Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-09 / 213. szám

1978. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT %/ÚMisn I. János Pál pápa távirata Losonui Pálhoz őexcellenciája, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. Budapest Szívből köszöntjük excellen- ciád kedves jókívánságait, ame­lyeket a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa és kor­mánya nevében küldött, Péter trónjára történt megválasztá­sunk alkalmából. Biztosítjuk önt arról a szi­lárd elhatározásunkról, hogy folytatjuk elődeink nagylelkű erőfeszítéseit egy igazságo­sabb és testvéribb világ eljö­veteléért és az ég bőséges kegyeit kérjük az egész ma­gyar népre. I. János Pál pápa Követelmény a szervezettség A mezőgazdaság nagy őszi feladatait, a nyári gabonabe­takarításhoz hasonló szerve­zettséggel kell végrehajtani — hangsúlyozták pénteken a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben rendezett országos tanácsko­záson. A tanácsi, vállalati vezetők eszmecseréjén Ro­many Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elnök­letével körvonalazták a leg­fontosabb őszi tennivalókat. Egyik napról a másikra Miért lesz drága a zöldség ? ». •sajnálattal állapítjuk meg, hogy itt valami nincs rendben. Ha a felvásárlási és a hivatalos fogyasztói árakat ugyanazon a napon vagy ugyanazon limit időben össze­hasonlítjuk, láthatjuk, hogy egyes árucikkeket 40—50—60, sőt 100 százalékos felárral ér­tékesítenek. Ezeket a magas árréseket mi nem tekintjük tisztességes kereskedelmi ha­szonnak ...” A fentieket Dolányi Mihály, a túrái mezőgazdasági szak­csoport elnöke írta. Válasz volt ez Horváth Mihály, a Pest megyei Zöldért igazgató­jának véleményére, ami la­punk július 21-i számában je­lent meg. A Zöldért igazgatója egyebek között ezt mondta: „A jó kereskedő a fogyasztó kifogástalan ellátására, a tisz­te* haszonra és csekély koc­kázatra törekszik.” Tisztes haszon Tisztes haszon-e az, amire a Zöldért a zöldség és gyümölcs forgalmazásából szert tesz? Milyen árréssel dolgoznak? Hogyan alakítják ki a napi piaci —' hivatalosan felvásár­lási és fogyasztói — árakat? Ezekről beszélgettünk Horváth Mihállyal, Nagy Zoltán áru­forgalmi és Szokoli Sándor gazdasági igazgatóhelyettesek­kel. A Pest megyei Zöldért a fel­vásárolt áru 85 százalékát to­vább adja: partnerei a buda­pesti, a borsodi a komáromi, a nógrádi, a veszprémi Zöldér­tek. Exportálnak és az feldol­gozó ipart is ellátják. — Nem tagadjuk, hogy ese­tenként. indokolt feszültség ke­letkezik a termelők és az érté­kesítők között. Ez akkor fordul elő, ha egyik napról a má­sikra nagy kínálattal jelent­keznek, mi lejjebb megyünk a felvásárlási árakkal, de a boltokban a még magasabb fel- vásárlási árak alapján kialakí­tott fogyasztói árak érvénye­sek. Amikor aztán kiegyen­súlyozott a piac, ez az ellent­mondás is megszűnik. A Zöldért az áru túlnyomó többségét az áfész felvásárló­telepek közvetítésével gyűjti össze. Az áfészeknek ezért 8 százalékos jutalékot fizet. Pél­dául 20 forintos felvásárlási ár esetében az áfész a Zöl­dérttől 21 forint 60 fillért kap. Ugyanennek az árunak a fo­gyasztói ára — mondjuk — 30 forint. Amit a Zöldért a me­gyén belül értékesít (saját boltjaiban, az áfész-boltokban), azt a 30 forintos fogyasztói ár­nál 15 százalékkal olcsóbban adja a kiskereskedelemnek. A 30 forintos árut tehát 25 forint 50 fillérért adja át. Itt ezek szerint 3 forint 90 fillér a kü­lönbözet, ami a Zöldértnéi marad. így azonban csak az árunak mintegy 15, legfeljebb 20 százalékát hozzák forga­lomba. A legtöbb a budapesti és más megyei társvállalatok­hoz jut. Ahol már átlagosan 30 százalékos az úgynevezett kötési ár. A 30 forintból, ha levonjuk a 30 százalékát, ma­rad 21 forint, vagyis a 21 fo­rint 60 filléren megvett árut ennyiért adja tovább. Gyakran ráfizetnek — A túrái mezőgazdasági szakcsoport elnöke konkrét példákat is említett. Így töb­bek között, hogy július 21-én az első osztályú paprika felvá­sárlási ára 27, fogyasztói ára pedig 34 forint volt. Mi történ* ebben az esetben? A Pest megyei Zöldért gaz­dasági igazgatója hivatalos ira­tokkal támasztotta alá, amit elmondott. — Másnap, harmadnap, ami­kor forgalomba hoztuk a 21-én felvásárolt paprikát, a fo­gyasztói ár szintén 34 forint volt. A felvásárló áfészeknek, Túra esetében a Galgavidéke áfésznek kilónként 2 forint 16 fillért fizettünk, vagyis tőlük 29 forint 16 fillérért vettük meg. A megyén belül forga­lomba hozott paprikából a fogyasztói árból 15 százalékot engedtünk el, tehát a boltok­nak a 34 forintos paprikát 28 forint 90 fillérért adtuk át Kilónként ráfizettünk 26 fil­lért — Kimentünk az áruért, lá­dát adtunk az áfészeknek, be­hoztuk a raktárba, ott osztá­lyoztuk, szortíroztuk, majd másnap reggel kiszállítottuk a boltokba. Mindez ne­künk kilónként 1 forint 50 fillérbe kerül. A ráfizetés így a 26 fillérrel együtt 1 fo­rint 76 fillér — mondta el a Zöldért igazgatója. Ugyanígy végigszámoltunk még .néhány árufajtát a napi felvásárlási és fogyasztói árak alapján. Egyértelművé vált, hogy a legtöbb esetben a Zöl­dértnek nemcsak haszna nincs, hanem ráfizet a forgalmazás­ra. Állami támogatással — Az érvényben levő ár­rendszernél teljes egészében nem tudjuk fedezni az önkölt­ségünket és egyáltalán nincs nyereségünk. A fogyasztói ára­kat azonban életszínvonal-po­litikánk nem engedi emelni. Így aztán csak úgy érhet el nyereséget a vállalat, ha ál­lami támogatást kap — mond­ták el a Zöldért vezetői. ­A Pest megyei Zöldért éven­te több mint 900 millió forin­tot forgalmaz. A tervezett nyereség 2,5 százalék, vagyis 25’’millió forint körüli összeg. De hogy a veszteséget ellensú­lyozni és a tervezett nyere­séget realizálni tudják, az összforgalom 5 százalékával egyenlő összeget, mintegy 45 millió forint állami támoga­tást keli kapniuk. Nos, mindazt, amit a Zöl­dért vezetői, szakemberei el­mondtak, senki sem vonja kétségbe. Ezért, így — ahogy bemutatták — lett drága a zöldség és a gyümölcs. De mindez másképp nem történ­hetne? Az áfészeknek adott 8, a megyén belüli boltok 15, a társvállalatok 30 százalékos ré­szesedése nem lehetne keve­sebb? Körültekintőbb, átgon­doltabb és rugalmasabb, egy­szóval jobb szervezéssel fel­tehetően csökkenteni tudnák a költségeket. (Legalább annyira, hogy ne szoruljanak állami támogatásra.) Mert ugyancsak nehéz elfogadni, illetve meg­érteni, hogy egy adott árucikk forgalombahozataia ugyan­annyiba kerüljön, mint az elő­állítása. Szente Pál Egyidősek a mozgalommal Jubileumi küldöttgyűlés az ácsai Vörös Október Tsz-be. Dóra Béla ünnepi beszédét mondja, dr. Nyíri Béla. ,«•, Tegnap délután küldöttgyű­léssel zárult az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet egyhetes ünnepségsorozata, a pesterzsébeti Vasas Művelődési Központban. Mint Dóra Béla, a tsz elnöke ünnepi beszédé­ben elmondta, termelőszövet­kezetük a tsz-mozgalommal egyidős. A most harmincéves Vörös Október Tsz 1948. szep­tember 15-én Soroksáron ala­kult meg, szerény viszonyok között: mindössze 37 taggal és 370 hold földdel. Sok nehézséggel kellett meg­küzdeniük, nemegyszer volt mélyponton a szövetkezet, míg a mai kiemelkedő termelési eredményekig, korszerű gaz­dálkodásig, modern technoló­giák alkalmazásáig eljutott. A küldöttgyűlés résztvevői között örömmel üdvözölhették az ala­pítótagak közül Bende Dénár- dót, Nagy Lajost és özvegy Török Miklósnét több más haj­danvolt munkatárssal együtt. Megköszönték áldozatos hosz- szantartó munkájukat, s jó erőt, egészséget kívántak az el­következendő évekre. A meg­hívott vendégek és a tsz kül­Mcllette balra Lakatos Tibor, Jobbra dr. Olajos Mihály és HaJmágyi Péter felvételei A termelSszflvetkezet legfiatalabb dolgozói virággal köszöntötték az alapító tagokat. Műszak után piacra, boltba — Munkaidő alatt hányán mennek ki a városba bevásá­rolni? — kérdeztem Meleg Ist­vántól, a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységének igaz­gatójától. — Remélem, hogy senki sem — mondta. — Nemcsak a napi bevásárlás, hanem nagyobb, például bútorvásárlás miatt sem maradnak távol a munka­helyükről dolgozóink. Az igazgató szavait alátá­masztja az a vizsgálat, amit a vállalat központja végeztetett a gyáregységben. Eszerint 1976- ban a munkaidő-kiesés 10,2 százalék, tavaly már csak 6,2 százalék volt. S ezzel az ered­ménnyel a vállalaton belül az elsők lettek. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy nincsenek bevásárlá­si gondjaik. A gyáregység hat- százegynéhány dolgozója kö­zött alig akad férfi, s nálunk a bevásárlás egyelőre még min­dig elsősorban a nőkre hárul. Az pedig nem megy zökkenők nélkül. Hol ez nincs, hol az, vagy boltról boltra kell utána­járni. Gyakran ez még a napi élelmiszerekkel is így van. Az lenne a legjobb, ha az ember reggel egy cetlire felír­hatná, hogy mire van szüksé­ge, beadná a boltba vagy lead­ná a portán, s aztán hazafelé menet már a kész csomag vár­ná. Egyébként volt, vagy talán van is ilyen. Hivatalosan elő­rendelésnek nevezik. A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében több munkás­nőt kérdeztem vásárlási szo­kásairól, módszereiről. Első­sorban arra voltam kíváncsi, szívesen vennék-e, ha előren- deléses módon vásárolhatná­nak. Horváth Dezsőné varrónő, a Törekvés szocialista brigád ve­zetője Cegléd-Űjvárosban ker­tes házban lakik a férjével. Mivel a férj munkaidő után a háztáji szőlőjüket műveli, a bevásárlás, főzés Horváthnéra marad. — Műszak utón szoktam el­menni a Körösi úti szövetkeze­ti boltba — mondta. — Ott azonban kicsi a választék, hen­tesáru sincs mindig. Ezért gyakran kell bemennem a vá­rosba. Malacokat nevelnek, barom­fit is tartanak, igy aztán rit­kán szorulnak a húsboltokra. Amikor az előrendelést em­lítettem, csodálkozott. — Nagyon jó lenne, de ilyet még csak el sem tudok képzel­ni — vallotta be. A gyáregységben Horváth- néval azonos szalagon dolgozik Lengyel Viola betanított mun­kás. A szüleivel él, de az édes­anyja sokat betegeskedik, s ezért a háztartás gondjai közül az övé a bevásárlás és a taka­rítás. — A város .másik felén la­kunk, kerékpárral járok dol­gozni, útba esnek a boltok. Hazafelé szoktam vásárolni — mondta. — Ha a rendelést reggel va­lamelyik boltban leadhatná, megtenné-e? — Nem én — rázta a fejét. — Ha ugyanis napközben meg­gondolom magam, mit csinál­nék a becsomagolt áruval? Ki­dobhatnám, vagy kénytelenek lennénk azt megenni, ami van. Kovács Belőné betanított munkás húsz éve dolgozik a gyáregységben. Két gyermekük van, de már nem laknak ve­lük. A férje szombatonként szokott segíteni az otthoni munkákban. — Amikor délelőttös mű­szakba járok, fél 6-kor kezdek. Ilyenkor, kedden, és pénteken már van piac, és a gyárba jö­vet megveszem a zöldséget és a gyümölcsöt. Ha délután dol­gozom, akkor reggel leszaladok a piacra, majd a boltba, s az­tán elkezdek főzni. — Mit szólna ahhoz, ha a boltban, vagy netán a portán leadhatná a napi élelmiszer­iben del ést? — Nagyon örülnék — majd kisvártatva hozzátette: — De csak az élelmiszert kérném így. Zöldséget meg gyümölcsöt to­vábbra is a piacon vennék. Ott szebb és frissebb árut lehet kapni. A kereskedelmi előrendelés gyakorlati megvalósítása első­sorban éopen azért fontos, hogy a dolgozó ember bevá­sárlási gondjain segítsen. Hogy munkaidő utón ne kelljen még fél órát — egy órát boltokban töltenie. Amikor Kürti And­rásnak, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának beszá­moltam tapasztalataimról, meglepődött. — Minden boltunkban van mód az előrendelés leadására — mondta. — S a vásárlók miért nem élnek ezzel a lehetőséggel? — Nem tudom ... Talán mi nem propagáljuk eléggé, az emberek meg nem igénylik — válaszolt az igazgató. Ezt azonban — azt hiszem — másképpen kellene megfogal­mazni. Lehet, hogy azért nem igénylik, mert nem tudnak ró­la. Kiderült hogy még a bol­tokban sem hirdetik. Szente Pál döttei egyperces néma felál­lással adóztak azon alapítóta­gok emlékének, akik az idők folyamán körükből már eltá­voztak. Dóra Béla megvonta az egy­hetes ünnepségsorozat mérle­gét. Elmondta, hogy örvende­tes érdeklődés nyilatkozott meg mind a kiállítások, mind a visegrádi lovasverseny, mind az országos tanácskozások, szakmai programok iránt. Csaknem 30 ezer ember vett részt a rendezvényeken az el­múlt hét alatt. A záróünnepség vendége volt Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályveze­tője, Rátz Sándor, a dabasi já­rási pártbizottság titkára, Vt- mola Károly, a Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. Ott volt dr. Nyíri Béla, a TOT főtitkár- helyettese is. DOKUMENTUM ES AKCIÓPROGRAM Egység és szolidaritás Befejeződött a szakszervezeti konferencia Befejeződött a Textil-, Ru­házati és Bőripari Szakszer­vezetek Nemzetközi Szövet­ségének Budapesten tartott VI. konferenciája. A nemzet­közi tanácskozás eredményei­ről pénteken a SZOT köz­ponti iskoláján tájékoztatták a hazai és külföldi újságírókat. Megállapították, hogy he­lyes volt a konferenciát a nyitott kapuk elve alapján rendezni, s lehetőságet adnia világ bármely érintett szak- szervezetének a részvételre. A tanácskozás elérte célját. Megvitatták és elemezték a szakmai szervezetek tapasz­talatait, s az egység erősítésé­ben és a szolidaritás kiter­jesztésében követendő mód­szereket. A tanácskozás résztvevői kifejezték azt a szándékukat, hogy a IX. szakszervezeti vi­lágkongresszus határozatai­nak szellemében folytatják harcukat a szakszervezeti jo­gokért, a békés egymás mel­lett élés és a világbéke ügyé­ért. A konferencián a követen­dő irányvonalat meghatározó dokumentumot és akcióprog­ramot fogadtak el­Magyar aranyérmek a lipcsei őszi vásáron Az 1978. évi lipcsei őszi vásár aranyérmeiért, amelye­ket pénteken adtak át ünnepé­lyes külsőségek között, az idén 28 ország vállalatai és gyárai pályáztak. A magyar termékek közül hat kapott aranyérmet, közöttük kettőt megosztott aranyéremmel ju­talmaztak. A világ legjelen­tősebb szakvásárának nagydí­ját három BUDAPRINT ter­mék, a Békéscsabai Kötöttáru­gyár és a Kőbányai Gyógy- szerárugyár egy-egy terméke, valamint a Medicor Művek egy gyártmánya nyerte el. A textiltermékeket a HUN- GAROTEX Textilkereskedel- mi Vállalat, a díjat nyert kozmetikumot a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat ál­lította ki Lipcsében. *■ Aranyérmeket nyert az íj[DK, a Szovjetunió, több más szo­cialista ország, s különböző tőkés — belga, francia, an­gol. olasz, japán. svéd. NSZK beli, osztrák, svájci — cége terméke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom