Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-09 / 213. szám

P«1» BECIÍf 1918. SZEPTEMBER 9., SZOMBAT Ünnepélyes diplontaatadds a Pest megyei oktatási igazgatóságon Tegnap délután 2 órakor ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztek az MSZMP Pest megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának budapesti, Amerikai úti nagytermében, ahol a négyéves marxizmus— leninizmus esti egyetemi ta­nulmányokat lezáró oklevelet, s a kétéves szakosítók eredmé­nyeit dokumentáló végbizo­nyítványt vették át a hallga­tók. A Himnusz hangjai után Göndics Zoltán igazgató kö­szöntötte a 126 újdonsült dip­lomást, s a filozófiai, politikai gazdaságtani és a munkásmoz­galom történetét ismertető szakosítótanfolyamok 39 vég­zett hallgatóját. Az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsága nevében Barinkat Osskárné, a Pest me­gyei pártbizottság titkára ün­nepi beszédében ezeket mon­dotta: — A hallgatók különböző munkaterületekről, eltérő elő­képzettséggel érkeztek. Van­nak, akik egyetemet, főiskolát végeztek, mások pedig szak­munkásként kezdték meg esti egyetemi tanulmányaikat. Bár indulási alapjuk különböző volt, a mai napon azt mond­hatjuk: mindannyian magas szinten sajátították el a mar­xizmus—leninizmus ismeret­rendszerét. Külön öröm szá­munkra, hogy a mai napon felsőfokú politikai végzettsé­get kifejező oklevelet kap tíz fizikai dolgozó is, akiknek lel­kiismeretes munkáját, tanulá­sát megkülönböztetett elisme­rés övezi. Barinkai Oezkámé ezután szólt az új diplomások ha­zánk, megyénk életében betöl­tött szerepéről, arról, hogy a marxista elveket saját munká­jukban, közéleti tevékenysé­gükben, mindennapjaik gya­korlati feladatainak megoldá­sában alkalmazva segíthetik pártunk politikájának megvá­lósí tását. A most diplomát kapott 126 hallgató közül tízen kitünteté­ses oklevéllel zárták tanulmá­nyaikat Elsőként ők vették át okleveleiket Göndics Zol­tántól. Ezután a többiek, s a szakosítók volt hallgatói kap­ták kézhez a tanulmányaik sikeres befejezését igazoló ira­tot. Mindannyiuk nevében Ká­sa Győzőné mondott köszöne­tét az oktatási igazgatóság ta­nárainak, vezetőinek. Mint mondotta, mindőjüket a párt politikájának szolgálatára, az itt tanult elméleti ismeretek alkalmazására kötelezi a mar­xista—leninista felkészültséget dokumentáló oklevél. A diplomakiosztó ünnepség az Internacionáléval zárult. • • ’ Ösztöndíjasok A Szovjetunió 17 városának 65 egyetemén és főiskoláján tanulnak magyar ösztöndíja­sok az új tanévben. Megtalál­hatók fiataljaink Lvovtól No- voszibirszkig, Harkovtól Odesszáig a testvéri szocialis­ta ország szinte minden na­gyobb iskolavárosában, össze­sen 1134 magyar diáknak kezdődött meg az oktatás szeptember 1-én: több mint kétharmaduk műszaki felső- oktatási intézményekben ta­nul. A korábbi évekhez hason­lóan az idén is 270-en lépték át először a tanintézet küszö­bét. Javultak a feltételek A korábbinál nagyobb szerepet vállalnak a közművelődésben a szakszervezetek A szakszervezeti bizottságok, a korábbinál nagyobb szere­pet vállalnak a közművelődé­si munkából, a dolgozók szo­cialista életmódjának alakítá­sából — ezt értékelték a leg­lényegesebb eredménynek a HVDSZ Központi Vezetőségé­nek pénteken befejeződött két­napos ülésén. A tagság körében végzett nevelőmunka tapasztalatait összegező tanácskozáson So­moskői Gáborné, a központi vezetőség titkára beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek a tanácsokkal és az üzemekkel együttesen biztosítottak jobb feltételeket a dolgozók művelődéséhez, s az új lehetőségekkel jól éltek a munkások ezrei. Az anyagi erőforrások koncentrálásával 60 ifjúsági és szocialista klu­bot nyitottak ebben az ötéves tervben. A szakszervezeti könyvtárakkal tavaly a szo­cialista brigádok 37 százaléka kötött szerződést. A szakszer­vezeti alapszervezeteknél mű­ködő 350 szakkör és öntevé­keny művészeti csoport tag­jainak száma 7000-re emelke­dett. A tagság tízezrei — el­sősorban a szocialista brigádok — lettek rendszeres színház- és múzeumlátogatóvá. A központi vezetőségi ülés résztvevői a jelentős eredmé­nyek elismerésével egyidejűleg hangsúlyozták, hogy még messze nem használják ki a közművelődés lehetőségeit. Az eddiginél jobban be kell von­ni a nevelőmunkába, a 110 ezer szocialista brigádtagot. Változtatásra szorul a szocia­lista brigádok munkájának megítélésénél a kulturális vál­lalások számbavétele. Tudnivalók a tankönyvekről Vidéken a fővárosiakhoz hasonlóan az iskolákban, il­letve a tankönyvellátásra kije­lölt üzletekben vásárolhatják meg a tanulók az általános és a középiskolás könyveket, rá­adásul a Művelt Nép 81 bolt­jában egész tanévben hozzá- juthatnak., majd a tanköny­vekhez. Azokat a köteteket, ame­lyeket augusztus 15-e után adtak át a nyomdák, csak szeptember közepén vehetik kézbe a vidékein tanulók: sze­rencsére ilyenből kevés akad. Az alapvető tankönyvekből vidéken nincs hiány. Néhány iskolában még sincs minden tanuló kezében va­lamennyi tankönyv, mert az előző tanévben leadott alap­megrendelések óta a mosta­ni tanévre új szakközépisko­lai oktatási formák alakultak ki, s több helyütt változott a tanulók létszáma, összesen 85—90 millió forint értékű tankönyvet kértek utólag ezekről a helyekről. Napjaink­ban már ezeket is folyamato­san szállítja a kömyvértékesí- tő vállalat. Megnyugtatásul elmondták a Művelt Népnél, hogy a pót­rendelések teljesítésével az egyes helyeken meg nem vá­sárolt kötetek összegyűjtésével és újraelosztásával szeptember 20-ig valamennyi vidéken ta­nuló diákhoz eljutnak a ma még hiányzó iskolakönyvek. Tanévnyitó a gödöllői egyetemen DÍSZDOKTOROKAT AVATTAK — ÜJ CÍMZETES EGYETEMI TANÁROK ESKÜT TETTEK AZ ELSŐÉVESEK A gödöllői Agrártudományi Egyetemen tegnap délelőtt tartották meg az 1978—79-es tanév ünnepélyes megnyitóját. Délelőtt 10 órakor az aulában gyülekeztek az egyetem új nö­vendékei és a sok éve végzett öregdiákok, akik ez alkalom­mal az arany-, a gyémánt- és a vasdiplomák várományosai­ként vettek részt az ünnepsé­gen. Az emelvényen a rektor és a dékánok mellett foglalt he­lyet dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, államtit­kár, az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke, dr. Garamvölgyi Károly, az oktatási miniszter- helyettes, dr. Bíró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Balogh László, a.z MSZMP Pest megyei bizottsá­gának titkára, Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnök- helyettese, Plutzer Miklós, az MSZMP gödöllői városi párt- bizottságának első titkára és dr. Szalóczky Bálint, a MÉM kutatási és szakoktatási főosz­tályának vezetője. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. A dr. Lőkös László rektor- helyettes elnökletével megtar­tott nyilvános ünnepi tanács­ülést dr. Cselőtei László aka­démikus, az egyetem rektora nyitotta meg. Az új tanév kü­szöbén meleg szavakkal üd­vözölte a legifjabb egyetemi hallgatókat, s nemkülönben azokat is, akiknek immár sok éve hivatása a mezőgazdaság, s most ismét — immár ven­dégként — vannak jelen az alma mater falai között. Az egyetem eljövendő feladatait taglalva a rektor rámutatott, hogy a képzés színvonala mindenkor függvénye az ok­tató személyiségének, nemkü­lönben az itt folyó kutató­munka korszerűségének, vala­mint a gyakorló gazdaságok­kal való tevékeny kapcsolat­nak. Az összehangolt munka ered menyeképp most már ki­alakulóban van az ország leg­nagyobb agrárcentruma Gö­döllőre. Az ünnepi beszéd elhan- goztával a rektor felolvasta a jelenlevőknek dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter levelét, mely az egyetem hallgatóit és az oktatómunka valamennyi ré­A vörös magyarokról INTERNACIONALISTÁK SZIBÉRIÁBAN ÉS TÁVOL-KELETEN Habarovszkban, a városi park egyik leglátogatottabb pontján, ott ahol egy szikla ormán kilátóterasz emelke­dik a szélesen hömpölygő, itt-ott ho- moksáwai szabdalt Amur fölé, gránit­tábla emlékeztet tizenhat magyar hadi­fogolyra, és arra, hogy az oroszországi polgárháború idején senki sem lehe­tett kívülálló ebben az országban. A felirat szerint a fehérterroristák azért gyilkolták le a magyar katonákat, mert azok „együttéreztek a forradalommal”. Több tízezer társuk azonban nemcsak együttérzett, hanem csatlakozott is hozzá. Az első világháborús hadifog­lyokból lett magyar internacionalisták: kommunisták, vörösgárdisták, vörös­katonák, partizánok Szibériában — kü­lönösen sokan testvérmegyénkben, Omszkban —, s a Bajkálon túli terüle­teken fegyverrel a kezükben harcoltak az Októberi Forradalom győzelméért, vívmányainak megvédéséért. Ez a hősi küzdelem szorosan kapcsolódik a két nép közös forradalmi hagyományai­hoz. A Kossuth Könyvkiadónál megjelent Magyar Internacionalisták Szibériában és Távol-Keleten című kötet a magyar— szovjet történész vegyes bizottság Ir- kutszkban, Habarovszkban és Novo- szibirszkben megtartott tudományos ta­nácskozásának előadásait tartalmazza. Ezekből a magyar internacionalisták harcainak szovjet-oroszországi és nem­zetközi összefüggései a korábbinál jobban megmutatkoznak. A tudományos kutatás legfris­sebb eredményeire támaszkodó tanul­mányok az 1917—1922. közötti esemé­nyekről adnak teljes áttekintést. Be­számolnak a bolsevik párt magyar szekcióinak, az internacionalista hadi- fogolybizottságok megalakulásának kö­rülményeiről, az 1918. áprilisában Ir- kutszkban megtartott szibériai inter­nacionalista hadifoglyok kongresszusá­ról, arról, hogy a hadifogolybizottságok hogyan kapcsolódtak be a helyi szovje­tek munkájába. Habarovszkban Teich- ner Sámuel szervezte a kommunista pártsejtet Zalka Máté, akiről a város­ban. utcát is nevezitek el, azt írta, hogy itt ismerkedett meg Marx és Engels ta­nításaival, és tette magáévá a marxiz­mus eszméit. Ebben a nagy forradalmi múltú városban a magyar szekció fel­hívására elsőként szervezték meg az internacionalista osztagokat. Az egyik alakulat a Bajkálon túli fronton Szem- jonov atamán ellen harcolt. A front pa­rancsnoka, Szergej Lazo elragadtatás­sal szólt fegyelmezettségükről, hősies­ségükről. .. Jól harcolnak a nemzet­köziek. Túlnyomó többségük magyar. Mindannyiuknak, mint volt katonák­nak, nagy a harci tapasztalatuk. Lel­kesek, lendületesen küzdenek és hűek o forradalomhoz.” A tomszki hadifogolytábor lakói is aktívan részt vettek ,a forradalomban. Az egyik előadásban szó esik a többi közt az 1917. május 1-i felvonulásról, ahol Kun Béla beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a külföldi proletárok „a nagy orosz néppel együtt mennek a harcba az egész világ ellensége: a kapitaliz­mus ellen”. Az omszki hadifogolytáborban — mint jól ismert — a legendássá nőtt Ligeti Károly vezetésével bontakozott ki 1917 nyarán és őszén a forradalmi mozgalom. Az előadások megemlékez­tek a különböző partizánosztagokban, az usszúri fronton, a kuznyeci szénme­demcében harcoló és a déli határon szolgálatot teljesítő magyarokról. A szovjet Távol-Kelet történeté­nek egyik legszebb része a partizán- mozgalom, amelyben a helyi munká­sokkal és parasztokkal egy sorban sok magyar, lengyel, német, osztrák és csehszlovák is részt vett. Fegyverben, lőszerben, elemi felszerelésben is szű­kölködve aratták győzelmeiket. Az elő­adások külön kiemelik a Tungir folyó mentén harcoló internacionalista osz­tag küzdelmét. Több mint fél évig tartottak az erődöt a fehérgárdisták és a japánok ellen. A tajga lakói mond­ták el, hogy az utolsó töltényig tartot­ták magukat, de az utolsót azt maguk­nak tartották meg. A küzdelem színhe­lyét hősiességük emlékére Magyarszki parognak, Magyar zátonynak nevezték el. V. Sz. Poznanszkij ezért joggal kezdte így róluk szóló tanulmányát: „A polgárháború szovjet kutatói nem­egyszer mutattak rá a szovjet hatalo­mért harcoló külföldi proletárok, az in­ternacionalisták és különösen legnépe­sebb csoportjukat alkotó — az akkori szóhasználattal élve — »vörös magya­rok« kiemelkedő hősiességére.” A tanulmányok a kevésbé ismert ese­mények feltárásán túl elemzik a „le­nini iskolából” hazatért volt hadifog­lyoknak az 1918—1919-es magyarorszá­gi forradalmakban betöltött szerepét, foglalkoznak a történeti irodalom to­vábbi feladataival, valamint az inter­nacionalizmus fogalmának, a hazafi- sághoz való viszonyának változásaival, fejlődésével és a szovjet—magyar kap­csolatok elvi és történeti kérdéseivel. A számos értékes, új kutatási anyagot feltáró kötet főszerkesztője Pach Zsigmond Pál és A. P. Okladnyi- kov volt. Hiteles és részletes képet ka­punk a magyar internacionalisták sze­repéről az Októberi Forradalomban és az egész nemzetközi forradalmi moz­galomban. Gáli Sándor Az egyetem legmagasabb kitüntetését, a honoris causa doktori címet adományozták Pjotr Vavilov akadémikusnak, Ervand Arzu- manjan professzornak, Dr Beke Ferencet is honoris causa doktori címmel tüntették ki. Esküt tettek az elsőéves hallgatók. Halmágyi Péter felvételei szesét a szaktudás még alapo­sabb elsajátítására, igényes­ségre és fegyelmezettségre, egyre szélesebb látókör elsajá­títására buzdítja. Hangsúlyoz­ta a miniszter levelében, hogy a kiművelt emberfőknek nem­csak a száktudományokban kell elmélyülnie, de a termelő munka emberi viszonylatai­ban is jártasságot kell szerez­niük ahhoz, hogy az egyetem padjaiból majdan az életbe indulva, eredményesen láthas­sák el feladataikat A tanévnyitó nyilvános ülés alkalmából adták át öt neves szakembernek a miniszter ál­tal adományozott címzetes egyetemi tanári címet, másik négynek — köztük Lakatos Tibornak, a megyei tanács el­nökhelyettesének a mezőgaz­dasági tárca államtitkára cím­zetes egyetemi docensi címet adományozott A most elsőéves egyetemi hallgatók beiktatásakor a fia­talok a mezőgazdaságtudomá­nyi kar, illetve a mezőgazda- sági gépészmérnöki kar és a gyöngyösi mezőgazdasági főis­kolai kar dékánjai, illetve fő­igazgatója után mondták az eskü hagyományos szövegét, mely után elhangzott a jól­ismert válasz: „hallgatóvá fo­gadom”. Az egyetem által adomá­nyozható legmagasabb kitün­tetést, a honoris causa dokto­ri címet adományozta ez al­kalommal a GATE tanácsa Pjotr Vavilov akadémikusnak, a Lenini Össz-szövetségi Me­zőgazdasági Akadémia elnöké­nek, a Moszkvai K. Timirja- zev Akadémia rektorának a szántóföldi növénytermesztés területén kifejtett úttörő mun­kájáért, valamint a több év­tizedes kiemelkedő oktató­munkájáért elismerésképp. Ugyancsak díszdoktori címet adományozott az egyetem Er­vand Arzumanjan professzor­nak, a mezőgazdasági tudomá­nyok doktorának, a Moszkvai K. Timirjazev Mezőgazdasági Akadémia tanszékvezető ta­nárának a szarvasai arha-te- nyésztés területén kifejtett közel félévszázados kimagasló elméleti munkássága és a szakemberképzésben betöltött szerepe elismeréseképp. Honoris causa doktori címet kapott dr. Beke Ferenc, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Gabonater­mesztési Kutató Intézet táp- lánszentkereszti kutatóállomá­sának Kossíuth-díjas igazgató­ja, a növénynemesítés terüle­tén végzett több évtizedes ki­emelkedő elméleti és gyakor­lati munkásságáért. A mező­gazdaság-tudományok tiszte­letbeli doktorait a rektor kéz­fogással üdvözölte immár az egyetem tiszteletbeli tagjai­nak sorában. Ezt követően a legeredmé­nyesebb munkát végző egye­temi hallgatók vehették át a Páter Károly Emlékérmet, majd ünnepélyes keretek kö­zött adták át az ez idei arany-, gyémánt és vasdiplomákat az arra érdemes öregdiákoknak. Be. I. Egyén és közösség KISPLASZTIKÁK A MŰCSARNOKBAN Rangos képzőművészeti se­regszemlének ad otthont szom­battól a Műcsarnok: negyedik alkalommal rendezik meg ha­zánkban a nemzetközi kis­plasztikái kiállítást. A szobrá­szat e legintimebb műfajának budapesti tárlata 1971 és 1975 között kétévenként nyújtott lehetőséget a különböző orszá­gok művészeinek legkifejezőbb alkotásaik bemutatására. A rendezvény növekvő nem­zetközi rangját jelzi, hogy most 28 ország 97 alkotójától 456 művet tárhatunk a közön­ség elé — jelentette be a pén­teki sajtótájékoztatón Aradi Nóra, a kiállítás főtitkára. Az idei tárlat az Egyén és a közösség címet viseli, jelez­ve, hogy témaköre azokat a humánus, a társadalom egé­szét foglalkoztató törekvése­ket, gondolatokat foglalja ke­retbe, amelyek a különböző or­szágokban dolgozó alkotók munkásságát összekapcsolják, eredményeit egymás mellé so­rakoztatják. A tárlat rangját emeli, hogy egyéni kiállítóként olyan mű­vészegyéniségek mutatkoznak be, mint Giacomo Manzu és Amerigo Tot Olaszországból, valamint Pablo Serrano Spa­nyolországból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom