Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-09 / 213. szám
1978. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT %/ÚMisn I. János Pál pápa távirata Losonui Pálhoz őexcellenciája, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Budapest Szívből köszöntjük excellen- ciád kedves jókívánságait, amelyeket a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében küldött, Péter trónjára történt megválasztásunk alkalmából. Biztosítjuk önt arról a szilárd elhatározásunkról, hogy folytatjuk elődeink nagylelkű erőfeszítéseit egy igazságosabb és testvéribb világ eljöveteléért és az ég bőséges kegyeit kérjük az egész magyar népre. I. János Pál pápa Követelmény a szervezettség A mezőgazdaság nagy őszi feladatait, a nyári gabonabetakarításhoz hasonló szervezettséggel kell végrehajtani — hangsúlyozták pénteken a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben rendezett országos tanácskozáson. A tanácsi, vállalati vezetők eszmecseréjén Romany Pál, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elnökletével körvonalazták a legfontosabb őszi tennivalókat. Egyik napról a másikra Miért lesz drága a zöldség ? ». •sajnálattal állapítjuk meg, hogy itt valami nincs rendben. Ha a felvásárlási és a hivatalos fogyasztói árakat ugyanazon a napon vagy ugyanazon limit időben összehasonlítjuk, láthatjuk, hogy egyes árucikkeket 40—50—60, sőt 100 százalékos felárral értékesítenek. Ezeket a magas árréseket mi nem tekintjük tisztességes kereskedelmi haszonnak ...” A fentieket Dolányi Mihály, a túrái mezőgazdasági szakcsoport elnöke írta. Válasz volt ez Horváth Mihály, a Pest megyei Zöldért igazgatójának véleményére, ami lapunk július 21-i számában jelent meg. A Zöldért igazgatója egyebek között ezt mondta: „A jó kereskedő a fogyasztó kifogástalan ellátására, a tiszte* haszonra és csekély kockázatra törekszik.” Tisztes haszon Tisztes haszon-e az, amire a Zöldért a zöldség és gyümölcs forgalmazásából szert tesz? Milyen árréssel dolgoznak? Hogyan alakítják ki a napi piaci —' hivatalosan felvásárlási és fogyasztói — árakat? Ezekről beszélgettünk Horváth Mihállyal, Nagy Zoltán áruforgalmi és Szokoli Sándor gazdasági igazgatóhelyettesekkel. A Pest megyei Zöldért a felvásárolt áru 85 százalékát tovább adja: partnerei a budapesti, a borsodi a komáromi, a nógrádi, a veszprémi Zöldértek. Exportálnak és az feldolgozó ipart is ellátják. — Nem tagadjuk, hogy esetenként. indokolt feszültség keletkezik a termelők és az értékesítők között. Ez akkor fordul elő, ha egyik napról a másikra nagy kínálattal jelentkeznek, mi lejjebb megyünk a felvásárlási árakkal, de a boltokban a még magasabb fel- vásárlási árak alapján kialakított fogyasztói árak érvényesek. Amikor aztán kiegyensúlyozott a piac, ez az ellentmondás is megszűnik. A Zöldért az áru túlnyomó többségét az áfész felvásárlótelepek közvetítésével gyűjti össze. Az áfészeknek ezért 8 százalékos jutalékot fizet. Például 20 forintos felvásárlási ár esetében az áfész a Zöldérttől 21 forint 60 fillért kap. Ugyanennek az árunak a fogyasztói ára — mondjuk — 30 forint. Amit a Zöldért a megyén belül értékesít (saját boltjaiban, az áfész-boltokban), azt a 30 forintos fogyasztói árnál 15 százalékkal olcsóbban adja a kiskereskedelemnek. A 30 forintos árut tehát 25 forint 50 fillérért adja át. Itt ezek szerint 3 forint 90 fillér a különbözet, ami a Zöldértnéi marad. így azonban csak az árunak mintegy 15, legfeljebb 20 százalékát hozzák forgalomba. A legtöbb a budapesti és más megyei társvállalatokhoz jut. Ahol már átlagosan 30 százalékos az úgynevezett kötési ár. A 30 forintból, ha levonjuk a 30 százalékát, marad 21 forint, vagyis a 21 forint 60 filléren megvett árut ennyiért adja tovább. Gyakran ráfizetnek — A túrái mezőgazdasági szakcsoport elnöke konkrét példákat is említett. Így többek között, hogy július 21-én az első osztályú paprika felvásárlási ára 27, fogyasztói ára pedig 34 forint volt. Mi történ* ebben az esetben? A Pest megyei Zöldért gazdasági igazgatója hivatalos iratokkal támasztotta alá, amit elmondott. — Másnap, harmadnap, amikor forgalomba hoztuk a 21-én felvásárolt paprikát, a fogyasztói ár szintén 34 forint volt. A felvásárló áfészeknek, Túra esetében a Galgavidéke áfésznek kilónként 2 forint 16 fillért fizettünk, vagyis tőlük 29 forint 16 fillérért vettük meg. A megyén belül forgalomba hozott paprikából a fogyasztói árból 15 százalékot engedtünk el, tehát a boltoknak a 34 forintos paprikát 28 forint 90 fillérért adtuk át Kilónként ráfizettünk 26 fillért — Kimentünk az áruért, ládát adtunk az áfészeknek, behoztuk a raktárba, ott osztályoztuk, szortíroztuk, majd másnap reggel kiszállítottuk a boltokba. Mindez nekünk kilónként 1 forint 50 fillérbe kerül. A ráfizetés így a 26 fillérrel együtt 1 forint 76 fillér — mondta el a Zöldért igazgatója. Ugyanígy végigszámoltunk még .néhány árufajtát a napi felvásárlási és fogyasztói árak alapján. Egyértelművé vált, hogy a legtöbb esetben a Zöldértnek nemcsak haszna nincs, hanem ráfizet a forgalmazásra. Állami támogatással — Az érvényben levő árrendszernél teljes egészében nem tudjuk fedezni az önköltségünket és egyáltalán nincs nyereségünk. A fogyasztói árakat azonban életszínvonal-politikánk nem engedi emelni. Így aztán csak úgy érhet el nyereséget a vállalat, ha állami támogatást kap — mondták el a Zöldért vezetői. A Pest megyei Zöldért évente több mint 900 millió forintot forgalmaz. A tervezett nyereség 2,5 százalék, vagyis 25’’millió forint körüli összeg. De hogy a veszteséget ellensúlyozni és a tervezett nyereséget realizálni tudják, az összforgalom 5 százalékával egyenlő összeget, mintegy 45 millió forint állami támogatást keli kapniuk. Nos, mindazt, amit a Zöldért vezetői, szakemberei elmondtak, senki sem vonja kétségbe. Ezért, így — ahogy bemutatták — lett drága a zöldség és a gyümölcs. De mindez másképp nem történhetne? Az áfészeknek adott 8, a megyén belüli boltok 15, a társvállalatok 30 százalékos részesedése nem lehetne kevesebb? Körültekintőbb, átgondoltabb és rugalmasabb, egyszóval jobb szervezéssel feltehetően csökkenteni tudnák a költségeket. (Legalább annyira, hogy ne szoruljanak állami támogatásra.) Mert ugyancsak nehéz elfogadni, illetve megérteni, hogy egy adott árucikk forgalombahozataia ugyanannyiba kerüljön, mint az előállítása. Szente Pál Egyidősek a mozgalommal Jubileumi küldöttgyűlés az ácsai Vörös Október Tsz-be. Dóra Béla ünnepi beszédét mondja, dr. Nyíri Béla. ,«•, Tegnap délután küldöttgyűléssel zárult az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet egyhetes ünnepségsorozata, a pesterzsébeti Vasas Művelődési Központban. Mint Dóra Béla, a tsz elnöke ünnepi beszédében elmondta, termelőszövetkezetük a tsz-mozgalommal egyidős. A most harmincéves Vörös Október Tsz 1948. szeptember 15-én Soroksáron alakult meg, szerény viszonyok között: mindössze 37 taggal és 370 hold földdel. Sok nehézséggel kellett megküzdeniük, nemegyszer volt mélyponton a szövetkezet, míg a mai kiemelkedő termelési eredményekig, korszerű gazdálkodásig, modern technológiák alkalmazásáig eljutott. A küldöttgyűlés résztvevői között örömmel üdvözölhették az alapítótagak közül Bende Dénár- dót, Nagy Lajost és özvegy Török Miklósnét több más hajdanvolt munkatárssal együtt. Megköszönték áldozatos hosz- szantartó munkájukat, s jó erőt, egészséget kívántak az elkövetkezendő évekre. A meghívott vendégek és a tsz külMcllette balra Lakatos Tibor, Jobbra dr. Olajos Mihály és HaJmágyi Péter felvételei A termelSszflvetkezet legfiatalabb dolgozói virággal köszöntötték az alapító tagokat. Műszak után piacra, boltba — Munkaidő alatt hányán mennek ki a városba bevásárolni? — kérdeztem Meleg Istvántól, a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységének igazgatójától. — Remélem, hogy senki sem — mondta. — Nemcsak a napi bevásárlás, hanem nagyobb, például bútorvásárlás miatt sem maradnak távol a munkahelyükről dolgozóink. Az igazgató szavait alátámasztja az a vizsgálat, amit a vállalat központja végeztetett a gyáregységben. Eszerint 1976- ban a munkaidő-kiesés 10,2 százalék, tavaly már csak 6,2 százalék volt. S ezzel az eredménnyel a vállalaton belül az elsők lettek. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy nincsenek bevásárlási gondjaik. A gyáregység hat- százegynéhány dolgozója között alig akad férfi, s nálunk a bevásárlás egyelőre még mindig elsősorban a nőkre hárul. Az pedig nem megy zökkenők nélkül. Hol ez nincs, hol az, vagy boltról boltra kell utánajárni. Gyakran ez még a napi élelmiszerekkel is így van. Az lenne a legjobb, ha az ember reggel egy cetlire felírhatná, hogy mire van szüksége, beadná a boltba vagy leadná a portán, s aztán hazafelé menet már a kész csomag várná. Egyébként volt, vagy talán van is ilyen. Hivatalosan előrendelésnek nevezik. A Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében több munkásnőt kérdeztem vásárlási szokásairól, módszereiről. Elsősorban arra voltam kíváncsi, szívesen vennék-e, ha előren- deléses módon vásárolhatnának. Horváth Dezsőné varrónő, a Törekvés szocialista brigád vezetője Cegléd-Űjvárosban kertes házban lakik a férjével. Mivel a férj munkaidő után a háztáji szőlőjüket műveli, a bevásárlás, főzés Horváthnéra marad. — Műszak utón szoktam elmenni a Körösi úti szövetkezeti boltba — mondta. — Ott azonban kicsi a választék, hentesáru sincs mindig. Ezért gyakran kell bemennem a városba. Malacokat nevelnek, baromfit is tartanak, igy aztán ritkán szorulnak a húsboltokra. Amikor az előrendelést említettem, csodálkozott. — Nagyon jó lenne, de ilyet még csak el sem tudok képzelni — vallotta be. A gyáregységben Horváth- néval azonos szalagon dolgozik Lengyel Viola betanított munkás. A szüleivel él, de az édesanyja sokat betegeskedik, s ezért a háztartás gondjai közül az övé a bevásárlás és a takarítás. — A város .másik felén lakunk, kerékpárral járok dolgozni, útba esnek a boltok. Hazafelé szoktam vásárolni — mondta. — Ha a rendelést reggel valamelyik boltban leadhatná, megtenné-e? — Nem én — rázta a fejét. — Ha ugyanis napközben meggondolom magam, mit csinálnék a becsomagolt áruval? Kidobhatnám, vagy kénytelenek lennénk azt megenni, ami van. Kovács Belőné betanított munkás húsz éve dolgozik a gyáregységben. Két gyermekük van, de már nem laknak velük. A férje szombatonként szokott segíteni az otthoni munkákban. — Amikor délelőttös műszakba járok, fél 6-kor kezdek. Ilyenkor, kedden, és pénteken már van piac, és a gyárba jövet megveszem a zöldséget és a gyümölcsöt. Ha délután dolgozom, akkor reggel leszaladok a piacra, majd a boltba, s aztán elkezdek főzni. — Mit szólna ahhoz, ha a boltban, vagy netán a portán leadhatná a napi élelmiszeriben del ést? — Nagyon örülnék — majd kisvártatva hozzátette: — De csak az élelmiszert kérném így. Zöldséget meg gyümölcsöt továbbra is a piacon vennék. Ott szebb és frissebb árut lehet kapni. A kereskedelmi előrendelés gyakorlati megvalósítása elsősorban éopen azért fontos, hogy a dolgozó ember bevásárlási gondjain segítsen. Hogy munkaidő utón ne kelljen még fél órát — egy órát boltokban töltenie. Amikor Kürti Andrásnak, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójának beszámoltam tapasztalataimról, meglepődött. — Minden boltunkban van mód az előrendelés leadására — mondta. — S a vásárlók miért nem élnek ezzel a lehetőséggel? — Nem tudom ... Talán mi nem propagáljuk eléggé, az emberek meg nem igénylik — válaszolt az igazgató. Ezt azonban — azt hiszem — másképpen kellene megfogalmazni. Lehet, hogy azért nem igénylik, mert nem tudnak róla. Kiderült hogy még a boltokban sem hirdetik. Szente Pál döttei egyperces néma felállással adóztak azon alapítótagok emlékének, akik az idők folyamán körükből már eltávoztak. Dóra Béla megvonta az egyhetes ünnepségsorozat mérlegét. Elmondta, hogy örvendetes érdeklődés nyilatkozott meg mind a kiállítások, mind a visegrádi lovasverseny, mind az országos tanácskozások, szakmai programok iránt. Csaknem 30 ezer ember vett részt a rendezvényeken az elmúlt hét alatt. A záróünnepség vendége volt Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának gazdaságpolitikai osztályvezetője, Rátz Sándor, a dabasi járási pártbizottság titkára, Vt- mola Károly, a Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. Ott volt dr. Nyíri Béla, a TOT főtitkár- helyettese is. DOKUMENTUM ES AKCIÓPROGRAM Egység és szolidaritás Befejeződött a szakszervezeti konferencia Befejeződött a Textil-, Ruházati és Bőripari Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének Budapesten tartott VI. konferenciája. A nemzetközi tanácskozás eredményeiről pénteken a SZOT központi iskoláján tájékoztatták a hazai és külföldi újságírókat. Megállapították, hogy helyes volt a konferenciát a nyitott kapuk elve alapján rendezni, s lehetőságet adnia világ bármely érintett szak- szervezetének a részvételre. A tanácskozás elérte célját. Megvitatták és elemezték a szakmai szervezetek tapasztalatait, s az egység erősítésében és a szolidaritás kiterjesztésében követendő módszereket. A tanácskozás résztvevői kifejezték azt a szándékukat, hogy a IX. szakszervezeti világkongresszus határozatainak szellemében folytatják harcukat a szakszervezeti jogokért, a békés egymás mellett élés és a világbéke ügyéért. A konferencián a követendő irányvonalat meghatározó dokumentumot és akcióprogramot fogadtak elMagyar aranyérmek a lipcsei őszi vásáron Az 1978. évi lipcsei őszi vásár aranyérmeiért, amelyeket pénteken adtak át ünnepélyes külsőségek között, az idén 28 ország vállalatai és gyárai pályáztak. A magyar termékek közül hat kapott aranyérmet, közöttük kettőt megosztott aranyéremmel jutalmaztak. A világ legjelentősebb szakvásárának nagydíját három BUDAPRINT termék, a Békéscsabai Kötöttárugyár és a Kőbányai Gyógy- szerárugyár egy-egy terméke, valamint a Medicor Művek egy gyártmánya nyerte el. A textiltermékeket a HUN- GAROTEX Textilkereskedel- mi Vállalat, a díjat nyert kozmetikumot a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat állította ki Lipcsében. *■ Aranyérmeket nyert az íj[DK, a Szovjetunió, több más szocialista ország, s különböző tőkés — belga, francia, angol. olasz, japán. svéd. NSZK beli, osztrák, svájci — cége terméke.
