoztak. De ennek már jó pár esztendeje. Az idősebbek, csak mint a tatarozó vállalatot emlegetik, hiszen ez volt a vállalat korábbi neve és profilja. Két esztendővel ezelőtt ünnepelte fennállásának negyedszázados jubileumát. Azelőtt négy- ötszázan dolgoztak, kis építkezéseken, szerte a megyében. A jelenlegi létszám 1069 fő. Az idei tervezett árbevétel 270 millió forint. Folyamatos fejlődés Kapos Mihály igazgató Irodájában Laki László igazgatási osztályvezető és ifi. Székelyhídi Ferenc, a szakszervezeti bizottság munkatársa Is jelen van. — Tavaly jelentős beruházási programot valósított meg a vállalat — kezdi Kapos Mihály. — Betonszivattyúkat, mixerkocsikat, acélzsalukat, komplett betonláncot vásároltunk. Gépesítettünk, korszerű technológiákat tudtunk alkalmazni, ezért növekedett a termelékenység. Nemcsak az egyes munkafolyamatokat, hanem az egész építkezési rendszert kellett átalakítanunk. — Fejlesztettük a szerelő- és szakipari részlegünket is. Kiküszöböljük a korábbi kézműipar jelleget, amikor még téglát téglára kellett rakni az építkezéseken. A fürdőszobát például az elektromos és szak- ioari szereléssel ellátva, tapétázva, daruval emelik fel és egyszerűen csak betolják a lakásba, mint egy dobozt. A ter' melékenység az alapja a vállalati eredményeknek. — Az építőipar jellemzője — állapította meg az igazgató —. hogy szemben az iparral. mindig egyedit alkot. A változó feladatoknak megfeledéki. Kisebb részük munkás- szálláson lakik, de az emberek ma már szívesebben töltik minden estéjüket otthon, a családdal — mondja Laki László. — Tendencia az építőiparban a napi munkásszállítás fejlesztése. A vállalat 33 szállítójármű vet: autóbuszokat, mikrobuszokat üzemeltet, napi 21 járaton. Nógrádiból, Hevesből és Pest megyéből járnak ide dolgozni az emberek. Ez a feladat kisebbfajta belső szállítási vállalat fenntartását igényli, és a fő profiltól veszi el az emberi energiát. Évente 10 millió forintba kerül a munkásszállítás. Talán egy központi munkásszállító vállalatot kellene létrehozni — tűnődünk együtt... — Sajnos, csak egy-két év óta támogatjuk a lakásépítési igényeket — folytatja Laki László. — Tavaly hárman kaptak kamatmentes kölcsönt, az idén már 6—8 dolgozónknak adhatunk. A támogatásra az idén 400 ezer forintunk van. Mire számíthatnak Az igazgató szerint a dol- i gozó akkor válik munkássá, amikor kötődni kezd a vállalatához. Az építőipar mégiscsak az ipar előszobája, sokan tekintik átmeneti munkahelynek. Ezért előnyös, ha egv technológia köré egy alapcsoport szerveződik. A vállalati kohózió, a közösséggé válás tendenciája, úgy látják, erősödött. Az első félévben annyit kel- I lett termelniük, mint az elmúlt évben összesen. Ügy látszik. hogy a tervet teljesítik, ezért számíthatnak nyereségre is. A Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál 35 tagja van a vállalati szakszervezeti tanácsnak, 11 tagú a szak- szervezeti bizottság. Az építésvezetőségeken bizalmiak és főbizalmiak képviselik a szakszervezetet. A dolgozók 95 Százaléka szakszervezeti tag. Kovács István lően, állandóan át kell szervezni a vállalatot. Az egyes szakmák leterheltsége az építési i fázisoknak megfelelően nem állandó. Az iparág sajátos viszonyai között kell biztosítani, hogy az ember, az anyag, a szerszám, a szükséges időben ott legyen a munkálatok színhelyén. Ha a három közül egy hiányzik, már szervezetlenség van. Vácott a hajógyárnak konténercsarnokot építettek, a bc- lésárugyárban átalakítási munkákat végeztek. A Cementipari Országos Vállalat irodaházát és egy 32 munkahelyes orvosi rendelőt 1980-ra kell felépíteniük. Bővítik a vízmű székházát és előreláthatólag 200 OTP-lakás felépítésére kapnak megrendelést. Deákváron ez évben készül el az úi ABC-áruház. Az idén adták át a munkásőrség új székházát. Gödöllőn és Pécelen lakásokat, kommunális létesítményeket. Foton és Kerepesen lakást, Dunakeszin szociális otthont. Halásztelken Volán forgalmi telepet, áruházát és lakást' építenek. — Egyedül a fóti iskolabővítésen alkalmazzuk a hagyományos téglát-téglára módszert — mondja az igazgató. — A többi vasszerkezetes, blokkos, vagy könnyűszerkezetes építkezés. A szakember- gárda már felnőtt a megnövekedett feladatokhoz. Emberi tényezők Évente 400—500 ezer forintot költenek a szakmunkások képzésére, továbbképzésére, tapasztalatcserékre, új technológiák tanulmányozására. Ennek köszönhetően ma már nem kubikusok ássák ki a ház alapját. Ezt a munkát a résalapozásnak nevezett eljárással, gépekkel végzik el. Az épületek vasszerkezetét szerelik. hegesztik. Az előre gyártott oldalfalakat daruk emelik be. A kőmíves csak a füg- gőlegességet) ellenőrzi, ékel, vízmértékez. irányít. — A dolgozók többsége vielten éré is annak mintegy kétszerese. Az agglomerációs övezet egyébként a közeljövő hálózat- fejlesztésében meghatározó szerepet tölt be. Az ehhez tartozó 44 község villamosenergia- sgükségletének várható alakulása jól prognosztizálható. E dinamikusan fejlődő övezet villamosenergia-igányének kielégítésére vállalatunk az elmúlt években — de különösen az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában — jelentős kapacitást összpontosított és nagyarányú beruházásokat valósított meg. Valamennyi fogyasztói kategóriában a mennyiségi igényeket alapjában véve kielégítettük. Ezen belül azonban a magánfogyasztók egy részénél még nem sikerült a minőségi villamosénergia-szol- gáltatás feltételeit, a szabványos feszültséget biztosítanunk. Annak ellenére sem, hogy 1970 és 77 között a kommunális célokat szolgáló transzformátorállomások számát megkétszereztük és jelentős hálózati rekonstrukciót hajtottunk végre. Gyors javítások Pest megye területén e munka eredményeként a zárolt transzformátorkörzetek számában javuló tendencia tapasztalható. így 1972-ben g zárolt transzformátorkörzetek aránya elérte a 22 százalékot, 1977-re ezt 10,9 százalékra sikerült csökkenteni. Ez kedvezőbb a vállalati átlagnál. Az agglomerációs övezet energiaigényének kielégítésére az 1970—78. közötti időszakban Gödöllő — Dunakeszi, Solymár és Szigethalom térségében új 120/20 kilovoltos transzformátorállomást helyeztünk üzembe, és a meglevő állomások teljesítményét növeltük. Áz új állomások létesítésével párhuzamosan korszerű 20 kilovoltos hálózatokat építettünk e térségekben. Korszerűsítettük és bővítettük a villamos berendezések kezeléséhez és üzemirányításához elengedhetetlenül szükséges URH hírközlő hálózatunkat. Létrehoztuk a hálózatok üzemeltetését, és üzemzavar elhárítását irányító úrr. üzemirányító központokat. Mindezzel az üzemzavarok elhárításának hatékonysága, gyorsasága lényegesen javult A közvilágítás javítására programot dolgoztunk ki. , Ez egyrészt a közvilágítási hálózat állagának javítását, másrészt a kis égésidejű izzólámpák helyett a korszerű — higanygőz, fémhalogén stb. — fényforrások alkalmazását segíti elő. Az elmúlt években az izzólámpás közvilágítás helyeit a tanácsokkal együttműködve közel nyolcezer korszerű köz- világítási lámpát szereltünk fel. Ezt a programot — a pénzügyi és egyéb lehetőségeink figyelembevételével — tovább kívánjuk folytatni. Célul tűztük ki, hogy a még meglevő korszerűtlen izzólámpás köz- világítás helyeit fokozatosan korszerű közvilágítási fényforrásokat szerelünk fel. Feltételeket teremteni Népgazdaságunk iparstruktúráján belül a villamosener- gia-ipar az egyik legtöbb beruházást igénylő terület. A lakásbeli villanyfogyasztók területéről megközelítve ez azt jelenti, hogy egyetlen darab 1 kilowatt teljesítményű háztartási viŰanyyasaló üzemeltetéséhez népgazdaságunknak mintegy 50 ezer forint összegű beruházást kell megvalósítania a villamosenergia-termelés és -elosztás ágazatában. Így például 10 amperes háztartási fogyasztásmérő által biztosítható 2,2 kilowatt csatlakozási teljesítmény lakásonként százezer forintot meghaladó energiaipari állóeszköaérték lekötését teszi szükségessé. Ezek az arányok is jól érzékeltetik az erőfeszítéseket és eredményeket. Ezeket az agglomerációs területek lakossága villamosenergia-ellátásának érdekében a Pest megyei párt- bízót iság és a Pest megyei tanács vezetőinek segítségével biztosította a Budapesti Elektromos Művek mint áram- szolgáltató vállalat. A közeli és távolabbi jövő villamosenergia-igényeinek kielégítése, a feltételek megteremtése a jelenleg folyó munkák szerves része. Vállalaitunk kidolgozta és a Magyar Villamos Művek Tröszt jóváhagyta azokat a hálózatfejlesztési távlati terveket, melyek a főváros környékének Pest megye egy részét érintő területére vonatkoznak, és a fejlesztés stratégiáját tartalmazzák 1990-ig. Külön tanulmányban folytatunk vizsgálatokat az agglomerációs övezet távlati villamosenergia-ellátásának biztosítására. / , , , j. Nagyobb fogyasztás Távlati terveink alapján Pest megyének az Elektromos Művek által ellátott területén 1975-ben mért fogyasztói terhelés 1990-re mintegy 3,7-sze- resére növekszik. Ez több új 120/20 kilovoltos, ún. tápponti transzformátorállomás üzembe helyezését igényli 1985-ig Szód, Vecsés, Felsőbabád, Ráckeve, Budaörs térségében, 1985—90. között pedig Pécel és Százhalombatta térségében. Ezeken a hálózati berendezéseken keresztül jut el a fogyasz. tők által meghatározott villamos energia az országos alap- és főelosztó hálózat rendszeréből a 20 kilovoltos középfeszültségű elosztóhálózati rendszerbe. Ezért a 20 kilovoltos elosztóhálózat 1976—80. között mintegy 500vkilométerrel, 1980 —90. között mintegy 900 kilométerrel bővül. A kisfeszültségű kábeles. és szabadvezetékes elosztóhálózatot 1990-ig mintegy 5000 kilométer nyomvonalhosszúságban bővítjük, illetve a fogyasztói Igények által meghatározott rekonstrukciót hajtunk végre. A közép-kisfeszültségű transzformátorállomások száma 1990-ig további mintegy másfél ezerrel növekszik. E program teljesítésének alapja az V. ötéves terv még hátralevő éveinek sikeres befejezése, a következő középtávú tervidőszak megalapozása, Pest megyében tervezett létesítményeink jó beruházási előkészítése. KALLÖS JÖZSEF, a Budapesti Elektromos Művek igazgatója Továbbképzés Királyréten Hétfőtől másfél héjén keresztül továbbképzést tartanak a megyei munkásőrparancsno- koknak Királyréten. A tanfolyamon az alegységparancsnokok, egység- és területi törzsek megismerik a jövő évi kiképzési feladatokat, megbeszélik a felkészülési terveket. A szakmai képzésen kívül több politikai előadás is szerepel a programban. Hétfőn dr. Faragó Elek, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka nyitotta meg a továbbképzést, s előadást tartott aktuális nemzetközi és belpolitikai kérdésekről. Ma délután Komáromi János, 12-én Barát Endre, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetői, 17-én Arató András, a Pest megyei pártbizottság titkára tart tájékoztatót. i i V
