Pest Megyi Hírlap, 1978. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
PEST MEGYEI VOÁC PROLETÁR! Ai, EGYESÜLJETEK! „AZ"MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEl TÁNÁCS LAPJA ■———------: : ü;— - ~ •- -v•, - v • • • • • XX II. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM ÁKA 1 FORINT 1978. OKTÓBER 1., VASÄRNAP Jelmezek T aláló hasonlattal érzékelteti a város tanácselnöke Vácott, mennyiféle oldalról, nézőpontból vizsgálható, ítélhető meg a település. Azt mondja ugyanis: farsanai bálon nem lelni annyi jelmezt, amennyi, amilyen a városnak van. Jelmez, jelmezek? No igen, képletesen. Talán már umásig tud ja, ismert a váci lakos is, a megyében élő is, hogy ez a település ipari központ, ahogy azt szokványosán fogalmazzuk, dinamikusan fejlődő híradás- és vákuumtechnikai üzemekkel, korszerűsödő könnyűiparral, fotokémiai, építőanyag-ipari gyárakkal. Ez a tények egyik, s kétségtelen, nem szerény, nem dísztelen jelmezcsoportja. Iparváros tehát, ipari centrum Vác, üzemeiben hatvanhárom település lakói lelhetők meg. Tehát iparváros. Is. Mert hiszen oktatási központ is, a meghökkentő adatot már jóval kevesebben ismerik, mint az ipari jellemzőket; a városban hatezer diák folytatja tanulmányait! Ezek tekintélyes része vagy kollégium lakójaként, vagy bejáróként nem váci illetőségű. Tudásuk zavartalan gyarapításáról azonban, a városnak kell gondoskodnia, úgy fejlesztenie az oktatás intézményhálózatát, hogy az minden tekintetben megfeleljen — mert hiszen nemcsak oktatják a diákot, étkeztetik is, iskolaorvosi ellátása ugyancsak természetes stb. — a század utolsó negyede szabta követelményeknek. Ne feledjük: a most tanuló gyermekek alkotják majd az ezredfordulón a derékhadat, még el sem érik, vagy éppen csak betöltik negyvenedik életévüket! Ha ennyi lenne a város kötelme, az ipar meg az oktatás körülményeinek folyamatos javítása, gyarapítása, az sem bizonyulna csekélységnek, csakhogy a jelmezek közül ezeket kiemeltük, azaz van ott még több is. Például az, hogy míg a tanács nagy erőfeszítéseket tesz az új lakótelepek kereskedelmi ellátásának megoldására — ún. kisáru- házak kínálják a lehetséges utat —, addig a város nagy kereskedelmi egységedben, amint azt egy szúrópróbaszerű vizsgálódás feltárta, minden három vásárlóból csak egy a váci lakos, a további kettő a széles környék valamelyik községéből érkezett. V isszatekintve kissé a múltba: annak idején, amikor átadták rendeltetésének a város zeneiskoláját — 1970-ben —, akadtak tamáskodók, közöttük hivatalos helyek képviselői is, akik túlzásnak vélték ekkora intézmény kialakítását A zeneiskola ma több, mint hatszáz gyermeket, ifjút fogad be falai közé; neve, híre, rangja van, népszerű. Folytathatjuk azzal, hogy meglehetősen vegyes megítéltetésben volt része az áruházépítkezéseknek. Kell-e, ekkorák szükségesek-e stb., így valahogy értetlenkedtek azok a kívülállók, akik nem, vagy nem éléggé érzékelik a népességmozgás fölgyorsulását, s főként azt a tényt, hogy ma könnyebben mozog mindenki, egy-egy bevásárlási utazás, a naponta zajló ingázás nem akkora tehertétel — s ebben a magántulajdonú személygépkocsik viszik a fő szerepet — mint volt korábban. A most öt esztendeje megnyitott Naszály Aruház például az eredetileg számítottnál húsz százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le már az első esztendőben, azóta pedig a tervezett bevételt minden évben újabb rekordokkal toldja meg. Igaz, ennek fejében a majdnem ezer négyzetméter hasznos területű kereskedelmi központban növekedett a zsúfoltság, de hát tegyük hozzá, az építés idején akadtak szaktekintélyek, akik nagyzási hóbortnak tartották ekkora áruház felépítését Vácott... Szemlélődünk csupán a jelmezek között, s lám, mennyi minden kerül elénk, igazolandó a tanácselnöki tapasztalatot, valóban szinte tetszés szerint öltöztethető a város az ipari, az oktatási, a kereskedelmi tájközpont más és más ruházatába. Gyorsan tegyük hozzá: meg az egészségügyiébe. E zer kórházi ágyon vív csatát a betegség és a reménység, s az természetes, hogy az itt ápoltaknak csak csekély hányada a váci, a többiek a kórház körzeti szerepének megfelelően közeli és távolabbi településekről érkeztek, gyakran mentőkocsival. Igen, ezért, ezért is volt elengedhetetlen az új mentőállomás, s most a 32 munkahelyes szakorvosi rendelőintézet van napirenden... ahol ugyancsak ösz- szetalálkoznak a városiak és a környékbeliek. Ennek ellenére — mint némi ma- líciával hallottam — csak a város lakói, gazdasági egységei, intézményei járulnak hozzá társadalmi munkájukkal az új egészségügyi központ némileg zegzugos sorsának kedvezőbb végkifejletéhez. Nincs szándékunkban a jelmezeket hiánytalanul az olvasó elé tárni, mert hiszen irdatlan bemutató lenne — mivel például közművelődési, művészeti szerepköréről, jelmezéről a városnak szót sem ejtettünk —, kifejezve: a város attól város igazán, hogy ilyen, eny- nyi mindenre képes, alkalmas, szerepkörök sokaságát láthatja el, egy egész környék mindennapjainak be- folyásolója, sót, némely tekintetben meghatározója. Ahogy azt mondani szokták, a város rangját adják, a város hírét magának kell megszereznie, öregbítenie. A városoknak tehát meghatározó szerepük van tág környezetükben, s a városok csoportjának az egész megyére kisugárzik a hatása. Ezért a városfejlesztésben nagy hiba lenne kizárólag egy-egy település gyarapodását látni, úgy vélni, ami ott történik, az csupán az ott élők javát szolgálja. Tágabb összefüggések föl- és elismerésére figyelmeztet a fejlődés, annak belátására, hogy nem mindenben követheti a község a várost, s nem is kell mindenben utánoznia. A települések között is létezik munkameg- osztá.s, s nem ennek eltörlése, hanem egészséges mértékének kialakítása a feladat, a cél. Mészáros Ottó Alberfirsa—Vinnyica távvezeték Feszültség alatt a szovjet szakasz Szombatra virradó éjszaka megkezdték az Albertirsa— Vinnyica között létesült, 750 kilovoltos távvezeték szovjet szakaszának feszültség alá helyezését. Esőre várt a cukorrépa Lassan érik a kukorica és a szőlő Még csak kóstolgatják a kombájnok Pest megyében is a kukoricát, a szemek víztartalma ugyanis mintegy negyvenszázalékos, még mindig magas. Egyelőre csali a köny- nyebben felmelegedő talajokon gazdálkodó Cegléd környéki mezőgazdasági üzemekben kezdődhetett meg a betakarítás. A kukorica éréséhez melegre volna szükség. Ugyanakkor a cukorrépának kiadás esők kellenek. A kőkemény földből eddig csak üggyel-bajjal, gyakori alkat- résztöréssel tudták a gépek a répát kiemelni. A vácszent- lászlói Egyesült Zöldmező Tsz-ben ezekben a napokban egy-egy műszakban 20 vagon cukorrépát gyűjtenek be és szállítják a Hatvani Cukorgyárba. Készen áll a szőlő fogadására a Pest megyei Pincegazdaság, több mint 110 ezer vagon termés felvásárlását tervezi. A hűvös időjárás miatt azonban a szürettel várni kell. Az almáskertekben lassan befejeződik a munka. A Mo- nori Állami Gazdaságban 144 hektárról 400 vagon almát szedtek le, a szállítás és feldolgozás zökkenőmentesen haladt V. B. Újabb fantermek Felavatták a püspökhatvani iskolát Társadalmi hozzájárulásból kétmillió Az első séta az iskola folyosóján. Képünkön (balról jobbra): űr. Csicsay Iván, Barinkat Oszkární, Tóth Albert, Knctik László, az iskola igazgatója és Gosztonyi János. Halmágyi Péter felvétele Ha az élet zengi be az iskolát, az élet is derűs iskola lesz — olvashatjuk Ady sorait -az új épület falán. Ritkán kerül egy frissen épült létesítmény homlokzatára a lényeget ennyire költőien ösz- szefoglaló mondat. A püspökhatvani iskola fennállását végezetéig az élet zengi majd be. Alapjaiban, építőelemeiben őrzi szocialista életünk áldozatvállalásaiból, társadalmi összefogásából született emléket. Világos, csupafény, üde iskolát álmodtak maguknak 1974-től a püspökhatvaniak. Aztán egy év múlva a tanács kijelölte a majdani létesítmény helyét, az orvosi rendelő közelében, a kétholdas parkban. A helyi pártalap- szervezet, a népfront nagyközségi bizottsága és a szülők elhatározták, leteszik a garast Tekintélyes summa kerekedett. A község valameny- nyi családja önként adta a pénzt; volt, ahonnét csak 300 tellett, de akadt, ahol 2 ezer forintot tettek a közös kasz- szába. Az alig ezerhétszáz lakosú község 300 ezer forintot adott össze, s emellett önként vállalta, hogy 1980-ig a kiszabható legmagasabb községfejlesztési adót fizeti, hogy lehessen új iskola. Végül a megyei tanács 2,6 millió forintot adott három tanterem létesítéséihez. Csakhogy a meglévő több mint százéves iskolát építészetileg nem lehetett bővíteni. Megtoldotta a pénzt a Galgavölgye Termelőszövetkezet további 300 ezerrel, s vállalta a kivitelezést is. Ugyanakkor felmerült a javaslat: építsék fel előregyártott FORFA-elemekből az iskolát. A megyei tanács további 1,3 millióval járult hozzá a költségekhez. És egy évvel ezelőtt megtörtént az első kapavágás; alapozni, 'építeni kezdték az iskolát. Tegnap délelőtt a kis község történetében nagy ünnepség volt: felavatták a püspökhatvani új, nyolc tantermes, FORFA-elemekből épült iskolát, benne tanári szobával, szertárral, úttörőhelyiséggel, tornaszobával, s minden tanteremben televízióval. A létesítmény beruházási értéke meghaladja a 7 és fél millió forintot, a valóságban kifizetett összeg alig több 5 milliónál. A különbözet a községbéliek akarása, lelkesedése, áldozatvállalása, a világot maguknak építők összefogása. Sokszor kimondott két szóval: társadalmi munka. Az új oktatási intézményt dr. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkár avatta fel. Az ünnepségen megjelent Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság titkára, dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese. Tóth Albert, a váci járási pártbizottság első titkára, valamint Krima — kapható is Pest megyei szövetkezetek újdonságai a BNV-n Zárásra készülődik az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A hét vége nem jelentett pihenést, tétlenkedést a kiállítóknak, mert fogadniok kellett az információra váró látogatókat, s jó néhány üzleti tárgyalást is most pecsételtek meg a szerződések aláírásával. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezetői közölték: 5 kisipari szövetkezettel és a Fővárosi Kézműipari Vállalattal sikerült megállapodniok a Trapper farmeranyag márkás késztermékké való feldolgozásában és értékesítésében. A szerződés szerint a termelő partnerek csaknem 600 ezer farmeröltözéket — nadrágot, szoknyát, kosztümöt, ruhát, öltönyt — gyártanak a Lenfonó által — a márka védelmének figyelembevételével — előírt modellekből és a szigorú technológiai követelményeknek megfelelően. A Texelektro több' újdonságot is hozott: várhatóan megkedvelik majd ballon- és vászon női overalljaikat, az újvonalú otthoni köntösöket, valamiint a divatigényeknek is megfelelő műbőrtáskáikat és bőröndjeiket. Utóbbiak a BNV alkalmából meghirdetett OKISZ-pályázat díját is kiérdemelték. Szépek az Érdről érkezett női ruhák. A szoknya-mellény együttesek és kosztümök megkönnyítik a divatot követő, variálható öltözködést. A kicsinyekről sem feledkeztek meg a ceglédiek. A Háziipari Szövetkezet élénk színű, kézihurkolással készült csecsemő- és gvermekruha- garnitúrá! tetszetősek, praktikusak. És ami lényeges: megvásárolhatók az üzletekben. Már a hideg napokra gondolva sokféle — bakfis és kamasz, férfi és női — felsőruházati terméket hozott a bemutatóra az ugyancsak ceglédi Nívó Ruházati Ktsz. ReBákfis és női méretben is hamarosan kapható a boltokban az a szép vonalú, elöl végig húzózáras, kapucnis piros plüss köntös, amely megállásra készteti a BNV-n sétálókat. A Pest megyei ipari szövetkezetek közös kiállítása nem véletlenül vonzza a néze- lődőket. Bőséges a kínálat. — Első ízben jelenünk meg a BNV-n ruházati és bőrdíszmű termékeinkkel. Bár, meglehetősen kicsi a kiállítási területünk, igyekeztünk ízelítőt adni abból, miként szeretnénk mi is hozzájárulni a lakosság jobb ellátásához, szebb, igényesebb öltözködéséhez — mond ja Burián László. a budaörsi Texelektro Ipari Szövetkezet exportirányítója. A mi ezúttal öt megyei szövetkezetei jelent, a közös árubemutatóval pedig azt fejezik ki. hogy egymás mellett dolgoznak, azonos célért. mélik, hogy idén is kedvelik majd művelúr és műirha bundáikat, kártolt szövet kabátjaikat. És mit láthatunk a Pilisi Ruházati Szövetkezet termékei közül? Elsősorban a hagyományos formákat kedvelők válogathatnak kedvükre. Tetszett például kordbár- sony, szőrmegallérral díszített férfikabát modelljük. Bár tetszetősek a Solymári Vegyesipari Szövetkezet bőrdíszművei, ezúttal új szabadalmuk keltette fel leginkább a vásárlátogatók érdeklődését. Hungarocel-vázra épült új típusú hűtőtáskáik jövőre indulnak útjukra — itthon és külföldön. Mivel a szövetkezetek maguk választják meg, melyik szövetség irányítása alatt működnek, nem csodálkozhatunk azon, hogy a Ruházati Szövetkezetek Budapesti Szövetsége kiállításán is találkoztunk Pest megyei termékekkel. Sportos vonalú, kártolt szövet férfikabátot, divatos női kosztümöt viseltek pé’dául a Gyömrői Ruha- ioari Szövetkezet oróbababái. A vecsési csecsemő- és lánykaruhák, modem férfiingek, hímzett női blúzok pedig kedves színfoltként díszítik az amúgy is gazdag árubemutatót. D. Gy. János, a járási hivatal elnöke. Ott voltak a közös tanácsú község párt-, állami és tömegszervezeti vezetői. Az avatóünnepséget Móvik Lász- lóné tanácselnök nyitotta meg, s kifejezte elismerését az iskola építésében résztvevőknek: a Pest megyei Beruházó Vállalatnak, a Nyugat-Magyarországi Erdő_ és Fafeldolgozó Gazdaság munkásainak, a Budapesti Vegyipari Gépgyár és a Transzvill., valamint az ikladi Ipari Műszergyár szocialista brigádjainak. — A püspökhatvani új általános iskola felépülése szép példája annak, hogy a helyi összefogással, milyen eredmények érhetők el — mondta avató beszédében Gosztonyi János államtitkár. — A falu lakossága nemcsak kifogásolta a nagy zsúfoltságot, az -oktatás körülményeinek szűkösségét, hanem tenni akart és tett is a jobb feltételek megteremtéséért. Az anyagi támogatáson kívül -társadalmunk egyre nagyobb figyelemmel kíséri az iskola nevelő-oktató munkáját is. Ebben az értelemben szintén nyitottá váltak az oktatási intézmények:, s erre napjainkban még nagyobb szükség van, amikor az oktatásban reformot vezetünk be. Ennek lényege, hogy a tudás teljesítményekre ösztönözzön, tegyen képessé az ismeretek folyamatos bővítésére, azoknak az erkölcsi tulajdonságoknak a kialakítására, amelyek birtokában hazánk lakossága a fejlett szocializmus országának megvalósítója lehet. Számunkra azért is különös jelentőséggel bír a püspökhatvani iskola, mivel a község szerb nemzetiségű tanulóinak is nagyobb lehetőséget teremt anyanyelvűk elsajátításához és gyakorlásához nemzeti kultúrájuk megőrzéséhez. Az ünnepség befejezéseként dr. Gosztonyi János átadta Bátyi József ács brigád vezetőnek a Galgavölgye Termelőszövetkezet dolgozójának az oktatási miniszter dicsérő oklevelét. Ezt követően Tóth Albert és Móvik Lászlóné kitüntetéseket adott át a társadalmi munkában példát mutató termelőszövetkezeti dolgozóknak, illetve a község lakóinak. A püspökhatvaniak és a vendégek örömmel és megelégedéssel járták végig a nyolc- tantermes iskola helyiségeit. Kriszt György Az SZMT delegációja Nyugat-Berlinben Szomhaton befejezte nyugat-berlini látogatását a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsának küldöttsége Jámbor Miklósnak, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa vezető titkárának vezetésével. A küldöttség tapasztalatcserét folytatott a nyugat-berlini szak- szervezetekkel, megbeszéléseket tartott Walter Sickerttel, a szakszervezetek (DGB) nyugat-berlini elnökével és más szakszervezeti vezetőkkel. A küldöttség a nyugat-berlini szakszervezeti delegáció Pest megyei látogatását viszonozta.