Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-30 / 231. szám

Garay-emlékünnepség Foton "4Pr w K/iwiap 1978. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT Tóton, a Szabadság utca 16. számú ház falán kis már­ványtábla Garay János emlé­kére. akit elsősorban Az ob­sitos típusteremtő költőié­ként, a magyar irodalmat, mű­vészetet Háry Jánossal meg­ajándékozó alkotóként isme­rünk. A változatos és viszontag­ságos sorsú költőre emlé­keztető tegnap délután a Fóti Szüret eseménysorozatának keretén belüL Garay János­ra, a költőre, a Magyar Tu­dományos Akadémia és a Kis­faludy Társaság tagjára, a Pesti Drámai Egyesület ala­pítójára, az újságíróra, a Re­gélő szerkesztőjére, a magyar nyelv és irodalom egyetemi tanárára, az 1848-as forrada­lom egyik szellemi előkészí­tőjére és aktív résztvevőjére, a nemzetőrre, akit a szabad­ságharc után a haditörvény­szék bebörtönzött, és aki a fogságban elszenvedett beteg­ségében először látását, majd életét vesztette. A fóti Garay János Általá­nos Iskola az ünnepségen névadójának verseiből adott elő részleteket. A hazaszere­tetről, a mai szocialista Ma­gyarország szeretetéről be­szélt Herczeg Mátyás, az is­kola igazgatója. Rövid meg­emlékezésében szólt hazánk vé­dőiről, néphadseregünk, rend­őrségünk, munkásőrségünk tagjairól, akiknek legnagyobb ünnepét, a fegyveres erők nap­ját is ez alkalommal köszön­tötték a nagyközségben. Róluk szóltak azok a kato­nadalok, melyeket az emlék­tábla megkoszorúzása után a Garay János iskola többszö­rösen kitüntetett énekkara Baráz József karnagy vezény­letével adott elő. Köztük ter­mészetesen fölöse,ndültek a híres Toborzó dallamai is, Ko­dály Háry Jánosából. Régi korok tanúi ÉRTÉKES LELETEK SZÁZHALOMBATTÁN, PILISSZÁNTÓN A Pest megyei régészek százhalombattai és pilis­szántói nyári ásatási munkáit bemutató írásunk szep­tember 10-én, lapunk negyedik oldalán — sajnálatos nyomdahiba miatt — értelemzavaró sorkeveredéssel, egyes bekezdések fölcserélésével jelent meg. Olvasóink kérésére írásunkat az alábbiakban — ezúttal helyesen — ismét közöljük. Az Ulcisia Castro, az egy­kori tábor területén van a szentendrei Római kőtár, mely a korabeli Szentendre, vala­mint környéke lakóinak múlt­ját idézi. A múltból üzenő kőemlékek mögött kis ház húzódik meg. Kik benne dol­goznak. régi korok marad­ványait hozzák a felszínre; a Pest megyei Múzeumok Igaz­gatósága régészeti csoportjá­nak munkatársai. Az épület előtti sírkövek darabjai még feldolgozásra várnak; anyá­ra feltárások alkalmával ke­rültek elő a föld mélyéből. — Három nagyobb ása­tást végeztünk ezen a nyá­ron — mondja Maróti Éva régész. — Júniusban volt az első, melyet Holport Ágnes vezetett. Százhalombattán tárt fel egy közepes méretű ősko­ri sírhalmot. A lelőhely iro­dalmi adatokból ismert voLt; a múlt században is kutatták már a környék titkát. Most. a készülő Pest megyei topográ­fia tette szükségessé a lelő­hely hitelesítését. Az ásatás alkalmával egy fagerenda szerkezetű sírépít­mény került napvilágra, mely­ben hamvasztásos temetke­zés lehetett. Az őskori ha­lom pontos kronológiája még nem tisztázott. Egyebek kö­zött a fa anyagából lehet kö­vetkeztetni a keletkezési idő­pontra. amit most szakembe­rek vizsgálnak. — Hol kutattak még rég­múlt korok emlékei után? — Dunavarsányban dr. Tet- tamanti Sarolta végzett fel­tárásokat. egy középkori temp­lomot keresett. A helyi ter­melőszövetkezet azon a terü­leten egy nagyobb építkezés­be kezd. Mivel régen itt egy homokbánya volt, melyből középkori temetőre utaló cson­tok kerültek elő, meg kellett vizsgálnunk a terepet. A fel­tárásra pontosan a templom miatt került sor, melynek, sai- nos, csak a nyomai marad­tak meg. a falait elhordták. Tettamanti Sarolta talált itt egy római oltárkövet. amit valószínűleg a Duna túlsó partjáról hoztak ide, lévén Dunavarsány olyan terüle­ten. amit a rómaiak mégnem hódítottak meg. s Barbari- kumnak neveztek. S ha a temDlomot nem is sikerült meglelni, a középkori temető beszél nekünk a múltról. — Mit árul el egy ilyen te­mető? — Két nagyon szép párta került a felszínre, mindkettő a XIV. századból. Az egyik stilizált madarat. valamint liliomot ábrázoló bronzkor’al­pokból áll. feltehe*óen vala­milyen textil alananvagon le­hetett. A mádk párta te kü- löpleeosttn czéo. anrö bronz- pvövnuökből tevődött össze Jelenleg a restaurátor műhe­lyében vannak. — Vajon ki viselhette a pár­tát? — Mint azt a nártá^ót kö­vetkeztetni lehet. minden- kéonen fiatal lánv hordta, de a kononvq elárulta tnteido­nosa kislány volt. Hogy hány éves lehetett, miben halt meg, milyen betegségben szenve­dett, annak megállapítása az antropológus feladata. Az ása­tások alkalmával előkerült csontokat összegyűjtjük, meg­mossuk, majd antropológus­hoz szállíttatjuk, vizsgálatá­nak eredményeit pedig a do­kumentumokhoz csatoljuk. A harmadik nyári ásatást beszélgetőpartnerem, Maróti Éva vezette, akinek ez volt az első önálló munkája. — Már évekkel ezelőttről adataink voltak arról, hogy Pilisszántón terepbejárások során találtak a felszínen ró­mai kori cserepeket. Tudjuk, hogy a jelzett helyen a Kál­vária dombtól nem messze, egy római villa állt. A mos­tani kutatást szintén a topog­ráfiai térkép tette szükséges­sé. Nem akartunk teljes fel­tárást, csak az alaprajzot tisztázni, s megbizonyosodni arról, hogy igaz-e, amire a je­lek utalnak: egy római őrtor­nyot rejt a föld. Tudott do­log. hogy az egykori római határvonal a limes mellet: sok ilyen őrtorony volt. Ez a pilisszántói azonban nem a védelmi vonalon, hanem — ami szintén gyakori volt. Pan­nóniában — egy fontosabb út mellett állt. — Hogyan találták meg az őrtornyot? — Kutatóárkos feltárást al­kalmaztunk, s ezzel megtalál­tuk a meglehetősen nagy mé­retű, tizenhét és félszer ti­zenhét és fél méteres őrto­rony falait. Érdekes, hogy ezek annyira magasan voltak, már a földfelszín alatt tíz­húsz centiméterre előbuk­kantak. A terület törmelékes volt, a torony valószínűleg leégett, s úgy omlott össze. Erre a környéken levő föld is utalt. Ez egyébként egy IV. századi őrtorony, melybe az I—II. századi villa fara­gott köveit, va’amint egv korai római temető síremlé­keit építették bele. — Mit rejtett még a föld? — Előkerült három római érem is. ebből kettőről már biztosan állíthatjuk. hogy Válentiniánus császár ideié­ből való. a harmadiknak any- rvyira megkopott a felirata, hogy csak restaurálás után lehet megállapítani eredetét. Találtunk még két bélyeges téglát is. Mivel ezek a koráb­bi épületből kerültek oda nem datáló — időpontot meg­határozó — értékű leletek. Az egyik téglán a második segítő légiónak a bélvege sze­repel, a másikon pedig egv névtöredék. A bélyeges tég­lákról sok mindenre követ­keztetni lehet.. A ko-aiakon például o'van hé’veezők sze­repelnek. melyeken a csaoat- test neve van, a későbbiekre pedig a csapat vehetőiének nevét bélyegezték. P’iissrán- tón nagyon sok római kori kerámiát is találtunk, de ezek sainos, annyira töredezettek, bosv nem érdemes rekonst­ruálni őket. — Mivel foglalkoznak most? — Most rendezzük a nyári ásatások során előkerült anya­got. Feldolgozzuk a közűén vezetett és mindenről ponto­san beszámoló naplót, a mé­rési ereomenyeket összegez­zük, s azonosítjuk az orszá­gos felmérési térképekkel, cüohívjuk a fényképeket, mil­liméter papírra, a vázlatok alapján, megrajzoljuk a fel­tártakat. A tárgyilagos meg­figyelések rendezése után le­het messzemenő következte­téseket levonni. A restaurá- torműheiyben egyebek között most dolgoznak az érmésen, kerámiákon. Amíg egy-egy feltárás összegzése elkészül, hosszabb idő is eltelhet. Akár a jövő esztendőig elhúzód­hat, míg végleges eredményt mondhatunk. — Természetesen nemcsak előre megtervezett ása.ásain.t. hanem úgynevezett leletmen­tő munkáink is vannak. Ezek­re akkor kerül sor, ha beje­lentés érkezik, hogy építke­zéseknél, vagy földmunkák­nál cserépdarabok, s egyéb — a múltra utaló tárgyak — kerülnek elő. Amint értesíte­nek minket, azonnal a hely­színre megyünk. Bár rende­let írja elő az ilyen leletek bejelentését, sokan eltitkol­ják előlünk. Erre nehéz rá­jönni. de, ha mégis kiderül, szabálysértési eljárást indít­tatunk a vétkesek ellen. Több hasznos bejelentés is érkezik, az elhallgatásnak pedig féle­lem az oka, attól, hogy meg­tiltjuk a további építkezést. Erre soha nem kerül sor, leg­feljebb egy-két hetes haladé­kot kérünk, amíg megvizsgál­juk a leletet. — Milyen tennivalóik van­nak még a téli hónapokban? — Az említett munkák mellett elkezdjük a jövő évi ásatások tervezését. K'jelöl­jük. mely terü'eten ki fog ku­tatni. Ezután hozzáfogunk a szakirodalom alapos tanul­mányozásához, összegyűjtésé­hez, s tavasszal megkezdjük a terepbejárásokat. Azt. hogv a jövő nyáron hol végzünk majd feltárásokat, most méa nem tudjuk. A nagymarosi vízlépcső építését megelőző régészeti feltárásokhoz kell igazodnunk, melyekben mi is részt veszünk ma’d. Ez most elsődleges fontosságú meg- hatát-ozza a jövő nyári tenni­valókat. Koffán Éva BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK Kisplasztikák, textilek, grafikák Budapesten Búza Barna szobrászművész kiállítása a Csepel Galériában október 15- ig, Szűcs József textiljei a Fé­nyes Adolf Teremben október 22-ig, Vagyóczky Károly gra­fikái a Csók István Galériá­ban október 10-ig t**Trí^*hető*-: meg —- hétfő kivételével — naponta. Búza Barna szobrai, érmei Babits „klasszikus álmokat” dédelgetett lírájában, fáradt gondolata szeretett „ölteni hosszúredőzetű tógát”. E klasz- szikus rend és tisztaság Búza Barna szobraiban is új otthon­ra lelt. Abban lehet összegez­ni félévszázados művészi tevé­kenységét, hogy minden ér­mében, köztéri alkotásban, szoborban a tisztesség állandó­sult erényével önmaga legjobb formáját kivitelezte. Nem en­gedélyezett lazítást, műgondja példás, tehetségéhez és becsü­letességéhez méretezett. Pla­kettjeinek képírása a koresz­ményeket sűríti, természetes jellel ér el rendkívül teljesít­ményt, egy kulcs szobrosított alakzatával. Az ötlet mindig eszmét és emberi érettséget hordoz, nem magában szár­nyal; anyaga a világ és a gon­dolat. Búza Barna Vésztőn szüle­tett 1910-ben — 1934-ben vég­zett a Képzőművészeti Főisko­lán Szentgyörgyi István tanít­ványaként. A szobrászat minden műfa­ját gyakorolja, anyagát tökéle­tesen ismeri, egyaránt jól bá­nik a fával, kővel, bronzzal. Számára az érem és a monu­mentális méretű alkotás egy­aránt feladatot, hivatást jelent. Tartománya az egészséges test; érzelmeket és szépséget jelöl általuk. Talpaival simul a fo­gadó anyatestre a gyermek, bennük az élet növekvő és érett tétele találkozik. Minden szobra izgalmas könyv, csak olvasni kell ezt a sugárzó, fe­gyelmezett mozdulatnyelvet, a humánum és a tisztaság szo­borrá hangszerelt koreográfiá­ját. Olyan nehéz, olyan mély, olyan összetett, mint a kor; maradéktalanul kifejezi, ebben rejlik értelmes közérthetősége. Hagyomány tisztelő és újító alkat egy személyben. A Béke és Barátság emlékművét Moszkvában is, Budapesten is felállító; ták olyan szimbolikus nőalakok szobrászi idézetével, melyet mindenütt megértenek. Az izgalmas neológizmus ben­nük, hogy pirogránitból készí­tett ilyen nagy méretű művet; elsők között a világon. Szépek, mert hibátlanok: ló­figurái. Hajdú és paripa, hon­foglaláskori harcos és ménje egységgé kovácsolódik a szo­borban, vonzó látványt ered­ményez. Érinti a múltat és a jövőt, Medgyessy Ferenc csöndben is oly gazdag fejét és a néger kislányt, aki oly magányos furcsán kihívó ka­lapjával. Modem szobrásza­ink egyik élő mértéke Búza Barna. Minősége szakmai és emberi méltóságában, becsüle­tében rejlik. Nemcsak önma­Magyar filmek — fesztiválokon Bemutatkozások Európában és a tengerentúl Tizenkét játék- és huszonhat rövidfilm képviseli hazánkat a következő napok, hetek kül­földi filmfesztiváljain és más bemutatósorozatain. Az ausztráliai Adelaideben Fóbri Zoltán: Az ötödik pecsét című filmjét ismerheti meg a fesztivál közönsége. Az NSZK- beli Lübeckben szeptember 29- től október 5-ig tartó magyar filmhéten egyebek között Mé­száros Márta két filmjét, az ök ketten-1 és a Kilenc hónap­ot, valamint az Egy erkölcsös éjszaka, a Veri az ördög a fele­ségét, a Filmregény című pro­dukciókat, továbbá Foky Ottó, Gyarmathy Lívia, Huszárik Zoltán, Jankovícs Marcell, Reisenbüchler Sándor és Ter­movszky Béla rövidfilmjeit — mutatják be. A rendezvényen Makk Károly, András Ferenc és Sándor Pál személyében magyar filmszakemberek is részt vesznek. A jugoszláviai Újvidéken október 3-án kezdődő tudo­mányos filmfesztiválon tíz is­meretterjesztő filmünket mu­tatják be. Az október 5-én megnyíló San Franciscó-i film- fesztiválra Fábri Zoltán és Sí­rná Sándor egy-egy filmjét, a Magyarok és az Apám néhány boldog éve című alkotásokat hívták meg. Az ugyancsak ok­tóber 5-én kezdődő párizsi filmfesztiválon pedig Sára Sán­dor 80 huszár című filmjét mu­tatják be. gát, plasztikánk új fejezetét is építi, árnyalja, növeli, dúsítja régi és új műveivel. Szűcs József textilképei Tágult a gobelin műfaja népművé­szettől kölcsönzött új eljárásokkal, és egyenletesen ma­gas minősége ki­egyenlítődött szin­te az egész világ­ban, erről tanús­kodik a lódzi és a szombathelyi tér- textil-kiállítások sora. Az is tény, hogy közönségessé vált az olcsó anyagok felhasználása. Ez nagy eredmény, hiszen a textilmű­vészet bizonyítot­ta nemcsak arany­nyal, ezüsttel, ha­nem lennel, ken­derrel is létrehozható avatott szellemiség közreműködésével a szépség felsőfoka — amint arról megnyitójában megemlé­kezett Bereczky Loránd művé­szettörténész. Szűcs József szintén a háló­kötés, szőtt textil, horgolt, cso­mózott szizál és juta varázslói közé tartozik. Ebben a forma- körben kelti új életre a kiszá­radt fa, a somogyi betyár, a tulipán és a lila virág látvá­nyát. A jó munkák közül isJci- emelkedik az Ünnep és a Ho­mokóra egyszerű pampája, a Genezis árnyalt motívuma és mindent megelőzve a Virágzás hiánytalan teljessége. Szere­pelt Szűcs József Varsóban, Prágában, Párizsban a hazai kiállítások mellett. Mindez két dologra utal. Arra, hogy szép sikert ért el, s megfelelően gyors a műfaj nemzetközi Búza Barna: Anyák napján. áramlása, mely jótékonyan hat vissza a fejlődésre, hiszen oldja az elszigeteltséget. Vagyóczky Károly alkotásai B. Supka Magdolna a rend­kívül alapos szakmai felké­szültséget, játékosságot, kísér­letezőkedvet méri fel Vagyócz­ky Károly művészetében, aki Archimboldó és Dürer szelle­miségét és technikai felké­szültségét folytatja vegyes el­járásokkal készült lapjaiban. Krakkóban és Firenzében nyert díjat elmélyült, szelle­mes műveire. Ez az újabb ön­álló kiállítása is komoly ese­ményt jelent grafikánk szün­telen megújulásában, mely a Kondor utáni korszakban nem is olyan könnyű állapot, hala­dási irány. Losonci Miklós Befejeződött a szocialista or­szágok ismeretterjesztő társu­latainak budapesti módszerta­ni konferenciája. A tanácsko­zás tapasztalatait összegezve Kurucz Imre, a TIT főtitká­ra az MTI munkatársának egyebek között elmondta: A konferencia résztvevőinek köre kibővült: első alkalom­mal vietnami testvérszerveze­tünk is képviseltette magát. A tanácskozás fontos napirendi pontja volt a külügyi tervek egyeztetése, az előadócserék megbeszélése. Ez évben és a jövő év elején több nagy év­fordulóról emlékezünk meg: az őszirózsás forradalomnak, a párt megalakulásának, vala­mint a Tanácsköztársaság ki- kiál: ásónak 60. jubileumát ün­nepeljük. Ezért természetesen e témákban ajánlottunk fel előadásokat a testvérszerveze­teknek. Eszmecsere az ismeretterjesztésről MONGOL VENDÉG ISMERKEDETT A MEGYEI HT-MUNKÁVAL A szocialista országok Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulatainak nemzetközi kon. ferenciáján pénteken szünnap volt, a küldöttségek az ország megyéiben és városaiban is­merkedtek a hazai ismeret- terjesztés gyakorlati tapaszta­lataival. Ennek során tegnap a Pest megyei pártházba látogatott T. Zsambaldorzs, a mongol Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnökhelyettese, a fi­lozófiai tudományok kandi­dátusa. Itt Barát Endre, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, dr. Maróti Mihály. a TIT Pest megyei szerveze­tének elnöke, Földes István a Pest megyei szervezet titká­ra, valamint Hidy Péterné, a TIT országos központjána' osztályvezető-helyettese fc gadta. A kötetlen beszélge­tés közben áttekintést adtak Pest megye társadalmi, gaz­dasági és kulturális fejlődésé­nek eredményeiről, illetve is­mertették a megyében folyó tudományos ismeretterjesztés rendszerét. A mongol ismeretterjesztő társulat elnökhelyettese el­mondta, hogy nagyon sok se­gítséget kapnak munkájuk­hoz a hazánk egyetemein és főiskoláin végzett mongol szakemberektől, illetve az országaink közötti együttmű­ködés keretében Mongóliában dolgozó magyar munkásoktól, technikusoktól ég mérnökök­től. A baráti eszmecsere után T. Zsambaldorzs a Pest megyei TIT-szervezet vezetőinek Kí­séretében Szentendrére láto­gatott I Mennyiség helyett minőség BEFEJEZŐDÖTT A MÓDSZERTANI KONFERENCIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom