Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-30 / 231. szám
1978. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT kJCMw 3 Ülést tartott az Elnöki Tanács Fegyveres erők napja Koszorúzás és fogadás A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az államigazgatás korszerűsítésére hozott korábbi határozatokkal összhangban — az érdekelt megyei és helyi szervek kezdeményezésére — az Elnöki Tanács teriiletszerFelmentések, A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Beckl Sándort államtitkári funkciójából, a Minisztertanács pedig az Országos Testnevelési és Sport Hivatal elnöki tisztsége alól — saját kérésére, érdemeinek elismerése mellett — felmentette és nyugállományba helyezte. Egyidejűleg Buda Istvánt, az Elnöki Tanács munkaügyi minisztériumi államtitkári tiszte alól felmentette, s államtitkárrá, a Minisztertanács pedig az Országos Testnevelési és Sport Hivatal elnökévé kinevezte. Az Elnöki Tanács Gácsi Miklóst kohó- és gépipari minisztériumi államtitkári funkciójából felmentette, egyidejűleg a Minisztertanács kohó- és gépipari miniszterhelyettessé nevezte ki. Rabi Béla miniszterhelyettest az Elnöki Tavezési kérdésekben döntött. Valamennyi területszervezési intézkedés 1978. december 31- én lép életbe. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött, végül egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. kinevezések nács kohó. és gépipari minisztériumi államtitkárrá nevezte ki. A Minisztertanács felmentette kohó- és gépipari miniszterhelyettesi funkciójából Bet- lej Sándort, s kohó- és gépipari miniszterhelyettessé nevezte ki Gábor Andrást, valamint Müller Istvánt. A kormány Aczél György egészségügyi miniszterhelyettest e tisztsége alól — saját kérésére, érdemeinek elismerése mellett — felmentette, egyidejűleg Hutás Imrét egészségügyi miniszterhelyettessé kinevezte. A Minisztertanács Szatmári Istvánt, az Országos Testnevelési és Sport Hivatal elnökhelyettesét e tisztségéből — érdemeinek elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt — felmentette. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Beckl Sándornak, az Országos Testnevelési és Sport Hivatal elnökének eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Szatmári Istvánnak, az Országos Testnevelési és Sport Hivatal elnökhelyettesének a magyar test- nevelési és sportmozgalom irányításában, vezetésében végzett több mint egy évtizedes kiemelkedő tevékenysége elismeréséül a Magyar Népköztársasági Sport Érdemérem arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetéseket Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át. Az átadásnál jelen volt Rácz Sándor, az MSZMP KB osztály- vezetője. I A pikozdi csata 130. évfordulója és a fegyveres erők napja alkalmából tízezer fiatal részvételével nagyszabású ünnepséget tartottak Pákozdon. Az emlékműnél Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter mondott ünnepi beszédet. Ezután felavatták az emlékmű tövében épült 1848-as emlékmúzeumot. A fegyveres erők napja alkalmából pénteken délelőtt ko- szorúzási ünnepség volt a Hősök Terén a magyar hősök emlékművénél. A Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság fegyveres erői és a fegyveres testületek nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Nagy György ezredes, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese helyezte el a hála és a megemlékezés koszorúját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében S. Hegedűs László, a országos tanács titkára és Juhász Róbert, az országos tanács tagja koszorúzott. A KISZ Központi Bizottsága koszorúját Fejti György, a KISZ KB titkára és Wrchovszky Nóra, a KISZ KB tagja helyezte eL A koszorúzási ünnepséget követően Czinege Lajos fogadást adott a Magyar Néphadsereg Művelődési Házának nyári helyiségeiben. A fogadáson megjelent Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnök- helyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Benkei András belügyminiszter és Nagy György ezredes, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese. Iskolát avattak Dunakeszin A miniszter szalagot köt a Ságvári Endre úttörőcsapat zászlójára, amelyet a munkásőrök ajándékoztak az úttörőknek. Halmágyi Péter felvétele A Himnusz hangjai után az iskola szavalókórusa Illyés Gyula Építőkhöz című versét adta elő, majd ünnepi beszédében Polinszky Károly oktatási miniszter arról szólt, hogy minden tanterem, minden iskola elkészülte egy-egy lépéssel közelebb visz célunkhoz: egyenlő tanulási, művelődési feltételeket teremtsünk gyermekeink számára. Beszélt a demográfiai változások hatásairól, s arról, hogy ezek késztették az ország lakóit arra: a tervidőszak első két éve alatt 65 százalékkal több tantermet építsenek, a tervezettnél. Pest megye eredményeiről megemlékezve hangsúlyozta: — Az erre az évre tervezett 157 iskolai tanteremből 137 elkészült, s közel egyhar- maduk FORFA-tanterem volt. Ezek egyre korszerűbb anyagból és technikával készülnek, a hagyományosnál rövi- debb idő alatt és lényegesen olcsóbban. Olyan időszakban élünk, hogy az átmeneti nehézségeket csak hasonló technológiával tudjuk megoldani. Ezután az oktatási miniszter átadta az iskola kulcsát az igazgatónak. Kollár Albinnak. A tanári kar nevében az igazgató, a gyermekek nevében pedig Dömötör Zoltán 4. osztályos tanuló mondott köszönetét. A 12 tantermes, kétszintes épület tíz hónap alatt, s a tervezett határidő előtt három hónappal készült el. Az építés költségei 24 millió forintot tettek ki. Mostantól 450 gyermek tanul itt, közülük a felsőtagozatosok szaktantermekben. Az iskolához tornaterem is épült, valamint két napközis foglalkoztató, úttörőszoba, könyvtárterem, gyakorlati műhelyek és 30 személyes ebédlő. S hogy az elkészült iskola szerepét lemérhessük: itt már csak egy műszakban zajlik az oktatás. Az új épület lehetővé tette, hogy hasonlóan megszűnjék a váltakozó oktatás Dunakeszin, a 3. számú iskolában, ahonnan a 4. számú iskola tanulói kikerültek. V. G. P. A mezőgazdasági üzemekben Tartalmasabb fórumokat Az iskola építésében végzett kiemelkedő tevékenységéért Polinszky Károly miniszteri dicséretben részesítette Sas Jánost, a PÁÉV — a kivitelező vállalat — építésvezetőjét, a takarításban, környezetrendezésben való közreműködésükért kilencen kaptak emléklapot. Végezetül az új iskolában megalakult 4454. számú Ságvári Endre úttörőcsapatnak adta át Király Ibolya, a megyei úttörőelnökség elnöke a Matejka János városi mun- kásőr-zászlóalj által adományozott csapatzászlót. Erre szalagot kötött Polinszky Károly, Cservenka Ferencné. s a város, a járás, párt-, állami és tömegszervezeti és gazdasági vezetői, s a város másik három testvériskolája igazgatói. Az üzemi demokrácia helyzetéről, további fejlesztésének feladatairól számolt be két vállalat szakszervezeti bizottsága tegnap a MEDOSZ Pest megyei bizottságának a Mono- ri Állami Gazdaság központjában megtartott ülésén. A vendéglátó mezőgazdasági nagyüzemen kívül az Alagi Állami Gazdaság szakszervezeti titkára ismertette a jelenlevőkkel, hogyan valósult meg gazdaságukban a Minisztertanács és a SZOT 1977-ben hozott együttes határozata, amely többek között kimondja, hogy az eddiginél jobban be kell vonni a munkásokat a termeléssel kapcsolatos fontosabb kérdések eldöntésébe, lehetővé kell tenni a dolgozók aktívabb részvételét az üzem vezetésében. A testület, melynek munkájában részt vett Paukovics István, a MEDOSZ Pest megyei bizottságának elnöke és Major Péter titkár, megállapította, hogy a szervezeti formák megteremtése után most a tartalmi kérdésekben kell előrehaladást elérni. A testület a továbbiakban szóbeli tájékoztatót hallgatott meg az állami gazdaságok lakásépítési tevékenységéről, majd a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság és a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság számolt be létszám- és bérgazdálkodásáról. Ä községek társadalompolitikai fejlődésének szolgálatában Több mint hat éve látott napvilágot a Politikai Bizottság határozata a községi pártbizottságok munkája továbbfejlesztésének fő irányairól. Különösen széles körű és aktív politikai munkát igényel végrehajtása Pest megye járási pártbizottságaitól, a megyei pártbizottság szerveitől. Megyénkben ugyanis sajátosan sok nagyközség helyezkedik el és ennek következtében a községi pártbizottságok száma meghaladja a félszázat. Jelentős hatással volt a határozat a községi pártszervek irányító, szervező munkájának továbbfejlesztésére, a községekben működő pártalapszervezetek munkája tartalmi színvonalának növekedésére. A községi párt- szervezetek tömegkapcsolatai azóta növekvő mértékben erősödtek. A községi pártszervek egyre aktívabban reagálnak valamennyi jelenségre, megfelelő érzékkel szűrik ki a pozitív hatásokat és ezeket felhasználják munkájuk továbbfejlesztése érdekében. A jelentkező türelmetlenséggel, esetenként negatív megnyilvánulásokkal szemben bátran vitatkoznak és megfelelő fórumokat teremtenek, ahol meggyőzik az érintetteket téves tájékozottságukról vagy helytelen felfogásukról. Megfelelő érettség Az eredmények egyik fő forrása, hogy a járási pártbizottságok irányító, ellenőrző és segítő munkájukban eleget tesznek a Politikai Bizottság határozatának. Vagyis egyre inkább megfelelnek kettős feladatuknak. Eszerint tovább javították a községi pártszervek és alapszervezetek irányítását, másrészt fokozódott tevékenységük a megyei szintű politikai és gazdasági döntések előkészítésében, a községekre vonatkozó határozatok végrehajtásának megszervezésében, előkészítésében és ellenőrzésében. A járási pártbizottságok az irányító munkában figyelembe vették, hogy a megye életében, de különösen a községek pártszervezeteinél, jelentősen megváltozott a társadalmi háttér és ennek következtében mások a pártélet feladatai is. Lényeges gazdasági, közigazgatási decentralizáció ment végbe, hatására megnövekedett a községi párt- és állami szervek feladata, döntési jogköre. Természetesen ezzel összhangban változtak és fejlődtek a pártalapszervezetek munkakörülményei is. Ehhez igazodott a községi pártbizottságok, pártvezetőségek felfogása. Megfelelő érettséggel döntenek a legfontosabb gazdasági, igazgatási és káderkérdésekben. Erősödött helytállásuk és önállóságuk. A munka tervezésének színvonala a másik terület, amely a határozat igényeinek megfelelően javult. Rendszeressé vált, hogy a községi pártszervek a korábban hozott párt- határozatok végrehajtására visszatérnek értékelik. A vezető párt rendjének megfelelően rendszeres a választott testületek működése. A legtöbb helyen kialakult rendszere van a községi végrehajtó bizottságok és pártbizottságok ülésein a beszámoltatásnak. Jellemző például, hogy a budai járási párt-végrehajtóbizottság három év alatt 31 esetben számoltatott be községi pártszervet a határozat végrehajtásának különböző témáiban. Differenciált tevékenység A községi pártbizottságok irányító munkájában differenciált tevékenység alakult ki az elmúlt években. A községi pártbizottságok és pártvezetőségek irányítása alá jelleg szerint ugyanis különböző alapszervezetek tartoznak. Így többek között: mezőgazdasági termelőszövetkezeti, községterületi, ipari üzemi, ipari szövetkezeti, pedagógus- és kereskedelmi alapszervezetek. A jellegükben igen eltérő alapszervezetek irányítása komoly feladat álé állítja az irányító községi pártszerveket. Még összetettebb a helyzet a közös tanácsú községeknél, ahol az irányító pártszervek a székhelyközségben működnek és körültekintő politikai munkát igényel tőlük, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a társközségi pártalapszervezetek munkájának Irányítására, segítésére. E téren is jelentős a fejlődés. Ez elsősorban abban mérhető, hogy a korábban helyenként észlelt feszültségek lényegesen csökkentek a székhely és társközségek között. Meghatározó a községi pártszervezetek irányitó munkájának fejlődésében, hogy a községi pártszervezetek titkárai politikai és általános műveltsége az elmúlt években jelentősen növekedett. Ezzel párhuzamosan a testületi tagok politikai képzettsége is — a tudatos beiskolázás következtében — nagyobb a korábbinál. Ennek is tudható be, hogy a községi pártbizottságok, végrehajtó bizottságok egyre inkább érett és megalapozott döntéseket hoznak a legfontosabb társadalompolitikai, községpolitikai feladatok gyakorlati megvalósításában. Az eredmények sem takarhatják el azonban, hogy néhány községben az alapszervezetek élén további kádererősítésre van szükség. Gazdasági irányítás Előtérbe került a községi pártszervezetek munkájában — mint az élet minden területén — a párt gazdaságpolitikájának megvalósítása, valamint a településfejlesztés. A gazdaságpolitikai tevékenység mindenekelőtt azokban a községi pártbizottságokban a legerősebb, ahol a határozat megjelenése előtt is működtek már pártbizottságok. így a többi között Szigetszentmiklőson, Abonyban, Érden, Ócsán. A községi pártbizottságok gazdaságpolitikai munkája mindenekelőtt az anyagi erőforrások koncentrálására és hatékony felhasználására, a mezőgazdasági és ipari termelőegységek gazdálkodásának fejlesztésére, segítésére, ellenőrzésére, a lakosság ellátásának javítására összpontosul. A választott párttestületek elé a leglényegesebb gazdaságpolitikai témák kerülnek, mindenekelőtt azok, amelyek politikai döntést igényelnek. Egyre konkrétabb és reálisabb követelményeket támasztanak a községi pártbizottságok a párt-, a gazdasági irányító és társadalmi szervek munkájával szemben. A döntés előkészítésében, a végrehajtás átfogó ellenőrzésében, előkészítésében jól hasznosul a községi .pártbizottságok mellett működő gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottságok tevékenysége. Az elmúlt években a hatásköröknek megfelelően a nagyvárosokban és Budapesten működő nagyvállalatok vezetőivel rendszeres munkakapcsolat alakult ki. Ez segíti a községekben működő vállalati telephelyek eredményes tevékenységét. Rendszeressé váltak a helyi vezetők megbeszélései a feladatok egyeztetésére és időről időre a községi, üzemi, gazdasági és pártvezetők koordinációs megbeszéléseket tartanak. A pártirányítás színvonalának javulása következtében továbbfejlődött a községekben működő tömegszervezetek és mozgalmak munkája, politikai nevelő, mozgósító és érdekvédelmi tevékenységük. A községekben működő pártszervek feladaitát, felelősségét növelte a Hazafias Népfront járási bizottságainak megszűnése. Ennek következtében erőteljesebbé kellett tenni a községi népfront- bizottságok munkáját. Hasonlóan új. feladatot jelentett a tömegszervezetek községi pártirányításában, hogy létrejöttek a községi KISZ- bizottságok. A kezdeti bizonytalanságok után mindkét szervnél kialakultak a pártirányítás helyes módszerei. Egyértelművé vált a tömegszervezetekben és mozgalmakban dolgozó kommunisták munkájának értékelése, feladataik meghatározása és munkájúk eredményessége. Politikai együttműködés Több járásban jól bevált gyakorlat, hogy a községi szintű párt-, állami és tömegszervezetek, valamint mozgalmak vezetői rendszeres megbeszélésre jönnek össze és kölcsönösen tájékoztatják egymást Ennek különösen kedvező tapasztalatai mutatkoznak a budai, ceglédi, nagykátai, ráckevei járásokban. Tovább fejlődött a községi tanácsok és a népfrontbizottságok munkakapcsolata. A Hazafias Népfront bizottságai egyre nagyobb szerepet vállalnak a lakosság Körében a politizáló, meggyőző, szervező és mozgósító munkából. A közös erőfeszítések eredménye a településfejlesztést segítő társadalmi munka folyamatosan növekvő értéke. Egyre szélesei/! társadalmi rétegek kapcsolódnak be a község területfejlesztési, kulturális életébe és egyre növékvő aktivitással vesznek részt a társadalompolitikai kérdések vitáiban is. Tervszerűbbé és tudatosabbá vált a határozat szellemében a káderpolitikai tevékenység is a községi pártbizottságoknál. Az alapelveket a gyakorlatban jobban érvényesítik és ellenőrzik a végrehajtást. Megfelelően alakül és egyre gyümölcsözőbb — a községi pártbizottságok eredményes pártirányító munkája nyomán — a községi tanácsok és a községi pártszervek együttműködése. Az elért eredmények tehát valamennyi területen. biztatók. Helyi részvétellel A továbblépéshez, a feladatokhoz tartozik, hogy a járási pártbizottságok a jövőben a községi pártbizottságok rendszeres beszámoltatása mellett fordítsanak nagyobb figyelmet a községi pártvezetőségek és a közös tanácsú községek pártszerveinek beszámoltatására, munkájuk segítésére és ellenőrzésére. Indokolt, hogy a járási pártbizottságok testületéinek tagjai, s az aktivisták az eddiginél is többször vegyenek részt községi rendezvényeken. Legyen folyamatos a területen szerzett tapasztalatuk, azokat megfelelően összegezzék és vonják le a szükséges következtetéseket a hatékonyabb munka érdekében. Mindenképpen indokolt, hogy a községekben működő pártalapszervezetek munkájuk és feladatuk ellátásához az eddiginél több helyszíni segítséget, útmutatást kapjanak. Különösen fontos ez a községterületi pártalapszervezetek- nél. Üjabb lehetőségek is rejlenek a községi pártbizottságok munkájában, ha differenciált segítséggel, a munkabizottságok tevékenységének aktivizálásával emelik az alapszervezeti munka színvonalát. Ehhez nagyobb figyelmet kell fordítani a pártalapszervezeti taggyűlések szerepére, a pártcsoportök aktívabb, konkrét tevékenységére is. A lakóterületi alapszervezetek legfontosabb feladata, hogy a lakosság minél szélesebb rétegét kapcsolják be a népfront és KISZ-szervei révén a közéleti munkába. Minden feltétel adott ahhoz, hogy a községi pártbizottságokra vonatkozó határozat végrehajtása Pest megye életében eredményesen szolgálja a községek társadalompolitikai fejlődését. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára
