Pest Megyi Hírlap, 1978. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

Eredmények három sportágban Pontszerző asztaBiteniszezők Kezdődik az őszi sakkcsapatbajnokság Talányos kereSztút Bizonyára ésszerű meg­gondolásból, az Abony és Nagykőrös közötti közúti forgalmat Törtei belterü­letén vezetik keresztül. Csupán az a baj, hogy a községben sokáig nem rak­ták ki az útjelző táblákat. Hosszú ideig a tájékozat­lan utasok emiatt a te­mető közelében kötöttek ki. Többek kérésére, végre elhelyezték a feliratot, s most néhány száz méter­rel arrébb, a Szélmalom büfé előtt torpannak meg, ahol a költő némiképp mó­dosított szavaival kérde­zik: sík mezőben hármas út, jobbra-balra szerte fut, de Nagykörösre a vándor melyiken jut? Akinek szerencséje van, választ kap egy arra járó­tól, vagy a büféstől. Kellene egy tábla arra a sarokra is. H. I. Asztalitenisz. Szolnokon ta­lálkoztak az ország legjobb felnőtt asztaliteniszezői, a Tisza Kupa ranglista verse­nyen, mely — indonézek in­dulásával — nemzetközivé vált. Valamennyi ceglédi játé. kos növelte minősítő pontjai számát., Külön említésre Né­meth György kívánkozik, aki párosban harmadik helyen végzett, de egyéniben is jó formába lendült. Az I. osztályú férfi egyes­ben a legjobb tizenhat között Beleznay Molnártól (Kilián FSE) 3:l-re, Németh• pedig a legjobb indonéztől 3:2-re ka. pott ki. Kudelich egy forduló­val hamarabb, Takács II-től (BVSC) szenvedett vereséget. Az I. osztályú férfi páros­ban kitűnően szerepelt a Né­meth—Harangi (BVSC) ket­tős, egészen az elődöntőig el­jutott, s végül a harmadik helyen végzett. A Karsai—Pé­ter páros, a legjobb 16 között, nagy csatában vesztett a vi­lágbajnok Jónyer—Klampár ellen. Vegyespárosban Péter, Barnával (Bp. Spartacus) az oldalán, a verseny egyik leg­nagyobb meglepetését szerez­te a Jónyer—Szabó (Spart.— Stat.) páros kiverésével. Pé­terek végül a nyolc között voltak. Az ifjúságiak versenyében Gyura, a legjobb tizenhat kö­zött, Horváthtól (Tolna), Kott- lár, a harminckettő között, Kristontól (Bp. Spartacus), a verseny végső győztesétől ka­pott ki, egyaránt 2:1 arány­ban. Egyik esetben sem sok hiányzott a ceglédiek győzel­méhez. Horváth, aki már Ceg­léden tanul és a Vasutasba készül, ezután nagy küzde­lemre kényszerítette a válo­gatott Jancsát (BVSC). ★ Budapest ifjúsági „A” csa­patbajnokságában újabb győ­zelmet értek el a bajnokság­minden mennyiségben felvásárolunk Ceglédi Magyar-Szovjet Barátság MGTSZ kereskedelmi főágazata A szőlő átvételének helve: Cegléd, Budai út, volt Táncsics TSZ központja. | ban pontveszteség nélkül ve­zető ceglédiek: Ceglédi VSE—Csepel 10:0. Győzött: Gyura, Kottlár, Papp (3—3) és a Gyura—Kott­lár páros. A mérkőzésen Papp okozta a legkellemesebb meg­lepetést, helyenként jó, végig eredményes játékával. ★ Tömegsport. Megkezdődött a városi sakkcsapatbajnokság őszi idénre. Az első két for­duló nem hozott meglepetést. Lenin Tsz—Sütőipari Váll. 4:1, CÁT—Városgazdálkodási Váll. 5:0. Vasutas Klub—PE- NOMAH 3:2, Járási Hivatal— Sütőipari Váll. 5:0, Vasipari Szöv.—Városgazdálkodási Váll. 5:0, CÁT—Vasutas Klub 4:1. Az élcsoport állása: 1—2. Járási Hivatal és CÁT 31—31. 3. Lenin Tsz 29,5, 4. Vasipari Szöv. 28 ponttal. Kézilabda. A járási össze­vont bajnokságban a Karate­tétien pontot szerzett az élen álló Hernád együttesétől, ugyanakkor az Albertirsa két­szer is legyőzte a Vecsést. Eredményeik: Férfiak: Hernád—Vecsés 27:16 (9:7), Albertirsa—Vecsés' 17:13 (10:4), Karatetétien— Hernád 21:21 (13:12), Albert­irsa—Vecsés 19:17 (9:10). Nők: Tóalmás—Ápr. 4. DSK, Ceg­léd 11:10 (8:7), Tápióvölgye— Alsónémedi 7:5 (3:2), Tóalmás —Ápr. 4. DSK 16:9 (4:4), Tó­almás—Tápióvölgye 16:9 (7:6), Ápr. 4. DSK—Vecsés 9:7 (4:4). U. L. Holnap Hangverseny a zeneiskolában A Hazafias Népfront városi bizottsága és a Lengyel Kul­túra közös szervezésében, hol­nap, szeptember 28-án, este hat órai kezdettel, a ceglédi zeneiskolában Veroszta Mag­da zongoraművész hangver­senyt ad. Műsorában Bartók-, Liszt- és Chopin-művek hang­zanak el. Emberre, jószágra veszélyes Vegyszerezés a vasút mentén A MÁV ceglédi pályafenn­tartási főnöksége holnaptól, szeptember 28-tól, vegyszeres gyomirtáshoz lát a Ceglédber- cel, Csemő, Abony közti útvo­nalon, az állomások és az iparvágányok közvetlen kör­nyékén. Erős vegyszereket al­kalmaz: Hungária viratolt, Ci- tonettet, Tonitoxot, Nikezin— PK-t és DT-t, valamint Diko- nirtot. A vegyszerek jószágra és emberre egyaránt veszélyesek a kiszórástól számított har­minc napon át, ezért felkérik a lakosságot, hogy ne etessék állataikat a vegyszerezett te­rületről származó takar­mánnyal. A károkért felelős­séget a MÁV nem vállal. A vegyszerezéssel kellően kioktatott emberek foglalkoz­nak, felelős munkavezető je­lenlétében. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAQAS ES XXII. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 27., SZERDA Jobb minőségű, keresett termékek Szilárdabb a munkafegyelem Értékelték a CEGLÉDTEJ tevékenységéi Ma már városunk élelmiszer- üzleteinek megszokott és kere­sett termékei közé tartozik a helyben gyártott, CEGLÉD- TEJ emblémájú és csomago­lású tej, tejföl, túró, poharas tejszín és a töhbi tejtermék. A város legfiatalabb vállala­ta nemrég értékelte elnökségi és igazgatótanácsi értekezle­tén eddigi eredményeit, is­mertette jelenlegi gondjait. Pintye Attila igazgató el­mondta, hogy felvásárlási te­vékenységük a tervezettnek megfelelően alakult. Terüle­tükön a megyei és az országos átlagot is meghaladó mennyiségű alapanyagot vettek át, különösebb zökkenők nélkül múlt el a nyári csúcsidőszak, és az elmúlt éviekhez képest, lényegesen csökkentek a hű­tési gondokból adódó zava­rok. Jelentősen javult a fel­vásárolt alapanyagok úgyne­vezett fizikai tisztasága, bak­teriológiai tisztaságuk azon­ban romlott, kedvezőtlenül befolyásolva a késztermék minőségét. A jelenlegi helyze­ten, a termelőkkel összefogva, sürgősen javítani kell. A hatékony munkaszerve­zés és az egységes kollektíva kialakulása mind jobb ered­ményeik alapja. Emelkedett az általános higiéniai színvo­nal, állandósult a termékek minősége, megszilárdult a munkafegyelem. A vállalat értékesítési te­vékenysége meghaladta az előirányzatot. A kínálat bőví­tését szolgálta, hogy június­ban — terven felül — meg­kezdték a zsíros kefir gyártá­sát. Saját előállítású termé­keikből lényegesen több fo­gyott, mint amennyire számí­tottak. Túróféléből ötven, sava­nyított készítményekből pedig negyven százalék­kal haladták meg az elő­ző év hasonló időszaká­nak forgalmát, rejet, kakaót, tejszínt bőven Értékesítettek. Tejet, poharak­A CEGLÉDTEJ üzemében naponta 11 ezer liter tejből készítenek) félzsíros túrót. A tejterméket fél- és egykilós csomagokban hozzák: forgalomba. Képünkön: csomagolásra kész áru a kádakban Apáti-xoth Sándor felvétele ba töltve, az iskolásoknak is forgalomba hoznak, a keres­letnek megfelelően. A termé­kek jó minősége és a színvo­nalas kereskedelempolitika kö­vetkezménye, hogy a terve­zettnél jobb eredménnyel zár­ták az első félévet. Elismerésre méltó a nyere­ség, s kedvezően alakult a bérgazdálkodás is. Áprilistól kezdve, az eddigiektől eltérő bérezést vezettek be, mely a teljesítmények növelését és a jó minőség állandósítását szolgálja. A tejüzem a szakember- képzést szorgalmazza, már csak azért is, mert fiatalok a munkások: az átlagos életkor 32 év. Az általános iskola be­fejezésére ösztönzik azokat, A parasztságért fáradozott Somogyi Imre életútja ABONYBÓL INDULT EL, tarisznyájában szalonnával, kenyérrel és elemi iskolai bi­zonyítványával. Volt földmí­ves napszámos, kubikus, hen­gerész, festőinas, templomfes­tő, díszletező és a képzőművé­szeti főiskola hallgatója. Ügy látszott, hogy sikeres szobrászművész lesz belőle, műtermet is bérelt, abban szá­mos szoborportrét mintázott, ám mindinkább a parasztság felé fordult érdeklődése. 1931- ben kerékpárra kapott, lekari- kázott a Balkánra és bejárta Bulgária termékeny völgyeit, lapályait, megfigyelte a talaj előkészítését, a pa'.ántálást, az öntözést és főképpen az őszi fagyok elleni védekezést. A szorgalmas és találékony bolgárok módszerei annyira hatottak rá, hogy hazajövet, félretéve a szobrászvésőt, apostola lett a paraszti kert­művelésnek. Föltalált egy ha- suraszövőgépet, amelynek mű­ködtetésére gyermek is al­kalmas volt, nádból, gyékény­ből, szalmából, egy óra alatt nyolc méter hosszú szőnyeget szőhetett. A kertágyások szegélyein, növénymagasságban karókat vert a földbe, azokra drótot húzott, és szeptemberben az éjszakai fagyok elől eltakarta a még javában érő/paprikát,, paradicsomot. Másnap, ha ki­sütött a nap, föltekerte a dró­ton futó hasurát, a termés nem fagyott le, nem fekete- dett meg, a következő hetek­ben tovább érett, szedhették a gazdák és jó pénzért árulhat­ták a piacokon. Somogyi Imre népfőiskolá­kat is szervezett, szellemi és tárgyi néprajzi anyagot gyűj­tött, Győrffy István biztatásá­ra. Kerékpározott és gyalo­golt, a szegényparasztságot, melyből származott, boldognak akarta látni, jómódúnak és műveltnek, a tanulás és a szorgalom útjára irányította a falvak lakosait. DOBI ISTVÁN így emlékezik Somogyi Imrére: „Fanatikus képviselője a Kertmagyaror- szág gondolatának. Könyvet ír róla, hirdeti összejövetele­ken, lehet, hogy üres a hasa, nincs kenyere, és akár gyalog is hajlandó járni az országot. Ha szállása nincsen, temetők­ben, kriptákban alszik, és buz­dítja a népet. Határjárásokat szervez, tapasztalatcserét, a Baranya megyeieket elviszi Pest megyébe, a komáromia­kat Békésbe.” A felszabadulás után is folytatódtak a tapasztalatcse­rék, e sorok írója szervezője volt a pándi bentlakásos nép­főiskola hallgatói Albertiben tett látogatásának. Lelkes pa­rasztinak szállásolták el a más faluikból érkezetteket szü­leik házában. Ankétok zajlot­tak le a szellemi műveltség megszerzéséről és a mezőgaz­dálkodás korszerűsítéséről. 1944 TAVASZÁN Somogyi Imre a német megszállás és a háború ellen dolgozott, ismerte a föld alatti szervezeteket. Mindig tudta, mit kell tenni. Üldözötteket bujtatott, lelket öntött te csüggedőkbe. Nürn­berg utcai műtermében szá­mosán egybegyűltek az ost­rom idején. „Jó volt odajárni, s ha az emberen erőt vett a kétségbeesés, a reménytelen­ség, a kilátástalanság. Imrétől mindig megkaptam a legszebb segítséget, remény és bizako­dás sugárzott egész lényéből, a jövő iránt.” Ha kellett, egyen­ruhába bújt, és hamis szolgá­lati jeggyel zubbonya zsebé­ben, nyíltan járt a bombá­zott utcákon, embereket gyűj­tött a harcok mielőbbi befe­jezésére. Veres Péter, aki azokban a hetekben egy pesti családnál rejtőzködött ezt írja róla: „Én ott feküdtem a Bajza utcában. Dobosék pincéjében, egy kes­keny kis fülkében. Az enyé­men kívül, volt még egy fek­vőhely, ahová Ilona asszony be-bevezetett egy-egy embert, aki óvatosságból nem kerülhe­tett a közös óvóhelyre. így je­lent meg egyszer-egyszer So­mogyi Imre magyar katona­ruhában, más alkalommal bátyjával, Somogyi Miklóssal. Nem kérdeztem ki őket, hogy s mint, hisz sejtettem, hogy az egész katonasor valami ille­gális vállalkozás. Amint ké­sőbb megtudtam, arról volt szó, hogy a Városligetben ta­nyázó oroszok előtt megnyis­sák az Andrássy utat és a vá­rosba vezető mellékutakat." A felszabaduláskor bevá­lasztották a nemzetgyűlés­be, kinevezték a közellátási kormánybiztosság kertészeti osztálya vezetőjévé és a föld­munkások országos szövetsége alelnökévé. A földmívelési mi­nisztérium kertészeti újjászer­vező csoportjának főnöke volt haláláig. Lőtt fejsebe volt, ba­rátai úgy vélték, hogy szívós, edzett szervezete kiheveri a sérülést, maga is ebben hitt, nem tudta, hogy menthetet­len, 1947 nyarán halt meg. ,A következő évben tüntet­ték ki a Kossuth-dijjal. LEXIKONOK, munkásmoz­galmi könyvek, barátainak visszaemlékező írásai méltatják kivételes egyéniségét. Kertma- gyarország című könyve még ma is megszívlelendő olvasmá­nya mindazoknak, akik ker­tészkednek. Budapesten egy kollégium viseli nevét, és szülővárosá­nak, Abonynak egyik iskolája. Hídvégi Lajos , akik még, valami okból, nem fejezték be. Sokan járnak szakmai tanfolyamokra, töb­ben középiskolások, illetve a szakmunkásképző intézet ta­nulói, ketten pedig most sze­reznek felsőfokú képesítést. A jó higiéniai szemlélet kialaki, táss érdekében, 65 emberrel végeztették el az egészségügyi minimumtanfolyamot. Az ok­tatáson részt vettek mind­azok, akik a termékek gyár­tásával foglalkoznak. Az eltelt időszakban nem kis feladatot jelentett az új gépek, berendezések üzembe állítása. Elenyészőre csökken­tették az esetleges műszaki problémák miatt elvesző ter­melési időt. Hatékony intéz­kedéseket tettek a gyűjtöcsar. noki hálózat karbantartására és fejlesztésére. Tápiószent- mártonban, Tápiószőllősön és Farmoson üzembe helyeztek egy-egy hűtőládát. Egy gyűj­tőben, az iparban eddig még nem alkalmazott műszaki újí­tással,' kombinált hűtési rend­szert valósítottak meg. Terve­zik, hogy ezt a módszert más tejgyűjtőikben is alkalmazzák majd. A baktérium-színtenyé. szetek minőségének biztosítá­sára, steril fülkét készítettek. Üj, berendezéseket helyeztek üzerpbe, megkezdte működé­sét egy tejcsomagoló és egy poharazó gép. Egy év telt el a termelés megkezdése óta. Jelentős eredményeket értek el, persze, nem gond nélkül. A beszá­molóban elhangzott: tovább keli növelni az üzemben a szakképzett dolgozók számát, ki kell alakítani a kollektívá­ban a közgazdasági és tulaj­donosi szemléletet, ha még nyereségesebben akarnak tér. melni, fokozniuk kell a gé­pesítést, a munka könnyíté­sére és a termelékenység nö­velésére, intenzíven kell fog­lalkozniuk a piackutatással, új termékek bevezetésével. Pintye Attila igazgató el­mondta, hogy sok nehézséggel jár az NDK géppark alkat­rész-utánpótlása, időnként a csomagolóanyagok' minősége, a gyűjtőhálózat fenntartása és fejlesztése, sok még az olyan gazdaságtalan tevékenység, melynek megszüntetése igen fontos volna, csak a nagyon átgondolt és intenzív beruhá­zások tehetik lehetővé a to­vábblépést. K. D. lakosság ellátásának javítását szolgálja. Például régóta igé­nyelik a háziasszonyok, hogy vasárnap ís kapjanak friss tejet, de sajnos, eddig csak a tsz-tagok jutottak munkahe­lyükön tejhez, mások nem, az Áfész legújabb intézkedése nyomán a jövőben minden vásárnap és ünnepnap, reggel 8-tól 10 óráig, a Pesti út mel­letti presszóban friss tejet fognak árusítani. Ha az igény növekszik, az árusítási időt meghosszabbítják. Az áruház nyitva tartási rendje is módosulni fog: dol­gozói, a váltások gondosabb megszervezésével, szombati napokon is a vásárlók rendel­kezésére állnak. N. Albertirsán a régi háztartási bolt új köntöst kap, s teljes belső tatarozással, átalakítják táp- és terménybolttá. — Sürget az idő bennünket — mondja Petró Pál kőműves szakmunkás. — Rövidesen át kell adnunk, és akkorra itt kell lennie a tápnak js. A községnek ez az egyik legforgalmasabb területe, a háztáji gazdaságban szükséges terményekkel és tápokkal mégis ellátatlan. Helyesen tett az Albertirsa és Vidéke Áfész igazgatósága, amikor úgy dön­töttek, hogy az eddig kihasz­nálatlanul álló helyiséget, fel­újítva átadja. A közelmúltban tartott igaz­gatósági ülésen több olyan •határozat született, amely a Albertirsa Tovább javul az ellátás Vasárnap: tej a presszóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom